Kérdések és válaszok

Hiába no, érti a szakmáját ez a fiú!

Grönland kb 4/5-én van olyan nap, amikor nincs napfelkelte.

Az északi részén biztosan van!Persze a téli félévben.

nem, szerintem azt elbukták.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#64220 - 2009-05-19 18:31:19)

Lenne egy érdekes kérdésem, egy kicsit nem ide tartozik, de biztos tudja valaki. Egy barátom kérdezte tõlem, hogy Grönland-on ven e olyan idõszak amikor napokig nem jön fel a nap, magyarán napokig, vagy tovább sötét van?
Ha valaki tudja írja meg légyszi.

Üdv!

Várható a Dunántúl középsõ részén valami egyáltalán?
OMSZ kiadta már reggel a narancsot de eddig semmi se történt
csak a D-T közén és attól K-re. Ja és felhõ is éppenhogy pár laposabb kis gomoly van.

Kösz,közben már megtaláltam.

Itt van:

Az OMSZ honlapján így találod meg: Megfigyelés-Archívum-Országos radarképek

A Magyar radar archívum valahol megtalálható?, mert nálam a metneten nem mûködik az OMSZ oldalán meg nem találom, vagy csak én vagyok vak.

No, ennyire nekünk sajnos nem is tanították nekünk. Mondjuk nem is valamiféle légköri elektromosságtan elõadáson hallottunk róla, csak úgy általánosságban.
Amit írtál, abból sokat tanultam, köszönöm!

mi két elméletet tanultunk a töltésszétválasztódás magyarázatául (ott van az oktatóprogramban is, nem tudom, hogy most mûködik-e). pongyolán összefoglalva, az ábrák szemléletesebbek:

- Lenard-Simpson elmélet, amelyhez teljesen folyékony halmazállapotú víz kell (a feláramlás felfújja a vízcseppet buborékká, amelynek a felsõ, vékonyabb része negatív töltésû, az alsó, nehezebb része pozitív töltésû lesz (a légkör elektromos mezeje ilyen irányú): ha elpattan a nagy buborék, akkor belõle a könnyebb vízcseppek (a negatív töltésûek) könnyebben, gyorsabban felfelé szállhatnak tovább, a nehezebbek (a pozitív töltésûek) pedig lassabban, vagy egyáltalán nem)

- Mason-Latham elmélet épp a 0 °C-os szinten érvényes: szerinte pedig a vízcseppnek értelemszerûen a külseje fagy meg elõször; egy elképzelés szerint az épp megfagyó csepp belsejében az OH- ionok, míg a külsején, a jégrétegben a H+ ionok vannak többségben. amikor megfagyott külsõ kéreg szétpattan, a kis jégszemcsék pozitív töltésûek lesznek, és a feláramlás gyorsabban szállítja õketfelfelé, mint a még folyékony halmazállapotú, negatív töltésû vizet belül.

Ettõl alakul ki a klasszikus Simpson-féle felhõmodell (elõször rosszul írtam), amely szerint átlagosan a felhõalapban kb. 4 C pozitív töltés, a felhõ közepén 24 C negatív töltés, a felhõ tetején és az üllõben pedig 20 C pozitív töltés található.

Na persze ezek mind csak elméletek, a professzor úr is mondta, hogy errõl sok vita van, mindenesetre én elhiszem, mert még nem olvastam jobbat.

Tehát elméletileg úgyis létrejöhet töltésszétválasztódás, hogy nincs jégkristály a felhõben. Persze az nem biztos, hogy nálatok is ez a helyes válasz.

Látom tudod, hogy mirõl beszélek.
Mi is azt írtuk, hogy nem. Van is egy diája, amin szerepel, hogy "no graupel, no charging".
Köszi a választ, akkor egy kérdés kipipálva.

Ha zh-kérdés, akkor nem, egyébként igen.
De komolyan mondom. Nekünk is így tanította Ács, hogy csak vegyes fázisú felhõben fordulhat elõ zivatartevékenység, ez ugye a klasszikus graupeles-jégkristályos töltés-szétválasztódási elmélet, és õ meg van gyõzõdve róla, hogy csak az lehet a helyes. De olvastam olyat, hogy más kutatások szerint a fõleg a trópusi övben elõforduló "meleg" (vagyis csak vízcseppekbõl álló) felhõk esetén is elõfordulhat elméletileg.

Kérdezni szeretnék ismét egyet.
A jégkristályokat nem tartalmazó felhõben képzõdhet-e villám? (zh kérdés)
Szerintem nem, mert Cb-ben képzõdik csak és annak az üllõje már tartalmaz jégkristályt. De nem vagyok biztos benne.

Oké, oké!
Hogy pontosak legyünk, igen W/m2-rõl beszélünk, beszéltem! Bocs, hogy rövidítettem!

Róla van szó: Link

De ha te mértékegységként W-t adsz meg, akkor az általad mért mennyiség bizonyára nem azonos az irradianciával, hisz az meg W/m2. Vagyis innen származhatnak a konkrét értékbeli különbségek.

Szívesen meghallgatnám valakinek a véleményét, aki szakértõje a témának.

Köszönöm Neked is!

Ez azért érdekes, mert ma délelõtt például felhõs idõben volt 200-300W is, abszolút nem volt naposnak nevezhetõ idõszak. Persze ettõl a szabvány még szabvány marad! Köszönöm szépen a kiegészítésed!

Szolár pyranometer

"A 120 Wattot a tényleges vagy mint elvárható sugárzás alatt kell érteni?"

Egész egyszerûen arról van szó, hogy mûszerrel (pirano- vagy pirheliométerrel vagy nem tudom milyen -méterrel, ezeket mindig összekeverem) mérik a beesõ sugárzást (egész pontosan egy bizonyos sugárzási paramétert, amit irradianciának nevezünk), és azok az idõszakok, amelyek során ez 120 W/m2-nél nagyobb, WMO-szabvány szerint napsütésesnek tekinthetõk.

Köszönöm szépen a segítséget mindkettõtöknek!

Akkor jól sejtettem, hogy az adatok így nem épp összevethetõek. Ezt Cambell-Stokes mûszert én még csak így a képtárban láttam, élõben nem volt hozzá szerencsém.

A 120 Wattot a tényleges vagy mint elvárható sugárzás alatt kell érteni?
Bocs, ha láma kérdés!
Megpróbálok még a specifikációból valamit kihámozni. Köszönöm még egyszer a segítségeteket!

Én azt túl erõs feltételnek érzem, mert a fátyolfelhõzet takarja a napot, akkor nem biztos,hogy az a 75% realizálódik...
WMO-defínició alapján napénzes idõszaknak tekinthetõ a 120 W/m2-nél nagyobb irradiacia (sugárzás) idõszak.
(az már más kérdés, hogz a Cambell-Stokes-féle mérõknél ez mit jelent

Megnézik, milyen hosszan égetett lyukat a napszalagra a nap. Gondolom neked nem ilyen elven mûködik a mûszered.
Link Link

Szeretnék kérdezni egy hozzáértõt! Mégpedig, a hivatalos mérésekbõl hogyan jön ki a napsütéses órák száma? A kérdésemre az apropó az lenne, hogy nálam a Vantage Pro2 akkor számol napsütéses idõszakkal, amikor az adott idõpontban elvárható legnagyobb sugárzás legalább 75%-a realizálódik. A tegnapi napot hasonlítottam a környezõ állomások adataival: Nálam 4,7h, Pécs és Paks 8-8 órát hoz a napi jelentésben.
Mivel nálam ez "csak" gyári beállítás, ezért kérdezem, hogy esetleg más paraméterre kell beállítanom? (Van rá lehetõség!)
Nem bogarásztam most át napokra, hetekre vissza (most nem értem rá), végül ennyi eltérés talán lehet...

Köszönöm mindkettõtöknek!

mm/h (legalábbis én így tudom)

Nyáron alkalmas a Tmax elõrejelzésére, a Scherhag-képlet szerint:

Tmax=0,55*(RT-511),

ahol RT a relatív topográfia dekaméterben.

Ááá, lejárt...
Még egy kérdés eszembe jutott.
Hogy télen leginkább mire jó a retop, azt tudom. De nyáron mire szokták használni? Hõmérséklet elõrejelzésére?

A nedvességi térképeken miért pont a 70%-os határ van kiemelve?
Ha már itt vagyok, akkor megkérdezném, hogy mi a nedvesség konvergencia mértékegysége?
A szupercella.hu-n már kérdezve lett, válasz még nem jött, így én is megkérdezem itt. Mire jó a negatív értékû helikalitás?

Továbbá a 2008-as évrõl...

szerk: Ufo, 2008 dec elõttiek kellenének...

Helo,igen van.Rámész a Megfigyelések fülre,majd a Radarképek-re és ott az évet be lehet állítani

Estét!
Létezik valahol 2008 elõtti radarkép archívum? Konkrétan 2007-es és 2006-os évrõl.
Köszönöm!

Teljesen jogos, én is írtam már róla, és fõleg azért sem érthetõ, mert azóta több napon volt bõven 5 fok alatti minimum is, ami lefelé több fokkal túlhaladta a skálát, de hogy felfelé a 45 fokot nem nagyon fogja még megközelíteni sem, az elég valószínû(pont)
A magyarázatodnak, gyanítom, köze van ehhez a hozzászólásomhoz Link

Frissítettem az írásom, értjük egymást.

Természetesen értem mire gondolsz, és ezt meg is említettem az elõzõ hsz-ban is: Ha például a 25 fok körüli hõmérséklet narancsszínû árnyalattal lenne ábrázolva, miközben a 35-36°c sötétpirossal, akkor azt mondom nem baj ha egészen 45°c-ig folytatódik a skála felfelé

Itt inkább az a zavaró, hogy a júliusi országos átlagnak (ami a legmelegebb hónapunk) megfelelõ +21°c kékes színnel kerül ábrázolásra. Most májusban ennél ráadásul sokkal szembetûnõbb ez a nem túlzottan elõnyös beállítás, még egy ehhez hasonlóan meleg napon is csak kékes-zöldes az OMSZ hõtérkép - miközben a májusi középhõmérséklet orságos átlagban kb. 16°c.

Az volt a gond a hõtérképpel, hogy a hõmérsékleti színezése nem volt fix (mint például nálunk), hanem állandóan változott, amelynek metódusát nem is lehetett követni.

Azzal nincs gond, hogy -40 és +45 között van beosztva, sõt!
Ám csak ha jól van kiválasztva, így minden hõmérséklethez jól jellemzõ színárnyalat adódik.

Ezt nagyon nehéz belõni, nálunk is nehéz volt, nálunk a színezés így valósul meg:
Link és Link és Link és Link

Ne a térképeket kell nézni, csupán az oldalt szereplõ skálákat, nagyjából le fedik a spektrumot.

Link Szép az új OMSZ hõtérkép, illetve nem is konkrétan a hõtérképre gondolok, hanem a hozzá mellékelt "egekbe szökõ" beosztásra...

Van-e valakinek bármilyen magyarázata arra, miért van szükség 45°c-ig terjedõ hõmérsékleti skálára Magyarországon? Illetve ez önmagában még nem feltétlen lenne probléma, ha még ilyen felsõ határ mellett is lehetne értelmes színekkel ábrázolni egy 20-23°c körüli, igencsak kellemesnek nevezhetõ hõmérsékletet.

Én személy szerint rejtélyes módon nem igazán tudok fázni +21°c-ban, hiába ábrázolja azt az OMSZ kékes színnel. A +35-36°c-ot viszont nehezen tudnám annyira könnyedén elviselhetõnek nevezni, hogy csak sárgás színnel legyen ábrázolva. A következtetést le lehet vonni: nem egy túlzottan életszerû beosztással "felszerelt" hõtérképpel állunk szemben.

A legmelegebb hónap, a július középhõmérséklete Magyarországon +19-22°c között változik 300m tszfm. alatt. A maximum hõmérsékletek sokéves átlaga ebben a hónapban +26-28,5°c. Az OMSZ által "favorizált" mérések kezdete, vagyis 1901 óta (csak érdekességképpen: a valós évszám 1775!) soha nem észleltek hivatalosan +41,9°c-nál magasabb hõmérsékletet. Ezek alapján feltenném a kérdést mégegyszer: mivel magyarázható, hogy ilyen beosztású térkép mellett döntöttek a Szolgálatnál az illetékes szakemberek? Egyetlen lehetséges magyarázatot tudnék elképzelni így hirtelen, azonban ezt egyelõre nem szándékozom itt leírni - hagy találgasson egy kicsit minden kedves érdeklõdõ

Ja ok. Köszönöm!

most nekem sem mûködik, az egész tanszék honlapja bedöglött, úgy látszik... talán késõbb érdemes próbálkozni.

Köszönöm a segítõ szándékot, de... ( )
Nekem nem mûködik a link [esõ] Másnak?

Link

itt letölthetõ az oktatóprogram menüpont alatt, a jelszó: "villea", azt hiszem. F1-gyel lehet az ábrához angol nyelvû magyarázatot kérni.

a szakértõ meteorológusok ne botránkozzanak meg nagyon az elsõ fejezet túlzott felületességén, ennek a tárgynak a konvekció alapvetõen nem tárgya, csak nagyon leegyszerûsítve írnak róla ott. bár egyébként ez kölcsönös, legalábbis még márciusban úgy hallottam tjanos88-tól Pécsett (és ha pitom rácsodálkozása is õszinte, az is ezt támasztja alá), hogy az ELTE-meteorológián nem foglalkoznak ilyen részletességgel a villámokkal (a tananyag második része persze nem is fontos annyira, de a "Becsapási folyamat" c. fejezetig szerintem érdemes lenne).

az élettani hatásról szóló rész amúgy pont nincs benne, arról külön volt szó, és bevallom, nem is nagyon jegyzetelgettem, inkább figyeltem és megjegyeztem.

A jegyzetedet bescannelve hol lehet elérni?

NO, az ilyen hozzászólásokért érdemes olvasni a metnetet
Köszönjük ezt a színfoltot, sok olyan információt kaptam, amit eddig nem tudtam

A másik fórumban megint elkezdõdött a vita a zalai 0.6 fokokon... Azt hiszem, a klasszikus idézet szerint most az igazság NEM odaát van

Igen, ezt Nyuli is írta, jó lesz megjegyeznem, hogy terpeszben nem szabad állni.
Jó, hogy "ennyire" szakik is vannak köztünk, a MetNet színvonalához tesztek rengeteget hozzá.
Sokan tanultunk szerintem ezekbõl a sorokból.

jaj, annyit még hozzátennék, hogy zivatarban nem érdemes terpeszben állni, ti. lépésfeszültség jöhet létre egy közeli becsapásnál (ez fõleg marháknál, lovaknál veszélyes igazán, de rossz esetben embernél is kárt okozhat, ezért inkább érdemes összezárt lábakkal állni).

megjegyzem, - ne értse senki félre, nem elbagatellizálni szeretném (tényleg nagyon veszélyes dolog), de szerintem - a villámlásnak "nagyobb a füstje, mint a lángja".

az persze tudott tény, hogy bár nagy a feszültség, nagy az áram, ezért ezek szorzata, a teljesítmény is nagy, de annyira rövid ideig tart az egész, hogy a végzett villamos munka nagyon kevés (a professzor úr egyszer kiszámolta, hogyha a Magyarországon egy évben becsapó összes villámot be tudnánk fogni, és villamos energiát állítanánk velük elõ, akkor kb. a paksi erõmû egy hetes munkájával felérõ energiát kapnánk, ami ugyan nem kevés, de azért nem is túl sok ahhoz képest, hogy technológiailag milyen komplikált lenne ezt megoldani ). az embernek "belül" nagyon kicsi az ellenállása (a száraz bõré már több), ami nagyon jó ebbõl a szempontból, hiszen nem végez munkát az itt folyó áram. a legtöbb kárt, ahogy én értettem, az okozza, hogy a vegetatív funkciókat is ellátó idegrendszert (legrosszabb esetben a légzés és a szívverés vezérlését) idõlegesen leblokkolja. állítólag ez tényleg olyan idõleges hatás, hogy a villámcsapott embert nagyon érdemes megpróbálni újraéleszteni azonnal, mert gyakran magától újra be is indul(na) a légzés/szívverés a sokk után (csakhát sajnos addigra legtöbbször bekövetkezik az exitus ); én privát elképzelésem szerint nem ~10% lenne a túlélési aránya a közvetlen(!) villámcsapásnak, ha lenne mindig képzett mentõorvos az ember mellett, hanem sokkal-sokkal jobb. na persze, ez nem mindig lehetséges.

más károkat persze tud okozni, nekem pl. házi feladatban jött ki, hogy egy nagyjából reális méretû, elhelyezésû vezetõhurokhoz közel történõ villámcsapás során ~51 kV feszültség indukálódik. ezért érdemes legalább a számítógépet és a tartozékait túlfeszültségvédelemmel ellátni.

Köszönöm a Te válaszod is, sok okos dologra rávilágítottál.
Aki felmegy a Gellért-hegyre fotózni, az arra gondol, hogy " Jaj, de szép fotóim lesznek! "

Én is úgy tanultam Villámvédelembõl, hogy a guggolás a legjobb, ha nincs semmi más magas tárgy a közelben. A fákkal kapcsolatban elvileg az a tanítás, hogy tõlük min. 5, max 10. méterre érdemes állni (persze ez a fa magasságától is függ) - tudniillik, ha túl közel áll az ember a fához, akkor elõfordulhat, hogy áthúz rá az ív, és az áram egy része rajta keresztül folyik.

Ha viszont ~10 méternél távolabb áll valaki a fától, akkor meg már nem sokat véd a magasabb objektum. úgy kell elképzelni, hogy minden tárgyhoz rendelhetõ a tulajdonképpen kizárólag a helyzetérõl függõ vonzási tér (a pozitív villámoknál ellipszoid (nyilván nem zárt), a negatív villámoknál hiperboloid, eredõként paraboloidnak szokták figyelembe venni), amelyben ha a villám orientációs pontja létrejön (az a pont, ahol az elõkisülés tart, amikor az ellenkisülés elindul a föntrõl), akkor szinte biztos lesz a becsapás (azért írom, hogy szinte biztos, mert az ábraként bemutatott laboratóriumi kísérleten a negatív kisülések tényleg mind ugyanoda csaptak be, a pozitívak viszont nem mind; részletesebben erre nem tértünk ki, gondolom megengedhetõ elhanyagolás van itt). az embernek is van ilyen, de ha egy magas tárgyhoz közel áll, akkor a magasabb tárgy vonzási tere valamekkora mértékben fedi az övét - ilyen szempontból érdemes lenne egészen a fa alatt állni, de ugye az a fenti okok miatt ellenjavalt. ha túlságosan távol áll az ember a magasabb tárgytól, már alig fedi valami a saját vonzási terét, ezért nagyobb az esélye a villámcsapásnak (ami egyébként (ezen az éghajlaton) nagyon kicsi, minden számításnál 2 csapás / km^2 /év-vel számolnak, csakhát ez nagyon is sok, ha épp velünk történik ). egyébként a villámhárító mûködési elve is pont ez.

pontosabban ebbõl kiindulva akartam már régóta megkérdezni, hogy akik a Gellérthegyre mennek fel fotózni, azok mire gondolnak ilyenkor, ti. szerintem sokkal-sokkal veszélyesebb ott lenni, mint azt a közhiedelem gondolná: a magas Szabadság-szobor szerintem nem "véd" annyira, viszont a domborzati magasság nagyon sokat számít. más kérdés, hogy én is szeretnék majd kimenni oda, ha lesz végre rendes zivatar.

Teljesen nyílt területen volt. Tehát akkor a leguggolás lehasalás helyett. Köszi.
A jégveréstõl viszont az sem fog megmenteni. (Szerencsémre az nem volt akkor.)

Több mód is van egy "viszonylagos biztonság" elérésére. Keress egy árkot (pl. út mentén) vagy gödröt, és gugolj bele. Egy erdõ közepén, 3 m-re a fák törzsétõl gugolj le (kerülve a legmagasabb fák közelségét). Teljesen nyílt területen gugolj le és húzd össze magad. Ügyelj a teljesen zárt lábtartásra (combokat, vádlit összezárni), elkerülendõ a lábak feszültségosztó hatását. Ha többen vagytok, tartsatok legalább 3 m távolságot egymástól a szabadban.

Én a hasalásra voksolok. Nem 10m2-re fekszel le gondolom, szóval az a kockázat hogy fekvés közben csapás ér, szerintem nagyon kicsi, viszont ha egy tök sík részen állsz, akkor igencsak megnõ az esélye, hogy kapsz egy erõsebb szikrát.

Ha nincs fedett hely, ahova mehetsz, akkor szerintem mindenféle eshetõségben van egy kis kockázat, szóval igazából én sem tudom mi lenne a legjobb választás ilyen szituációban, úgyhogy erre én is várom a hozzá jobban értõk válaszát, kíváncsivá váltam..

Megeshet, hogy egyszer idén is kint ragadok a szabadban zivatar közepette...
...ezért kérdezném, hogy mi a helyes eljárás.
Lehasaltam anno a földre, hogy ne érvényesüljön a csúcshatás. De azt olvastam most, hogy ez sem feltétlen jó, mert lefeküdve megnõ a testfelület fentrõl nézve, ezzel az esély a villámcsapásra.
Én továbbra is a lehasalást tartom a megfelelõ viselkedésnek, ha nincs semmi oltalom a közelben. Mi a helyes?
Tavaly még attól is féltem, hogy a szalmabálákba csap bele, amelyek mellett guggoltam az elsõ pillanatokban. (Így elkúsztam onnan.)

Szerk: Azért sem gondolom jelentõs változásnak a lehasalást felületi szempontból, mert az egész térrésznek még így is elhanyagolható részét fedem le akkor.