Kérdések és válaszok

Attól függ, hogy hol.

A hivatalos napi közép számítási mód az idõk során sokat változott. Volt:
- (t07 + t14 + 2*t21) / 4
- (t01 + t07 + t13 + t19) / 4
- (tmax+tmin) / 2.

(Az órák CET-ben értendõk.)

Ezekhez bizonyos, a WMO által elfogadott korrekciókat alkalmaztak, hogy a valódi, 24 órás közepet megkapják.

Az elsõ olyan módszer, amelyhez már nem kell korrekció, az a napi 8 darab terminusi értékbõl való számítás volt.

Manapság a napi 24 darab órás mérésbõl vett átlag a hivatalos.

Itt a metneten - ha minden igaz - a max, min-es módszert használja a program a térképek készítéskor, korrekció nélkül. Ez utóbbi sajnos elég nagy probléma bizonyos hónapokban az eltérés miatt, éppen ezért nagyon hasznos lenne, ha a korrekciókat itt is bevezetnénk majd a közeljövõben.

A Havi hõmérsékleti átlag az a napi átlagok átlaga, ugye? A napi átlag pedig a reggel délben és este mért 3 átlaga vagy a maximum és minimmum átlaga?

A szélsebesség napi értékeinek rögzítésével kapcsolatban lenne kérdésem.
Mikor "nullázzam" az adott nap legnagyobb széllökését és a szél által megtett távolságot (WD számol ilyet)? Reggel 6 UTC-kor, mint a szignifikáns jelenségeket, este 18 UTC-kor, mint a hõmérsékletet, esetleg 0 HLT-kor? Van erre valami egységesen elfogadott szabály? Az OMSZ napi jelentésében milyen idõtartamra vonatkozik a legnagyobb széllökés adata?
Elõre is köszönöm a választ.

Köszi mindkettõtöknek.

Így van, az simán mehet pl., hogy 5 Cu2, 4 Sc5 (vagy még több).

Szerintem írd be nyugodtan a mennyiségeket, hogy külön-külön mennyi van belõlük.
Én is írtam már be összesen 9-10 oktát, de a szintek miatt remélhetõleg ez kevesekben ad kételkedésre okot, akinek pedig ad, annak elmagyarázzuk.
Remélhetõleg hamarosan szinop szerint is észlelhetünk majd felhõzetet.

A bõvített észlésben a synop kód szerinti CL8 (Cumulus és stratocumulus különbözõ rétegekben (a startocumulus nem cumulusok szétterülésébõl jött létre) felhõzetet hogyan érdemes megadni, hogy ne legyen zavaró? Ha Cu-t és Sc-t adok, a felhõzet mennyisége (okta) biztos nem lesz jó.

Érdemes lenne az Idõjárás és a Légkör cimû szakfolyóiratoknak a kérdéses témába vágó tanulmányait felkeresni. Könyvtári böngészéseim alapján elmondhatom, hogy az Idõjárás a 70-es és 80-as években számos magyar nyelvû publikációt közölt (egy jó ideje a megjelenés angol nyelven történik). A negyedévenként megjelenõ Légkör rendszeresen ismerteti Magyarország hõmérsékleti- és csapadékviszonyának alakulását, megemlitve a szélsõséges mikroklimatológiai adatokat is, van térképes ábrázolás.

Nos, érdekes a kérdés,, a válasz engem is nagyon érdekel.
Talán ez abban nyilvánul meg, hogy a szél általában hidegfront jelenlétében nyírja a csapadékot.A HF mögött általában kiszárad a levegõ, ennek és a komoly magassági szeleknek köszönhetõen "hal meg" a csapadék a front mögött.
De majd biztosan kapsz szakmai választ is.

"A szél kinyírja a csapit", olvastam már néhányszor különbözõ fórumokon, ha nem is pont ebben a formában.
Ma többfelé hullott az országban jelentõs esõ, erõs - viharos szél mellett.
A kérdés: Mi befolyásolja, hogy egyes esetekben az elõzõ, más esetekben - mint például ma - az utóbbi verzió következzen be?

Sziasztok. Azt szeretném megtudni, hogy hol találok, vagy kihez fordulhatok, ha M.o. és a Kárpát medence bizonyos területeinek havi átlaghõmérsékletei, havi csapadékviszonyai, átlagos elsõ és utolsó fagyos nap, tenyész és vegetációs idõ hosszai érdekelnek. A nehezítés még annyi, hogy ha lehet akkor a területhez valami nagyon közel esõ állomás adatai érdekelnek, tehát ne egy nagyvárosé, mert terepi adatok lennének jók, bár gondolom az lehetetlen hogy ne teleplésen belüli mérõállomásokról származzanak az adatok, de akkor már inkább valami falu.
A válaszokat elõre is köszönöm. Szakdolgozathoz kellenének az adatok.

Lehet tudni, hogy február 21-én késõ délután Göd fölött hány kilométer magasan zajlott le a jelenség ("Ritkán észlelt meteorológiai jelenség Göd felett")? Az érdekes tanulmány a légkör 500 hPa-os szintjének idõjárási viszonyait elemzi, és ez 5 km-es magasságot, az Altokumulusz szintjét sugallja.

Elõírás földfelszíni meteorológiai megfigyelésekre (Budapest, 1997)
Írta: Domonkos Péter
Átdolgozta: Szudár Béla

Biztos nagyon triviális a válasz, de én nem tudom, mi az a "kék könyv". Valaki lenne kedves felvilágosítani, sajnos fogalmam sincs a dologról.

Hát ez lesújtó.
Csak tudnám miért sajnálják az adatokat

Köszi a segítséget!

Írtam a chmi-nek, válaszoltak is.
Sajnos a WMO intézkedett és ezentúl csak belsõ használatra kapnak óránkénti adatokat a chmi-sek.
Nekünk meg marad a 6óránkénti.

Beérném én már synop táviratokkal is, de azt sem találtam
Azért köszi, hogy szétnéztél

A chmi-hez hasonló részletesség (felhõalap, látástávolság, pontos felhõészlelés, stb.) máshol (tudtommal, és eléggé körülnéztem) nem elérhetõ, sajnos ide jutottunk.

Nem tudtok olyan oldalt ahol még meg lehet nézni az óránkénti adatokat?
Ogimet kilõve, mert ott is össze-vissza vannak csak táviratok.

Szia Heki!
Lehet, hogy it találsz valami használhatót...
Link
Link
Üdv.Á.

Remek!
Már ezek is csak 6-12 óránként frissülnek:
Link
Link

Lassan már semmilyen adat nem lesz elérhetõ?

Utólag nekem is feltûnt, de valamikor úgy tudom változtattak rajt a klímaállomásoknál. Most az van érvényben amit írtam, de valószínû régen a jelzett lapon lévõk voltak. Ha tudok utána nézek, de biztosan ez lesz a titok megoldása

Egy ilyen szûkített listáról én is hallottam, de a képen látható erõsebben körvonalazott jelenidõk nem teljesen fedik az általad említetteket.
Mindenesetre köszönöm!

Hali!
a 00-99 kódok fõállomásokra vonatkoznak, a kiemelt kódokat (01,02,03,10,11,17,20,21,22,23,24,25,26,27,28,29,37,40,50,60,70,80,95,9 K4 és K3 típusú állomásokra vonatkozik. Õk ezt az egyszerûsített kódtáblát használják. pl. a 40 ködöt, a 60 esõt, a 80 záporesõt jelent. Ezeknek a kódoknak egyszerûsített jelentésük van.

Igy van. Csak elgondolkodtam.

Igazatok lehet, nem találok logikát benne.
Attila: Azért valljuk be, a 40-es, 50-es, 60-as stb. nem épp a legveszélyesebb jelenidõk.

Nem volt a helyzet magaslatán az "akkori excel" használója biztosan!

Nekem ez inkább tûnik véletlennek, hogy milyen erõs vonallal van meghúzva.

Szép estét! Egyes kódok kiemelt volta mellett talán bizonyos idõjárási elemek veszélyeztetettségi foka szólhat (az alaphelyzeteken - 40, 50, 60, stb. - kivül). A szinoptikus meteorológusnak ezek adhatnak fontos információt a várható idõjárási helyzet felmérésére. A távoli köd ismerete/megléte nemcsak informativ, hanem kockázati tényezõt is hordoz magában.

Nem tudom, hogy kérdeztem-e már, de miért vannak bizonyos jelenidõk kiemelve, míg mások nem? Link
Más logika szerint ki tudnék én is jelölni jelenidõket, de ez a szisztéma nekem nem világos.
Pl. miért pont a 40-es a ködök közül?

Pl. itt, Link de ez a régi nem annyira régi.

Sziasztok
Ha régebbi radarképeket keresnék így a kárpát medence térségére akkor melyik oldalon találhatnám meg õket?

Szevasztok!
Katmanduba sodort a szel, es abban bizom hogy Ti tudnatok nekem segiteni. Keresek meteorologiai muholdkepet Nepalrol, de eddig sajna nem jartam sikerrel. Szinoptikus terkeppel detto ugyanez a helyzet. Bizom benne valakinek sikerul segiteni nekem ebben.
Elore is koszi. Udvozlet Katmandubol, ahol egyebkent per pill nappal 25 este 5 fok van, nagy alltalanossagban a helyi szelek dominalnak, meg a frontok erkezesekor is, de olyankor a lebiritas miatt erosebbek lesznek, utos termikekkel.
Hekicunami

Erre gondoltam én is és természetesen folyamatban is van a dolog, de fogadást nem kötnék a sikerre...
Illetve több esetben lehet olyan is, hogy eleve nincsen rendelkezésre álló adat, mert a méréssel is gondok voltak...elõfordultak ugye problémás idõk egy-két ország esetében...sajnos.

Ha nagyon fontosak ezek az adatok, akkor adott esetben talán az illetõ országok meteorológiai szolgálatainál sem lenne haszontalan érdeklõdni. Na persze naiv nem vagyok, és ez nem túl sok reménnyel kecsegtet, de azért egy próbát megér a dolog. Nem biztos, hogy mindenhol olyan szigorú az adatpolitika, mint nálunk. Sõt...

Igen, még innen lestem le az oldalról (lehet épp Tõled) a múltkoriban.
Sajnos sok a hiányzó adat ebben is, ez a legfõbb bajom a többi forrással is, de a toldozgatás-foldozgatáshoz azért jó lehet.
Köszönöm!

Ezt ismered?
Link

Üdvözletem!
Segítségre volna szükségem adatgyûjtögetéssel kapcsolatban.
Néhány európai állomás havi csapadékösszegeit és középhõmérsékleteit keresem az 1961-2009-es idõszakból. Jó néhány forrást végigbogarásztam már, de rengeteg az adathiány különösen Tirana (AL), Várna, Sumen, Pleven, Plovdiv, Lom (BG), Sarajevo (BIH), Ostrava, Brno, (CZ), Frankfurt, Lipcse, Stuttgart (D), LaCoruna (E), Eszék (HR), Lisszabon (P), Iasi (RO), Poltava és Mikolajiv (UA) idõsoraiban.
Ha valakinek van esetleg adata elfekvõben a fenti településekrõl, esetleg ötlete, honnan lehetne beszerezni ilyeneket, azt köszönettel venném.

Köszi!

Mindig az elõzõ óra 40-es mérés adatai.
Azaz 17:00-kor a 16:40-es, ahogy az a SYNOP-ban is szerepel.

(A széladatok az alapszél esetén az utolsó 10 percre, a maximális lökés esetén az elmúlt órára vonatkoznak.)

Az itt megjelenõ adatok mikori észlelések?
Link

Ha 16 óra van írva akkor az 16.00-ás,(15:45??) illetve a max. széllökések azok az elõzõ óra óta eltelt max. széllökés irányát és sebességét jelzik, a szélsebesség pedig az észlelés pillanatában, gondolom.?

Tudtok valamilyen honlapot, ahol össze vannak gyûjtve a baranyai (hazai) jégesõs napok, átlagos jégméret stb.? Elõre is köszi!

Csináltam képeket, de 10 mb felbontású. Olyat hova tudok feltölteni, mert a metnet szerver nem engedi. Tudtok valami jó képmegosztó oldalt?

Nálam az Ukmo analízise az alap.
A mostani ciklonos idõszakban is párhuzamosan vizsgálva a többivel mesze a legpontosabb és részletesebb.

Akár jóval magasabban lévõknek...
Például most télen a sok mediterrán ciklon idõszakában megfigyeltem, hogy az angol frontanalízisen a hozzánk közeledõ melegfrontot majdnem minden esetben megelõzte egy magassági melegfront. Viszont ha ehhez hozzánéztem az itteni idõjárási helyzetet, akkor itt bizony általában még csak magasszintû felhõk (esetleg vékony középmagas) voltak. Vagyis adott esetben ezek a magassági frontok akár a felsõ-troposzférában, illetve a középsõ-troposzféra felsõ részén is lehetnek.

Mindamellett igazad van: ahány analízis, annyiféle ábrázolás. Ez így van, és kár is nagyon sokáig törni a fejünket rajta, hogy mikor miért így vagy úgy szerepel a dolog. Ez nagyon sok tényezõtõl függ, úgy mint a frontanalízis módszere, felhasznált modellek, vagy éppen a helyi konvenciók.