Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Gratulálok a php szkripthez, nyomban ki is próbáltam, igen hasznos kis segédeszközrõl van szó 
A fagyveszélyes vagy nem fagyveszélyes hónap eldöntésére több módszer is kínálkozna, azonban mindegyik több adat ismeretét követelné meg (átlagos minimumhõmérséklet, abszolút szélsõségek, 0 fok alatti értékek relatív gyakorisága).
A fagyveszélyes hónapok esetében elõször tisztáznunk kéne, mit is tekintünk egyáltalán fagyveszélyesnek. Meglátásom szerint tekintsük azokat a hónapokat annak, amikor 1db vagy több fagyos nap elõfordulásának valószínûsége 50% vagy magasabb, viszont a hónap pozitív átlaghõmérsékletû. Magyarországon ezek: március, április, valamint október és november.
Ennek közelítésére egy viszonylag egyszerû módszer lehetne a következõ:
1. a fagyos (0°c alatti középhõmérsékletû) hónapokkal szomszédos hónapok minden esetben fagyveszélyesek.
2. Ezeken kívül egy adott hónap abban az esetben fagyveszélyes, ha középhõmérséklete alacsonyabb 10°c-nál (ez a legtöbb esetben tükrözi a valóságot).
3. Ha a havi középhõmérséklet magasabb mint 10°c, a hõmérsékletváltozás meredeksége lehet a döntõ. Amennyiben az adott hónap valamely részében (elsõ vagy utolsó napok) a középhõmérséklet 10°c alatti, akkor fagyveszélyes hónapról beszélünk. Tehát: a hónap elsõ vagy utolsó napjának közelítõ értékét megkapjuk, ha az adott hónap ill. a nála hidegebb hónap átlagainak átlagát kiszámítjuk. Pl. márciusi középhõmérséklet Magyarországon kb. 5.5°c, áprilisi 11°c. A kettõ átlaga 8.25°c, tehát április fagyveszélyes hónapnak minõsül.
A módszer tesztelhetõ, véleményem szerint a világ döntõ részére visszaadja a valóságot... pl. Rómában fagyveszélyes lesz 4 hónap (1, 2, 3, 12.). Novoszibirszkben a módszerrel 5 fagyos hónap és 4 fagyveszélyes hónap adódik, míg a 3 nyári hónap fagymentes (ami megfelel a valóságnak, júniusban ugyanis már ott is rendkívül ritka az éjszakai fagy).
A fagyveszélyes vagy nem fagyveszélyes hónap eldöntésére több módszer is kínálkozna, azonban mindegyik több adat ismeretét követelné meg (átlagos minimumhõmérséklet, abszolút szélsõségek, 0 fok alatti értékek relatív gyakorisága).
A fagyveszélyes hónapok esetében elõször tisztáznunk kéne, mit is tekintünk egyáltalán fagyveszélyesnek. Meglátásom szerint tekintsük azokat a hónapokat annak, amikor 1db vagy több fagyos nap elõfordulásának valószínûsége 50% vagy magasabb, viszont a hónap pozitív átlaghõmérsékletû. Magyarországon ezek: március, április, valamint október és november.
Ennek közelítésére egy viszonylag egyszerû módszer lehetne a következõ:
1. a fagyos (0°c alatti középhõmérsékletû) hónapokkal szomszédos hónapok minden esetben fagyveszélyesek.
2. Ezeken kívül egy adott hónap abban az esetben fagyveszélyes, ha középhõmérséklete alacsonyabb 10°c-nál (ez a legtöbb esetben tükrözi a valóságot).
3. Ha a havi középhõmérséklet magasabb mint 10°c, a hõmérsékletváltozás meredeksége lehet a döntõ. Amennyiben az adott hónap valamely részében (elsõ vagy utolsó napok) a középhõmérséklet 10°c alatti, akkor fagyveszélyes hónapról beszélünk. Tehát: a hónap elsõ vagy utolsó napjának közelítõ értékét megkapjuk, ha az adott hónap ill. a nála hidegebb hónap átlagainak átlagát kiszámítjuk. Pl. márciusi középhõmérséklet Magyarországon kb. 5.5°c, áprilisi 11°c. A kettõ átlaga 8.25°c, tehát április fagyveszélyes hónapnak minõsül.
A módszer tesztelhetõ, véleményem szerint a világ döntõ részére visszaadja a valóságot... pl. Rómában fagyveszélyes lesz 4 hónap (1, 2, 3, 12.). Novoszibirszkben a módszerrel 5 fagyos hónap és 4 fagyveszélyes hónap adódik, míg a 3 nyári hónap fagymentes (ami megfelel a valóságnak, júniusban ugyanis már ott is rendkívül ritka az éjszakai fagy).
Jó az ötlet, szépek a grafikonok, és könnyen használható a felület, egyszóval gratulálok én is!
Egy észrevétel: tudom, a Walter-Lieth diagramnak így kell kinézni, de nekem furcsa, hogy a függõleges tengelyen 80 és 100 mm között ugyanakkora a távolság, mint aztán 100 és 300 között. Persze a lineáris skála nem jó, mert akkor Cherrapunji görbéje kiszaladna a világból, de szerintem lehetne fokozatosabban (vagy kisebb ugrással) szûkülõ a beosztás.
Pl. itt szeptember és október 122-122 mm-je talán látványosabban is kiemelkedhetne: Link
Ha már szóba került: fagyveszélyes hónapnak talán az tekinthetõ, amelyikben a vizsgált idõszak abszolút hidegrekordja 0°C alatti. De sajnos errõl sokkal nehezebb adatokat találni, mint az átlagokról.
Egy észrevétel: tudom, a Walter-Lieth diagramnak így kell kinézni, de nekem furcsa, hogy a függõleges tengelyen 80 és 100 mm között ugyanakkora a távolság, mint aztán 100 és 300 között. Persze a lineáris skála nem jó, mert akkor Cherrapunji görbéje kiszaladna a világból, de szerintem lehetne fokozatosabban (vagy kisebb ugrással) szûkülõ a beosztás.
Pl. itt szeptember és október 122-122 mm-je talán látványosabban is kiemelkedhetne: Link
Ha már szóba került: fagyveszélyes hónapnak talán az tekinthetõ, amelyikben a vizsgált idõszak abszolút hidegrekordja 0°C alatti. De sajnos errõl sokkal nehezebb adatokat találni, mint az átlagokról.
Köszönöm
Én egyszer Excelben csináltam, amikor egyetemi feladat volt, az SPSS-t nem ismerem.
- A földrajzi adatoknál el volt csúszva egy változó, ezt már egyszer javítottam, csak azóta felülírtam a file-t. Ismét javítottam.
- A mérési idõszak is javítva.
A fagyos hónap az, amikor a havi átlaghõmérsékleti érték 0°C alatt van, ezt probléma nélkül lehetne ábrázolni a tengelyen. Amit nem tudtam kitalálni, hogy mi alapján döntsem el, hogy melyik hónap fagyveszélyes?
Én egyszer Excelben csináltam, amikor egyetemi feladat volt, az SPSS-t nem ismerem.
- A földrajzi adatoknál el volt csúszva egy változó, ezt már egyszer javítottam, csak azóta felülírtam a file-t. Ismét javítottam.
- A mérési idõszak is javítva.
A fagyos hónap az, amikor a havi átlaghõmérsékleti érték 0°C alatt van, ezt probléma nélkül lehetne ábrázolni a tengelyen. Amit nem tudtam kitalálni, hogy mi alapján döntsem el, hogy melyik hónap fagyveszélyes?
Nagyszerû munka!
Mindig is szerettem ilyesmit rajzolgatni magam is, inkább csak kézzel, vagy Excelben, SPSS-ben.
Néhány észrevétel:
Nem tudom én rontok-e el valamit, de a földrajzi szélességhez bevitt adat jelenik meg tszf. magasságként is, a mérési idõszak pedig [m] mértékegységet kap, miközben a magassági adatom nem jelenik meg.
Tetszik viszont, hogy mutatja az aszályhajlamot is, esetleg szép kihívás lehetne egy fagyos-fagyveszélyes-fagymentes hónap sáv is az idõtengelyen.
Még egyszer, szép munka, gratulálok!
Mindig is szerettem ilyesmit rajzolgatni magam is, inkább csak kézzel, vagy Excelben, SPSS-ben.
Néhány észrevétel:
Nem tudom én rontok-e el valamit, de a földrajzi szélességhez bevitt adat jelenik meg tszf. magasságként is, a mérési idõszak pedig [m] mértékegységet kap, miközben a magassági adatom nem jelenik meg.
Tetszik viszont, hogy mutatja az aszályhajlamot is, esetleg szép kihívás lehetne egy fagyos-fagyveszélyes-fagymentes hónap sáv is az idõtengelyen.
Még egyszer, szép munka, gratulálok!
Google Earth.
Letölthetõ. A koordináták leolvashatóságán túl számos más érdekes funkcióval bír, hatalmas felfedezõ útra vihet...
Letölthetõ. A koordináták leolvashatóságán túl számos más érdekes funkcióval bír, hatalmas felfedezõ útra vihet...
Sziasztok tudtok olyan oldalt vagy linket ahol települések vagy utcák földrajzi koordinátáit meg lehet nézni? Elöre is köszönettel.
Újabb betû a napijelentésben: F
Ez azt jelenti, hogy hófúvás miatt nem lehet mérni?
(Szerk): Szóval hófolt. köszi.
Ez azt jelenti, hogy hófúvás miatt nem lehet mérni?
(Szerk): Szóval hófolt. köszi.
Hol találok a wetterzentralen egy ilyen fáklyát pl? Link
Amik tájegységekre, településekre vonatkoznak.
Amik tájegységekre, településekre vonatkoznak.
Azt hiszem Tjanos adott nekem még tavaly egy olyan linket, ahol grafikonos formában feltüntetve synop mérések adatai voltak Pestszentlõrincrõl közzétéve (archívum).
A link sajnos elveszett, de nagyon megköszönném, ha valaki megtalálná nekem, mert én hiába keresem!
Szeretnék valami "kézzel fogható" összefüggést találni az AO, NAO indexek és a hazánkra gyakorolt hatása között. Erre kellene az említett oldalon lévõ grafikon.
A link sajnos elveszett, de nagyon megköszönném, ha valaki megtalálná nekem, mert én hiába keresem!
Szeretnék valami "kézzel fogható" összefüggést találni az AO, NAO indexek és a hazánkra gyakorolt hatása között. Erre kellene az említett oldalon lévõ grafikon.
Én érdeklõdve hallgatom!
Nekem marad szerintem a Mont Blanc, mint legmagasabb csúcs!Ez biztosan Európában van.
Nekem marad szerintem a Mont Blanc, mint legmagasabb csúcs!Ez biztosan Európában van.
Igen, több variáció lehetséges (attól függ, hogy geológiai, politikai, vagy növény- és állatföldrajzi, szemszögbõl nézzük).
Pl. az Ural-hg. és a Kaszpi-t. között 3 variáció lehetséges. 1. az Ural-folyó, 2. Ural-f.-kazah-orosz határ-Volga, 3. Mugodzsár, Emba-folyó. A Kaszpi, és Fekete-t. között szintén 3: 1. Kaukázus vízválasztója, 2. Kuma-folyó-Manics-Don, 3. Tyerek-f.-Sztavropol-Kubán
A Földközi-tengeren se mindegy, milyen határról beszélünk (term.fö.- vagy politikai)..
Elnézést ha valakit untattam ezzel..
Pl. az Ural-hg. és a Kaszpi-t. között 3 variáció lehetséges. 1. az Ural-folyó, 2. Ural-f.-kazah-orosz határ-Volga, 3. Mugodzsár, Emba-folyó. A Kaszpi, és Fekete-t. között szintén 3: 1. Kaukázus vízválasztója, 2. Kuma-folyó-Manics-Don, 3. Tyerek-f.-Sztavropol-Kubán
A Földközi-tengeren se mindegy, milyen határról beszélünk (term.fö.- vagy politikai)..
Elnézést ha valakit untattam ezzel..
Nos az az igazság, hogy ez a kérdés eldöntetlen. Ugyanis nem tudjuk, hogy hol van pontosan Európa és Ázsia határa.
Valójában maga Európa csak egy mesterségesen kreált kontinens, leválasztásában teljes mértékben a társadalmi tényezõk játszottak szerepet, igazi természetes határa nincs. Tulajdonképpen Eurázsia nagy, nyugati félszigete.
Két változat ismert:
1. a Sztavropol-hátság a határ. Ez esetben a Mont Blanc a fõcsúcs.
2. a Kaukázus a határ, így viszont már az Elbrusz a fõcsúcs.
Valójában maga Európa csak egy mesterségesen kreált kontinens, leválasztásában teljes mértékben a társadalmi tényezõk játszottak szerepet, igazi természetes határa nincs. Tulajdonképpen Eurázsia nagy, nyugati félszigete.
Két változat ismert:
1. a Sztavropol-hátság a határ. Ez esetben a Mont Blanc a fõcsúcs.
2. a Kaukázus a határ, így viszont már az Elbrusz a fõcsúcs.
Lehet szégyen, hogy megkérdezem, de mi Európa legmagasabb pontja?
A Mont Blanc, vagy az Elbrusz.
Mert egyik oldalon ezt írják, a másikon azt.
Én az elõbbit tanultam.
A Mont Blanc, vagy az Elbrusz.
Mert egyik oldalon ezt írják, a másikon azt.
Én az elõbbit tanultam.
Mi a határ az 51, 53 és 55-ös jelenidõk között? Gondolom, hogy mm/h, de mennyi az annyi? Köszönöm!
Köszönöm! 
Hmm...elgondolkodtató és tanulságos válasz, köszönöm szépen!
Alapjában véve tök mindegy.
De komolyra fordítva, alkalmazható erre is, arra is.
Nálunk ezek a jelenidõ-kódok (52, 54, 62, 64, 72, 74) igen ritkák sajnos, a legtöbben szinte talán soha nem is alkalmazzák, pedig néha valóban lenne rá mód.
Ha meg esetleg valami csoda folytán mégis használja valaki, akkor inkább a második verzió, vagyis az intenzitás-csökkenés esetén jöhet szóba, legalábbis ez tûnik a valószerûbbnek. Az elsõ esetre (ami azért valóban nem túl gyakori, ezt valljuk be) nálunk a bevett szokás úgy szól: ha erõsen esik az esõ, de gyakran megszakad, akkor az zápor.
És ez nem vicc...
De komolyra fordítva, alkalmazható erre is, arra is.
Nálunk ezek a jelenidõ-kódok (52, 54, 62, 64, 72, 74) igen ritkák sajnos, a legtöbben szinte talán soha nem is alkalmazzák, pedig néha valóban lenne rá mód.
Ha meg esetleg valami csoda folytán mégis használja valaki, akkor inkább a második verzió, vagyis az intenzitás-csökkenés esetén jöhet szóba, legalábbis ez tûnik a valószerûbbnek. Az elsõ esetre (ami azért valóban nem túl gyakori, ezt valljuk be) nálunk a bevett szokás úgy szól: ha erõsen esik az esõ, de gyakran megszakad, akkor az zápor.
És ez nem vicc...
Olyan kérdésem lenne, hogy a 64-es jelenidõ (erõs esõ megszakításokkal) hogy értelmezendõ: erõs esõ van, ez eddig világos, de a megszakításokkor egyáltalán nem esik, vagy akkor is eshet, csak gyengébben az erõs kategóriánál? Ami érdekel, röviden, hogy mit jelent a "megszakításokkal", csapadékmentességet vagy intenzitáscsökkenést, vagy tök mindegy?
Már jönnek is az adatok. Furcsa, hogy 11 UTC-kor nem volt vizuális észlelés, legalábbis met.hu-n nincs.
Remélem nem történt semmi baj...
Remélem nem történt semmi baj...
Az éjszakai havazást, mint jelenséget, valamint a belõle származó csapadékmennyiséget a tegnapi naphoz kell írnod. A reggel 7 órakor mért hóvastagságot pedig a mai naphoz.
A "ma" csapadék szempontjából reggel 06UTC-tõl kezdõdik, tehát ha hét elõtt volt valamilyen jelenség/mennyiség tegnapra írandó, ha 7 után akkor mára.
Az oké, csak a rublikába a havazást melyik napra pipáljam ki? Gondolom akkor a mára.
Köszi a választ! Reméljük mielõbb (még idén ) újra kapunk adatokat az állomástól.
A Weather Watcher nevû programban van néhány adat, ami Pogányból érkezik, a légnyomás ami nagyon nem stimmel, de a többi jó is lehet:
Borult, gyenge esõ, T 7,8°C, RH: 88%, DP: 6,1°C, Lt: 4km, Szél: DNy 11 km/h, Légnyomás: 971,6 hPa, 11 órai adatok.
) újra kapunk adatokat az állomástól.A Weather Watcher nevû programban van néhány adat, ami Pogányból érkezik, a légnyomás ami nagyon nem stimmel, de a többi jó is lehet:
Borult, gyenge esõ, T 7,8°C, RH: 88%, DP: 6,1°C, Lt: 4km, Szél: DNy 11 km/h, Légnyomás: 971,6 hPa, 11 órai adatok.
Igen, sajnos táviratok sincsenek, így adatkommunikációs problémára tippelek.
A GKTX, amely gyûjti az adatokat, nyáron egyszer bedöglött, lehet, hogy most végleg az örök bitmezõkre költözött, ha azóta nem lett kicserélve.
Azért gondolom, mert gyakorlatilag semmi sincs a kérdéses idõszakból, égkép se, jelenidõ se, amihez nem kell Vaisala állomás.
A GKTX, amely gyûjti az adatokat, nyáron egyszer bedöglött, lehet, hogy most végleg az örök bitmezõkre költözött, ha azóta nem lett kicserélve.
Azért gondolom, mert gyakorlatilag semmi sincs a kérdéses idõszakból, égkép se, jelenidõ se, amihez nem kell Vaisala állomás.
Ha reggel 7 óráig esett, akkor a csapadék tegnapi, viszont a mért hóvastagság már a mai nap.
Lenne egy kérdésem, az adatfeltöltéssel kapcsolatban. A hó az ma kezdett el esni, de a csapadék feltöltés szerint viszont még tegnapra kell írni a csapadékot. Most melyiket hova írjam?
Köszönöm a szakértõ véleményeket minden válaszadónak.
A nem tipikus Ac-megjelenési forma tett bizonytalanná, a magasszintû ellen pedig a látszólag alacsony megjelenési szint szólt - ami valószínûleg tényleg a tekintélyes vastagságából adódott. Áthelyezem a Cs-mappába a fotót.
Peti80: hogy virga volt, az egészen biztos. A felhõmezõ kisebb tömbjeibõl, mint egy alul összefogott függöny, úgy lógtak alá a csapadéksávok (hóvirgák), és futottak egy pontban össze az elpárolgás helye környékén.
A nem tipikus Ac-megjelenési forma tett bizonytalanná, a magasszintû ellen pedig a látszólag alacsony megjelenési szint szólt - ami valószínûleg tényleg a tekintélyes vastagságából adódott. Áthelyezem a Cs-mappába a fotót.
Peti80: hogy virga volt, az egészen biztos. A felhõmezõ kisebb tömbjeibõl, mint egy alul összefogott függöny, úgy lógtak alá a csapadéksávok (hóvirgák), és futottak egy pontban össze az elpárolgás helye környékén.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Hőség, záporok, zivatarok, minden, ami csak belefér!
Időjárás-változás | 2025-07-23 14:45
Szabályzat