Kérdések és válaszok

Link

Sziasztok!

Tudtok mondani egy olyan oldalt, ahol meg lehet nézni az elmúlt évek éves középhõmérsékleteit?

Köszi!

Rendben. Írj, ha mégis kellenek!

Köszönöm, megy a privi!

LeviG!
Köszönöm Neked is, ha Zivipöttynek mind megvan, akkor a Te képeidet nem muszáj átküldened!

Hát igen, az emlékezetes idõszak volt itt is: Link
Aznap délelõttõl estig megvan az összes radarkép, csak a másik gépen, de átteszem õket ide, így ha priviben írsz egy e-mail címet, ahová mehetnek, akkor átküldöm õket.

Nekem errõl a napról (tök véletlenül) van 3 magyar radarképem, 15:30, 16:15, és 16:30 idõpontokban.

Ez esetben nem tudok segíteni.

Nálam szerintem simán 120 feletti volt a legelsõ, brutális lökés. Talán életemben egyszer láttam elõtte hasonlót. Az akkori beszámolómban is kiemeltem, hogy bizony szinte halálfélelmem volt (persze utána pár másodperccel megérkeztek a "golflabdák" is)

Rossz tipp

A nyíregyi 27 m/s-ból és a radarképbõl kiindulva én 28-30 m/s-ra tippelek, annyi körül lehetett

A naményi OMSZ automata mér szelet? Isten ments, hogy megírja nekem valaki, mennyi volt a legnagyobb regisztrált széllökés június 7-én

Teljesen tuti!
Olvassad végig az észlelési napló aznap délutánját!

Tuti

"
Nyuli Bécs, Ausztria
2005-06-28 17:40:53 25.9°C

Sziasztok!
Most jöttem meg Felsö-Ausztriából, Linz mellöl. A déli óráktól erös gomolyosodás volt, majd 14 óra körül kezdett bedurranni az egész. Igen eröteljes körkörös feláramlást figyeltem meg, a környezö kósza felhöket egyszerüen beszippantotta a rendszer. Felette hatalmas üllö volt látható, a peremén függöleges sávokkal. Néhány km után (a vonatból észleltem) láthatóvá vált a falfelhö, majd nem sokkal késöbb (Amstetten és St. Pölten között) heves zivatar tört ki, felhöszakadással, jéggel és igen erös széllel (jegenyefák dölése 45° és felette). A rendszer jelenlegi haladási iránya ÉNy-DK, azaz Vas és Zala megyék. Az intenzitás egyelöre változatlan."

Aztán Zalát elverte a jég...

Tuti a dátum?

2005. június 28-án nagyon heves szupercellák haladtak végig a Zalaegerszeg-Nagykanizsa vonalon, hatalmas jégesõkkel.
Én Letenyérõl néztem végig, nagyon kemény volt.

Azt szeretné megkérdezni, hogy arról a napról van-e valakinek radarképe?!
A szlovák radar volt akkor az elérhetõ.
Végignéztem az észlelési naplót, de nem találtam elmentett radart arról a napról!
Köszönöm!

Hogy miben mutatkozik meg, arra 1-2 példa: elsõsorban a szélerõsség a ciklon közelében, mivel az arányos a nyomási gradienssel, ezért a szélsebesség akkor nõ, ha csökken a központban a nyomás.
Ezzel együtt pl. a nagytérségû emelõhatás is növekszik, meg az örvényesség.
Ehhez mondjuk nem árt minél nagyobb hõkontraszt a ciklon két oldalán, ami biztosítja a ciklont a meleg utánpótlásáról, ami táplálja azt. Az okklúziós front környezetében a meleg már felemelkedett, ekkor a ciklon leépül, emelkedik benne a nyomás.
(Azt hiszem, a profik majd jobban tudják részletezni is, nekem még azért elõbb meg kell tanulnom rendesen a csütörtöki vizsgára )
Hogy ez ciklontípusonként hogyan különül el általában, azt nem tudom.

...

Errõl beszélek én is , gondolom nem nekem szántad !

Hóvastagág mérése 6 UTC-kor esedékes, vagyis minden téli hónapban reggel 7 óra, nyári idõszámítás alapján (ha pl. áprilisban van havazás) pedig a reggel 8 órai mérés számít. Tehát a mai nap a ország jelentõs területén minõsül hótakarós napnak.

A reggeli mérés kell, amit mára írsz cm-ben.

Hótakarós nap ,ha pl. nem egész nap volt hótakaró ,hanem így este 10-tõl elkezdett esni a hó és reggel már 3 cm volt.?A választ köszönöm!

Persze, amikor beleveszik az önkéntes véradókat....
....ja nem az önkéntes mérõket.

Tájékoztató jellegû, hibák belecsúszhatnak. Persze nem túl szerencsés... Talán utólag javítva lesz...?

Oda van írva: "Elõzetes adatok (automata adatok alapján)."

Késõbb korrigálják, ahogy az elõtte lévõ hónapokon is látszik. Szerintem semmi gond nincs ezzel így.

Ennyi erõvel akkor bármi lehetne rajta, egy tevét is rajzolhatnának rá?

"Megjegyzés: Mivel a fenti összeállítás a csapadékadatok alacsony feldolgozottsági szintjénél készült, ezért a térkép hivatalos igazolásban nem használható fel!(...)"

Naigen, érdekes.

Noli, Taki: köszi a kiegészítést! Akkor ezek alapján valóban lehet ilyen hõmérsékleten is.

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#63491 - 2010-01-17 10:07:1

Tényleg jobb lett volna az idõjárási visszatekintõbe, de a korábban Anarki által belinkeltekre szóló reakció volt.
Egyébként a bükki és csereháti "0" mm-es decemberi csapadékra gondoltam.

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#63490 - 2010-01-17 10:04:04)

És miért ebbe a fórumba írtad?
Milyen "bakira" gondolsz pontosan?

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#63489 - 2010-01-17 09:59:21)

Azért az OMSZ a honlapjára jobban is odafigyelhetne, hiszen a decemberi csapadék összesítésébe akár laikus szemmel is könnyen észrevehetõ "bakik" csúsztak...

Megerõsítve.

A ciklonokról lenne egy kérdésem.
Szóval, mitõl függ, hogy egy adott (pl. mediterrán) ciklonban mennyire megy le a légnyomás?Illetve, hogy az alacsonyabb légnyomás miben mutatkozik meg?

Jégtû ügyében lenne ellenvetésem.
Eszerint a diagram szerint -5-nél már lehet:
Link
Illetve idén január 5-én csak jégtûk estek, nálam idelenn -6 és -4 közt volt aznap a csapi idején a T, ködfelhõzet jellegû stratus volt, néha köd is, minimális szellõvel. Aznap többen írták az észlelési naplóba ill. fórumba is a jégtûket. Én személy szerint 99,5% jégtû közé 0,5% apócska, fejletlen dendritet láttam keveredni, némelyik zúzmarás volt. A jégtûk 3-5mm hosszúak voltak s hajszélvékonyak, némelyik önálló, de a legtöbbnél 2-3-4 db egymás oldalára tapadva nõtt (mint egy csokor különbözõ hosszúságú ropi). A wetterzentrale archívuma szerint az éjféli 850-es T -8 és -6 közti volt felettünk, nappal ez a délies áramlással talán magasabb volt. Valamibõl csak kellett esnie ezeknek a jégtûknek? Nem hinném, hogy a ködbõl fagytak ki azonban. Van egy rakás fotóm róluk: Link Link Link .
Úgyhogy engedelmeddel én inkább mondom, hogy Enikõnek és a többi jégtût észlelõnek is igaza lehetett.
Egy mûhold, ami szerint sem csak köd volt (nálam ebben az idõõben estek a tûk): Link

Köszönöm a kiegészítést.

Jani, Anti!
Köszi a válaszokat!

Akkor egy-két dolog, így ömlesztve:

Jaurinum:
Zúzmara-lerakódás nem feltétlenül csak a klasszikus "zúzmarás köd" jelenség esetén lehet. Nincsen kizárva az, hogy a látástávolság 1 km-nél jobb, mégis történik lerakódás. Ez így valóban nem számít jelenidõnek, ahogy Jani is írta. Azonban: az állomáson a jegyzetrovatban minden további nélkül mehet együtt a párásság a zúzmara-lerakódással (jelenség - tehát NEM jelenidõ! - formájában ugyanis a zúzmara-lerakódás a ködtõl függetlenül is létezik).

Vigyázat, a hódara nem keverendõ a szemcsés hóval!!! A hódara egy záporszerû csapadék, ami Cb vagy esetleg Cu con felhõzetbõl hullik. Ilyenkor apró, gömbölyû, fehér színû golyócskák esnek, és a földet érés után könnyen szétpattannak. Az ilyen ködös, St-s helyzetben egyértelmûen szemcsés hó az, ami hullhat.
(SYNOP-ban a szemcsés hó kódja 77-es, a hódaráé 87, 88-as, a METAR-ban elõbbi kódja SG, utóbbié pedig GS.)

Enikõ:
Ilyen hõmérsékleti tartományban (-3, -5 °C) jégtû nem fordul elõ. Az csak igen alacsony hõmérsékleten, jellemzõen -10 °C alatt szokott lenni általában, de akkor is igen ritka. Egyébként azok annyira kis méretû kristályok már (az átmérõ gyakran csak mikrométeres nagyságrendû), hogy sokszor csak akkor lehet megfigyelni jól, amikor a köd/St feloszlóban van, és a napfényben megcsillannak az apró részecskék.

Floo:
Ha csak egy pár négyzetcentiméternyi kis maradvány is van a talajon, akkor az még foltnak minõsül.

Illetve van még a foltnak egy különleges esete: ha a hóborítottság mértéke ugyan 50 %-osnál nagyobb, de az átlagos hóvastagság nem éri el az 1 cm-t (kerekítve), akkor is ezt kell adni.

Értem, köszi.

Jégtû szerintem nem, az is inkább szemcsés hó lehet. Végülis a szemcsés hó a szitálás télies formája.
Floo: 50% alatti hófedettségnél hófoltok, amíg el nem olvad.

Azt szeretném megkérdezni, hogy amikor egy hivatalos állomás a hóvastagságot megadja, akkor van-e valamilyen kritérium arra, hogy mitõl számít foltnak és mitõl nem?
Úgyértem, ha egybefüggõ hófedettség van, akkor nyilván nem folt, de van-e a foltnak alsó határa, vagy a foltot addig adják az állomáson, amíg a hó 100 %-ig el nem olvad?

Szitálásszerû apró, fagyott izéket hord a szél jó sûrûn. A lámpánál szépen látszanak. (Köd nincs, alacsony szintû felhõzet van.) Ezekre a jégtû a helyes megnevezés?

Ha 2 km-re ellátsz, akkor nálad csak pára van.
Ködrõl akkor beszélünk, ha a látótávolság 1000 méter alatti.
szerk.: Jani, megelõztél!

2 km sok lesz ködhöz. Ha annyi van, akkor párásságot észlelj.
Ködrõl 1 km alatti lt. esetén beszélünk.

Ici pici köd van 2 km. is ellátni.Akkor szerintem szemcsés hó hull.Azért köszönöm a válaszokat!

Zúzmara csak zúzmarás köd esetén hullhat, amit a fákról vagy más tárgyakról sodor le a szél. Tehát nem hulló csapadék. Szerintem a helyes észlelés ez esetben: zúzmarás köd, megjegyzésben a megfigyelt jelenséggel.
Ha biztosan az égbõl hullik, akkor nem zúzmara, hanem hódara vagy szemcsés hó, ekkor hószállingózás ikont tegyél (ha van, a köd mellé).

Szia!
A zúzmara hullása nem számít jelenidõnek, így azt nem kell figyelembe venned.
Esetleg felírhatod a hullás kezdetének idõpontját + ha emlékszel még, akkor a képzõdés kezdetének idõpontját is, aztán ebbõl számolhatsz zúzmarás napok számát.

Sziasztok!
Ha Zúzmara hull akkor mit észleljek??

B.hópihe, Snowhunter, nagyon szépen köszönöm szives válaszotokat és a mellékelt ábrát!

Az Európa jó részét elöntõ (azaz nagy kiterjedésû) hideg-betörésre alkalmazódik mostanság eme elnevezés.
Egy nagy vonalakban személtetõ kép róla: Link

Szerintem olyan mint egy lábas hideg, vagy mint egy fazéknyi hideg.