Kérdések és válaszok

Köszi!

Értem, köszönöm a válaszokat!

Igen. A borultság becslését mindig a belátható égbolt arányában kell végezni.

Ha mondjuk kitakarja az égbolt felét a hamu, akkor a megmaradt "tiszta" eget veszik teljesnek és azt osztják 8 részre a borultság megállapításához?

Így van, egyedül a 04-es jelenidõ az, ami lefedi ezt, ám felhõként nem adják meg.

Felhõként nem hiszem, hogy megadják. Fõleg, ha nem vízcseppekbõl jött létre, hanem tömény hamu. Jelenidõben igen. 4-es, azaz füst vagy vulkáni hamu (csökkent látási viszonyok) . Többek között Mexikóban és Lengyelországban láttam már ilyen jelenidõt. (De azok valószínûleg a füstre vonatkoztak.)
Szerk: Meg még vannak valamilyen speciális jelenidõk, ahol pl. a Szt. Elmo tüzét is megadják, ha van. Talán itt is van erre vonatkozó dolog, de a könyvem nincs itt, így nem tudom. Ez a csoport a felhõcsoport után jön (9-es kezdettel), de itthon ilyet még nem láttam.

Áthelyezve innen: Idõjárási visszatekintõ (#14793 - 2009-06-15 13:29:53)

Most hogy kitört a Szaricsev-tûzhányó eszembe jutott egy kérdés: a hamufelhõ melyik felhõfajtába sorolható? Pyrocumulus? Ezt hivatalos észlelésben hogyan adják meg?

8-tól 8-ig, hiszen elég furán nézne ki, ha az éjfél utáni csapadék a jelenségeknél, csak másnap szerepelne, a csapadék mennyiség meg aznap.

A napi adatok feltöltésénél a Jelenségeket éjféltõl éjfélig, vagy 8 órától másnap 8 óráig kell beírni, mint a csapadékmérést? Pl. ma 8 óra elõtt, 7:30-kor volt egy zápor, azt a Jelenségeknél a mai vagy a tegnapi naphoz kell beírni?

Ez baromi jóó! Nem is tudtam, hogy Sylvester Stallonénak ennyi köze legyen a meteorológiához és a szelekhez! Mert a sífelvonót még megértem...

Antibulvárt kiegészíteném még annyival, hogy reggel felkel a nap, elkezd melegedni a talaj és a közvetlenül felette lévõ levegõ, ami elkezd felfelé emelkedni. Ez a felfelé emelkedõ "légoszlop" aztán belekapaszkodik a magasban fújó szélbe (úgy képzeldjed el, mint a fogaskerekeket, vagy mint amikor Sylvester Stallone felugrik a sífelvonóra, és a sífelvonó viszi magával a rajta lógó Sylvester Stallonét), és a magasban fújó szél elkezdi cipelni az alsó légoszlopot, ami ezáltal mozgásba lendül: szél keletkezik. Aztán a nap lemegy, az alsó légoszlop elkezd hülni, és amikor elég nehéz lesz (mivel a hidegebb levegõ nehezebb), elszakad a magasban áramló levegõtõl (Sylvester Stallone leugrik a sífelvonóról), és külön életet él tovább az éjszaka folyamán.

A nappali órákban azért erõsebb a szél, mert a Napból érkezõ besugárzás miatt a rétegzõdés az alsó légrétegben erõsen labilissá válik. Ez kedvez a nagy függõleges kiterjedésû örvények kialakulásának, ami miatt a magasban lévõ szél könnyebben lekeveredik a felszín közelébe.
A magasban tehát - ami nem is olyan "magas" egyébként, hanem akár már 7-800 méteren is -, ha egyéb befolyásoló tényezõ nincs, akkor éjszaka is ugyanolyan erõs szél fújhat, mint nappal, miközben a felszín közelében jelentõsen gyengül a légmozgás.

Tudja valaki,hogy van-e tudományos magyarázata annak,hogy este mint most is leáll a szél?

De megvan, 20060629 0700-0945, 0845-1130, 1445-1730, 17-1945
valamint van a 28-i grazi szörnyrõl is 1745-2030-ig.

Nekem ezek a horvát radarképek vannak meg tavaly nyárról: Link
Dabrony: neked mióta vannak lementett radarképeid? 2006. június 29-rõl a reggeli órákról (6 és 9 UTC között, de a 7:45-ös és a 8:15-ös kép nekem is megvan) nincs véletlenül sima vagy animált radarképed? Vagy ha bárki másnak van, az is jó, a lényeg, hogy horvát legyen.

Egyszerû "mezei" mûanyag mérõm van, de annak is meg lehet oldani a párolgásvédelmét, gondolom.

A párolgási veszteség egy Hellmann esetében még forró idõben is egészen minimális, ellenben a mûanyag mérõk esetében bizony már számít.

Nekem vannak elmentve horvát radaranimok, írj privit melyik dátum kellene, ha tudok segítek...

Igen sok zavaró tényezõ lehet, jobb lesz ha csak a fórumokba írom be a mérést.
A föld a vasút fölött van egy keletre lejtõ lankás domboldalon. A vasút túloldalán mesterséges tó is található.
Kb. itt lenne a mérõ a bokrok között: Link

Illetve ha 1 hétig nem mész ki megnézni, tele van vízzel, és közben belefullad egy veréb, vagy beleesik egy levél, ami eltömi a nyílást, az akkor bukta.
Szõkéd látom jó kis dombos-völgyes helyen van, milyen terepen van a földetek?

Hát, nem tudom, ha mondjuk hétfõn esik bele 3 mm, és például szombaton kimész, már nem biztos, hogy annyi lesz benne mert párolog, nem lenne hiteles szerintem.

Van egy kis földünk Szõkéden és felszabadult egy csapadékmérõm, így gondoltam kihelyezem oda. Általában csak hetente/hétvégén tudunk kiutazni a családdal, ekkor tudnám megnézni mennyi esett a mérõbe. A kérdésem, hogy ezt valahol lehetne-e itt rögzíteni éghajlati adatként vagy csak a fórumba írjam majd be a mérési eredményt?

Hát nem is nap, konkrétan a tavalyi-tavaly elõtti nyár érdekelt volna, ha lenne archívum és meglenne.Na mindegy ,köszönöm a választ!

Régebben már én is keresgéltem, de szerintem nincs, vagy valami nagyon eldugott helyen van.
Nekem viszont a tavalyi évtõl kezdve van lementve néhány napról horvát radarkép, ha esetleg egy-egy konkrét nap kéne, meg tudom nézni, hogy megvan-e. Illetve ha jól tudom wetsom szokott még néha horvát radaranimációkat lementeni, fõként amikor délnyugaton van esemény.

Szomszédos országok radarképeibõl nincs archívum?
Fõleg Horvát.o vagy Szlovénia érdekelne...

Ezek szerint lehetséges az, hogy Soltvadkerten OMSZ állomás is van, meg ilyen bigyusz is? Vagy lehet, hogy ennek a cégnek az állomása az OMSZ-nak is küldi az adatokat? Márpedig szélmérõnek kell lennie Vadkerten. Ez nekem egyre kínaibb.
Illetve a térkép mellett van két kép is. Nem tudod, hogy melyik állomások képei azok? Mivel nekem egy picit ismerõs a második képen látható épület.

Térképen:Link

OMSZ állomás nincs!Tasson van legközelebb állomás (hogy OMSZ-os vagy nem, azt nem tudom), de ott sem láttam szélmérõt.
A vízügynek van állomása nálunk, majd valamikor felkeresem.
De az adatait nem tudom, hol lehetne elérni, az oldalukon nem találtam.

Akkor menjünk át az agrometbe!
Ott reagálok!

Találtam egy írást a neten a klímaváltozás szõlõtermesztésre gyakorolt hatásáról, Gondolom Téged is érdekel Link Egyébként egy másik, a Huglin-féle heliotermikus index is szerepel benne.
Elnézést a Mod.-októl, lehet, hogy ez már az agromet. fórumba való.

Hmm, hát igen, ez jó kérdés.
Erre talán Branas tudna választ adni.
Talán gyakorlatiasabb, és kifejezõbb (számolnak benne a csapadékkal is) lehet a bioklimatikus index= (Teljes hõösszeg*tényleges napfénytartam)/(tenyészidõ csapadéka*tenyészidõ hossza*10)

Nade annak mi értelme van?
Olyannal számolunk, ami nem is valós, nem is létezik?

A nappalhosszúság csillagászati értelemben. Magyarul, amennyi a napfénytartam lenne, ha soha nem lenne egy szál felhõ sem.

Hát nem egyszerû, de persze, érthetõ!
Köszönöm!
Még egy kérdés, és jóéjt: mi az, hogy lehetséges napfénytartam??

Tenyészidõszaki lehetséges! napfénytartam.
A tenyészidõszak kezdetét viszont interpolációval számítják, úgy, hogy veszik március hónap átlagT-ét, valamint április hó átlagT-ét. A márciusi átlagT-ét március 15.-i Tnek, míg április átlag T-ét április 15.-i Tnek veszik. A kettõ különbségét elosztjuk 30-al, megkapjuk a napi növekményt, és ezzel számolva a márciusi átlag T-hez hozzáadogatva, (márc15.-tõl) amikor a napi átlag 10°C fölé kerül, az a nap lesz a tenyészidõ kezdetének elsõ napja. Ugyanígy történik az utolsó nap kiszámítása is.
Remélem érthetõ

Köszönöm a segítséget!
A többi nem kell, ez is sok lesz így hirtelen, mert pl. Nagykanizsa hõ-és fényindexét akarnám kiszámolni a nagykanizsai állomás adatai alapján, de azt még nem tudom hogyan!?
A lehetséges napfénytartam évi vagy tenyészidõszaki?

Na azért, nem is értettem, hogyan jön ki akkor olyan kicsi szám, így már világos!

Bocs, csak sikerült elrontani.
Szóval X*H*10 a mínusz hatodikon.

Üdv!
Hõ és fényviszonyindex: Mi ezt szõlõtermesztésbõl tanultuk.
A klasszikus (Branas-féle)hõ és fényviszonyindex képlete:
Inf= X*H*10 a hatodikon. Ahol: X a hatásos hõösszeg (10°C feletti napi átlaghõmérsékletek összege, vagyis teljes hõösszeg-10°C), H a lehetséges napfénytartam. Magyarországra a 3,5 és a 4,2 közötti érték jellemzõ. És úgy tanítják, hogy 2,6 alatt szabadföldi szõlõt nem lehet termeszteni.
Még számolnak: Huglin -féle heliotermikus indexet; Csapadék-hõviszonyindexet; Hidrotermikus koefficienst; Bioklimatikus indexet.
Remélem segíthettem. Ha gondolod, a többit is leírhatom.

Nem tudja valaki, hogy mennyi esett tegnap (06.11.) az NHH-n?

Pedig kerestem már pár helyen, és már a városházán is hülyének néztek..
Lehet, hogy nem a határban van, hanem bent a városban valahol?

Biztos, hogy nem omszos állomás, úgyhogy kutathatsz tovább utána

Ha már így belejöttünk a kérdésekbe:
Mi az, és hogyan számolják a "Hõ-és fényindex"-et?
A soltvadkerti állomást írtam be a keresõbe, és egy onnan kidobott írásban találtam ezt a hõ-és fényindexet!
Elõre is köszönöm a választ!

A Balaton esetén ugye ott van a konvergencia a parti szél miatt is. Plusz a Dunántúli-középhegység orografikus hatása.

Engem is nagyon érdekelne a dolog, akár TDK téma is lehetne belõle. Csak nem tudom, hogy milyen eszközökkel lehetne kutatni ez ügyben.

Épp ma fogalmazgattam a fejemben azt a kérdést, hogy pl. a déli, vagy itt nyugati-délnyugati országrészben a nem mezociklonális tubák és tornádók esélye sokkal kisebb, mint pl. Siófok-Székesfehérvár-Tatabánya-Veszprém körzetében, illetve északkeleten, lényegében ez a két fõ nem mezociklonális tornádós hely. Ennek oka gondolom az, hogy amikor fordul az áramlás, vagy valami ciklonközéppont van felettünk, akkor ezek azok a helyek, ahol pont fordul, kis területen belül változik drasztikusan az áramlási irány, ez okoz tubákat és tornádókat.
Nem tudom, ez korábban is tudott volt-e, vagy esetleg amióta megszaporodtak ezek a tubás-tornádós észlelések (amik száma természetesen nem a klímaváltozás következményei és a világvége elõzményei, hanem a digitális fényképezõk elterjedése és a "mindenkitubátakarésmindenttubánaknéz" mozgalom miatt nõtt meg), azóta fordítódik rá kicsit nagyobb figyelem. Mindenesetre talán összefüggésbe lehet hozni a Te kérdésedde!

Egyébként a "legkonvergensebb" terület szerintem egyrészt Zala-Somogy, aztán van a két lyukon, északnyugaton és északkeleten befúvó szél összeáramlása a középsõ országrészben, aztán így tovább.
Nagyon jó kérdést vetettél fel, az ország tipikus vagy speciális áramlási viszonyaira is adhat választ egy ilyen tanulmány, és sajnos úgy gondolom, ezen áramlási szituációk, a környezõ hegyek áramlásmódosító hatásai terén bõven lenne mit kutatni, aminek mind elõrejelzési, mind klimatológiai jelentõsége lenne.

Magasságilag megvan a 2 méter ahogy néztem, de (asszem) K-i irányban a beton kb. 1 méterre van. 2. linken valamennyire látszik, hogy meglehetõsen közel van hozzá.
Nagyon érdekes, mert ahogy vizsgáltam a cuccot, úgy tûnt, mintha szabályosan be lenne kötve (mivel Borászat udvarában van, így lehet egy "maszek" automata volt, ami ugye kell a szõlészet miatt), viszont elvileg Soltvadkerten van szélmérõ, itt mégsem találtam. Meg a csapimérõ is elég koszos, az is látszik a másik linken (bogarak benne stb.).
Összegezve nem tudom, hogy akkor mi is van, bácsi szerint elvitték innen, mindenesetre a körülmények finoman szólva sem tûntek ideálisnak hivatalos mérések céljára.

B.kimi: Kunszentmiklóson nincs szélmérõ?

Áthelyezve innen: Párbeszéd a moderátorokkal (#3779 - 2009-06-12 21:31:57)

De de van,vissza állitottam...csak nekem ez nem volt világos nem tiltottam még senkit itt 5 év alatt Köszi a segitséget

Áthelyezve innen: Párbeszéd a moderátorokkal (#3778 - 2009-06-12 21:28:5

Azt nem lehet valahol megnézni, hogy a MetNet tagjai közül kik tiltottak le a privát üzenetrõl? Úgy értem, hogy összesítve az összes embert, akik nem akarnak tõlem üzenetet kapni.
[ha valaki letiltott, biztosan jó oka volt rá. egyébként felhasználók részére ez nem látható. taki]

Áthelyezve innen: Párbeszéd a moderátorokkal (#3777 - 2009-06-12 21:26:16)

Õõõ, megkaptam amit írtál, csak én nem tudok válaszolni.
Letiltás feloldása nincs?
Szerk.: Már mûködik is, mint privi.

Áthelyezve innen: Párbeszéd a moderátorokkal (#3776 - 2009-06-12 21:25:42)

Üzenetek-almenü-letiltott felhasználók-visszaállítás