Ho-ho-hóváró
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Még egy dolog az autótetõkrõl, aztán be is fejezem a kérdés feszegetését. 
Kétféle jeget találhatunk reggel az autó tetején -vagy megfagyott harmatcseppeket, vagy dérkristályokat.
Az elsõ esetben a víz folyékony halmazállapotban csapódik ki, s csak azután, a hõmérséklet további csökkenésével fagy meg.
A második esetben a kicsapódás eleve szilárd halmazállapotban történik.
Ez elvileg azt jelenti, hogy az elsõ esetben a harmatpont fagypont feletti, míg a másodikban az alatti érték.
Kétféle jeget találhatunk reggel az autó tetején -vagy megfagyott harmatcseppeket, vagy dérkristályokat.
Az elsõ esetben a víz folyékony halmazállapotban csapódik ki, s csak azután, a hõmérséklet további csökkenésével fagy meg.
A második esetben a kicsapódás eleve szilárd halmazállapotban történik.
Ez elvileg azt jelenti, hogy az elsõ esetben a harmatpont fagypont feletti, míg a másodikban az alatti érték.
Még egy kérdés: vajon, nem ennek a szabályszerûségnek tudható be a már középhegységi völgyekben is tapasztalható alacsony Tmin? (A ritkább levegõnek kisebb a hõkapacitása)
Hogy milyen egyforma "õrültek" (bocs a kifejezésért) vagyunk mi metnetesek! Az elsõ és utolsó fagyoknál én is mindig felkelek hajnalban fagynézõbe. Félig alva, dagadt, könnyezõ szemmel kitántorgok a kertbe, és figyelem a dérfoltokat a füvön. Na meg az autó tetejét -tulajdonképp ez indította el a gondolatmenetemet: a +3C fokban deres autótetõ tipikus jelenség. 
A +3C alatt ablakban mért érték értendõ, a standard körülmények között mért hõmérséklet ilyenkor plusz 1-2 fok lehet, de semmiképp sem fagypont alatti. Az is fölöttébb érdekes, hogy a dér elõször az autó tetején jelenik meg, míg a szélvédõn, motorháztetõn, csomagtartó fedelén csak harmat van. Ha valamivel alacsonyabb a hõmérséklet, ez utóbbiakon is dér képzõdik. Szóval, ha fagyot akarok látni, elsõsorban az autó tetejét figyelem. Érzésem szerint itt valami felületi ill. párolgási jelenségrõl lehet szó: a tetõ jobban ki van téve a légáramlatnak, mint az autó oldala, és a csekély párolgás szolgáltatja azt a hõelvonást, mely a dérképzõdéshez kell. Vélemény?
A +3C alatt ablakban mért érték értendõ, a standard körülmények között mért hõmérséklet ilyenkor plusz 1-2 fok lehet, de semmiképp sem fagypont alatti. Az is fölöttébb érdekes, hogy a dér elõször az autó tetején jelenik meg, míg a szélvédõn, motorháztetõn, csomagtartó fedelén csak harmat van. Ha valamivel alacsonyabb a hõmérséklet, ez utóbbiakon is dér képzõdik. Szóval, ha fagyot akarok látni, elsõsorban az autó tetejét figyelem. Érzésem szerint itt valami felületi ill. párolgási jelenségrõl lehet szó: a tetõ jobban ki van téve a légáramlatnak, mint az autó oldala, és a csekély párolgás szolgáltatja azt a hõelvonást, mely a dérképzõdéshez kell. Vélemény?
"A kisugárzás szerintem anyagfüggetlen, viszont a párolgási hõveszteség anyagfüggõ, az üveg vagy a fém sokkal jobban párolog, ezáltal jobban le tud hûlni, mint mondjuk a fa."
Floo: a "fekete test" kisugárzása csak a hõmérsékletének függvénye, de a valóságban nem ilyen elméleti "fekete testek" léteznek, s így a kisugárzó test anyaga is beleszól a dologba. Na de tekintsünk el ettõl.
A kisugárzás miatt az adott felület energiát veszít. Az energiaveszteség miatt csökken a hõmérséklete. Hogy milyen mértékben, az a hõkapacitásától (egységnyi tömegre: fajhõ) függ így: c=dQ/dT => dT=dQ/c
Ha a dQ negatív, akkor energiát vesztett a felület, és minél kisebb a hõkapacitása (c), annál nagyobb lesz abszolut értékben a hõmérséklet csökkenés (dT). A fémfelületnek sokkal kisebb a hõkapacitása, mint mondjuk a földfelszínnek, így ugyanakkora kisugárzott energia miatti energiaveszteség nagyobb T-csökkenést eredményez.
Ugyanez játszódik le nappal is fordított elõjellel, amikor a nettó sugárzás pozitív (nagyobb az elnyelt besugárzás, mint a kisugárzás). Ekkor ugyanakkora netto sugárzásbevétel nagyobb hõmérséklet emelkedést eredményez a kis hõkapacitású anyagokban, azaz jobban felmelegednek.
Ezen alapszik a szárazföldek - tengerek/óceánok eltérõ felmelegedése/kihûlése is.
Visszatérve az éjszakához, a párolgás, amit említesz, akkor nem játszik. Ugyanis akkor van párolgás, ha a rendelkezésre áll ehhez felhasználható energia. Nappal a netto energiamérleg pozitív (beérkezõ nagyobb mint a kisugárzott), s ennek egy része fordítódik a párolgáshoz szükséges energiára.
Éjjel csak kisugárzás van, így negatív az energiamérleg (egyre csökken a test energiája), így általában nincs felhasználható energia a párologtatáshoz (spec. esetek azért vannak).
A levegõt említed még, hogy az sosem teljesen száraz: persze, mindig van benne valamennyi gázhalmazállapotú víz. De hogy jön ez a párolgáshoz? Párolgásnál a folyékony halmazállapotú vízbõl lesz gázhalmazállapotú. S ha az adott fémfelületen NINCS folyékony víz, akkor mi párologna onnan? (ráadásul éjjel)
Nem az kavart be, hogy a fémfelületeken gyakrabban láthatsz vizet vagy jeget hajnalra/reggelre? Ez már annak a következménye, hogy az éjszaka elsõ felében jobban lehûlt a fém a környezeténél (kisebb hõkapacitás miatt!!!), egészen az azt körülvevõ levegõ harmatpontjáig, majd az alá is. Ha a vele érintkezõ levegõt aztán egészen annak harmatpontjáig le tudja hûteni, akkor a levegõbõl erre a felületre csapódik ki a víz, vagy fagy ki a jég. Ami aztán általában majd napfelkelte után kezd majd csak párologni (a szeles helyzeteket kivéve).
Floo: a "fekete test" kisugárzása csak a hõmérsékletének függvénye, de a valóságban nem ilyen elméleti "fekete testek" léteznek, s így a kisugárzó test anyaga is beleszól a dologba. Na de tekintsünk el ettõl.
A kisugárzás miatt az adott felület energiát veszít. Az energiaveszteség miatt csökken a hõmérséklete. Hogy milyen mértékben, az a hõkapacitásától (egységnyi tömegre: fajhõ) függ így: c=dQ/dT => dT=dQ/c
Ha a dQ negatív, akkor energiát vesztett a felület, és minél kisebb a hõkapacitása (c), annál nagyobb lesz abszolut értékben a hõmérséklet csökkenés (dT). A fémfelületnek sokkal kisebb a hõkapacitása, mint mondjuk a földfelszínnek, így ugyanakkora kisugárzott energia miatti energiaveszteség nagyobb T-csökkenést eredményez.
Ugyanez játszódik le nappal is fordított elõjellel, amikor a nettó sugárzás pozitív (nagyobb az elnyelt besugárzás, mint a kisugárzás). Ekkor ugyanakkora netto sugárzásbevétel nagyobb hõmérséklet emelkedést eredményez a kis hõkapacitású anyagokban, azaz jobban felmelegednek.
Ezen alapszik a szárazföldek - tengerek/óceánok eltérõ felmelegedése/kihûlése is.
Visszatérve az éjszakához
, a párolgás, amit említesz, akkor nem játszik. Ugyanis akkor van párolgás, ha a rendelkezésre áll ehhez felhasználható energia. Nappal a netto energiamérleg pozitív (beérkezõ nagyobb mint a kisugárzott), s ennek egy része fordítódik a párolgáshoz szükséges energiára.Éjjel csak kisugárzás van, így negatív az energiamérleg (egyre csökken a test energiája), így általában nincs felhasználható energia a párologtatáshoz (spec. esetek azért vannak).
A levegõt említed még, hogy az sosem teljesen száraz: persze, mindig van benne valamennyi gázhalmazállapotú víz. De hogy jön ez a párolgáshoz? Párolgásnál a folyékony halmazállapotú vízbõl lesz gázhalmazállapotú. S ha az adott fémfelületen NINCS folyékony víz, akkor mi párologna onnan? (ráadásul éjjel)
Nem az kavart be, hogy a fémfelületeken gyakrabban láthatsz vizet vagy jeget hajnalra/reggelre? Ez már annak a következménye, hogy az éjszaka elsõ felében jobban lehûlt a fém a környezeténél (kisebb hõkapacitás miatt!!!), egészen az azt körülvevõ levegõ harmatpontjáig, majd az alá is. Ha a vele érintkezõ levegõt aztán egészen annak harmatpontjáig le tudja hûteni, akkor a levegõbõl erre a felületre csapódik ki a víz, vagy fagy ki a jég. Ami aztán általában majd napfelkelte után kezd majd csak párologni (a szeles helyzeteket kivéve).
A légmozgás függvényében fel-alá csalinkázott a hõmérséklet az éjjel. Tmin: 9,5 °C 23:47-kor állt be.
Mai Tmin éjfél körül,3.4°C,aztán felhõk és szél érkezett,most 9.2°C van!
Az Olaszoknál megint úszni fognak,mint tavaly,nálunk meg szép késõ nyári száraz idõ valószínû!
Link
Az Olaszoknál megint úszni fognak,mint tavaly,nálunk meg szép késõ nyári száraz idõ valószínû!
Link 
Zabaron szezonrekord mélységbe hûlt a levegõ, -0,5 és -1 fok között volt többször is. Az ingadozásból ítélve -0,6/-0,7 fok talán a legesélyesebb. A hegyen Rónafalu Tmin +7,3 fok.
OMSZ hálózatban még Nyírlugos hûlt fagypont alá.
OMSZ hálózatban még Nyírlugos hûlt fagypont alá.
Érdekes pályát futna az ECM szerint, ugyanis már vagy egy hete egy helyben áll kint az óceánon, majd szerdán gondol egyet, és megtámadja Európát, de a portugál partoknál visszaverik a támadást és felkanyarodik észak felé éppen csak csípve a szárazföldet.
De mivel észak felé hidegebb a tengervíz, rájön, hogy neki az nem buli, így visszakanyarodik és lecövekel Portugália elõtt.
Legalább lesz idõnk megfigyelni.
Aztán lehet, hogy ott fog tanyázni egy hétig, utána ismét betámad.
A GFS meg Európa közelébe se hozza, kimenne az óceánra, majd a késõbbiekben Angliában kötne ki.
De mivel észak felé hidegebb a tengervíz, rájön, hogy neki az nem buli, így visszakanyarodik és lecövekel Portugália elõtt.
Legalább lesz idõnk megfigyelni.
Aztán lehet, hogy ott fog tanyázni egy hétig, utána ismét betámad.
A GFS meg Európa közelébe se hozza, kimenne az óceánra, majd a késõbbiekben Angliában kötne ki.
Pedig már kezdtem azt hinni, hogy a közelgõ világvége egyik elõjátéka lesz. 
Mi már rongyosra rágtuk a témát 
Sõt!
Mivel hurrikán vagy trópusi vihar a legritkább esetben éri el a szárazföldet Európában, így egy viharvadász csapatot is el kezdtem szervezni jövõ szerdára Portugáliába, hogy levadásszuk a dögöt, de épp senki sem ér rá
Met4ever!
A kisugárzás szerintem anyagfüggetlen, viszont a párolgási hõveszteség anyagfüggõ, az üveg vagy a fém sokkal jobban párolog, ezáltal jobban le tud hûlni, mint mondjuk a fa.
A másik, hogy teljesen száraz levegõ nincs, mindig van nedvesség, pláne éjjel, ami még rátesz egy lapáttal.
Kíváncsi lennék egy olyan anyagból készült csupasz hõmérõvel végzett radiációs minimum mérésre, amivel minimálisra csökkenthetõ a párolgási hõvesztés.
Sõt!
Mivel hurrikán vagy trópusi vihar a legritkább esetben éri el a szárazföldet Európában, így egy viharvadász csapatot is el kezdtem szervezni jövõ szerdára Portugáliába, hogy levadásszuk a dögöt, de épp senki sem ér rá
Met4ever!
A kisugárzás szerintem anyagfüggetlen, viszont a párolgási hõveszteség anyagfüggõ, az üveg vagy a fém sokkal jobban párolog, ezáltal jobban le tud hûlni, mint mondjuk a fa.
A másik, hogy teljesen száraz levegõ nincs, mindig van nedvesség, pláne éjjel, ami még rátesz egy lapáttal.
Kíváncsi lennék egy olyan anyagból készült csupasz hõmérõvel végzett radiációs minimum mérésre, amivel minimálisra csökkenthetõ a párolgási hõvesztés.
Most az imént hallottam elõször a Gibraltárt jövõ héten jó eséllyel elérõ hurrikánról (?) az Echo tv-n. Állítólag ez sodorja majd felénk a meleg levegõt.
Mezõtárkányban június 2-án volt 20 fok alatt a maximum hõmérséklet, utána elõször szeptember 15-én. Ez is három és fél hónap.
De mindez nem a párolgás miatti hõelvonás miatt van, hanem a kisugárzás miatti hõveszteség következtében. Ha teljesen száraz, azaz párologtatni a felszínérõl nem tudó, de minél kisebb fajhõjû tárgyat tekintesz, annál jobban le fog hûlni a kisugárzás következtében.
(ahogy aszi is írta korábban)
(ahogy aszi is írta korábban)
"Biztos sokan láttatok már +3 fok mellett jeges kocsitetõt."
Igen, ma is volt rá példa a faluban. Reggel direkt felkeltem napkelte elõtt, hogy deret láthassak: hát igazából nem volt túl erõs. Ugyanakkor a szomszéd ház tetejének nyugatra nézõ oldala még fél 11-kor is deres volt, a kiszerelõ használaton kívüli részének pala teteje pedig elég vastagon deres volt.
Fél nyolcig a faluban voltam, amikor a kocsival járó iskolásokkal jöttek a szülõk egymás után, bárki megmondta volna a kocsi jegességébõl, ki lakik a dombon. Dél-Tolmácson (bár ott nem jártam be mindent) nem láttam deret, a vasút déli oldalán, de már a völgyben pedig talajmenti köd is volt.
+1 volt a Tmin 2m-en.
Igen, ma is volt rá példa a faluban. Reggel direkt felkeltem napkelte elõtt, hogy deret láthassak: hát igazából nem volt túl erõs. Ugyanakkor a szomszéd ház tetejének nyugatra nézõ oldala még fél 11-kor is deres volt, a kiszerelõ használaton kívüli részének pala teteje pedig elég vastagon deres volt.
Fél nyolcig a faluban voltam, amikor a kocsival járó iskolásokkal jöttek a szülõk egymás után, bárki megmondta volna a kocsi jegességébõl, ki lakik a dombon. Dél-Tolmácson (bár ott nem jártam be mindent) nem láttam deret, a vasút déli oldalán, de már a völgyben pedig talajmenti köd is volt.
+1 volt a Tmin 2m-en.
Igen, minden bizonnyal ott már leállt a szél. Nálunk még libeg, így néhány tizeddel vagyunk csak nyolc alatt. De ami késik... :-)
Jójó, bocsánat , nagyon siettem, szóval a hõmérõ anyagának felszínérõl történõ fokozottabb párolgás miatt létrejövõ hõveszteségbõl fakadó hõmérsékletcsökkenés, ami nem egyezik meg az ugyanabban az 5 centis magasságban lévõ levegõ hõmérsékletével.
Így pontos!
Ez ugyanaz a jelenség, mint amikor jócskán pozitív hõmérséklet mellett tud jeges lenni a szélvédõ vagy a kocsi teteje.
Sõt, a szélvédõ még jobban át tudja venni kocsi belsõ légterében lévõ magasabb hõmérsékletet, mint a kocsi tetejének hõszigetelt fémlemeze. Ennek megfelelõen ott késõbb fagy be, mint a tetõn.
Biztos sokan láttatok már +3 fok mellett jeges kocsitetõt.
Rohannom kell, van még 1-2 érdekesség ezzel kapcsolatban...
Bambi!
Még éjfél elõtt fagyni fog Zabaron.
Kakucs is lohol a nyomában.
Elkezdõdött a nagy zutty!
, nagyon siettem, szóval a hõmérõ anyagának felszínérõl történõ fokozottabb párolgás miatt létrejövõ hõveszteségbõl fakadó hõmérsékletcsökkenés, ami nem egyezik meg az ugyanabban az 5 centis magasságban lévõ levegõ hõmérsékletével.Így pontos!
Ez ugyanaz a jelenség, mint amikor jócskán pozitív hõmérséklet mellett tud jeges lenni a szélvédõ vagy a kocsi teteje.
Sõt, a szélvédõ még jobban át tudja venni kocsi belsõ légterében lévõ magasabb hõmérsékletet, mint a kocsi tetejének hõszigetelt fémlemeze. Ennek megfelelõen ott késõbb fagy be, mint a tetõn.
Biztos sokan láttatok már +3 fok mellett jeges kocsitetõt.
Rohannom kell, van még 1-2 érdekesség ezzel kapcsolatban...
Bambi!
Még éjfél elõtt fagyni fog Zabaron.
Kakucs is lohol a nyomában.
Elkezdõdött a nagy zutty!
Szép estét!
Floo, nem kötözködni akarok mindig Veled, de ezen a mondaton fennakadtam így este...
"De mivel ez a valószínûsíthetõ adat csak a hõmérõ anyagának párolgásból eredõ hõvesztés lenne"
A hõmérõ anyagának párolgása érdekelne, milyen hõmérõ ez...? nem vagyok járatos a technikában...
Köszönöm
Floo, nem kötözködni akarok mindig Veled, de ezen a mondaton fennakadtam így este...
"De mivel ez a valószínûsíthetõ adat csak a hõmérõ anyagának párolgásból eredõ hõvesztés lenne"
A hõmérõ anyagának párolgása érdekelne, milyen hõmérõ ez...? nem vagyok járatos a technikában...
Köszönöm
Nálunk épp csak egy-egy kis foltban volt kevés dér, de az autók szélvédõje itt nem fagyott be. Talán ez a pár méteres szintkülönbség segített most meg minket.
A növények nagyon különbözõképpen reagálnak a hidegre, vannak hidegstresszre érzékeny és hidegrezisztens növények. A fagyérzékenyek (mint pl. a paprika és a paradicsom)többsége képes arra, hogy valamilyen késleltetõ mechanizmussal megakadályozzák a testükben a víz megfagyását (anyagcsere aktivitás fokozása, speciális fehérjék szekréciójának bekapcsolása, stb.). Ez azért gond, mert a sejtek membránja a folyadék állapotból gél állapotba megy át, szemipermeabilitása megszûnik, a jégkristályok széthasogatják. Általánosságban azt lehet mondani, hogy kb. (tartósan meglévõ, nem pár percig tartó) -2,5 fokig nincs gond, az alatt lesz fagykár. Itt egy táblázat néhány növényrõl (a Lycopersicon esculentum a paradicsom): Link
Huhh, mibõl készülhet az a hõmérõ, ami el tud párologni? A radiációs minimum azért más jellegû adat, mint az árnyékolt hõmérõvel mért léghõmérséklet, a nevébõl is adódóan azt mutatja, hogy a kisugárzás következtében egy adott felület mennyire tud lehûlni, így pl. nagyon fontos támpont annak az elõrejelzéséhez, hogy mikor válnak csúszóssá az utak.
A növényekhez visszatérve, az nem elképzelhetõ, hogy a paprika, és a paradicsom kibírja azt a néhány 10 percet, ameddig fagypont alatt volt a levegõ? Mégis csak egy élõ szervezetrõl van szó, nem egy vékony pocsolyáról. Egyébként nem értek hozzá (ezért kérdeztem), de kíváncsi lennék, hogy milyen hideget bírnak ki az egyes növények...
A radiációs minimum azért más jellegû adat, mint az árnyékolt hõmérõvel mért léghõmérséklet, a nevébõl is adódóan azt mutatja, hogy a kisugárzás következtében egy adott felület mennyire tud lehûlni, így pl. nagyon fontos támpont annak az elõrejelzéséhez, hogy mikor válnak csúszóssá az utak.A növényekhez visszatérve, az nem elképzelhetõ, hogy a paprika, és a paradicsom kibírja azt a néhány 10 percet, ameddig fagypont alatt volt a levegõ? Mégis csak egy élõ szervezetrõl van szó, nem egy vékony pocsolyáról. Egyébként nem értek hozzá (ezért kérdeztem), de kíváncsi lennék, hogy milyen hideget bírnak ki az egyes növények...
Ez nudli Link
Ilyet Írországban 2006-2007 telén átéltem vagy 5-öt
Csak ott tartósabb volt a szél...
Vagy 4 alkalommal is csak nejlonzacsikkal a lábamon tudtam a mélygarázsunkban megközelíteni a kocsit, mert 5-10 centis víz állt benne [esõ]
A mélygarázsban, nem a kocsiban
Pedig vízszintesen esett, úgyhogy mérni nem lehetett. Alapszél 80-100 km/h, között, a lökések 150-160ig is felmentek. Ember nem volt az utcákon. Hogy hiányzik
LinkIlyet Írországban 2006-2007 telén átéltem vagy 5-öt
Csak ott tartósabb volt a szél...
Vagy 4 alkalommal is csak nejlonzacsikkal a lábamon tudtam a mélygarázsunkban megközelíteni a kocsit, mert 5-10 centis víz állt benne [esõ]
A mélygarázsban, nem a kocsiban
Pedig vízszintesen esett, úgyhogy mérni nem lehetett. Alapszél 80-100 km/h, között, a lökések 150-160ig is felmentek. Ember nem volt az utcákon. Hogy hiányzik
Voltam ma a nagykanizsai állomás mellett, az állomástól 50-100 méterre ugyanolyan fekvésben a kiskertekben ép a paprika és a paradicsom.
A sármelléki 4 fokos minimumhoz tartozó 0 fokos, és a szombathelyi 2 fokos minimumhoz tartozó -1 fokos mért radiációs minimumból kiindulva a kanizsai állomáson a -0,1 fokos minimum mellé -3-4 fokos radiációs minimumot mért volna az állomás, ha lenne ott észlelõszemélyzet.
De mivel ez a valószínûsíthetõ adat csak a hõmérõ anyagának párolgásból eredõ hõvesztés lenne, nem léghõmérséklet, így fordulhatott elõ, hogy nem károsodott semmi.
A sármelléki 4 fokos minimumhoz tartozó 0 fokos, és a szombathelyi 2 fokos minimumhoz tartozó -1 fokos mért radiációs minimumból kiindulva a kanizsai állomáson a -0,1 fokos minimum mellé -3-4 fokos radiációs minimumot mért volna az állomás, ha lenne ott észlelõszemélyzet.
De mivel ez a valószínûsíthetõ adat csak a hõmérõ anyagának párolgásból eredõ hõvesztés lenne, nem léghõmérséklet, így fordulhatott elõ, hogy nem károsodott semmi.
Nem lesz olyan hideg a felhõzet miatt.A mûhold nem úgy fest, hogy el akarna tûnni.
Zalaszentgróton volt minimális talajmenti fagy. Az autó szélvédõje deres volt, viszont a paprika és a bab valamilyen módon ezt még túlélte mindenféle károsodás nélkül.
Ha ezt a mm-ekre érted, két éve nálunk is volt hasonló. Sõt!
Hát igen, az biztos, hogy itt hidegebb lesz mint ma reggel volt. A szél leállt, felhõ elenyészõ mennyiségben, úgy, hogy 2 óra múlva indul a zuhanás.
Az ECMWF ma 00 órás elõrejelzési térképén 27-ére 500 hPa-on 0°C-ot hoz a Nadine központjába, hát nem egy hidegcsepp-szerû képzõdmény lesz . Mérsékelt szélességen ilyen magas 500-as hõmérsékletet nem láttam még. Kíváncsi vagyok mi sül ki belõle!
. Mérsékelt szélességen ilyen magas 500-as hõmérsékletet nem láttam még. Kíváncsi vagyok mi sül ki belõle! 
Példaértékû. Bizonyítékok: a magas hõösszeg miatt a csaba gyöngye szõlõ már júl. 10. után fogyasztható volt, az afuz ali szõlõ már szept 10. körül megérett, példaértékû cukortartalommal (bõ egy hónappal hamarabb!).
Tmin 0.8 fok. Majdnem! :-) "Bezzeg Romhány. :-))) No meg az Észak-Dunántúl. (Területi átlagban.) Nem rossz ez kérem! :-)
Az elmúlt két nap csapadéka kb. 31-33 mm lehetett itt.
Az elmúlt két nap csapadéka kb. 31-33 mm lehetett itt.
2005. októberében is garázdálkodott egy hasonló képzõdmény az óceánon a portugál partok elõtt, én akkor pár nap különbséggel készítettem ezt a fotót Estoril környékén, Lisszabontól nem messze: Link
A tegnapi front kereken 50 mm esõt hozott én nem emlékszem ekkora napi mennyiségre az elmúlt években! Meg az is meglepõ ,hogy nagyon megvertük a környéket ,mert Kisújszálláson 31 mm-t mértek ,Karcagon (csak) 20-at és még sorolhatnám a városokat. Nagyon intenzív záporok jöttek a éjjel ,szinte felhõszakadás szerûen esett. De a föld úgy benyelte ezt az esõt ,hogy holnap már lehet menni szántai és nagyon mélyen beázott a talaj ,szóval egész mélyen lehet neki majd tolni!
Holnap reggelre ki van adva a riasztás talajmenti fagyra! Szombatra virradóan a Dunától keletre (kiemelten az Északi-középhegység térségében és az Alföld északi részén), illetve délnyugaton alakulhat ki helyenként talajmenti fagy.
Igen, nagyon jó éghajlat, a portugál fõvárosban -1 fok a rekord hideg: Link
Nem gyenge: Link Én azért az éghajlatért cserébe simán bevállalnám.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Feketén fehéren a karácsonyról
Időjárás-változás | 2025-12-21 10:00
Szabályzat