Bioszféra
LAM kitûnõ fórumkollegám, igazad is van meg nem is 
El szeretném kerülni a hosszas disputát, mégis szerény ellenvetéssel kell éljek sommás megállapításoddal szemben 
A szerinted- el nem hangzott/nem létezõ mondás létezik és elhangzott bár nem szó szerint DE lényegét tekintve ugyanezzel az értelemmel görögül - IGEN.
Aristoteles- Nicomachean Ethics címû (350 B.C.E írt) mûvében olvasható (bár nem latinul) mely sok fordítást és kommentárt megért napjainkig. Neten sok egyetemi könyvtárban szabadon hozzáférhetõ az eredeti mû is görögül (PDF-ben letöltöttem, gyér görögtudásommal beleolvastam).
Megbocsáss hogy eredeti görög helyett angol fordítást idézek egy elemzésbõl: "It is also worth noting that Aristotle himself broke away from Plato’s circle by "honoring truth over friends" [eth.nic. 1.6, 1096a15], giving rise to the famous bon mot "Plato amicus, sed magis amica veritas." ~ azaz magyarul "Maga Arisztotelész hagyta el Plato körét "Az igazság erõsebb a barátságnál" felkiáltással, amibõl a szellemes mondás keletkezett és idéztem mert úgy éreztem hozzászólásod két sorához nagyon illik. Letölthetõ angol forrása: G.Reydams-Schils Authority and Agency in Stoicism (grbs.library.duke.edu/article/download/12841/1931) (aki gondolja görögül is letöltheti) Még annyit- "Consists of ten books, originally separate scrolls, and is understood to be based on notes from his lectures at the Lyceum, which were either edited by or dedicated to Aristotles son, Nicomachus." ~ "tíz könyvbõl áll ~ fiának Nicomachus-nak dedikálva".
Az általad vitatott mondás legkorábbi latinosított változatát Roger Bacon (1214-1294) ferences rendi szerzetes írja le Opus Majus c. mûvében dialógusként:
"Nam Plato dicit: Amicus est Socrates, magister meus, sed magis est amica veritas." Et Aristotelis dicit "se magis velle consentire veritati, quam amicitiae Platonis, doctoris nostri." ~ magyarítva "Plato mondja: Socrates, a mesterem, a barátom de van egy még jobb barátom, az IGAZSÁG. És Aristoteles azt válaszolja, õ jobban szeret az igazsággal összhangban lenni mint Plato-val barátságban." Ez már Bacon "költött" dialógusa ami nem változtat azon hogy a mondás lényegét Arisztotelész idõszámítás elõtt 350-ben írta le.
Közbevetõleg: az "Opus Majus" (A nagy mû) a tévedések forrását keresi. Bacon négy, tévedésekhez vezetõ (sajnos ma is létezõ) okot nevez meg:
- A hamis tekintélybe vetett vak hit.
- A szokás ami a hamisat konzerválja.
- A tapasztalatlan tömeg elõitéletei.
- A látszattudás, ami mögött a tudatlanság bújik meg.
A fentebb hivatkozott eredeti görög mûben olvasható Arisztotelész mondása, lényegét tekintve ugyanazzal az értelemmel mint a mai közhasználatban forgó latinosított szavakkal.
Mivel görög eredetiben nehézkesebb Arisztotelészt idézni viszont Roger Bacon latinosított változata "érthetõbb", azóta is sokan idézik a latinosított szöveget, elsõként megemlítve Isaac Newtont aki 1661-ben nyitott jegyzetfüzetébe a latin változatot írta jelmondatnak.
Úgy vélem nem alaptalanul protestálok sommás kijelentésed ellen. Lényegét tekintve Arisztotelésztõl származik a mondás "veleje". Igaz, nem Roger Bacon latinosított változatában, hanem görögül mondta/írta a saját megfogalmazásában. A mondás azóta is változik formálódik, pld. Alfred Tarski (Berkeley,California) lengyel matematikus-filozófus változata "Inimicus Plato sed magis inimica falsitas " ~ "Plato ellenség, de a valótlanság nagyobb ellenség".
El szeretném kerülni a hosszas disputát, mégis szerény ellenvetéssel kell éljek sommás megállapításoddal szemben A szerinted- el nem hangzott/nem létezõ mondás létezik és elhangzott bár nem szó szerint DE lényegét tekintve ugyanezzel az értelemmel görögül - IGEN.
Aristoteles- Nicomachean Ethics címû (350 B.C.E írt) mûvében olvasható (bár nem latinul) mely sok fordítást és kommentárt megért napjainkig. Neten sok egyetemi könyvtárban szabadon hozzáférhetõ az eredeti mû is görögül (PDF-ben letöltöttem, gyér görögtudásommal beleolvastam).
Megbocsáss hogy eredeti görög helyett angol fordítást idézek egy elemzésbõl: "It is also worth noting that Aristotle himself broke away from Plato’s circle by "honoring truth over friends" [eth.nic. 1.6, 1096a15], giving rise to the famous bon mot "Plato amicus, sed magis amica veritas." ~ azaz magyarul "Maga Arisztotelész hagyta el Plato körét "Az igazság erõsebb a barátságnál" felkiáltással, amibõl a szellemes mondás keletkezett és idéztem mert úgy éreztem hozzászólásod két sorához nagyon illik. Letölthetõ angol forrása: G.Reydams-Schils Authority and Agency in Stoicism (grbs.library.duke.edu/article/download/12841/1931) (aki gondolja görögül is letöltheti) Még annyit- "Consists of ten books, originally separate scrolls, and is understood to be based on notes from his lectures at the Lyceum, which were either edited by or dedicated to Aristotles son, Nicomachus." ~ "tíz könyvbõl áll ~ fiának Nicomachus-nak dedikálva".
Az általad vitatott mondás legkorábbi latinosított változatát Roger Bacon (1214-1294) ferences rendi szerzetes írja le Opus Majus c. mûvében dialógusként:
"Nam Plato dicit: Amicus est Socrates, magister meus, sed magis est amica veritas." Et Aristotelis dicit "se magis velle consentire veritati, quam amicitiae Platonis, doctoris nostri." ~ magyarítva "Plato mondja: Socrates, a mesterem, a barátom de van egy még jobb barátom, az IGAZSÁG. És Aristoteles azt válaszolja, õ jobban szeret az igazsággal összhangban lenni mint Plato-val barátságban." Ez már Bacon "költött" dialógusa ami nem változtat azon hogy a mondás lényegét Arisztotelész idõszámítás elõtt 350-ben írta le.
Közbevetõleg: az "Opus Majus" (A nagy mû) a tévedések forrását keresi. Bacon négy, tévedésekhez vezetõ (sajnos ma is létezõ) okot nevez meg:
- A hamis tekintélybe vetett vak hit.
- A szokás ami a hamisat konzerválja.
- A tapasztalatlan tömeg elõitéletei.
- A látszattudás, ami mögött a tudatlanság bújik meg.
A fentebb hivatkozott eredeti görög mûben olvasható Arisztotelész mondása, lényegét tekintve ugyanazzal az értelemmel mint a mai közhasználatban forgó latinosított szavakkal.
Mivel görög eredetiben nehézkesebb Arisztotelészt idézni viszont Roger Bacon latinosított változata "érthetõbb", azóta is sokan idézik a latinosított szöveget, elsõként megemlítve Isaac Newtont aki 1661-ben nyitott jegyzetfüzetébe a latin változatot írta jelmondatnak.
Úgy vélem nem alaptalanul protestálok sommás kijelentésed ellen. Lényegét tekintve Arisztotelésztõl származik a mondás "veleje". Igaz, nem Roger Bacon latinosított változatában, hanem görögül mondta/írta a saját megfogalmazásában. A mondás azóta is változik formálódik, pld. Alfred Tarski (Berkeley,California) lengyel matematikus-filozófus változata "Inimicus Plato sed magis inimica falsitas " ~ "Plato ellenség, de a valótlanság nagyobb ellenség".
Nem ismertem a történetet..gyászos ez is és sajnos jellemzõ is....no meg nem kétséges,hogy nem a populáció dinamika áll a háttérben... [esõ] ..de ezek is csak igazolt rabsicok voltak és nem vadászok..és fõleg nem vadgazda szakemberek..
Az igazságnak valóban nagyobb ereje van, mint a baráti érzelemnek, de ez ugyan a norma életben nem hangzott el Arisztotelész szájából 
..fõleg nem a középkorban!
..fõleg nem a középkorban! 
Értem amit mondasz, és az valóban úgy lenne a helyes. Azonban a vadászok is a közbõl kerülnek ki, és sajnos nem mindegyik arról híres, mint az a kettõ, akit személyesen ismerek
Röviden a hajdan volt bácsi farkasfalka (vég)története: A kétezres évek elején, az sokévtizedes kóborlásokután a újból szaporodó falka volt a Kiskunságban. Természetesen nagy figyelem kísérte õket. Nem kellett hozzá sok idõ, hogy - itthon szintén természetesnek vehetõ módon - a vadászok kilövési engedélyt kérjenek. Nem tudom mi volt az indok. Nem tudom mit vártak, de persze hogy nem adtak engedélyt egy falkányi fokozottan védett állat eltüntetésére. Mit ad az ég, miután közöltékvlük, hogy nincs lövöldözés, rövid idõn belül eltûnt az összes farkas. Falkástól, gereznástól, hullatékostól, mindenestõl. Sem a szomszédos területeken, sem a korábbi törzsterületekhez tartozó folyosón nem akadtak nyomukra. Namost két dolog lehet: az egyik, hogy az évek óta ott tartózkodó és szaporodó farkasnak tele lett a töke a homokbuckákkal és egy hét alatt elment új helyre, vagy a derék vadászok kiírtották mindet.
Röviden a hajdan volt bácsi farkasfalka (vég)története: A kétezres évek elején, az sokévtizedes kóborlásokután a újból szaporodó falka volt a Kiskunságban. Természetesen nagy figyelem kísérte õket. Nem kellett hozzá sok idõ, hogy - itthon szintén természetesnek vehetõ módon - a vadászok kilövési engedélyt kérjenek. Nem tudom mi volt az indok. Nem tudom mit vártak, de persze hogy nem adtak engedélyt egy falkányi fokozottan védett állat eltüntetésére. Mit ad az ég, miután közöltékvlük, hogy nincs lövöldözés, rövid idõn belül eltûnt az összes farkas. Falkástól, gereznástól, hullatékostól, mindenestõl. Sem a szomszédos területeken, sem a korábbi törzsterületekhez tartozó folyosón nem akadtak nyomukra. Namost két dolog lehet: az egyik, hogy az évek óta ott tartózkodó és szaporodó farkasnak tele lett a töke a homokbuckákkal és egy hét alatt elment új helyre, vagy a derék vadászok kiírtották mindet.
A bácsi farkasfalka történet nekem homály, fogalmam sincs mirõl van szó.De ez mellékes.
Viszont az nagyon nem, hogy hivatásos vagy rabsic volt.Fõleg,hogy mit akarunk üzenni a hírrel a köznek. Utóbbi ugyanis nem vadász, hanem üldözendõ és szankcionálandó bûnözõ, aki bûncselekményt követ el.Ha az elõbbi volt, az vagy a hivatása szégyene vagy óriási szakmai hibát vétett. Ha tudatosan lõtte meg, arról ahogy írtam nem tudnánk, mert nem lenne tetem, így hír sem. Ha baromira benézte, amire lehet esély, az pedig olyan szakmai hiba, mint a foglalkozás körében elkövetett egyéb jogi kategóriák, más szakmáknál.Lábszár lövés az elég utánadobottnak tûnik, nem keresett rá, stb..Sarkosan.
De messze nem ér öt év börtönt, a rabsichoz képest, akinek simán ki kellene osztani.
Annó, amikor még gõzünk nem volt a börzsönyi hiúzokról a Disznós-gerincen egy borús, párás õszi napon átvillanó hiúzt lazán kutyának néztem a fák között. Késõbb jöttem rá, amikor nyakcsigolyán vágott muflonkosba botlottam a hegy túlfelén a lóégési fenyves alatt, hogy nem az volt.
De nem volt zsigerben,hogy a Börzsönyben hiúzba botlasz, ahogy a hatszor akkora Bükk területén is ez lenne a legfontosabb. A magánvadászok és az állami hivatásosak között zsigerbe oltani a farkas lehetõségét is!
Kevés esélyt látok,hogy bármi érdemleges és tényszerû kiderüljön és azt úgy is írják meg.
Szép lehetsz, de okos nem...
Mondjuk Milánra kiváncsi lennék, mert õ a szakember én csak a partvonalról kajabálok..
Viszont az nagyon nem, hogy hivatásos vagy rabsic volt.Fõleg,hogy mit akarunk üzenni a hírrel a köznek. Utóbbi ugyanis nem vadász, hanem üldözendõ és szankcionálandó bûnözõ, aki bûncselekményt követ el.Ha az elõbbi volt, az vagy a hivatása szégyene vagy óriási szakmai hibát vétett. Ha tudatosan lõtte meg, arról ahogy írtam nem tudnánk, mert nem lenne tetem, így hír sem. Ha baromira benézte, amire lehet esély, az pedig olyan szakmai hiba, mint a foglalkozás körében elkövetett egyéb jogi kategóriák, más szakmáknál.Lábszár lövés az elég utánadobottnak tûnik, nem keresett rá, stb..Sarkosan.
De messze nem ér öt év börtönt, a rabsichoz képest, akinek simán ki kellene osztani.
Annó, amikor még gõzünk nem volt a börzsönyi hiúzokról a Disznós-gerincen egy borús, párás õszi napon átvillanó hiúzt lazán kutyának néztem a fák között. Késõbb jöttem rá, amikor nyakcsigolyán vágott muflonkosba botlottam a hegy túlfelén a lóégési fenyves alatt, hogy nem az volt.
De nem volt zsigerben,hogy a Börzsönyben hiúzba botlasz, ahogy a hatszor akkora Bükk területén is ez lenne a legfontosabb. A magánvadászok és az állami hivatásosak között zsigerbe oltani a farkas lehetõségét is!
Kevés esélyt látok,hogy bármi érdemleges és tényszerû kiderüljön és azt úgy is írják meg.
Szép lehetsz, de okos nem
...Mondjuk Milánra kiváncsi lennék, mert õ a szakember én csak a partvonalról kajabálok..
Még annyit, nemcsak a külsõ megjelenés fontos, a pókoknál pld. a szemek elrendezése is segít meghatározásukban. Kis összehasonlítás (igaz, külsõleg erõsen elütõ fajoktól): Link
Viszont itt egy "csalikép", az egyik külsõleg pókszabású, annak is nevezzük de mégsem pók, mi az?
Viszont itt egy "csalikép", az egyik külsõleg pókszabású, annak is nevezzük de mégsem pók, mi az?
yakin, természetesen igazad van Nem emeltem ki hogy Bubu "mák-bogara" (1.) repülni nem tud mert a csatolás "Életmód" alfejezetében megemlítik (úgy véltem, aki megnézi a képet, a kísérõszöveget is átolvassa).
A hátmintázatot és a pontszemeket véltem lényegesebbnek a megkülönböztetéshez ha növényeken mászkáló rovarokat cserkészünk be makrózásra
Nem emeltem ki hogy Bubu "mák-bogara" (1.) repülni nem tud mert a csatolás "Életmód" alfejezetében megemlítik (úgy véltem, aki megnézi a képet, a kísérõszöveget is átolvassa).A hátmintázatot és a pontszemeket véltem lényegesebbnek a megkülönböztetéshez ha növényeken mászkáló rovarokat cserkészünk be makrózásra
Bubu sokféle névvel illetik (ahogy Te is) hivatalosan verõköltõ bodobács
Érdekessége hogy hasonlít a bodobácsokra de mégsem bodobács hanem egy poloskafaj (~címerespoloska alkatúak ~ faj Pyrrhocoris apterus) nincsenek pontszemei és a hátmintázata is eltérõ a bodobácsokétól. Ez a poloskafaj a "verõköltõ bodobács" nevet onnan kapta, hogy a legelsõ tavaszi rovarok egyike, már gyenge napfényben is tömegesen mutatkoznak- néphiedelem szerint a verõfény hírnökei
Összehasonlításra: 1. "Verõköltõ bodobács" poloska Link képén jól látható hogy a fejtetõn nincsenek pontszemei és pontosan olyan a hátmintázata mint amit meglõttél 2. "Lovagbodobács" Link - erõsen eltérõ a hátmintázata és vannak pontszemei. Sok hasonlót fotóztam-makróztam én is mindkét rovarból, évekkel ezelõtt Jaurinum fórumkollega meghatározása alapján tanultam meg különbséget tenni közöttük
Érdekessége hogy hasonlít a bodobácsokra de mégsem bodobács hanem egy poloskafaj (~címerespoloska alkatúak ~ faj Pyrrhocoris apterus) nincsenek pontszemei és a hátmintázata is eltérõ a bodobácsokétól. Ez a poloskafaj a "verõköltõ bodobács" nevet onnan kapta, hogy a legelsõ tavaszi rovarok egyike, már gyenge napfényben is tömegesen mutatkoznak- néphiedelem szerint a verõfény hírnökei
Összehasonlításra: 1. "Verõköltõ bodobács" poloska Link képén jól látható hogy a fejtetõn nincsenek pontszemei és pontosan olyan a hátmintázata mint amit meglõttél 2. "Lovagbodobács" Link - erõsen eltérõ a hátmintázata és vannak pontszemei. Sok hasonlót fotóztam-makróztam én is mindkét rovarból, évekkel ezelõtt Jaurinum fórumkollega meghatározása alapján tanultam meg különbséget tenni közöttük
Verõköltõ bodobács (Pyrrhocoris apterus), aki valójában poloska és szereti a mályvát
Ha már mályva bokor elvirágzott magháza, akkor nekem is van egy bogaram. Az elterjedt nevét elfelejtettem, de felénk még hívják mák bogárnak is. Érdekes a kitin fedõ szárnyán a mintázat,olyan mint az indián totemen egy emberi arc.
Telefonnal készült, makró+zoom.
Link
Telefonnal készült, makró+zoom.
Link
Azt hittem, hogy Milán fog rárepülni a témára, de így sem rossz
A cikket nem olvastam, mert már elõzõ nap egy másik oldalon elolvastam a tényszerû hírt. Valószínûleg lelõtték és elküldték vizsgálatra. Pont.
Ilyenkor mindig eszembe jut (azt hiszem már említettem is itt) a Bácsban volt farkasfalka esete. Nyilván neked nem kell magyarázni, hogy mi trötént. Persze nem lett bizonyítva semmi, de azért ne legyünk már hülyék
Itt lehetett vadász, orvvadász. A lényegen nem változtat.
A cikket nem olvastam, mert már elõzõ nap egy másik oldalon elolvastam a tényszerû hírt. Valószínûleg lelõtték és elküldték vizsgálatra. Pont.
Ilyenkor mindig eszembe jut (azt hiszem már említettem is itt) a Bácsban volt farkasfalka esete. Nyilván neked nem kell magyarázni, hogy mi trötént. Persze nem lett bizonyítva semmi, de azért ne legyünk már hülyék
Itt lehetett vadász, orvvadász. A lényegen nem változtat.
yakin, csak tippelek: patkány-egér-pocok lehet, olyan rágcsáló amely régóta az ember közelségében él, megszokta az emberi mozgást és megél bármely hulladékon is.
Tegnap szokatlanul népes lúdcsapat vonult erre is, bár a darvakétól kissé eltérõ szögben, majdnem pontosan K-Ny irányba repültek. A minapi darvak DK-ÉNy irányba tartottak. A lúdcsapat alakzata is eltért a darvakétól. A darvak szokatlanul nagy létszámuk ellenére kis hullámzással de tartották a "V" alakzatot. A ludak viszont többségükben egy szokatlanul hosszú "fõvonalban" repültek, szorosan egymást követve. A "fõvonal" tengelyének majdnem szabályosan harmadolt "csomópontjaiban" csatlakozott hozzájuk "V" alakban két kisebb csapat. Nagyon igyekeztek együttmaradni mégis számos lúd "kóválygott" elkülönülve mellettük keresve helyüket, talán azonos fészkelõhelyrõl származó csapattársaikat keresve "kiálltak-beálltak" és õk lármáztak a leghangosabban mert (némileg sorban álló emberek tülekedésére emlékeztetve) társaik nem engedték be a zárt szabályos vonalba, csak valamelyik ág végére sorolhattak. Érdekessége, hogy éveken át csak kisebb csapatokat láttam de ekkorát együtt még nem. A régi kisebb csapatok nemegyszer szeszélyes irányokba vonultak, volt amelyik egyenesen É felé tartott, de olyan is akadt amelyik ugyanakkor ellenkezõ irányba, D felé igyekezett. A tegnapi fél égboltra elhúzódó nagy csapat határozottan Ny felé tartott. Szemlátomást "sietõs" volt a dolguk és nagyon igyekeztek szorosan együtt maradni hosszúra nyúlt vonaluk ellenére. A lemaradozókkal gyengébbekkel nem törõdött a vezér, "céltudatosan" tartotta tempóját és irányát. Azt nem tudom hogy idén miért verõdtek ilyen nagy létszámú csapatokba a darvak és a ludak, a korábbi években jóval kisebb csapatokat láttam vonulni.
Az is, hogy elfagyott a dáliám, és a kardvirág nálam most van fõvirágzásban a július elejei ültetés után. A hülyeséget félretéve: az özönnyi harlekin mellett sok hétpettyessel is találkozni. A darvak légifolyosóján egyre nagyobb a forgalom. Vadlibákat csak egy csoapatot láttam, kelet-nyugati repülési irányban
Gyászos dolog. 
De...ha hivatásos vadász lõtte ki, tudva,hogy farkast lõ, a tetemet sose találják meg. Egy vérebbel játék lett volna utánkeresni a vércsapán. A farkasgerezna pedig rég száradna valami padláson.Ha kutyának nézte (rossz fényviszonyok,takarás stb.) és utánadobott egy lövést, akkor bár nem teljes mértékben a szakma írott és íratlan szabályai szerint, de alapvetõen a vadászati törvény szerint járt el, írtva az erdõn dúvadnak számító kutyát, az erdei vadállomány védelmében.
Az pedig végképp nem értem, hogy az állatvédõ liga vagy mi vezetõje, mi alapján állítja ex catedra,hogy nem orvvadász volt...
..a röntgenkép?..ballisztikus jelentés?..vagy mi az ördög? 
..arról nem is beszélve,hogy a felvidék populációból szivárogtak át hozzánk egyes farkas egyedek, vagyis a hazai életterük igencsak peremhelyzetû, így nem falka, csak egy-egy farkas család egy-egy példányába lehetne nagy ritkán belefutni..
Link
De...ha hivatásos vadász lõtte ki, tudva,hogy farkast lõ, a tetemet sose találják meg. Egy vérebbel játék lett volna utánkeresni a vércsapán. A farkasgerezna pedig rég száradna valami padláson.Ha kutyának nézte (rossz fényviszonyok,takarás stb.) és utánadobott egy lövést, akkor bár nem teljes mértékben a szakma írott és íratlan szabályai szerint, de alapvetõen a vadászati törvény szerint járt el, írtva az erdõn dúvadnak számító kutyát, az erdei vadállomány védelmében.
Az pedig végképp nem értem, hogy az állatvédõ liga vagy mi vezetõje, mi alapján állítja ex catedra,hogy nem orvvadász volt...
..a röntgenkép?..ballisztikus jelentés?..vagy mi az ördög? ..arról nem is beszélve,hogy a felvidék populációból szivárogtak át hozzánk egyes farkas egyedek, vagyis a hazai életterük igencsak peremhelyzetû, így nem falka, csak egy-egy farkas család egy-egy példányába lehetne nagy ritkán belefutni..Link
Hát igen, mindenkinek meg van a magához való esze. Kivéve néhány embertársunkat...
Nem mindig törik szét ha leesik. Én olyat láttam, hogy az autók elé dobálták a varjak a diókat. Elõbb-utóbb rámegy egy kocsi és összetöri. Korábban én is filmen láttam ilyet. Tokióban azt is kifigyelték a madarak, hogy rendszeres idõközönként leáll a forgalom (piros lámpa), és addig nyugodtan lakmározhatnak. (Ahol én láttam Fehérváron, nem volt közlekedési lámpa.)
Tegnap olvastam. Azt hittem elhajingálom az agyam a primitívség ilyesfajta megnyilvánulásától 
Reggel söpörtem az iskolaudvart, hogy tudjak késõbb órát tartani. Egyszer csak azt érzékeltem, hogy potyognak a diók körülöttem. Felnézve a diófára egy népesebb varjú csapatot láttam, akik a lábukkal szüretelték a diót, ami leesett, széttört és így hozzájutottak a finom csemegéhez. Filmen már láttam hasonló akciót a madaraktól, de így élõben érdekesebb volt.
Ezek szerint követik azt a "hagyományt", hogy normális térképezéshez az erre alkalmas idõszakot használják fel, helyes. Egy ideje rászoktunk arra, hogy mérés közben fotózunk is, ezzel rögzítve a "4. dimenzió" múlását (ha kell).
Más: van elképzelésetek, hogy egy eNber által sûrûn (heti 3-4 alkalommal) látogatott barlangban milyen rágcsáló élhet?
Más: van elképzelésetek, hogy egy eNber által sûrûn (heti 3-4 alkalommal) látogatott barlangban milyen rágcsáló élhet?
Vannak még olyan utcaképek, mint a méhes,hogy tovább mégy észak felé, és egyszer csak átvált elõzõ év novemberi képekre. Több városi barangoláson is van ilyen, csak elõtte szépen összefûzik a helyzet képeket. Azért ez sok utómunkát is kíván.Sõt a privát táblák, rendszámok és akár a személyek kiszûrését is meg tudják csinálni, néha azért gyér az emberi alak. A szerkesztett kép kerül ki a goglira, néha pár hónap múlva.. Olvastam, hogy csak akkor járnak, ha jó a fényviszony, tehát inkább napos idõben.
Bocsánat, eléggé offtopic (bár mi is a bioszféra részei vagyunk ), de a street view-n vannak érdekes dolgok. Pl.: Link [esõ]
), de a street view-n vannak érdekes dolgok. Pl.: Link [esõ] 
Hú, ez durva! Még jó, hogy senki nem volt az utcán...
Nem semmi, hogy pont egy ilyet csípett el a gugli
Nem semmi, hogy pont egy ilyet csípett el a gugli
Jó képek, csak ugye a Google Str.wiew 2012. Májusi felvétele. (ott van minden kép bal alján a dátum).
Pár lépéssel odébb mintha varjú csapat lenne..
Pár lépéssel odébb mintha varjú csapat lenne..
Itt épp az imént húzott el a darvak népes tárasága DK felõl ÉNy irányba nagy lármával és szokatlanul alacsonyan (tán "fent" hideg van nekik). Szoros közelségben követték egymást, mégis hosszú vonalra nyúlt a csapat, átvonulásuk percekig tartott de jellegzetes "alakzatukat" tartották. Általában "rövidebb" csapatokat láttam eddig mint a maiak.
Érdekességnek megemlítem hogy egy sas viszont ÉNy felõl jelent meg és haladt DK irányba a darvak megjelenése elõtt. A sas is "fázhat" mivel most nem termikelt magasan hanem a szokottnál alacsonyabban repült (magasságát tartva, szinte ugyanott ahol a darvak repültek késõbb). A sas valahová az Alföldre tarthatott mert nyílegyenesen szelte át az eget amig láttam. Szemlátomást nem vadászott, bár vijjogását gyakran hallatta.
Érdekességnek megemlítem hogy egy sas viszont ÉNy felõl jelent meg és haladt DK irányba a darvak megjelenése elõtt. A sas is "fázhat" mivel most nem termikelt magasan hanem a szokottnál alacsonyabban repült (magasságát tartva, szinte ugyanott ahol a darvak repültek késõbb). A sas valahová az Alföldre tarthatott mert nyílegyenesen szelte át az eget amig láttam. Szemlátomást nem vadászott, bár vijjogását gyakran hallatta.
Bár nem Fotóiskola, de a Bioszférás fotózásban is hasznos lehet a körpanoráma. Nem olyan riasztóan bonyolult mert jó és ingyenes-free szoftverek sok helyen elérhetõk Itt egy napkelte elõtti hajnal (most csak "csíkban lepörgetem" az eredeti, nagyméretû 47x64°-os látószögben készült 3-5 Mb-os képekrõl kivágatolt keskeny sávot GIF animban de természetesen az összeállító szoftver lehetõvé teszi a megállítást és nagyítást az eredeti képméretig de embertelen sok memóriát foglal)
Egyszerû, a szoftver hatásos, de több probléma merülhet fel, az egyik pld. a képenként változó megvilágítás amit a fotomasina nem tud képsorozatban illeszthetõvé kiegyenlíteni mivel minden képterülethez más erõsítés kell, ezért hosszadalmas utómunkálatok kellenek a jó kiegyenlítéshez. Gyakorlati példa a Kerek-zátony sziget panoja:
Látható hogy a gép automatikája az egyes képek változó megvilágítása miatt nem tud az egész képre kiterjedõ jó kiegyenlítést végezni ezért sok utómunkát igényel a részképek változó megvilágításában is jó illesztése mert nem mindent végez el automatikusan a szoftver.
Amellett komoly "türelemjáték", a fenti sziget telézett képét csillagászati távcsõ állványára szerelt masinával csináltam pár fokonként elfordítva ami "huha sok" képet eredményez: Link ~ (+) jel nagyítja
(A dátumozásból "leszámolható" mennyi képbõl állt össze az közel É-D irányú sorozat)
Természetesen állványon körbeforgatott videokamerával is megoldható a körpanoráma, de a videó állóképekre bontása is nagyon sok (akár több ezer) képet eredményez aminek kiválogatása 360°-os forgatható-megállítható-felbontáshatásig nagyítható panorámakép összeállításához meglehetõs türelempróba, csak az kezdjen bele akinek van türelme és ideje rá, ám az eredmény végül MEGÉRI
(Persze erre is vannak már jó szoftverek, de azok "fizetõsek". Az ingyenes szoftverekkel is szépen lehet dolgozni csak több idõ és "hozzáadott saját tudás" kell hozzájuk, de ennek ellenére esetleg kedvet kaphattok hozzá )
Jó napot jó kedvet Bioszféra/Metnet
Itt egy napkelte elõtti hajnal (most csak "csíkban lepörgetem" az eredeti, nagyméretû 47x64°-os látószögben készült 3-5 Mb-os képekrõl kivágatolt keskeny sávot GIF animban de természetesen az összeállító szoftver lehetõvé teszi a megállítást és nagyítást az eredeti képméretig de embertelen sok memóriát foglal)
Egyszerû, a szoftver hatásos, de több probléma merülhet fel, az egyik pld. a képenként változó megvilágítás amit a fotomasina nem tud képsorozatban illeszthetõvé kiegyenlíteni mivel minden képterülethez más erõsítés kell, ezért hosszadalmas utómunkálatok kellenek a jó kiegyenlítéshez. Gyakorlati példa a Kerek-zátony sziget panoja:
Látható hogy a gép automatikája az egyes képek változó megvilágítása miatt nem tud az egész képre kiterjedõ jó kiegyenlítést végezni ezért sok utómunkát igényel a részképek változó megvilágításában is jó illesztése mert nem mindent végez el automatikusan a szoftver.
Amellett komoly "türelemjáték", a fenti sziget telézett képét csillagászati távcsõ állványára szerelt masinával csináltam pár fokonként elfordítva ami "huha sok" képet eredményez: Link ~ (+) jel nagyítja
(A dátumozásból "leszámolható" mennyi képbõl állt össze az közel É-D irányú sorozat)
Természetesen állványon körbeforgatott videokamerával is megoldható a körpanoráma, de a videó állóképekre bontása is nagyon sok (akár több ezer) képet eredményez aminek kiválogatása 360°-os forgatható-megállítható-felbontáshatásig nagyítható panorámakép összeállításához meglehetõs türelempróba, csak az kezdjen bele akinek van türelme és ideje rá, ám az eredmény végül MEGÉRI
(Persze erre is vannak már jó szoftverek, de azok "fizetõsek". Az ingyenes szoftverekkel is szépen lehet dolgozni csak több idõ és "hozzáadott saját tudás" kell hozzájuk, de ennek ellenére esetleg kedvet kaphattok hozzá
)Jó napot jó kedvet Bioszféra/Metnet
Csodás világ, az egyszer biztos. (Nekem van egy DVD-m a NatGeo-tól). Érdekesek ezek a forgatható képek. Én ezt lopom és viszem a FB-ra.
Szarvas: A darvak légifolyosója a telkem felett van. Néhány kisebb csapatot láttam, hallottam a mai kerti munkálatok alatt. Nem igazán tömeges a vonulásuk.
Bio-gasztronómiai fórum, a varjúlevesrõl: A varjak fiókái voltak az áldozatok: varjúkölyökleves. Az éppen kirepülés elõtti fiókákat szedték össze. Ízük a galambfiókához hasonló, bár én megvagyok varjúköjökleves nélkül, különös tekintettel arra, hogy védettek. A kifejlett példányok elkészítése kockázatos , mert nem lehet tudni, hogy fél, vagy húsz éves a kifejlett madár. Ha húsz éves, lehet, hogy a fazék a fõzés során hamarabb puhul meg, mint a madár húsa. (c) Molnár Gábor papagálylevese
Bio-gasztronómiai fórum, a varjúlevesrõl: A varjak fiókái voltak az áldozatok: varjúkölyökleves. Az éppen kirepülés elõtti fiókákat szedték össze. Ízük a galambfiókához hasonló, bár én megvagyok varjúköjökleves nélkül, különös tekintettel arra, hogy védettek. A kifejlett példányok elkészítése kockázatos , mert nem lehet tudni, hogy fél, vagy húsz éves a kifejlett madár. Ha húsz éves, lehet, hogy a fazék a fõzés során hamarabb puhul meg, mint a madár húsa. (c) Molnár Gábor papagálylevese
Szívesen.
A youtubot böngészve egy csodás világot láthatunk, a Galapagos-szigeteket, ahol a G.eart kamerás, háti kamerás felfedezõi járnak.Az elsõ bemutató videó után lejjebb görgetve pedig csodás, körbeforgatható,nagyítható képekben gyönyörködhetünk.
Link
A youtubot böngészve egy csodás világot láthatunk, a Galapagos-szigeteket, ahol a G.eart kamerás, háti kamerás felfedezõi járnak.Az elsõ bemutató videó után lejjebb görgetve pedig csodás, körbeforgatható,nagyítható képekben gyönyörködhetünk.
Link
Bubu köszönöm a csatolást (tán emlékszel pár évvel ezelõtt szinte napi rendszerességgel tárgyaltuk a fórumon amikor megjelent róluk az elsõ komoly figyelmeztetés). Úgy tûnik szerencsére még a cikk elsõ sorai fedik a helyzetet: "Néhol csak néhány tucatnyian vannak, míg másutt százával özönlenek be" - ami nem jelenti azt hogy nem szaporodnak el hazánkban mint az USA-ban a tûzhangyák. (Eddig 14 államot hódítottak meg náluk a tûzhangyák, de már ellepték Ausztráliát, Új-Zélandot, Kínát, Tajvant, Hongkongot, Malájföldet, Mexikót, és fenyegetnek minden meleg éghajlatú országot. Észak-Amerikába az 1930-as években Dél-Amerikából hurcolták be. Felzabálják a termést, megtámadják a földön fészkelõ madarakat akár az újszülött õzgidát is; képesek tönkretenni az elektromos hálózatot és eddig 80 érzékeny ember halt bele csipésük sokkjába. Kártevésük csak az USA-ban meghaladja az évi 5 milliárd dollárt). Forrás: New Scientist
Könyörtelenül irtani kell az agresszív harlekin-katicákat (én a krumplibogáréval vetem egybe kártevésük) hogy megmentsük "saját" hétpettyes katicáinkat nem mellesleg sok egyéb hasznos kis rovart is melyeket még "pete korukban" elpusztítanak a harlekinek.
Igaza van Nano-nak, a Bioszféra fórum tárgya az Élet és Természet védelme, nem irtás és "feldolgozás". Egyébként a varjúfõzésrõl én is úgy tudtam, a varjú húsa ehetetlenül kemény marad bár jól átfõzve a levese magas tápértékû (nem kóstoltam, ahogy az állítólag finom varjúpörköltet sem). Tömörkény egy novellájában így jellemzi a varjúfõzést: "Most Komlósi volt az orrban, varjút fõzött már a harmadnap óta. Olyan rossz vasas pisztolya van neki, azzal lõtte a varjút a parti fákról, és most egyéb dolga nem lévén, azt próbálja ki: csakugyan igaz-e, hogy nem fõl a varnyú sohasem. Pedig alighanem igaz lesz, mert már három napja fõzi a bográcsban, de még mindig kemény a varjú, bár a lába csontja is már úgy elfõtt, hogy ki lehet húzni a combjából. A többi legény neveti Komlósit, és néha hírt visznek a mulatságról a hajó másik felébe" Forrás: Tömörkény István- Vízenjárók
Jó napot jó kedvet Bioszféra/Metnet
Könyörtelenül irtani kell az agresszív harlekin-katicákat (én a krumplibogáréval vetem egybe kártevésük) hogy megmentsük "saját" hétpettyes katicáinkat nem mellesleg sok egyéb hasznos kis rovart is melyeket még "pete korukban" elpusztítanak a harlekinek.
Igaza van Nano-nak, a Bioszféra fórum tárgya az Élet és Természet védelme, nem irtás és "feldolgozás". Egyébként a varjúfõzésrõl én is úgy tudtam, a varjú húsa ehetetlenül kemény marad bár jól átfõzve a levese magas tápértékû (nem kóstoltam, ahogy az állítólag finom varjúpörköltet sem). Tömörkény egy novellájában így jellemzi a varjúfõzést: "Most Komlósi volt az orrban, varjút fõzött már a harmadnap óta. Olyan rossz vasas pisztolya van neki, azzal lõtte a varjút a parti fákról, és most egyéb dolga nem lévén, azt próbálja ki: csakugyan igaz-e, hogy nem fõl a varnyú sohasem. Pedig alighanem igaz lesz, mert már három napja fõzi a bográcsban, de még mindig kemény a varjú, bár a lába csontja is már úgy elfõtt, hogy ki lehet húzni a combjából. A többi legény neveti Komlósit, és néha hírt visznek a mulatságról a hajó másik felébe" Forrás: Tömörkény István- Vízenjárók
Jó napot jó kedvet Bioszféra/Metnet
Gyerekkorom idején mifelénk már csak a cigányok gyûjtötték, de én is hallottam róla, hogy finom eledelnek számított. Na, de ez a Bioszféra...
Üdv mindenkinek.
Ma reggel kb 30 fõs daru csapatot láttam. Szép szabályos sorban vonultak déli irányba.
Ma reggel kb 30 fõs daru csapatot láttam. Szép szabályos sorban vonultak déli irányba.
Hát még a fiókvarjú milyen finom eledel volt. Nagyanyám mesélte , szedték régen, nyúzták, igazi ínyencségnek számított.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat