Kérdések és válaszok

Köszönöm nektek a választ, azt hittem, hogy kicsit több lesz a differencia.
Mintha egyszer pont ezen ment volna a vita, hogy nem ér semmit az árnyékolatlan, mert a fém lehûlését mutatja.
De akkor nem vészes a különbség.

Árnyékolttal csak néhány fokos különbség szokott lenni, gyakran csak 1 fokos a különbség.
Az a valódi léghõmérséklet talajszinten, vagy fûszinten.
Arra lennék kíváncsi, hogy egy árnyékolatlan 2 méteres és egy árnyékolatlan radminmérõ milyen különbséget mérne vajon derült éjszakán?

Na igen, erre gondoltam én is.

Jani: ha árnyékolatlannal 10, akkor az árnyékolttal legyen 7-8.
(Tegyük fel, hogy hó nincs, de erõs kisugárzás van.)

A 10 fokos különbség (persze ez csak példa) az árnyékolatlan talajszinti hõmérõvel jön ki, vagy az árnyékolttal is?

A kisugárzásos éjszakán a legeslegalsó légrétegben kialakuló gradienst szerintem nem érdemes 100 m szintkülönbségre kivetíteni ill. az adiabatikus gradiensekhez hasonlítani. Hiszen pl. egy 5 cm-en mért -10°C-ból és 2 méteren mért 0°C-ból (ami azért nem mondható rendkívülinek) is hasonlóan "durva" gradiens jönne ki. A konkrét kérdésben (ha a havat eltakarítjuk a mérõ körül) viszont szerintem sem lenne "mini-fagyzug", mert a hótól megszabadult, 0°C-nál alig-alig hidegebb talajfelszín szépen melegítené a mérõt.

Biztos, hogy számít valamennyit az a 10-20 cm, de igen durva gradiensnek kellene kialakulni ahhoz, hogy akár az 1 fokot is elérje a felszín és a fagyzug hõmérséklete. Konkrétan 5°C/1 m, az egyenlõ 500°C/100m-rel. 20 cm-es lyukkal számolva.
A száraz adiabatikus hõm. gradiens 0,98 °C/100m.
Remélem helyesen számoltam.

Bezony-bezony!
Azért is kérdeztem, mert ha körbe eltakarítjuk a havat, és a mérõ egy 30 centi mély lyukban van a 30-35 centis hóban, akkor az a radminmérõ gyakorlatilag fagyzugban van, mert abban a kis lyukban össze tud gyûlni a hófelszín felett amúgy is hidegebb levegõ.
Persze az is lehet, hogy a radminmérõ körül eltakarított hó által szabaddá kerülõ talaj hõtartaléka kompenzálja a minifagyzughatást.

Egyébként általam esett sok szó errõl, amikor a normál, csupasz radminmérõ által mért értékek valóságalapját kutatgattuk Link Link Link

Ha eltakarítanánk körülötte a havat, akár csak néhány tíz cm sugarú körben is, akkor valószínûleg alacsonyabb értékeket mérne, mint így. De minden bizonnyal akkor sem közelítené meg a radiációs minimum-hõmérõvel mért értéket!
Egyrészt mert a kettõ között egy egyszerû - hó nélküli - erõs kisugárzásos éjszakán is alapból több fokos különbség szokott kialakulni (errõl sok szó esett régebben valamelyik topikban, érdemes utánakeresni).
Másrészt meg gondoljuk csak végig: attól, hogy körbetakarítjuk, még ugyanúgy meglesz a körülményekben rejlõ különbség. Vagyis az automata felszínhõmérõ továbbra sem az x cm vastagságú hófelszín tetején, hanem közvetlenül a talajfelszínen fog elhelyezkedni, így nem fog abban a kisugárzásban részesülni, következésképpen nem fogja tudni azt a hõmérsékletet produkálni, mint az x cm vastagságú hófelszín tetején fekvõ rad. min. hõmérõ.

De amondó vagyok, érdemes lenne egyszer megméregetni ezt.

Taki pl. talán tudna is efféle adatokkal szolgálni, a kép alapján.

Ha mondjuk 1-másfél méter sugarú körben el lenne takarítva a hó milyen értékeket kapnánk? Szóval lenne-e értelme eltakarítani? Szerintem jobb ha a hó alatt marad, végül is talajszinten annyi a hõmérséklet amennyi a hó alatt van. 5cm-nek meg ott van a rad. min.
szerk.: szóval csak arra akartam kilyukadni hogy melyik a reálisabb egy adott terület jellemzésekor, az eltakarított vagy a "szûz". Utóbbira teszem voksom. :-) Mondjuk ez meg attól függ kinek szánjuk az adatot. Egy "átlagembert" nem izgat a hó alatti T, sokkal inkább a rad. min... Bonyolult. :-)

Akkó visszatemetem. Link

Pedig így van sajnos a szigorú szabály. Az automata felszínhõmérõt mindig a hó alatt kell tartani, a radmin-t pedig mindig a hó tetején.
Természetesen ezzel azt érjük el, hogy a kétféle értéke totálisan összehasonlíthatatlan, ugyanakkor megfordítva a dolgot, végül is mindkettõ más célra használható. Az egyik a hó alatti, a másik a hó feletti állapotokat mutatja.

Én azért ástam ki, mert elegem lett a több, mint 48 órás, állandó -0,3°C-ból. Amióta ellepte a hó, ennyit mutatott éjjel-nappal. Egyébként én sem tudom, mi a helyes eljárás, a válaszod pedig kicsit meglep, de félre ne érts, nem téged minõsítelek ezzel.

És ilyen módon ha 30 cm-es hótakaró borítja a talajt, akkor az automata felszínhõmérõ szépen Csipkerózsika-álomba szenderül, és hosszú-hosszú idõn át alig mutat változást a hó rossz hõvezetõ képessége miatt. Különösen érdekes dolog játszódik le akkor, ha a havazás közben fagypont körül ugrál a hõmérséklet, azaz hol olvad, hol pedig fagy. Ilyenkor ugyanis a megfagyó hólé szépen körülveszi a kis tányérocskákat, illetve a kábelt, ami a földbe vezet, és konzerválja a hõmérsékletüket. Ezért én például jártam egyszer úgy, hogy az egyik állomáson egy ilyen eset után 72 órán át folyamatosan -0,1 °C volt rajta. Már Pestrõl telefonáltak le, mert azt hitték, hogy elromlott valami.

Szia Marci!
Oké, köszi a választ!

Szevasz Floo!

Az automata mérõt a hó alatt kell hagyni, mivel csak kevés állomáson van személyzet aki folyamatosan takarítani tudja a havat, így reprezentatívabb ha mindenütt a hó alatt marad. A rad.min borszeszes hõmérõt pedig az 5 cm-es állvánnyal a hófelszínre helyezzük.

Már korábban is eszembe jutott a dolog, de most Taki képe láttán megkérdem Link , hogy az állomásokon is kiássák a hóból a radminmérõket úgy, ahogy Taki tette?
A higanyos mérõket fogják, és ráteszik a hó tetejére, vagy ásnak neki egy lyukat a hóban, és úgy teszik a talajra?
Köszönöm a választ!

Köszi szépen a segítséget!
Nagyon jó lesz!

Árpádtetõt tuti nem fûti a város, kb ugyanolyan messze van, mint ahogy én.

Elnézést, ha az elõzõ beírásom félreértésre adhatott okot, amiben privát üzenetben kaptam jelzést. Természetesen semmi bajom Zala megyével és senkivel sem személyesen, a félreérthetõ beírást szerkesztõi kommenttel korrigálva van. Bocsánat a félreérthetõség miatt!

A komolytalan, elbagatellizáló szubjektivitást, ami oly jellemzõ Rád, tegyük félre!
A tények ismeretében (már aki ismeri õket!) a düh lehet jogos is, de annak semmi köze a tényekhez!

Bezzeg azok[at] a szegény zalaiakat [szerk.: mármint a meteorológiai állomásokat!] nem fûti még a szeretet sem, csak az a közutálat, ami alapján le....... [értsd: lepakolták] õket a jelenlegi helyükre, igaz?
Nagykanizsát maga a város, Iklódbördõcét a falu, Keszthelyet, Sármelléket a Balaton, Zalaegerszeget a megyeszékhely és a domb, a budapestieket 2 millió honpolgár, jómagadat pedig a düh fûti, a Metnet fórumot pedig a lerágott csont...
No comment...

Szerintem számoljuk fel az összes mérést, így aztán minden probléma megoldódna!

[]-ben az utólag félreérthetõ beírásokra a szerkesztett kommentár. Elnézést a félreérthetõség miatt!

Komolyan gondolod, hogy ezt megkérded?
Ez nem komolyan gondolás kérdése, ezek tények, ezeket Te vagy én gondolhatjuk akárhogy, így vannak!
Persze aki soha nem kutatta, soha nem vizsgálta, soha nem járt utána, az ilyet kérdez!

Komolyan gondolod, amiket leírtál?

Ez botrányos!
A teveli állomás egy fantasztikus fekvésû dombtetõn hatalmas silótartályok által fûtve, Árpád-tetõ a városból felszálló hõ által fûtve (most olvastam egy cikket, miszerint egy nagyobb város hõje akár többszáz vagy többezer méter magasra is felszáll és melegít), Pécs-Pogány nyári éjszakákon a nappal felmelegedõ kifutópálya hõje által fûtve, Sátorhely az állomástól keletre lévõ kiterjedt szarvasmarhatelep által fûtve (keleti szeleknél megfigyelhetõ hõtöbblet), és erre odateszik a pécsi egyetemi állomást a déli oldalban a városban, ami nyilvánvalóan erõsen hõszennyezett.
Botrányos!
A lenti fürdõ termálvizébe is bele kéne dugni egy hõmérõt és azt is kitenni a térképre, úgy talán korrekt lenne.
Meg Romhányba is a polgármesteri hivatal kazánja mellé, meg Sopronba az egyetem aulájába is egyet.
Mire jó ez?
Mit akarnak ezzel bizonyítani?
Táplálni és erõsíteni sztereotípiát a hozzá nem értõk és hozzáértõk körében, vagy bizonyítani a globális felmelegedést, vagy mit?
Botrányos!

Szeged külterület-Szeged belterület
Pécs Pogány-Pécs Egyetem
Bp Lõrinc-Bp belterület...

Mi az a zöldessárga folt a hõtérképen Pécs-Pogánytól északnyugatra Link ?
Csak mert Árpád-tetõ lehetne, de az inkább észak felé van Pécs-Pogánytól, annak a zöldes foltnak a centruma meg északnyugat felé van inkább.
Valami városi állomás vagy mifene?
Csak mert akkor az én szobámba telepítek egy hõmérõt, sõt, a nappaliba a cserépkályha mellé is tehetek egyet, és azt is fel kéne tenni a hõtérképre.

Itt próbáld meg:
Link

Bár globálsugárzás és párolgás ebben nincs sajnos, de a többi elvileg megvan.

Sziasztok!
Ismertek-e olyan nyilvános adatbázist, amelyben találhatnék Lyon-ra, és Legnano-ra (Milano mellett) vonatkozó adatokat? 1997-2006 ápr. 1. - okt 31. közötti idõszak napi adataira lenne szükségem: átl., min., max. hõmérséklet, csapadék, szél, rel. nedv., légnyomás, globálsugárzás, párolgás. Tudna-e esetleg valaki segíteni?
Elõre is köszönöm!

Köszönöm a válaszokat, sejtettem,hogy a fizikának ebbõl a szemszögébõl kellene megközelíteni a kérdést.

Víznek van egy olyan érdekes tulajdonsága, hogy 4 fokosan a legsûrûbb, onnan kezdve 0 fokig csökken a fajsúlya. A jég alatt ezért 0 fokos víz van, és a legalján 4 fokos. A rétegzõdött vizet nem keveri át semmi, lassan hûl át így az egész. Alulról meg pluszban a talaj is melegít.

Egészen addig, amíg nem hûl 4 Celsius fok alá a teljes víztömeg!
Amennyiben az alá hûl, úgy a 4 Celsius fokot leginkább megközelítõ része helyezkedik el a fenéken, mivel relatíve az a legnehezebb. Egészen addig, ameddig például tartós hideg esetén egy nem túl mély tó egészen fenékig be akarna fagyni. Ez esetben értelemszerûen a még mindig cseppfolyós része lenne legalul, hiszen az még mindig közelebb lenne akár 1-2 tized pozitív fokával a 4 Celsius fokhoz, mint a már szilárd állapotú részei, amelyek feltétlenül 0 fok alatti hõmérsékletûek.
Ennek pedig az a magyarázata, hogy a víz egy olyan, sajátos tulajdonságokkal rendelkezõ anyag, amely 4 Celsius fokon a legsûrûbb, azaz a molekulái ekkor vannak egymáshoz a legközelebb, így térfogategységen belül a legnagyobb számban vannak jelen a legnagyobb sûrûséget valósítva meg.
Ezért a gravitáció hatására egy vízoszlopon belül mindig olyan hõmérsékletû víz található, amelynek a hõmérséklete a felsõbb rétegekhez képest viszonylagosan a 4 Celsius fokhoz közelebb van.
Ezért nyáron hidegebbek a víz alsóbb rétegei, télen viszont, amikor a felsõ réteg befagy vagy egyáltalán 4 Celsius fok alatti, az alsóbb rétegek melegebbek, mert azok közelítik jobban a 4 Celsius fokot, vagy el is érik.
De nem feltétlenül.
A jég azért van a víz felszínén, mert amint írtam, a hõmérséklet csökkenésével tágul, tehát kisebb a sûrûsége, így a felszínen marad. Amennyiben a víz más anyagokhoz hasonlóan a hõmérséklet csökkenésével sûrûbbé válna, a halmazállapotváltozás után a jég a fenékre süllyedne, és hosszabban tartó 0 fok alatti léghõmérséklet esetén a felszínéig "felfagyna".
Ez azt jelentené, hogy mérsékelt övi körülmények között nem létezhetne vízi élõvilág.
Egyébként az a körülmény, hogy a nyelvek többsége más szót használ a víz és a jég jelölésére, csupán azt tükrözi vissza, hogy ez egy olyan anyag, amelynek az olvadás illetve fagyáspontja éppen a mérséklet égövön természetes módon elõforduló hõmérsékleti tartományon belül van.
Az afrikai törzsi nyelvekbõl hiányzik a megszilárdult víz kifejezésére szolgáló szó.
Az egyik ismerõsöm egyszer feltette a kérdést egy afrikai négernek, hogy hogyan fejezik ki a jeget, miután most már ismerik a hûtõszekrénybõl. Azt mondta, hogy ez egy összetett szó, ami olyan elemekbõl áll, hogy ha lefordítja egy európai nyelvre, az jön ki belõle, hogy: víz-kemény-hidegebb mint a forrás.
Senkinek nem jutna eszébe, hogy más szóval jelölje meg a szilárd halmazállapotban lévõ vasat és a megolvasztott vasat.
Hiszen mindkettõ ugyanaz az anyag.
Mint ahogy a hó is lehetne kristályos esõ, és a piros alma is alma meg a zöld alma is alma, egyiknek sincs külön neve, mint ahogy a "csapadék" utólagosan fel is oldotta a problémát.

Szép jó estét! Horgászattal kapcsolatban lenne 1 kérdésem...Tudnátok abban segíteni,hogy mitõl van az,hogy ha egy vízfelületen(pl.tavon) kialakul összefüggõ jégpáncél, a tó alsóbb rétegeiben a víz hõmérséklete nem csökken 4 celsius fok alá!? A válaszokat itt a fórumon,vagy privát üzenetben is elküldhetitek. Elõre is köszönöm annak,aki segít.

Így már korrekt.
Ezek kisugárzási légtavak egy keleties ciklonális áramlási rendszernek meg se kottyannak.

Minihidegpárnát írtam, nem a klasszikus hidegpárnára gondoltam, a Jaurinum által leírtakat "az ilyen erõs és nagy terjedelmû, kisugárzás- eredetû hideglevegõ-megrekedés" és "Az igen vastag hótakaró feletti erõs kisugárzás egy rendkívül lehûlt légmezõt hozott létre, mely a zúzmarás köddel játszva napokig fennmaradt, térben kissé mozogva." rövidítettem egy szóra.

Nem volt hidegpárna.
A med.ciklon keleties áramlási rendszere nagyon tud takarítani.
Takarított is tegnap.

Azt szeretném megkérdezni, hogy még mindig kint van két mérõm a csörnyeföldi és a tormaföldei dombon, és most volt ugye ez a havazás, elõtte volt egy kis esõ-fagyottesõ-hó keverék, vajon számít-e a az árnyékolón belüli hõmérséklet alakulásánál, hogy mondjuk az árnyékoló légáteresztõ képessége a 100 %-ról lecsökken mondjuk 60-70 %-ra, mert megáll a hó az árnyékoló tányérjai között, és zártabbá teszi az árnyékolót illetve gátolja a levegõjárást?
Tudom, az automatákat senki sem tisztítja ilyenkor, akár napokig-hetekig lehetnek hóba-jégbe fagyva, csak kíváncsi lennék, ez befolyásolja-e a mért hõmérsékleteket!?
Köszönöm a választ!

Pl. ezek az elmúlt napokban nem voltak " komolyabb "kisöprõ" szelek" mégis úgy megszûnt a "Jászság, a Hevesi- és Borsodi-sík pusztáit" szorongató fagyos minihidegpárna, mint a pinty, sõt, ott lett tegnap a legmelegebb az országban.

Attól függ hol reked meg az a hideg!
Északkeleten gyakran az enyhülés csak 1-2 nappal késõbb érkezik meg, ezért van az, hogy ott az egyik legnagyobb havas helyzet az, amikor enyhülésbõl kapnak "félméter" havat., miközben máshol már bõven pozitív a hõmérséklet és esõ esik.
Tehát ha oda ragad be az "erõs és nagy terjedelmû, kisugárzás- eredetû hideglevegõ", akkor onnan lehet hogy adott esetben nehezen piszkálja ki az enyhülés déli szele.
Sopronban például a délnyugati szél szokta bennfelejteni a ködös levegõt, itt nálunk pedig a délkeleti szél, vagy a gyenge, nem elég dinamikus északnyugati áramlás.
A Dél-Dunántúlon pedig az induló déli szél nem szokta jóideig kisöpörni a megülepedett hideglevegõt.
A keleti-délkeleti határvidéken pedig a keleties-délkeleties elõoldali szelek szokták felszaggatni a ködöt a romániai hegykoszorúnak köszönhetõen.
Tehát szerintem minden térségnek megvannak az olyan tipikus áramlási helyzetei, amikor ki tudja söpörni, meg van amikor nem.
Amikor az ilyen megülepedett hideglevegõs helyzeteket okozó anticiklon lassan gyengülni kezd, és a közeledõ ciklon áramlási rendszerébe kerülünk, egyrészt más fajta, más harmatpontú és hõmérsékletû levegõ érkezik, akkor amennyiben ez megfelelõ széllel jár, nincs az a hidegpárna vagy megülepedett hideglevegõ, ami ellenállna neki.
Ezek az áramlási szituációkhoz kötött szélirányok mind klimatológiai, mind elõrejelzési szempontból is nagyon fontosak, mivel egyrészt az adott térség klímájának meghatározói lehetnek, másrészt egy sikeres prognózishoz csak be kell azonosítani a helyzetet.
Persze az ilyen felszakad-nemszakad játékban vannak bizonytalanságok, de sok ilyen helyzet tanulmányozásával kielégítõ pontossággal lehet õket kezelni.

Ideig-óráig igen, de minden csoda véget ér egyszer, amúgy meg az OMSZ szerint pl. Poroszlón jövõ hét közepén bõven plusz hõmérsékletek lettek elõre jelezve, miközbe másutt minuszokkal fenyegetnek. Én az OMSZ-t preferálom, nem csak, mert unalmas most már a szibériai hideg, hanem mert sejthetõen enyhülni fog.

Ez a fajta kontinentális zimankó, amely az elmúlt pár nap során szorongatta a Jászság, a Hevesi- és Borsodi-sík pusztáit, igen különös, és hátborzongatóan szép téli jelenség. Az igen vastag hótakaró feletti erõs kisugárzás egy rendkívül lehûlt légmezõt hozott létre, mely a zúzmarás köddel játszva napokig fennmaradt, térben kissé mozogva.
Nem tudom, mennyire helytálló a megfigyelés, de azt vettem észre, hogy az ilyen erõs és nagy terjedelmû, kisugárzás- eredetû hideglevegõ-megrekedés nem csak alacsony szinteken befolyásolja a változásokat, de a komolyabb "kisöprõ" szeleknek is ellenáll, a magasabb légrétegek változásaitól is független képes maradni - egy ideig.
Nem tudom, hogy a legmegfelelõbb helyre írtam-e a bejegyzést, mindenesetre kiváncsi lennék egy(-két) szakértõ véleményre.

Azt. Sejtettem ám, hogy nem valós, valahogy túl kiegyensúlyozott.
Lényeg, hogy a hiba nem az én készülékemben van...
:-)

Ezt nézted?: Link

Ezt ne nézd most, megkergült.

Köszi, lefújtam az utat. Nem félek a téli vezetéstõl (egyedül az ónos esõtõl), de éjfél körül indulnék haza, reggel meg meló. Semmi kedvem a 2 órás útból 4-5 órásat csinálni. Ez meg halasztható program, Jézus megvár. Sõt, lesz jövõre is. :-)

Akkor mi történik, mikor a részletes elõrében végig 9.9 mm csapadék és 0 fok van?

Véleményeket, latolgatásokat a "hol, mennyi eshet" kérdésrõl bõven találsz a Hó- és zivatarlesen c. fórumban, ill. a Metnet elõrejelzésébõl és az OMSZ veszélyjelzésébõl: Link is többet megtudhatsz.

Azt azért ne felejtsd el, hogy mediciklon = bizonytalanság az utolsó pillanatig, így egyik vélemény sem szentírás!