Kérdések és válaszok

Hali!
a 00-99 kódok fõállomásokra vonatkoznak, a kiemelt kódokat (01,02,03,10,11,17,20,21,22,23,24,25,26,27,28,29,37,40,50,60,70,80,95,9 K4 és K3 típusú állomásokra vonatkozik. Õk ezt az egyszerûsített kódtáblát használják. pl. a 40 ködöt, a 60 esõt, a 80 záporesõt jelent. Ezeknek a kódoknak egyszerûsített jelentésük van.

Igy van. Csak elgondolkodtam.

Igazatok lehet, nem találok logikát benne.
Attila: Azért valljuk be, a 40-es, 50-es, 60-as stb. nem épp a legveszélyesebb jelenidõk.

Nem volt a helyzet magaslatán az "akkori excel" használója biztosan!

Nekem ez inkább tûnik véletlennek, hogy milyen erõs vonallal van meghúzva.

Szép estét! Egyes kódok kiemelt volta mellett talán bizonyos idõjárási elemek veszélyeztetettségi foka szólhat (az alaphelyzeteken - 40, 50, 60, stb. - kivül). A szinoptikus meteorológusnak ezek adhatnak fontos információt a várható idõjárási helyzet felmérésére. A távoli köd ismerete/megléte nemcsak informativ, hanem kockázati tényezõt is hordoz magában.

Nem tudom, hogy kérdeztem-e már, de miért vannak bizonyos jelenidõk kiemelve, míg mások nem? Link
Más logika szerint ki tudnék én is jelölni jelenidõket, de ez a szisztéma nekem nem világos.
Pl. miért pont a 40-es a ködök közül?

Pl. itt, Link de ez a régi nem annyira régi.

Sziasztok
Ha régebbi radarképeket keresnék így a kárpát medence térségére akkor melyik oldalon találhatnám meg õket?

Szevasztok!
Katmanduba sodort a szel, es abban bizom hogy Ti tudnatok nekem segiteni. Keresek meteorologiai muholdkepet Nepalrol, de eddig sajna nem jartam sikerrel. Szinoptikus terkeppel detto ugyanez a helyzet. Bizom benne valakinek sikerul segiteni nekem ebben.
Elore is koszi. Udvozlet Katmandubol, ahol egyebkent per pill nappal 25 este 5 fok van, nagy alltalanossagban a helyi szelek dominalnak, meg a frontok erkezesekor is, de olyankor a lebiritas miatt erosebbek lesznek, utos termikekkel.
Hekicunami

Erre gondoltam én is és természetesen folyamatban is van a dolog, de fogadást nem kötnék a sikerre...
Illetve több esetben lehet olyan is, hogy eleve nincsen rendelkezésre álló adat, mert a méréssel is gondok voltak...elõfordultak ugye problémás idõk egy-két ország esetében...sajnos.

Ha nagyon fontosak ezek az adatok, akkor adott esetben talán az illetõ országok meteorológiai szolgálatainál sem lenne haszontalan érdeklõdni. Na persze naiv nem vagyok, és ez nem túl sok reménnyel kecsegtet, de azért egy próbát megér a dolog. Nem biztos, hogy mindenhol olyan szigorú az adatpolitika, mint nálunk. Sõt...

Igen, még innen lestem le az oldalról (lehet épp Tõled) a múltkoriban.
Sajnos sok a hiányzó adat ebben is, ez a legfõbb bajom a többi forrással is, de a toldozgatás-foldozgatáshoz azért jó lehet.
Köszönöm!

Ezt ismered?
Link

Üdvözletem!
Segítségre volna szükségem adatgyûjtögetéssel kapcsolatban.
Néhány európai állomás havi csapadékösszegeit és középhõmérsékleteit keresem az 1961-2009-es idõszakból. Jó néhány forrást végigbogarásztam már, de rengeteg az adathiány különösen Tirana (AL), Várna, Sumen, Pleven, Plovdiv, Lom (BG), Sarajevo (BIH), Ostrava, Brno, (CZ), Frankfurt, Lipcse, Stuttgart (D), LaCoruna (E), Eszék (HR), Lisszabon (P), Iasi (RO), Poltava és Mikolajiv (UA) idõsoraiban.
Ha valakinek van esetleg adata elfekvõben a fenti településekrõl, esetleg ötlete, honnan lehetne beszerezni ilyeneket, azt köszönettel venném.

Köszi!

Mindig az elõzõ óra 40-es mérés adatai.
Azaz 17:00-kor a 16:40-es, ahogy az a SYNOP-ban is szerepel.

(A széladatok az alapszél esetén az utolsó 10 percre, a maximális lökés esetén az elmúlt órára vonatkoznak.)

Az itt megjelenõ adatok mikori észlelések?
Link

Ha 16 óra van írva akkor az 16.00-ás,(15:45??) illetve a max. széllökések azok az elõzõ óra óta eltelt max. széllökés irányát és sebességét jelzik, a szélsebesség pedig az észlelés pillanatában, gondolom.?

Tudtok valamilyen honlapot, ahol össze vannak gyûjtve a baranyai (hazai) jégesõs napok, átlagos jégméret stb.? Elõre is köszi!

Csináltam képeket, de 10 mb felbontású. Olyat hova tudok feltölteni, mert a metnet szerver nem engedi. Tudtok valami jó képmegosztó oldalt?

Nálam az Ukmo analízise az alap.
A mostani ciklonos idõszakban is párhuzamosan vizsgálva a többivel mesze a legpontosabb és részletesebb.

Akár jóval magasabban lévõknek...
Például most télen a sok mediterrán ciklon idõszakában megfigyeltem, hogy az angol frontanalízisen a hozzánk közeledõ melegfrontot majdnem minden esetben megelõzte egy magassági melegfront. Viszont ha ehhez hozzánéztem az itteni idõjárási helyzetet, akkor itt bizony általában még csak magasszintû felhõk (esetleg vékony középmagas) voltak. Vagyis adott esetben ezek a magassági frontok akár a felsõ-troposzférában, illetve a középsõ-troposzféra felsõ részén is lehetnek.

Mindamellett igazad van: ahány analízis, annyiféle ábrázolás. Ez így van, és kár is nagyon sokáig törni a fejünket rajta, hogy mikor miért így vagy úgy szerepel a dolog. Ez nagyon sok tényezõtõl függ, úgy mint a frontanalízis módszere, felhasznált modellek, vagy éppen a helyi konvenciók.

Olyan szinten nem tiszta mondjuk a dolog, hogy ahány frontanalízis... annyi helyen jelölik be rajta a frontot. Nyáron volt szó egy talajon átvonuló, de 850hPa-n csak késõbb átvonuló frontnál, hogy a DWD és az UKMO frontanalízis 400 kilóméteres eltéréssel jelölte a hidegfront vonalát.

Talán Svadasz írta erre, hogy a DWD-n talajszinten jelölik be a frontot, az UKMO-nál 850hPa magasságban vizsgálják a frontok helyét,... a kérdés akkor az, hogyha a feketén satírozott frontok 850hPa magasságban vannak, akkor a nem satírozottak milyen magassági frontoknak számítanak?

Köszönöm!

Magassági hideg/meleg/okklúziós frontok.
A + jelek frontogenezist, a pontok frontolízist jelentenek.
Link

Szerk: Szívesen.

Link Mit jelentenek azok a frontvonalak, amik nincsenek teljesen feketén ábrázolva? (pl.: a ciklon okklúziója elõtt egy másik okklózió, amit nem ugyanúgy jelölnek...) Ilyen hideg és melegfrontoknál is elõfordul...

Az Afrikában hullámzó okklúzió nyugati része pedig miért szaggatva van jelölve?

Módosítottam. Van itthon még egy WS, az pedig megy a talajtól 5 cm-re, de hó által betemetve. Már én is kíváncsi vagyok. Az eredményeket holnap közzé teszem, a mûszeres fórumban, ez már inkább oda való.
Így most megint lemegyek, szegényt árnyékolóstól beásom a hóba.

Köszönjük a fáradozást!
Nagy érdeklõdéssel várom az eredményeket.

Kész a hófelszínre kihelyezhetõ árnyékoló. Alulról nyitott, mint a rad. min árnyékoló, de van három széles talpa, mely megakadályozza a hóba süppedését és van benne egy fix tartó, mely 5 cm-rel a hófelszín felett rögzíti benne a szenzort. 3 db WS7208 vesz rész a kísérletben.
1. A látott "gödörben". Link
2. Árnyékolva a hófelszín felett.
3. Árnyékolás nélkül a hófelszín felett.
Kár, hogy a szomszédok komplett hülyének néztek, amikor a viharos szélben, hófúvásban a szenzorokkal bíbelõdtem.

Sajnos nem tudok most normális adatokkal szolgálni. Fúj a szél, így most tizedre megegyezik a 2m-es T-vel. Viszont valóban visszatemettem, fél óra múlva adta a stabil -0,3°C-ot. Újra kiástam. De el fogom végezni a kísérletet: ez marad a lyukban, a hófelszínre teszek egy árnyékolt és egy árnyékolatlan mérõt. Kis szerencsével ma éjjel jelentõsen gyengül a szél és, ha még felhõ sem lesz sok, mehetek valamire.
Ígérem, beszámolok az eredményrõl, most gyorsan eszkábálok egy olyan árnyékolót, melyet a hófelszínen tudok elhelyezni, mert ilyen még nincs, csak fejben.

Valószínû, hogy pont a fagyzugban tényleg nem lesz nagy különbség, a dombon és a lejtõn viszont igen. Hiszen ahogy te is sokszor leírtad, a fagyzug azért hûl le, mert a környezetében a talaj mentén összegyûlõ hideg ("ellustult") levegõrészecskék fokozatosan "lefolynak" a lejtõn a völgybe. Vagyis annak a rétegnek a levegõje, ami máshol csak pár cm vagy pár dm vastagon alakul ki a talaj fölött, a völgyet már több méter vastagon kitölti, így ott a 2 m-es hõmérõ is ebben a hideg levegõben áll.

Nem magától keletkezik helyben a fagyzug hideg levegõje, hanem valóban a kisugárzó dombról, lejtõrõl folyik le oda, a nagyobb sûrûsége miatt. Ha ott nincs hideg alsó légréteg, nem lenne értelme fagylefolyásról beszélni.

Amikor nyáron nem voltam az állomáson a srácok itthon kísérleteztek: az automata felszínhõmérõrõl levették a ,,búrát,, és a rad.min hõmérõ mellé egy rad.min tartó állványra tették ki, és reggelre így ugyanannyit mutatott a kettõ. Állítólag többször is. Búrával azért mindig magasabb, meg sok múlik a fû nagyságán, havon stb stb.

Hehehe, kimondtad a bûvös hívószót

"...elmarad a tavaszi fagy..."
-ne tolj már ki velünk!

De a viccet félretéve: nem mondtam én, hogy májusban kísérletezz. Egy százasból veszel két csomag paradicsommagot, lesz többszáz magoncod, már április elején pakolhatod õket ki, ha most elveted, csak gyõzzed feldolgozni az adatokat.

Usrin:
Értelek. Az a gond, hogy így is - úgy is lassú az egész folyamat a lehûlés sebességéhez képest. A nappali órákban, amikor a nedvkeringés aktív, sokkal jobban megy a növényeknek a termoreguláció - akár aktív, akár passzív úton. Ebben benne van a párologtatás elég jelentõs hatása is természetesen.
A függvénytáblázat mellé én is beszereztem már egy növényélettan könyvet magamnak.

Ha mondjuk egy völgyben van -12 fok, a mellette lévõ dombon 100 méterrel magasabban pedig -2 fok, akkor ugye 10 fokos különbség van, ez oszlik el 100 méteres szintkülönbséggel.
Gondolod, hogy ha 100 méteren 10 fok a különbség, akkor az alsó 1,95 méteren is lehet 10 fok különbség?
Véleményem szerint nem!
Celsius szokta mondani, hogy a két méteres és az árnyékolt radminmérõ között 1-2 fokos különbség szokott lenni, amit én is teljesen reálisnak tartok.
A 8-10 fokokat semmiképpen sem.

Ami még érdekelne, hogy a paksi met. állomáson például meglepõen magas radmineket írnak be a napijelentésbe, gyakorlatilag alig van különbség a 2 méteres és a beírt radmin között.
A 2005. február 9-i Link vagy a most elmúlt december 21-i éjszakán is Link , utóbbinál 2 fok, elõbbinél pedig nem volt különbség.
Pedig elvileg fagyzugként viselkedik a hely, mindkét alkalmommal hófelszín volt és kemény fagy, most decemberben is -23 fok volt ott.
Mégsincs különbség.
Legalábbis a 2 fok nem különbség.

A te elképzeléseddel viszont az a gond, hogy ha nincs a talajközeli légrétegben jóval hidegebb levegõ, akkor nem mûködnének a fagyzugok sem. Hiszen, ahogy te is sokszor leírod, pont ez a hideg légréteg az, ami nagyobb sûrûségénél fogva "lefolyik" a lejtõkön, és összegyûlik a mélyedésekben.

Ide tényleg mérés kell a sok elméleti fejtegetés után.

21es: nem is a nedvkeringésre (hõáramlásra), inkább a növényi nedvekben zajló hõvezetésre gondoltam, de tényleg nem biztos, hogy jó az ötlet... sajnos növényi szövetek hõvezetõ képességérõl nincs adat a függvénytáblázatban.

Én épp az elõbb imádkoztam és beszéltem az illetékesekkel, és az idén elmarad a tavaszi fagy
Egyébként tudtam hogy elõkerülsz, így legyen lottó ötösöm(na akkor szétmérném az országot)
Ha elõ akarunk keríteni, csak írok pár sort a radminrõl, és hoppsz már itt is vagy
Ez persze nem baj, sõt!

Így van, valamikor az õsz folyamán elég hosszasan taglaltuk is mindezt.
Mondjuk az okfejtés második fele szerintem picit túlzó, a nedvkeringés hatása nem túl nagy, mert párologtatás híján - éjszaka lévén - lassú folyamatról van szó. Maga a lehûlés meg ehhez képest gyorsan megy végbe, a levelek esetében különösen.

Abban viszont nem értek egyet, hogy akár teljes szélcsendben egy 2 m-es és egy 0,05 m-es árnyékolatlan hõmérõ ugyanazt mérné. A kialakuló hõmérséklet a hõmérõ testének hõmérséklete, benne összegzõdik a radiációs hatás és a környezet hõmérsékletének hatása, azaz a radmin-hõmérõ kevesebbet kell, hogy mérjen. Szélcsendben nyilván eleve jelentõs különbség van a két szint léghõmérséklete között. Gondolom ezért is tették 5 cm-re a mérés magasságát, és adták ennek az egésznek a radiációs minimum nevet.

Floo: Te meg ne várjál õszig, már tavasszal is lehet ilyesmivel kísérletezni (sõt, jobb is), kezdjed elvetegetni a magokat lassan.

Példa: egyszer egy Lentiben lakó barátnõmhöz mentem õsszel, és elég hideg reggel volt, és hazafele a buszmegállomáson arra lettem figyelmes, hogy egy nagy betoncserépbe ültetett növény egyik fele le van kókadva, másik fele meg olyan, mint az élet.
Nem értettem a dolgot.
Néhány éve arra jártam, és a betoncserép ugyanott, és akkor már kicsit jobban értettem a dologhoz, és arra lettem figyelmes, hogy a betoncserép felett van a buszmegállomás kilógó eresze vagy szárnya vagy nem tudom hogy hívják, ami alá be lehet állni.
És annak a széle pont megfelezte a betoncserépben lévõ növényt.
Tehát mivel szélcsendes éjszaka volt, ami felett tetõ volt az épen maradt, ami felett nem, annak nyekk.
Illetve ha úgy lenne, ahogy leírod, akkor nem fordulhatna elõ olyan, hogy egy növény egyik fele elfagy a másik meg nem, vagy egy növény néhány ága elfagy, a többi meg nem.

Lehet, hogy ez a 7-8-10 fok nem volt jó példa, de azt akartam csak mondani, hogy ha erõs kisugárzás van, akkor az automata felszínhõmérõ hõmérséklete közelebb van a rad. min-hez, mint a 2 méteres hõmérséklethez.
Tehát a 2 m-eshez képest lehûl azért az ott lent az árnyékolóban is szépen, hiszen mégiscsak 5 cm-en van, de az árnyékolás miatt nem annyira, mint a rad. min.

De most már okosabbak úgyis csak akkor leszünk, ha konkrét adatokat hasonlítunk össze.
Megígérem, hogy (ha addig más nem hoz) minél hamarabb fogok keríteni néhány - nem havas - erõs kisugárzásos napot, amelyiken meg tudjuk vizsgálni a háromféle minimum-hõmérséklet egymáshoz való viszonyát.

A 2 méteres növény legfelsõ levelei árnyékolatlanul állnak (szabadon kisugároznak), az alsó részét viszont már árnyékolják a felette lévõ levelek, még a "kilógó" rész sem sugározhat ki minden irányban teljes hatékonysággal. Illetve: a növény egységes test, a szöveteiben keringõ nedvességgel, így azért nem olyan rossz hõvezetõ. Tehát nem engedi, hogy egyik része 10 fokkal hidegebb legyen, mint a másik, mert maga a növény kezd hõt vezetni a jobban hûlõ része felé. (Sarkított példa: ha forró vízbe dugsz egy kanalat, akkor egy idõ után a vízbõl kilógó része is felmelegszik.)

Jaa!
Bocsánat, elértettem amit írt, azt hittem valahogy úgy fogalmaz, hogy 10 fokos eltérés esetében 7-8 fokkal magasabbat mér az árnyékolt radminmérõ, tehát a különbség 2-3 fok.
Csak mert a tapasztalataim illetve információim szerint ennyi a valós különbség.

Usrin!
Akkor mivel magyarázod, hogy egy 2 méteres növény esetében, ha a 2 méteres érték pont a fagyáshatár, akkor a földre lógó részei soha sem fagynak meg? Még a növény árnyéka alól kilógó teljesen szabad részek sem. Ha ott a 2 méteren mért fagyáshatár alatt lenne a hõmérséklet 5-10 fokkal, a növény alja agyon kellene, hogy fagyjon.
Ebbõl a szempontból várom már az õszt, egy csomó paprikanövényt vagy paradicsomot teszek majd tejfölöspohárba, és telerakom velük az udvart fagyos éjszakákon 0-2 méterig, meg kihelyezek mérõket is, és kikísérletezem.

Teljes szélcsendben az árnyékolatlan 2 méteres és árnyékolatlan rad. min. között úgy gondolom, valóban nem lenne érdemi különbség, a hõmérõ anyaga tényleg ugyanúgy sugároz ki, bárhová tesszük. (Mint ahogy a napra kitett hõmérõnek is kb. mindegy lenne, milyen magasságban van.) Bár ha meglibben a szél, akkor a 2 méteres mérõ körül a fém v. üveg kisugárzásával lehûtött levegõt azonnal elfújja, így ott felszaladhat a T, 5 cm-en viszont az a levegõ áramlik a helyébe, amit ha nem is a fém, de a talaj kisugárzása szintén lehûtött, így nem lesz akkora felugrás. Gondolom én, így nagy hirtelen...

Ha nem lenne árnyékoltan is jelentõs különbség a talajközeli és a 2 méteres hõmérséklet között, akkor nem lenne, ami összefolyjon a fagyzugos völgyekben.


(Hiába árnyékoljuk le a talajmenti mérõt, körülötte a talajfelszín kisugároz. Nyilván nem pont annyira, mintha fémbõl vagy üvegbõl lenne, de épp elég erõsen ahhoz, hogy hatékonyan lehûtse maga felett az alsó pár centiméteres vagy pár deciméteres légréteget is.)

Az árnyékolt 2 méteres mérõ és az árnyékolt radminmérõ között nincs komoly különbség, az elõbbi mondatomat alátámasztva.
Az elõbb írta Krisztián, hogy 7-8 fok is lehet a különbség, ha az árnyékolatlan esetén ez 10 fok. A 7-8 fok nem elhanyagolható.

Pont ez az, hogy az árnyékolt 2 méteres mérõ és az árnyékolatlan radminmérõ között lévõ különbség nem valóshõmérsékletkülönbség, hanem a fém vagy üveg fokozott párolgása által okozott hõvesztés miatt alakul ki a 8-10 fokos különbség.
Az árnyékolt 2 méteres mérõ és az árnyékolt radminmérõ között nincs komoly különbség, az elõbbi mondatomat alátámasztva.
És igen, ezen ment a vita, hogy ezért nem ér semmit az árnyékolatlan radminmérõ, illetve a talajmenti fagy fogalma is lényegében értelmetlen.