Bioszféra

"Harlekin-invázió" ügyében megemlítem- nem tudom az okát de a kertben és a ház ablakain az elmúlt hét leforgása alatt összesen hatot láttam, (mondjuk "hiányzik a fenének" ) ami megfelel kb. a "szokásos" harlekin-sûrûségnek. Csak tippelek, lehet hogy "kiirtottak mindent" és most egymás petéit-lárváit pusztítják.

Nem is komolyan kérdeztem Az egyik kedvenc madaram. Hol vannak már azok a régi nagy csapatok, amik 10-20 percen keresztül vonultak az éjszakai szálláshelyeikre?! Az utóbbi idõben azonban újra látni felénk (Bereg) kisebb-nagyobb varjúcsapatokat, de a régi számukat meg sem közelítik.
Emlékszem, volt egy nyárfás a város egyik gyártelepe mellett, ahol nyáron is tömegével fészkeltek, és egész nap lármáztak Napi gyerekkori program volt, amikor néztem/néztük a nagy bandát ahogy termikelnek, majd zuhanórepülés után egy irányba indulnak.

"Õsszel jelentõs csapatok érkeznek a kelet-európai síkságról, melyek a telet nálunk töltik. Ezek a madarak márciusban vonulnak vissza."
Forrás: Link

Lehet, hogy mint a víz és a vízválasztó. Nem olyan költözõ madarak mint a darvak. Volt, de sajnos már alig van helyben lakó állományuk: kiirtották õket. A dolmányosak megmaradtak.

Hello.
Ez a téma mindig is érdekelt. Akkor a Kárpátokat nem kell megkerülniük dél felõl, hanem találnak megfelelõ részeket a "benyomulásra"?

Mindenféle állatvilági idõjárás-elõrejelzõknek: A vetésiek a Wiki szerint okt. 14 és 17 között érkeznek a Kárpátokból. Inkább megvilágítás érzékenyeknek tûnnek némi hõmérséklet korrekcióval.

Begyûjtesz néhányat, eleget, és tudsz belõlük varjúzsírt kisütni. Az állítólag melegen tart télen

Komoly zsírréteggel vannak felvértezve? Csak hogy tudjam, mire számítsak a tél hidegségére vonatkozóan

Megérkeztek a vetési varjak.

Kérdezd meg Nolit, nagyon nem kedvelt rovar. Megesz minden hasznos lárvát,a hétpettyest is.Aktív ragadozó.

Véleményetek errõl:
Link ?
Részemrõl inkább ritkítom a létszámukat..nem tûnek túl barátságosnak.
Sõt,ez az elsõ olyan cikk, ahol "szakember" mondja azt,hogy hasznos..eddig csak az ellenkezõjét olvastam.

Elképesztõ légifotók Mexico-City-rõl Link Na nem a fotóstechnika miatt elképesztõ, hanem...
Úgy lepik el a házak a dombokat, mint hangyák az eldobott ételdarabkát...

Köszi én Vácon a Liget-tónál találtam rájuk. Az egyiknek lakói is vannak:

Kõkemény tapló gomba. Nekem is van az õszibarack fámon, már nagyon öreg fa,jövõ tavasszal ki kell vágni. A cseppkõre hasonlító gomba a nedvezõ,háncs sebet fertõzi, telepszik rá. A fa nedvével táplálkozik, de más fertõs elváltozást nem tapasztaltam. Érdekes formákat és színeket tud mutatni.

Kellemes idõ van ma...a harlekin katicák számára is.
Ellepték a házunk napsütötte oldalát.

Õshonos példány viszont nem látok.

Ezeket ma "lõttem", és egyikrõl sem tudom mi lehet
Link
Link
Link

Szerdán utaztam Debrecenbe, én is csodálkoztam, hogy mennyi fecske van kb. Hmvhely és Orosháza közötti szakaszon.

valóban közlékenyebb mint magyarul, aminek "okai vagynak" mert nem "nyomják el" a guglin a magyar közléseket csak sajna kevés van belõlük (ami van az se mindig "100-as")...

A mai nap kb. 20 kócsag, 10 szürke gém és 0 fecske.

Szarvas, Arborétum sor, tegnap du. 4 h: A szomszéd lucerna földön úgy 30 nagykócsag és vagy 20 szürke gém vacsorázott, egerészett. Közben sokszáz fecske röpködött. Nem tudom, hogy a fecskék miért nem mentek még el, vagy honnan kerülhettek ide?

Az is igaz. El is felejtettem, hogy értekezhetek vele úgy is.

Nincs mit.

Angolul közlékenyebb jószág

Köszi.
Pedig azt hittem barátok vagyunk a guglival; nekem nem árulta el.

Nem vagyok hozzáértõ, de a google azt mondja, hogy kb -3 -5 fokig bírja, de nem sokáig. 5 fok felett ideális neki.

Kérdezném a hozzáértõktõl, hogy az Õszi kikerics mennyire fagytûrõ?
Elõre is köszönöm a segítséget.

"Mi van, ha a Bükkben szembe jön egy farkas?" Link
Válasz: semmi Tavaly összefutottam eggyel futás közben (egy kisebb termetûvel, talán kölyök lehetett?), nem messze a kerekrobi-féle loggeres töbörtõl, egymás távolról nézegetésén kívül semmi sem történt. A vaddisznók félelmetesebbek

Egyetértek veletek, rágcsálók ellen is mérgek helyett legjobb a "biovédelem". Kilenc éve élek itt és még egyszer sem jelent semmiféle rágcsáló a házban. Errõl mindenkori macskáim gondoskodtak:

Micó nagyra nõtt erõs és intelligens macskám sajnos mérgezett egeret evett emiatt keserves kínok között pusztult el (ugyanazon alomból származó hasonlóan nagytermetû és impozáns testvéröccse Micó II. eltûnt, habár utána egy évvel váratlanul hazatért, kicsit elidõzött itthon és újra elment végleg). Ezután állatvédõk kérésére örökbefogadtam egy kis cirmost, õ beszorult a medence keringetõjébe nem tudott kivergõdni és ott pusztult el. Követte õket a félszemû, okos és szemtelen Kalóz, sajnos õ is eltûnt. Vele egyidõben megkaptam régi családi macskánkat (apáméknál-nálunk-majd szétköltözésünk után Levente fiamnál élt, akitõl hozzám került) Micikét aki egy év után 18. életévében pusztult el itt. Közben érkezett harmadik fiam USA-ba távozott menyasszonyának Cira macskája "ideiglenes itt állomásozásra" vendégként de ennek már sok éve, végleg ittragadt. Érdekessége hogy a mezõn is fog egeret-pockot de nem eszi meg, hazahozza és leteszi elém. Lényeg, ittlétem alatt folyamatosan volt macskám, rágcsálóm soha. Az angol hadihajókra 1975-ig "besoroztak" patkányfogásra hajómacskákat (ship's cat). A Belfast múzeumhajón 2008-ig volt hivatalos hajómacska. Mindig volt macskám, láthatólag a legjobb "biovédelem" rágcsálók elûzésére, ahogy pókjaim a betévedõ rovarokat "számolják fel". Említettem a pókhálókat nem abajgatom kedvelt "stratégiai sarkaikban", amit a pókok "meghálálnak" mert elfognak minden legyet, muslicát, szúnyogot ha véletlen bejut a házba. A pókok egymást is megölik nem szaporodnak el, házam pókhálós de nem néz ki úgy mint az Adams family kastélya, bár denevérek csaponganak körötte esténként

Ez a szép rózsaszín anyag kumarin származék, a véralvadást függeszti fel (Ilyen hatásmechanizmusú gyógyszer is van, természetesen terápiás dózisban) Valóban késleltetett hatású, a rágcsálóknak többször is enniük kell belõle. Állítólag direkt lett így kitalálva, ugyanis ha egybõl tömeges elhullást okozó mérget használnánk, a nagyon okos egerek és patkányok rájönnének, hogy valami nem stimmel a "csemegével", és az életben maradt egyedek többé nem fogyasztanának belõle.
A hatás "halálbiztos", de tényleg hátránya, hogy legkülönbözõbb helyeken lesznek bomló dögök, melyeket sokszor nehéz megtalálni. Ráadásul az így elölt állatnak valami különösen undorító szaga lesz, talán a nem alvadó vér, és a vegyszer együttes hatására.
Tapasztalatból beszélek, néhány éve az én házamban is elszaporodtak az egerek, és kétségbeesésemben kipróbáltam ellenük az irtószert.
Többet nem teszem, az száz százalék.
Legjobb megoldás a macska, ha van lehetõség a tartására. Az egerek már a szagától is mind világgá mennek.

Szarvas, Arborétum sor: a szomszédos maglucerna táblát nemrég aratták. Minden reggel huszasával látok nagykócsagokat, szürke gémeket egerészni. Ma reggel egy csapat daru is itt reggelizett. Ha az asztal nem hallal és békával, hanem egérrel és pocokkal van terítve, nem finnyáskodnak a vízi madarak. Az idei meleg, száraz nyár kedvezett a rágcsálóknak. A mérgekkel csak óvatosan, nem kímélik a mérgezett egeret elfogyasztó kutyát, macskát, ölyvet, baglyot sem.

Húzódnak melegebb helyre a rágcsálók. Õsszel ez több hullámban is jelentkezhet, nem csak egy példány, hanem családostul is.
Több módszert is kipróbáltam, a legjobb talán a zselés párnácskák. Dobozban kapni, olyan rózsaszínû, kb.20 db. Elhelyezve a résekbe, szekrény mögé, rájárnak. A hatás biztos, de csak 3-5 nap múlva. Hátránya, hogy ott marad a tetem, ami egy darabig szakosít. Meg vigyázzunk a macskára kutyára, hogy õ ne érje el.(aromásított csalétek).

A google képen tovább kattintva az Madách utca végén jobbra látszik az elhagyott emeletes épület, égetett mész-tégla gyár volt. A kb. 30 méteres kéményt lebontották már. Ide hordta a keskeny nyomtávú kisvasút a terézhalmi erdõbõl a - homokot -. (homok dûnék) A rendes vasúton jött pedig az égetett mész, a Dunán-túlról. Szóval még az átkosban virágzott az ipar is. De voltak érintetlen erdõk is.

Fene vinné el, ellepték a házat az egerek. Két hete a konyhában fogtam egyet, aztán a sufniban több kiló (horgászatra szánt) vákuumozott fõtt búzámat tették tönkre múlthéten... Ott ragasztóval egy meglett, de van még, mert összepiszkított(ak) mindent... Ma reggel a fürdõben volt egy, sajnos kereket oldott. A ház több részén is van méreg, mind megvan rágva, pedig tegnap lettek kihelyezve! A padlásfeljáró émelyítõ, édeskés egérszag, undorító... A házban a szobák kivételével ürülék... (konyha, elõszoba, fürdõ, padlásfeljáró) Most voltam fen na padláson, ott viszont nem nagyon láttam nyomot.
Az egész városból hasonlókról számolnak be. Minden õsszel szokott lenni egy-két példány "átmeneti vendég", de most már kezdjük unni...

Link

Gyerekkorom jut eszembe, amikor olyan 6-7.-es osztálytársaimmal ki bicikliztünk az 5 km.-re lévõ terézhalmi erdõbe. A vasút vett egy 45 fokos kanyart, elõtte volt egy akácás erdõ. Nemcsak a fák ontották az illatot,hanem az alatta lévõ aljnövényzet, vadcserjék,ibolyák,mohák, a homoki humusz. Teljesen más bioszféra volt ott. Ma már nincs ott...

Elõtte, még olyan 10 éves koromban pedig zsákban kicsempésztük az öreg légpuskát fácánra vadászni. Valaki észrevett bennünket, (vasutas) mert pár félóra múlva kibiciklizett egy rendõr, és elvette a puskát,és gyalog biciklit tolva hazakísérte a "rendbontókat" .Kaptam is apámtól ezért leteremtést. Persze akkor már (1965) fekete fehérben (Munkácsi Tv.) mentek az amerikai western filmek a jugó Tv.-n, apámnak is kedvencei voltak, ha nem is értettük a szöveget,és az angol hangot.

Hú engem a darazsak az õrületbe kergetnek (eléggé bedagadós vagyok tõlük), meg a gyerekeket is féltem azért. Ugyanakkor amikor az Õrségbõl hazatértünk, mintha nem is lettek volna felénk, akkor a kontraszt. Én nem tudom, mi van arrafelé, bár már észrevettem, hogy Vas, Zala, Szlovénia, Ausztria déli része kegyetlenül el van árasztva velük (lehet, hogy szeretik az ottani természetközeli gazdálkodást: erdõfoltok, gyümölcsös, szõlõ mozaikot?)Persze én sem vagyok 100-as, mert pl. az Õrségben a ház mellett volt egy föld alatti fészek, s nem volt szívem este kinyiffantani õket.

Nem vagyok erdész "csak" természetszeretõ kölökkorom óta. Kávé pipa mellett kesernyés dolog jutott eszembe... Néhányan bizonyára tudták és ismerték de az öreg fa megóvása érdekében eddig "hallgattak" mert a mai világban az sem lehetetlen hogy valakik szemet vetettek rá (sok köbméter tüzifa kijönne belõle)
Ennek elhárítására legjobb a nyilvánosság, ez viszont magával hozza sokak látogatását ami fellendítheti a helyi turizmust de az öreg fának nem tesz jót ha emberek tapossák keményre körötte a földet, felmásznak rá, szemetelnek, végül megbetegítik. Fáimon látom hogy nem tesz jót a "nyüzsgés" nekik. Évek során megfigyelhettem hogy mindig ott jelenik meg rajtuk foltosodás, levélsárgulás, penész- és moha lerakódás ahol sûrûn "fogdossák" az "önkéntes gyümölcsszedõk" rendszerint ágakat törve zúzva letaposva, levelet tépdesve különösen ott ahol fel is másznak egyes erõsebb fákra. Matematikában, számítástechnikában, meteorológiában talán versenybe szállhatnék magasan képzett biológus-erdész fórumkollegáinkkal ám az õ szakterületükön laikus vagyok de annyit tudni vélek hogy a fákra káros mikroorganizmusok érkezhetnek széllel, hozhatják a megtelepedõ madarak ami természetes folyamat, a fák "megszokták". Viszont sosem fogják megszokni az emberi nyüzsgést és azt ami vele jár.
Néhai édesapám szentendrei telkén valóságos arborétumot (arborétumokból "könyörgött össze" növényritkaságokat melyek megfogantak gyarapodtak; kaukázusi cédrusa ma már háznál nagyobb alapterületû és "kitörik az ember nyaka" ha felnéz rá) teremtett a telek megvétele idején még teljesen kopár pismányi domcsúcson. Apám több tonna követ kibányászott, minden fának (30-40 centis kicsinek is) 2m mély gödröt (kb. 1m-en volt a vízvezetõ réteg) csákányozott, feltöltve talajjal vegyes kõzúzalékkal (esõs idõben kalapáccsal zúzta apróra a kibányászott köveket) hogy "ne a gyökér kínlódjon útkereséssel". A világháborút megjárt ejtõernyõs, de józan világnézetû matematikus édesapám hitt abban hogy a fák, bár primitív de érzõ lények. Az egyébként hirtelen haragú indulatos ember pihenése idején egyenként körüljárta fáit-növényeit, "beszélt hozzájuk" megsimogatta õket. Amikor ezt furcsállottam azt mondta: "fiam a növények érzik és meghálálják a szeretetet, igénylik is de nem szabad túlzásba se vinni békén kell hagyni õket ahogy embert és állatot" unokáira is rászólt emiatt. Egy spirálfüzetben vezette ám minden egyes növényének "fejbõl sorolta" latin és magyar nevét hogy követni se tudtam. A növények valóban meghálálták szeretetét, szépen gyarapodtak. Bár a fenyõ- és cédrusfélék majd felét elhordták "éjszakai látogatók" (a kisebb "közönséges" sorfenyõket és "duglászokat" gyakorlatilag kiirtották, utoljára egy magasra huzakodott fának a felsõ negyedét emelõkosárból csonkították meg de a többivel már nem tudtak mit kezdeni méretük miatt) a hatalmas, sûrûn teleültetett telken szinte meg se látszott. Idõvel arrajáró idegenek már rendre bekéredzkedtek kertjébe megnézni megfogant szépen fejlõdõ növényritkaságait, de apám módjával engedte hogy ne "háborgassák" feleslegesen növényeit.
Ezzel egybevetve, úgy vélem az említett faóriás élõhelye környékén mindenki tudott létezésérõl de hasonló megfontolásokból eltitkolták eddig gondozói.

A Sopron környéki erdõkben sok és sokféle gomba van, köszönhetõen a sok esõ utáni enyhe idõjárásnak.
Kis ízelítõ a talált, illetve megfigyelt gombákból:
Nagy õzlábgomba (sok van), Karcsú õzlábgomba, Kékhátú galambgomba, Dióízû galambgomba, Ízletes rizike, Ízletes vargánya, Szemcsésnyelû fenyõtinóru, Sárga gyûrûstinóru, Csoportos tuskógomba. Persze mérgezõek is vannak bõven: Gyilkos galóca, Citromgalóca, Karbolszagú csiperke, Begöngyöltszélû cölöpgomba, Légyölõ galóca, Hánytató galambgomba.
Persze még háromszor ennyit is le lehetne írni, de nem akarok untatni senkit.

Ilyenkor azért az jut eszembe, hogy ez nem okoz-e kárt a fákban, hiszen egyszer már átálltak, most megint hajtanak, de a tél még csak most jön. Azaz hogy kibírják-e ezt a szokásosnál gyakoribb, nem éves ciklusú átállást. Bár gondolom igen, hiszen ha nem, akkor már kihaltak volna

Gyökérrõl, gyökérmaradványról is kinõhet, és olyannak tûnhet, mintha a talajon nõne. Én jobb szeretem a fiatalabb kalapokat szedni, az öregebbeknek lehet egy kis rossz utóíze.

Nagyon szép és öreg fa lehet. Érdekes, hogy idáig nem fedezték fel, pedig eltelhetett pár évtized.
Erdész kollégák, erdõ kerülõk mi a véleményetek?

Köszönöm!

Én is arra gondoltam, csak a fotókon mindenütt valóban tuskóról nõnek, nekem meg a talajon.

Viszont utána olvastam, és azt írják, hogy "a világ egyik legnagyobb élõ organizmusa: legnagyobb telepe 8.9 km2, valamint a legtovább élõ faj, több ezer évig is elélhet".

Gondolom, egy tuskónak csak nincs ekkora kiderjedése, és nem is él ennyi ideig.

Akkor lehet a kertben gombászni? Tök jó!
Gondolom, még meg kell várni, amíg a kalapok jobban megnõnek (kisimulnak).

Gyûrûs tuskógomba (Armillariella mellea) vagy valamelyik közeli rokona. Itt olvashatsz bõvebben róla: Link (illetve bármely gombahatározóban )

Gyûrûs tuskógomba, vagy valamelyik rokon faj, eléggé hasonlítanak egymásra. Jól megfõzve ehetõ (20 perc minimum). Hívják szentmihályi gombának is.

Teli van a kertünk ilyen gombákkal. Csoportosan és egyesével is nõnek.
Tudja valaki, mi ez? Link

Magyarország legnagyobb törzskörméretel rendelkezõ fája: Link
Link

Köszi! Zebrapintyek voltak!

Valamilyen pintyféle lehet.
szerk.: szerintem Zebrapinty.

3 kis vendég járt nálam, de sajnos nem tudom a nevüket
Tengelic-re tippelek, de piros csörrel nem láttam sehol Link

Ugyanez a helyzet az erdõn is. Érdekes jelenségeket lehet megfigyelni. Lassan üdébb a vegetáció, mint júniusban volt. A Nagy-Inóc (természetesen Börzsöny hegység) délnyugati pillérén, a kopárabb sziklaletörések kökény- és csipkebokrai nyáron teljesen leégtek. Zörög alattuk a kényszerszáradt avar. A bokrok most újra hajtanak, friss zöld levelek pattantak ki, némelyik lassan virágbaborul. Õszi ide vagy oda, termés viszont alig van rajtuk.(Som, galagonya dettó.) A virágos kõrises, molyhos tölgyes állományok avarszintje olyan üde zöld, mint áprilisban. Ráadásul tegnap a Nagy-Koppány gyepes déli lejtõjén egy tavaszi hérics mosolygott rám. Szeptemberben nem sûrûn találkoztam még vele 550 méteren a Börzsönyben.

Munkahelyem valamelyik dolgozójának szabadalma a csavarlazító spray a darazsak ellen. A petróleum tartalma miatt (az valószínû, hogy jobban nedvesíti - lágyítja a darázsszárnyat, mint a víz, vagy alkohol alapú spray-k, ezért azonnali röpképtelenséget okoz). Nem csak gyalogossá teszi a darazsakat, hanem meg is fojtja õket, gyorsabban, mint ahogy a rovarirtó spray végezne velük. A rovarirtó spray-k használata esetén még van erejük - röpképességük támadni. Valószínû a naptej is hasonló okokból hatékony, mint a csavarlazító.
A szabadtéri kapcsolószekrényeinkben nyáron állandó lakók nyaranta a darazsak, így állandó támadásoknak vagyunk kitéve. Már az anyaggazdálkodási osztályunknak is feltûnt a túlzott csavarlazító használat, de a magyarázatot végül elfogadták. Én a rovarcsípés-allergiám miatt állandóan a kesztyûtartóban hordom a calcimusc ampullákat, a tavaszi - nyár eleji darázscsípés számomra életveszélyes lehet. Érdekes, hogy késõbb, nyáron - õsszel nem okoz nekem semmi komolyabb hatást a csípésük. Valószínû, hogy a tömegesen elszenvedett szúnyog és egyéb szelídebb vadállatok csípései immunizálnak, de minden tavasszal kezdõdik minden elõrõl.

A kertikapu zár darázsfészkeit én is megszenvedtem már néhányszor.

A bioszféra fórumban nem igazán illik valaminek az irtásáról írogatni, de az ember környezetében az emberi tevékenység miatt szaporodnak túl a darazsak: A szemétben gyakorlatilag korlátlanul találnak húst a lárvák etetéséhez, a gyümölcsmaradék meg a kifejlett darazsak számára nyújt könnyen megszerezhetõ táplálékot.