Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Köszi ezt is. Ilyen szegény lenne az Ukrán kormány?
Az állomások adatai még jó fognak jönni.

Az állomások adatai még jó fognak jönni.

Na igen, a szélmérõ még jobb példa a csapadékmérõnél.
Így aztán olyan laza 141 km/h-s lökések döngetnek ott, mint tavaly március 1-én...
Így aztán olyan laza 141 km/h-s lökések döngetnek ott, mint tavaly március 1-én...

Még egy oldal: Link
Radart is sem látok, de néhány érdekességet igen.
Radart is sem látok, de néhány érdekességet igen.
Nos...öööö...igen, a mi állomásunk finoman fogalmazva nem éppen a legszabályosabban van elhelyezve.
(Csapadékmérõ pl. 42 méter magasan.)
Mindegy, csak valahol 400-500 méter magasan legyen. 1999. december 31-ig a Széchenyi-hegyen volt, a TV-toronyban. Nagyon jól jönne télen pl. hidegpárnás idõben, vagy olyankor, mikor ott megmaradó hó van, a városban pedig nincs.

Mindegy, csak valahol 400-500 méter magasan legyen. 1999. december 31-ig a Széchenyi-hegyen volt, a TV-toronyban. Nagyon jól jönne télen pl. hidegpárnás idõben, vagy olyankor, mikor ott megmaradó hó van, a városban pedig nincs.
A szélmérõrõl nem is beszélve, ami hét emelet magasan van, így nem csoda, hogy mindig ott mérik a legerõsebb szeleket

Mondjuk azért budapesti létemre elég ciki, hogy megtekinteni még nem sikerült

ELTE-t ismerem néha szoktam arra menni, de azt hittem, hogy azt csak az ELTE-seké, és amolyan oktató állomás. Ott azért szép széles díszburkolat van, érdekes fekvése van. Ott a Duna, de azért jó sok aszfalt van mellette, és az Északi épület is szépen árnyékol.
Hegyvidéki állomás hol lenne jó? HHH, János hegy, Szécshényi hegy? Vagy mindegy, csak valahol a budai hegyekben?
Hegyvidéki állomás hol lenne jó? HHH, János hegy, Szécshényi hegy? Vagy mindegy, csak valahol a budai hegyekben?
A felsoroltakon kívül még az ELTE lágymányosi állomása.
Azaz 2 darab külterületi, és 2 darab városklíma-állomás van, ezek közül Lõrinc és a Belváros MILOS, Újpest és Lágymányos QLC.
Sajnos hegyvidéki jelenleg nincs, pedig az nagyon kéne még ide Budapestre...
Azaz 2 darab külterületi, és 2 darab városklíma-állomás van, ezek közül Lõrinc és a Belváros MILOS, Újpest és Lágymányos QLC.
Sajnos hegyvidéki jelenleg nincs, pedig az nagyon kéne még ide Budapestre...
Köszi, én eddig azt hittem, hogy Kitaibel Pál utcában és a Gilice téren van csak állomás. Hány állomás van Bp-n?
A Csatornázási Mûvek területén (pontos címet sajnos nem tudok most).
Egyébként 2001. április 28. óta van mûködésben az állomás.
Az ottani hõingás általában nagyobb a lõrincinél - ha minden más körülmény (felhõzet, szél stb.) azonos, akkor ott jellemzõen alacsonyabb pár tizeddel a minimum, és magasabb pár tizeddel a maximum. Ennek okát nem tudom, vagy a talaj, vagy pedig az, hogy jobban "külterületi" állomásról van szó, mint a Gilice tér esetében.
Érdekességképpen: nem ez az elsõ állomás a meteorológiai mérések történetében Újpesten, a Káposztásmegyeri Vízmû területén 1900 és 2006 között már folytattak méréseket.
Egyébként 2001. április 28. óta van mûködésben az állomás.
Az ottani hõingás általában nagyobb a lõrincinél - ha minden más körülmény (felhõzet, szél stb.) azonos, akkor ott jellemzõen alacsonyabb pár tizeddel a minimum, és magasabb pár tizeddel a maximum. Ennek okát nem tudom, vagy a talaj, vagy pedig az, hogy jobban "külterületi" állomásról van szó, mint a Gilice tér esetében.
Érdekességképpen: nem ez az elsõ állomás a meteorológiai mérések történetében Újpesten, a Káposztásmegyeri Vízmû területén 1900 és 2006 között már folytattak méréseket.

A napokban többször szerepelt az indexen, hogy Újpesten megdõlt a melegrekord.
Hol van ott meteorológiai állomás?
Hol van ott meteorológiai állomás?
Nemrégiben sok szó esett róla, de most még egyszer megkérdezném: az éghajlati küszöbnapokat akkor tehát valóban a kerekítések alapján számítjuk, és nem pedig a tizedre pontos értékek alapján?
Azaz nyári nap 24,6 °C-tól van, és nem pedig 25 °C-tól stb.?
És vajon az OMSZ havi, éves stb, jelentéseiben, és persze a sokéves feldolgozásokat illetõen is ennek megfelelõen szerepelnek a dolgok? (Bár talán ezzel kapcsolatban az Éghajlati Osztályról tudna valaki pontos válasszal szolgálni.)
Azaz nyári nap 24,6 °C-tól van, és nem pedig 25 °C-tól stb.?
És vajon az OMSZ havi, éves stb, jelentéseiben, és persze a sokéves feldolgozásokat illetõen is ennek megfelelõen szerepelnek a dolgok? (Bár talán ezzel kapcsolatban az Éghajlati Osztályról tudna valaki pontos válasszal szolgálni.)
Igen, a Cu2 a fontosabb, ha mindkettõ van.
Szerintem egybeszámolják, mivel csak a legmagasabb kódszám megadására van lehetõség, a kiegészítõ felhõcsoportban már csak Cumulust lehet adni.
Itt is volt gondolom humilis is:
AAXX 10121 12843 31875 31702 10245 20026 39979 40140 58017 70300 82 2 02 333 82 8 56 =
Sajnos nincs nálam a könyv, amiben ez talán benne van, bár fejbõl illene az ilyet tudnom.
Szerintem egybeszámolják, mivel csak a legmagasabb kódszám megadására van lehetõség, a kiegészítõ felhõcsoportban már csak Cumulust lehet adni.
Itt is volt gondolom humilis is:
AAXX 10121 12843 31875 31702 10245 20026 39979 40140 58017 70300 82 2 02 333 82 8 56 =
Sajnos nincs nálam a könyv, amiben ez talán benne van, bár fejbõl illene az ilyet tudnom.

A radiációs minimum mérésrõl lenne egy-két kérdésem!
Már régóta foglalkoztat a téma, mert több esetben is nem láttam a mért radiációs minimum és az adott érték növényekre gyakorolt hatását!
Múlt tavasszal -3-4 fok volt 2 méteren, és a magnolia virágai a talajra lógva sem voltak sérülve, fagykár rajtuk egyáltalán nem látszott! Annak ellenére, hogy a -3-4 fokos 2 méteres hõmérséklet -6-7 fokos radiációs minimumot sejtet, amit a magnolia virága már nem bír ki épen! Több helyen is megnéztem az adott éjszaka után, és sértetlenek voltak!
Ugyanez a fügénél is jelentkezik, ha egy fagyzugban lévõ füge -12 fokos érték mellett múlt éven nem sérült, akkor, mivel a rad.min ennél alacsonyabb kellett hogy legyen, a talajra lógó ágak a -15-16 fok körüli érték mellett el kellett volna, hogy fagyjanak!
De nem így történt!
Sõt!
Kanizsán a mostani télen -16 fokos T min volt!
Muraszemenye település egy kicsivel jobb fekvésû udvarán, a Mura folyó szintjéhez közel, lehetett -13, gyenge -14 fokos minimum!
A füge épen maradt, és ugyanúgy épek a kis túlzással talajon fekvõ ágai is Link Link Link Link
Látható, sík terepen vagyunk, a háttérben dombok magasodnak Link Link
Egy radiációs minimum mérõ itt -16-18 fokot mért volna talajon körülbelül, és a -16-18 fok elpusztítja a fügét, fõleg ez egy elég fagyérzékeny fajta, de még igy sem görbült a haja szála sem!
A debreceni állomásnál gyakran látok olyat, hogy a radiációs minimum a 2 méteres T-hez képest 6-8 fokkal, sõt, volt rá példa, hogy 8-10 fokkal is alacsonyabb volt!
Szóval ennél a radiációs minimum mérésnél valami nem stimmel!
Mert ha tényleg azok a hõmérsékleti különbségek vannak, mint amit mérnek, akkor az adott értékek mellett kellene jelentkezni a fagykároknak!
Mivel nem így történt, valami hibádzik szerintem a a 2 méteres és a radiációs minimum mérésnél lévõ különbségek terén!
A megoldásra ma jöttem rá, legalábbis szerintem ez lehet az oka!
És a radiációs, talajmenti fagy fontos eleme a mezõgazdaságnak, a vetési idõnél, a zöldségtermesztésnél is, a mért átlagokkal számolnak is a termelõk és a szakmák!
Amit szerintem nem vettek figyelembe a szakemberek, hogy a 2 méteren mért éjszakai hõmérsékletet hõmérõházban mérik, míg a radiációs minimum mérõ teljesen meztelen, szabadon lévõ higanyos hõmérõ volt Link
Ez okozhatja a nagy eltérést, ugyanis amióta az automata mérõk vannak, ott árnyékolt radiációs minimum mérõt használnak Link (MacGyver képe), óriási különbség van a két radiációs minimum mérõ közötti értékebn, akár 3-5 fok is elõfordul, természetesen a szabadon lévõ higanyos mérõ mér jóval hidegebbet, és olyan is elõfordul, hogy derült éjszaka ellenére is alig van különbség a 2 méteres mérõ és az árnyékolt radiációs mérõ minimuma között!
Az, hogy a 2 méteres mérés és a talaj feletti mérés között nem lehet a mérések által látot nagy különbség, azt az is indokolhatja, hogy hiába van a kisugárzási inverzió szerint, derült éjszakán a magasabb légréteg felõl a talaj felé közeledve alacsonyabb érték, ha 60-80 méteres fagylefolyással, 60-80 méteres szakaszon produkálunk 7-8 fokos különbséget, akkor a 2 méteres és a talaj feletti, magyarán 2 méteres szakaszon aránytalanul nagy lenne ugyanekkora eltérés a minimum értékekben!
Talán ez lehet az oka annak, hogy a talajszinten fekvõ növény sem kap olyan sokkal nagyobb hideget, mint a 2 méteres szinten lévõ része, ezáltal nem károsodik olyan mértékben, mint amit a mért értékek alapján elvárnánk!
Nem tudom kinek mi a véleménye, de ha ez így van, akkor a talajmenti fagy fogalmát át kell értékelni!
Már régóta foglalkoztat a téma, mert több esetben is nem láttam a mért radiációs minimum és az adott érték növényekre gyakorolt hatását!
Múlt tavasszal -3-4 fok volt 2 méteren, és a magnolia virágai a talajra lógva sem voltak sérülve, fagykár rajtuk egyáltalán nem látszott! Annak ellenére, hogy a -3-4 fokos 2 méteres hõmérséklet -6-7 fokos radiációs minimumot sejtet, amit a magnolia virága már nem bír ki épen! Több helyen is megnéztem az adott éjszaka után, és sértetlenek voltak!
Ugyanez a fügénél is jelentkezik, ha egy fagyzugban lévõ füge -12 fokos érték mellett múlt éven nem sérült, akkor, mivel a rad.min ennél alacsonyabb kellett hogy legyen, a talajra lógó ágak a -15-16 fok körüli érték mellett el kellett volna, hogy fagyjanak!
De nem így történt!
Sõt!
Kanizsán a mostani télen -16 fokos T min volt!
Muraszemenye település egy kicsivel jobb fekvésû udvarán, a Mura folyó szintjéhez közel, lehetett -13, gyenge -14 fokos minimum!
A füge épen maradt, és ugyanúgy épek a kis túlzással talajon fekvõ ágai is Link Link Link Link
Látható, sík terepen vagyunk, a háttérben dombok magasodnak Link Link
Egy radiációs minimum mérõ itt -16-18 fokot mért volna talajon körülbelül, és a -16-18 fok elpusztítja a fügét, fõleg ez egy elég fagyérzékeny fajta, de még igy sem görbült a haja szála sem!
A debreceni állomásnál gyakran látok olyat, hogy a radiációs minimum a 2 méteres T-hez képest 6-8 fokkal, sõt, volt rá példa, hogy 8-10 fokkal is alacsonyabb volt!
Szóval ennél a radiációs minimum mérésnél valami nem stimmel!
Mert ha tényleg azok a hõmérsékleti különbségek vannak, mint amit mérnek, akkor az adott értékek mellett kellene jelentkezni a fagykároknak!
Mivel nem így történt, valami hibádzik szerintem a a 2 méteres és a radiációs minimum mérésnél lévõ különbségek terén!
A megoldásra ma jöttem rá, legalábbis szerintem ez lehet az oka!
És a radiációs, talajmenti fagy fontos eleme a mezõgazdaságnak, a vetési idõnél, a zöldségtermesztésnél is, a mért átlagokkal számolnak is a termelõk és a szakmák!
Amit szerintem nem vettek figyelembe a szakemberek, hogy a 2 méteren mért éjszakai hõmérsékletet hõmérõházban mérik, míg a radiációs minimum mérõ teljesen meztelen, szabadon lévõ higanyos hõmérõ volt Link
Ez okozhatja a nagy eltérést, ugyanis amióta az automata mérõk vannak, ott árnyékolt radiációs minimum mérõt használnak Link (MacGyver képe), óriási különbség van a két radiációs minimum mérõ közötti értékebn, akár 3-5 fok is elõfordul, természetesen a szabadon lévõ higanyos mérõ mér jóval hidegebbet, és olyan is elõfordul, hogy derült éjszaka ellenére is alig van különbség a 2 méteres mérõ és az árnyékolt radiációs mérõ minimuma között!
Az, hogy a 2 méteres mérés és a talaj feletti mérés között nem lehet a mérések által látot nagy különbség, azt az is indokolhatja, hogy hiába van a kisugárzási inverzió szerint, derült éjszakán a magasabb légréteg felõl a talaj felé közeledve alacsonyabb érték, ha 60-80 méteres fagylefolyással, 60-80 méteres szakaszon produkálunk 7-8 fokos különbséget, akkor a 2 méteres és a talaj feletti, magyarán 2 méteres szakaszon aránytalanul nagy lenne ugyanekkora eltérés a minimum értékekben!
Talán ez lehet az oka annak, hogy a talajszinten fekvõ növény sem kap olyan sokkal nagyobb hideget, mint a 2 méteres szinten lévõ része, ezáltal nem károsodik olyan mértékben, mint amit a mért értékek alapján elvárnánk!
Nem tudom kinek mi a véleménye, de ha ez így van, akkor a talajmenti fagy fogalmát át kell értékelni!
Sziasztok! Meg szeretném kérdezni, hol tudom megnézni, a különbözõ idõjárási elemek, szinoptikus kódjait. Ha irodalmat tudtok ajánlani, azt is megköszönném.

Sziasztok! Ajkáról keresnék olyan embert, aki elvállalná a szolgálat részére a csapadékmérést, ugyanis április 01-tõl a régi észlelõ felmondta.
... a térképen jól látható izosnow vonalak mentén ...
Nagyon érdekes lenne.

Nagyon érdekes lenne.

Hogy mik nem jutnak eszedbe?!
(És az azonos hóvastagságú állomásokat összekötõ vonalakat?
)

(És az azonos hóvastagságú állomásokat összekötõ vonalakat?

Egyik nap a cseh Európa-szinoptérképre is volt egy ilyen front berajzolva, hogy nem a teknõben volt. Mondjuk csodálkoztam is rajta. Igazából nem tudom, melyik az "erõsebb érv".


Én a szélirányok miatt az 1. verzióra szavaznék. De ez nem biztos, én se nagyon merem rárajzolni a frontokat a térképeimre

Az állomásszintibõl.
Gondolj csak bele: ilyen módon azokon az állomásokon, ahol a tengerszintre való redukciót már nem lehet elvégezni a nagy magasság miatt, attól még tendenciát lehet közölni.
És ez fontos, hiszen ugye a légköri folyamatok szempontjából soha nem a konkrét légnyomás-érték az, ami igazán lényeges, hanem a változás nagysága és jellege.
Gondolj csak bele: ilyen módon azokon az állomásokon, ahol a tengerszintre való redukciót már nem lehet elvégezni a nagy magasság miatt, attól még tendenciát lehet közölni.
És ez fontos, hiszen ugye a légköri folyamatok szempontjából soha nem a konkrét légnyomás-érték az, ami igazán lényeges, hanem a változás nagysága és jellege.
A légnyomás tendenciát (3 órás) valóban az állomásszinti légnyomásértékekbõl számolják? Nem a tengerszintibõl?
Egy példa: Ma 9 UTC-kor Lõrincen a tengerszinti légnyomás 1009,0 hPa volt , 12UTC-kor 1008,4 --> -0,6 -->Gyengén süllyed, ehelyett, alig süllyed??? mert állomásszinten meg 991,6 ill 991,2 hPa volt --> -0,4
Egy példa: Ma 9 UTC-kor Lõrincen a tengerszinti légnyomás 1009,0 hPa volt , 12UTC-kor 1008,4 --> -0,6 -->Gyengén süllyed, ehelyett, alig süllyed??? mert állomásszinten meg 991,6 ill 991,2 hPa volt --> -0,4
Megcsináltam a szélhûtés Excel képletét, íme:
=HA(ÉS(A24,
;13,12+0,6215*A2-11,37*HATVÁNY(B2;0,16)+0,3965*HATVÁNY(B2;0,16)*A2;A2)
A2 a hõmérséklet °C-ban, B2 pedig a szélsebesség km/h-ban.
Ez az újabb formula, viszont a WS a régivel számol, ezért elkészítettem azt is:
=HA(ÉS(A71,3);33-(10,45+10*GYÖK(D7)-D7)*(33-A7)/22,04;A7)
D7 a szélsebesség m/s-ban, A7 a hõmérséklet °C-ban. Néhány tized eltérés azonban itt is elõfordul a WS-hez képest.
=HA(ÉS(A24,


A2 a hõmérséklet °C-ban, B2 pedig a szélsebesség km/h-ban.
Ez az újabb formula, viszont a WS a régivel számol, ezért elkészítettem azt is:
=HA(ÉS(A71,3);33-(10,45+10*GYÖK(D7)-D7)*(33-A7)/22,04;A7)
D7 a szélsebesség m/s-ban, A7 a hõmérséklet °C-ban. Néhány tized eltérés azonban itt is elõfordul a WS-hez képest.
Igen tudom!
De így még érdekesebb!
Meg szerintem szakmaibb egy kicsit!?



Köszi Szomszédok!
Csak most kaptam a szülinapomra egy ws1600 és most végeztem a végleges beállításokkal, és egy két dolog nem volt egyértrelmû!
Mégegyszer THX!



Nézd meg itt: Link
Amúgy 3 m/s ,az 10.8 km/h ,tehát gyenge szél. A váltószám 3.6.
Szerk.:közben másik szomszédunk is besegített.
Amúgy 3 m/s ,az 10.8 km/h ,tehát gyenge szél. A váltószám 3.6.
Szerk.:közben másik szomszédunk is besegített.


Olyan kérdésem lenne, hogy milyen szél sebességet írjak be az észlelésbe, mondjuk ha 3.0m/s a sebessége? Dobhatnátok vmi linket vagy vmi diagrammot ezzel kapcsolatban!

Ismét térképes kérdésem lenne, frontbehúzás.
Talán már egy hónapja is, hogy kész van, mégis csak most kérdezném meg a dolgot, eddig elmaradt.
Pitom ajánlotta ezt az idõpontot, saját ciklonja van Magyarországnak: Link
A frontot nem mertem behúzni, csak számítógépen painttel.
Elsõ változat: Link
Ezt a szélzászlók miatt húztam így. De nem annyira tetszik. A harmatpont-értékek miatt sem lenne tökéletes. Bár szokott lenni front elõtt kiszáradás. Viszont ha a felhõzetet nézem, akkor már mindjárt szebben mutat, front elõtti kis felhõoszlató hatás látszik. Most, hogy ennyit nézem, egyre jobban tetszik mégis ez a változat.
De azért megmutatom a másikat is, amit jobbnak gondoltam: Link
Leginkább az izobárszerkezet miatt mutat jobban ebben a formában.
OMSZ 00 UTC, 6 órával korábban: Link
Bracknell 00 UTC, 6 órával korábban: Link
Szívesen veszek minden segítséget ez ügyben.
Talán már egy hónapja is, hogy kész van, mégis csak most kérdezném meg a dolgot, eddig elmaradt.

Pitom ajánlotta ezt az idõpontot, saját ciklonja van Magyarországnak: Link
A frontot nem mertem behúzni, csak számítógépen painttel.
Elsõ változat: Link
Ezt a szélzászlók miatt húztam így. De nem annyira tetszik. A harmatpont-értékek miatt sem lenne tökéletes. Bár szokott lenni front elõtt kiszáradás. Viszont ha a felhõzetet nézem, akkor már mindjárt szebben mutat, front elõtti kis felhõoszlató hatás látszik. Most, hogy ennyit nézem, egyre jobban tetszik mégis ez a változat.
De azért megmutatom a másikat is, amit jobbnak gondoltam: Link
Leginkább az izobárszerkezet miatt mutat jobban ebben a formában.
OMSZ 00 UTC, 6 órával korábban: Link
Bracknell 00 UTC, 6 órával korábban: Link
Szívesen veszek minden segítséget ez ügyben.

Vannak benne hibák bizony!
"Sellye, Városgazdálkodási Kft. 45°52' 17°51' 160 K1 1997"
Sellyén soha nem volt 160 méteres szint, maximum az állomás melletti hidroglóbus teteje van 160 méteren
"Sellye, Városgazdálkodási Kft. 45°52' 17°51' 160 K1 1997"
Sellyén soha nem volt 160 méteres szint, maximum az állomás melletti hidroglóbus teteje van 160 méteren
