Kérdések és válaszok

Befejezem: "...skálával szemben."

A tapasztalatom az, hogy sokszor sajnos a kódok sem jelentenek túlzott magabiztosságot, ha el kivánom dönteni: hol van a határ a gyenge és a közepes esõzés/havazás, illetve a közepes és az erõs esõzés/havazás között. Lehet, hogy a számokkal történõ becslés éppen ezen a bizonytalanságon igyekszik enyhiteni. (Úgy, ahogyan az angol Tornado and Storm Research Organization a tornádó erõsségének érzékeltetésére 10-es skálát ajánl az Egyesült Államokban használatos, legtöbb 5-ös erõsségû skálával.)

Nálunk nincs, de a környéken sincs úgy tudom, csk kivételes alkalmakkor.
Link

Sziasztok!

Azt szeretném kérdezni, hogy Magyarországon,(vagy esetleg a szomszédos államokban) van e a 00 és 12 UTC felszálláson kívül ballon felengedés (leginkább a hajnali órák érdekelnének)

És ha igen hol és ezek elérhetõk e interneten.

Nagyon köszönöm a segítséget!

A megjelölésnek igazából nincs leírt, mellékelt képekkel, számszerû csapadékkritériumokkal alátámasztott definíciója, ez a MetNet észlelõi között az elmúlt évek során kialakult és elterjedt jelölés az intenzitásra. Ennél fogva némiképpen szubjektív az egyes intenzitási fokok megítélése, de jó dolognak tartom, hiszen a 4 hivatalosnál (70, 71, 73, 75) részletesebben kifejezhetõ a csapadékhullás mértéke.
A következõt csak gondolom, hogy nagyjából így vágható össze a 2 "skála":
ww70: 1/10
ww71: 2-4/10
ww73: 5-7/10
ww75: 8-10/10

Meteo: nagyon köszönöm a választ!

Azt jelenti, hogy ha a havazás intenzitását egy tizes skálán mérjük, akkor hatos erõsségû, tehát olyan jó közepes.

Gyakran találkozom számos megjelölésekkel a havazás kapcsán a megfigyeléseknél. Mit jelent a (például) 6/10-es havazás? A választ elõre megköszönöm!

GAMET
FAHU41 LHBM 100500
LHCC GAMET VALID 100600/101200 LHBP-
BUDAPEST FIR BLW FL100
SECN 1
SFC VIS: 06/10 2000-5000M SN SW OF DIMLO-TONDO
10/12 2000-5000M SN SW OF STEIN-MOPUG
10/12 0500-2000M +SN BLSN SW OF SIMLO-TONDO
SIG CLD: 06/10 BKN/OVC 0700-1000/XXX FT AGL SW OF DIMLO-TONDO
10/12 BKN/OVC 0200-1000/XXX FT AGL SW OF STEIN-MOPUG
ICE: 06/10 MOD TO SEV ABV 1500 FT AMSL SW OF DIMLO-TONDO
06/10 MOD ABV 7000 FT AMSL SW OF STEIN-MOPUG
10/12 MOD TO SEV ABV 1000 FT AMSL SW OF STEIN-MOPUG
TURB: MOD TO SEV BLW FL050
MOD FL050/100

DIMLO, TONDO, SIMLO, STEIN stb.
Ezek megvannak valahol, hogy melyik településeket, vagy területeket jelentik?

Oh köszi. pontosan ezt kerestem, csak elkerülte a figyelmem.

Itt van, ha ezt keresed:
Link

Leírások---napi adatok számítása és mérése

Látom jó kérdést sikerült feltennem. Egyébként az ilyen adatoknál fel szoktk tüntetni, hogy mibõl számolják ugye?
Mert hogy 1900-2010-ig elemzek jelenleg adatokat és számomra nem világos minden. A met.hu-s adatok is ilyenek:
Link
pl Debrecen 1900-2001-ig fenn vannak havi adatok de nem tudom mi mit jelent.

Nagyon szívesen!
Én is úgy gondoltam, hogy ez valóban hasznos lenne, ha mindenki megismerné, hiszen már többször felmerült a kérdés.

Akkor itt és most véget ért az elbeszélés, he-he!

Ez vitt egyébként félre:
"Látható tehát, hogy a napi 3 adatból számított értékek az év során mindvégig a valódi közép alatt maradnak, méghozzá eléggé stabil különbséggel (0,2-0,4 °C az eltérés).
A max-min-bõl számított értékek is rendre a valódi közép alatt maradnak, de itt már nagyobb a szórás (0,1-0,5 °C a különbség)"

Ám most tisztába tettük a dolgot, csak köszönni tudom a közölt adatsort!

Bocs, ezt most nem értem teljesen.
(Lehet, hogy elbeszéltünk egymás mellett. )

Én is úgy írtam eredetileg, hogy a korrekciós tényezõk szerepelnek.

Azaz egész egyszerûen van egy hónapunk, és ugye nyersen kijön rá valamilyen havi közép minden egyes módszerrel. Legyen például február. A napi 4 adatossal kapunk x fokot, a 3 adatossal y fokot, a max-min alapján pedig z fokot.

Ezekbõl úgy tudjuk a 24 órás, valódi közepet képezni, hogy a listából kiválasztjuk a vonatkozó korrekciót, és elõjel szerint hozzáadjuk a nyers értékhez, vagy pedig levonjuk belõle. Azaz a 24 órás közepeink lesznek:
1. (x+0,1) °C
2. (y-0,2) °C
3. (z-0,2) °C

Persze-persze, az 1., 2., 3. értékeknek így elvileg meg kéne egyezniük, tudom. Egy "minta"-hónap esetére meg is egyeznek, de elõfordulhat, hogy egy adott hónapban mégis különbözõek. Ekkor nem tudunk mást tenni, mint hogy következetesen ugyanazt a számítási módot alkalmazzuk minden hónap során. Így lesz homogén az adatsorunk.

Hangosan gondolkodok.
A számadatok véletlenül nem magát a korrekciós tényezõket jelentik?

Kiválasztottam elsõ példának a februárt:
Itt a tmin+tmax/2-re -0,1°C szerepel.
A 7+14+21/3-ra -0,4°C
A 01+07+13+19/4-re +0,1°C.

Különösen az utóbbi kettõre célzok a gondolatmenetem lefektetésében.
A háromadatos és a négyadatos metódus között 0,3°C az eltérés.
Az utóbbiba ugyebár egy hideg értékkel több van belefektetve.
Ezt az esti érték 2órával hamarabbi mivoltja nem kompenzálja.

Abszolút átlagos nappal operálok:
t01,t07,t13,t14,t19,t21: -3,-6,+5,+5,+1,-1°C
A háromadatos napi közép (7+14+21/3): -0,66°C
A négyadatosé (01+07+13+19/4): -0,75°C

Második példám július:
Itt a tmin+tmax/2-re -0,2°C szerepel.
A 7+14+21/3-ra -0,4°C
A 01+07+13+19/4-re +0,1°C.
A háromadatos és a négyadatos metódus között 0,5°C az eltérés.
Itt is áll az eggyel több hûvös adat.

Abszolút átlagos nappal operálok:
t01,t07,t13,t14,t19,t21: 17,14,28,29,23,21°C
A háromadatos napi közép (7+14+21/3): 21,3°C
A négyadatosé (01+07+13+19/4): 20,75°C

Folytathatnám a példákat, ám meglátásom szerint a négyadatos metódus jóval többször szerepel alacsonyabb értékkel mint a háromadatos.
Ebbõl kifolyólag és általánosítva jutottam arra a következtetésekre, hogy talán maguk a korrekciós tényezõk láthatóak.

Igen, szerintem is arra jó. A napiaknál persze el lehet játszogatni vele, hogy minden naphoz hozzáadunk pl. 0,2-t, és akkor ugyanaz jön ki, de hát itt a lényeg az úgyis a havi érték, szerintem is.

Mondjuk a havi átlaghoz hozzáadva tûnik kézenfekvõnek.

És még valami: a (7+14+2*21)/4-eshez sajnos nem találtam (egyébként számomra is meglepõ módon) eddig még hivatalos korrekciókat.

Az a helyzet igazából, hogy erre egészen pontos leírást nem találtam, hogy ez szigorúan napi középhõmérséklet esetére is alkalmazható-e, vagy csak a havira. Illetve alkalmazni lehet végül is biztosan, csak sokszor nagyobb eltérések adódhatnak az egyes módszerek között.
De a havi középre való alkalmazhatósága az, ami egészen biztosan jó.

Majd utánaérdeklõdök, hátha valaki tud errõl valamit, hogy régebben operatívan a napi középre is használták-e a korrekciókat.

Közben újra elolvasva téged látom, ezek napi korrekciós tényezõk.

Átböngészve a többi metódust, a 7+14+21+21/4-es metódus közelíti meg a legjobban a 24adatos naoi közepet.
Itt a faktor közelíti a nullát, így korrekciós tényezõ nélkül is megfelelõ.

Gyors kérdés még:
Ugye egyszerûen a nyers havi középhez kell hozzáadni eme faktorokat?

Nagyon szépen köszönöm!

Ezeket nagyon is megfontoljuk.

Részemrõl pedig a két szélsõértékkel számolt átlagokra hamarosan alkalmazom is.

A 7+14+21+21-es négyes átlag faktora nincs véletlenül benne?

Akkor tehát íme a valódi, 24 órás napi középhõmérséklet kiszámítására alkalmazott korrekciók Magyarország térségére, a különbözõ számítási módszerek esetében.

Még egyszer hangsúlyozom, ezek hivatalos, a WMO által elfogadott korrekciós tényezõk. Olyannyira, hogy a hazai hálózatban nagyon sokáig, egészen az automata-korszak kezdetéig használták õket a hivatalos közepek kiszámításához.

1. Napi 3 észlelésbõl, azaz a (t07+t14+t21)/3 alapján számított középhõmérséklet esetén (nem elírás: itt nem az a bizonyos esti észleléssel súlyozott átlag szerepel, hanem kifejezetten a nyers, napi három adatból számított érték!).
- január: -0,2 °C
- február: -0,2 °C
- március: -0,2 °C
- április: -0,3 °C
- május: -0,4 °C
- június: -0,4 °C
- július: -0,4 °C
- augusztus: -0,3 °C
- szeptember: -0,2 °C
- október: -0,2 °C
- november: -0,2 °C
- december: -0,2 °C
- ÉVES: -0,27 °C

2. A napi szélsõértékekbõl, azaz a (tmax+tmin)/2 alapján számított középhõmérséklet esetén.
- január: -0,1 °C
- február: -0,2 °C
- március: -0,3 °C
- április: -0,2 °C
- május: -0,1 °C
- június: -0,1 °C
- július: -0,1 °C
- augusztus: -0,2 °C
- szeptember: -0,4 °C
- október: -0,5 °C
- november: -0,3 °C
- december: -0,1 °C
- ÉVES: -0,22 °C

3. Napi 4 észlelésbõl, azaz a (t01+t07+t13+t19)/4 alapján számított középhõmérséklet esetén.
- január: 0,0 °C
- február: +0,1 °C
- március: +0,2 °C
- április: +0,1 °C
- május: 0,0 °C
- június: -0,1 °C
- július: +0,1 °C
- augusztus: +0,1 °C
- szeptember: +0,2 °C
- október: +0,3 °C
- november: 0,0 °C
- december: 0,0 °C
- ÉVES: +0,08 °C

(Csak a biztonság kedvéért: az idõpontok minden esetben CET-ben, azaz közép-európai idõben értendõek. Ez a téli idõszámítás szerint megegyezik a valódi helyi idõvel, a nyári idõszámítás szerint pedig egy órával kevesebb annál.)

Látható tehát, hogy a napi 3 adatból számított értékek az év során mindvégig a valódi közép alatt maradnak, méghozzá eléggé stabil különbséggel (0,2-0,4 °C az eltérés).

A max-min-bõl számított értékek is rendre a valódi közép alatt maradnak, de itt már nagyobb a szórás (0,1-0,5 °C a különbség).

A napi 4 adatból számított közép esetén télen és nyáron már alig-alig van csak eltérés a valódi középhez képest, tavasszal és õsszel viszont nagyobb a különbség.

Az év egészét tekintve az elsõ két módszer -0,3, illetve -0,2 °C-os anomáliát ad, a napi 4 fõterminusi mérésbõl képzett átlag esetén viszont már olyan kicsi az eltérés, hogy 0,1 °C-on belül marad.

További lehetõség, hogy a napi 8 terminusi óra (01, 04, 07, 10, 13, 16, 19, 22 CET) átlagából képezzük a középhõmérsékletet. Ezzel a módszerrel már annyira megközelítjük a 24 órás közepet (az eltérés minden hónapban 0,1 °C-on belül marad), hogy az így kapott értékek korrekcióra nem szorulnak, minden további nélkül elfogadhatók valódi középnek.

Természetesen mindezek sok év átlagából számított korrekciós tényezõk. Ezért egyes esetekben elõfordulhat, hogy a valóságos eltérés a különbözõ számítási módokkal képzett napi középhõmérsékletek között egészen más, mint az imént leírtak. Azonban minél nagyobb idõskálára vonatkoztatjuk a dolgot, annál pontosabb lesz, annál nagyobb megbízhatósággal lehet alkalmazni. (Hiszen a szélsõséges esetek egyre inkább kiejtik egymást.) Vagyis a havi közepek kiszámításánál már nagyon jól mûködik ez a korrekció, nem is beszélve az éves értékekrõl.

A fenti adatok forrása: OMSZ (és jogelõdjei) évkönyvek.


És akkor még egy pár szó ezzel kapcsolatban.
Azt gondolom - mivel többször is felmerült már a számítás kérdése - nagyon hasznos lenne, ha a metnet-es havi középhõmérséklet-térképek esetén tudnánk alkalmazni ezt a korrekciót a max-min-bõl számított közép esetére.
Nem tudom, hogy a térkép elkészítésénél informatikai szempontból ez mennyi nehézséget okozna, de az én eléggé szerény programozói tudásommal úgy képzelem, hogy kb. 1-2 plusz sort kellene talán csak beszúrni a programba, vagy még annyit sem. (Persze lehet, hogy nem így van.)
Mindenesetre ha ezt meg tudnánk valósítani, akkor a szolgálat havi középhõmérséklet-térképeivel is jobb lenne az összhang, és egyúttal adatainkkal közelebb lennénk a valósághoz is.

Nagyon köszönöm!

Íme a mai példa, ez nem spanyolviasz, csak szemlélettõ a mai nap:
Tmin: -4,3°C
Tmax:+2,3°C
T 7-14-21h: -4 - +2 -4 °C

Átlag:
Két mérésbõl: -1°C
Napi négybõl: (7+14+-21+21/4): -3,5°C
Az éjjeli adattal számolt négyadatos, a nyolcadatos és a továbbfinomított még szebb.

Nekem mai napig is a 21órás adat duplázása általi négyadatos átlag számolódik, lévén a mûszerezésem nem teszi lehetõvé.
Nem bánom, pláne, ha korrekciózhatom.

De tudok.
Éppen nemrégiben írogattam ki ezeket végre a régi évkönyvekbõl, hosszas keresgélés után.

Hamarosan elõszedem õket, és beírom.

A korrekciókról nem tudsz pontos dolgokat?
Nekem mostanában sok fejtörést okoz a nyáron alkalmazott napi két szélsõértékbõl számolt átlag és klímaátlag közötti különbság, így a viszonyítás bonyolultsága (ami még a napi négy mérésbõl összeálló téli télnél is fennáll).

Attól függ, hogy hol.

A hivatalos napi közép számítási mód az idõk során sokat változott. Volt:
- (t07 + t14 + 2*t21) / 4
- (t01 + t07 + t13 + t19) / 4
- (tmax+tmin) / 2.

(Az órák CET-ben értendõk.)

Ezekhez bizonyos, a WMO által elfogadott korrekciókat alkalmaztak, hogy a valódi, 24 órás közepet megkapják.

Az elsõ olyan módszer, amelyhez már nem kell korrekció, az a napi 8 darab terminusi értékbõl való számítás volt.

Manapság a napi 24 darab órás mérésbõl vett átlag a hivatalos.

Itt a metneten - ha minden igaz - a max, min-es módszert használja a program a térképek készítéskor, korrekció nélkül. Ez utóbbi sajnos elég nagy probléma bizonyos hónapokban az eltérés miatt, éppen ezért nagyon hasznos lenne, ha a korrekciókat itt is bevezetnénk majd a közeljövõben.

A Havi hõmérsékleti átlag az a napi átlagok átlaga, ugye? A napi átlag pedig a reggel délben és este mért 3 átlaga vagy a maximum és minimmum átlaga?

A szélsebesség napi értékeinek rögzítésével kapcsolatban lenne kérdésem.
Mikor "nullázzam" az adott nap legnagyobb széllökését és a szél által megtett távolságot (WD számol ilyet)? Reggel 6 UTC-kor, mint a szignifikáns jelenségeket, este 18 UTC-kor, mint a hõmérsékletet, esetleg 0 HLT-kor? Van erre valami egységesen elfogadott szabály? Az OMSZ napi jelentésében milyen idõtartamra vonatkozik a legnagyobb széllökés adata?
Elõre is köszönöm a választ.

Köszi mindkettõtöknek.

Így van, az simán mehet pl., hogy 5 Cu2, 4 Sc5 (vagy még több).

Szerintem írd be nyugodtan a mennyiségeket, hogy külön-külön mennyi van belõlük.
Én is írtam már be összesen 9-10 oktát, de a szintek miatt remélhetõleg ez kevesekben ad kételkedésre okot, akinek pedig ad, annak elmagyarázzuk.
Remélhetõleg hamarosan szinop szerint is észlelhetünk majd felhõzetet.

A bõvített észlésben a synop kód szerinti CL8 (Cumulus és stratocumulus különbözõ rétegekben (a startocumulus nem cumulusok szétterülésébõl jött létre) felhõzetet hogyan érdemes megadni, hogy ne legyen zavaró? Ha Cu-t és Sc-t adok, a felhõzet mennyisége (okta) biztos nem lesz jó.

Érdemes lenne az Idõjárás és a Légkör cimû szakfolyóiratoknak a kérdéses témába vágó tanulmányait felkeresni. Könyvtári böngészéseim alapján elmondhatom, hogy az Idõjárás a 70-es és 80-as években számos magyar nyelvû publikációt közölt (egy jó ideje a megjelenés angol nyelven történik). A negyedévenként megjelenõ Légkör rendszeresen ismerteti Magyarország hõmérsékleti- és csapadékviszonyának alakulását, megemlitve a szélsõséges mikroklimatológiai adatokat is, van térképes ábrázolás.

Nos, érdekes a kérdés,, a válasz engem is nagyon érdekel.
Talán ez abban nyilvánul meg, hogy a szél általában hidegfront jelenlétében nyírja a csapadékot.A HF mögött általában kiszárad a levegõ, ennek és a komoly magassági szeleknek köszönhetõen "hal meg" a csapadék a front mögött.
De majd biztosan kapsz szakmai választ is.

"A szél kinyírja a csapit", olvastam már néhányszor különbözõ fórumokon, ha nem is pont ebben a formában.
Ma többfelé hullott az országban jelentõs esõ, erõs - viharos szél mellett.
A kérdés: Mi befolyásolja, hogy egyes esetekben az elõzõ, más esetekben - mint például ma - az utóbbi verzió következzen be?

Sziasztok. Azt szeretném megtudni, hogy hol találok, vagy kihez fordulhatok, ha M.o. és a Kárpát medence bizonyos területeinek havi átlaghõmérsékletei, havi csapadékviszonyai, átlagos elsõ és utolsó fagyos nap, tenyész és vegetációs idõ hosszai érdekelnek. A nehezítés még annyi, hogy ha lehet akkor a területhez valami nagyon közel esõ állomás adatai érdekelnek, tehát ne egy nagyvárosé, mert terepi adatok lennének jók, bár gondolom az lehetetlen hogy ne teleplésen belüli mérõállomásokról származzanak az adatok, de akkor már inkább valami falu.
A válaszokat elõre is köszönöm. Szakdolgozathoz kellenének az adatok.

Lehet tudni, hogy február 21-én késõ délután Göd fölött hány kilométer magasan zajlott le a jelenség ("Ritkán észlelt meteorológiai jelenség Göd felett")? Az érdekes tanulmány a légkör 500 hPa-os szintjének idõjárási viszonyait elemzi, és ez 5 km-es magasságot, az Altokumulusz szintjét sugallja.

Elõírás földfelszíni meteorológiai megfigyelésekre (Budapest, 1997)
Írta: Domonkos Péter
Átdolgozta: Szudár Béla

Biztos nagyon triviális a válasz, de én nem tudom, mi az a "kék könyv". Valaki lenne kedves felvilágosítani, sajnos fogalmam sincs a dologról.

Hát ez lesújtó.
Csak tudnám miért sajnálják az adatokat

Köszi a segítséget!

Írtam a chmi-nek, válaszoltak is.
Sajnos a WMO intézkedett és ezentúl csak belsõ használatra kapnak óránkénti adatokat a chmi-sek.
Nekünk meg marad a 6óránkénti.

Beérném én már synop táviratokkal is, de azt sem találtam
Azért köszi, hogy szétnéztél

A chmi-hez hasonló részletesség (felhõalap, látástávolság, pontos felhõészlelés, stb.) máshol (tudtommal, és eléggé körülnéztem) nem elérhetõ, sajnos ide jutottunk.

Nem tudtok olyan oldalt ahol még meg lehet nézni az óránkénti adatokat?
Ogimet kilõve, mert ott is össze-vissza vannak csak táviratok.

Szia Heki!
Lehet, hogy it találsz valami használhatót...
Link
Link
Üdv.Á.

Remek!
Már ezek is csak 6-12 óránként frissülnek:
Link
Link

Lassan már semmilyen adat nem lesz elérhetõ?

Utólag nekem is feltûnt, de valamikor úgy tudom változtattak rajt a klímaállomásoknál. Most az van érvényben amit írtam, de valószínû régen a jelzett lapon lévõk voltak. Ha tudok utána nézek, de biztosan ez lesz a titok megoldása

Egy ilyen szûkített listáról én is hallottam, de a képen látható erõsebben körvonalazott jelenidõk nem teljesen fedik az általad említetteket.
Mindenesetre köszönöm!