Meteorológiai társalgó

Szupercellás GFS, Wetter24-es ECMWF. Én ezeket néztem. Meg az UM magasszintû felhõzet elõrejelzése is sokatmondó.

Szép napot kivánok! Nagyszerû videó! Én a kilencvenes években láttam néhány "mini tornádótölcsért" (amirõl a Légkörben megjelent egy ismertetõm). Fujita (=fudzsita) japán tornádó-kutató laboratóriumában létesitett körülmények álltak elõ szántóföldi munkahelyemen: egy meleg vizzel telt medence (a meleg vizet turbómotor általi meleg légbefúvással értük el) kezdett gõzölögni kb. minusz 4 fokos léghõmérséklet és gyenge szél mellett. A gõzölgõ viz párájának egyike-másika megemelkedett és örvénylésbe kezdett. Tekeredett, csavarodott, akárcsak a portölcsér vagy a tornádó.

Tegnap este itt is volt néhány rövid zápor, majd elég sokáig csepergett az esõ. [esõ]
Már elõtte egészen konvektív formájú felhõzet vonult fel, meg is lepõdtem rajta.
Sopronról: hát igen, régi szép idõk... Gyerekkoromban azt mondogatták, hogy az Alpokalján (Sopron, Kõszeg, Szombathely) vagy esik, vagy fúj a szél, vagy harangoznak.
A hatvanas évek második felében minden évben, augusztusban egy hetet töltött a család Sopronban: hát, valóban gyakran esett és rendszerint hûvös volt.
Az a bizonyos népszavazás meg nem úgy volt, ahogy mostanában beállítják. A tanulóifjúság intézte el valahogy a Magyarországhoz tartozást. A soproni polgárság bizonyára Ausztriára tette a voksát már csak azért is, mert többségében német volt. A nagyapám mesélte, személyesen átélte az eseményt.

Tudsz linkelni modellt ami a feltételeket mutatja?Pl J/Kg stb...Köszi

Légköroptika fórumba is told már be, légy szíves, nagyon szép Mici, a páraördög pedig nagyon pazar!

Kellemesen hûvös a reggel, hiányozni fog ez a jövõ hét közepén, bár valóban, talán már nem lesz olyan vészes így szeptember vége felé ez a hõség, mintha nyár közepén lennénk, de még ebben a formájában sem hiányzik, a legkevésbé sem...

A messze nem tökéletes idõpont ellenére ráadásul zivatarok is lehetnek, sõt szupercellás zivatarok is!

Az UM gyakorlatilag egy MKR-t számol.

Nocsak...Link Avagy? Link

Marhajó!

Pöpec!

Rajtam 2 nadrág a töbörben volt amikor -30 fokot mértünk Kinek mi a hideg

Hazudtam, még ma felkerült a videó: Link

Kettõ páraördög is van a felvételen, bár kicsit mereszteni kell a szemet. Ez a maximális kivágás, tovább nem tudom nagyítani. Kontrasztot is kapott bõve, hogy rendesen látszódjon.

Ma este leugrottunk Sopronba, az Õsöknek segíteni leszedni a birsalmát+egyéb kerti nyalánkságok. Fél 7 körül lehajtott a fáról egy kisebb esõ, majd szünet lett. 8-tól viszont folyamatos és egyre intenzívebb esõ van. Szóval Sopron nem csak a hûség hanem az esõk és a szelek és a Volt városa is. [esõ] [esõ]

Reggel nagyon hideg volt, két nadrágban meg két felsõben mentem az autómosóba, délután meg majd megpusztultunk olyan meleg volt.
Iklódban volt úgy nézem az országban a legmelegebb, a kerekített 25 tuti megvolt, talán még a nyári nap is
Egész nap sütött a nap, nálam 24,7 lett a maximum.

Jobbos melléknap Link Link
Aztán egy gyönyörû naplemente Link Link Link Link

Valóban ez a helyzet kulcsa, és valóban nem tudnak vele semmit sem kezdeni a modellek. Egyelõre.

Nálam is esik, az automata már mért is 0,3 mm-t.

Nem hiszek a fülemnek, de hisz ez esõ kopogása a terasz tetõn!!! Gúvadt szemekkel már látom is : ESIK, sõt ZÁPOROZIK !! ... NAHÁÁÁT!! [esõ] [esõ]

ECMWF 12Z kiviszi az óceánra és szubtrópusi vagy trópusi jellegûnek jelzi

Nem szoktam ilyennel orvoshoz menni Majd elmúlik.Egész nap szemben ülni a nappal peca közben le lehet égni ilyenkor is

Tegnap? Akkor szerintem fordulj orvoshoz! Egy ilyen nyár után,szeptember végén,18 fokban már-már mûvészet leégni!

Szerk: Geri. Erre találták ki a naptejet. Egy 50 faktorossal ilyenkor már nem fogsz leégni. Persze eleve egészségtelen 5-6 órán át a tûzõ napon tanyázni. Keress árnyékot!

Még egyszer köszi!Jó idõ jön most október 2-3-ig biztosan.Tegnap is leégett az arcom peca közben

Link Link Link Link Link Link Link Link Link Link

Tudsz linkelni friss ECM térképeket?Elsõsorban 850Hpa hõmérsékletieket.Köszi

Záporcseppek hullanak alá.

Friss futása az ECM-nek szépen itt felejti jó hosszan az igazán meleg idõt jövõ héten a teknõ elõoldalán,trópusi ciklon nélkül is.

Ma fotóztam páraördögöt egy tó felett. Holnap hozok róla animációt.

Elég light-os

Álomkategória: Link [esõ] [esõ]

Link
Tavaly pl szept.19.-én csak úgy röpködtek a 18-19 fokos T minimumok az ország keleti felén. De még egy 20-as is ott virít.

Ja, akkor bocsájts meg.
Tényleg?

Én már tegnap begyújtottam a kandallóba, a házban 20 fokra csökkent a hõmérséklet, ez nekem már kevés

Annyira elképzelhetetlen,hogy úgy rémlik tavaly ilyentájt is volt.

Engem nem zavar.32 fok ide, vagy oda, ez már nem olyan lesz mint augusztusban.Gyengébb a nap sugara, hamarabb sötétedik, elviselhetõ lesz.
A 20 fokos Tmin, pedig elképzelhetetlen, a korai sötétedés miatt.Viszont a Siófokon simán meglehet.

Erõs szaharai melegáramlásoknál nyáron többször is elõfordult, hogy csillagfényes éjszaka és alacsony harmatpont dacára a minimumhõmérséklet 20C fölött maradt (és gyanús módon megegyezett a T850-el) Ehhez persze dinamikus légmozgás szükséges. Ha bejön a 20C 850 hepán a jövõ héten, a fentiek szerint lehetne "trópusi" éjszaka. De hangsúlyozom, ehhez állandó, erõs szél kell. Ha csak kicsit is gyengébb a légmozgás, a már elég hosszú éjszakákon a kisugárzás miatt pillanatok alatt inverzió alakul ki, ami megakadályozza a magasabb légrétegek hõmérsékletének talajon való érvényesülését. Személyes véleményem, hogy legfeljebb nagyvárosok belterületén lesz majd ilyen magas Tmin.

Nem ünneprontásképpen, de a szinoptikai térképekbõl számomra az derül ki, hogy megint túl gyorsan fölénk terjeszkedik a nyugat-európai magasnyomás, a hidegöblítés átmeneti, és viszonylag magas légnyomás, kevés csapadék mellett játszódik le. Azért egy kis hajnali fagyra jók lehetünk.
Ettõl függetlenül én is örülök annak, hogy a "magát nagyon itt felejtett" nyár belátható idõn belül elkotródik.

Nem hiszem el az elõréket,ilyen melegeket 20 fokos Tmin? A jövõ hétrõl írok!

Tetszik a GFS! Futásról futásra hosszú távon egyre hidegebbet ad. A végén még október elején be kell kapcsolni a fûtést.

Nadine szépen megkeverte a paklit. Az ECM továbbra is ragaszkodik a portugál partraszálláshoz, míg a GFS egy svéd csavart követõen rázúdítaná a Norvég-tengerre. Mindegyik verzió bõven 240 óra felett.
A jövõ heti brit "gigaciklon" hátoldalán bekövetkezõ hideg leszakadáson nagyon sok minden fog múlni. Utána már jobban kirajzolódhat a Nadine csatahajó további útvonala...

Valami olyasmire gondolok, hogy mégiscsak van az alsó légrétegeknek jelentõs, kisugárzásos hõvesztesége, csak áttételen keresztül, közvetve. A levegõ elsõ lépésben átadja a hõjét a vele érintkezõ talajnak, az pedig nagyon effektíven kisugározza. S ha ez így van, a levegõ lehûlése szempontjából igenis számít annak sûrûsége.

Ez rendben is van: a lehûlt, ezért nagyobb fajsúlyúvá vált levegõ "lefolyik" a mélyedésekbe: fagyzug, töbörklíma. A kérdésem nem erre vonatkozott. Arra nézve szerettem volna a véleményedet kérni, hogy a magasabban fekvõ, ritkább levegõ nem hûl-e gyorsabban, jobban, mint a tengerszint közelében lévõ. Ugyanis a kisebb nyomású levegõnek kisebb a sûrûsége, kisebb a térfogategységre esõ tömege. Ezért a hõkapacitás, mely tudva levõleg a tömeg és a fajhõ szorzata, kisebb. Ebbõl következõen -elvileg- ugyanakkora hõenergia kisugárzása esetén a kisebb sûrûségû, ritkább levegõ jobban lehûl, mint a nagyobb sûrûségû.
Azon gondolkodom, vajon a töbörklímához elég-e a speciális térszíni forma és a csupasz mészkõfelszín. Hasonló alakzatok kisebb tengerszint feletti magasságban is elõfordulnak, mégsincs ezek esetében olyan bõdületes hajlam az éjszakai lehûlésre, mint a bükki töbörökben. Nem játszik itt szerepet a 8-900 m-es tengerszint feletti magasság is?

U.i.: Bocs, elsiklottam azon kitételed felett, hogy a levegõ kisugárzásos energiavesztesége viszonylag csekély (ld. szabad légkör kis napi hõingása) Viszont mégiscsak lehet valami az általam leírtakban, csak más mechanizmus alapján. Az erõsen kisugárzó szilád felszínt ugyanis a fölötte elhelyezkedõ levegõ valamennyire visszamelegíti. Ezt a sûrûbb, azaz azonos hõmérséklet esetén nagyobb hõenergiát tartalmazó levegõ inkább képes megtenni, mint a ritkább. Ezért, magasabb tengerszint feletti magasságban tisztábban megvalósul a radiációs minimum? (Ez kérdés akarna lenni)

Ha a fõfutást nézzük akkor igen, de a fáklyánál átlagos idõjárás néz ki, még

Október hûvös idõvel kezdõdne...Link
Link

Mindkét modell adja az átlagos,vagy átlag alatti októberkezdetet.

Igen hûs volt reggel, 3,2 fokig csökkent a T, úgy, hogy nagy eséllyel meg lehetett az elsõ talajmenti fagy

A völgyekbeli alacsony Tmin legfontosabb oka az, hogy a domb/hegyoldalon a felszínközeli levegõ a kihûlõ felszínnel érintkezve maga is lehûl, így hõmérséklete alacsonyabb lesz, mint a vele egy magassági szinten lévõ, de a domb/hegyoldal felszínétõl messzebb levõ levegõnek. Így "negatív" felhajtóerõ hat rá (azaz lefelé mutató irányú), és mivel van lehetõsége lefelé mozogni, szépen le is áramlik, majd a völgyekben összegyûlik.
Eközben a domb/hegyoldalra oldalról enyhébb levegõ áramlik a szabadlégkörbõl, a hideg felszínnel érintkezve az is lehûl, leáramlik a völgyekbe, stb.

(A levegõ hõmérsékletét advektívmentes esetekben erõsen befolyásolja annak a szilárd felszínnek a hõmérséklete, amivel érintkezik (hõcsere). Ennek hiányában (szabadlégkör) advekció nélkül kicsi a napi hõmérsékletváltozás, mert a levegõ esetében sokkal kisebb a jelentõsége a ki- és besugárzásos energiaváltozásnak, mint szilárd testek/felületek esetén)

Még egy dolog az autótetõkrõl, aztán be is fejezem a kérdés feszegetését.
Kétféle jeget találhatunk reggel az autó tetején -vagy megfagyott harmatcseppeket, vagy dérkristályokat.
Az elsõ esetben a víz folyékony halmazállapotban csapódik ki, s csak azután, a hõmérséklet további csökkenésével fagy meg.
A második esetben a kicsapódás eleve szilárd halmazállapotban történik.
Ez elvileg azt jelenti, hogy az elsõ esetben a harmatpont fagypont feletti, míg a másodikban az alatti érték.

Még egy kérdés: vajon, nem ennek a szabályszerûségnek tudható be a már középhegységi völgyekben is tapasztalható alacsony Tmin? (A ritkább levegõnek kisebb a hõkapacitása)

Megadtad a választ a kérdésemre.

Hogy milyen egyforma "õrültek" (bocs a kifejezésért) vagyunk mi metnetesek! Az elsõ és utolsó fagyoknál én is mindig felkelek hajnalban fagynézõbe. Félig alva, dagadt, könnyezõ szemmel kitántorgok a kertbe, és figyelem a dérfoltokat a füvön. Na meg az autó tetejét -tulajdonképp ez indította el a gondolatmenetemet: a +3C fokban deres autótetõ tipikus jelenség.
A +3C alatt ablakban mért érték értendõ, a standard körülmények között mért hõmérséklet ilyenkor plusz 1-2 fok lehet, de semmiképp sem fagypont alatti. Az is fölöttébb érdekes, hogy a dér elõször az autó tetején jelenik meg, míg a szélvédõn, motorháztetõn, csomagtartó fedelén csak harmat van. Ha valamivel alacsonyabb a hõmérséklet, ez utóbbiakon is dér képzõdik. Szóval, ha fagyot akarok látni, elsõsorban az autó tetejét figyelem. Érzésem szerint itt valami felületi ill. párolgási jelenségrõl lehet szó: a tetõ jobban ki van téve a légáramlatnak, mint az autó oldala, és a csekély párolgás szolgáltatja azt a hõelvonást, mely a dérképzõdéshez kell. Vélemény?

"A kisugárzás szerintem anyagfüggetlen, viszont a párolgási hõveszteség anyagfüggõ, az üveg vagy a fém sokkal jobban párolog, ezáltal jobban le tud hûlni, mint mondjuk a fa."

Floo: a "fekete test" kisugárzása csak a hõmérsékletének függvénye, de a valóságban nem ilyen elméleti "fekete testek" léteznek, s így a kisugárzó test anyaga is beleszól a dologba. Na de tekintsünk el ettõl.
A kisugárzás miatt az adott felület energiát veszít. Az energiaveszteség miatt csökken a hõmérséklete. Hogy milyen mértékben, az a hõkapacitásától (egységnyi tömegre: fajhõ) függ így: c=dQ/dT => dT=dQ/c
Ha a dQ negatív, akkor energiát vesztett a felület, és minél kisebb a hõkapacitása (c), annál nagyobb lesz abszolut értékben a hõmérséklet csökkenés (dT). A fémfelületnek sokkal kisebb a hõkapacitása, mint mondjuk a földfelszínnek, így ugyanakkora kisugárzott energia miatti energiaveszteség nagyobb T-csökkenést eredményez.
Ugyanez játszódik le nappal is fordított elõjellel, amikor a nettó sugárzás pozitív (nagyobb az elnyelt besugárzás, mint a kisugárzás). Ekkor ugyanakkora netto sugárzásbevétel nagyobb hõmérséklet emelkedést eredményez a kis hõkapacitású anyagokban, azaz jobban felmelegednek.
Ezen alapszik a szárazföldek - tengerek/óceánok eltérõ felmelegedése/kihûlése is.

Visszatérve az éjszakához , a párolgás, amit említesz, akkor nem játszik. Ugyanis akkor van párolgás, ha a rendelkezésre áll ehhez felhasználható energia. Nappal a netto energiamérleg pozitív (beérkezõ nagyobb mint a kisugárzott), s ennek egy része fordítódik a párolgáshoz szükséges energiára.
Éjjel csak kisugárzás van, így negatív az energiamérleg (egyre csökken a test energiája), így általában nincs felhasználható energia a párologtatáshoz (spec. esetek azért vannak).

A levegõt említed még, hogy az sosem teljesen száraz: persze, mindig van benne valamennyi gázhalmazállapotú víz. De hogy jön ez a párolgáshoz? Párolgásnál a folyékony halmazállapotú vízbõl lesz gázhalmazállapotú. S ha az adott fémfelületen NINCS folyékony víz, akkor mi párologna onnan? (ráadásul éjjel)

Nem az kavart be, hogy a fémfelületeken gyakrabban láthatsz vizet vagy jeget hajnalra/reggelre? Ez már annak a következménye, hogy az éjszaka elsõ felében jobban lehûlt a fém a környezeténél (kisebb hõkapacitás miatt!!!), egészen az azt körülvevõ levegõ harmatpontjáig, majd az alá is. Ha a vele érintkezõ levegõt aztán egészen annak harmatpontjáig le tudja hûteni, akkor a levegõbõl erre a felületre csapódik ki a víz, vagy fagy ki a jég. Ami aztán általában majd napfelkelte után kezd majd csak párologni (a szeles helyzeteket kivéve).

Szegény britek: Link Ez a ciklon ott döglik be felettük.

A légmozgás függvényében fel-alá csalinkázott a hõmérséklet az éjjel. Tmin: 9,5 °C 23:47-kor állt be.