Kérdések és válaszok

Nagyon hasznos linkek, köszönöm szépen, mentek a kedvencekhez

Köd kompozit nagyított változata:Link Ezen a "por" kompozit képen is jól látszódnak a ködök (sárga színnnel):Link Légtömeg kompozit:Link

Biztosan kitárgyalták már valahol a dolgot, de ha belefeszülök se találom. Szóval jelenleg mi a legegyszerûbb módja a magyar radarkép mobilról való megtekintésének? Eddig Opera Miniben a met.hu/loop.php rendben volt, de mióta csak flash felületen lehet elérni, flashplayer-t akar. Eddig a metnet wap oldala volt a legjobb, de a "balhé" óta azon sem elérhetõ. Vicc...

Sajnos így is.

+ stratiform felhõzetbõl, elfelejtettem hozzáírni

Köszi a választ, így már érthetõ!
Az a "derült/tiszta ég esetén" viszont érdekes, hisz most borult (volt) az ég az St miatt.
Bellone/Koczkás: Szerintem a gif állomány miatt jelez be a Mozilla, nálam nem ír ki semmit. Feltettem jpg-ként is, ha így is bejelez, akkor nem tudom, mi lehet a probléma. Link
Szerk.: Nyuli, így már semmi sem kérdéses.

Nekem is bejelzett.

Mozilla szerint bejelentett támadó weboldal. Persze tudom, hogy nem az, csak gondoltam szólok...
Bocsi az offolásért!

A 78-as kód pontos jelentése "különálló hó- vagy jégkristályok derült/tiszta ég esetén". Létrejöttét pedig a megfelelõ T mellett kondenzálódó/szublimálódó és megfagyó légnedvesség okozza; kondenzációs magvak, pl. por ugye mindig adottak

Délelõtt már írtam ez ügyben a Met. Társalgóba is, de nem oda kellett volna, így inkább leírom ide is. Szóval ma Szentgotthárdon többször jelentettek 78-as jelenidõt, ami különálló hókristályokat jelent. (Pl. 9 UTC: Link )
Arra lennék kíváncsi, hogy ez egészen pontosan mit takar, miben különbözik a sima hótól, illetve milyen körülmények között alakul ki. (Itt akkor közepes pelyhekben esett a hó, bár a földön én is láttam különálló, szabályos hópelyheket is.)

Leginkább a mihálygergei vízmûre gondolok (Északmagyarországi Regionális Vízmû), hõfokot napi kétszer mérnek, plusz van egy gázos "mini-maxi" hõmérõjük, a csapadékot is mérik. Havonta egyszer valaki elvitte az adatokat, de semmi többet nem tudok róla. Pedig jó lenne megszerezni, mert 72-73-tól vannak mérések!

Konkrétan melyik állomásokra gondolsz (település szerint kérdezem) ?
Mert ami OMSZ-állomás, az ugye az OMSZ-hoz, ami meg pl. a Vízügyé, az hozzájuk.

Tudja-e valaki, hogy hová kerülnek a vidéki kis mérõállomások által mért adatok (pl: vízmûvek). Elõre is köszönöm.

Kornél, Ádám, köszi a válaszokat!

Holnap síelni megyünk.
Ezért az a fontos kérdésem,hogy megtudná esetleg valaki mondani az nekem, hogy van-e olyan meteorológiai térkép ,ami alapján meg lehet megbecsülni a felhõ magasságát,vagy az aljának a magasságát?

Térképek--> csapadéktérképek--> Link

A Metnetnek van hótérképe? Ha igen,hol találom?

IR változat csak a bal oldali menüsorban látható kiemelt kivágatoknál van.

Itt van egy másik IR, ez ugyan csak óránként közöl képeket, de sokkal jobban látszik rajta minden, mint az Alpokos IR-en: Link

A kép fölött le van írva, hogy tudsz nagyítani.

Így? Link
Ja nem, ez az amit te is linkeltél, bocsi

Link

Nem tudja valaki véletlenül, hogy ugyanennek a sat24-es térképkivágatnak az infravörös spektrumú változatát pontosan milyen hivatkozással lehetne elérni?

Ez is jó persze:
Link
de a másik még jobb lenne.

Válasznak mondjuk válasz, de inkább írom helybéli észlelõtársadként, mint szakértõként.

Ha a december 16-20-a környéki havazásról van szó, hadd modjak ellent mindjárt egy kicsit: az valóban nagyon laza szerkezetû és könnyû, levegõs hó volt (egy része legalábbis), de én ránézésre sem érzem a mostanihoz hasonlónak. Ez ugyanis tipikusan az ún. "szemcsés hó"; apró, összefagyott gömböcskékbõl áll, amelyek megfelelõ mennyiségben természetüknél fogva sûrûbb réteget tudnak alkotni, mint ama ágas-bogas pelyhek. Tiszta véletlenségbõl van is pár képem még decemberbõl, íme: Link Link Link Link Link
Eléggé kézenfekvõ, hogy ilyen pelyhek alkotta hóréteg nem lehet túl sûrû, legfeljebb idõvel. Már néhány ilyen pihe is centikben mérhetõ réteget ad egymásra rakódva, viszont víztartalma csekély, ebbõl kifolyólag könnyen söpörhetõ, sõt szinte csak "legyezgetni" kell a söprûvel. A mostani hóréteg vékonyabb ugyan, de fajlagosan sokkal nehezebb, mint írod is, gyúrhatóbb és nehezebben is söpörhetõ. Persze, hiszen a teret jobban kitöltõ apró golyócskákból áll a zöme, csak a végén hullott egy kevés "klasszikus pelyhes" hó.

A dolgok hátterérõl:
Mindkettõ apró szemû volt, ez igaz, legalábbis egyik sem volt "nagypelyhes". De a decemberi pelyhek egész más okból voltak aprók, mint a mostani szemcsék. A kérdés feltevésekor már szépen összeszedegetted a ható tényezõket, ezért nem gondolom, hogy evidenciákat kellene Neked magyaráznom. Meg aztán itt volt Noli cikke is nem oly rég, abban nagyszerûen összefoglaltatott a lényeg: Link

Ha mégis vázolni kellene az egészet röviden, a két legfontosabb tényezõnek a hõmérsékletet és a légnedvességet venném, ezek határozzák meg elsõdlegesen a kialakuló pehely/szemcseformát. Ennél az ábránál jobb nem is kell ennek szemléltetésére: Link , itt pedig némi kísérõszöveg is található: Link (egy picit görgetve van is pár kép és egy pár mondat a szóban forgó és általam is fotózott pelyhekrõl a "fernlike stellar dendrites" címszó alatt). A decemberi havazáskor jóval hidegebb volt (-5°C körüli max), s a nedvesség is valamivel nagyobb lehetett, mint most, a linkelt ábráról akár vissza is kereshetõk az értéktartományok. Ilyen értékek mellett nem lehetett szó átmeneti olvadásról, /illetve eleve a nedvesség sem volt túlzottan nagy/ emiatt nem tapadhattak, töppedhettek vagy állhattak össze nagyobb pelyhek, ráadásul még szél is fújt.

A tegnapelõtti szemcsés hó viszont meglátásom szerint eredetét tekintve is eltért ettõl: kezdetben mindenképp, de talán késõbb is valamilyen alacsony szintû felhõzetbõl merítette nedvessége nagy részét. (A tegnapi már nem ilyen volt természetesen.) A szemcsés havat én a szitálással rokon csapadéknak értelmezem, elég dúsan hulló, de igen apró szemcsékrõl lévén szó. Errõl ugyan már képen nincsen, de közelebbrõl megnézve egy ilyen szemcsét, egy amorf jégkristály-komplexumot találunk valamilyen mag körül, néhány esetben pl. láthatóan hatszöges, lapos ez a mag, mondhatni egy bederesedett apró pehely az egész, ami akár indulhatott az alacsony szintû felhõzet fölé érkezõ felhõkbõl is, aztán menet közben a nem túlzottan hideg alsó szinteken a "túlhûlt" cseppek gond nélkül kifagytak e magokra lecsapódva.

Általánosságban több - általad is említett - tényezõ hat még a pelyhek kialakulására, életútjára: a hõmérséklet-nedvesség adott szinti viszonyán kívül ott van a többi légréteg ugyanezen paramétere, vagy a szél, ami hosszabbá teheti a megtett utat akár pozitív hõmérsékletû tartományon keresztül, vagy épp csak egyszerûen aprózhatja a korábban létrejött nagyobb pelyheket, és sorolhatnám. Mind-mind hat a hulló hó sûrûségére, és akkor még nem is beszéltünk a talaj közelében uralkodó viszonyokról.
Jelen esetben viszont ennyiben tudnám összefoglalni a két eset közötti eltéréseket. Bárki kiegészítheti, ha gondolja.

Köszi!!

Áthelyezve innen: Társalgó (#214782 - 2010-01-21 21:37:35)

Hát ez az! "Józan paraszti ésszel" így lenne logikus, de a szabályzat megfogalmazása nem egyértelmû.
Mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az észlelõk túlnyomó része (velem együtt) nem így értelmezi (!) Csak rá kell nézni többször a hivatkozott térképre.
Idézem a szabályzatot: [esõ]
"...az aktuális napi csapadékösszeg az aktuális nap 7 órájától a rákövetkezõ nap 7 órájáig tartó idõszak csapadéka. A CET télen megegyezik a helyi idõvel (HLT), nyáron a nyári idõszámítás miatt ugyanakkor egy órával több, mint a helyi idõ, így az aktuális napi csapadékot nyáron az aktuális nap reggel 8 órától a rákövetkezõ nap reggel 8 óráig kell mérni. Az elõzõ 24 órában elõfordult jelenségeket (zivatar, zápor, esõ, köd, stb.) téli idõszakban hóvastagság a reggel 7 (CET) állapot szerint."

Áthelyezve innen: Társalgó (#214742 - 2010-01-21 20:12:57)

A csapadék mennyiségét az elõzõ napra, a ma reggel 7-kor mért hóréteget meg a mai napra - pedig ez olyan sima dolog.

Áthelyezve innen: Társalgó (#214738 - 2010-01-21 20:10:16)

Szevasztok!

Egy kérdés: a szabályzat szerint a csapadékot (esõt és havat) reggel 7.00 órakor kell rögzíteni (GMT+1 esetén), mégpedig a megelõzõ 24 órás idõtartamra vonatkozóan.
Azaz a 21-én reggel mért hóréteg vastagság a 20-i adatba kerül (lásd mint csapadék).
Ennek ellenére 21-én napközben "hozza" a térkép a 21-i hóréteg vastagságokat...
Hogy is van ez ????

De utána jön a hideg a talaj közelébe vagy enyhébb marad?Am köszi szépen leírtad!

Fõként télen ez egy gyakori állapot. Kiindulópontja egy viszonylag tartós AC miatt talajközelben felhalmozódott hideg levegõ. Egy érkezõ hidegfront (nálunk ezek az atlanti hidegfrontok, melyeket maszkolt vagy álcázott hidegfrontnak is hívunk) eleinte csak a magasban és közepes szinteken okoz hõmérsékletcsökkenést, miközben talajközelben a hidegfronttal az ittrekedtnél enyhébb légtömeg szivárog be, ezért látszik egy ilyen HF esetén "melegedés" a talajon. A talajközeli T-csökkenés csak késleltetve következik be. Az egész jelenség feltétele az átkeverõ szelek jelenléte, de pl. egy védett medencehelyzet megakadályozhatja az átkeverést. Ráadásul a front elõtt a talajon ("talajfront") a fronttal párhuzamos szelek fújnak, mely ÉNy-i front esetény DNy-i szelet jelent.

Nem értem ,hogy lehet az ,hogy ha a fáklya jó hideget add jó ideig Link ,akkor mért van hogy 2 m-en meg 0-fok köré érünk Link ,ha ez pont fordítva lenne ,hogy ameddig ellátunk csak átlag fölött lenne a fáklya ,akkor 2 m-en is csak átlag fölött lenne rendesen

Tulajdonképpen igen

Bocs, hogy megszakítom egy pillanatra a gondolatmeneteteket. Mostanában nem nagyon követtem pontról-pontra az eseményeket. Az elmúlt nap havazását tulajdonképp egy magassági hidegcsepp okozta? Készítettem pár fotót, kitenném az oldalamra egy kis infóval és nem szeretnék butaságot írni!
Köszi elõre is a segítséget!

Szerintem egyértelmû a 71-es kód. A kitûnõ fotókon nem látni csillagszerû hópelyheket ("karcsú" hatszögek, amelyek minimális fraktálszerû terebélyesedést/kibontakozást mutatnak). Ilyeneket leginkább -10 Celsius fok alatti hõmérsékletnél lehet megfigyelni, nekem legalábbis ez a tapasztalatom.

Köszönöm a választ!

Én még nem láttam élõben ilyet, de ennyire szép és valóban különálló hókristályokra megadnám a 78-ast. De nem nagyon tudok a jelenidõ egyéb kritériumairól sajnos.

Ahha… értem. Meg akkor a Cb is ezért maradt le. Mindegy ///Ebbõl is látszik, hol "tartunk" ///

Ha gyengén, folyamatosan, jól elkülönülõ, szabályos hókristályok hullanak Link Link akkor melyik jelenidõ kód a helyes? A 71 vagy a 78?

Bezzeg az ónos szitálást nem fogadja el szemcsés hóval együtt, ugye...
(Meg a 65-ös jelenidõt sem 6 km-es látással...)

Én úgy tudom, hogy elvileg elfogadja...de tuti késõbb jön hibaüzenet, hogy záporos csapadék csak gomoly felhõkbõl lehet de még nem próbáltam...