Bioszféra

Tudom, hogy sokan nem szeretik ezt a témát, DE az utcánkban van egy eléggé girhes (vörös-fekete) macska. Tavaly télen sem volt túl nagy a bundája, de nyáron nagyon soványnak nézett ki.

Aztán a legutolsó 40 fok elõtt egy héttel kitalálta, hogy megnöveszti a bundáját és most úgy néz ki mint egy perzsa macska, alig ismertem meg!

Remélem ez nem azt jelenti, hogy a tél olyan kemény lesz, mint a nyár volt/lesz. Látott valaki hasonlót mostanában?

Floo-ról és fügéirõl jut eszembe - a kiszáradt, ezért teljesen lecsonkolt fügebokrom "feltámadt halottaiból", kihajtott szépen kilombosodott ami még "hagyján" de most meglepõen nagymennyiségû gyümölcsöt is hozott (annak is örültem hogy egyáltalán kihajtott a "bottá száradt" fügebokor ahogy egy másik, évek óta "tetszhalott" lecsonkolt-betemetett tönkû bokrom is váratlanul hajtásokat hozott HÁROM ÉV után, azóta is növekszik-gyarapszik mintha húznák)
Viszont, most olvastam egy eléggé lehangoló hírt ami sajnos igaz lehet: "Keddtõl már a jövõnket fogyasztjuk" Link
Teljesen analóg módon éljük fel nyersanyagkészleteinket ahogy a meggondolatlan "egyes" ember esztelenül túlköltekezik magánéletében, éléskamrájára is addig jár amig az végleg ki nem ürül...

Múlt éven is és az idén is jellemzõ, hogy a vízhiány miatt az állatok gyümölcsevésre fanyalodtak, abból próbálnak nedvességhez jutni.

Eddig azt gondoltam a fürge gyík rovarevõ, de ami nálunk él az udvaron az eszi a málnát, ma pedig a szõlõt dézsmálta meg.

Többszöri glialka permetezés véglegesen megoldja a problémát. Az a gyökérzetet pusztítja el.

Úgy van. Viszont, ha sok kicsi is van a fa alatt és körül, azok nagy része a sekélyen szétterülõ gyökérzetrõl hajtanak ki. Kiírthatatlan.

Érdemes ezt a fát a kertbõl már csemete korában kiszedni...

Olyan hülye ágrendszere van, hogy még fészkelni sem tudnak rá a madarak.
Az a baj, hogy nem lehet kordában tartani, nincs természetes ellensége. Invazív faj.
Pl. A jukkák itt azért sem fognak maguktól szaporodni, mert nincs, ami beporozná, így csak a vegetatív szaporítás marad. Az ilyet nevezzük dísznövénynek. De amit ez a bálványfa mûvelt/mûvel, az már aggasztó.

Valóban kiváló mézelõ a büdös bálvány, de sajnos alatta alig él meg más fajta növény, míg pl. a tölgy alatt több mint 100 faj is vígan megél.

Kóstold meg egyszer pl. a mézét..

A szomszédom találta még valamikor a nyár elején Link Link , akkor még bõven volt csapadék

Ha jót akarsz magadnak, még most ÁSD ki.

Igen, tavasszal még csak 30-40 centi körüli volt, nyúlik mint a fene.

Az a bálványfa egy alattomos dög. Mikor meglátom hánynom kell. Kiírthatatlan és nem õshonos. Úgy szaporodik, mint a gomba. Semmire sem jó.

Ha már véreb :-), néhány kép a kertbõl: Link Link Link Voltak vagy ötvenen! :-)

Óvatos duhajként én megkockáztatom a családot is, ami talán a verébfélék...

Tollasok talán a verébalakúak rendjébõl.....

Link

Na és ezek milyen madarak?

Köszi

Egy fiatal ezüstsirály (két teles).

Link
Ez miféle madár?

Tegnap életemben elõször találkoztam eleven ürgével, meglehetõsen bizarr helyszínen: a 25. út M3 autópálya feletti felüljáróján az úttesten nyújtogatta a nyakát. Mozdulatlan maradt, amíg elmentem felette.

Erdész ismerõsöm mondta megtörtént, hogy vargányától kaptak súlyos mérgezést , mert ahol szedték ott rókaméreg volt kiszórva, amit a gombafonalak átszõttek és a méreg így átkerült a gombába is.
Nekem a sült vargánya a kedvencem, tejföllel kenyérrel nagyon finom.

Gondolom világító tölcsérgomba volt, ami kifogott rajtad...
Ettem már mérges gombát, de nem lett tõle mérgezésem (keveset, és más gombákkal együtt elkészítve), szóval egyelõre nincs miért visszafognom magam
Az idei szezon jól indult, aztán mostanra az a helyzet, hogy gyökeres fülõkén meg némely taplógombán kívül nem sok mindent lehet szedni. :/

Unalomig emlegettem, gyerekkori gombamérgezésem miatt alapvetõen nem kedvelem a gombát
DE- azért van pár amit megeszek:
1., a vadon termett gombák közül egyedül az õzláb-gomba kalapja rántva tartármártással
2., a "boltban vett pince-csiperke" paprikás-hagymás-szaftos gombapörköltjét nem utasítom vissza ha megkínálnak mert nagyon finom
3., a magam termelte "zsákos-laskából" bármilyen étel
Néha eszem vargányát és hasonló ellenõrzött! gombát de "nem jó szívvel" mert máig kísért a gombamérgezés emléke (ellenségemnek se kívánom mert pokoli fájdalmakkal jár ha eszméletre tér az ember; én két óráig voltam eszméletlen egy nyavalyás "csirkegomba" miatt amit "benéztem" és azon nyersen megettem; kb. félóra múlva eszméletem vesztve összeestem azt hitték meghalok).
Ui: kellemes emlékeim közé tartozik még az ízletes nagy galambgomba
Kalapjának lemezeit megsózva, a fejet forró kövön átsütni amig a só elfolyósodik rajta, azután lehámozva a "bõrét" úgy "magában" megenni - ha valami finom, ez is AZ (ma már kerülök mindenféle "szedett-vedett" gombát pedig sokat szedtünk anno mert exnejem "okleveles" TIT gombaismerõ vizsgát is tett a gombázás kedvéért - tõle hallottam a TIT oktató Erõs "Zoli bácsi" mondását: nem is gombaszakértõ az aki legalább egyszer nem szenvedett el gombamérgezést)

Az én gomba toplistám:
1. Bronzos vargánya
2. Sárga rókagomba
3. Császárgomba
4. Ízletes vargánya
5. Varas zöldhátú galambgomba
6. Mezei szegfûgomba
7. Nyári vargánya
8. Óriás csiperke
9. Nagy õzlábgomba
10. Ízletes kucsmagomba

Sajnos a szárazság miatt itt Zala északi részén és az Õrségben eddig botrányosan gyenge a gombaszezon, közel másfél hónapja itt gyakorlatilag nincs gomba.

TOP10Fungi
1. Mezei szegfûgomba
2. Zöld ánizsgomba
3. Óriás csiperke
4. Nagy õzlábgomba
5. Sárga rókagomba
6. Óriás pöfeteg
7. Vörös érdesnyelû tinóru
8. Lila pénzecskegomba
9. Sötét trombitagomba
10. Ízletes rizike

Szempontok: íz, illat, szín, felhasználhatóság, gyakoriság, és mindezek "összhangja", valamint csak azok a fajok, amiket már találtam valaha (így pl. a császár galócát, ami dobogós lenne valószínû, de még nem volt hozzá szerencsém, kihagytam).
Nektek mi a kedvenc?

Siheone kissé "irigyellek" Errefelé ritkán hallani baglyot, szinte eseményszámba megy ha meghallok egy-egy kiskuvikot vagy macskabaglyot. Az utóbbit utoljára két éve hallottam egy este de azóta sem. Kb. öt éve egy kiskuvik fújta házam tején szinte álló éjszaka, elhallgattam egy ideig, de bizony én is beleuntam monoton "nyivákolásába" Vélhetõen, ha úgy "nyüzsögnének" errefelé mint felétek lehet hogy én is beleunnék

Sziasztok.
Folyamatos a kicsi fülesbaglyok "nyávogása". Nyitnám ki az ablakot szellõztetni éjszakára, de így nem lehet. Évek óta ez megy, de most már kezdem megszokni...
Megszoksz, vagy megszöksz.

Szeke néha "sarkosan" de röviden, érthetõen fogalmazol, érthetõek allegóriáid is
Második mondatod kicsit kiegészítem ha megbocsátasz érte:
"Az ember mindenkori és egyik legnagyobb felelõssége, hogy milyen, KORUNKBAN ÉS TALÁN MÉG UTÓDAINK SZÁMÁRA IS HASZNOS képességeket, ismereteket dob szemétdombra, vagy hagy feledésbe merülni." Egyetértek

A "liftbe szállás" veszélye nem abban rejlik, hogy leszakad a lift (persze abban is) hanem hogy "elfelejtünk lépcsõzni". Ezt persze értsd hasonlatként!

Az ember mindenkori és egyik legnagyobb felelõssége, hogy milyen képességeket, ismereteket dob szemétdombra, vagy hagy feledésbe merülni.

Érdekes volt végigolvasni divatba hozott focihasonlattal (kétes divat, 1966-os világbajnoksági szereplésünk óta nem érdekel a foci mert a mienk csapnivalóan gyenge vagy "panem et circenses" jellegû "gladiátorharc" lett)
"LAM bírói füttyszava-sárga lapja" utáni bejegyzéseket Nem is ereszkedem hosszas KV+pipa filóba (most is pipázom, tegnap tekintettem meg legújabb "mûremekünket"; kifogástalan és pipadohány-választéka KITÛNÕ, miliõje viszont "a trafikos Dani bácsi" 1950-es évekbeli pesti boltjának utánzata. Az eladóval kicsit elbeszélgettem, szomorkás intelligens ember, szellemi ember volt de örül hogy lett munkája).
Érdekes gondolatokat olvastam, mindegyikben leltem egy-egy vezérfonalat mely IGAZ és PONTOS.
Kesernyés elõszó: MI ITT elvitatkozgatunk-elemezgetünk de talán feleslegesen, mert közben MINDEN MEGY TOVÁBB a maga medrében, megítélés kérdése hogy jó vagy rossz irányba.
ÁM- készülõdõben egy "yakin-féle" katasztrófa mely pontot tehet MINDENRE. Pusztító napkitörés (ami nem lehetetlen mert csillagunk belsejében zajló folyamatok között számos a valószerûtlenséggel határos folyamat szabályozza ezért nem robban fel de lehetnek váratlan kitörései; Nano csillagász végzettségû, jobban tudja) egy "közeli" szupernóva robbanása (évente kb. egymillió történik az Univerzumban mely életet teremthet és pusztíthat - mi is, minden a Földön "csillagporból" keletkezett); akár egy "szupervulkán" robbanása (pld. óriási magmakamra van a Yellowstone alatt és gyûlik az anyag, 600 ezer éves kitörési ciklusa végén jár de nem tudjuk ma vagy ötvenezer év múlva tör ki) és végül nem utolsó sorban egy, valahol még az ûr mélyén lappangó aszteroida mely elpusztíthatja a földi életet. (Bár egyes vallások állítják, az Úr kegyelmébõl lesznek túlélõk, csak a "gonoszak" halnak meg. A "jók" túlélik és megöröklik a gonoszak vagyonát... errõl eszembe jut az a dokumentumfilmben nyilatkozó, mélyen hívõ házaspár akik megtagadva az evakuálást ottpusztultak a vulkánkitörésben. Nyugodjanak békében szegények. Az "idõ elõtt" eltávozottakra mondják: az Úr a jókat szólítja magához)
A második gondolat- a szelekció/evolúció ma is folytatódik. Minden korban "kitermelõdnek" ún. "életképtelenek" és "életrevalók". Utóbbiak valójában agresszív törtetõ emberek ennek lehetséges hatásait az élet minden területén már ismerjük, sarkított példájuk az "orwelli állatfarm" mintájú rendszerek. Hogy ez jó vagy káros sajnos utólag derül ki. Az egészségi állapot hála az orvosoknak egyre kevésbé számít. Ha nem következik be a "yakin-féle" katasztrófa, elõbb-utóbb vagy a H.G. Wells vázolta "eloik és morlockok" világára avagy Aldous Huxley "Szép új világ" mûvében a kerítés mögé elszeparált "másként gondolkodó vadak" és a társadalmi stabilitásban élõ "napi fél gramm szómát" fogyasztó "gammák-delták-epszilonok" engedelmes csapatára oszlik ketté az emberiség. ÉS- ne feledjük, a Föld lélekszáma egyre gyarapodik (hacsak be nem vezetik újra a "Taigetosz-szelekciót" amit a humánum nem enged meg és már állatok védelmére is kiterjed) lassacskán el kell hagyni szülõbolygónkat a világûr felé terjeszkedve márpedig AZ IS evolúció lesz mert az ûrutazásokhoz alkalmazkodó "új emberfaj" kialakulását eredményezi (világûrben születve vékonyabb csontozattal és egyéb fizikai változásokkal csak a gépekkel utánozhatatlan intuitivitású emberi AGY nem változik). "A hájteh, a túlspecializáció észrevétlenül, de növel[het]i az ember (az egyed és a faj) sérülékenységét az ezektõl az eszközöktõl való függésen keresztül" EZ IGAZ Szeke. De- alkalmazkodással és TANULÁSSAL megelõzhetõ, ahogy már "totya kisgyerekkortól" tanítjuk gyerekeinket a világ és technikai eszközeink használatára és veszélyei elkerülésére. Tán ne szálljunk liftbe mert leszakadhat, ne üljünk vonatra-repülõre-autóba, tán még utcára se lépjünk mert bármikor fejünkre eshet egy cserép. Ne használjunk még kõbaltát se mert megsérülhetünk...
Egyéni véleményem: FEJLÕDNI TANULNI ALKALMAZKODNI KELL vagy "mászhatunk vissza a fára".
AVAGY: kérjük az URAT, állítsa vissza a Paradicsomot hogy ne "orcánk verítékével" kényszerüljünk dolgozni, hadd heverésszünk újra. Ott fügefalevél se kell mezítelenségünket eltakarni, "köpünk a kígyóra" nem szakítunk almát a TUDÁS fájáról talán éhesek sem leszünk, nem kell az oroszlán mellett békésen legelésztõ gödölyét se lemészárolnunk...
Nem is "ragozom" tovább mert Nyulit idézve: "érdekes a diskurzus és sok vetületet mutat be" sokáig lehetne elemezni és a végén "piros lapot" kapok a T. Modiktól DIXI
Jónapot jókedvet Bioszféra/Metnet

Az a macskályé

Azért a 3/4 I9300-ért adok 20 ezret, ha megvan a doboza és a tartozékai

Kicsit fellazítanám a hangulatot (érdekes a diskurzus és sok vetületet mutat be )
Link

Én óvatosabban fogalmaznék a szelekcióval, fõleg annak irányával kapcsolatban. Nehéz objektíven megítélni, a faj túlélése szempontjából mi elõnyös és mi nem. Ennek az életformának az evolúciója nagyrészt a sokféleséget, a minél gazdagabb, változékonyabb genetikai alapokat használja eszközként. Közben egymással párhuzamosan egy rakás irányban szelektál, ám amelyik egyed bizonyos tulajdonsága alapján bukta, egy másik szelekciós irányban, egy másik tulajdonsága alapján akár a ritka túlélõk egyike lehet. Itt léphet be Nanó intelligenciája , aminek ténykedése ebben a megvilágításban kevésbé tûnik kontraszelektívnek, inkább a diverzitás fenntartását szolgálja, még ha az elsõ látásra "életrevaló" egyedek rovására meg is növeli a "selejtesek" részarányát.

Egy sarkított és hülye példa:
Mi van akkor, ha a Földet (szóval még csak nem is egyedül a H. sapienst) az aszteroida becsapódásától megmentõ, történetesen afro-amerikai ûrhajós kényszerû császármetszéssel születik és mondjuk még cukorbeteg is?

Szóval így felejtsétek el azokat az ismereteiteket, készségeiteket, amelyekre rányomták az "idejétmúlt" bélyegzõt. A hájteh, a túlspecializáció észrevétlenül, de növeli az ember (az egyed és a faj) sérülékenységét az ezektõl az eszközöktõl való függésen keresztül.

Egy erõs napkitörés, amitõl összeomlik a távközlési- és energia-hálózat, természeti katasztrófának számít-e? Pár év "sötétség" biztosan kiválogatná a "férgesét"... Fogalmam sincs, milyen esélyeim lennének a túlélésre, pedig nem vagyok "kontraszelektált".

A technikai civilizáció legújabb terméke, a kontraszelekció csak ideig-óráig lehet jelen az evolúcióban. A kontraszelektáltak tömegei, ha nem maguk lesznek majd saját vesztük okozói, akkor a soron következõ természeti kataklizma elsöpri õket. Bizonyos teóriák szerint maguk is kísérlet alanyai, amelyet egy rácsok nélküli ketrecben folytatnak vicces kedvû "orvosok".

Mindamellethogy nagyreszt igazad van, elfelejtettel figyelembevenni egy igen fontos dolgot, aminek az evoluciora gyakorolt hatasa meg nem teljesen tisztazott; az intelligencia (es az ebbol szarmazo "bunos" technikaicivilizacio) Ha a kollektiv intelligencia olyan korulmenyeket teremt, akko kiiktatja az evoluciot. Pl jelenleg szazezrevel elnek olyan gyerekek, akiket regen a dogevok takaritottak volna el, most azonban felnotte valva a orokitik tovabb a Homo sapiens tuelese szempontjabol korantsem elonyos geneket. Itt azonban ismet kozbelep a kollektiv intelligencia a tudomany kepeben, es megmenti az egyedet is es a fajt is. Aztan ebbol lehet egy olyan is, hogy nem a romlas kesleltetese lesz a " szerepe" hanem a megforditasa. Persze az evolucio azutan is tovabb csordogal majd az ido medreben, de nem a puhanysag-nem puhanysag lesz a fo kivalasztasi szabaly. Es ez csak egy pelda...

A "jólét" elpuhítja az élõ szervezeteket és könnyen kihal az elpuhult populáció (életképtelen utódok - ha vannak ), az az élõ ami megpróbáltatás alatt áll az megerõsödik (életképes utódokat nevel).
Az élõlény azon a szerve, ami nincs használva elsatnyul, ami használva van megerõsödik.
Az élettelen anyagban ez pont fordítva van.

Az ember is része-alakítója a bioszférának.

Érdekesség képen: a 2.vh. alatt gyakran koplaló embereknél jóval alacsonyabb arányban alakult ki öregkori cukorbetegség. (Böjt hasznos)

Tehát ha élõt akarsz gyengíteni-ritkítani csak puhítsd el.

Valóban, háziállat csak a vadászösztön kiélése miatt nem kezd el vadászni a ház körül, hacsak nem úgy van "tanítva" (macskákkal nem tudom, mi a helyzet, nekem sose volt). Gyerekkoromban Nagyanyó törzskönyvezett hosszúszõrû tacskójával (Csöpi) jó párszor feltúrtuk a kast, nyári konyhát, sufnit egér vagy patkány után kutatva, egy idõ után aztán már magától is összefogdosta a környék rágcsálóit, akkora egyedeket is elkapott, amik vetekedtek vele méretben.
A vadállatok meg tapasztalatom szerint jobban félnek az embertõl, mint az tõlük. Farkassal, vaddisznóval, rókával, patásokkal ha találkoztam eddig, mindig jóval hamarabb észrevettek, mint én õket, és el is iszkoltak gyorsan. Egy kirívó esetre emlékszem, amikor Gánt környékén egy éles gerincen átbukva, a túloldalon a dagonyájában riasztottam fel egy kisebb méretû vaddisznót, majdnem rácsúsztam, õ kilõtt elõre, mint a nyíl, én meg vissza, ahonnan jöttem... a farkassal hasonló körülmények közt találkoztam, de az "hidegvérûbb", vagy kiváncsibb volt, mert mikor észrevett, csak elsompolygott, aztán még vissza is nézett. Éjszakai versenyeken meg a bokorból sokszor visszavirít egy-egy szempár...
Medvével lenne még kemény találkozni, ahogy azt a svájci tájfutó világbajnok tette: Link
Sok ember nem is sejti, mennyire izgalmas letérni futás közben a járt ösvényrõl...
Szerk.: a nickem yakin, nem véletlenül kisbetûs, kérlek használd így

Kérlek terelõdjetek vissza a Bioszféra fórum keretei közé!Bár érdeklõdve olvasom az eszmecserét, de most sikerült átlépni a határokat.Ha folytatni akarjátok nyugodtan lehet privátban, vagy a törölt faji és minden egyéb megkülönböztetést kerülve, az eddigi(!) magas színvonalon, a Társalgóban.Köszönjük.

Szeke ebbõl a szempontból egyértelmûen igazad van.
Csak a kemény, összetartó és felelõsségteljes munka (legyen az szellemi-fizikai-mûvészi) viszi elõre emelheti fel és erõsítheti elnyomorodott hazánkat.

A felduzzadt lánckereskedelemben gyakori hogy az árut le se pakolják elraktározásra, "lepapírozzák" és máris mehet újabb telephelyekre, természetesen mindenütt rárakódó költséggel (fizetni kell az adót, a cég fenntartását). A szállító is költ karbantartásra, üzemanyagra, útdíjra és adóra. A sor végén a kereskedõ már csak a maga kis hasznát (becsületesség függvénye) tudja rátenni és neki is fizetnie kell a bolt üzemeltetését, karbantatását és az adót. Végül szegényebb vásárló inkább kiteszi kosarából a számára megfizethetetlen árut.

Az embertelenül kemény, vagy monoton munka még mindig jobb, mint a munka nélküli jóllét.

Ha jobban végiggondolod, akkor igen.

Köszi!

Felhõcske darázspók lehet. Szép Hirtelenjében egy hasonló (hátmintázatuk azonos) Link
Forrás: www.tomorkenygimn.hu/diak/tanosvenyek
Még egy másik, Bálint gazda weblapjáról Link

Egy jókora pók a rózsabokron. Milyen fajta, tudja valaki? Link

Köszi az infót és az elismerést