Kérdések és válaszok

TJani készített róla fotót, kérdezd õt priviben.

Senki többet? Link

Szia!

Köszönöm a válaszod.

Érdekes cikk, azt írja semmilyen hatással nem lesz.

Nem tudom a fórumozó miért írt fagyról, meg 30-40 centi hóról.

Noli nagyszerû cikkét olvasd el a Hírek alatt.

Sziasztok!

Én aziránt szeretnék érdeklõdni, hogy ez a hamufelhõ és, ha adott esetben lesz újabb is, milyen kihatással lehet ez elkövetkezendõ idõszakra (tavasz nyár) idõjárás szempontjából. Erre nem találtam sehol semmilyen cikket. Az egyik metnetes fórumon olvastam olyat, hogy júniusban fagyhat???

Elõre is köszönöm a válaszokat!

Még valami: egy téveszmét hadd oszlassak el!

Sokan sokszor említik, hogy a "hagyományos, régóta használt, napi 4 adatból számolt középhez...", láttam, Te is így írtad.

A korrekciókat mindig is, már száz éve is(!!!) az úgynevezett VALÓDI napi középhez, vagyis a 24 adatból számított középhez igazították! Mindig is ez volt az alapvetõ, még a napi 4-bõl számított adatot is ehhez korrigálták! Ezért például Magyarországon a hatvanas, hetvenes, nyolcvanas években úgy mentek a dolgok, hogy a fõállomásokon a napi közepet a napi 8(!) mérésbõl számították. Ez ugyanis - amint azt le is írtam, a linkben látni fogod - már egészen jól közelíti a 24 órás közepet, a különbség átlagosan minden hónapban +/- 0,1 fokon belül marad, tehát ez az, amit nem kell korrigálni semmilyen módon.

Sajnos, a met.hu-n ott van az a leírás a 100 éves adatsoroknál, amiben ez a 4 adatos definíció szerepel, és ez igen félrevezetõ.
Érthetõ módon mindenki mindig ezt idézi, hiszen ez a "hivatalos", holott ha kinyitunk egy évkönyvet, abból egyértelmûen kiderül, hogy a 24 adatoshoz korrigáltak mindig is!

Íme:
Link

Engem is foglalkoztatott a dolog, így sokáig keresgéltem, amíg ezekre a korrekciókra ráakadtam.
Az esti súlyozott módszerre ((07+14+2*21)/4) sajnos eddig nem találtam hivatalos eljárást, de az ugyebár éppen hogy a napi 4 fõterminusból számított módszert hivatott közelíteni, szóval ott olyan túl nagy különbség nem lehet - elvileg. De majd még keresgélek ennek ügyében is a késõbbiekben.

A másik dolog, amit írsz, az is igazán érdekes: vagyis a SYNOP-os min és max esete. Ezzel ugye kicsit fals adatokhoz jutunk, hiszen mindkét esetben csak a nap 12-12 óráját vesszük figyelembe. Nyilván a napi hõingásban így jelentõs hibát tudunk véteni, viszont a napi középnél (pl. havi átlagban) egyáltalán nem biztos, hogy olyan nagy eltérés jön ki. Ezt is meg lehetne nézni egyszer, kíváncsi lennék az eredményre. (Ez utóbbit viszont nekünk magunknak kell valószínûleg, hiszen ilyen "szabálytalan" módszerrel aligha foglalkozott bárki is az idõk során.)

Köszönöm, átböngészem!

Az izlandi tûzhányó kén-dioxid felhõje valószinûleg nem érte el a sztratoszférát, igy az alsó légköri felhõrendszerek, áramlatok - például a szelek és az idõjárási frontok - viszonylag hamarosan ki fogják mosni a földfelszinre. Rövid troposzférikus tartózkodásuk következtében számottevõ idõjárási hatást (tartós hõmérséklet-csökkenést) bizonyára nem fognak kifejteni. Az izlandi vulkanikus aeroszolfelhõ magas kénsavtartalma miatt a felhõképzõdésbe bizonyára ideig-óráig beleszólhat: a szokásosnál nagyobb mennyiségû felhõ képzõdhet, amibõl több csapadék is hullhat (ez az idõtartam meglehetõsen rövidnek igérkezik). Hozzá kell tennem, hogy az ilyen irányú kutatások sajnos még mindig gyermekcipõben járnak, ekképpen úgy a rövidtávú, mint a hosszútávú meteorológiai elõrejelzések céljára egyelõre nemigen használhatóak.

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#64090 - 2010-04-15 11:37:0

Az izlandi vulkánkitörés hamufelhõjét hogyan tudják a modellek bekalkulálni az elõrejelzésekbe?

Antibulvár írt errõl kb. 2 hónapja egy ragyogó összefoglalót, azt keresd meg. Ezt csak kiegészíteni, alátámasztani tudom néhány saját mérési adattal.

Én is -igaz nem OMSZ méretû adathalmazzal- méregettem 2 éve tavasszal 30 napon keresztül.

Alapul véve a 24/24-es átlagot a következõ eltérések adódtak.

Min-max: +0,46 (+1,19, -0,35)
07-14-21: +0,08 (+0,75, -1,19)
07-14-21X2: -0,01 (+1,10, -1,4
01-07-13-19: -0,16 (+0,76, -0,72)
01-04-07-10-13-16-19-22: -0,03 (+0,27, -0,25).
Zárójelben az adott méréssel kapott abszolút legnagyobb eltérés pozitív illetve negatív irányban.

Jól látszik, hogy a 07-14-21X2 adja látszólag a legpontosabb eredményt, de ezt a legnagyobb szélsõ ingásokkal, ezért megtévesztõ. Ellenben a 8 terminusból számított átlag eltérése mindkét irányban is alig haladja meg a 0,2-et. Hangsúlyozom, hogy ez 30 nap mérése.


Ezen eredmények nagyjából megfelelnek Antibulvár lényegesen több adatot tartalmazó felmérésének.

Azt szeretném kérdezni, hogy közületek valaki számolta-e, vagy tudja-e, hogy átlagosan mekkora különbség adódik, ha a metneten alkalmazott min/max átlag (az elõzõ nap 18.00 UTC és az aktuális nap 18.00 UTC közötti 24 órás idõszak legalacsonyabb és legmagasabb értéke) számtani közepét veszem középhõmérsékletnek, vagy pl. a rendes hagyományos napi 4 adatból számolt középhõmérsékletet nézem?
Illetve ugyanez, ha a metneten alkalmazott, fentebb leírt módon számolt min/max átlagot hasonlítom az éjszakai minimum (18:00 UTC és 06:00 UTC között) és a nappali maximum (06 UTC és 18:00 UTC között) átlaghoz.
A metnetes éghajlati adatokat akarom a tutiempo-s adatokkal összevetni.
Én még korábban nézegettem, és úgy emlékszem, a metneten alkalmazott értékekkel számolt néhány tizeddel magasabban szoktak alakulni, mintha a másik módon számolom.
Köszönöm a válaszokat!

Az éjszakai felhõket (alacsony-, közepes- vagy magasszintûeket) kizárólag a telehold és a közvilágitás fényénél lehet megfigyelni. Különösen örvendek ama világosnak tûnõ felhõ Debrecenbõl való megfigyelésének. Késõbb leirom, miért. Mint néhány hozzászólással lennebb megjegyeztem: több évtizedes tapasztalatom alapján határozottan úgy tûnik, hogy (még a hideg levegõ fölé felsikló melegfront esetében is) az egyes felhõrétegek túlnyomórészt egymás alatt/fölött helyezkednek el. Igy ez a sekély, de mostmár itt is jelentõs csapadékot okozó ciklon érkezése kezdetekor, 12-én reggel CI floccus vonult fel az égre. Ezt Cirrostratus követte, ami alatt - elõbbi felvonulása közben - már ráhúzódott az égre a réteges Altocumulus, a maga jól ismert cellás, mozaikszerû szerkezetével. Ez alá kúszott be a sötétebb, rostosabb kinézetû Altostratus, amelybõl szinte azonnal el kezdett csepegni az esõ. Ezután az AS uralta az égboltot, gyenge esõt hullatott. Ma délután
még alacsonyabb szinten CU fractus-t kergetett a megélénkülõ szél, amit lassan-lassan a felhõalaphoz simuló virgákat hordozó AS-ból futózáporok követtek. Jócskán besötétedett, mire legalul, az AS-nál lényegesen alacsonyabb szinten megérkezett a Nimbostratus. Ennek viselkedésérõl a már emlitett hozzászólásomban irtam (fokozatos, indirekt vonulásirány-változás, többé-kevésbé intenziv és folyamatos csapadék). Visszatérve a "vágtázó fehér felhõre": több, mint valószinû - majdnem egészen biztos -, hogy a Debrecenben záport hullató felhõ alatt csupán pár száz méter magasan sodródó Stratus fractus-t láthattad. Ez a ST fra mindig külön életet él. Jelen van a Cumulonimbus alatt. S ha a CB délnyugatról vonul, a ST fra gyakran északnyugatról halad tova, sokszor alig egyetlen perc alatt végigfutja az égboltot annak egyig végétõl a másikig. Ugyanigy Láttam már AS alatt is: a földközeli széllel rendszerint azonos irányban száguld. Megfigyelésük olykor nagyon nehéz (ha éjszaka semmi nem világitja meg azokat), de kiemelten fontos. A ST, NS, CU, CB - mint most is - jellemzõek a ciklonok középpontja környékén.

Köszi!
Biztosan sikerül kibogarászni a lényeget. A kódokat még majd "értelmezem". Az alapelveket valamennyire jól gondoltam, de így összeszedve (és talán majd még jobban összeszedve ) sokunk segítségére lehetnek. A látástávolság-felhõalap becslés nálam teljesen kilõve, a legnagyobb távolság amire itt ellátok, az 5 perc séta után is max. 1 km... Városi átok...
A gomolyos felhõalap becslésnél olvasott képletet viszont alkalmazhatom, azt rendszeresen összevetem a WD elméleti felhõalapjával. Többnyire hasonlót ad. A CHMI-t nagyon sajnálom, hogy kivonták a forgalomból, mintha az egyik karomat vágták volna le. Egyre több dolgot figyelnék rajta és erre használhatatlanná teszik.
Még egyszer köszönöm!

Cumulus fractust, nem ritka ilyen idõben. Rossz idõ típusú, St7.
/
Elsõ, hogy látszik-e a Hold. Ha nem, akkor nem As1. De még mindig lehet St6 és As2/Ns2.
Magasság meghatározására a fényszennyezés nyújthat segítséget, az alacsony szintû felhõk jóval világosabbak ilyenkor.
Ha nincs fényszennyezés, akkor próbálkozhatsz a felhõalap-látástávolság becsléssel.
Ha elegendõen kicsi a látástávolság, akkor általában alkalmazható az alábbi szabály:
Felhõalap méterben x 10 = látástávolság méterben
Tehát 300 méteres felhõalapnál 3000 méter körüli a látás. Persze azért fenntartásokkal kell kezelni.

Azt még nem említettem, hogy ha van szignifikáns esemény, akkor abból is el tudod dönteni a típust.
Szitálás? Akkor St6
Folyamatos esõ? Akkor Ns2, vagy Ns0, inkább utóbbi.

De rengeteg tapasztalat szükséges, érdemes összevetned a reptéri felhõalapokat az általad becsülttel, megnézni, hogy ott milyen felhõt észleltek, így lehet tanulgatni.
Ha a chmi is mûködne normálisan...

Remélem ebbõl a sok mindenbõl valami hasznosat ki tudsz halászni.

Amennyiben már így felvetõdött az éjszakai felhõzet megfigyelése, akkor hogyan, mire figyeljünk ilyen esetekben? Hogy mondjuk rá kellõ bizonyossággal (persze gondolom a tapasztalat sokat segít) egy éjszakai felhõzetre, hogy az milyen magasságú rétegfelhõ. A Ns, St, As (fõleg éjszaka) mindig elbizonytalanít.
Mennyire "normális" az általam leírt, mindössze 4-500 méter magasságban, a rétegfelhõ alá "szorult" vágtázó fehér "nemtudommi" jelenléte? Ez ilyenkor egy gomoly csökevény, vagy valami párafolt lehet (a páratartalom elég magas, 90% feletti)? Ez a fehér valami (gondolom az alacsony jelenléte és a rétegfelhõzet alá szorulása végett) nem volt túl vastag és elég szakadozott is volt, de jól elkülönült. Mit láttam?
Elnézést a buta kérdésekért.

A karika kicsit elcsúszott, én a Keleti-fõcsatorna és a Bagamér - Álmosd - Kokad "dudor" északi kezdetének magasságában vagyok. 2/5-3/5 arányban közelebb a Keletihez, majdnem ott, ahol a csapadékmentes sáv a legészakabbra hatol. Persze nem azért írom, hogy a topográfiai ismeretedet korrigáljam, hanem azért, mert a radar nagyszerûen alátámasztja a mérésemet. A kép készítése után 4-5 perccel történt az, amit említettem. A csapadékot szinte elvágták. Azóta nagyon-nagyon gyengén, megszakításokkal csepereg.
Köszi a radarképet!

Igazad van! Debrecent zápor, bennünket esõ áztatott/áztat. Mellesleg valahol errefelé lehet a ciklon középpontja.

Nem haragszom,

de ha ez nem zápor, akkor kiugrok a csukott ablakon

Igy van ez rendjén.

Egyik percrõl a másikra mintha elvágták volna, pár csepp hullott csak és elállt az "esõ". A homogénnek tûnõ rétegfelhõ alatt határozott, jól elkülönülõ fehér felhõpamacsok száguldoznak. Nem túlzok, valóban néhány perc alatt átszelik a látóhatárt. Ahol a város fényei megvilágítják, ott nagyszerûen elkülönül a szürkés rétegtõl a "hófehér" foszlányos struktúra. Bár mindkettõ elég gyorsan mozog, de a fehér észrevehetõen gyorsabban. Így nem gondolom, hogy a rétegfelhõ lenyúló fractusai lennének, hacsak nem fordulhat elõ az, hogy ezek jóval világosabbak és "önálló életet élnek".
Bár csak én látom igazán, így a döntést is nekem kell meghozni, de szintén "záporpárti" vagyok.

Nem osztom a véleményedet (ne haragudj). Megfigyeléseim szerint legfelül CS, alatta AC, lennebb AS húzódik (e leplen valamelyest megbújt kastélyos felhõ, délután gyenge záporig jutottunk ezen a vidéken), a csapadék formája azonban egyértelmûen a folyamatos vagy megszakitásokkal tarkitott esõ volt. D-rõl vagy DDK-rõl vonultak a felhõk ma, igy Debrecen tõlünk kaphatta az utánpótlást. [esõ] Az a legtermészetesebb, ha az észlelõ dönti el: folyamatos esõt vagy záport észlel.

Én bizony záport adnék. Már csak azért is, mert ha netán egyszerre van jelen Ns és Cu, Sc stb, (ez utóbbi biztos jelen van, hisz említetted a strukturáltságot) akkor a zápor (8x) "szignifikánsabb" mint az esõ (6x).

Nagyszalontán Nimbostratus-t látok, amely elõbb D, majd DK , most pedig K felõl vonul. Hol kisebb méretû, hol pedig nagyobb, koppanó esõcseppek hullanak (a felhõ jól észlelhetõ a közvilágitás fényénél). Intenziven, folyamatosan esik (WW=65), de semmiképp nem zápor. Valóban nem túl kifejezõ a csapadékerõsség-változás, amit a vastagodó, illetve vékonyodó felhõréteg okoz.

Több mint másfél órája teljesen azonos intenzitással, megszakítás nélkül esik "valami". A cseppméret nem igazán az esõ kategória, elég kövér, fröcsögõs az áldás, az égen elég jól strukturált, kavargó, gomolyosnak tûnõ (elég sötét van és zavaró a város fénye...) felhõk vonulnak. Mit észleljek erre? Én a záport adnám szívem szerint, mert az igazi sekély ciklon összefüggõ csapadékzónája elment délutánra, ez a dunántúli, dél-alföldi konvektív események elcsendesedõ fináléja itt nálunk, de ilyen szabályosan hulló, megszakítások és intenzitásbeli ingadozásoktól mentes záport én még nem nagyon láttam. Kicsit elbizonytalanodtam.

Köszönöm, mentek a kedvencek közé!

Link Link Link Link Link

Most néhány perc alatt ennyit sikerült összeszednem, ami az egész USA-ra vonatkozik. De iszonyatos mennyiségû regionális térkép van.

Valahol el lehet érni az Egyesült Államokra vonatkozó villámtérképet?
Ez van ugyan Link , de számomra teljesen megbízhatatlan...

Hoppsz, micsoda finomságok!

5 mm-re én a számottevõt használom.

Igazából a baj itt kezdõdik:

"Jelentõs esõ: legalább 10 mm"

"Jelentõs mennyiségû (legalább napi 5 mm) csapadék..."

Mindkét megfogalmazást a met.hu-ról idéztem.

Hát sejthetõ volt, de hátha... Köszönöm a választ.

0,1 mm-nek kell lehullania. Legalább.
astral: Én nem tudok hivatalos jelentésérõl. Éppen ki hogyan használja.
Olyan mint a markáns hidegfront, ott sincs meg, hogy mekkora hõmérséklet csökkenéstõl markáns.

A "kiadós csapadéknak" van hivatalos minimuma, vagy megegyezik a jelentõs mennyiséggel, azaz 5 mm-t meghaladó, vagy mindenki gondoljon, amit akar?

És még szeretném megkérdezni, hogy a csapadékos napot is úgy kell venni ,mint a havas napot ,hogy ha csak 1 esõ cseppet meglátsz, már az is csapadékos nap?

Szeretném megkérdezni, hogy mikor készül el az OMSZ-nál a 2009 évi éves összegzés?Köszönöm

Megszûnt ez is, megszûntek a cseh órás adatok, már csak az Ogimet hiányzik...

Valószínûleg arra, mivel beírtam a társalgó keresõjébe, és megtaláltam azt az augusztusi hozzászólást, amiben svadasz linkelte a szombathelyi adatokat, és emlékszem, hogy akkor néztem meg elõször az oldalt. Link A diagramm, amit reggel linkeltem, az pl. augusztus 31-én reggel készült.
Akkor így jártam, pedig az jó kis oldal volt.

Akkor lehet, hogy a nemoc.navy-ra gondolsz.
Ami sajnos már jó ideje megszûnt.

Helló!
Nem ez volt, de ahogy nézem ez is jó lenne, viszont a szombathelyi és szentgotthárdi adatok sajnos nincsenek meg rajta. Azért köszi.

Szia,
Talán ez volt az. De nem biztos, hogy erre gondolsz.
Link

Régebben linkelt valaki egy oldalt, ahol többek között magyarországi OMSZ állomások grafikonjait is lehetett nézegetni, emellett egy táblázatban össze voltak gyûjtve az órás adatok, a minimum-maximum értékek stb., de már nem tudom a címét. Ha jól emlékszem sötét (fekete) háttere volt, és ilyen grafikont mutatott: Link
Nem tudja esetleg valaki ennek az oldalnak a linkjét?

Mindegyik módszert lehet használni minden évszakban. A lényeg, hogy mindig figyelni érdemes a korrekcióra.
Link

Szeretném megkérdezni, hogy a napi 3+1 mérés 7h,14h,(21 órásat 2-szer véve) azt téli félévben kell használni, vagy egész évben lehet ezt a módszert használni?A választ köszönöm!

Ez mondjuk mind igaz.
Köszönöm a választ!

Ez, hogy "tudod", azért kicsit veszélyes dolog.
Hiszen nem azt tudod, hogy most ott van, hanem azt, hogy öt, tíz perccel, fél órával stb. ezelõtt még ott volt. De lehet, hogy ebben a pillanatban már nincsen. Vagy mi a biztosítékod, hogy a Cu con idõközben nem fejlõdött már Cb3 stádiumba (nem konkrétan most, hanem úgy általában mondom)?

Szóval ha csak messze a horizont felé van valami, akkor azért nagyon körültekintõen, óvatosan kell eljárni. Én mindenesetre, ha valamit egyáltalán nem látok, akármennyire erõsen nézem is, akkor inkább nem adom meg.

Egy kérdés az észleléssel kapcsolatban.
Ha már sötét van, de tudom, hogy nyugat felé még van 2 okta Ci és 1 okta Cu cong, viszont én ezt a sötétben már nem látom, akkor derültet adjak, vagy mehet a gyengén felhõs?!

"No most már ha én 1951-tõ 2009-ig lévõ adatokkal dolgozom, a napi közepek havi átlagával dolgozom, akkor kell e nekem bármiféle korrekciót alkalmaznom?"

Attól függ, miféle adatokkal dolgozol?

Ha a met.hu-ról szedted le õket, vagy bármilyen más formában a szolgálattól származnak (pl. hivatalos adatkéréssel), akkor semmiféle problémád nincs, ezek már teljes mértékben korrigált stb. adatok.

Ha viszont saját "adathalászat" eredményeképpen jutottál hozzá a közepekhez (pl. régi évkönyvek, havijelentések, bármiféle régi dokumentum), akkor valóban kell valamilyen korrekciót alkalmazni. Ha ez utóbbi áll fenn, akkor én itt a metneten nemrég közöltem néhány korrekciós tényezõt, azokat bátran használhatod, mert teljesen hivatalos értékek.
Link

(Amúgy, hogy még tovább bonyolítsuk a szálat, még a met.hu-s felsorolás sem teljes. Ugyanis egyrészt egészen az 1980-as, 1990-es évekig voltak olyan kílmaállomások, amelyeken a napi két szélsõértékbõl, szintén korrigálással számították a közepet. Másrészt manapság pedig már a napi 24 mérésbõl való számítás a bevett szokás, minden állomáson.)

Sziasztok!
A gondom a következõ
középhõmérséklet [°c]

1901-tõl 1965-ig a magyarországi állomáshálózatban a napi háromszori észlelés volt jellemzõ, 07, 14, 21 órakor közép-európai idõ (CET) szerint. A napi középhõmérsékletet nem csupán a három érték átlagaként, hanem a Meteorológiai Világszervezet (World Meteorological Organization, WMO) ajánlására a 21 órás adatot kétszeres súllyal figyelembevéve számítjuk (d_ta=(t07+t14+2*t21)/4).

1966 - tól az észlelések idõpontja 07, 13, 19 órára változott. Az éjszakai 01 órás adatot pedig a termográfról olvasták le. A napi középhõmérsékletet a négy adat átlagaként számoljuk (d_ta=(t01+t07+t13+t19)/4).
No most már ha én 1951-tõ 2009-ig lévõ adatokkal dolgozom, a napi közepek havi átlagával dolgozom, akkor kell e nekem bármiféle korrekciót alkalmaznom? Mert két különféle mérés eredménye nem ugyanaz, mégha ugyanazt is akarja kifejezni. [esõ]

Erre gondolsz? Link