Meteorológiai társalgó

1 hónapja Link Link , most már nem fotózok mert sötét van, de kisebb a hó.

Ez kb. hány méterre is csaphatott be? Link

Link meg amit tegnap mutattam.... ez halálosan szép!
Uhhhh: Link :O

Ha lenne egy hónappal ezelõtti látványos képed, illetve egy mostani mondjuk ugyanarról a helyrõl (before/after ), akkor még be is mutatnám holnap reggel

Nem mondtam olyat, hogy akkor is esni fog. Hidd el, nagyon sokat válogattam, nem lehet 20 képpel megtömni a cikket, ezek lettek választva.

Úgy sem esik és így sem. Az elmúlt 2 évben véletlenül sem sikerült délkeleti nagyhavas képemet hírbe szerkeszteni, ehhez gratulálok a csapatnak!

Valamiféle ilyesmi hideget vártunk február közepén páran, persze lehet, hogy nem lesz -20 csak -10, meg nappal 0 foknál nem lesz hidegebb, de egy kis télvisszatérés kinéz. Annál is inkább mert (Zalát kivéve) már most szinte országos a fagy. Pápa ma a melegoldalra került, mert a felhõk megóvtak minket a kemény reggeli mínuszoktól és a 10 fokot is elértük ennek és a napsütinek köszönhetõen (az elsõ enyhébb nap, amikor nem tombolt szélvihar és nem volt ború). Most viszont szívóágon vagyunk, már -0,3 és napokig nem sok meleg ígérkezik.
Nem tudom, hogy a modellek mondanak-e ilyet, de mintha egy magassági hidegörvény lenne Kelet-Lengyelország felett ami az ÉK-i megyék felé haladna. Kíváncsi vagyok a Kárpátok ad-e vízumot neki holnap, vagy feloszlik?

Ha szagot is mérne az állomás akkor vörösen izzana most Baranya.

Miközben a nyugati-délnyugati országrészben még +3+5 fokok vannak (Iklód és Kanizsa persze már fagy, ilyenkor (is) látszik jól, mennyivel alulreprezentálják a térség valós hõmérsékleti viszonyait), addig keleten-északkeleten már -1-2 fokok vannak, Nyírlugos -4 fok körül jár már.
A legaranyosabb a sátorhelyi állomás Délkelet-Baranyában, amelyre az állomástól keletre lévõ szarvasmarhatelep hõjét viszi rá a keleties szektorból fújó szél Link Link

Azért a holnap beáramló hideg légtömeg sem lesz gyenge, érdemes végigpörgetni az OMSZ WRF térképeit.

Azért a reggeli ECM nem gyenge, február (márciusi verzióban) újratöltve Link Link
Kíváncsi vagyok, a most frissülõ új futás hova várja ezt az északkeleti hideget, amit a GFS is egy ideje tõlünk keletre vár Link
Nos kiderült, az új futás nem vár ilyen mértékû hideget, de hidegebbet vár 13-14-ére, mint az azt megelõzõ futások.
Az olaszok is várnak egy komolyabb hideget a hónap közepére.

Lehetne má valami havas helyzet ,ha má tavasz nincs!

Ha már szóba kerültek a téli zivatarok, én kb. egy-másfél éve elkezdtem készíteni egy összefoglalót az utóbbi évek legjelentõsebb téli zivatarjairól, de aztán végül nem fejeztem be teljesen. 2004-tõl 2009-ig van kész, azt feltöltöttem, itt meg lehet nézni, akit érdekel: Link

Van bent egy-két látványos kép, amit még sikerült megõrizni (azóta már a kép.tár.hu, és a régi Met. társalgó archívuma sem elérhetõ).

Ha már csapadékhiány és magasnyomás, akkor beindulhatna a tartós délnyugati áramlás is. Így sem lesz rossz idõ, de úgy lenne az igazán jó.

Nagyon jó cikk, ügyes vagy!
Egy ötlet (nem csak Neked, a késõbbi cikkíróknak is), hogy a legmagasabb havi középhõmérsékletet illetõen külön kéne venni a valóban legmagasabbat, illetve azt a legmagasabbat, amiben hõszennyezésmentes területeken (Budapest, illetve egyéb belvárosok) mérõk nem szerepelnek.
Mert akkor JoeJack (aki nagyon eltûnt mostanában, remélem jól van) beviszi egy zabari lakás tornáca alá a mérõjét, vagy akár az elõszobába, és akkor Zabar fogja hozni a legmagasabb havi (éves 100 éves 1000 éves) középhõmérsékletet.
"Kicsit" eltúloztam, de abban az értelemben nem is annyira, amennyi köze van a belvárosok hõmérsékleteinek a légkörhöz. Így a kigyûjtött adatokkal fals képet alkotunk az adott idõszak hõmérsékleti viszonyairól, illetve nem derül ki az összefoglaló(k)ból, hogy melyik országrészben volt valóban a legmelegebb. Egy budapesti mérõ úgy mérheti a legmagasabb havi közepet, hogy térségileg ott volt a leghidegebb.
Mint ahogy ebbõl az omsz által írt cikkbõl Link , illetve a cikk második térképébõl (fõleg a kép felett lévõ szövegbõl) sem derül ki sok minden.

Mai T max 9,6 fok, végig napos idõ volt, este keletkezett vagy sodródott ide egy Cirrocumulus és Altocumulus floccus mezõ, igen jól néztek ki a kis pamacsok.

Kemény milyen mennyiséget ad a GFS!0 mm-t 15 napra (jó ez az op).A tavalyi évben jól megszokott fölállás lenne:Közép-Európa AC fogságában ,miközben az izlandi-minimum végzi a dolgát.
Lehet ,hogy a decemberi és januári viszonylagos csapadékos idõjárása csak kisiklás volt?Csak nehogy úgy járunk ,mint tavaly novemberben?

Azért ez még a tavalyi évet is megszégyeníti:Link

GFS op. 8 napos csapi Link , mindenütt esik csak itt nem, kell is az óceánba meg a Földközibe.

Az szép! Ott még mindig igazi téli idõ van Egyébként hol van nálatok a met. állomás? Laktam 1,5 évet Marosvásárhelyen, és még most is évente megyek oda (rokonaim élnek Keresztúron), és meglátogatnám az állomást is. Van észlelõ is, vagy csak automata?

Itt ahogy lement a nap gyors zuhanásba indult a T. Napközben az árnyékban fagyott de most, hogy lement a nap már minden víztócsa befagyott. Most -2,5 fok van reggelre ha nem borul be jóval -10 alatt leszek, ma reggel is -11 volt. Biztos láttátok a mai mûholdképen, hogy itt még mindig havas a táj, tehát január 25.-e óta a külterületeken összefüggõ hótakaró van, csak a déli a fekvésü domboldalakon nincs összefüggõ hótakaró.

Ez hátborzongatóan szép

Ha már ennyi szó esett a zivatarokról, egy rövid video, zivatarok az ûrállomás szemszögébõl Link .

Azért viszonylag látványos dolgok ennél jóval többször is voltak.

Sziasztok!
Remélem az idei zivatarszezon jobb lesz a tavalyinál. Itt egy zivatarom volt csak július 23-án. Az a zivatar 21 mm-t adott, vagyis értékelhetõ mennyiséget. Egész nyáron nem volt, ami 6 mm-nél többet adott volna. Augusztus tavaly 2 mm-rel zárt! Tavaly itt a száraz zivatarok szezonja volt.

Baranya az biztos, nem véletlen, hogy annak idején ott állították fel a jégesõ-elhárító rakétákat.
Az is igaz, hogy Észak-Dunántúl konvekció szempontjából nem egy bajnok. Nyári hidegfrontok esetén gyakori, hogy míg a Bakonyban és attól északra csöpörgés, csapóesõ, hûvös-szeles idõ van, addig a Balaton mellett és fõképp az Alföldön egymás után törnek ki a zivatarok.

Helyesnek helyes , csak a hónapot írtam el, köszi az észrevételt.

Vannak helyek, amelyek elég kedvezõ helyzetben vannak nyáron is vagy télen is zivatar szempontjából (pl. Somogy vagy Baranya egyes területei szerintem). Pápa nem tartozik ezek közé, itt vagy 20 évet eltöltöttem, de csak 2 téli zivatar jutott eszembe(plusz a múltkori, de megerõsíteni nem tudom) és nyáron sem vagyunk az élmezõnyben.
A régmúlt idõk idõjárását meg nem nagyon ismerem (nem volt a kezemben Réthly), arról inkább nem nyilatkozom.

Nem akarok okoskodni, de helyes ez a mondat? "A decemberi hónap végén már látszott, hogy a február eleje jelentõs változást hoz," . Nem januárt szerettél volna december helyett írni? Bocs az offért.

Íme a februári összefoglaló tõlem Nektek! Link

Tapasztalatom szerint a téli zivatar, bár nem gyakori, de szélsõségesen ritkának sem mondható. Pontos adataim nincsenek, de talán nem járunk messze az igazságtól, ha azt mondjuk: egy évtizedben 2-3 olyan év van hozzávetõlegesen, mikor ilyesmi elõfordul (adott helyen)
A felszálló légmozgások hevessége a hõdifferenciától (is) függ, így a zivatarképzõdéshez szükséges feláramlás viszonylag alacsony talajközeli hõmérséklet mellett is elõállhat, ha a magasban igen hideg levegõ helyezkedik el. Erõs hidegfrontok átvonulásakor, vagy akár utána, a nagy vertikális hõgradiensû, nedves sarki-tengeri levegõben könnyen létrejön bedörrenéshez vezetõ konvekció, akár szilárd csapadék mellett is.

Értem. A régi krónikáktól ne várjunk tökéletes lefedettséget, mert több száz éve igen csak ritka volt a "megfigyelõhálózat" Éppen ezért gyakorlatilag nagyon kevés esetben tudjuk megmondani, hogy milyen területet érintettek akkor azok az idõjárási helyzetek, amikor az orszég jelentõs részén volt zivatar télen. Persze ritkán azért sikerül; ha pl január 14-én Sopronban mennydörgés volt, és aznap vagy másnap Kolozsváron is, ráadásul elõtte tavaszias idõ volt, utána meg hideg, akkor lehet következtetni arra, hogy pl a sarkvidéki hideg elõtt haladó front környezetében azért számos zivatar kialakulhatott.
Szóval az érintett területet már nehéz rekonstruálni, és bár az örök kételkedõ embert némi nyugtalansággal tölti el a kijelentés, de a rendelkezésre álló kevés leírás alapján sincs okunk feltételezni, hogy a maitól lényegesen kisebb vagy nagyobb területet érintettek az elmúlt évszázadok téli zivatarai.

Így igaz, én is nagyon kérem õket, hogy zivataros idõt, ha nem is szupercellásat jelezzenek már elõre. Köszönöm !

Elolvastam: "...ritka az az év, amikor nem jegyeztek fel valahol zivatart."
Én meg ezt írtam: " Most meg ritka az a tél, amikor nem jegyeznének fel negyed-fél országban zivatart."
Igazad van, arra gondoltam, hogy a valahol, vagyis néhány helyen az sokkal kevesebb, mint az ország negyede. Tehát ha ritkán nincs valahol zivatar, az nem zárja ki, hogy sok is legyen, de fogalmunk sincs róla ,hogy mennyi. A régi krónikások persze nem tudom, hogy feljegyeztek-e minden zivatart, ha nem akkor nem tudunk összevetést készíteni. Vagyis nem arról van szó, hogy valahol vagy több helyen nem fordult elõ a régmúltban, hanem most nincs is olyan tél, amikor ne lenne és többnyire az ország negyede is elmondhatja, hogy télen zivatar volt. Cseszneken kb.12 telet töltöttem 10 éves korom után, de egy zivatar sem volt emlékeim szerint télen. Idén feljegyeztek egypárat.

[esõ] [esõ]

Érzésem szerint lassan lazul majd az AC-k vasmarka, áprilisban talán már gyakrabban jár majd a csapadék. Mindamellett van egy olyan sejtésem, hogy az elsõ félév (az egész évrõl még a sejtések világában is szélhámosság volna beszélni) VALAMILYEN MÉRTÉKIG még száraz lesz.

Felénk nem jött be a kisebb csapadékhajlam. Az év elsõ két hónapja tavaly összesen (Cseszneken és Pápán is) kb.15 mm csapadékot hozott, most Pápán 71, Cseszneken 95 mm-t hozott. Ég és Föld a különbség. 2010-ben az állás márc.1-én 86 ill. 102 mm volt. Mi lett volna ezen a télen, ha nem magas a légnyomás ?

Most sincs egy körömpiszoknyi felhõ sem az égen, néhány kondenzcsík van, semmi több.
Azért ez annyira nem gyakori.

Én május másodikára várok egy szupercellás napot, északnyugat felõl fognak jönni a cellák, lesz egy a Szombathely-Keszthely vonalban, egy pedig a Tatabánya-Székesfehérvár sávban.
Az elõrejelzés bizonytalansága kicsi, 90 %-os biztonsággal várható az esemény.

8,4 fok van, felhõtlen ég, gyenge keleties széllel, jóidõ van.

Thermo!
Szerintem ebben a mostani idõjárásban olyat, hogy valami is biztos, vagy aligha ismétlõdik meg, nem lehet kijelenteni, én semmin sem lepõdök meg.
Ha tudott a mérések kezdete óta legcsapadékosabb év után jönni a mérések kezdete óta legszárazabb, akkor innentõl kezdve bármi belefér, mégha szinte kizártnak tûnik, akkor is.

A kis csapadékhajlam egyáltalán nem csoda, tekintve a légnyomás viselkedését. Én ebben "naprakész" vagyok, napjában többször is leolvasom a barométert. Nagyon sokat tanyázik a mutató a jobb térfélen, sõt, leggyakrabban a 770 hgmm (bocs, de nekem még mindig higanymilliméterben könnyebb gondolkodnom) közelében. Már a középtáj is ritka, pláne a bal térfél. Igaz, a januári viharciklonok idején volt kifejezetten alacsony légnyomás is, meg most februárban a Vojejkov-tengely széttörését követõen az az északi ciklon, melynek erõs hidegfrontja átrobogott felettünk, levitte az aneroidot 750 hgmm-ig. Mindezek azonban ritkák, a magasnyomás, a megemelkedett középérték az általános. Az idõjárás még mindig csak kompenzál, kompenzál a közelmúlt özönvizei után. Bár az aneroidok "esõ, változó, szép idõ" felirata naiv és szakszerûtlen, annyi bizonyos, hogy rendszeres alacsony nyomások esetén a légkör dinamizmusa és a csapadékhajlam egyértelmûen nagyobb. Erõsen úgy fest, hogy a március (is) csapadékhiánnyal fog zárni, utána meg majd meglátjuk. A tavalyi év szárazsága aligha ismétlõdik meg idén. [esõ]

Megkérném a tisztelt elõrejelzõket itt a metneten, hogy sokan örülnénk már neki, ha elõrejeleznének már egy-egy szupercellás idõszakot. Köszönöm!

Olvasd el mégegyszer amit írtam.

Azt hiszem, megérne egy "misét" a tõlünk keletre, délkeletre elhelyezkedõ AC-k immár hónapok óta tartó teljes hiánya, ami gyakorlatilag kizárja a déli, délnyugati áramlásokat. AZ AC középpontja tõlünk hol nyugatra, hol északra helyezkedik el, így valamilyen formában sokkal esélyesebb a hidegebb (hol maritim/tengeri, hol kontinentális), mint a melegebb légtömegek érkezése. Ezért is igazat kell, hogy adjak Szibéria kollégának, hogy még a jövõ hét is nagyrészt AC-elõoldali helyzetben telhet majd, így (hacsak nem veszem figyelembe a melegszektorok 1-2 napos melegadvekciós epizódjait) a tartós kitavaszodás, jó, ha 20-a után bekövetkezik (ám nem zárom ki, hogy erre csak március utolsó hetében kerül sor).

Azt vártam tegnap, hogy a németalföldi és genovai kettõs felhõzete nyugatról benyúlik. Másik esély, hogy feloszlik és a skandi-orosz AC-ciklon páros erõsödik és ÉK-rõl bezúdul a hideg, ekkor ÉK-re felhõk jönnek , nyugaton feloszlik. Mindenesetre éjjel még az volt amit vártam, a sok felhõ miatt nyugaton melegedés lett éjfél után (nálam majdnem 2 fokos) és csökkent a hõingás a korábbiakhoz képest. Most vesztésre állok, mert a nyugati felhõzet tökéletesen eltûnt, de keletrõl a felhõzet a Kárpátokig jutott és nem akar bejönni. Persze ez még csütörtökig változhat, de valóban van esélye a felhõtlen szárazságnak, viszont már itt is pedzegették, hogy csüt-pénteken lehet esõ, lehet hó. Mások szerint nem csak a héten, hanem egész tavasszal nem nagyon fog esni (ismerõs decemberbõl :" nem lesz hideg a télen meg hó se") Vagyis a modellolvasók sem nagyon mehetnek tutira , ha az ellenkezõjét látják - én meg inkább saját kútfõbõl dolgozok (mûholdak,radarok, analízisek a kedvenceim).

Éppen ez az ! Most meg ritka az az tél, amikor nem jegyeznének fel a negyed-fél országban zivatart !
(Csak 2009 dec-ben egy téli napon volt országos zivatar, hogy a többit meg se említsük)