Meteorológiai társalgó

Mindhárman ugyanarra gondoltunk, hisz szubjektív az átmeneti évszak fogalma,hisz márc-május közt -20 fokos havas téltõl a 35 fokos forró nyárig minden lehet 92 nap alatt !
Valójában akkor én hogyan határoznám meg ? Erre van egy bevett kategória: nyári és téli nap, amelyik egyik sem, valahol ott a tavasz. Vagyis ha 0 alatt van a T egy egész napon át, vagy 25 fölé megy, abban talán mindenki egyet ért, hogy nem tavasz. De ilyen alapon a nyár és tél fele is tavasz lehet(vagy õsz). Valahogy úgy definiálnám (azért ne legyen a nap tavaszi, ha +1 fok van du., de éjjel -5 vagy -10), hogy tartósan (nem csak 2-3 napig) a minimumok 0 felett (persze gyenge talajmenti fagy belefér), a maximumok 15-24 fok közt, a napi átlag ennek megfelelõen kb. 5-15 fok közt. A maxik alapján itt nem volt még tavasz, de a min. és Tközép alapján febr.29-márc.2 3 napig tavaszi volt, de nem tavasz, mert ahhoz kicsit rövid volt. Én 2 méteres hótorlasszal meg nem foglalkozom, mert ha arra várnék itt Pápán, akkor tél sose lenne.
A télfinálézás meg febr. 15-én kezdték mások, nem én, mondván már a télnek az volt az utolsó dobása(havazása).

Tényleg szép az a növekvõ fõn-ablak. A hullámfelhõk is szépen látszanak nagy területen.

Nézzétek a Sat24-en milyen gyönyörûen nyílik ki a zárt felhõtakaróban a Tátra ablak, vagyis egy lyuk a Tátra árnyékában !

Hol nagyobb pehelyben, hol kisebben esik a hó!

"Az átmeneti évszakokban pedig éppen az az érdekes, hogy télies és nyárias elemek egyaránt elõfordulhatnak bennük, de attól még nem lesz se nem tél, se nem nyár. "

Számból vetted ki a....

Éppen errõl beszéltem. Ezek szerint biztosan lesz is még néhány újabb "télfinálé" a te meghatározásod szerint. Elképzelhetõ, hogy csak május elején fog végérvényesen lezárulni az idei tél, hogy ha a legjelentéktelenebb hószállingózást, gyenge hózáport vagy valamelyik fagyzugban beálló éjszakai fagyot is a télhez számítjuk. Sõt, a töbörben akkor lehet nem is fog idén kitavaszodni.

Szerintem kevesebb vita lenne ha elkülönítenénk a két tavasz fogalmat. Az egyik az úgymond naptári kitavaszodás, ami már ha tetszik ha nem megtörtént. A másik pedig az az idõpont, amikor már teljes (vagy legalábbis 99%-os) valószínûséggel kijelenthetjük, hogy nem várhatóak éjszakai fagyok vagy havazás az ország döntõ részén. Bár ez véleményem szerint már inkább csak valahol a tavasz-nyár fordulója környékén jelenthetõ ki. Az átmeneti évszakokban pedig éppen az az érdekes, hogy télies és nyárias elemek egyaránt elõfordulhatnak bennük, de attól még nem lesz se nem tél, se nem nyár.

A jövõ szombattól az azt követõ hét közepéig (kedd/szerda) tartó idõszakban biztosan meglesznek az elsõ 20 fokos maximumok legalább az ország felén, de lehet, hogy még kicsit nagyobb területen is.

Persze, már leírtam, hogy 10-20 évig nem lesz itt tél, ha febr. elejéhez viszonyítunk. A mostani idõt mindenáron tavasznak beállítani nem kéne. Ezek a paraméterek (7-10 fok, éjszaka rendszeres fagy, most itt éppen ború 4 fokban, nálam esõ, van ahol havazás, átlaghõmérséklet 2 fok körül) valóban nem sokkal rosszabbak, mint az ilyenkori átlag, csak két héttel vagyunk lemaradva, február végi idõ. Ez már késõ tél, másképpen kora tavasz. Nem is azzal van a baj, hogy az idõjárás a naptártól kicsit eltér (furcsa lenne, ha sose térne el), csak nem kéne az elõrejelzett 15-20 fokokat febr. 10. óta készpénznek venni, ha meg véletlenül 1-2 megyében elõfordul, már tomboló tavaszról beszélni meg kabátokat eldobatni az egész országban, holott -5-10 fokok garmadája volt az utolsó 3 hétben, ma meg már a 10. télfinálé havazás történik az országban febr. 15. óta.

Csatlakozom. El kéne fogadni végre, hogy tavasz elején (márciusban, április elején) még bármikor lehetnek télies epizódok az idõjárásban (kemény éjszakai fagyok, hózáporok stb.) de ez nem jelenti feltétlenül a tél visszatérését. Ilyen elven ha például március második felében és áprilisban heteken keresztül 20-25 fokok lennének, de mondjuk április 20-án egy hidegöblítést követõen hózáporok alakulnának ki az országban, akkor abban az évben a tél április közepéig tartana?

Így van, tovább tombol a tél, errefelé holnap délutánra akár már 2 méteres hótorlaszok is lehetnek a +10 fokban...

A március tavaszi hónap. Március elsõ felében az átlagos Tmax 7-10 fok. Ez az idõ nagy részében bõven teljesült, el kellene már fogadni végre, hogy TAVASZI idõ van. Nem téli. Kitavaszodott, énekelnek a madarak is, elolvadt a hó. Ennyi.

Itt is és még több helyen árnyékban vannak buckák ÉK-Csücsök kitart

Szakadozik a felhõzet, lehet, hogy lesz némi napsütés is ma. Reméljük így is marad, most annyira nem bánom a Tátrát. Talán még egy kis látványra is futja.

Ezek nem az általam elképzelt hátoldalak, biztos nem ugyanazt értjük alatta. Én felettünk AC-t látok ezeken, melynek középpontja valóban nem épp felettünk, kissé délkeletre van. Ciklonokat továbbra is a Sarkkörön túl látok, az óceánon, így Ny-Eu-ban is AC. Ilyen szituban valóban lesz 17 fok, mint ahogy februárban is volt az Alpokalján, de nem igazán tavaszodott ki azóta.
Másrészt a kiindulási helyzet, amire alapoznak kicsit módosulhat aztán borulhat minden. Pl. mára nem stratusból cseperészõ esõt gondoltam szélcsendes idõvel 3-4 fokban. Egy HF-tõl mást vártam és mintha az elõrék is nagy széllel futó záporokat meg hózáporokat vártak volna. Persze estig még bekövetkezhet ez is, már nem mennék biztosra semmiben...

Kaposváron még a hó az úr... Link

Esik a hó

Pedig nagyon valószínû az AC hátoldali helyzet a hosszú hétvége második felére, már nem csak a GFS fõfutása, hanem az ENS is adja: Link Link
Az ECMWF is teljesen hasonló: Link Link
Ebbõl így 15-én és 16-án 10-15, majd 12-17 fok közötti, míg 17-én és 18-án már 15-20, majd 17-22 fok közötti maximumok lehetnek országosan.

Éjfélkor a magasabb fák tetején már párzottak a madarak: Link
...
Ma este keleti irányban a lemenõ nap sugarai által megvilágított hóCb-ket várok.

Ezt az AC hátoldali helyzetet nem nagyon látom, egész télen is vagy felettünk is AC, vagy tõlünk nyugatra, vagy mindenhol, de olyan, hogy tõlünk keletre AC, ciklon meg nyugatra és elkap a déli-délnyugati áramlás: nem nagyon ugrik be. Most sem nagyon bízhatunk ebben egy darabig. Kételkedtem többször, hogyha nagy meleget vártunk É-i,Ény-i meg ÉK-i áramlások mellett. Most is ez van, északról fog fújni holnaptól a szél, és várjuk a jövõ heti kitavaszodást. Mint eddig, most is jó lehet 10-15 fokra, meg a front elõtti átkeverés meg fõn itt-ott fölé is viheti, de tartós 15 fok feletti meleg valóban hátoldalon lehet, de mi max. ciklon hátoldalra vagyunk jók. A ciklonok nem délrõl, hanem északról kerülik meg a brit Ac-t, és elõbb lesz ciklon Skandinávia vagy Oroszország felett, mint a spanyoloknál vagy a franciáknál. A Grönland,Izland,Norvégia,Lengyelország íven szállított levegõ nem túl langyos télen sem, tavasszal meg már inkább hûvösnek számít. Eddig márciusban a nappali hideget meg havat megúsztuk, mert a száraz, felhõmentes idõben a nap csak melenget egy kicsit,de a március 10. környékére nem a mostani 0+4 közti középhõmérséklet(éjjel este 8 és reggel 8 közt keményen fagyott, pedig Pápa nem egy fagyzug)a jellemzõ. Most este itt 12 fokot esett a T és fagy lett, de a felhõk most megóvnak a nagy hidegtõl tán, de holnap megint nem lesz felhõk,szél mellett 10 foknál melegebb, a folytatást meg meglátjuk.

Miközben a kanizsai állomáson -2,3 fok volt a 10-es mérésnél, a csillagdánál és Lendvahegyen is +6.
Jókora inverzió van.

Messzirõl látni, melyik földeken dolgoznak a gépek, porfelhõ jelzi õket Link

Sajnos másutt is volt dolguk a tûzoltóknak:Link

Gilbert hurrikán, 1988 szeptember 14. Playa del Carmen, Mexico. 290km/h-s széllökések (2:50 környékén nagyon durva ) Link

Jó estét gyerekek!
Brekk, Én és még egy kedves ismerõs épp egy tavasznyitó iszogatást rendeztünk Megemlékezünk az eddigi télrõl Hmmm: Link
A holnapi zivataresélyekrõl meg annyit, hogy talán az északkeleti csücsökben lehetnek dolgok, de a nedvesség eléggé siet a magassági hideghez képest...
Más helyen futó zápor, hózáporon kívül nem várok

"hogy klimatikusan hidegebb periódusba értünk"

Ami persze nem zárja ki azt, hogy május 23-án +39 fok legyen.
Ezzel a mostani idõjárással kapcsolatban nem mernék kijelenteni semmit, mert teljesen bizonytalan, teljesen megbízhatatlan, teljesen kiszámíthatatlan.
Nem azért, mert az idõjárás ilyen, nem!
Azért, mert ilyenné vált, legalábbis az 1960-1990 közötti 30 évhez képest egészen biztosan.
Az sokkal kiszámíthatóbb idõszak volt, mivel a nyugati áramlás kiszámíthatóbb, voltak évszaki jellegzetességek, és ritkábban voltak atipikus események.
Véleményem szerint az anticiklonok számának, térbeli és idõbeli kiterjedésének, illetve erõsségének változásának tudható be ez az "új" klíma, mert amint anticiklon kerül Európa idõjárásába, azonnal bonyolódik a helyzet. Illetve amit már írtam pár napja, mivel az anticiklon csapadékmentes terület, több nagy méretû anticiklon miatt az összes nedvesség kisebb területre koncentrálódik, így ahol nem esik ott nagyon nem esik, ahol meg esik ott nagyon esik.

Olyan az idõjárásunk, mint a szomszéd kutyája, amelyik lehet, hogy eddig mindig beengedett a szomszédhoz, mert ismer, de egyszer csak fogja magát, és beleharap a hátsódba.
Azt maga az idõjárás mutatja meg, hogy mennyire így van: 2000-ben Szegeden 203 mm-el csapadék minimumrekord született, pontosan nem emlékszem a dátumra, de azt hiszem 2001-ben pedig a szatymazi õszibarackültetvényekben kirohadtak a fák a rengeteg esõ és a belvíz miatt ; ha jól emlékszem 2003-ban annyira alacsony volt a Balaton vízszintje, hogy bele akarták vezetni a Rábát, szerencsére nem tették, és két év múlva vízben álltak a déli parton a nyaralók ; és a sokat emlegetett 2010-es csapadék maximumrekord után egy évvel csapadék minimumrekord született.
Az, hogy 2003 körül az alacsony vízszint bele akarták vezeti a Rábát a Balatonba, azt sejteti, hogy a szakemberek azt gondolták, onnantól mindig alacsony lesz a Balaton vízszintje.
Aztán azóta rácáfolt párszor az idõjárás.
Volt a 2006/2007-es enyhe tél, és azt gondolták, azután mindig enyhe telek lesznek, azóta például nézzük a kaposvári állomás téli abszolút minimumait: 2009/2010-es -23,2 fok ; 2010/2011-es tél -22,5 fok ; 2011/2012-es tél -24,1 fok.

Itt nincs olyan, hogy valamilyenre váltott a klíma, hanem egyszerûen szélsõségesebb lett, és egy adott idõszak átlagait az határozza meg, hogy épp melyik irányba leng ki.

Ez most száraz, északi levegõ, és ahhoz képest, hogy -4-5 fokos 850 van felettünk, 11 fokok is voltak ma, ugyanez volt ha emlékeztek rá decemberben és januárban, amikor téma volt, hogy -4 fokos 850 mellett lehet-e 8 fok, és volt jópár nap, hogy -3-5 fokos 850 mellett voltak 7-8 fokok, most a magasabb napállás miatt 10-11 fokok vannak ilyen értékeknél.

Ha az a brutális meleg anticiklon, ami hónapok óta(!) folyamatosan a Európa nyugati partjai elõtt tartózkodik, fogja magát, és rátelepszik Közép-Európára, akkor meg olyan meleg lesz hetekig, hogy azt fogod mondani, melegebb periódusba értünk.
Ezért kell vigyázni ezzel az ilyen lesz meg olyan lesz hónapok vagy évek múlva az idõjárás, vagy akár 50 év múlva, mert akármilyen lehet.
Még egy gondolat: ha azt hinnék, hogy ez most kezdõdött, tévedés!
Az 1960-1990 közötti nyugisabb, nyugati áramlásos idõszak szinte évre pontosan 1992-ben ért véget, és akkor kezdõdött ez a mostani, szélsõségesebb idõszak.
Ez azóta tart, nyilván kisebb nagyobb hullámzással, és azzal együtt is, hogy idõnként olyan elemek is vegyülnek bele, amik emlékeztetnek a megelõzõ idõszakra!
De!
Érdekes módon a megelõzõ blokkra, a nyugati áramlásos idõszakra hasonlító idõszakok vannak a legkevésbé.
Véleményem szerint visszanézve az elmúlt 150 év adatait, mint ahogy írtam már párszor, kb. 30 éves blokkok vannak, most épp egy ilyenben vagyunk.
Az 1960-1990-es idõszak egy hûvösebb, szélsõségektõl mentesebb idõszak volt, azt megelõzõen pedig egy, a mostanira jobban hasonlító 30 év volt.

A világ egyik legizgalmasabb dolga átélni hasonlót, jóféle adrenalinpumpa. És még azt mondják, az energiaital árt. ;-) No persze gondolom a kollégák azért fedezék-közelben voltak. Kocsi oké. Biciklivel nehézkes. Gyalog öngyilkos. :-))) No de - ahogyan a videón is látni - egy jó képért sok mindent képes megtenni az ember. :-)

Nem kéne egy esernyõ alatt végigállni a vihart

Háát nem olvastál híreket? Link A jégdarabok átmérõje elérte a 25 cm-t, a súlyuk az 1 kg-ot, de gyakoriak voltak a 70-80 dekás darabok is.

És honnan veszed, hogy van benne jégesõ?

Nem nagyon!

Szerintetek besza......t?
Link

Szerintem nem is baj ha elmaradnak még márciusban a 20 fok feletti értékek. Egyelõre elég a 15-20 fokos tartomány, az is bõven tavaszias. Nem igazán értem azokat akik rögtön olyan tavaszt várnak március elsõ felében, amikor éjszaka se fagy, napközben meg 20 fokok vannak. Nálam már ez a mai nap is bõven kimeríti a tavasz kritériumait (kora tavasz, ha úgy tetszik), és ha visszatekintünk az elmúlt egy hétre arra se mondanám semmiképpen se, hogy tél. Igaz, hogy éjszakánként keményen fagyott (bár itt -5 fok alá csak egyszer mentünk, -6,2 volt a leghidegebb napon), de napközben mindig 5 fok felett tetõzött a hõmérséklet, ami még a legnagyobb jóindulattal sem mondható télnek. Persze ez nem is baj, hiszen már március van.

Abban viszont van igazság, hogy decemberben és januárban is teljesen megszokottak voltak a 10-12 fokos Tmax-ok, illetve akkor valóban meg kellett keményen küzdeni egy-egy éjszakai fagyért is, most márciusban pedig sokkal könnyebben megy mindez, de ez inkább a tél elsõ két hónapjának a szégyene, nem a mostani tavasz hibája. A március az elsõ 10 nap alapján teljesen átlagos.

Azért félelmetes ,hogy mennyire nincsen csapadék a fáklyákon , szinte megegyezik a novemberi felállással.Azután szerencsére ,decemberben csapadékos idõszak köszöntött be ,reméljük most is így lesz.

Inkább neee! Távolról nagyon szép, de nem szeressük a jégesõt.

Ilyen kapna telibe nyáron! Link

Szerintem nem félnék hogy a Duna vonalában szétesne a rendszer Link Így vadásznám én is a viharokat itthon.

Valóban, megyünk kifelé már ebbõl a "tavasztélbõl" is. Sajnos, a ráadás-tél elég harmatosra sikerült: bár március elsõ dekádjában -várakozásomnak megfelelõen- újra elõállt a február elejére jellemzõ makroszinoptikai kép, azonban ez már nem volt képes megközelítõen sem olyan hideget hozni. A "kétpúpú" lehûlés alapjában nem volt rossz ötlet, de a második púp elég csökevényes lett végül.
Az elõzõ kommentemben leírtaknak megfelelõen inkább hûvöskés tavaszelõt tudok elképzelni, a maxik excesszív "felugrálása" nélkül. Az elmúlt években nemegyszer elõfordultak 25C -t megközelítõ felmelegedések március második felében nálam is, nemcsak az ország újdonsült "melegpontjain": Vasban és Zalában. Érzésem szerint az ilyen nyárias márciusi napok az idén elmaradnak. Bár ki tudja, lehetnek meglepetések...

A jelentõs napi hõmérséklet-ingadozás természetes velejárója az átmeneti idõszakoknak. A jövõ hét második felében, ha csak néhány napra is, végre AC hátoldali helyzetbe kerülünk, így ízelítõt kapunk az igazi tavaszból. Újabb lehûlés (GFS OP) csak a jövõ hét után következõ hét második felében látszik, de remélem, hogy ez érdeklõdés hiányában elmarad. 10 nap múlva pedig véget és a csillagászati tél mindenképpen

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Társalgó (#31643)

Így van, ma sem tudta 11C-ig felszenvedni magát a hõmérséklet. Ilyen "melegek" az utóbbi 2 évtizedben a tél során bármikor pikk-pakk kialakultak, de ennél magasabb, 15C körüliek is elég gyakran. Most már kimondhatjuk, a szélsõséges maximumok elmaradása hosszabb távú jelenség, hónapok óta megfigyelhetõ. Ellenben februárban mértem egy -20C-t alulról súroló minit, ami errefelé azért nincs minden évben. Véleményem szerint okkal feltételezhetjük, hogy klimatikusan hidegebb periódusba értünk.

Én elhagytam, de már túl vagyok a betegségen, szerencsére. Én ilyenkor már fel nem tudnám venni a téli kabátot. Azt a kis idõt kibírom míg kint vagyok, meg amúgy sem vagyok fázós. Elnézést, ha nem teljesen idevaló lenne a hozzászólás.

Már 10,7 fok van ugyan és ragyogó idõ, de a tél bármely hónapjában volt fél tucat ilyen vagy ennél melegebb nap is. Éjjel meg olyan fagyok vannak, hogy a dec. és jan. ezt megirigyelné. Aki akkor és most elhagyta a kabátját, most mindenféle meghûléssel meg influenzával csücsül az orvosi várószobákban köhögõ, tüsszögõ, lázas emberek közt.

Szuper.
Tõlem kb 35-40m re van egy nagy füves rét,közvetlen mellette egy tengeri ültetvény ami már le van törve,de a szára még áll,a rétet felgyújtották,de a tengerisre nem gondoltak,most már át terjed a tûz a tengerisre,és nagy tûz van..Tûzoltók is kint vannak.Meg próbálok oda menni és képeket csinálni.(Persze csak dugiba mert a szüleim nem engednének oda)

Tavaly Március 17 én már az elsõ zivataros helyzetre készültünk, 400-500 SBCAPE volt akkor. Szép gomolyok voltak délután de zivatar nem tudott kialakulni itt, aztán estére mégis csak összeszenvedett egy zivatart a légkör tõlem keletre. Sajnos mostanság semmi esély rá.

10 fok körül van a hõmérséklet, nehéz eldönteni, hogy hûvös vagy kellemesen enyhe idõ van, árnyékban kifejezetten fáztam, napon pedig majd lerohadt rólam a téli kabát. Ajánlott rétegesen öltözködni ezekben a napokban.
Torontál, nálam is vannak még ilyen hófoltok

Marhajó idõ van, elértük a 12 °C-ot, gyenge szél fúj mellette.

Szerencsére a tél "második púpja" itt elég harmatosra sikeredett.
Bár kemény éjszakai fagyok voltak/vannak(-5, -7 fokok is elõfordultak), a Tmax-ok viszonylag enyhék lettek.
A mélypont a csütörtök volt, de akkor sem volt hidegebb 4,1 foknál. Elõtte szerdán jött össze egy kerekített 5 fok(4,7). A többi napon bõven 5 fok fölött voltunk, inkább 7-8 fokok voltak.
Ami nálam semmi esetre sem téli hõmérséklet, inkább kora tavaszi, az átlagtól csak egy kicsivel elmaradó.
Most ragyogó napsütés és 11 fok, tehát teljesen átlagos tavaszi idõ!
Most 1-2 nap szeles, de enyhe idõ jön, majd jövõ hét második felére az igazi tavasz, a fanyalgók teljes meggyõzésére.

Már csak villámtérkép kell, meg a régi radarkép , ami sokkal nagyobb felbontású volt + volt intenzitás skála is(mm/h) (szvsz. sokkal szebb-jobb volt)

A holnapi nap lehet erre az utolsó ebben a sorozatban,jövõ hétre nem látszik fagyos idõ erre éjszakánként. Ki is kerültek ma a leanderek az udvarra.

Azt hiszem, itt már klímamódosulásról (vagy éghajlat-ingadozásról) beszélhetünk. Egy ideje figyelemmel kísérem a nyugati határszél felmelegedését és kiszáradását, ezzel párhuzamosan az Alföld (relatív?) nedvesebbé válását.