Meteorológiai társalgó

Még egyszerûbben megfogalmazva: azért magasabb egyes állomásoknál a felszíni min., mert benövi az árnyékolót a növényzet. Ez pedig nyilván a nyári félévben gyakoribb.

Biztos vagy benne?!

Úgy néz ki, bõ egy hét múlva esély lehet az elsõ havazásra nálunk akár már 7-800 m-en is.

datolya: Természetesen a Felvidékrõl beszélek, nem Mo.-ról, valamint irtam, hogy esély lehet, szóval korántsem biztos.

Azért ez még nem is olyan biztos. Pld. a GFS fõfutásán nem is tudom, h milyen az anticiklon. Az ECMWF-n erõs skandináv AC, le is rántja a 0 fok alatti izotermát, de szerencsére a magasban egy nap alatt több mint tíz fokot enyhülne, csütörtökön már 20 fok körül lehetne. A leghidegebb napra, szerdára pedig 15 fokot ad Budapestre, ami nem is lenne olyan vészes.

Így van. A talaj és a rajta lévõ növényzet éjszaka hõt sugároz ki, ami ugyanolyan feltételek (árnyékolt mérõ) mellett általában magasabb minimumot eredményez a talaj, mint kisugárzó "test" és a 2 m-es magasság, mint attól távolabbi légréteg között. Ezt egyébként akkor is jól lehet látni, amikor gyenge talaj menti fagy esetén a növények külsõ/felsõ kiálló levelein képzõdik dér, míg lejjebb csak harmat. A radiációs minimum már más dolog, az zömmel alacsonyabb a 2 m-es minimumnál és a talaj közeli minimumnál is. (Mindez mzs-nek szólt.)

Szerintem el lehet könyvelni a Skandináv blokking kiépülését. Link

Az ENS átlag is október 5-tõl 1030 hPa körül fut. A budapesti fáklyadiagramon is a tagok mélyrepülésbe kezdtek. Nagy részük az átlag alatt fut. Link

Egész szép hideget kaphatunk ismét, de már valamelyest erõsebb és tartósabb formában.

A kérdés nekem zavaros (milyen helyzetekben? milyen tendencia?) Máshol is jellemzõ az, hogy a talaj közeli Tmin magasabb, mint a T2m. Talaj, besugárzás és árnyékolás kérdése. A nyári félévben sokszor magasabb hõmérsékletet fogsz mérni talajon az árnyékolt mérõvel.

Máshol nem jellemzõ, de Zabarban az ilyen helyzetekben a talaj közeli hõmérséklet általában magasabb, mint a 2m-en mért. Miért van itt ez a tendencia? (Már tavasz óta figyelem a helyet.)

Töbör:
Tmin: -7,1 °C

Takt:
Hõmérséklet: -6.2 °C.
Légnedvesség: 85 %.
Harmatpont: -8.4 °C.

Zabar: +0.6°C

Zabar: 1,1°C
Nyírlugos: 2,1°C
Kecskemét-K puszta: 2,2°C.

3.0°C

Zabar már 3-3,5 fok között, és még van 5 óra.

Fog jönni akkor is, ebben biztos vagyok.

Ez a környékünkre reggelre várt 11 fok kicsit necces.
Közben Zabar 5, de Kecskemét is csak 6 fok.

Inkább decemberben jönne ilyen skandináv blockinghajlam...

Ami utána van, az még betegebb: egy román csavarral ÉK felõl jönne az enyhülés! Link

Északi áramlásnál nálatok természetesen játszik a fõn, plusz gyakran egy összeáramlás is.

Wetsom: Winter is coming?

Az igen:
Link

Érdekes dolgok ezek, mindig tanul az ember. Az idõjárás gyakran a legbiztosabb helyzeteket is meg tudja cáfolni. Azt megfigyeltem viszont én is, hogy télen egy ilyen helyzetben pl: Eger környéke valamiért kicsit kilóg pozitív irányban. Egyszer ezt akkor megemlítettem itt a fórumon, hogy esetleg az Északi-középhegység fõnhatása játszhat szerepet, de nem leltem támogatásra ezzel a véleményemmel. Állítólag az a gyenge fõnhatás ami egyáltalán kialakulhat a térségben, Eger környékén már nem érezteti a hatását.

Töbör most:
Hõmérséklet: -3.5 °C
Légnedvesség: 75 %
Harmatpont: -7.3 °C

Hát hajnalban nem fogytak el a felhõk, de most még egy utolsót lehet próbálkozni, Zabar már 7 fok alatt. Ezúttal is van némi katyvasz a környéken, de ez várhatóan keletebbre marad, majd fel is oszlik a következõ órákban. A hõingás fagy nélkül is szép, 20 fok fölötti lehet holnap.

Téli félévben sokszor elõfordul, hogy hideg, de száraz, magasnyomású helyzetben nagy T850/T2m érték összejön.

Például:

2012. január 30-án, a zord minimumokkal járó hajnalt követõen a Dunántúl ÉK-i részén és az Északi-középhegységben +2, +3(+4) fokos Tmax-okat mértek úgy, hogy napközben hidegadvekció volt, 1030 hPa fölötti légnyomásnál, -9, -10 fokos T850 mellett. Még a legerõsebb széllökések is csak mérsékelt-élénk határán voltak, tehát komoly átkeverésrõl szó nem volt, az alapszél gyenge maradt napközben is. Ebben a helyzetben, amikor alapból senki nem foglalkozna a T850/T2m differenciával, mert reggel még -11, -13 fokok vannak, 12-13 fokos különbség kijött a tél kellõs közepén!

Egy 940-es hurrikán már szépen eljátszhat a makrocirkulációval, szóval arra, hogy mi lesz 5-e után, még sok verziót látunk a modelleken a napokban. Link

Egyelõre annyi látszik hogy a hétfõi lehûlésnek nõ az esélye, már a GFS is adogatja, bár messze nem olyn markánsan, mint az ECMWF fõfutása.

Csak nehogy aztán hétföhöz egy hétre újra visszatérjen ebben a nagy hullámzásban
Az "egyelõre véget érhet" talán jobb lett volna...

Az m1 bemondta, hogy az indián nyárnak hétfõtõl vége. A legpontosabb prognózist õk szokták kiadni.

Hogy a fenébe lehet ennyire helytelenül írni? - mod. "Ha folytatódik ez a tendencia akkor októberben végén a melegtõl atlepunk egybõl a télies folytatásban."

Ha folytatódik ez a tendencia, akkor október végén a melegbõl átlépünk egybõl a télies folytatásba.

Söt, ha T850-et nézzük, akkor az ens.átlag az ECMWF-nél 5 fok alá is benéz napokra, a 10%-os percentilis pedig a -5 fokot is mégcélozza
Miközben persze a 90%-os percentilis +10, +12 foknál marad. A tendencia az ECMWF-nél mindenképp az erösebb jövö heti lehülés irányába mutat, még ha csak átmeneti is lesz (lehet) megint.

Link

2 fokos éves középhõmérséklet eltérés az egyes évek között is van.
Akkor az egyik évben lehet Kanadában búzát termelni, a másikban meg nem?

Tormafölde-Letenye-Becsehely térségében elég komoly szárazság jelei mutatkoznak a növényeken, van ahol egész hónapban alig esett valami esõ, végig napos meleg idõ van.
Sok növény kókadozik!

A fõ kérdés itt az, hogy a most hét végére várható peremciklon a hátoldalán mennyi hideg levegõt fog majd lehúzni ránk. ECM szerint elég sokat, sõt nála az látszik, hogy a mögötte kiépülõ AC elõoldalán elég rendesen bedöngetnének a sarki, hûvös légtömegek Közép-Európába:

Link Link

Meg kell mondjam, ez a kép számomra gyanús, mélyen futó operatívot sejtek mögötte.

GFS ugyanezen idõpontokban:

Link Link

Fáklya: Link

Látható, hogy a lefelé szórás indulásától (okt. 2.) az op. állandóan kissé magasan fut, kb. okt. 7-tõl pedig már a "tetõn"
Egyébként úgy vettem észre, mostanában GFS op. szeret fölfelé "csapni", fõleg a terminus vége felé

Ui: Valóban lent fut az op. ECM-nél. De okt. 3-tól az ens átlag se valami rohasztóan meleg:

Link

A +17 fok szerintem nagyjából május-augusztus között mûködik, a +15 fok március-április és szepember-október között, persze ezek is csak napos idõben. A maradék idõszakban már valóban sok tényezõs a dolog, bekavarhat köd, lábas hideg, vagy csak alapból a beragadó inverzió.

Biztor: Az sem lenne teljesen anticiklon, mert az tõlünk keletre lenne. A hatása inkább csak keleten érzõdne, nyugatra stabil mérsékelt szelet mutat a GFS, de azért keleten is lenne átkeverés. De igazából mindegy is, hiszen egy 300 óra körüli helyzetrõl van szó.

Egyébként az inverzióhoz egy fontos tényezõ a talajnedvesség/párolgás is, ami azért mostanában nem túl magas, és ahogy kinéz, nem is nagyon lesz az egy darabig. A tartós köd még október közepe felé is ritka, de néhány órás délelõtti köd is csak akkor van leginkább, amikor nedves a talaj és a légkör. Viszont mostanában az utóbbi sem nagyon áll fenn, elég alacsony harmatpontok vannak/lesznek.
Egyébként, hogy az elõrejelzett helyzet elég lenne a 25 fokokhoz, azt bizonyítja 2009, amikor október 6-8. között 25-29 fokok voltak országszerte, hasonló makrofelállás és T850 mellett. Link Link Link Link Link Link Akkor sem volt különösebben erõs az átkeverés: Link Link Link

Ez engem is érdekelne, igaz egy kis kutatással vissza lehet keresni napijelentések és archív T850 térképek által. A +17 fokos "szabály" szerintem már a végét járja lassan, de +13 +14 fok akár decemberben is mûködhet. Persze ott már sok dolog bekavarhat, makacs ködfoltok, hidegpárna, de erõs átkeveréssel akkor is mûködhet.

Én már az október 10-ke és az utána lévõ idõszakra gondoltam. Ugyanolyan lazán adja átkeverés nélkül a 25 fok feletti Tmax-ot mint pl: e hét végén. Mintha megállt volna az idõ. Egyébként a 7-10. környékére jelzett helyzet szerintem meg Ac, gyenge elõoldallal. Gyenge déli-délnyugati légmozgás, szinte semmi átkeverés.

Nem csodálkozom azon, hogy mostanság már csak ilyen hosszútávú elõrejelzéseket lehet látni:

És ez a t850 +15-17 fokos képlet még meddig alkalmazható?

Nem tudom, pontosan melyik idõszak a kérdéses, de a mostani hét végén (amibe október eleje is beletartozik) simán meglesz a 26-27 fok az elõrejelzett 12-14 fokos T850 mellett. Ez elõoldali helyzet lesz, nem anticiklon, lesz átkeverés rendesen. Link Link Link A T850+15 fok még most is mûködik, pl. jelenleg is az 5-6 fokos T850-ek mellett 20-21 fokok vannak, pedig most abszolút anticiklonális helyzetben vagyunk. Link

Egyébként a 7-10. környékére jelzett helyzet is hasonló elõoldal lenne, nem anticiklon, szóval akkor is lehetne 25 fok simán, ha az bejönne.

Csak hát eléggé egyedül van ezzel a variációval. Megint ugyanabba a hibába esett a GFS, mint már jó néhányszor. Október elején, sõt ahogy nézem már a hónap közepéhez közel teljesen valószínûtlen 25-28 fok nappal, igen erõs melegadvekció nélkül, mint amit mutat. Ac alatt, frontoktól távol, ilyenkor már erõs az éjszakai lehülés és vontatott a nappali felmelegedés, még akkor is ha 13-15 fok van 850hPa-on. Nagyjából kb: 6-11 fok éjjel és 20-23 fok nappal. Tehát az évszakhoz képest mindenképpen pár fokkal melegebb, de nem ilyen drasztikusan.

Szerencsére az új futáson eltûnt bármilyen mértékû lehûlésnek az esélye is, végig maradna a 23-25-27 fok körüli meleg.

Arra számítok, hogy majd Október elejére sejteni lehet október elsõ felének az idõjárását, a többi részéét pedig még késõbb.

Mzs: a fáklyán az pont nem látszik, hogy honnan érkezik a levegõ, és hát nagyon nem mindegy, hogy óceáni az az 5 fokos T850, vagy szibériai. Mármint t2m szempontjából.
Skandináv blokk esetén is lehet mindkettõ, a blocking elhelyezkedésétõl függ.
Most mutogat a GFS OP 240 óra körül keletit is, de egyrészt messze van, másrészt azért most még ott sincs cudar hideg.

Mire számítasz októberi forróságra ?

Link
Ez a lassú lehûlés is arra utal, újra szivárog majd a lábas szibéria felõl.

Skandináv blokken?
Link
Még akár az is lehet. Link
Nem eszik olyan forrón az északi zonalitást mégsem?

Közben a modellek alaposan visszavettek az indián nyárból. Eredetileg úgy nézett ki, hogy legalább 5-ig kitart, de a friss GFS fáklya szerint jó, ha 3-ig kihúzza, sõt, az ECM futásról futásra határozottabban mutatja a következõ AC elõoldalán leszakadó sarkvidéki hideget, melynek egy része a Kárpát-medencét is elérné. A GFS- és az ECM-fáklyán ugyan az erõsebb lehûlés még mindig ´alsó hangon´ fut, azonban - hacsak a további futások nem írják felül - végül a tagok többsége igazodhat majd a két ´királyi´ modell fõfutásához, aminek nem igazán örülnék, de idõjárási csemegeként nagy élmény lesz majd figyelni a hideg-meleg párharcot, melyben jelenleg csak a GEM szerint húzná a hideg a rövidebbet

Egyszerûbb lenne akkor kizárni a másik felet, kevesebb dolguk lenne a moderátoroknak is. De ez már rég késõ.

Érdekes és tanulságos a hozzászólásod. Köszi!

+1

OOttttaszóóó

Régen olvastam, nem emlékszem, hogy hol és mikor. Sajnos nem fotografikus a memóriám:

A global cooling esetén a legveszélyesebb a gabonatermelõ terület csökkenése. 2 °C átlagcsökkenés esetén pl. a kanadai vetésterület túlnyomó része alkalmatlanná válik búzatermelésre, kukoricáról nem is beszélve. Az USA-ban is jelentõsen csökkennének a kukorica és a búzatermelésre alkalmas területek. Ezt vetítsd ki a többi érintett gabonatermelõ országra. A fél világ éhen pusztulna.
Termelési és export adatok:
Link
Amikor még a global cooling volt a rettegés tárgya, szovjet - amerikai közös bizottság vizsgálta a lehetõségeket. Egy agyament ötlet szerint le kellett volna zárni a Bering-szorost (felépíteni egy Bering-gátat), de ennek az ötletnek a megvalósításához a világ összes erõforrása sem lett volna elég, a hatása meg kérdõjeles. Egy csak kissé reálisabb ötlet volt a szibériai nagy folyók érdemi vízmennyiség hányadának Szovjet Közép-Ázsiába vezetése a termohalin cirkuláció fokozására. Ott részben kiöntöznék, részben az Aral tavat növeli. Az ott elpárolgott víz csak egy része kerülne vissza az eredeti vízgyûjtõre.
A munka nagysága, mint: pár ezer km-es Panama csatorna sokkal nagyobb keresztmetszettel, pár tucat atomerõmûvel.

Szerintem is azért nincs napirenden a global cooling, mert a jelenlegi felmelegedési folyamat miatt a global warming a divat.