Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Áthelyezve innen: Hõ- és zivatarlesen (#102903 - 2009-08-28 15:40:26)
40: itt sem jó a szemmagasság fölött kifejezés (Ez egy elég speciális kód; hivatalosan úgy hangzik benne az a mondat, amire te gondolhattál, hogy "az észlelõ szintje fölé emelkedik". Ez itt annyit tesz, hogy ha pl. egy dombon állva a völgyben lévõ ködöt látjuk, akkor az nem minõsül ebbe a kategóriába. Gondolj csak bele: amit te írtál, az azt jelentené, hogy a köd a megfigyelõ szemmagasságától fölfelé van - na de ha a köd csak a szemmagasság fölött van, és szemmagasságban meg nincs, akkor az már nem is köd, hanem tulajdonképpen felhõ.
)
Bár azt hiszem, talán nem a legmegfelelõbb topikban vagyunk ezzel, most vettem csak észre.
40: itt sem jó a szemmagasság fölött kifejezés (Ez egy elég speciális kód; hivatalosan úgy hangzik benne az a mondat, amire te gondolhattál, hogy "az észlelõ szintje fölé emelkedik". Ez itt annyit tesz, hogy ha pl. egy dombon állva a völgyben lévõ ködöt látjuk, akkor az nem minõsül ebbe a kategóriába. Gondolj csak bele: amit te írtál, az azt jelentené, hogy a köd a megfigyelõ szemmagasságától fölfelé van - na de ha a köd csak a szemmagasság fölött van, és szemmagasságban meg nincs, akkor az már nem is köd, hanem tulajdonképpen felhõ.
)Bár azt hiszem, talán nem a legmegfelelõbb topikban vagyunk ezzel, most vettem csak észre.
Áthelyezve innen: Hõ- és zivatarlesen (#102902 - 2009-08-28 15:33:16)
76: csak jégtû, így simán
semmi jelentõsége, hogy van-e vagy nincs köd
89, 90: szerencsésebb záporszerû jégesõt írni jeges zápor helyett - elvégre a 87, 88 is 50 % eséllyel jeges zápor, csak ott kisebb méretû a jég
38, 39: nem szemmagasság fölötti, hanem már pusztán a szemmagasság is megfelelõ - lényeg, hogy semmiképpen nem szemmagasság alatti
76: csak jégtû, így simán
semmi jelentõsége, hogy van-e vagy nincs köd
89, 90: szerencsésebb záporszerû jégesõt írni jeges zápor helyett - elvégre a 87, 88 is 50 % eséllyel jeges zápor, csak ott kisebb méretû a jég
38, 39: nem szemmagasság fölötti, hanem már pusztán a szemmagasság is megfelelõ - lényeg, hogy semmiképpen nem szemmagasság alatti
Áthelyezve innen: Hõ- és zivatarlesen (#102901 - 2009-08-28 15:24:09)
A 20-as csoportban vannak hibák így elsõ ránázésre.
Helyesen így van:
20: szitálás
21: esõ (vagy esõ szitálással)
22: havazás, szemcsés hó (és minden más szilárd csapadék, ami nem záporszerû, kivéve a fagyott esõt)
23: havas esõ vagy fagyott esõ
24: ónos esõ vagy ónos szitálás
...
27: záporszerû hódara, jégdara vagy jégesõ
A 20-as csoportban vannak hibák így elsõ ránázésre.
Helyesen így van:
20: szitálás
21: esõ (vagy esõ szitálással)
22: havazás, szemcsés hó (és minden más szilárd csapadék, ami nem záporszerû, kivéve a fagyott esõt)
23: havas esõ vagy fagyott esõ
24: ónos esõ vagy ónos szitálás
...
27: záporszerû hódara, jégdara vagy jégesõ
Üdvözletem!
Valaki felhomályosítana, hogy mit is jelentenek a stacionárius illetve a kvázi stacionárius kifejezések?
Valaki felhomályosítana, hogy mit is jelentenek a stacionárius illetve a kvázi stacionárius kifejezések?
Nagyon jó adatsorok, köszönöm mindenkinek a segítséget, mentettem is az elérhetõségeket!
Közben épp Szegedet megtaláltam, plusz pár nagy várost, de köszi!
Kisebb városokra nincs ilyen adatsor?
Kisebb városokra nincs ilyen adatsor?
Olyan oldalt keresek, ahol meg tudom nézni, hogy például Békéscsabán vagy legalább a térségben mennyi az átlagos csapadékmennyiség, havi lebontásban. Tudtok segíteni?
Met.hu-n nem találok ilyet, lehet, hogy csak figyelmetlen vagyok
Met.hu-n nem találok ilyet, lehet, hogy csak figyelmetlen vagyok
Az elsõ évek sajnos használhatatlanok (a táblázatos adatok legalábbis.). Én innen gyûjtöm a balassagyarmati napi adatokat, még valamikor régebben Te küldted a linket. ;-) Jó volna az összes adatot "excelesíteni", de hihetetlen munka kézzel átírogatni, Gyarmatnak eddig huszonvalahány évével végeztem, igaz nem rég kezdtem. Az elõrejelzési archívumba is lehetne szedni innen elõréket, Micibotnak már meg is említettem, küldtem 2 elõrét is amit kimásoltam, egyelõre nem kaptam visszajelzést. Na majd most. :-)))
szerk.: és néhány dátumnál nem jó pdf szerepel így néhány idõszakból kettõ, másból egy sincs. De azért nagyon jó.
szerk.: és néhány dátumnál nem jó pdf szerepel így néhány idõszakból kettõ, másból egy sincs. De azért nagyon jó.
ESetleg itt találsz adatokat, az 1934-1994 közti Havijelentések és Napijelentések vannak scannelve, pdf formátumban letölthetõek.
Link
Ezen a napon Sopronban a következõket figyelték meg:
reggel 7-kor 4.4 fok volt 8 okta felhõzet ww:44 szél: déli 2 Beaufort
délután 2-kor 4.5 fok volt 8 okta felhõzet ww: 60 szél: DK 2
este 9-kor 4.4 fok volt 8 okta felhõzet ww:60 szél: DK 2
A napi maximum 7.0 fok, a minimum 4.2 fok, a radiációs minimum 3.8 fok volt, 8.5 mm csapadékot mértek. 12:15-tõl 21:00 ig esett az esõ.
Egyébként ebben az évben október 27.-én reggelre esett le az elsõ hó nálunk.
Link
Ezen a napon Sopronban a következõket figyelték meg:
reggel 7-kor 4.4 fok volt 8 okta felhõzet ww:44 szél: déli 2 Beaufort
délután 2-kor 4.5 fok volt 8 okta felhõzet ww: 60 szél: DK 2
este 9-kor 4.4 fok volt 8 okta felhõzet ww:60 szél: DK 2
A napi maximum 7.0 fok, a minimum 4.2 fok, a radiációs minimum 3.8 fok volt, 8.5 mm csapadékot mértek. 12:15-tõl 21:00 ig esett az esõ.
Egyébként ebben az évben október 27.-én reggelre esett le az elsõ hó nálunk.
Az OMSZ oldaláról letölthetö budapesti, debreceni és szegedi 100 éves adatsorokban is érdemes lehet megkeresni a dátumot, itt erre a három városra konkrét adatokat találsz.
Bp.: Link
Db.: Link
Szeged: Link
Pl. Budapesten a T(min) 6,5 fok, a T(max) 9,9 fok volt ezen a napon, miközben lehullott 17,7 mm esö.
Bp.: Link
Db.: Link
Szeged: Link
Pl. Budapesten a T(min) 6,5 fok, a T(max) 9,9 fok volt ezen a napon, miközben lehullott 17,7 mm esö.
Köszi szépen; majd próbálom hívni az OMSZ könyvtárát, addig is a régebbi hírlapokat nézegettem (már ami a neten elérhetõ), de ezekben nem írtak hõmérsékleti adatokat, csak pl. azt, hogy "a hõmérséklet alig változik". 
A Gyõri Nemzeti Hírlapban (ami nekem a régiót tekintve tökéletes), annyit írnak, hogy "északi szél, több helyen napsütés, helyenként újabb esõ". Azért ez is valami.
A Gyõri Nemzeti Hírlapban (ami nekem a régiót tekintve tökéletes), annyit írnak, hogy "északi szél, több helyen napsütés, helyenként újabb esõ". Azért ez is valami.
Háát...itt a neten eléggé. Tekintve a nagy idõbeni távolságot.
Most hirtelen egy dolog jut eszembe:
Link
Itt az izobártérképet lehet visszakeresni, de sajnos konkrét idõjárásról itt nem fogsz találni semmit.
A legkézenfekvõbb megoldás az lenne, ha el tudnál menni Budapesten az OMSZ könyvtárába - ott a XIX. század végétõl megvannak a napijelentések (olyasmi, mint amit ma is olvashatsz a met.hu-n, persze kicsit más formában), jobbat én most nem tudok javasolni. Ott mindenkit nagyon szívesen fogadnak.
Tekintve a nagy idõbeni távolságot.Most hirtelen egy dolog jut eszembe:
Link
Itt az izobártérképet lehet visszakeresni, de sajnos konkrét idõjárásról itt nem fogsz találni semmit.
A legkézenfekvõbb megoldás az lenne, ha el tudnál menni Budapesten az OMSZ könyvtárába - ott a XIX. század végétõl megvannak a napijelentések (olyasmi, mint amit ma is olvashatsz a met.hu-n, persze kicsit más formában), jobbat én most nem tudok javasolni. Ott mindenkit nagyon szívesen fogadnak.
Sziasztok!
Olyan forrást keresek, ahol egy adott nap idõjárásának tudnék utánanézni. Konkrétan 1939. október 5. érdekelne. Reménytelen? Köszönöm a segítséget.
Olyan forrást keresek, ahol egy adott nap idõjárásának tudnék utánanézni. Konkrétan 1939. október 5. érdekelne. Reménytelen?
Köszönöm a segítséget.
Íme a témához kapcsolódóan egy kis leírás a debreceni meteorológiai megfigyelések történetérõl, a kezdetektõl napjainkig. Érdekes olvasmány.
Link
(a 34. oldaltól)
Link
(a 34. oldaltól)
Kis kiegészítésként az elmondottakhoz, a hálózathoz tartozó reptéri állomáson, illetve az egyetemin, az agároson és a 35-ös útfélen találhatón kívül még egy viszonylag jól felszerelt van, ami nem került szóba. Ez a Józsa alattihoz hasonlóan ugyancsak az Agrárhoz tartozik, nyugaton, a Látóképi-tó mellett fekszik. Elõbbinél, ami direkt agrometeorológiai mérésekre specializált, csak a mûszerpark kisebb része, ez utóbbinál viszont az egésze OMSZ által telepített, kezelt és használt, lassan másfél éve.
Talán Pallagon mûködik még egy primitívebb, megintcsak az Agrár jóvoltából a gyümölcs-kísérleti telepen, ha megvan még, illetve volt egy az ottani középiskolának is, az már nem több, mint szemléltetõeszközök gyûjteménye.
Keleten tudtommal nincsen állomás, hacsak az erdészek vagy a vízügyesek nem telepítettek (a csapadékmérõkön kívül persze). Az OMSZ tervezett ide egyet a másik két újabbal együtt, de ez nem valósult meg egyelõre.
Talán Pallagon mûködik még egy primitívebb, megintcsak az Agrár jóvoltából a gyümölcs-kísérleti telepen, ha megvan még, illetve volt egy az ottani középiskolának is, az már nem több, mint szemléltetõeszközök gyûjteménye.
Keleten tudtommal nincsen állomás, hacsak az erdészek vagy a vízügyesek nem telepítettek (a csapadékmérõkön kívül persze). Az OMSZ tervezett ide egyet a másik két újabbal együtt, de ez nem valósult meg egyelõre.
Ezt mindenki tudja természetesen.
Az állomáshálózat szûkösségének oka egészen egyszerû: a piszkos anyagiak.
Sajnos az OMSZ nincs olyan helyzetben (és valószínûleg a közeljövõben nem is lesz), hogy több száz állomásból álló rendszert tartson fenn. Ha manapság egy településrõl egynél több állomás szerepel a hálózatban, az már ritkaságszámba megy.
Az állomáshálózat szûkösségének oka egészen egyszerû: a piszkos anyagiak.
Sajnos az OMSZ nincs olyan helyzetben (és valószínûleg a közeljövõben nem is lesz), hogy több száz állomásból álló rendszert tartson fenn. Ha manapság egy településrõl egynél több állomás szerepel a hálózatban, az már ritkaságszámba megy.
Már egy pm-ben jeleztem egy (Debrecen-Józsai, ami Debrecentõl kilométerekre van) észlelõtársunknak, hogy nagy területen fekszik Debrecen és a mért adatok nagyon eltérõek lehetnek a város különbözõ (-en beépített és növényzetében is eltérõ) területein, ami nem azt jelenti, hogy valótlan adatokat adnak, adunk meg, csak nem érvényesek a városra általánosan, mint ahogy Budapesten sem lehet megadni egy fix érteket! Buda és Pest nem is lehet egyforma hõmérsékletû és légszennyezettségû! Na így Debrecenben is van 2-3 C° eltérés városrésztõl függõen. Az agyonkövesített Piac utcán és Kossuth téren nyilván mást mérnek, mint a Nagyerdõn, vagy a reptéren! Én laktam (többek között) 10 évet a Nagyerdei körúton és 25 éve lakom a délkeleti homokos talajú kertségben, de igazolhatom, hogy van különbség minden (hõmérséklet, páratartalom, csapadék, levegõtisztaság) tekintetben!
Az állomások és a mi méréseink tükrözik ezeket az eltéréseket.
Egy adat, (akár OMSZ) még nem mérvadó, csak egy a sok közül.
Az állomások és a mi méréseink tükrözik ezeket az eltéréseket.
Egy adat, (akár OMSZ) még nem mérvadó, csak egy a sok közül.
Az egyetemin jártam (és fotóztam) én is, a többirõl csak hallottam.
Így igaz; nem hivatalosak.
Az egyik az egyetem területén a Móricz Zs. u. - Dóczy József u. által határolt saroknál a sportpálya mellett található. (Google-ban fehér pöttyként látható.)
A másik az Agráregyetem területén;
A harmadik a város É-i határán a Böszörményi út végén a TSz területén van. A TSz úton ha befelé mész akkor jobbkézre kb. 200m-re. A 35. útról látni.
Negyediknek mi a reptéri hivatalosat használtuk a városklíma méréskor, de az nem mostanság volt.
Ha van egy negyedik, akkor az gondolom valahol a keleti végek felé lehet a családi házas negyed környékén;, esetleg a valahol a gyümölcsöskertekben Vámospércs; vagy a Létai út környékén a városhatáron túl.
Az egyik az egyetem területén a Móricz Zs. u. - Dóczy József u. által határolt saroknál a sportpálya mellett található. (Google-ban fehér pöttyként látható.)
A másik az Agráregyetem területén;
A harmadik a város É-i határán a Böszörményi út végén a TSz területén van. A TSz úton ha befelé mész akkor jobbkézre kb. 200m-re. A 35. útról látni.
Negyediknek mi a reptéri hivatalosat használtuk a városklíma méréskor, de az nem mostanság volt.
Ha van egy negyedik, akkor az gondolom valahol a keleti végek felé lehet a családi házas negyed környékén;, esetleg a valahol a gyümölcsöskertekben Vámospércs; vagy a Létai út környékén a városhatáron túl.
Nem hivatalosak.
Debrecenben egyetlen olyan állomás van tudtommal jelenleg, ami benne van a hálózatban.
Debrecenben egyetlen olyan állomás van tudtommal jelenleg, ami benne van a hálózatban.
Köszönöm nektek a választ.... A külterületen mért adatokhoz képest, a belvárosban, biztosan egy-két fokkal magasabb értékek szoktak lenni.
A reptéren. De van még vagy négy egyéb állomás arra, például az egyetemen is, azok szerintem nem hivatalosak.
Valaki nem tudja véletlenül, hogy Debrecenben hol van az Omsz mérõállomása? Lehet, valahol az erdõben??? 
A "Status Bar"-on kiírja, ha be van kapcsolva. Ki-be kapcsolása a view/status bar menüpontban. Ha nem méterben írja ki, akkor az options-ben át lehet állítani lábról méterre.
A Google Earth-ben hogyan tudom beállítani, hogy az adott pont magasságát is mutassa?
Válaszokat köszönöm elõre is!
Válaszokat köszönöm elõre is!
Néha a ws is rossz adatokat küld, nekem a 90 km/h-ás szél vagy -10,2°C-os minimumok jelennek meg néha. Gondolom valami zavar van az erõben, azért csinálja ezt. Ki kell szedni manuálisan az ilyen értékeket, mást nem lehet tenni ellenük.
Ejejj, ezzel ne viccelõdj
Köszönöm az ötletet, akkor beteszem a Mûszerekbe vagy az Informatikába, meg az elismerést is Attila nevében is.
Köszönöm az ötletet, akkor beteszem a Mûszerekbe vagy az Informatikába, meg az elismerést is Attila nevében is.
Szerintem simán csak egy fagyzugba tettétek a mérõt. Pont te nem érted?
Remélem tudnak segíteni a problémán, szerintem érdemes a Mûszerek fórumban vagy esetleg az Informatikában is próbálkozni. Egyébként pedig elismerésem a fejlesztéshez, klassz kezdeményezés, várjuk a sok jó adatot a hegyrõl.
Remélem tudnak segíteni a problémán, szerintem érdemes a Mûszerek fórumban vagy esetleg az Informatikában is próbálkozni. Egyébként pedig elismerésem a fejlesztéshez, klassz kezdeményezés, várjuk a sok jó adatot a hegyrõl.
A következõ lenne a kérésem, illetve kérdésem!
Most üzemeltük be a becsehelyi automatát Link , és amióta 5 napja küldi az adatokat, azóta ez a 2. alkalom, hogy hibás adatot jelenít meg, mint most éjjel az a -0,8 fokos minimum, amint a térképen is látni a hõérséklet és harmatpont zuhanást..
A mérõegység biztosan nem mért ilyen értéket, tehát nem azzal van a baj, sõt, nem is küldött, mert az adatbázisban sincs benne. A Hevy Weather program mégis valami miatt megjeleníti.
Más automatáknál is szokott ilyen lenni, hogy rossz adatot küld, éppen ezért amig nincs ez megoldva, nem is akarjuk feltenni pl. a metnet térképre.
Tudnátok segíteni, hogy lehet ezt kiküszöbölni?
Elõre is köszönöm!
Most üzemeltük be a becsehelyi automatát Link , és amióta 5 napja küldi az adatokat, azóta ez a 2. alkalom, hogy hibás adatot jelenít meg, mint most éjjel az a -0,8 fokos minimum, amint a térképen is látni a hõérséklet és harmatpont zuhanást..
A mérõegység biztosan nem mért ilyen értéket, tehát nem azzal van a baj, sõt, nem is küldött, mert az adatbázisban sincs benne. A Hevy Weather program mégis valami miatt megjeleníti.
Más automatáknál is szokott ilyen lenni, hogy rossz adatot küld, éppen ezért amig nincs ez megoldva, nem is akarjuk feltenni pl. a metnet térképre.
Tudnátok segíteni, hogy lehet ezt kiküszöbölni?
Elõre is köszönöm!
Azért Floonak annyiban igazat kell adjak, hogy ahogy haladunk visszafelé az idöben, ezek a módszerek egyre pontatlanabbak, évmilliók távlatában valóban nem lehet szó tizedfokok rekonstruálásáról. Emellett különbözö módszerek sokszor vezetnek különbözö eredményekre, az ilyen ellentmondások feloldása még jó ideig témát fog adni a kutatóknak.
Az oxigénizotópos módszer is legfeljebb laboratóriumi körülmények között olyan, mint az ellenállás-hömérö, a természetben (jégben, üledékben, stb.) az izotóparányokat a hömérséklet mellett sok más tényezö is befolyásolja. Ezek hatását szétválasztani pedig külön müvészet... Pl. a tengerektöl a kontinensek belseje felé haladva a csapadékvízben egyre nö a 16-os izotóp aránya, miután a 18-as "nehéz" izotóp nagyobb arányban kondenzálódik, így már partközelben kihull a tengeri eredetü légtömegböl. Így egy partközeli és egy kontinens belsejében lévö területen eleve más-más izotóparány tartozik azonos hömérséklethez. Ott van emellett a jégsapkák hatása: ezek a "könnyü", 16-os izotópot nagyobb arányban vonják ki a víz körforgásából, így ha a sarki jégtakaró vastagszik, ez pl. egy egyenlítöi területen akkor is növeli a 18-as izotóp arányát, ha ott helyben semmit sem változott a hömérséklet.
Persze a geokémia nem az egyetlen lehetöség, legalább ilyen fontos pl. az egykori élövilág megismerése. A földtörténeti közelmúltban, amikor a mai élölények közül már sok létezett, viszonylag könnyü a dolgunk, hiszen tudjuk, hogy egyes fajok, nemzetségek milyen éghajlati viszonyok mellett tudnak megélni. Igaz, ez sem tizedfokok megállapítására való módszer... A távolabbi múltban már kihalt élölények környezeti türését kell megbecsülni, ami már paleobiológia. Távolról sem lehetetlen a dolog, ám a hibahatára még nagyobb.
De ilyen hosszú idötávon segíthet az is, ha ismerjük a kontinensek egykori elrendezödését: ez alapján kikövetkeztethetö, milyen lehetett a hideg-meleg tengeráramlások rendszere, vagy hogy fizikailag hol alakulhatott ki jégsapka. A jég jelenléte egyébként sok százmillió éves távlatban is könnyen bizonyítható, ui. a jégtakarók és gleccsereik által felhalmozott üledékek nagyon jellegzetesek, mással össze nem téveszthetök. De ez alapján már C-fokokról sem nagyon beszélhetünk, csak arról, hogy volt-e jég vagy sem. A pontosításra az ad lehetöséget, ha a sokféle módszert együtt alkalmazzuk, és megpróbáljuk kiszürni az ellentmondásokat.
Az oxigénizotópos módszer is legfeljebb laboratóriumi körülmények között olyan, mint az ellenállás-hömérö, a természetben (jégben, üledékben, stb.) az izotóparányokat a hömérséklet mellett sok más tényezö is befolyásolja. Ezek hatását szétválasztani pedig külön müvészet... Pl. a tengerektöl a kontinensek belseje felé haladva a csapadékvízben egyre nö a 16-os izotóp aránya, miután a 18-as "nehéz" izotóp nagyobb arányban kondenzálódik, így már partközelben kihull a tengeri eredetü légtömegböl. Így egy partközeli és egy kontinens belsejében lévö területen eleve más-más izotóparány tartozik azonos hömérséklethez. Ott van emellett a jégsapkák hatása: ezek a "könnyü", 16-os izotópot nagyobb arányban vonják ki a víz körforgásából, így ha a sarki jégtakaró vastagszik, ez pl. egy egyenlítöi területen akkor is növeli a 18-as izotóp arányát, ha ott helyben semmit sem változott a hömérséklet.
Persze a geokémia nem az egyetlen lehetöség, legalább ilyen fontos pl. az egykori élövilág megismerése. A földtörténeti közelmúltban, amikor a mai élölények közül már sok létezett, viszonylag könnyü a dolgunk, hiszen tudjuk, hogy egyes fajok, nemzetségek milyen éghajlati viszonyok mellett tudnak megélni. Igaz, ez sem tizedfokok megállapítására való módszer... A távolabbi múltban már kihalt élölények környezeti türését kell megbecsülni, ami már paleobiológia. Távolról sem lehetetlen a dolog, ám a hibahatára még nagyobb.
De ilyen hosszú idötávon segíthet az is, ha ismerjük a kontinensek egykori elrendezödését: ez alapján kikövetkeztethetö, milyen lehetett a hideg-meleg tengeráramlások rendszere, vagy hogy fizikailag hol alakulhatott ki jégsapka. A jég jelenléte egyébként sok százmillió éves távlatban is könnyen bizonyítható, ui. a jégtakarók és gleccsereik által felhalmozott üledékek nagyon jellegzetesek, mással össze nem téveszthetök. De ez alapján már C-fokokról sem nagyon beszélhetünk, csak arról, hogy volt-e jég vagy sem. A pontosításra az ad lehetöséget, ha a sokféle módszert együtt alkalmazzuk, és megpróbáljuk kiszürni az ellentmondásokat.
Közben magam is utánajártam, és valóban széles körû lehetõségei vannak az ún. "klímarekonstrukciós" eljárásnak, többek között azok, amelyeket alább is említettek. Az ezzel foglalkozó tudományágat geokémia névvel illetik. Íme egy magyar kutatócsoport weboldala, amely ezzel foglalkozik, és az oldal némi betekintést is enged ebbe a világba.Link
Mindenkinek köszönöm a válaszokat!
Szerk.: esetleg a kislexikonban lehetne valami errõl is
Mindenkinek köszönöm a válaszokat!
Szerk.: esetleg a kislexikonban lehetne valami errõl is
Nem értek valamit, lécci segítsen aki tud!
Miért, mitõl van itt gyakran magasabb harmatpontú levegõ, mint pl. az Alföldön?
A környezeti körülmények miatt, vagy ide magasabb harmatpontú levegõ jön?
Mit jelent az, vagy miben nyilvánul meg az, hogy ha megnézzük ezt a két adatsort Link Link , akkor Pápán 17 fokos vagy Nagykanizsán 16 fokos harmatpont mellett melegebb vagy ugyanolyan hõmérséklet van, mint Debrecenben 10 fokos harmatpont mellett??
Miért, mitõl van itt gyakran magasabb harmatpontú levegõ, mint pl. az Alföldön?
A környezeti körülmények miatt, vagy ide magasabb harmatpontú levegõ jön?
Mit jelent az, vagy miben nyilvánul meg az, hogy ha megnézzük ezt a két adatsort Link Link , akkor Pápán 17 fokos vagy Nagykanizsán 16 fokos harmatpont mellett melegebb vagy ugyanolyan hõmérséklet van, mint Debrecenben 10 fokos harmatpont mellett??
El kell keserítselek Flookamóka, manapság már a kémia nagyon sokmindenre képes...
Ugyanis, a lgköri gázok, azon belüll is az izotópok aránya igen szoros kapcsolatban (korrelációban) áll a hõmérséklettel, azaz rendkívül kicsi koncentrációbeli eltérés alapján a hõmérséklet kicsiny változásaira is lehet következtetnünk...
Ilyen nagyon jó indikátor az oxigén 17-es izotópja, de valószínûleg a vegyészek mást is tudnának még mondani
Egyébként ez teljesen ugyanolyan, mint a mai modern ellenállás-hõmérõk, hiszen azok is a hõmérséklet-változásra bekövetkezõ lineáris ellenállás-változásból adják meg a hõmérsékletet...
Ugyanis, a lgköri gázok, azon belüll is az izotópok aránya igen szoros kapcsolatban (korrelációban) áll a hõmérséklettel, azaz rendkívül kicsi koncentrációbeli eltérés alapján a hõmérséklet kicsiny változásaira is lehet következtetnünk...
Ilyen nagyon jó indikátor az oxigén 17-es izotópja, de valószínûleg a vegyészek mást is tudnának még mondani
Egyébként ez teljesen ugyanolyan, mint a mai modern ellenállás-hõmérõk, hiszen azok is a hõmérséklet-változásra bekövetkezõ lineáris ellenállás-változásból adják meg a hõmérsékletet...
Bocs,hogy most jut eszembe,de nem tudja valaki,hogy a tegnapelõtti horvát gócok mennyi csapadékot adtak arrafelé?
Én maradnék a gázoknál. :-))) Mondjuk vegyük 0-nak a jelenlegi állapotot, ehhez képest + ill. - irányban térhet el a különbözõ gázok eloszlása okán (fõképp CO2, de persze nem csak abból áll a légkör. :-) ). De ez csak az én "tippem", hogy ez most így van-e vagy sem az nagyon nem biztos. :-)
Egyébként valószínû hogy összehoznak sok ilyen adatsort, átlagolják, simítják aztán valami csak kijön. :-)
Elnézést ha sok hüleséget hordanék itt össze...
Egyébként valószínû hogy összehoznak sok ilyen adatsort, átlagolják, simítják aztán valami csak kijön. :-)
Elnézést ha sok hüleséget hordanék itt össze...
Az ok, hogy üledékek, évgyûrûk, meg jégvizsgálat, de mégis milyen módszerrel, valaki fel tudná ezt vázolni? Mert nyilvánvaló, hogy ezekbõl még hõmérséklet nem lesz, hiszen sem a fa vagy a jég nem zárja magába az átlaghõmérsékletet, legfeljebb következtetni lehet arra, hogy zordabb vagy enyhébb idõjárás volt. De hogy lesz ebbõl egy szám, ez érdekelne.
Floo:
Floo:
Jégvizsgálatok például. Ebbõl a légköri gázok arányai is megállapíthatók.
A Te képeden lévõ állat fosszilis ürülékmaradványaiból származó fásszárú növények évgyûrûinek vastagságából
Én egyébként amondó vagyok-e témában, hogy ezek mind csak amolyan találgatások, azt kétlem hogy elmúlt 10 év átlagosan 4-5 tizedes melegedésének mértékét 300-400 évvel ezelõttre sem nagyon lehet kimutatni, fõleg, hogy csak közvetett bizonyítékok meg kõbe meg jégbe zárt információk vannak.
Még a mérések kezdete óta, tehát pl. az elmúlt 100 évben mûszerekkel megmért értékek is sok esetben semmire nem jók, akkor 1 millió évvel ezelõttre nem tudom, hogyan lehet bármire is következtetni. Persze gondolom más léptékekrõl van szó, lehet, hogy 1 millió évvel ezelõttre ha többfokos, vagy többtíz fokos tartományba be tudják lõni, az már eredmény.
Én egyébként amondó vagyok-e témában, hogy ezek mind csak amolyan találgatások, azt kétlem hogy elmúlt 10 év átlagosan 4-5 tizedes melegedésének mértékét 300-400 évvel ezelõttre sem nagyon lehet kimutatni, fõleg, hogy csak közvetett bizonyítékok meg kõbe meg jégbe zárt információk vannak.
Még a mérések kezdete óta, tehát pl. az elmúlt 100 évben mûszerekkel megmért értékek is sok esetben semmire nem jók, akkor 1 millió évvel ezelõttre nem tudom, hogyan lehet bármire is következtetni. Persze gondolom más léptékekrõl van szó, lehet, hogy 1 millió évvel ezelõttre ha többfokos, vagy többtíz fokos tartományba be tudják lõni, az már eredmény.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat