Meteorológiai társalgó

Az engem legjobban érdeklõ nagykanizsai adat: 1942. február 17: 122 cm-es hóvastagság. A mindenit! Ezt nem gondoltam volna. Noha háborús év volt az, nem maradt fenn pl. a helyi múzeumban egy-két fotó a hórétegrõl? 

Azért, ha hit kérdés, egyértelmûen jobb az a modell, amely nem stabil, hiszen késõbb egyértelmûen lehet mondani, hogy de hát adta az enyhülést/hideget. A stabilnál, ha bejön, hát ez a normális, ezért volt stabil, ha nem, viszont fel lehet emlegetni, mekkorát mellényúlt.

Úgy gondolod egy elõrejelzõ szakember ennyit tud csinálni, hogy minél ügyesebben kiválasztja a megfelelõ modell kimenetet és lekótázza annak eredményét? (egy intelligens számítógép program akkor ezt precízebben és lekótázási hiba nélkül végrehajtja)

Köszönöm Zivipötty!  Az utolsó mondatodat pedig külön köszönöm!   

Érdemes rápislantani Link
Nagykanizsa adatsorai az 1800-as évek végétõl.

Hát egy azonosság azért van,mindketten úgy érezzük nem veszíthetünk.
Félre ne érts, én nem cáfolom amit te mondasz ,nem lehet tudni meddig tart a száraz vagy a nedves idõszak,a múltból (vagy statisztikából)meg nem következik a jövõ.Mégis érdekes volt így nevesítve,számszerûvé téve a dolog 1 évre fogadásilag nézve.Ja és ha akármelyikünk is nyerne ,vagy többször nyerne a másiknál  év végéig az nem bizonyított volna semmit.Csak a bizonytalanságot.....

Ne haragudj, de ebbõl a hozzászólásból kiderül, hogy nem érted.
Leírtam milliószor a miértet.
Thermometer is leírta, Õ sem elõször.
Egyszerûen gondolkodtam?
Minél egyszerûbben gondolkodsz, annál világosabban látod az evidenciákat(!!).
Minél jobban belebonyolódsz, annál távolabb kerülsz a lényegtõl, pedig a jelenség ott van az orrod elõtt.
Az a baj, hogy Te (Ti) statisztikában és számokban gondolkodtok, és nem jelenségeket szemléltek.

"A zonális és meridionális lemezt ismerjük, az nem tartozik most ide."
Micsodaaaa?
Pont ebben van a lényeg!

Berobbantak a lyukban a gomolyok

Itt is szállong idõnként a hav, marha alacsony a hõérzet.

Itt pedig megélénkült a szél, és szabályos zúzmaravihar van a nagyobb fák környezetében, idõnként csak a zajra leszek figyelmes, ahogy "szakad a zúzmara"

Szép örvényesség alakult ki ott a Kárpátok miatt. "Forog" az egész lyuk.

Szép lassan bezárul a kisalföldi lyuk Link Közben itt mindjárt -6°C-ra hûl vissza 

Remélem január 31-ig még kitart a hideg itt nyugaton is, mert akkor Brennbergbányán januárban minden nap hótakarós lesz.
December 28-a óta van hó, a maximális vastagság 19 cm volt, jelenleg 4 cm van.

Bocsánat, megoldódott
Jártam egyet kint, és Kelet-Észak keletre (amerre nincs ablakom) szépen itt van a közelemben a ködfelhõzet széle... az kavar be a felmelegedésbe olyannyira, hogy most közeledett, így hûlt is a levegõ. Már -5,6°C-ra süllyedt.

Mindeközben nem messze tõlem Kertész automatája Gyõrszemerén: Link Már a 0°C-ot ostromolja

Új GFS megint messzebb viszi a HCS-t keletre, szóval még stabilabb lesz a fáklya.
Szóval van egy modell ami stabilan enyhe verziót, egy másik pedig majdnem felváltha enyhe- és hideg verziót mutat.

Innentõl hit kérdése az egész

Persze az érdekes, hogy a HCS közeledésével már az ECM sem számol, viszont õ meg kiújuló nyugati blockingot lát.
Aminek a "nyomai" GFS-en is ott vannak, csak hogy még cifrább legyen minden!

Itt meg megrekedt valami miatt a T -5,2°C-on... Ragyogó napsütés mellett már több, mint fél órája nem emelkedett semmit. Talán a párásság fogja vissza ennyire? De az az elmúlt héten mindig volt, és mégis pluszba mentünk.

Itt is pötyög valami szemcsés hó, de nem sok értelme van.  

Én is futok, bár hétvégén kellemesebb világosban, mint sötétben és hidegben (van rajtam biciklis lámpa elöl - hátul + fejlámpa). Az utak / járdák állapota siralmas, figyelnem kell, nehogy elcsússzak.

Kell a felkészülés az elsõ félmaratonromra - Vivicittá :-).

Ilyenkor - ha túl bizonytalan a folytatás - az OMSZ olykor oda szokta biggyeszteni a figyelmeztetést, hogy az elõrejelzés a szokásosnál nagyobb bizonytalanságot hordoz magában. Ugyenezt láttam már jópárszor sógoréknál is (Die Prognose ist noch unsicher) - szemmel láthatóan egy kibontakozó szkander-helyzetrõl lehet szó, ahol elég, ha a bizonytalansági tényezõ (pld. HCS) 2-300 km-t mozdul keletre vagy nyugatra, és máris borul az egész prognózis - így lesz az adott X idõpontra (7 napon túl, azt is kéretik figyelembe venni!) felváltva +12 vagy alig 0 fok mint T max. Ez is nagyon beszédes: jövõ keddig a bizonytalanság elenyészõ, majd hirtelen óriásivá nõ. Link 
Errõl szegény modellek valóban nem tehetnek: pengeél-helyzet, szkander, egy igen hosszú hideg periódus érhet véget, stb. Így GAGYI-ságról beszélni ezzel kapcsolatban nálam UUURISTEN 

A legjobb szerintem az lenne, ha rövid távon (0-48 óra) a legtöbb elérhetõ modell egyfajta "átlagolása" alapján készülne el egy elõrejelzés, persze a helyzettõl függõen súlyozva õket. Tehát pl. hidegpárnánál nem nagyon nézem a GFS-t, mert úgysem lát belõle semmit, hanem inkább az UM-et/Alaro-t/ECMWF-et. Illetve ha tudom, hogy bizonyos helyzetekben melyik modell szokott jobb lenni, pl. necces halmazállapot-váltások esetében, akkor fõként azokat veszem figyelembe. Aztán ahogy nõ az idõtáv, úgy szûkülne le az elõrejelzés egy-két adott modellre, de ott már inkább olyan módon, hogy a fáklya (vagy bármi más ensemble módszer) alapján kiválasztom a legvalószínûbb klasztert, tehát nem az átlagot vagy az operatív futást nézem. Így viszont össze lehet kapcsolni ezt más modellel is, mert az ECMWF-nek, GFS-nek és GEM-nek is van fáklyája, és ezek alapján esetleg lehet mérlegelni, hogy ha mondjuk a GFS-nél és a GEM-nél ugyanaz a lehetõség nagyobb eséllyel szerepel, akkor annak ellenére afelé hajlok, hogy az ECMWF-nél az a kisebb tagszámú klaszter.

Így van.
Minden nap futottam az elmúlt 2 hónapban is, volt, hogy -10-ben.

Mondjuk, az sem számít a GFS-nél, hogy hány napja stabil. Lásd a január közepi helyzetet, 4 napig folyamatosan stabilan adta a hülyeséget.

Hétfõn voltam úszni legutóbb a Komjádiban. Kongott az ürességtõl, jó ha volt 10 ember összesen a kinti 50 méteres medencében.
Pedig a hideg nem szokott akadály lenni, általában fagyos idõben is úszkálnak azért a kinti 50-esben, jó általában nem sokan, de többen, mint amit hétfõn tapasztaltam. Vagy lehet a felújítások miatti mobil konténerekben lévõ átöltözést, zuhanyzást utálták meg az emberek!? Jó, én sem preferálom ezt, de ki kell bírni, nyárra egy vadi új uszodát kapunk.

Az a baj, a szolgálatok nehéz helyzetben vannak: kisebb eséllyel havas hideg, nagyobb eséllyel enyheség, meg még néhány lehetõség. Mit tegyen egy szolgálat? Köztes értéket vállaljon be? De hát az hülyeség, annak nincs esélye. Menjen a nagyobb eséllyel enyheség felé? De hát ez az utolsó, leginkább megbízható futás, az emberek úgysem veszik komolyan az 5+ tartományt, lehet érdemes lenne elõre "belengetni"? Semmiképp se egyszerû a helyzet elõrejelzõi szemmel. Olyat pedig eléggé meredek csinálni, hogy mész rövid- és középtávon az ECMWF-fel, hosszútávon meg a GFS-sel, mert értelemszerûen van benne egy logikai bukfenc: egyik folytatása nem lehet a másik.

Zivi: hát igen, a GFS ál-stabilitásába már tört bele a bicskám  Bár most még a 4-futás is stabil: Link  plusz ez csak 20  tag, ECMWF 50-nel dolgozik.

Reggel óta gyengén,hol mérsékelten szállingózik a hó, mikro pelyhekben, az autókon meglátszik, valamint a tetõk egyes részei is kis mértékben, de  fehéredtek   

Február 18 szombatra vagy vegyél ki szabit, vagy tedd magad szabaddá, kérj másfél nap kimenõt a párodtól, mert a 2017-es  Metnet téli találkozó Hatvan és környékén lesz megtartva, Kékest is belevesszük a játékba.

A jelentkezõk száma már 20 fõ!


Kis kedvcsináló:
- látogatás a kékestetõi meteorológiai állomáson, egy közös észleléssel
- tippjáték, melynek elsõ 3 helyezettje ajándékot kap
- közös ebéd a Mátrában
- after party
- beszélgetés, ismerkedés
- a találkozóról egy film is készülne a tervek szerint

Az after party-n kielemezzük a GFS vs ECMFW csatát, biztos beszélünk az idei rekord télrõl és még sok másról.

Link

Szabad helyek még korlátozott számban!

Én szeretek kint sportolni ilyenkor  De tudom, a kivételek közé tartozom. Valóban kevesebben vannak a futópályákon, fõleg most szmogos idõ alatt, kb. senki se fut... Nekem viszont muszáj, nem bírom ki nélküle

Kíváncsi vagyok, milyen lesz majd enyheségben futni, mert lassan 2 hónapja szinte minden egyes futásom alkalmával fagy, -1 és -13 között van (este 9 után szoktam futni).

A GFS-nek egy többször elõkerülõ hibája a túl kicsi szórás. Errõl többször írtam már, hogy alapvetõen bizonytalan helyzetben is sokszor szinte teljesen egybetartó a fáklya, aztán hirtelen gondol egyet és vagy megnõ a szórás, vagy az összes tag ugrik egyet fel/le. Most is ez volt egyébként, egy szinte sima fáklya után jött a leugrálás valamelyik nap, holott az ECMWF fáklyán végig ott volt a nagyobb szórás. Szóval a GFS-nél sok esetben csak egy "illúzió" a stabilitás.
Illetve ugyan így elég stabilnak nézett ki a január 10-e körüli visszamelegedés is, és itt látni lehet, mi lett belõle. Link Persze elõtte néhány nappal megjelent a hidegebb klaszter, ami végül be is jött, de még a mediánban is maradtak -4 fok körüli értékek a -15 fok körüli napokra.

Az, hogy a hivatalos szolgálatok miért "eszik meg" az ECMWF-et, fõleg amikor egyértelmûen nagyon kilóg (pl. tegnapi havazás), jó kérdés. Én biztos nem enném, ha ott lennék (de nem vagyok, és egyelõre nem is leszek).

Kellemes tavaszi program az egyik környékbeli faluban Link
Õk biztos élvezni fogják a hideg telet, pedig nem télfanok.

Jó magam a meridionalis helyzetbe születtem bele 93-ban.
2004. óta megfigyeléseket, 2007. óta rendszeres méréseket vegzek. 
Hát, mit ne mondjak, nagyon szeretem  ezt a meridionális túlsúly helyzetet. 
Felõlem maradhat addig a meridionalis túlsúly, amíg élek. 
A tartósan zonális nem tudom, hogy milyen, hiszen nem éltem át azt az idõszakot. De lehet megszeretném azt is. 

Az ECM komplett kabaré: felváltva a +12 fok meg a 10-15 centi hó.
Most épp utóbbi: Link

Zivi: a GFS fáklya lassan 3 napja stabil. Akkor megrángott egy jó nagyot lefelé, de már 7-8 futás óta elég stabilan átlag felett fut.

Amit írsz, az jogos, de akkor mégis miért eszik meg a hivatalos met. szolgálatok (magyar és osztrák is) a nyers ECM OP kimenetet? Miért nem így gondolkodnak õk is inkább?

A többi modell is ugyan ezt csinálja, akkor gondolom azok is "gagyik". Persze ez nem is csoda, hidegcseppek mozgását még 2-3 napra elõre is nehéz pontosan belõni, nem, hogy 150-200 órára elõre. A GFS-nél ennyin múlik most, hogy az a hidegcsepp, amit az ECMWF rajtunk visz keresztül, elkerül minket. Link Az elõzõ futásokat is megnézve látszik, hogy még csak hasonlítani sem hasonlít erre egyik sem. Link Link Link

Egyébként szerintem inkább az a hozzáállás a gagyi, ha valaki képtelen értelmezni a modelleket, és ezért a könnyebb utat választva inkább legagyizza õket.

Még annyit az elõzõekhez, hogy tényleg léteznek hosszabb zonális, ill. meridionális túlsúlyú korszakok. A zonális idõszakban kevésbé gyakori a teknõ-beragadás, mert erre épp az a jellemzõ, hogy gyakori a polárfronti expanzió, de a teknõk nehezen tudnak igazán kifejlõdni. Ugyanis gyorsan elõáll a következõ, mely "ráfut" az elõzõre, és az alacsonyabb szélességekre került/ott kialakult ciklont az északnyugatról közeledõ alacsony nyomás "felszippantja"
Ilyenkor általánosan erõs a nyugati drift.
Meridionális túlsúlynál mindennek az ellenkezõje az igaz.
A z-m korszakok feltételezhetõ oka talán az, hogy zonális idõszakban átfogóan nagyobb a féltekei hõkontraszt, meridionálisban pedig kisebb. Csábító az az elképzelés, hogy a mostani meridionális túlsúly kapcsolatban lehet az Arktisz kismértékû felmelegedésével (az é-d-i hõdifferencia csökkenése által) Tehát nem azért fogy a jég fent északon, mert meridionalitás van, ellenkezõleg: azért van meridionális túlsúly, mert fogy a jég.
Ebben egyébként nem feltétlenül kell az emberi manipulációk következményét látni. A légkörzésben vannak nagyon hosszú távú oszcillációk.

Mitõl lehetséges az, hogy lassan több, mint 24 óra hosszája emelkedik a hõmérséklet a stratus alatt ( borzasztóan lassan persze )? De még éjszaka is, szinte semmi megtorpanással. -8 foknál záródott be a ködfelhõzet tegnap elõtt és mostmár -2,8 foknál járunk.

A bodrogon zajlik a "jégtelenités" Link  gondolom csak a kikötõ környékén mert amúgy sokáig tartana   

Én is amondó vagyok, hogy egy hideg, kemény tél után jobban esik a tavasz.
Mikor a tartós, kemény fagyok után beköszönt márciusban a tavasz, és tartósan is marad a jó idõ. 

Az elmúlt évekbõl 2013-ban volt a legerõsebb váltás : április elején még késõ téli idõ volt, kopasz, téli vegetációval. 
A hónap végére pedig már nyári meleg volt, és 2-3 hét alatt belombosodtak a fák, már a késõ tavaszt mutatta  a vegetáció. 
Ez sem jó. 

Pl. 2015-ben és 2016-ban is az igen enyhe telek után elég szenvedõs, szeles, változékony, többször hûvös tavaszok jöttek, noha átlagban nem voltak hidegebbek, de gyakori volt a nem éppen tavaszi idõ. 

2016-ban pl. a  március alig volt melegebb, mint a február. 

23 nap utáni havi középértékek (hozzávetõleges adatok a napijelentésben megjelenõ szélsõértékek átlagából számolva):
Poroszló -6,5°C, Tápiószele -6.9°C, Zabar -8.3°C, Szécsény -8.7°C, Tésa -8.9°C.

Ölni tudnék néhány nap pozitív léghõmérsékletért. Nem, nem kell 10-15, nekem 4-5 elég lenne. Nekem nagyon betett ez a hosszan tartó hideg a szövõdményes influenzával plusz normálisan sportolni sem tudok, pedig minden nap kint voltam.  Aki napi szinten sportol annak ez olyan mintha a vizet vennék el tõle. Most kezdem érteni azokat, akik elutaznak ilyenkor melegebb égtájakra, komoly feltöltõdési faktorral bírhat.
Bár felfoghatom úgy is, hogy már nem vagyok 20 éves és takarodjak fedett helyre ha sportolni akarok.
Egyik nap mondom reggel a feleségemnek, 11 fok van kint, de jó. Kérdezi mínusz? Nem mondtam, hogy uristen, csak megjegyeztem, hogy ha plusz lenne akkor most nem látnál a házban, mert kint ugrálnék az udvaron egy szál semmiben. (nem számonkérhetõségi dolog, túlzó kijelentés, mielõtt vki ezen vigyorogna majd hetekig enyhülés érkezése esetén)
Szóval nem kikeletre vágyom én sem  január végén, csak egy kicsit enyhülne ez a szorítás.

És igen, ilyenkor is észre kell venni a pozitívumokat. Számomra a tegnapi -1 fokos tmax kellemes meglepetés volt a stratus alatt, nem számítottam rá, hogy -4, -5 foknál magasabb léghõmérséklet is kifut.

Megint inverziós felhõ alatt csücsülünk, de most nem -2, -3, hanem -10 fokban.
Azt hiszem ma sem lesz melegünk. 

Ez várhatóan éjjel feloszlik, ugyanis 925-ön erõteljes kiszáradás lesz, így reggel ismét -15 alá mehetünk.
Holnap pedig szep, napos idõre számítok, estétõl nagy zuttyal.
Péntek reggelre a -17.7°C szezonrekordom is megdõlhet, ha nem ködölünk be. Jó ez a tél, kitesz magáért.

Szerintem az ország 99,8%-a olyasmi fan lehet.  A napokban már feltétlen. 
Amit pedig az ECM op mûvel, arra egy jó szó van: gagyi.   Remélem a következõ futás megint egy totálisan más jövõképet fog felfesteni. Irigylem az elõrejelzõket! 

Ráadásul az elmúlt fél évben elmaradt a másfél hónapos rendkívül száraz és rendkívül csapadékos idõszakok sokasága, amelyeket Floo szokott említeni. 

Pl. A tavalyi rendkívül csapadékos július után jött 4 db kiegyensúlyozott hónap  ( augusztus -november között nagyjából átlag közeli volt a 4 havi összeg, és egyik hónap sem produkált kiugróan száraz, sem kiugróan csapadékos idõjárást. 

A rendkívül csapadék szegénység pedig nov. 20. óta tart országosan, lassan már 2 és fél hónapja, tehát máris tulléptük a másfél hónapos limitet. 

2011-2012. példájára simán tarthat sok-sok hónapon, esetleg éveken át a száraz, átlag vagy jóval átlag alatti idõszak, amit csak néha törhet meg egy-egy csapadékosabb hónap. 
Ugyanúgy csapadékosabbra is válthat, így a dolgok inverze valósulhatna meg.

Én is ebbe bízok,ha már hideg akkor legyen most és ne április közepén végén...
Amúgy én az augusztust nem szeretem mert tudom,hogy vége a nyárnak,viszont a  szeptember-október már kedvemre való,majd jön a "depis" november mert tudom,hogy még csak most megyünk a télbe.December elrepül úgy,hogy észre se vesszük és a január is.
Innentõl kezdve pedig nincs visszaút,hisz eltelleik a február és jön a tavasz-nyár.
Kitartás tél utálók,Megyünk a jóidõbe nem pedig a rosszba. 

A minap én is azon gondolkodtam a vitátok kapcsán, hogy vajon mi lehet a makrocirkulációs oka a kétségtelenül meglevõ "kinyitják a csapokat-elzárják a csapokat" kettõsségnek. Én is a zóna-meridia táján kötöttem ki, de kissé máshogy látom a helyzetet, mint Te.
Véleményem szerint 2 idealizálható szélsõ állapot van. Az egyik a zonalitás, mikor felgyülemlik az é-d-i hõdifferencia. Ilyenkor az alacsony nyomások, csapadék, gyors áramlási zónák, és a hideg fenn vannak északon (a meleg meg lent délen) Az indexértékek magasak. Nálunk ilyenkor vagy csendes, vagy legfeljebb kissé változékony, jobbára száraz az idõ.
Meridionális fázisban mindennek az ellenkezõje áll elõ. Ilyenkor a ciklonok és a csapadékzónák, a gyors áramlások, valamint a sarki légtömegek lenyomakodnak a mi szélességünkre (teknõ)
Igaz, ott van a számtalan "hibrid" lehetõség, ilyen-olyan félblokkok, félzónák. Ez azonban nem változtat azon, hogy idõjárásunkban elvileg és potenciálisan 2 véglet van: mikor sok esik, és mikor nem esik egyáltalán. És ezek a Namias-ciklusnak megfelelõen többé-kevésbé periodikusan váltják egymást.
Ez a kettõsség Európában dél és kelet felé haladva mind kiélezettebb. Északnyugat-Európát gyakran eléri a polárfronti expanzió (tehát, mikor a gyors áramlások és alacsony nyomások dél, délkelet felé helyezõdnek), mert a gyengébb, kevésbé kifejezett is eléri.
Viszont nálunk, és fõleg tõlünk délkeletre már csak a komolyabb expanziók, teknõk tudnak érvényesülni. Ezek gyakran be is ragadnak, mert északnyugatról nem jön újabb, amivel fuzionálhatnának. Talán emiatt van országunk hírhedten rapszodikus csapadékeloszlása.

Igen szélsõséges idõ lett éjjel. Van ahol (itt is) emelkedik egész este óta a T és alig vannak néhol -1-3 foknál hidegebbek. Ugyanakkor láttam reggel nagy területen -10-18 fokokat is. Gondolom szél,felhõ,köd hóréteg kombók sokasága okozott akár 15 fokos T eltéréseket egy idõben. Pedig ez nem egy nagy vagy hegyvidéki ország. Ilyenkor aztán érdekesek az elõrejelzések, gondolom a nappali T-kben is lesz vagy 10 fokos szórás. Az elkövetkezõ napok,hetek elég homályos számomra, hogy mit hoznak. A hozzászólásokból tél és tavasz is kihámozható.

Az a baj, hogy nagyon egyszerûen gondolkodtál: egyféle helyzet áll fent sokáig. De miért ne lehetne nálunk 4-5 teljesen különbözõ felállásból csapadékszegény idõszak? Mi van, ha ez a 4-5 felállás váltogatja egymást? Mind merõben különbözõ, csak nálunk egyikbõl sincsen rendes csapadék. És szépen váltogatják egymást a helyzetek. Ahogy most is, lassan 2 hónapja.
Ráadásul leírtad, hogy egy helyen sok esik, másik helyen kevés, halmozottan sújtja, stb. ez mind szép és jó, érti mindenki, de - ezután ezt írod:
"Így nagyobb az esélye, hogy  nagyon száraz idõszakot nagyon csapadékos követ." Miért??? Hol van az ok-okozati összefüggés? Miért nõ az esélye, hogy közeledik a csapadékos idõ?! Kihagytál egy fontos logikai lépést a részletes helyzetleírás és a következtetés között. A miért-et! Várom a miért-et!
A zonális és meridionális lemezt ismerjük, az nem tartozik most ide.

Azért este ez még közel sem így volt...

Link

Ha jól látom, most egy Skandinávia felõl lecsorgó hidegcsepp lenne a ludas.
A télkedvelõknek amúgy hosszabb távon most a GEM a legjobb, egy ilyen helyzetben már benne lenne egy komolyabb havazás lehetõsége. Link

Annyi mindenesetre már egyre biztosabbnak látszik, hogy a zonalitás most sem fog tudni labdába rúgni, legfeljebb valami átmeneti félzonális/félblocking helyzet jöhet össze, az óceánon nyugatias, de a kontinensen délies áramlással.

Ez nem más, mint a hosszú amplitúdójú, alig elmozduló Rossby-hullámok esete. A következmények kézzelfoghatók: hosszú száraz és hosszabb csapadékos idõszakok váltják egymást, ebben semmi következetesség, periodicitás nincs. Ám hogy mi okozza a jellemzõen meridionális és a jellemzõen zonális, akár több évtizedes periódusok váltakozását, azt bizony nem tudom. Olvastam pár részelméletet. mindegyikük kapizsgál valamit, de ´AZ´átfogó magyarázatról nem tudok. Ha pedig netán létezik és elkerülte a figyelmemet, MEA CULPA 

Én is pont így vagyok vele. A tavaszt ugyanúgy kedvelem, mint a telet, sõt, a kedvenc hónapom a május. Amikor a tél közepén jön egy +10-es idõszak, az ember nagyon beleéli magát a kikeletbe, aztán meg jön a koppanás. Akkor már inkább legyen kemény tél egész februárban is, utána pedig jöhetne egy szép, fagykármentes kitavaszodás.

De hát ezt nem mi döntjük el...