Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Valószínûleg nincs semmilyen megérzésük az állatoknak, egyszerûen inkább az aktuális idõjárás alapján viselkednek, plusz a hosszú évezredek alatt kialakított reflexek: tél van, jön a hideg, jön a nagy böjt ideje.
Az ember is kint élt évmilliókig a természetben, mégsincs ilyen hosszú hónapokra megérzõ képessége, és nekem senki ne mondja azt, hogy azért nem, mert 1-2-3száz éve elszakadtunk a természettõl, mert ezek a képességek, a túlélés ösztöne nem veszik ki senkibõl ennyi idõ alatt.
És Floonak igenis igaza van: nálunk az enyhe és a rendkívül hideg makroléptékben nüanszokon múlik: anticiklonok helyzete, elmozdulása, ciklonok pontos pozíciója, meridionális irányítás esetén a rendkívüli enyheség és rendkívüli hideg hasonló esélyei... És még a mikrolépték is megkeveri: hidegpárna, mediciklon útja, hidegbetörés hóra érkezik-e avagy sem, ezek mind olyan apróságok, amiket mi nem tudunk elõrejelezni egy napra sem. És mivel a T2m-hez viszonyítunk, akkor igenis ezek a kis tényezõk hatalmasat beleszólnak! És ezekre a kis tényezõkre éreznének rá? Biztos?
Vagy a T850-et éreznék? Esetleg a kelet-európai magasnyomás jelenlétét a télre? Valószínûleg egyiket sem...
A cikk és a kutatás azonban jó, mert egy elméletet megcáfolni is csak úgy lehet, ha mérjük és következtetéseket vonunk le belõle, nem mérni és nem keresni a válaszokat vagy a kérdéseket igencsak szakmaiatlan hozzáállás lenne.
Az adatsorból is látszik, hogy a korreláció nagyon gyenge, majdnem semennyi, ez így elképesztõen kevés következtetések levonásához. Aztán lehet, hogy a korreláció az õsz milyenségével (ld. aktuális idõjárás!) sokkal jobban korrelál, innentõl pedig nem hülyeség azt mondani, hogy lehet, hogy van korreláció az õszi és a téli idõjárás között (ha hideg az õsz, nagyobb eséllyel lesz hidegebb tél stb.).
Ne essünk megint abba a könnyen elkövethetõ hibába, hogy kevés adatból akarunk elméleteket kimágiázni, mert kicsit torzítva könnyû nem létezõ összefüggésekre bukkanni.
Az ember is kint élt évmilliókig a természetben, mégsincs ilyen hosszú hónapokra megérzõ képessége, és nekem senki ne mondja azt, hogy azért nem, mert 1-2-3száz éve elszakadtunk a természettõl, mert ezek a képességek, a túlélés ösztöne nem veszik ki senkibõl ennyi idõ alatt.
És Floonak igenis igaza van: nálunk az enyhe és a rendkívül hideg makroléptékben nüanszokon múlik: anticiklonok helyzete, elmozdulása, ciklonok pontos pozíciója, meridionális irányítás esetén a rendkívüli enyheség és rendkívüli hideg hasonló esélyei... És még a mikrolépték is megkeveri: hidegpárna, mediciklon útja, hidegbetörés hóra érkezik-e avagy sem, ezek mind olyan apróságok, amiket mi nem tudunk elõrejelezni egy napra sem. És mivel a T2m-hez viszonyítunk, akkor igenis ezek a kis tényezõk hatalmasat beleszólnak! És ezekre a kis tényezõkre éreznének rá? Biztos?
Vagy a T850-et éreznék? Esetleg a kelet-európai magasnyomás jelenlétét a télre? Valószínûleg egyiket sem...
A cikk és a kutatás azonban jó, mert egy elméletet megcáfolni is csak úgy lehet, ha mérjük és következtetéseket vonunk le belõle, nem mérni és nem keresni a válaszokat vagy a kérdéseket igencsak szakmaiatlan hozzáállás lenne.
Az adatsorból is látszik, hogy a korreláció nagyon gyenge, majdnem semennyi, ez így elképesztõen kevés következtetések levonásához. Aztán lehet, hogy a korreláció az õsz milyenségével (ld. aktuális idõjárás!) sokkal jobban korrelál, innentõl pedig nem hülyeség azt mondani, hogy lehet, hogy van korreláció az õszi és a téli idõjárás között (ha hideg az õsz, nagyobb eséllyel lesz hidegebb tél stb.).
Ne essünk megint abba a könnyen elkövethetõ hibába, hogy kevés adatból akarunk elméleteket kimágiázni, mert kicsit torzítva könnyû nem létezõ összefüggésekre bukkanni.
Örülök, hogy ennyi idõ után is tetszik 
Akik leírták a decembert, azok is tanulhatnak még belõle: "Ott van még a január."

Akik leírták a decembert, azok is tanulhatnak még belõle: "Ott van még a január."

Az analízis térképen és a mûholdon szépen látszik,hogy a középpontjával a Brit-szigetek fölött lévõ anticiklon és az oroszországi ciklon között,hogy zúdul dél felé a hideg levegõ.
Link
Link
Link
Link
A növényvilágban mik a kilátások, milyen telet jósolnak a fák?
Hallottam olyanról, ha a fák késõbb hullajtják le leveleiket akkor hidegebb tél várható!

Hallottam olyanról, ha a fák késõbb hullajtják le leveleiket akkor hidegebb tél várható!
Zsírosabb étellel negatív anomáli is lehet!
Ma már nem iszok többet!


Ma már nem iszok többet!

Akkor most még nagyobb pozitív anomália lesz? vagy kisebb? Esetleg negatív? Vagy hol van a kövérségnek az a szintje, ahol már negatív anomália lesz?

De az is lehet csak a génei miatt hajlamosabb a hízásra,és hát öregszik is!
A munkahelyemen van egy macska de már aggasztóan sovány, pedig minden nap kap enni!

A munkahelyemen van egy macska de már aggasztóan sovány, pedig minden nap kap enni!

De ez most kövérebb mint tavaly .
Szinte dagadt ,de kandúr !

No offense! A szakmaiság fontos, de akkor mostantól a blökik, cirmosok, kandúrok és az erdõ valamennyi lakójától is elvárjuk, elvárjátok azt, hogy a megfigyeléseiket, megérzéseiket észérvekkel támasszák alá?
Mármint a minimumra gondoltál, nem? Úgy tudom, 20 Hz körül van. Érzékelni azonban más formában ennél alacsonyabb Hz-t is lehet.
Az "vad"állatok állnak legközelebb az élõ világhoz, évmilliók alatt sokat "tanultak" az õket körülvevõ világról. Ez a tapasztalás folyamatos ma is. Ha tévednek lehet nem élik túl a telet.
A macskák itt is roppant felhíztak! Én is hideg fügefagyasztó télre tippelnék. Áprilisig kiderül.
A macskák itt is roppant felhíztak! Én is hideg fügefagyasztó télre tippelnék. Áprilisig kiderül.

Ami most látszik, az az, hogy a (többé-kevésbé) kifejezetten két hullámban érkezõ lehûlést követõen, Mikulás után a magasban átlag körül, picit a fölött lesz a hõmérséklet, elég magas légnyomás mellett. Ez a hideglötty(ök) nyomában kialakuló hideg AC-t sejtet, ahogy az annak egyébként rendje is.
Itt kérdõjelek kezdõdnek: pl., mennyire lesz tartós a hideg AC fölöttünk. Ezzel összefüggésben, vajon lesz-e megelõzõen számottevõ, megmaradó hó? Abszolút nem mindegy az idõjárás jellege szempontjából, hogy van-e ilyenkor 5-10 cm hóréteg, vagy "fekete földre" jön a hideg magas nyomás.
Északkelet-európai stabil AC, déli peremén szivárgó hideggel jó sokáig konzerválhatná a telet, de ez decemberben elég ritka. Inkább arra lehet számítani, hogy a hónap közepe után majd elõoldallal, zonalitással tartósabban megenyhül, könnyen lehet idén pl. egy klasszikus télközepi nyugati áramlásos, enyhe idõszak.
Viszont a blokkhajlam szerintem maradni fog. Nem hiszem, hogy ezen a télen sok hétre terjedõ tavaszias idõszakokkal lesz dolgunk -de majd kiderül.

Itt kérdõjelek kezdõdnek: pl., mennyire lesz tartós a hideg AC fölöttünk. Ezzel összefüggésben, vajon lesz-e megelõzõen számottevõ, megmaradó hó? Abszolút nem mindegy az idõjárás jellege szempontjából, hogy van-e ilyenkor 5-10 cm hóréteg, vagy "fekete földre" jön a hideg magas nyomás.
Északkelet-európai stabil AC, déli peremén szivárgó hideggel jó sokáig konzerválhatná a telet, de ez decemberben elég ritka. Inkább arra lehet számítani, hogy a hónap közepe után majd elõoldallal, zonalitással tartósabban megenyhül, könnyen lehet idén pl. egy klasszikus télközepi nyugati áramlásos, enyhe idõszak.
Viszont a blokkhajlam szerintem maradni fog. Nem hiszem, hogy ezen a télen sok hétre terjedõ tavaszias idõszakokkal lesz dolgunk -de majd kiderül.
Jó ötlet.Ah elefántok úgy tudom ,hogy az 1hz(?) koruli hangot is képesek meghallani.Az elefántok esetében szerintem majdnem biztosan kilehet jelenteni,hogy meghallották,de több állat is képes ilyenre,de nem ilyen mértéken.Az embereknek valaki tudja ,hogy max hány hz hangot képesek meghallani?
Nincs a GFS-sel semmi baj, ugyanolyan mint az elõzõ. Koratélies nagyjából 5 fok körüli T.max-al, változékony idõvel. Minden, majd a tõlunk délnyugatra-nyugatra elhelyezkedõ AC központ helyzetváltoztatásától függ. Közvetlenül nem lesz ránk hatással, de közvetve igen. Persze nagybetûs tél nem néz ki, de kilátástalanúl hosszú, enyhe, egyhangú idõ sem.
Persze igaz és épp ezért kár ennyire leegyszerûsíteni az egészet mert nyilván ezt még mi sem tudjuk nemhogy az állatok.Sokszor az istenverte modellek is csõdöt mondanak 1 hét távlatban.Errõl ennyit.

Az állatok nem.
-------------------------
Infrahangokról amúgy tetszettek-e már hallani? Csak kérdezem. Mert a cunamit meg a zivatart (jégesõt meghallani nem ugyanaz, mint "megérezni" Különösen az elefántok esetében, akik még azzal is kommunikálnak.
-------------------------
Infrahangokról amúgy tetszettek-e már hallani? Csak kérdezem. Mert a cunamit meg a zivatart (jégesõt meghallani nem ugyanaz, mint "megérezni" Különösen az elefántok esetében, akik még azzal is kommunikálnak.
Az állatok képesek a jóval alacsonyabb frekvenciájú hanghullámok érzékelésére is, de ez csak annyit magyarázhatna meg, hogy a dörgéseket hallották távolabbról, ugyanis ezek a hanghullámok sokkal nagyobb távolságra eljutnak, mint az általunk hallhatóak. Viszont ez csak annyit magyaráz meg, hogy a vihar közeledtét érzékelték, az erõsségét nem. Mindenképpen érdekes téma, melyet nem könnyû figyelmen kívül hagyni.
Érdekes, én pont nem ezt látom, hanem hogy óriási hidegdepó épül fel a közelünkben, amivel nem is nagyon tud mit kezdeni az óceáni áramlás: Link
Az OK, hogy minket még érni fognak a melegadvekciók (jövõ hét 2. fele is), de az alapfelállással továbbra sincs gond.
Floo: hó és erõs, tartós hideg nem ekvivalens, te is tudod. 2012/13 tele (az ország egy részén) igen havas volt, de igazán hideg egyáltalán nem!
Egyébként pedig ez olyan, mint a hit vs. tudomány. Csak az egyik mondja ki, hogy amit nem fedeztek még fel vagy írtak le, az nem is létezik
Az OK, hogy minket még érni fognak a melegadvekciók (jövõ hét 2. fele is), de az alapfelállással továbbra sincs gond.
Floo: hó és erõs, tartós hideg nem ekvivalens, te is tudod. 2012/13 tele (az ország egy részén) igen havas volt, de igazán hideg egyáltalán nem!
Egyébként pedig ez olyan, mint a hit vs. tudomány. Csak az egyik mondja ki, hogy amit nem fedeztek még fel vagy írtak le, az nem is létezik

Pedig jó a példa!
Egy Nagy havazás akár 300 km-en tud múlni.
Novemberben honnan tudja az állat, hogy januárban 300 km-en múlik egy havazás, és ezért sokat kell enni.
Vagy épp nem!
Mit éreznek meg 2 hónappal elõre, amikor a hideg légtömegnek, ami miatt esznek, a hidegnek még csak az irmagja sincs sehol.
A 2012/2013-as tél vad szempontból nagyon rossz lehetett, egyfolytában havazott, ráadásul április elején ért véget a tél, hosszú tél volt sok hóval, ami a vadaknak elvileg rossz.
Hõmérsékletileg átlagos volt, kicsit átlagnál melegebb.
"2012: Elhanyagolgató zsír-, illetve hájfelhalmozás, gyenge táplálékbevitel, enyhe telek elõtti domborzati elhelyezkedés, azaz összességében: igen gyér jelenség-megfigyelés és átlagosnál melegebb téli várakozás."
Matematikailag átlagosnál valóban melegebb tél volt, ahogy az állatok várták, csak hogy jellegében a folyamatos mediterrán ciklonos havazások miatt az állatok szempontjából rossz tél volt.
Flaneth!
A zivatart lehet hogy megérzik 2 órával elõtte a légnyomás változásából, a levegõ feszültségébõl, de a 2 óra és a 2 hónap között olyan iszonyatos különbség van, hogy azt nem érezhetik meg elõre.
Amikor nyomott, fülledt az idõ, akkor az ember is mondja, hogy nagyon nyom a meleg, biztos vihar lesz.
Egy Nagy havazás akár 300 km-en tud múlni.
Novemberben honnan tudja az állat, hogy januárban 300 km-en múlik egy havazás, és ezért sokat kell enni.
Vagy épp nem!
Mit éreznek meg 2 hónappal elõre, amikor a hideg légtömegnek, ami miatt esznek, a hidegnek még csak az irmagja sincs sehol.
A 2012/2013-as tél vad szempontból nagyon rossz lehetett, egyfolytában havazott, ráadásul április elején ért véget a tél, hosszú tél volt sok hóval, ami a vadaknak elvileg rossz.
Hõmérsékletileg átlagos volt, kicsit átlagnál melegebb.
"2012: Elhanyagolgató zsír-, illetve hájfelhalmozás, gyenge táplálékbevitel, enyhe telek elõtti domborzati elhelyezkedés, azaz összességében: igen gyér jelenség-megfigyelés és átlagosnál melegebb téli várakozás."
Matematikailag átlagosnál valóban melegebb tél volt, ahogy az állatok várták, csak hogy jellegében a folyamatos mediterrán ciklonos havazások miatt az állatok szempontjából rossz tél volt.
Flaneth!
A zivatart lehet hogy megérzik 2 órával elõtte a légnyomás változásából, a levegõ feszültségébõl, de a 2 óra és a 2 hónap között olyan iszonyatos különbség van, hogy azt nem érezhetik meg elõre.
Amikor nyomott, fülledt az idõ, akkor az ember is mondja, hogy nagyon nyom a meleg, biztos vihar lesz.
Minden bizonnyal elõbb utóbb meg fog tartósabban is enyhülni.A mikulás tájékai lehûlésben még van bizonytalanság,de ezt követõen azért ennyi lehûlés után más nem következhet mint 1-1 erõsebb ciklon az óceánon,illetve enyhülés.Ez még a karácsonyi téli lehetõségeknek lehet hogy kedvezni is fog.Nem érett még meg azért az igazi tél,ahhoz túl korán van.November legvége...
A friss GFS látványa elszomorít,látni,hogy a hideg lefolyik tõlünk keletre,nyugatról meg jönnek az enyhe légtömegek,dejavu érzésem van
Nagyon reménykedem,hogy változnak a dolgok jobb irányba, tudom ez is csak egy futás.

Amikor tíz éve volt a cunami Délkelet-Ázsiában, a mentés során feltûnt, hogy állat alig esett áldozatul. Jó idõvel elõtte az elefántok elindultak felfelé a dombon-hegyen és nem nagyon értették, hogy mi történt velük. Kicsivel késõbb rájöttek...

Pontosan így van.Hasonlítani még jó hogy nem lehet az emberekhez.
Lehet hogy hülyeségnek hangzik, de amikor volt a nagy jégesõ, 2009-ben, a vihar érkezése elõtt nagyon megvoltak õrülve az állatok. A kutyák megállás nélkül ugattak, vonyítottak, a macskák bújtak elfelé, a mi kutyánk is megállás nélkül kaparta az ajtót, és akkor még a dörgésre sem lehetett fogni, mert távolabbolt még a cucc. Szóval valamilyen szinten biztos megérzik az ilyen dolgokat.
Élénk északnyugati széllel indul a mandula... néha erõs lökések is vannak, +7,4°C mellett, északról dél felé vonuló gomolyos felhõzettel. Talán éjjel, holnap reggel láthatunk néhány kósza hópihét,mielõtt kiszárad a légkör. A folytatás sem rossz, átlagos decemberi idõ várható,a hét elején kemény éjszakai fagyokkal.

Kezd szakadozni a felhõzet és a szél is kezd egyre jobban mozgolódni. 1,6 mm esõ esett.
Mihez képest? Az emberrel nem lehet összehasonlítani a gondolkodásukat. Õket az ösztöneik vezérlik, nem tudnak logikusan gondolkodni. Õsszel sem az ECM-et nézik, hanem érzik, hogy változik az évszak és erre reagálnak a télre készüléssel.
Az állatok ezeket megérzik velük született ösztön a genjeikbe van ivodva. Nézd meg például a vándor madarakat a genukbe ivodott,h az osszi hónapokban már útra kelnek.
Az állatok nem tudják hanem megérzik és nem pedig azt hogy most alattunk mennek-e el a ciklonok vagy sem stb.Meglehetõsen rossz példákat hozol fel erre.Egyszerûen képesek megérezni ennyi.Babona is lehet hogy van ebben,de azért nem túl hülyék az állatok...
Nekem mindegy mennyire lesz hideg a 2016/2017-es telecske, csak annyira legyen hideg fent meg lent is, hogy essen sok havacska.
3 db gyenge, szinte alig havas szezonom volt, mostantol a havat akarom, nem a nagy hideget.


3 db gyenge, szinte alig havas szezonom volt, mostantol a havat akarom, nem a nagy hideget.
Ha beindul a ciklon aktivitás az óceánon (el is kezdték mutogatni a modellek 200 óra környékén) akkor az utóbbi évek tendenciáit nézve legalább 1 hónapos hosszúcici nyalogatásban lenne részünk. 
Még szerencse hogy messze van.

Még szerencse hogy messze van.

Játéknak jó egyébként a cikk meg a kutatás, meg érdekességnek, és gratula is érte, mert többet ér, mint 340 óránál linkelni a GFS-t, de...
El nem tudom képzelni, hogy egy õz, szarvas, vaddisznó vagy mufflon honnan a büdös fenébõl tudja azt november 13-án, hogy február 12-én a -10 fokos 850 mellett mediterrán ciklonos havazás után kiderül-e az ég, vagy beáll a hochnebel???
Csak mert az elmúlt teleken gyakori volt, hogy sok hó esett, de csak ritán párosult a hótakaró derült éggel több éjszakán át.
Vagy volt, hogy hideg, száraz sarki levegõ volt felettünk, és azért nem lettek napokon át -20,-25 fokok, mert nem esett hó.
Honnan a büdös fenébõl tudná egy mufflon novemberben, hogy esik-e hó január 17-én, vagy alattunk megy el egy mediterrán ciklon, vagy 1 fok híján esõ esik.
Egy-egy ilyen szituáció nagyban befolyásolni tudja egy tél hidegségét, mivel ha hótakaró alakul ki (ami gyakran néhány fokon vagy néhányszáz km-en múlik), akkor -8,-15 foknál áll be a hidegpárna, hótakaró nélkül meg lehet hogy -2 fokon.
És ez nagyon nem mindegy.
Kizárt, hogy ezt egy õz novemberben tudja.
A múlt télen december utolsó és január elsõ napjaiban az elmúlt évek egyik leghidegebb, ha nem a leghidegebb idõszaka lehetett volna, néhányszáz km-en vagy 3-4 napon múlt, hogy nem a hidegmag fogott elõbb pozíciót Link
Ha az becsörtet ide, akkor emlékezetes idõszak lett volna, közben az állatok enyhe telet "vártak":
"2015: Gyenge zsír- és hájfelhalmozódás, gyenge etetõk körüli forgalom, enyhe telek elõtti domborzati elhelyezkedés, összeségében átlagosnál melegebb téli évszak képe vetül elénk, nem kizárva egy átlagosnál jóval enyhébb tél lehetõségét."
Azért lett enyhe, mert a vaddisznók tudták, hogy a kelet-európai hidegmagot az atlanti ciklon elõoldala visszanyomja?
Kötve hiszem!
Mármint tudták, hogy ennyin fog múlni?
Szóval nagyon érdekelne egyébként, hogy lehet-e valóságalapja a dolognak, milyen olyan érzékük lehet, ami 2-3 hónappal elõre tudja, hogy sokat kell enni õsszel, mert hideg idõ lesz.
Továbbá azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az õszi zabálás vagy nem zabálás nem csak a jövõt vetítheti elõre, hanem a nyár végi, õsz eleji idõszaknak, vagy épp az aktuális idõszaknak is lehet hatása a vadak táplálkozására.
Mégegyszer: nem leszólom a megfigyeléseiteket, mert akár évek alatt rá lehetne jönni összefüggésekre, meg több értelme van, mint a számítógép mögül ürtávlatban hóesélyeket latolgatni, csak nagyon kíváncsi lennék rá, hogy valóban van-e valamilyük, ami alapján csak sejtenek is valamit a télre vonatkozóan.
Lehet vajon öszsefüggés aközött, hogy a Börzsöny domb vagy hegyvidék, ahol havasabb a tél, lehet hogy egy szegedi õz teljesen más képet festene??
El nem tudom képzelni, hogy egy õz, szarvas, vaddisznó vagy mufflon honnan a büdös fenébõl tudja azt november 13-án, hogy február 12-én a -10 fokos 850 mellett mediterrán ciklonos havazás után kiderül-e az ég, vagy beáll a hochnebel???
Csak mert az elmúlt teleken gyakori volt, hogy sok hó esett, de csak ritán párosult a hótakaró derült éggel több éjszakán át.
Vagy volt, hogy hideg, száraz sarki levegõ volt felettünk, és azért nem lettek napokon át -20,-25 fokok, mert nem esett hó.
Honnan a büdös fenébõl tudná egy mufflon novemberben, hogy esik-e hó január 17-én, vagy alattunk megy el egy mediterrán ciklon, vagy 1 fok híján esõ esik.
Egy-egy ilyen szituáció nagyban befolyásolni tudja egy tél hidegségét, mivel ha hótakaró alakul ki (ami gyakran néhány fokon vagy néhányszáz km-en múlik), akkor -8,-15 foknál áll be a hidegpárna, hótakaró nélkül meg lehet hogy -2 fokon.
És ez nagyon nem mindegy.
Kizárt, hogy ezt egy õz novemberben tudja.
A múlt télen december utolsó és január elsõ napjaiban az elmúlt évek egyik leghidegebb, ha nem a leghidegebb idõszaka lehetett volna, néhányszáz km-en vagy 3-4 napon múlt, hogy nem a hidegmag fogott elõbb pozíciót Link
Ha az becsörtet ide, akkor emlékezetes idõszak lett volna, közben az állatok enyhe telet "vártak":
"2015: Gyenge zsír- és hájfelhalmozódás, gyenge etetõk körüli forgalom, enyhe telek elõtti domborzati elhelyezkedés, összeségében átlagosnál melegebb téli évszak képe vetül elénk, nem kizárva egy átlagosnál jóval enyhébb tél lehetõségét."
Azért lett enyhe, mert a vaddisznók tudták, hogy a kelet-európai hidegmagot az atlanti ciklon elõoldala visszanyomja?
Kötve hiszem!
Mármint tudták, hogy ennyin fog múlni?
Szóval nagyon érdekelne egyébként, hogy lehet-e valóságalapja a dolognak, milyen olyan érzékük lehet, ami 2-3 hónappal elõre tudja, hogy sokat kell enni õsszel, mert hideg idõ lesz.
Továbbá azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az õszi zabálás vagy nem zabálás nem csak a jövõt vetítheti elõre, hanem a nyár végi, õsz eleji idõszaknak, vagy épp az aktuális idõszaknak is lehet hatása a vadak táplálkozására.
Mégegyszer: nem leszólom a megfigyeléseiteket, mert akár évek alatt rá lehetne jönni összefüggésekre, meg több értelme van, mint a számítógép mögül ürtávlatban hóesélyeket latolgatni, csak nagyon kíváncsi lennék rá, hogy valóban van-e valamilyük, ami alapján csak sejtenek is valamit a télre vonatkozóan.
Lehet vajon öszsefüggés aközött, hogy a Börzsöny domb vagy hegyvidék, ahol havasabb a tél, lehet hogy egy szegedi õz teljesen más képet festene??
Még enyhe az idõ(8,3), süt a nap, az Ény-i szél most kezd éledezni, nemsokára érkezik a hideg levegõ.
Nekem egy kicsit több van ebben a következõ 2-3 hétben mint ami most kinéz, a Decembert meg már most siratni Novemberben..
A jövõ heti éjszakai minimumok jó kezdet, bár szerintem ennél kisebb értékek lesznek jóval.

Januárban elutazom egy hónapra, legutóbb a nagy márciusi havazásnál utaztam el hosszabban, így januárban lehet reménykedni
Tuti beüt a hóömlés
))




Ferri: A metnet videója
