Kérdések és válaszok

Köszönöm a válaszokat!
Éghajlati naplót kifejtenéd nekem légyszíves? Ezt nem értem,hogy mire mondod,bocsánat a tudatlanságomért.

Az a szegedi állomás 5 évig mûködött, egy politikailag nem éppen zavartalan idõszakban. Ezt talán tényleg nem kellene mindig felhoznod.

Ha a hivatalos szegedi meteorológiai állomás lehetett egy épület tetõteraszán 24 méter magasan, akkor a Tiéd is lehet a Ti társasházatok tetején.
A tetõhöz képest egyébként nem mutatna irreális adatot, ha a talaj felett lenne 2 méteren, ahhoz képest nyilván igen. De mivel más választásod nincs, így jó lesz ott is. Csak ne írd bele az éghajlati naplóba, mert felesleges.

Köszönöm a választ!
Pedig nincs más megoldás köszönhetõ az utálatos szomszédjaim miatt.
Úgy tudom Derick is panelházban él, õ hogy tudja megoldani vagy nincs otthon mûszere?

Be fog csapni a visszavert és az eltárolt hõmérséklet miatt.

Átmelegszik a tetõ és csak ontja a meleget.

Jó estét!
Segítségeteket szeretném kérni,hogy a Meteorológiai Mûszeremet(WS 2350) nem tudom az udvarra helyezni mert Társasház lakói nem járultak hozzá az én hobbim kiépítéséhez...
Kétségbeesésembe a tetõre gondoltam kihelyezni, ez egy 2 szintes lakóház nem egy szokványos panel.. Körülbelül a ház magassága 7-8 m lehet és arra szeretnék kilyukadni,hogy feltehetem e ugyanúgy mintha a talajra állítanám fel az állomást? Mennyire mutatna irreális adatokat? Fõleg a hõmérõmre lennék kíváncsi de naggyából árnyékban maradna.
Összes választ elfogadok remélem kapok is!
Elõre is köszönöm.
Szerk. Régóta van állomásom,csak elköltöztünk anyagi okok miatt..
Véleményetekre lennék kíváncsi, mindennel tisztában vagyok,a hõmérséklet és a szél mérésének szabályaival is, még valaki tudatlannak nézne .

Az ogimet egy weboldal, Õ Ogmet, de nem aktív.

Sziasztok.Ha nem haragszotok én egy kérdésre eltérnék ettõl a témától.Tagja-e még a metnet-nek az ogimet nevû felhasználó?Ha jól emlékszem õ Nyírszöllõsi volt.Már csak azért mert most akadtam rá egy jó honlapra ami az övé.Köszönöm elõre is a válaszotokat.

Szerintem nincs ott növekedés inkább valami hiba vagy átállás miatt kerülhetnek bele.

Lehet, hogy addig kerül mérésre egy ciklus és azután kezdõdik egy másik, és úgy kerül bele.

Itt nincs:
Link

Itt sincs:
Link

Szép estét!
A mostanában gyakran linkelt jégborítottsági grafikonon: Link több évben is látható egy kis növekedés június elején. Ez mi miatt van?

Oké, köszi!

Türelmet kérünk, eme versenykör kezdésére terveztük kitételüket, most úgy tûnik a jövõ év eleje a céldátum, sok más dologgal együtt.

Hol lehet megtekinteni a korábbi elõrejelzési versenykörök eredényeit?
Köszönöm!

Ez ügyben nincsenek lefektetett iránylevek, rugalmas a dolog, így az írásod végi intervallum nagyjából ül.

Olyan kérdésem lenne, hogy egy elõrejelzés írásánál - fõleg itt a MetNeten, reggeli és délutáni elõrejelzés készül, mind a fõoldalon, mind az egyéni elõréknél - a délutáni idõszak kb. milyen idõintervallumot fed le? Nyári idõszámításkor könnyen mondjuk még 6-7 óra körül is hogy délután, télen viszont ugye van, hogy 4-kor már sötét van. Vagy ez rugalmasan kezelendõ és kb. a déltõl olyan 5-6 óráig tartó idõszak a délután?
Remélem érthetõ a kérdés

A hatszögalak pedig a vízmolekula tulajdonságát tükrözi. A H-O-H kötésszög alapesetben 109,5°, de ez a hókristályban 120°-ra áll be. Ezzel azomban magasabbá válik az energiája (a Coulomb-taszítás miatt), ezért a hó már -0,5° környékén is olvadhat.
Asszem valami ilyesmi a magyarázata a hatszögalak kialakulásának.

Bizony nagyon számít a hõmérséklet, ha jól emlékszem a legszebb pelyhek a -8 fok körül alakulnak ki.

Nem lehet!

Milyen lesz a mostani tél hideg vagy meleg ?

Ha lehet ilyet már tudni

Ha emlékeim nem csalnak, a hókristály alakját, szerkezetét elsõsorban a hõmérséklet befolyásolja. Pl. más alakú kristályok keletkeznek -5 C-ban, mint pl. - 10 C-ban.

Szerk:
Közben találtam is egy rövidke cikket róla:
Link

Köszönöm, érdekes ez is, de itt inkább a szerkezetükrõl van szó, nem a kialakulásukról.A fraktál kifejezés viszont itt is jelen van...

Van: pl: Link

Van-e valami tudományos magyarázat arra, hogy a hópelyhek ilyen és ehhez hasonló formát öltenek?!
Link

Ezt mondjuk én sem tudtam, a tegnapi napra "köd" ikon, 0,5 mm csapi és a megjegyzésbe "ködszitálás". Akkor én rakok egy "esõ" ikont. Megint tanultam valamit.

Nálam az elmúlt években átlagban 0,5-1mm jött össze ködszitálásból, ám 2005-ben 2,4mm jött össze.
A napi csúcsom 0,7mm volt.
Ez úgy, hogy egyébként nem nagyon jellemzõ erre a ködszitálás, a köd igen, ám szitálás nélkül.
Az igazi téli, országos hideg-párnás helyzetekben nálam alig van ilyen esemény.

Köszönöm szépen a pontos választ, az éghajlati naplót is eszerint fogom kitölteni.

Ezek mikrócsapadéknak minõsülnek, mint írtam a hóles fórumba. Évente hegyvidéki részeken 20-30mm, síkvidéken 10-20mm hull, tehát meg kell jegyezni. Egyébként nem hulló, hanem lebegõ csapadéknak is szokták nevezni. A köd, pipa mellé ilyenkor célszerû az esõ pipát is megjelölni és beírni a mért mennyiséget, néha 1-2mm is összejöhet intenzív ködszitálásból, persze a néhány tized a szokványos, egyébként nálam is volt 0,1mm és szerintem délelõtt is lelebegett ennyi:-)

Ködszitálás volt, tehát, ami csapadék az csapdék szerintem.

Én is így gondolom, a Jóisten sem tudja megmondani ilyenkor, hogy mennyi a páralecsapódás és mennyi a ködszitálás aránya. Nem nézzük egész nap a csapadékmérõt.
Valami "felsõbb körökbõl" eredõ instrukció van ezekre a helyzetekre? Az OMSZ csapadékmérõ hálózatának mi az elõírása? Esetleg egy hivatalos észlelõ (ha van itt) elmondaná?

Szerintem csapadéknak kell venni.

Reggel 7 óra után kicsivel billent a csapadékmérõm (0.1 mm), ez részben nagyon apró cseppes ködszitálásból, részben páralecsapódásból ered. Mit tegyek vele? Nullázzam ki az adatot, vagy hagyjam meg? Mert ugye a lecsapódás nem hulló csapadék, a szitálás még rendben is lenne, de úgy gondolom ebbõl (ha csak szitálás lett volna) nem igazán jött volna össze a mérhetõ csapadék...

Köszi. Juj, de bamba voltam.

A bõvített észlelési felületen van rá lehetõség. Megadod a nem meghatározható égképet és a ködöt, mint a sima észlelési felületen. Utána a látástávolság mellett van egy másik kitöltendõ rész, ott lehet a zárt ködöt választani. (Párásság, nyílt köd, zárt köd, sekély köd, vagy semmi, ezekbõl választhatsz.)

Látok az észlelési naplóban dupla köd ikonokat. Azt hogy lehet berakni?

Tengerszintre.

Hali!

Lehet, hogy nem ez a megfelelõ hely, de szeretém megkérdezni, hogy az észleléseknél a nyomást tengerszintire visszavezetve szoktátok beküldeni, vagy az adott magasságon mértet a' la natur? Nem találtam az észlelési segédletben sehol.

Köszi
-CSA

Kösz srácok!

Köszönöm, telitalálat!

Erre gondolsz?
Link
Link

Link

Sziasztok! Volna egy kérésem; sehogyse tudom behozni a Metnet-tagok,ill.észlelõk névsorát,egyszer pedig vki.belinkelte.
Keresek: lacó nevû barátunkat..

Használd egészséggel õket, van egy-kettõ:-)
Link
Link
Link

És egy Déli is:
Link

Link Parancsolj!

Sziasztok!
Valaki be tudná nekem linkelni az északi sark jégkiterjedését mutató oldalt ( bocsa pocsék kifejezésért). Annyira emlékszem hogy bal-jobb oldalt dátumra pontosan lehet keresni a jégborításra...amolyan összehasonlító jelleget engedett meg.

Egyszer már Jani kérdezte, de választ nem kapott: hogyan lehet elõrejelezni a ködszitálást? Van olyan elõrejelzési paraméter ami alapján lehet következtetni, hogy a ködbõl szitálás is lesz?

Link
Link

Sziasztok! Szeretnék érdeklõdni, hogy mely oldalakon lehet elõrejelzési modelleket, térképeket találni? MM5, JMA, GFS stb.
Köszönöm!

Parancsolj Link Link , ez konkrétan Szolnok környéke

Tisztelt mindenki!
Nem tud valaki nekem 2003.novemberi és decemberi minimum-maximum hõmérsékleti adatokat szerezni Szolnok környékérõl (mert az eumeten nem találtam õket)?
Jó lenne böngészni az adatokban.
Köszönöm elõre is a segítségeteket.

Köszönöm a gyors választ!
Remélem azért decemberben lesz némi hó majd,de az még nagyon messze van!