Kérdések és válaszok

Oda van írva: "Elõzetes adatok (automata adatok alapján)."

Késõbb korrigálják, ahogy az elõtte lévõ hónapokon is látszik. Szerintem semmi gond nincs ezzel így.

Ennyi erõvel akkor bármi lehetne rajta, egy tevét is rajzolhatnának rá?

"Megjegyzés: Mivel a fenti összeállítás a csapadékadatok alacsony feldolgozottsági szintjénél készült, ezért a térkép hivatalos igazolásban nem használható fel!(...)"

Naigen, érdekes.

Noli, Taki: köszi a kiegészítést! Akkor ezek alapján valóban lehet ilyen hõmérsékleten is.

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#63491 - 2010-01-17 10:07:1

Tényleg jobb lett volna az idõjárási visszatekintõbe, de a korábban Anarki által belinkeltekre szóló reakció volt.
Egyébként a bükki és csereháti "0" mm-es decemberi csapadékra gondoltam.

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#63490 - 2010-01-17 10:04:04)

És miért ebbe a fórumba írtad?
Milyen "bakira" gondolsz pontosan?

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#63489 - 2010-01-17 09:59:21)

Azért az OMSZ a honlapjára jobban is odafigyelhetne, hiszen a decemberi csapadék összesítésébe akár laikus szemmel is könnyen észrevehetõ "bakik" csúsztak...

Megerõsítve.

A ciklonokról lenne egy kérdésem.
Szóval, mitõl függ, hogy egy adott (pl. mediterrán) ciklonban mennyire megy le a légnyomás?Illetve, hogy az alacsonyabb légnyomás miben mutatkozik meg?

Jégtû ügyében lenne ellenvetésem.
Eszerint a diagram szerint -5-nél már lehet:
Link
Illetve idén január 5-én csak jégtûk estek, nálam idelenn -6 és -4 közt volt aznap a csapi idején a T, ködfelhõzet jellegû stratus volt, néha köd is, minimális szellõvel. Aznap többen írták az észlelési naplóba ill. fórumba is a jégtûket. Én személy szerint 99,5% jégtû közé 0,5% apócska, fejletlen dendritet láttam keveredni, némelyik zúzmarás volt. A jégtûk 3-5mm hosszúak voltak s hajszélvékonyak, némelyik önálló, de a legtöbbnél 2-3-4 db egymás oldalára tapadva nõtt (mint egy csokor különbözõ hosszúságú ropi). A wetterzentrale archívuma szerint az éjféli 850-es T -8 és -6 közti volt felettünk, nappal ez a délies áramlással talán magasabb volt. Valamibõl csak kellett esnie ezeknek a jégtûknek? Nem hinném, hogy a ködbõl fagytak ki azonban. Van egy rakás fotóm róluk: Link Link Link .
Úgyhogy engedelmeddel én inkább mondom, hogy Enikõnek és a többi jégtût észlelõnek is igaza lehetett.
Egy mûhold, ami szerint sem csak köd volt (nálam ebben az idõõben estek a tûk): Link

Köszönöm a kiegészítést.

Jani, Anti!
Köszi a válaszokat!

Akkor egy-két dolog, így ömlesztve:

Jaurinum:
Zúzmara-lerakódás nem feltétlenül csak a klasszikus "zúzmarás köd" jelenség esetén lehet. Nincsen kizárva az, hogy a látástávolság 1 km-nél jobb, mégis történik lerakódás. Ez így valóban nem számít jelenidõnek, ahogy Jani is írta. Azonban: az állomáson a jegyzetrovatban minden további nélkül mehet együtt a párásság a zúzmara-lerakódással (jelenség - tehát NEM jelenidõ! - formájában ugyanis a zúzmara-lerakódás a ködtõl függetlenül is létezik).

Vigyázat, a hódara nem keverendõ a szemcsés hóval!!! A hódara egy záporszerû csapadék, ami Cb vagy esetleg Cu con felhõzetbõl hullik. Ilyenkor apró, gömbölyû, fehér színû golyócskák esnek, és a földet érés után könnyen szétpattannak. Az ilyen ködös, St-s helyzetben egyértelmûen szemcsés hó az, ami hullhat.
(SYNOP-ban a szemcsés hó kódja 77-es, a hódaráé 87, 88-as, a METAR-ban elõbbi kódja SG, utóbbié pedig GS.)

Enikõ:
Ilyen hõmérsékleti tartományban (-3, -5 °C) jégtû nem fordul elõ. Az csak igen alacsony hõmérsékleten, jellemzõen -10 °C alatt szokott lenni általában, de akkor is igen ritka. Egyébként azok annyira kis méretû kristályok már (az átmérõ gyakran csak mikrométeres nagyságrendû), hogy sokszor csak akkor lehet megfigyelni jól, amikor a köd/St feloszlóban van, és a napfényben megcsillannak az apró részecskék.

Floo:
Ha csak egy pár négyzetcentiméternyi kis maradvány is van a talajon, akkor az még foltnak minõsül.

Illetve van még a foltnak egy különleges esete: ha a hóborítottság mértéke ugyan 50 %-osnál nagyobb, de az átlagos hóvastagság nem éri el az 1 cm-t (kerekítve), akkor is ezt kell adni.

Értem, köszi.

Jégtû szerintem nem, az is inkább szemcsés hó lehet. Végülis a szemcsés hó a szitálás télies formája.
Floo: 50% alatti hófedettségnél hófoltok, amíg el nem olvad.

Azt szeretném megkérdezni, hogy amikor egy hivatalos állomás a hóvastagságot megadja, akkor van-e valamilyen kritérium arra, hogy mitõl számít foltnak és mitõl nem?
Úgyértem, ha egybefüggõ hófedettség van, akkor nyilván nem folt, de van-e a foltnak alsó határa, vagy a foltot addig adják az állomáson, amíg a hó 100 %-ig el nem olvad?

Szitálásszerû apró, fagyott izéket hord a szél jó sûrûn. A lámpánál szépen látszanak. (Köd nincs, alacsony szintû felhõzet van.) Ezekre a jégtû a helyes megnevezés?

Ha 2 km-re ellátsz, akkor nálad csak pára van.
Ködrõl akkor beszélünk, ha a látótávolság 1000 méter alatti.
szerk.: Jani, megelõztél!

2 km sok lesz ködhöz. Ha annyi van, akkor párásságot észlelj.
Ködrõl 1 km alatti lt. esetén beszélünk.

Ici pici köd van 2 km. is ellátni.Akkor szerintem szemcsés hó hull.Azért köszönöm a válaszokat!

Zúzmara csak zúzmarás köd esetén hullhat, amit a fákról vagy más tárgyakról sodor le a szél. Tehát nem hulló csapadék. Szerintem a helyes észlelés ez esetben: zúzmarás köd, megjegyzésben a megfigyelt jelenséggel.
Ha biztosan az égbõl hullik, akkor nem zúzmara, hanem hódara vagy szemcsés hó, ekkor hószállingózás ikont tegyél (ha van, a köd mellé).

Szia!
A zúzmara hullása nem számít jelenidõnek, így azt nem kell figyelembe venned.
Esetleg felírhatod a hullás kezdetének idõpontját + ha emlékszel még, akkor a képzõdés kezdetének idõpontját is, aztán ebbõl számolhatsz zúzmarás napok számát.

Sziasztok!
Ha Zúzmara hull akkor mit észleljek??

B.hópihe, Snowhunter, nagyon szépen köszönöm szives válaszotokat és a mellékelt ábrát!

Az Európa jó részét elöntõ (azaz nagy kiterjedésû) hideg-betörésre alkalmazódik mostanság eme elnevezés.
Egy nagy vonalakban személtetõ kép róla: Link

Szerintem olyan mint egy lábas hideg, vagy mint egy fazéknyi hideg.

Szép estét mindenkinek! Megmondaná nekem valaki, mi a "Gelida" (a hosszútávú esélylatolgatások fórumában találkozom ezzel a szóval)? A választ elõre megköszönöm.

Annyiban tud vele mit kezdeni, talán, hogy a nyugatról jövõ, a néhány napja Amerikában leszakadt hideg generálta ciklonok lökik beljebb az anticiklont, így csak közvetve és kerülõúton, ezért gyengébben ér el bennünket a sarki hideg. Ha nem nyomódott volna be az anticiklon, asszem befagyott volna a hát-shownk.

Ennek nagyon örülök! A belviz-helyzet eszerint mégiscsak javulni fog. Köszönöm a választ!

Nem igazán; a skandináv AC befolyása alatt leszünk, a ciklon nem tud vele mit kezdeni, pályája Olaszország D-i csücskéhez, csaknem É-Afrikához irányul.

Elképzelhetõ-e az, hogy az Ibériai-félszigetet elérõ óceáni ciklon a közeli jövõben hatást gyakoroljon a Kárpát-medence idõjárására (hõmérsékleti szempontból enyhülésre gondolok)?

"Nyílt köd mellett nem meghatározható égképrõl én nem hallottam."

Én is emellett teszem le a voksomat.
Ilyenkor jönnek elõ aztán az észlelõk intuitív képességei...

Ha nagyon pontosan, a szabályt betûrõl betûre betartva csinálnák a dolgokat, akkor egyébként úgy kellene, hogy a ködön át látszó részt (akármilyen kicsi is) tekintjük a teljes égboltnak.
A megfigyelési utasítás szerint:
"Ebben az esetben a felhõzet mennyiségének értékelésekor az égbolt belátható részét kell nyolc nyolcadnak tekinteni."

Talán így vétjük a legkisebb hibát amellett, hogy a legtöbb (helyes) információt közöljük.
Végtére is a köd is felhõ, Stratus. Azt pedig látjuk, hogy ott van, nincs csalás.

A nemzetközi helyzet fokozódik, úgy látom, nem hiába kérdeztem rá Érdekes helyzet ez, úgy megadni felhõzetet, hogy nem is látom a ködtõl... a lényegét értem, csak a módszert furcsállom, de ha ez a hivatalos, elfogadom és így fogok eljárni én is észleléskor.

Jogos, logikus. Valószínûleg ez lesz a nyerõ.

Igen, ez valóban így van. Én is tévedtem.

Nyílt köd mellett nem meghatározható égképrõl én nem hallottam, majd utánajárok.
Amennyi részét nem látja az égboltnak az észlelõ, azt inkább adja Stratusnak.
Mondjuk 3-4 okta Stratus meg x okta egyéb.

Köszönöm mindenkinek, a legkorrektebb észlelés valóban az, hogy ha nem látom az eget teljesen, akkor nem meghatározható a felhõzet, és nyílt köd, ha látok valamennyit az égbõl.
Tehát a válasz, zárt ködrõl akkor beszélünk, ha egyáltalán nem látszik az égbolt. Köszönöm!

Szerintem ilyenkor nyílt köd van, és a felhõzet nem meghatározható.
Zárt köd akkor van, ha teljesen takarja a köd a felettünk lévõ felhõzetet illetve égboltot.

Szerintem, és én így használom, ha nem teljesen tehát 100%-osan látom a köd felett az égboltot akkor zárt ködöt észlelek, hiszen, ha csak 50%-os az égbolt akkor a maradékot csak saccolni lehet, az meg nálam nem módi.
Esetleg megjegyzésbe lehet írni, hogy 50% a borítottság a köd miatt pl.

Szerintem is az a helyes, ha nyílt köd van és már a 2 okta fölötti magasságig (azaz már kevesebb, mint 7 oktát látok - lévén 7 okta tiszta ég még jelenthet derült eget) "felér" a köd, akkor inkább legyen "nem meghatározható", mint hogy találomra beészleljem, hogy derült.

Legextrémebb példa: a fejem fölött épp egy nagy hole punch cloud van, stratocumulussal körülvéve, én meg csak az elõbbit látom a köd miatt. Rögtön beadom a derült eget, pedig valójában erõsen felhõs. Hát ez így nem jó.

Én nem szoktam adni felhõzetet,ha nem vagyok benne biztos. Nem meghatározhatót adok. Pl. most sem tudom,hogy mennyi felhõ van felettem,szürke az egész ég,látótávolság max. 200 m. Megoldás lehet még,hogy bõvített észlelés,felhõzet nem meghatározható,idõjárás jellege köd,látótáv X m,zárt köd.

Logikus, viszont akkor hogy adom meg a felhõfedettséget, ha csak egy kis szeletét látom az égboltnak? Nem meghatározható?

Szerintem ha egy picit is látod az ég kékjét,akkor nem zárt köd. Ugyanúgy,mint amikor szinte teljesen borult az ég,de egy pici kis lukon látod a kék eget és máris csak erõsen felhõs ikont érdemel.
Tehát,ha nem látod a kék eget sehol sem,akkor zárt köd. Szerintem. Parasztul mondva,ha nincs luk,akkor zárt.

Köddel kapcsolatosan lenne egy kérdésem. Mikor tekinthetõ a köd zárt ködnek? Ha az égbolt abszolút nem látszik, vagy ha az égbolt valamekkora része nem belátható, akkor is már zárt ködrõl beszélhetünk?
Ma reggel volt rá példa itt nálam, hogy fölnéztem, lehetett "sejteni", hogy felhõs az ég a köd felett, jól kivehetõ volt, de ez az égbolt kb. 2 oktáját tette ki, távolabb nem látszott az ég.

Na akkor egy pár találós kérdés:

A válaszokat priviben kérem és nem ér megbeszélni.

Miért nem alkalmas a légnyomás idõbeli változását leíró nyomási tendencia-egyenlet arra, hogy közvetlenül felhasználjuk az idõjárás számszerû elõrejelzésére?

1. Mert a légnyomást nem tekintjük az idõjárás részének
2. Mert az ezt meghatározó tagok egy részének nagyságrendje azonos, elõjelük viszont ellentétes, így a különbségük pontatlanul becsülhetõ.
X. Mert a légnyomást csak a tengerszintre értelmezzük, vagyis minden idõlépcsõben bonyolult viszonyítást kellene alkalmazni.


Mi a nowcasting?

1. Az idõjárási megfigyelések aktuális, rendezett adatbázisa.
2. Angol rövidítés az Idõjárás Számszerû Megfigyelését (Numerical Observation of Weather) tartalmazó jelentés
3. Az idõjárás eõerejelzése 0-6 órára elõre

Öngyújtóval óvatosan leolvasztod a jeget a hóról, és beledugod a vonalzót a lyukba

Egy gyakorlati kérdés jutott eszembe a mai nagy ónos esõ láttán. Hogy mérünk hóvastagságot, ha a hóréteg tetejére fél-1 cm vastag jégpáncél kerül? Csákánnyal?