Kérdések és válaszok

A linkgyûjteményben a 'Éghajlati adatok, idõjárási visszatekintések' szekción belül, az 'OMSZ naponta mért adatainak archívuma 2005-tõl' hivatkozás úgy tûnik módosult. Megadná valaki a jelenlegi elérhetõségét? Köszi elõre is!

Ezt olvasd el! Link

Amennyiben irreálisnak gondolod, minden mástól elszigetelten, hirtelen jelenik meg, az többnyire radarhiba. Van olyan eset (pl. ma itt az volt) amikor egy jól kivehetõ láncolat vonult a radaron, az nem volt hibás, de nem is adott csapadékot. A magasban "eshetett", láttam is pár virgát, de nem érték el a talajt (nagyon száraz volt a légkör). Van azonban olyan helyzet is, amikor tényleg esik valami (fõleg télen, gyenge havazás, hószállingózás formájában), de azt meg nem mutatja a radar. Ezek nem a ténylegesen kihulló csapadékot mutatják, hanem a "látószögükben" érzékelt kondenzációs magokat, vízcseppeket vagy jégkristályokat. Ezen kívül a radarok különbözõ karakterisztikájúak. Nem egyformán mutatják a közelükben lévõ csapadékot és a távolabbit. A napkori radar például többnyire alábecsli a közelében lévõ cellákat (néha szinte lyuk van felette egy nagy kiterjedésû csapadékzónánál is), a pogányvári pedig a konvektív tömbökbõl a közelieket erõsebbnek mutatja (a többiek elmondása szerint). Ezen kívül a távolsággal arányosan egyre kevésbé látnak jól (alábecsülnek, vagy nem is látnak tömböket).
Továbbá (hogy színesítsük a képet) van amelyiket a szilárd csapadékra, van amelyiket a cseppfolyósra "lõnek be". Nálunk "esõcentrikus" a radarhálózat, ha jól tudom.

Szeretném megkérdezni ,hogy a radaron néha föltûnnek ilyen kis kékes,zöldes pontok.Azokon tényleg esik ott akkor az esõ vagy csak radarhiba?A választ köszönöm!

Szóval akkor ez a felhõk sûrûségétõl és a Nap sugárzásának erejétõl függ. Köszi a választ!

Ha nyomot hagy a napszalagon, akkor beleszámít.
Szûrt napsütés (Cs) esetén általában igen.

A nap nagy részében csak szûrten sütött a Nap, ilyen esetekben bele szokták számolni a napsütéses órákhoz? Vagy csak a tiszta napsütés számít?

2007.08.04-én volt egy ugyanilyen témájú eszmecsere a zivilesenben, én is ezt a kérdést feszegettem.
Ha a szupercella peremfelhõjébõl nyúlik le, akkor az nem mezociklonális, hiába a szupercella tartozéka.

Értem, köszi a választ még egyszer.

Ha látod az ég kékjét, akár csak egy kis folton keresztül is, akkor 7 okta.
Attól, hogy mondjuk az alacsony szintû felhõn van szakadás, felette még lehet másik felhõ, amitõl nem látod az eget.

Nekem is lenne egy kérdésem.
Ha szinte teljesen borult az ég, csak egyetlen egy "pöttyön" van rajta szakadás (alig észrevehetõ), akkor felhõzet mennyiségeként csak 7 oktát lehet megadni vagy elfogadható a 8 is? Azzal tisztában vagyok természetesen, hogy ilyenkor erõsen felhõs égképet kell megadni, csak azzal nem, hogy ilyen esetben lehet-e még alkalmazni 8 oktát vagy már csak kizárólag 7-t.
Elõre is köszi a választ!

Az fincsi.
Köszönöm a választ!

Simán elõfordulhat, de ez esetben nem-mezociklonális tornádóról van szó. Ha jól emlékszem egyszer Storman olyan képet is mutatott, amin ugyanazon szupercella 2 tornádót is produkált: az egyik mezociklonális, a másik meg NM volt.

Na lenne egy érdekes kérdésem.
Tegyük fel, hogy van egy szép szupercella, gyönyörû kampós alakzat a radaron, minden, tornádó is kialakul, de nem a kampós alakzat környékén, hanem mondjuk a cella szélén.
Az lenne a kérdésem, hogy ilyen elõfordulhat-e és ha igen, akkor ezt mezociklonálisnak soroljuk be vagy nem?!

Link ?

Pl. gyakorlatilag derült égbõl hóesés, hószállingózás, szemcsés hó hullás, vagy az amikor ilyen csillámló hó esik, olyan van, de hogy derült égbõl esõ, olyan nemnagyon, vagy sokkal ritkább. A gyárkémény effektusból hulló hó is csak téli hideg idõben tud lenni, mármint hogy meleg levegõben nem hullik semmi csapadék a gyárkéményeffektusból.
Valami ilyesmi magyarázata van, ha jóltévedek.

Oké, így már világos, ezt sajnos nem tudtam, köszi

Gratulálok, õ az Az egyik legtipikusabb megjelenési formában...

Coontac: mert meleg légkörben teljesen más csapadékképzõdés mikrofizikája... Kb. -15°C-os hõmérsékletnél a legintenzívebb a jég, és a potenciális csapadékmagok képzõdése a felhõben...

Értem. És ennek mi az oka? Próbáltam átgondolni, de nem jöttem rá, bevallom

Sziasztok!
A kissé felhõs (met.hu -> megfigyelések -> Budapest 19:00 ), és a gyengén felhõs (metnet, pl. észlelésnél) égbolt között van valami különbség?

Õ az Link ?

Hozzáteszem, csak nagyon hideg légkörben...

Köszönöm. Gondolom gyenge zápor, esetleg gyenge esõ formában.

Ritkán, ám lehetséges.

Szerk.: Így van.

Stratocumulus cumulogenitus felhõbõl hullhat csapadék?

Hmm, hát akkor lehet én voltam figyelmetlen, nem láttam más felhõt a magasszintûn kívül.Köszönöm a választ!

... és 1 okta Ac... Ez szerepel abban

Ne keresd a kákán a csomót!
Nem tudom, hogy miért adtak akkor felhõzetet a legalsó légrétegre. A megnevezés pedig magától értetõdõ lenne. Vagy a Te szemed, vagy a péri észlelõ/automata "szeme" káprázott.

Igaz, de 7-kor viszont 1 okta meg volt adva, akkor is kizárólag Cs volt jelen.

Ez a 0 okta az alacsonyszintû felhõzetre vonatkozik (oda van írva, hogy 1st cloud layer quantity). Gondolom a repülés szempontjából ez a réteg a legfontosabb.

Az lenne a kérdésem, hogy itt Link 0 okta felhõ szerepel, miközben felettem most is 5 okta Cs van, akkor itt hogyan lehet 0?
Valami mûszerrel mérik a felhõzet mennyiségét illetve fajtáját, amit ez a mûszer nem vesz észre?!
Más nem jut eszembe, az észlelõk biztosan nem adnak ilyen égképre 0 oktát.
Ha jól emlékszem, van egy lézeres mûszer.Meg is van a huncut. -> Link

És lenne még egy kérdésem:
az elõrejelzési térképeknél a magassági hõmérséklet illetve harmatpont (szél) adatok elérhetõek-e sûrûbb magassági adatokra (tehát nem csak a 925/850/700/500 nyomásokra) illetve az archív adatok megtalálhatóak e valahol. És ha ezek a metneten nem elérhetõek, van e más honlap, ahonnan a hazai adatok kigyûjthetõek?

Köszönöm!

Köszönöm, nagy segítség volt!

A napi maximális széllökés mérésének idõtartamát meg tudná mondani valaki? Próbáltam kibogarászni, de amit találtam, az nem tudom mennyire rendszeresített (helyi idõ szerint éjféltõl éjfélig) és az óraátállítással sem számol, így az évben egyszer 23 egyszer pedig 25 óra idõtartamra vonatkozna. A "daily windrun" szintén érdekelne. Errõl annyit tudtam meg, hogy két fajta létezik, az egyiket 3 méter alatt mérik, ez a párolgás értékhez kapcsolódó mutató fontos eleme, a másikat pedig az ismert 10 méteres magasságban, gondolom ez a napi átlagos szélsebesség számításánál játszik szerepet. Engem az utóbbi érdekelne. Nálunk mérnek ilyet? Milyen idõtartamban?
Néhány napja már kérdeztem, akkor nem jött válasz.

Hogy néz ki egy (az OMSZ-nál rendszeresített) hóvastagság-mérõ automata és milyen elven mûködik?

Ja igen, mondjuk nem értem, hogy az OMSZ az ilyen adatokat, amik múltbélik miért nem teszi közzé. Vagy legalább ingyenesen elérhetõvé szakdolgozatok számára. Amit engedélyeznek ingyen az egyszeri alkalommal kérhetõ 1 hely 1 paraméter változása. No most nem tudom hány olyan meteorológus hallgató van aki éghajlatot elemez, de azoknak 1 paraméter szinte semmi.

Engem olyan állomáshálózat érdekelne, ahol talajhõmérsékleteket mérnek/mértek a múltban. 1950-tõl máig.

Az állomáshálózat: Link

Az óránkénti és visszamenõleges adatszolgáltatás a problémás.
Itt van valamennyi: Link

Köszönöm a segítséget.
Még két kérdésem lenne: honnan lehet megtudni, hogy az országban hol mûködnek meteorológiai állomások (OMSZ) illetve, hogy elérhetõk ezeknek az órás adatai egy évre visszamenõleg (a METAR-okon kívül)

Köszönöm!