Meteorológiai társalgó

Mi közöm van hozzá?
Szerintem elég sok. Nem ezeket a hozzászólásokat akarom olvasni, ahogy más sem.
Egyezzünk meg valamiben. Én foglalkozok magammal, Te meg foglalkozz másokkal és legközelebb szólj hozzá valami olyat, ami inkább hozzátesz az oldal szakmaiságához, mintsem rombolja azt!

Mi közöd ehhez? Bocs.. Foglalkozz magaddal.

Csak a kíváncsiság kedvéért visszakerestem az utóbbi pár hónapban közzétett hozzászólásaidat és rá kellett döbbennem, hogy roppant unalmas témákat tudsz feldobni. Lehet ezen változtatnod kellene!

Nagyonm rosszak a kilátások.
Locsolni kell éjjel nappal.

Sokan nem érjük el év végéig a 300 mm-t. Én például szerintem soha.

az idei idõjárás a legrosszabb a 32 évem alatt, végig szinte hõségnapok, esõ szinte semmi, pokloi szegény mezõgazdaságnak, állattenyésztésnek :-( ezzel az orszaggal tényleg nincsenek együtt az égiek. most ki merem jelenteni hogy nem érjük el a 300 mm-t év végéig.

Nagyon szépen másolja a tavalyi évet az idei.A legkomolyabb csapi akkor is jul. végén volt,aztán utána nem sok minden!A jövõ heti hõség katasztrofális lehet,Pitom most mondta szerdától 37-38 fokok is lehetnek,esõ nuku!Itt egy-két gazda elkezdte locsolni a szõlõt,ami gyönyörû,de asznak össze zölden a szemek.A kukorica a völgyekben a jövõ héten megy tönkre,a dombokon már mindegy!A krumplit nem lehet kiszedni,olyan kemény a föld,bár mindegy fele már megsült,megfonnyadt a földben.Egy csapadékos õsz talán a jövõ évi termésem még segíthet!

Legalább már itt járnánk..Link


Egy ilyen ratyi zivatar szezon után, már elkélne egy jó hideg, havas tél is...

Látom a profilképed is alkalmazkodott a jövõ heti idõjáráshoz

Ez naggyon jóóó, fõleg az animáció . Reméltem, hogy idén már megússzuk a "krematóriális grillpartit" de már látni a modellekben hogy ez elkerülhetetlen. A kérdés csak a hõhullám hossza. Ma volt kb az az igazi nyári idõ, mind a reggeli, mind a délutáni T értékeket tekintve. Sajnos attól tartok ezek a "tûzpokolborzalom" hõhullámok egyre gyakoribbak lesznek a jövõben. Csapadékban sem reménykedhetünk sajnos belátható idõn belül. A remény hal utoljára, hátha jön 25.-e és 27.-e között egy nem száraz hidegfront. Fáklyán ott látok elõször mocorgást ez iránya. De az igen valószínû, hogy nem mostanában fog ez a nyár "lecsendesedni" T tekintetében.

Link

A jövõ hét idõjárásához

Szép jó estét kívánok!

Nem tudom, ki gondolkodott már rajta, vagy esetleg tervezte-e valaki, de a hõhullámra való tekintettel tippversenyt szeretnék indítani.

A verseny egyszerû lesz: az augusztus 23-ai (csütörtök), a 24-ei (péntek) és a 25-ei (szombat) maximumokat kell megtippelni az OMSZ hálózatán belül, tehát csak és kizárólag hivatalos mérések számítanak, de ezt már megszoktuk. Az értékeket helyszínnel kell megtippelni (állomáshálózat: Link tehát pl.: 24-e: 23,6°C, Siófok, stb.

A tippeket vasárnap 22 óráig kérem elküldeni nekem, privát üzenetben.
Értékelés: egy tized fok eltérés, egy tized pontot jelent. A játékot az nyeri, aki minél kevesebb pontot "szed össze" a 3 nap alatt.
Az eredményhirdetéshez (értékek és helyszín megadása) az OMSZ-os kollégák segítségét kérem, s elõre is köszönöm!

Jó játékot kívánok mindenkinek!

Egyúttal megkérem valamelyik moderátort, hogy látható helyen helyezze el a felhívást! Elõre is köszönöm!

Így van, ezért (is) imádom a Kárpát-medence téli klímáját. A tartós hidegpárna nálunk biztosíthatja a fagyos idõt akkor is , mikor tõlünk ény-ra, é-ra, sõt, ritkán ék-re(!) lényegesen enyhébb hõmérsékletek uralkodnak.
Látod, ezért sem lehet nálunk soha klasszikus mediterrán klíma -ha globális felmelegedés folytán gyakoribbá is válnának nálunk a magasabb T850-ek télen, az inverzió, a hidegpárna akkor is fagyot hozna.
A jelenség tipikus példája volt 1997 januárja: általában pozitiv T850-ek mellett szinte végig fagyos volt a talajközelben ez a hónap. Ez már nem lábas, hanem ólomcipõben járó hideg!

Ennek a nagyon száraz levegõnek most lehet érezni azért pozitív hatását is... Igen gyors tempóban csökken a hõmérséklet még a város központjában is, már most kellemes hûvös az este.

Még annyit hogy az utóbbi évek átlagos hõmérsékletû telei(kiv:2006-07,2009-10) inkább már a magasnyomás által létrejött hidegpárnának köszönhetõ.Pl a Kékestetõ ebbõl kilóg,ott egészen más idõ fogadja a kirándulókat.
Szóval egy magasnyomású,850Hpa-n pozitív hõm. tél is a kárpát-medence síkvidéki területein kihozhat egy átlagos,sõt kivételes esetben kissé átlag alatti telet.Persze a havat akkor el lehet felejteni.

Sokban igazad van, de mégsem mindenben. A száraz levegõ hozzájárul a minimumrekordok létrejöttéhez, de ezek a mostaniak nem száraz szaharai, hanem száraz sarkvidéki levegõben jöttek létre, s ez alapvetõ különbség. A szaharai légtömegben a délutáni 33 fokról hajnalra 13-14 fokra zuhanhat a T, de 4-5C nyáron nem lesz ilyen levegõfajtában.
A zabari minimumrekordok szerintem is a mérõhely mikroklimatikus viszonyaival függenek össze (bár emlékezetem szerint a nyáron délnyugaton, pl. Zalában is volt pár 5 C körüli mini), azonban ugyanez elmondható a maximumrekordokról is. Itt a fórumon tette azt a -véleményem szerint nem alaptalan- kijelentést egy kollégánk, hogy a dolgok jelen állása szerint a hõmérsékleti rekordok a meteobulvár tárgykörébe tartoznak.
Amit a játszva elõálló 35-40 fokos hõségekrõl írsz, tökéletesen helytálló, én is így látom a helyzetet. De ennek közvetlen kiváltó oka szerintem nem a globális felmelegedés, hanem a meridionális áramlási muszterek uralma. A zonális áramlás elvileg (ha eltekintünk a szárazföld és a tengerek eltérõ felmelegedésétõl) izotermikus légtömegeket hoz, a hõmérséklet állandósult, vagy csak minimális ingadozást mutat. Meridionális áramlásoknál viszont egyszer sarki, máskor meg szubtrópusi légtömegek érik el a mérsékelt övet, a hõmérsékletmenet ezért erõsen ingadozó, hektikus (mint most)
A 2003-as nyár érzésem szerint árnyalatnyival nálunk is melegebb volt a mostaninál, Európa-szerte pedig sokkal melegebb. Idén sem Nyugat, sem pedig Kelet-Európában nem különösebben nagy a forróság, a hõhullámok inkább Közép, ill. Dél-Európára korlátozódnak.

De, változott. Azonban a változás közel sem egyirányú, és ha a 60-as évek kezdetétõl mostanáig végignézzük a telek jellegét, hát elég vegyes kép fogad. A 60-as években gyakori volt a hideg, kifejezetten csapadékos, nagyhavas, változékony idõjárású tél. Ezzel szöges ellentétben a 70-es években (eltekintve az évtized utolsó 2-3 évétõl) rendszerint enyhe, sokszor unalmas, tartósan ködös idõjárást hozó, "késõõszi" telek járták.
A 80-as években aztán lett egy sorozatnyi igen kemény, havas tél. A kilencvenesek elején viszonylag enyhék voltak a telek, de aztán ez az évized is, "megemberelve" magát, az elõzõhöz hasonló számú és zordságú telet produkált. A kétezreseknek inkább az elsõ fele volt jó, azután jött néhány botrányosan enyhe tél (2006/2007, 2007/200. Ellenben 2009/2010 már a hatvanas évekbelihez hasonló változékonyságot, hóbõséget hozott.
Egyébként ajánlom, olvasd el Bakonyvár lentebbi, a témában tett hozzászólását. Nagyon jól, reálisan látja a helyzetet, teljesen igaza van.

A T minimumok rekordjai a rendkívül száraz levegõ miatt jöttek létre,nem véletlenül van oly nagy hõmérséklet ingadozás egy adott napon belül.Ez fõleg a hõhullámok elején tapasztalható.Gyakran kapunk szaharai levegõt,aminek rendkívül alacsony a nedvességtartalma.Így már belefér a mediterrán nyárba a rekordokat ostromló T minimum is.
Egyébként meg általában Zabarban mérik a legalacsonyabb hõértékeket és az úgy tudom a hetvenes években,nyolcvanas évek elején még nem mért.Ki tudja milyen T-min-ok voltak ott akkortájt.
Nagyon nagy különbséget nem látok a 2003 nyár és a mostani között.Egy-két fok az elmaradás csupán az akkori nyugat-európai hõmérsékletekkel szemben.Ha a jövõ heti hõséget is hozzáadjuk az idei nyár hõhullámaihoz akkor az azt jelenti hogy összeadva egy teljes hónapnyi kánikula jön ki.Ez pedig messze nem természetes.Játszva alakulnak ki a hõségnapok,az AC kialakulása után két-három nappal már ostromoljuk a 30 fokot,és nem ütközik nagy nehézségbe utána a 40-et is megközelíteni.Amit elõsegít a rendkívül száraz levegõ.
Tehát az hogy itt nálunk nem ismétlõdött meg a 2003-as nyugat-e. nyár az csak a szerencsének köszönhetõ.De nagyon közel voltunk (vagyunk) hozzá.

Most részben igazat is adok Koczkásnak ,de azért csak részben ,mert az elmúlt 10 év telei közül csak 4 volt átlagnál enyhébb.De azért elgondolkodtató az is ,hogy utoljára 2002-03 telén volt mindhárom hónap átlagnál hidegebb ,azóta minimum volt 1 hónap amely átlagnál enyhébb volt.
Az elmúlt 10 év nyarai közül csak 2005-ben volt átlagnál hûvösebb ,sõt 2006 augusztusa(!) volt az utolsó átlagnál hûvösebb hónap (2009 júniusa éppen átlagos volt).
Leszögezhetjük ,hogy a nyarak egyre melegebbek ,ill. a telek enyhén hidegebbek.
Persze ez csak az elmúlt 10 évre vonatkozik ,forrás a met.hu-ból néztem.

Ugyanolyan számban és mértékben mint korábban,azaz mondhatni nem változott semmi az elmúlt években?

Ejha, de sietsz... Mielõtt távoznál, elmondok még egy történetet: a hírhedten "jó" 2006/2007-es télen meginterjúvoltak egy klimatológus hölgyet a szokatlan enyheség kapcsán. Õ azt mondta, sem az a tény, hogy a globális felmelegedés miatt a jövõben valószínûleg emelkedni fog a téli idõszak átlaghõmérséklete, sem az aktuális tavaszias idõjárás nem jelenti azt, hogy a következõ évek telein ne lehetnének mélyen átlag alatti hõmérsékletû, sõt nagyon zord idõszakok. A TÉLI HIDEG JÖVÕBELI ELMARADÁSÁNAK FELTÉTELEZÉSÉRE KOMOLY, GAZDASÁGI-FINANCIÁLIS DÖNTÉSEKET ALAPOZNI NEM SZABAD!
S lõn... tényleg lettek 2006/2007 után is zimankós téli hetek, hónapok.

Egyes helyekrõl könnyû átlagosozni, nyilván ahol még nem süllyedtek térdig a homokba...

Az 1995/96-os telet én is unikumként tartom számon. Már az õsz is, és végig a tél olyan volt, mintha a Keleteurópai-síkságon lettünk volna... Akkor a Pinatubo indonéziai vulkán kitörését emlegették a bulvárlapok, mint a hideg tél okát.
Megismétlõdésére -ahogy a 2009/2010-es északnyugat-európai eset mutatja, jó esély van.

A tények makacs dolgok. A többi csak a fejünk homokba dugásának este!


A tél átlaghõmérséklete Magyarországon 1980 óta 0,9 fokot emelkedett. (met.hu)

Most mennem kell...

A tendencia -ti. a nyarak forróbbá válása- nem most kezdõdik, hanem kb. 1988-ban kezdõdött.
Azóta számos "iszonyúan meleg" nyári idõszak fordult elõ, példának okáért ott van 2003 nyara, mely Közép-Európában, de Nyugat-Európában még inkább, teljességgel abnormálisan forró volt. A svájci Alpokban is 30C fölötti hõmérsékleteket mértek, Olaszországban kiapadt a Po folyó, az olaszok kagylótelepei kipusztultak. Párizsban 40 fokot mértek, de még Londonban is 34 fokig kúszott a higanyszál. Nem tudom, hogy ha ilyen lenne idén is a nyár Európában és nálunk, mik jelennének meg itt a fórumon.
S ne feledd, az idei szezonban Tmax rekordok mellett Tmin rekordok is születtek, ez, s fõleg ezeknek idõbeli közelsége az igazán feltûnõ és elgondolkodtató. A Tmin rekordok hogy férnek bele a globális felmelegedés folytán forróvá váló, "mediterrán" magyar nyár képébe?

Ezzel kapcsolatban jut eszembe, hogy az egyik fanatikus szlovákiai "global warming" rajongó februárban, amikor bejött februárban a rekorddöntögetõ szibériai hideg, azt találta mondani (hosszú, nyakatekert okfejtés után), hogy ez is tulajdonképpen a globális felmelegedés egyenes következménye. Amikor ezt hallottam, Isten bizony, majdnem hanyatt estem
Egyébként valamivel több, mint négy eddigi évtizedem legemlékezetesebb tele az 1995/96-os: november elején érkezett, és április közepén búcsúzott végleg. Emlékszem, hogy a csillagászati tavasz elsõ napján (!) a Kis-Kárpátokban (kb. 500-600 m tsz.f.m.) helyenként derékig érõ porhóban kirándultunk, kb. -8 fokban, na erre vagyok kíváncsi, hogy egy ilyen tél mikor fog újra összejönni

Jujj, a vízügy milyen klassz kis állomást épített az itteni telepén.
Igaz szélmérõt nem láttam, de csapadékmérõt, tányéros árnyékolót, meg még valamit, amit így kintrõl nem tudtam beazonosítani.De majd megérdeklõdöm tõlük, és hátha az adatokat is megadják majd.

Kérlek szépen, ezzel kapcsolatban elmesélem az én saját történetemet. A nyolcvanas évek végének, kilencvenes évek elejének viszonylag enyhe telei után én is teljesen magamévá tettem -ész, és a körülmények alaposabb ismerete nélkül- azt az elképzelést, hogy az üvegház hatás fokozódása miatt elõállt globális felmelegedés oda vezet, hogy eztán alighanem már legfeljebb csak gyenge derecskék, meg havasesõcskék lesznek télen a mi országunkban.
Maga az idõjárás gyõzött meg késõbb elképzelésem tarthatatlanságáról. Hamarosan jött 1995/96, 1996 december vége, 1998 decemberének tokaji fagyai, 1999 februárja. 2001 decembere és 2002 januárja, 2005 februárja és a többi.
A legközelebbi múltból lehet említeni a 2009/2010-es telet, ami nálunk sem volt piskóta, de Észak és Nyugat-Európában párját ritkítóan zordra sikeredett. Az idei év februárjának elsõ fele sem kelti azt az impressziót, hogy Tél Apó haldoklik.
Én még nem írnám le a mi kontinentális telünket, fagyival, havaival...

Természetesen igazad van,emlékszem az április végi május eleji hõségre,de az még messze nem nyári évszakban volt.Egyébként ha hosszútávon folytatódik a jelenlegi helyzet,nagyon szép eleinte meleg,majd éjszakánként csípõs,de napközben kellemes hõmérsékletû idõ fog kialakulni.
Viszont nem kizárt hogy lesznek olyan helyek augusztusban amelyek 0mm csapadékkal zárnak.A fáklya olyan 24-ig mintha vonalzóval húzták volna meg,és utána sem kecsegtet túl sok jóval.Persze az még bizonytalan.

A hetvenes években az volt az érzésem, hogy a telek nem érnek semmit, hó és erõs hideg alig volt a legtöbb évben, a nyarakon meg élményszámba ment ha hevesebb zivatart láttam, sok volt a hûvös idõben akár napokig tartó esõs idõ, a 35 fokot a Dunántúl csak hírbõl ismerte.
Most a legrosszabb forgatókönyvnél tartunk. A telek egy-két (pl.2007) kivételtõl eltekintve a normális körül vannak, hektikus hóeloszlások, a többi évszakban a csapadék fõleg zivatarokhoz, gyakran pusztító szupercellákhoz kapcsolódik, ahol sok van, ott bõ hozam, amit elkerül ott aszály. Kivételek voltak (2005 és 2010 nyara), de a hõmérséklet akkor sem volt éppen alacsony, különben egyre gyakoribb a forróság. Csakhogy a még eléggé hideg telek sok fûtést igényelnek, a nyarak forrósága meg öntözést és légkondit, ami további óriási energiafogyasztást (fosszilis) vált ki. Bár a 70-es évek enyhe telei és nyarai (óceáni jelleg) unalmasabbak voltak, de az országnak nem jelentettek ekkora veszteségeket energiában, mezõgazdasági kárban vagy vihar és jégkárokban (épületkár).

Nagyon jó idõ volt ma és az elmúlt pár napban, épp az optimális közérzet határán, de azon belül mozgott még a hõérzet, ami viszont hétfõtõl jön megint... hát... nagyon elég már. Csak bízni tudok abban, hogy nem ismétlõdik meg a tavalyi õsz.

Az allergiám a gyógyszerek ellenére is maximum stagnál, de inkább kicsit még romlik is... mit nem adnék egy kis fagyért, vagy 20+ mm csapadékért...

Reggel újabb két(!) nappal nõtt a csapadékos napok száma nálam, ugyanis kb. 7:50-kor gyengén szemeregni kezdett, aztán 8:05-kor állt el. Természetesen nem volt mérhetõ, a port sem verte el, de legalább volt miért szidni engem, mert azt mondtam 6-kor a többieknek a szederbe kifelé menet, hogy ma sem fog esni .

Ezért is írtam többször,aki nem akarja csak az nem látja. Az utóbbi most már jó pár évben rendszeresen és folyamatosan kisebb megszakításokkal átlag feletti végig a hõmérséklet összességében. Lehet a globális felmelegedés üzleti fogás,de vissza lehet nézni az utóbbi 20 évre az átlaghõmérsékletek változását,lehet hogy átmeneti a mostani helyzet,de messze nem arról van szó,hogy 1-2 év "véletlenül" a makroszinoptikus helyzet szerencsétlen együttállása miatt,pont melegre sikerült.

Április legvégén is volt egy meleghullám, ha jól emlékszem..persze az még nem volt annyira forró, de a 30-31 fokokat elértük.

3 éve írtam elõször talán, hogy tél fannak lenni nem lesz kifizetõdõ a következõ években, úgy, hogy vagy aklimalizálódtok, vagy a fórum sírással lesz teli áprilistól szeptemberig.
Télen negyed ennyi sírás sem volt, ennek ellenére alakult ki lincshangulat.

Ez már a 4. hõhullám, még májusban volt az elsõ

Kezdem azt érezni hogy valami elromlott az idõjárásban.Egy nyáron belül három hõhullám,hát nem semmi.Ez a nyár magasan veri a 2007-t,bár egyenlõre 40 fok fölötti hõmérsékletek nem voltak,de nem is ez a lényeg.A tendencia az ami egyre inkább aggasztó.Az hogy egy nyomási elrendezõdés milyen sokáig fenn tud maradni.Az hogy milyen rendkívül könnyen alakulnak ki a 35 fok körüli vagy fölötti hõmérsékletek,igencsak feltûnõ.Elmaradnak a szlovén instabil vonalak és egy komoly szupercella ha kialakul pl a Balaton nyugati medencéjében már nem tud felkúszni a fõvárosig, a velencei-tónál meghal.Ha a jövõ heti hõhullám is ugyanúgy arat mint az ezeket megelõzõ (persze nem ússzuk meg,csak a hossza a kérdéses) akkor lassan-lassan fölül kell vizsgálni a nyarakat a Kárpát medencén belül.Szerintem nem kiugróan meleg és száraz kategória ez a nyár,hanem egy tendencia kezdete lehet.Nálam azért kérdés maradt hogy ennek az idei(tavalyit is ide lehet sorolni)forróságnak és elsõsorban szárazságának van e köze a 2010-es év rendkívüli csapadékhozamához.Van e összefüggés a kettõ között? Mert számomra olyan nem létezik hogy akkor"kieste magát jó pár évre".
Sajnos borúlátó vagyok mert nemcsak mi,hanem az északi félteke jó része csapadékhiánnyal küzd.
Bár a tél állna ilyen biztosan a lábán mint az idei nyár!Lehet hogy 1995-96-tal a komoly havas,hideg tél is letudta egy darabig? (Nálam az a tél az etalon,a kárpát-medence földrajzi helyzetében jócskán benne van az ilyen tél is).

Epp az a normális, hogy nyáron sem végig átlagos az idö, hanem az átlag körül fluktuál, így szükségképpen vannak az átlagnál melegebb szakaszok is.

A fluktuáció mértéke lehet szokatlanul nagy persze.

A normálisat az átlag mutatja, ez inkább szokatlan, de hogy normális?

Én személy szerint örülök, hogy nyáron nyárias meleg van. Ilyenkor ez a normális.
A mostaninak meg különösen, mert jövõ hét csütörtökig szabadságon vagyok.
A növények legnagyobb részének meg már olyan mindegy, hogy esik vagy nem.
A fán érõ gyümölcsök (õszibarack, nektarin, kajszi, körte, szilva) különösen jó termést hoztak a kevés csapadék ellenére is.

Már a minap írtam, hogy pontosan ugyanabban az idõpontban, mint tavaly, és pontosan ugyanolyan erõsségû hõhullám áll elõttünk. Sajnos a keddi érintõ HF esélye gyakorlatilag szertefoszlott, így a felmentõ hûsítõ "seregek" csak nyugatról érkezhetnek. Bár már csütörtökön megközelíthet minket egy hullámzó front, ez véleményem szerint leghamarabb szombaton (Dunántúl), országszerte pedig csak vasárnap hozhat felfrissülést. A Kárpát-medence ilyen idõjárási helyzetekben forró katlanként viselkedik, így a folyamat könnyen akár 1-2 napot késhet is. Nem marad más hátra, mint valahogy kibírni ezt a néhány napot és reménykedni abban, hogy idén ez lesz az utolsó kemence-show sokat próbált térségünkben.

Sajnos azóta az OMSZ is változtatott már, és megjelentek a 34-38 fokos intervallumok is jövõ szerdától. Úgy tûnik a nyár így augusztus végefelé se hazudtolja meg önmagát. Csapadék esélyek persze továbbra is nullához közelítenek.

Egész komoly gomolyok nõttek körülöttünk, nem zárom ki, hogy a környéken zápor is lesz az egyikbõl.

Az hogy megérkeztünk Link , hamar elröpült az idõ.

Gyönyörû szép!

Most viszont csepereg. A port talán leveri.

Hideg van, borult az ég, de nem esik semmi se.

Felhõkbõl sok minden eshet: esõ, hó, jég... De perpill?? Esküszöm, elsõ rápillantásra perlit-nek olvastam, és rossz érzés kerített hatalmába. (Na jó, tudom mirõl van szó, csak viccelek ezen az álmos reggelen)