Kérdések és válaszok

Link

Azt hiszem Tjanos adott nekem még tavaly egy olyan linket, ahol grafikonos formában feltüntetve synop mérések adatai voltak Pestszentlõrincrõl közzétéve (archívum).

A link sajnos elveszett, de nagyon megköszönném, ha valaki megtalálná nekem, mert én hiába keresem!

Szeretnék valami "kézzel fogható" összefüggést találni az AO, NAO indexek és a hazánkra gyakorolt hatása között. Erre kellene az említett oldalon lévõ grafikon.

Én érdeklõdve hallgatom!
Nekem marad szerintem a Mont Blanc, mint legmagasabb csúcs!Ez biztosan Európában van.

Igen, több variáció lehetséges (attól függ, hogy geológiai, politikai, vagy növény- és állatföldrajzi, szemszögbõl nézzük).
Pl. az Ural-hg. és a Kaszpi-t. között 3 variáció lehetséges. 1. az Ural-folyó, 2. Ural-f.-kazah-orosz határ-Volga, 3. Mugodzsár, Emba-folyó. A Kaszpi, és Fekete-t. között szintén 3: 1. Kaukázus vízválasztója, 2. Kuma-folyó-Manics-Don, 3. Tyerek-f.-Sztavropol-Kubán
A Földközi-tengeren se mindegy, milyen határról beszélünk (term.fö.- vagy politikai)..
Elnézést ha valakit untattam ezzel..

Nos az az igazság, hogy ez a kérdés eldöntetlen. Ugyanis nem tudjuk, hogy hol van pontosan Európa és Ázsia határa.

Valójában maga Európa csak egy mesterségesen kreált kontinens, leválasztásában teljes mértékben a társadalmi tényezõk játszottak szerepet, igazi természetes határa nincs. Tulajdonképpen Eurázsia nagy, nyugati félszigete.

Két változat ismert:

1. a Sztavropol-hátság a határ. Ez esetben a Mont Blanc a fõcsúcs.
2. a Kaukázus a határ, így viszont már az Elbrusz a fõcsúcs.

Igen. Szívesen!

Tehát hivatalosan az Elbrusz?
Köszönöm a választ!

Topográfiailag (szééép ) a Mont Blanc, "politikailag" az Elbrus.

Lehet szégyen, hogy megkérdezem, de mi Európa legmagasabb pontja?
A Mont Blanc, vagy az Elbrusz.
Mert egyik oldalon ezt írják, a másikon azt.
Én az elõbbit tanultam.

Közben megtaláltam. Beírom, hátha nem csak én voltam tudatlan

51: gyenge szitálás ≤ 0,2 mm/h
53: mérsékelt szitálás 0,2mm/h - 0,5 mm/h
55: erõs szitálás ≥ 0,5mm/h

Mi a határ az 51, 53 és 55-ös jelenidõk között? Gondolom, hogy mm/h, de mennyi az annyi? Köszönöm!

Hmm...elgondolkodtató és tanulságos válasz, köszönöm szépen!

Alapjában véve tök mindegy.
De komolyra fordítva, alkalmazható erre is, arra is.
Nálunk ezek a jelenidõ-kódok (52, 54, 62, 64, 72, 74) igen ritkák sajnos, a legtöbben szinte talán soha nem is alkalmazzák, pedig néha valóban lenne rá mód.

Ha meg esetleg valami csoda folytán mégis használja valaki, akkor inkább a második verzió, vagyis az intenzitás-csökkenés esetén jöhet szóba, legalábbis ez tûnik a valószerûbbnek. Az elsõ esetre (ami azért valóban nem túl gyakori, ezt valljuk be) nálunk a bevett szokás úgy szól: ha erõsen esik az esõ, de gyakran megszakad, akkor az zápor. És ez nem vicc...

Olyan kérdésem lenne, hogy a 64-es jelenidõ (erõs esõ megszakításokkal) hogy értelmezendõ: erõs esõ van, ez eddig világos, de a megszakításokkor egyáltalán nem esik, vagy akkor is eshet, csak gyengébben az erõs kategóriánál? Ami érdekel, röviden, hogy mit jelent a "megszakításokkal", csapadékmentességet vagy intenzitáscsökkenést, vagy tök mindegy?

Már jönnek is az adatok. Furcsa, hogy 11 UTC-kor nem volt vizuális észlelés, legalábbis met.hu-n nincs.
Remélem nem történt semmi baj...

Okés, köszi mindenkinek.

Az éjszakai havazást, mint jelenséget, valamint a belõle származó csapadékmennyiséget a tegnapi naphoz kell írnod. A reggel 7 órakor mért hóvastagságot pedig a mai naphoz.

A "ma" csapadék szempontjából reggel 06UTC-tõl kezdõdik, tehát ha hét elõtt volt valamilyen jelenség/mennyiség tegnapra írandó, ha 7 után akkor mára.

Az oké, csak a rublikába a havazást melyik napra pipáljam ki? Gondolom akkor a mára.

Köszi a választ! Reméljük mielõbb (még idén ) újra kapunk adatokat az állomástól.

A Weather Watcher nevû programban van néhány adat, ami Pogányból érkezik, a légnyomás ami nagyon nem stimmel, de a többi jó is lehet:

Borult, gyenge esõ, T 7,8°C, RH: 88%, DP: 6,1°C, Lt: 4km, Szél: DNy 11 km/h, Légnyomás: 971,6 hPa, 11 órai adatok.

Igen, sajnos táviratok sincsenek, így adatkommunikációs problémára tippelek.
A GKTX, amely gyûjti az adatokat, nyáron egyszer bedöglött, lehet, hogy most végleg az örök bitmezõkre költözött, ha azóta nem lett kicserélve.
Azért gondolom, mert gyakorlatilag semmi sincs a kérdéses idõszakból, égkép se, jelenidõ se, amihez nem kell Vaisala állomás.

Már volt kérdezve többször mostanában, sajnos nem érkezett rá válasz.

Ha reggel 7 óráig esett, akkor a csapadék tegnapi, viszont a mért hóvastagság már a mai nap.

Lenne egy kérdésem, az adatfeltöltéssel kapcsolatban. A hó az ma kezdett el esni, de a csapadék feltöltés szerint viszont még tegnapra kell írni a csapadékot. Most melyiket hova írjam?

A pogányi állomással mi történt? Semmilyen adat nem érhetõ el: Link [esõ]

Az OMSZ adatokkal mi van? nem érkeznek a térképre?

Köszönöm a szakértõ véleményeket minden válaszadónak.
A nem tipikus Ac-megjelenési forma tett bizonytalanná, a magasszintû ellen pedig a látszólag alacsony megjelenési szint szólt - ami valószínûleg tényleg a tekintélyes vastagságából adódott. Áthelyezem a Cs-mappába a fotót.

Peti80: hogy virga volt, az egészen biztos. A felhõmezõ kisebb tömbjeibõl, mint egy alul összefogott függöny, úgy lógtak alá a csapadéksávok (hóvirgák), és futottak egy pontban össze az elpárolgás helye környékén.

Azt szeretném megkérdezni, hogy Link az 1000mb z mit takar? S mire jó, ha ezt tudjuk?

Egyetértek, ez elég szépen látszik, hogy magas szintû, még ha vastag is. Alatta, a kép hátterében pedig Ac-k, ez is bizonyosnak tûnik.

Így van ahogy Pitom írja...

jájj, csák ázt nem szoktuk megádni

Én, amit Jaurinum képén látok, én ebbõl lazán magasszintûre adnám! A háttérben a sötétebb árnyalatúakat középmagasnak gondolom...
Több esetben,különösen front elõtt elõfördul a Ci Cs úgy megvastagszik, hogy az bizony Ac-nek tûnik, de valójában az még csak egy spissatus magasszintû...
Egyébként pedig magasszintûek ugyanúgy eregetnek virgákat, különösen a frontok elõtt,és nem is túl ritkán...

A mai is szinte ugyanilyen volt, virga volt az, 100%-ig biztos vagyok benne.

Szerintem nem volt virga, bár nekem még nincs akkora tapasztalatom ezen a téren.
Én ilyen képet készítettem róla: Link (nem túl jó)
Viszont október 18-án nagyon látványos virga-jelenségnek voltam szemtanúja: Link Link Link

Szerintem is AC floccus virga.

Sziasztok,
kedves felhõszakik, segítsetek.
Ma délután hosszú ideig látható volt a gyõri égbolton a következõ felhõtípus: Link
Magam a helyszínen leginkább Ac floccus-ból alányúló csapadéksávokra (virga) gondoltam, az Ac "kazettás" elrendezõdése viszont nemigen volt felsimerhetõ.
A felhõk a kép alsó részén látható stratocumulusoknál felsõbb rétegekben helyezkedtek el, mely a fény-árnyékviszonyokból talán látszik is.
Megerõsíthetõ a határozás?
Köszi a választ elõre is.

Köszönöm!

Igen, hiszen változik a figyelembe vett 30 év is.

Sziasztok!

Tudja valaki, hogy miért szakad meg december 31-én a GFS ensemble 30 éves átlaga bármelyik városét megtekintve?
Link
Esetleg akkor veszi bele a 2009-es évet is?

Fantasztikus, köszönöm a gyors választ eme késõi órán is, nagyon hasznos!

Link

Naponta frissül, reggel mért adatok minden észlelõs erdélyi és romániai állomásról

Egy olyan térképet keresek, ahol Európa (most fõként Románia érdekelne) aktuális hóborítottságát látom. Wetterzentrale-n van egy, ha jól tudom, esetleg valami jobb felbontású érdekelne.
Tudtok segíteni?

Meg tudná mondani valaki, hogy itt a Metneten a csapadék kétheti, havi és 90 napos %-os arányának kiszámítása hogyan történik? Ugyanis itt Salgótarján környékén mindig "lyuk" van. Salgótarjánra mm-ben kiírt összeg nincsen, csak ugye a szín jelzi a mennyiséget. Ebbõl kifolyólag úgy gondolom, hogy az azonos színû tartományok %-os arányának meg kellene egyeznie. Ez a legtöbb helyen így is van, de mint már írtam, itt Salgótarján környékén hirtelen"lyuk" támad, pedig itt is esett bõségesen és nem hiszem, hogy az e hónapban lehullott kb. 80 mm 30%-kal lépné túl a 40 mm-es havi átlagot. Különösen annak fényében, hogy a környéken mindenütt rengeteg csapi hullott (itt keletkezett felettünk és észak felé nõtt a mennyiség).
Egyébkén Borsodban a határ mellett is van egy ilyen folt!

Metnetes Barátaim!
Tudna valaki segíteni abban, hogy hol találok Magyarország uralkodó száljárásáról (szélsebesség, szélirány, talajszint-25-50 méteres) éghajlati adatokat. Tudnom kellene területi eloszlásban a szélsebessége, szélirányt. (több éves átlag).

Köszönöm!

Tényleg, mi az?

Van olyan oldal, ahol a 10-20-50-100 hPa-os szintek hõmérsékleti és szélviszonyainak elõrejelzését meg lehetne nézni? Fáklyát nem tudom, hogy érdemes-e kérnem, azok a szintek talán már elég stabilak ahhoz, hogy egy futás is elegendõ legyen. Talán.
Ez a legmagasabb, amit jelenleg ismerek, ez is csak szél: Link