Kérdések és válaszok

Szibériának én neked is ajánlom figyelmébe: Link

Ha hótakaró szempontjából a hó egyenértékû a jéggel, akkor ez azt jelenti, hogy a múlt heti ónosesõ 1cm vastag jégpáncél termésének eredményeképp nálunk is volt néhány hótakarós nap?
Ez érdekes lenne, mert havat még az idén szinte nem is láttunk.

Értem, köszönöm!
A soproni elõtt melyik a "másik" (a határeset)?

Beltérületit elvileg igen. Hótakaró szempontjából hó egyenértékû a jéggel (kivéve ha a jég 0.5 cm alatt van).

Ha több mint a felét hó borítja, akkor kell 3 helyen mérni, és átlagolni. Ha kevesebb mint a felét, akkor hófolt-nak kell minõsíteni, és nem kell mérni.

Áthelyezve innen: Hó- és zivatarlesen (#99593 - 2009-01-21 12:17:55)

Én nem tudom, hogy hótakarós napnak minõsítsem-e a mait.
A füvön 3 cm-es jég a belterületen 60 %-os legfedettség a külterületen csak 40-50 %-os. Most akkor minek minõsítsem.

558 csapadékmérõ állomás van (2005-ös adat). A legfiatalabb az határeset, a soproni megszûnt egy idõben, majd nemrég költözött vissza a helyére, így én azt nevezném legfiatalabbnak.

Melyik a "legfiatalabb" hivatalos met. állomás hazánkban? (Gondolom valamelyik klímaállomás.) Illetve még arra lennék kíváncsi hogy kb. hány csapadékmérõ van "szétszórva" az országban (a nem met. állomásokon lévõkre gondolok)?

Megjavították!Link

Sikerült megtudnom az okot!
Az elosztó szerverük hibásodott meg de az ígéretek szerint holnap kijavítják a hibát. Addig is a türelmünket kérik!

Biztos elromlott a WS, vagy ki tudja?!

Én is kérdeztem már tegnap, de nem tudja senki, vagyis nem reagált rá senki.

Mi az oka a péri OMSZ állomás adathiányának?Link

Köszi! (Ez a rész valahogy kimaradt )
Akkor át is írom gyorsan (majdnem 1cm volt a jég az ónos esõ után…).

Minél melegebb egy légtömeg, felfelé haladva annál lassabb ütemben csökken benne a nyomás, így azonos tengerszinti nyomásérték mellett is magasabbra kerül benne az 500 hPa.

Ezen a törvényszerûségen alapszik pl. a csapadék halmazállapotának becslése, amikor azt vizsgáljuk, hogy a 850 hPa-os és 1000 hPa-os szint magasságkülönbsége mekkora. (Aranyszabályként 1300 m alatti értéknél elég hideg a légtömeg a hóhoz.)

Azt szeretném kérdezni az 500 hPa -os térképrõl, hogy:
- a sárga, piros (melegebb) színek azt jelzik, h az 500 hpa -os szint magasabb geopotenciálon van, tehát (azonos magasságban nézve) ott nagyobb a nyomás, mint mint az zöld-kék színeknél, az alacsonyabb geopotenciáloknál. Ezt még értem. De miért van az h (a térképek alapján) általában délebbre vannak a nagynyomású piros-sárga területek, míg a sarkkör fele pedig az alacsony nyomásúaké? A térképeket nézve ez télen-nyáron ugyanolyannak látszik...valószínû tehát, h valami alap dolgot nem tudok...

Olvasd el: Link

Sziasztok!
Az lenne a kérdésem, hogy jól tettem, hogy az ónos esõbõl származó jégréteg vastagságát nem számoltam bele a hóba? Köszi!

1. Mindkettõ.
2. Minden bizonnyal igen.

Furcsán fog hangzani a kérdés... Miért is képzõdik jégréteg a tereptárgyakon ónos esõ esetén? A tárgyak fagypont alatti hõmérséklete vagy a túlhûlt vízre ható mechanikai hatás (itt ütõdés) miatt, esetleg mindkettõ egyszerre okozza?
Kislexikonban csak a túlhûlt cseppekrõl van szó.
(Csak arra szeretnék kilyukadni hogy gyengén pozitív T mellett - 0,2-0,3°C - is lehetséges-e ónos esõ?)

Pedig nem árnyéknak látszik, mivel helyenként vannak átfedõ fodrok, ha kicsit nagyítva nézed. Hm. Ráadásul árnyéknak túl intenzív, szerintem.

A karcos, foltos ablakon át nem lett tökéletes a kép, de élõben úgy látszott, hogy nem egyszerûen árnyék, hanem egy "bemélyedés" a felhõréteg tetején.

Persze ha végképp nincs más magyarázat, elfogadom, hogy rosszul láttam.

Nem lehet kondenz árnyék?

Van-e ötletetek, mitõl keletkezhet a hidegpárna sztrátuszfelhõzetének tetején ilyen, majdnem nyílegyenes "barázda"? A kép e hét hétfõn készült, repülõgéprõl valahol a Kisalföld felett: Link

Attól, hogy az ónos esõ a tél esetleges velejárója, még képes szélsõséges helyzeteket produkálni. Éppen úgy, mint nyáron egy felhõszakadás. Kétszáz évvel ezelõtt kit érdekelt egy nyamvadt ónos esõ, feltéve, ha nem tette tönkre a fákat és esetleg a vetést. Mára azonban más a helyzet, igenis szélsõségesnek számít. Az egy milliméter alatti vastagságú jégen is hatalmasat lehet zakózni.

Valóban nem sokan, az biztos

Akkor pedig annál jobb, ha hónak néz ki

Mondjuk errõl szerintem nem sokan mondanák meg elsõre, hogy ez nem hó, hanem fagyott esõ: Link Maga a szituáció nekem is új, mert eddig még nem volt itt sem fagyott esõ lepel (vagyis F.E.L, ahogy tegnap mondtam )

Mert szélsõséges helyzeteket teremt, pl. a közlekedésben. Szerintem.

Persze, nekem is kicsit furcsa ez. Hiszen a jég azért végül is mégsem hó, fõleg ha ónos esõbõl származik. De hát így találták ki.

Akkor azokbol kell kiindulni.

Lõrinci vagy szegedi van.

Miskolci szonda adatokat hol tudok nézni?
Köszi!

Én kérek elnézést, de mint tudatlannak számomra a hótakarós nap, a hótakarós napot takarta volna, tehát ha reggel összefüggõ havat lehet mérni.
Már érdemes volt idejönni.

Vagyis akkor én 1 cm-t kell hogy beírjak holnap reggel a hóvastagság rovatba 15-re, és pipálom az ónos esõ rublikát, plussz mára beírom a kiolvasztott 5,3 mm-t...

Egyetértek.

Ezzel nem értek egyet.

Az OMSZ hivatalos észlelési utasítása ugyanis a hóvastagság mérésekor soha nem csak önmagában hóról tesz említést, hanem úgy van megfogalmazva, hogy "ha a talajon mérhetõ hó vagy jég található..."

Külön kell kitérnünk ez esetben az ónos, esetleg fagyott esõbõl származó jégrétegre. Eszerint, ha az ily módon keletkezõ síkjég vastagsága 0,5 cm-nél kisebb, nem minõsül a talaj havas-jegesnek, ha viszont 0,5 cm vagy annál nagyobb, akkor bizony ugyanúgy kell eljárni, mint a színtiszta hó esetében. Vagyis le kell mérni. Így tehát az 1,5 cm vastag jégtakaróval borított talaj ugyanolyannak minõsül felszínborítottság szempontjából, mint ha mondjuk 1,5 cm hó lenne rajta.

Tehát ez az OMSZ álláspontja.


Persze lehet, hogy a metnet észleléssel kapcsolatos rendelkezései mások ezzel kapcsolatban, ennek utána kéne nézni. De ha így van, akkor bizony ezek a rendelkezések nem teljesen helytállóak...

Nem.

Nem viccbõl kérdezem: kb 1,5 cm összefüggõ fagyott esõ réteg miatt tekinthetõ-e egy nap hótakarós napnak (persze reggel 7kor mérve)?

Kedves moderátor Urak!
A mûholdképet már napok ótanem lehet megnyitni a metnet oldalárol.
Lehet ezen valamit segíteni?

Köszönöm

Ha a látás nem nagyobb mint 5km és a 10-nél nagyobb értékû jelen idõk egyike sem alkalmazható akkor ÁLTALÁBAN 75% felett párásság(10-es) ettõl kevesebb relatív nedvesség esetén 04-07 valamelyike alkalmazandó!
Ettõl akkor lehet indokoltan eltérni,ha az állomáson mért nedvességtõl eltérõ értékeket SEJTÜNK a látástávolság megfigyelése során belátható területen(Pl:feloszló köd maradványai egy szélvédett területen).

Akkor jó, megegyezhetünk a 75%-ban