Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Sziasztok!
Ismertek-e olyan nyilvános adatbázist, amelyben találhatnék Lyon-ra, és Legnano-ra (Milano mellett) vonatkozó adatokat? 1997-2006 ápr. 1. - okt 31. közötti idõszak napi adataira lenne szükségem: átl., min., max. hõmérséklet, csapadék, szél, rel. nedv., légnyomás, globálsugárzás, párolgás. Tudna-e esetleg valaki segíteni?
Elõre is köszönöm!
Ismertek-e olyan nyilvános adatbázist, amelyben találhatnék Lyon-ra, és Legnano-ra (Milano mellett) vonatkozó adatokat? 1997-2006 ápr. 1. - okt 31. közötti idõszak napi adataira lenne szükségem: átl., min., max. hõmérséklet, csapadék, szél, rel. nedv., légnyomás, globálsugárzás, párolgás. Tudna-e esetleg valaki segíteni?
Elõre is köszönöm!
Köszönöm a válaszokat, sejtettem,hogy a fizikának ebbõl a szemszögébõl kellene megközelíteni a kérdést.
Víznek van egy olyan érdekes tulajdonsága, hogy 4 fokosan a legsûrûbb, onnan kezdve 0 fokig csökken a fajsúlya. A jég alatt ezért 0 fokos víz van, és a legalján 4 fokos. A rétegzõdött vizet nem keveri át semmi, lassan hûl át így az egész. Alulról meg pluszban a talaj is melegít.
Egészen addig, amíg nem hûl 4 Celsius fok alá a teljes víztömeg!
Amennyiben az alá hûl, úgy a 4 Celsius fokot leginkább megközelítõ része helyezkedik el a fenéken, mivel relatíve az a legnehezebb. Egészen addig, ameddig például tartós hideg esetén egy nem túl mély tó egészen fenékig be akarna fagyni. Ez esetben értelemszerûen a még mindig cseppfolyós része lenne legalul, hiszen az még mindig közelebb lenne akár 1-2 tized pozitív fokával a 4 Celsius fokhoz, mint a már szilárd állapotú részei, amelyek feltétlenül 0 fok alatti hõmérsékletûek.
Ennek pedig az a magyarázata, hogy a víz egy olyan, sajátos tulajdonságokkal rendelkezõ anyag, amely 4 Celsius fokon a legsûrûbb, azaz a molekulái ekkor vannak egymáshoz a legközelebb, így térfogategységen belül a legnagyobb számban vannak jelen a legnagyobb sûrûséget valósítva meg.
Ezért a gravitáció hatására egy vízoszlopon belül mindig olyan hõmérsékletû víz található, amelynek a hõmérséklete a felsõbb rétegekhez képest viszonylagosan a 4 Celsius fokhoz közelebb van.
Ezért nyáron hidegebbek a víz alsóbb rétegei, télen viszont, amikor a felsõ réteg befagy vagy egyáltalán 4 Celsius fok alatti, az alsóbb rétegek melegebbek, mert azok közelítik jobban a 4 Celsius fokot, vagy el is érik.
De nem feltétlenül.
A jég azért van a víz felszínén, mert amint írtam, a hõmérséklet csökkenésével tágul, tehát kisebb a sûrûsége, így a felszínen marad. Amennyiben a víz más anyagokhoz hasonlóan a hõmérséklet csökkenésével sûrûbbé válna, a halmazállapotváltozás után a jég a fenékre süllyedne, és hosszabban tartó 0 fok alatti léghõmérséklet esetén a felszínéig "felfagyna".
Ez azt jelentené, hogy mérsékelt övi körülmények között nem létezhetne vízi élõvilág.
Egyébként az a körülmény, hogy a nyelvek többsége más szót használ a víz és a jég jelölésére, csupán azt tükrözi vissza, hogy ez egy olyan anyag, amelynek az olvadás illetve fagyáspontja éppen a mérséklet égövön természetes módon elõforduló hõmérsékleti tartományon belül van.
Az afrikai törzsi nyelvekbõl hiányzik a megszilárdult víz kifejezésére szolgáló szó.
Az egyik ismerõsöm egyszer feltette a kérdést egy afrikai négernek, hogy hogyan fejezik ki a jeget, miután most már ismerik a hûtõszekrénybõl. Azt mondta, hogy ez egy összetett szó, ami olyan elemekbõl áll, hogy ha lefordítja egy európai nyelvre, az jön ki belõle, hogy: víz-kemény-hidegebb mint a forrás.
Senkinek nem jutna eszébe, hogy más szóval jelölje meg a szilárd halmazállapotban lévõ vasat és a megolvasztott vasat.
Hiszen mindkettõ ugyanaz az anyag.
Mint ahogy a hó is lehetne kristályos esõ, és a piros alma is alma meg a zöld alma is alma, egyiknek sincs külön neve, mint ahogy a "csapadék" utólagosan fel is oldotta a problémát.
Amennyiben az alá hûl, úgy a 4 Celsius fokot leginkább megközelítõ része helyezkedik el a fenéken, mivel relatíve az a legnehezebb. Egészen addig, ameddig például tartós hideg esetén egy nem túl mély tó egészen fenékig be akarna fagyni. Ez esetben értelemszerûen a még mindig cseppfolyós része lenne legalul, hiszen az még mindig közelebb lenne akár 1-2 tized pozitív fokával a 4 Celsius fokhoz, mint a már szilárd állapotú részei, amelyek feltétlenül 0 fok alatti hõmérsékletûek.
Ennek pedig az a magyarázata, hogy a víz egy olyan, sajátos tulajdonságokkal rendelkezõ anyag, amely 4 Celsius fokon a legsûrûbb, azaz a molekulái ekkor vannak egymáshoz a legközelebb, így térfogategységen belül a legnagyobb számban vannak jelen a legnagyobb sûrûséget valósítva meg.
Ezért a gravitáció hatására egy vízoszlopon belül mindig olyan hõmérsékletû víz található, amelynek a hõmérséklete a felsõbb rétegekhez képest viszonylagosan a 4 Celsius fokhoz közelebb van.
Ezért nyáron hidegebbek a víz alsóbb rétegei, télen viszont, amikor a felsõ réteg befagy vagy egyáltalán 4 Celsius fok alatti, az alsóbb rétegek melegebbek, mert azok közelítik jobban a 4 Celsius fokot, vagy el is érik.
De nem feltétlenül.
A jég azért van a víz felszínén, mert amint írtam, a hõmérséklet csökkenésével tágul, tehát kisebb a sûrûsége, így a felszínen marad. Amennyiben a víz más anyagokhoz hasonlóan a hõmérséklet csökkenésével sûrûbbé válna, a halmazállapotváltozás után a jég a fenékre süllyedne, és hosszabban tartó 0 fok alatti léghõmérséklet esetén a felszínéig "felfagyna".
Ez azt jelentené, hogy mérsékelt övi körülmények között nem létezhetne vízi élõvilág.
Egyébként az a körülmény, hogy a nyelvek többsége más szót használ a víz és a jég jelölésére, csupán azt tükrözi vissza, hogy ez egy olyan anyag, amelynek az olvadás illetve fagyáspontja éppen a mérséklet égövön természetes módon elõforduló hõmérsékleti tartományon belül van.
Az afrikai törzsi nyelvekbõl hiányzik a megszilárdult víz kifejezésére szolgáló szó.
Az egyik ismerõsöm egyszer feltette a kérdést egy afrikai négernek, hogy hogyan fejezik ki a jeget, miután most már ismerik a hûtõszekrénybõl. Azt mondta, hogy ez egy összetett szó, ami olyan elemekbõl áll, hogy ha lefordítja egy európai nyelvre, az jön ki belõle, hogy: víz-kemény-hidegebb mint a forrás.
Senkinek nem jutna eszébe, hogy más szóval jelölje meg a szilárd halmazállapotban lévõ vasat és a megolvasztott vasat.
Hiszen mindkettõ ugyanaz az anyag.
Mint ahogy a hó is lehetne kristályos esõ, és a piros alma is alma meg a zöld alma is alma, egyiknek sincs külön neve, mint ahogy a "csapadék" utólagosan fel is oldotta a problémát.
Szép jó estét! Horgászattal kapcsolatban lenne 1 kérdésem...Tudnátok abban segíteni,hogy mitõl van az,hogy ha egy vízfelületen(pl.tavon) kialakul összefüggõ jégpáncél, a tó alsóbb rétegeiben a víz hõmérséklete nem csökken 4 celsius fok alá!? A válaszokat itt a fórumon,vagy privát üzenetben is elküldhetitek. Elõre is köszönöm annak,aki segít.
Így már korrekt.
Ezek kisugárzási légtavak egy keleties ciklonális áramlási rendszernek meg se kottyannak.
Ezek kisugárzási légtavak egy keleties ciklonális áramlási rendszernek meg se kottyannak.
Minihidegpárnát írtam, nem a klasszikus hidegpárnára gondoltam, a Jaurinum által leírtakat "az ilyen erõs és nagy terjedelmû, kisugárzás- eredetû hideglevegõ-megrekedés" és "Az igen vastag hótakaró feletti erõs kisugárzás egy rendkívül lehûlt légmezõt hozott létre, mely a zúzmarás köddel játszva napokig fennmaradt, térben kissé mozogva." rövidítettem egy szóra.
Nem volt hidegpárna.
A med.ciklon keleties áramlási rendszere nagyon tud takarítani.
Takarított is tegnap.
A med.ciklon keleties áramlási rendszere nagyon tud takarítani.
Takarított is tegnap.
Azt szeretném megkérdezni, hogy még mindig kint van két mérõm a csörnyeföldi és a tormaföldei dombon, és most volt ugye ez a havazás, elõtte volt egy kis esõ-fagyottesõ-hó keverék, vajon számít-e a az árnyékolón belüli hõmérséklet alakulásánál, hogy mondjuk az árnyékoló légáteresztõ képessége a 100 %-ról lecsökken mondjuk 60-70 %-ra, mert megáll a hó az árnyékoló tányérjai között, és zártabbá teszi az árnyékolót illetve gátolja a levegõjárást?
Tudom, az automatákat senki sem tisztítja ilyenkor, akár napokig-hetekig lehetnek hóba-jégbe fagyva, csak kíváncsi lennék, ez befolyásolja-e a mért hõmérsékleteket!?
Köszönöm a választ!
Tudom, az automatákat senki sem tisztítja ilyenkor, akár napokig-hetekig lehetnek hóba-jégbe fagyva, csak kíváncsi lennék, ez befolyásolja-e a mért hõmérsékleteket!?
Köszönöm a választ!
Pl. ezek az elmúlt napokban nem voltak " komolyabb "kisöprõ" szelek" mégis úgy megszûnt a "Jászság, a Hevesi- és Borsodi-sík pusztáit" szorongató fagyos minihidegpárna, mint a pinty, sõt, ott lett tegnap a legmelegebb az országban.
Attól függ hol reked meg az a hideg!
Északkeleten gyakran az enyhülés csak 1-2 nappal késõbb érkezik meg, ezért van az, hogy ott az egyik legnagyobb havas helyzet az, amikor enyhülésbõl kapnak "félméter" havat., miközben máshol már bõven pozitív a hõmérséklet és esõ esik.
Tehát ha oda ragad be az "erõs és nagy terjedelmû, kisugárzás- eredetû hideglevegõ", akkor onnan lehet hogy adott esetben nehezen piszkálja ki az enyhülés déli szele.
Sopronban például a délnyugati szél szokta bennfelejteni a ködös levegõt, itt nálunk pedig a délkeleti szél, vagy a gyenge, nem elég dinamikus északnyugati áramlás.
A Dél-Dunántúlon pedig az induló déli szél nem szokta jóideig kisöpörni a megülepedett hideglevegõt.
A keleti-délkeleti határvidéken pedig a keleties-délkeleties elõoldali szelek szokták felszaggatni a ködöt a romániai hegykoszorúnak köszönhetõen.
Tehát szerintem minden térségnek megvannak az olyan tipikus áramlási helyzetei, amikor ki tudja söpörni, meg van amikor nem.
Amikor az ilyen megülepedett hideglevegõs helyzeteket okozó anticiklon lassan gyengülni kezd, és a közeledõ ciklon áramlási rendszerébe kerülünk, egyrészt más fajta, más harmatpontú és hõmérsékletû levegõ érkezik, akkor amennyiben ez megfelelõ széllel jár, nincs az a hidegpárna vagy megülepedett hideglevegõ, ami ellenállna neki.
Ezek az áramlási szituációkhoz kötött szélirányok mind klimatológiai, mind elõrejelzési szempontból is nagyon fontosak, mivel egyrészt az adott térség klímájának meghatározói lehetnek, másrészt egy sikeres prognózishoz csak be kell azonosítani a helyzetet.
Persze az ilyen felszakad-nemszakad játékban vannak bizonytalanságok, de sok ilyen helyzet tanulmányozásával kielégítõ pontossággal lehet õket kezelni.
Északkeleten gyakran az enyhülés csak 1-2 nappal késõbb érkezik meg, ezért van az, hogy ott az egyik legnagyobb havas helyzet az, amikor enyhülésbõl kapnak "félméter" havat., miközben máshol már bõven pozitív a hõmérséklet és esõ esik.
Tehát ha oda ragad be az "erõs és nagy terjedelmû, kisugárzás- eredetû hideglevegõ", akkor onnan lehet hogy adott esetben nehezen piszkálja ki az enyhülés déli szele.
Sopronban például a délnyugati szél szokta bennfelejteni a ködös levegõt, itt nálunk pedig a délkeleti szél, vagy a gyenge, nem elég dinamikus északnyugati áramlás.
A Dél-Dunántúlon pedig az induló déli szél nem szokta jóideig kisöpörni a megülepedett hideglevegõt.
A keleti-délkeleti határvidéken pedig a keleties-délkeleties elõoldali szelek szokták felszaggatni a ködöt a romániai hegykoszorúnak köszönhetõen.
Tehát szerintem minden térségnek megvannak az olyan tipikus áramlási helyzetei, amikor ki tudja söpörni, meg van amikor nem.
Amikor az ilyen megülepedett hideglevegõs helyzeteket okozó anticiklon lassan gyengülni kezd, és a közeledõ ciklon áramlási rendszerébe kerülünk, egyrészt más fajta, más harmatpontú és hõmérsékletû levegõ érkezik, akkor amennyiben ez megfelelõ széllel jár, nincs az a hidegpárna vagy megülepedett hideglevegõ, ami ellenállna neki.
Ezek az áramlási szituációkhoz kötött szélirányok mind klimatológiai, mind elõrejelzési szempontból is nagyon fontosak, mivel egyrészt az adott térség klímájának meghatározói lehetnek, másrészt egy sikeres prognózishoz csak be kell azonosítani a helyzetet.
Persze az ilyen felszakad-nemszakad játékban vannak bizonytalanságok, de sok ilyen helyzet tanulmányozásával kielégítõ pontossággal lehet õket kezelni.
Ideig-óráig igen, de minden csoda véget ér egyszer, amúgy meg az OMSZ szerint pl. Poroszlón jövõ hét közepén bõven plusz hõmérsékletek lettek elõre jelezve, miközbe másutt minuszokkal fenyegetnek. Én az OMSZ-t preferálom, nem csak, mert unalmas most már a szibériai hideg, hanem mert sejthetõen enyhülni fog.
Ez a fajta kontinentális zimankó, amely az elmúlt pár nap során szorongatta a Jászság, a Hevesi- és Borsodi-sík pusztáit, igen különös, és hátborzongatóan szép téli jelenség. Az igen vastag hótakaró feletti erõs kisugárzás egy rendkívül lehûlt légmezõt hozott létre, mely a zúzmarás köddel játszva napokig fennmaradt, térben kissé mozogva.
Nem tudom, mennyire helytálló a megfigyelés, de azt vettem észre, hogy az ilyen erõs és nagy terjedelmû, kisugárzás- eredetû hideglevegõ-megrekedés nem csak alacsony szinteken befolyásolja a változásokat, de a komolyabb "kisöprõ" szeleknek is ellenáll, a magasabb légrétegek változásaitól is független képes maradni - egy ideig.
Nem tudom, hogy a legmegfelelõbb helyre írtam-e a bejegyzést, mindenesetre kiváncsi lennék egy(-két) szakértõ véleményre.
Nem tudom, mennyire helytálló a megfigyelés, de azt vettem észre, hogy az ilyen erõs és nagy terjedelmû, kisugárzás- eredetû hideglevegõ-megrekedés nem csak alacsony szinteken befolyásolja a változásokat, de a komolyabb "kisöprõ" szeleknek is ellenáll, a magasabb légrétegek változásaitól is független képes maradni - egy ideig.
Nem tudom, hogy a legmegfelelõbb helyre írtam-e a bejegyzést, mindenesetre kiváncsi lennék egy(-két) szakértõ véleményre.
Azt. Sejtettem ám, hogy nem valós, valahogy túl kiegyensúlyozott.
Lényeg, hogy a hiba nem az én készülékemben van...
:-)
Lényeg, hogy a hiba nem az én készülékemben van...
:-)
Köszi, lefújtam az utat. Nem félek a téli vezetéstõl (egyedül az ónos esõtõl), de éjfél körül indulnék haza, reggel meg meló. Semmi kedvem a 2 órás útból 4-5 órásat csinálni. Ez meg halasztható program, Jézus megvár. Sõt, lesz jövõre is. :-)
Akkor mi történik, mikor a részletes elõrében végig 9.9 mm csapadék és 0 fok van?
Akkor mi történik, mikor a részletes elõrében végig 9.9 mm csapadék és 0 fok van?
Véleményeket, latolgatásokat a "hol, mennyi eshet" kérdésrõl bõven találsz a Hó- és zivatarlesen c. fórumban, ill. a Metnet elõrejelzésébõl és az OMSZ veszélyjelzésébõl: Link is többet megtudhatsz.
Azt azért ne felejtsd el, hogy mediciklon = bizonytalanság az utolsó pillanatig, így egyik vélemény sem szentírás!
Azt azért ne felejtsd el, hogy mediciklon = bizonytalanság az utolsó pillanatig, így egyik vélemény sem szentírás!
Vasárnap éjszaka várhatóan már nem lesz számottevõ csapadék abban a térségben, azonban elõtte igen komoly csapadék (hó) is lehullhat, így mindenképp készülj csúszós, jeges útszakaszokra. Jobb félni, mint megijedni, illetve, ha nem érzed magad biztonságban ilyen útviszonyok mellett, akkor inkább ne indulj útnak, saját és embertársaid érdekében!
Sziasztok!
Tudom, hogy ez nem jósda, de azért megkérdem: szerintetek vasárnap éjszaka el fogok tudni normálisan autózni Kaposvárról Pestre, vagy csak elakadós/hóláncolós nyûglõdés lesz? Mert akkor inkább már most lemondom az egészet...
Tudom, hogy ez nem jósda, de azért megkérdem: szerintetek vasárnap éjszaka el fogok tudni normálisan autózni Kaposvárról Pestre, vagy csak elakadós/hóláncolós nyûglõdés lesz? Mert akkor inkább már most lemondom az egészet...
Ez volt az talán:
"Zúzmara-lerakódás nem feltétlenül csak a klasszikus "zúzmarás köd" jelenség esetén lehet. Nincsen kizárva az, hogy a látástávolság 1 km-nél jobb, mégis történik lerakódás. Ez így valóban nem számít jelenidõnek, ahogy Jani is írta. Azonban: az állomáson a jegyzetrovatban minden további nélkül mehet együtt a párásság a zúzmara-lerakódással (jelenség - tehát NEM jelenidõ! - formájában ugyanis a zúzmara-lerakódás a ködtõl függetlenül is létezik)."
Hiszen gondoljunk csak bele: sehol sincs az megmondva a természetnek, hogy milyen látástávolság esetén csapódhatnak ki és rakódhatnak le a vízcseppek, jégkistályok.
Ez megint olyan dolog, hogy az ember kitalált valamit, hogy legyen köd ennyi és ennyi km alatt, és akkor legyen olyan jelenség, hogy zúzmarás köd. Igen ám, de mi van, ha a látás végig 1,0 km, sõt, teszem azt, nem is megy néhány km alá sem??? Azok a szerencsétlen részecskék attól még ugyanúgy ott vannak, és le tudnak rakódni, mintha mondjuk végig 100 m-es látás lenne. Persze, nyilván nem olyan számban, méretben stb., de ilyenkor, amikor hófelszín van, akkor aztán fõleg bõven van nedvesség-utánpótlás.
Különösen az ún. finom zúzmara lerakódása estén jellemzõ ez.
"Zúzmara-lerakódás nem feltétlenül csak a klasszikus "zúzmarás köd" jelenség esetén lehet. Nincsen kizárva az, hogy a látástávolság 1 km-nél jobb, mégis történik lerakódás. Ez így valóban nem számít jelenidõnek, ahogy Jani is írta. Azonban: az állomáson a jegyzetrovatban minden további nélkül mehet együtt a párásság a zúzmara-lerakódással (jelenség - tehát NEM jelenidõ! - formájában ugyanis a zúzmara-lerakódás a ködtõl függetlenül is létezik)."
Hiszen gondoljunk csak bele: sehol sincs az megmondva a természetnek, hogy milyen látástávolság esetén csapódhatnak ki és rakódhatnak le a vízcseppek, jégkistályok.
Ez megint olyan dolog, hogy az ember kitalált valamit, hogy legyen köd ennyi és ennyi km alatt, és akkor legyen olyan jelenség, hogy zúzmarás köd. Igen ám, de mi van, ha a látás végig 1,0 km, sõt, teszem azt, nem is megy néhány km alá sem??? Azok a szerencsétlen részecskék attól még ugyanúgy ott vannak, és le tudnak rakódni, mintha mondjuk végig 100 m-es látás lenne. Persze, nyilván nem olyan számban, méretben stb., de ilyenkor, amikor hófelszín van, akkor aztán fõleg bõven van nedvesség-utánpótlás.Különösen az ún. finom zúzmara lerakódása estén jellemzõ ez.
Az elsõ és a harmadik linken bemutatott látvánnyal magam is találkoztam, a felhõ megnevezése (az 1956-ban Svájcban kiadott Nemzetközi Felhõatlasz alapján) Stratus nebulosus opacus, azaz CL=6 (tehát ködfelhõt fotóztál), az a link pedig, amelyen a nap homályosan áttetszik, ugyancsak ködfelhõt kell jegyezni, ezesetben Stratus nebulosus translucidus-t, ez is CL=6.
(Ha viszont - gyakran megtörténik - a néhány tiz méter magasan lebegõ felhõ leereszkedik, teljesen egyértelmû a köd, amely természetesen a látástávolságot drasztikus gyorsasággal lecsökkenti.)
(Ha viszont - gyakran megtörténik - a néhány tiz méter magasan lebegõ felhõ leereszkedik, teljesen egyértelmû a köd, amely természetesen a látástávolságot drasztikus gyorsasággal lecsökkenti.)
Tényleg...hogy erre nem is gondoltunk! 
Azt hiszem, ez lesz a helyes megoldás.
Hiszen a repülõtereken a veszélyesség miatt minden fagypont alatti dolog rögtön FZ, azaz túlhûlt. Köszi!
Azt hiszem, ez lesz a helyes megoldás.
Hiszen a repülõtereken a veszélyesség miatt minden fagypont alatti dolog rögtön FZ, azaz túlhûlt. Köszi!
Szerintem csak azt fejezi ki, hogy fagypont alatt van a hõmérséklet. Mint a zúzmarás ködnél.
Én is köszönöm
Amit Te kérdeztél szerintem is talán zúzmarára utalhat, a kódtábla szerint fagyott(túlhûlt)+párásság.
antibuvár: Neked is köszi
Amit Te kérdeztél szerintem is talán zúzmarára utalhat, a kódtábla szerint fagyott(túlhûlt)+párásság.
antibuvár: Neked is köszi
Ferihegy és Lõrinc teljesen más világ, Ferihegyen általában jobban lehûl a levegõ.
S mivel egészre kerekítve látjuk csak a ferihegyi adatokat, ezért meglehet, hogy -14,6 fok a hõmérséklet és -15,4 fok a harmatpont, s ez máris kevesebbre jön ki, mint 100%.
Krisztián: Köszönöm, így már világos!
S mivel egészre kerekítve látjuk csak a ferihegyi adatokat, ezért meglehet, hogy -14,6 fok a hõmérséklet és -15,4 fok a harmatpont, s ez máris kevesebbre jön ki, mint 100%.
Krisztián: Köszönöm, így már világos!
Igen, errõl volt szó nemrég is.
Ugyanis zúzmara-lerakódás nemcsak köddel lehet, hanem ködhatáron felüli látás mellett is. Synopban ilyen nincs, de ezek szerint METAR-ban igen.
BB: szerintem nincs ezzel probléma. Nézd vissza a korábbi METAR-okat és lõrinci adatokat az estére vonatkozólag! És nézd hozzá a hõtérképet is a met.hu-n, elvileg ezek alapján könnyen lehet, hogy valóban ekkora a különbség. (A 100 %-os RH nem feltétlenül jelent ködöt - sõt, a METAR-ból nem is derül ki, hogy az tényleg 100 %-e, hiszen ot kerekített értékek vannak. Azaz az M15/M15 lehet -14,5/-15,4 is.)
Ugyanis zúzmara-lerakódás nemcsak köddel lehet, hanem ködhatáron felüli látás mellett is. Synopban ilyen nincs, de ezek szerint METAR-ban igen.
BB: szerintem nincs ezzel probléma. Nézd vissza a korábbi METAR-okat és lõrinci adatokat az estére vonatkozólag! És nézd hozzá a hõtérképet is a met.hu-n, elvileg ezek alapján könnyen lehet, hogy valóban ekkora a különbség. (A 100 %-os RH nem feltétlenül jelent ködöt - sõt, a METAR-ból nem is derül ki, hogy az tényleg 100 %-e, hiszen ot kerekített értékek vannak. Azaz az M15/M15 lehet -14,5/-15,4 is.)
Nem hibás ez a METAR?
METAR LHBP 012230Z VRB02KT 3000 BR FEW026 M15/M15 Q1014 R88/15//95 NOSIG
Lõricen 22.000-kor -6,9 fok volt, harmatpont -9,8
Ferihegyen vagy nincs -15°C, vagy nem 100% a páratartalom...
Lt 3000m, köd nics, csak párásság. Szóval talán nincs 100% páratartalom. Vagy mégis? Vagy nincs -15°C?
METAR LHBP 012230Z VRB02KT 3000 BR FEW026 M15/M15 Q1014 R88/15//95 NOSIG
Lõricen 22.000-kor -6,9 fok volt, harmatpont -9,8
Ferihegyen vagy nincs -15°C, vagy nem 100% a páratartalom...
Lt 3000m, köd nics, csak párásság. Szóval talán nincs 100% páratartalom. Vagy mégis? Vagy nincs -15°C?
No, most én kérdezek. 
Mi az az FZBR? Zúzmarás párásság?
24/01/2010 05:30->
METAR LHBP 240530Z 00000KT 5000 FZBR BKN008 M07/M07 Q1031 NOSIG=
Ennek mi a jelenidõ-kódja?
Mi az az FZBR?
Zúzmarás párásság?24/01/2010 05:30->
METAR LHBP 240530Z 00000KT 5000 FZBR BKN008 M07/M07 Q1031 NOSIG=
Ennek mi a jelenidõ-kódja?
Jani és Ádám!
Köszönöm a válaszokat!
Rónai!
Igen, és ennek nyáron komoly jelentõsége is lehet, de ez már egy másik fórum témája lenne
Köszönöm a válaszokat!
Rónai!
Igen, és ennek nyáron komoly jelentõsége is lehet, de ez már egy másik fórum témája lenne
A János által linkelt oldalon is csak +10°C fokig lehet próbálkozni. Lehet, hogy a felett a kiszámítás módja miatt nem értelmezhetõ, pedig az általad írt esetben a hõérzet valóban így alakul.
Szerk.: Aha,szélhûtés és hõérzet külön kategória, köszi az utóbbiról is a linket!
Szerk.: Aha,szélhûtés és hõérzet külön kategória, köszi az utóbbiról is a linket!
"Windchill Temperature is only defined for temperatures at or below 10 °C (50 °F) and wind speeds above 4.8 kilometres per hour (3.0 mph)."
A windchill-re én inkább használnám a szélhûtés kifejezést, mint a hõérzetet.
Jajj Jani, hogy lehetsz ilyen!
A windchill-re én inkább használnám a szélhûtés kifejezést, mint a hõérzetet.
Jajj Jani, hogy lehetsz ilyen!
Amit én furcsállok, hogy több idõjárásos oldalon szoktam nézni a hõérzetet, és általában azonos mért hõmérséklethez akkor rendelnek alacsonyabb hõérzetet, ha pl. nagyobb szél van.
De olyat szinte még sosem láttam, hogy az adott hõmérséklethez annál magasabb hõérzet volt számolva.
Pedig elvileg ha 28 fok van 40 %-os páratartalom mellett és 15 km/h-s szél mellett, akkor az alacsonyabb hõérzet, mint a 28 fok 70 %-os páratartalom és 5 km/h-s szél mellett.
De erre példát sosem láttam még.
Lehet én gondolom rosszul, és nem így van, de több tapasztalati példám is van ezügyben, ami ezt látszik igazolni.
De olyat szinte még sosem láttam, hogy az adott hõmérséklethez annál magasabb hõérzet volt számolva.
Pedig elvileg ha 28 fok van 40 %-os páratartalom mellett és 15 km/h-s szél mellett, akkor az alacsonyabb hõérzet, mint a 28 fok 70 %-os páratartalom és 5 km/h-s szél mellett.
De erre példát sosem láttam még.
Lehet én gondolom rosszul, és nem így van, de több tapasztalati példám is van ezügyben, ami ezt látszik igazolni.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Hőség, záporok, zivatarok, minden, ami csak belefér!
Időjárás-változás | 2025-07-23 14:45
Szabályzat