Bioszféra

Csak annyit fûznék hozzá: mediterrán kopár sziklavidék, a brit-szigetek fátlan cserjés-füves mocsarai, és a szahara egy jelentõs része: alig pár ezer, sõt sok esetben pár száz éve még erdõs vidék volt jelentõs részük (és akkor még csak Európát és közvetlen közelét említettem, miközben Dél-Amerikában és Ázsiában sokszor sokkal durvább léptékû változások folynak, jelenleg is!)
A változás oka? Klíma, globális események, és az ember együttesen. Igen sok esetben fõleg az ember tevékenysége volt a fõ elindító ok, a többit már megtette a természet többféle szintû behatása - melynek csak egyik tényezõ az idõjárás.

Nincs olyan, hogy tisztán magára hagyott természet, az emberi befolyás mikro és makroszinten is kiküszöbölhetetlen. Az erdészek küzdelmes munkáját, fõként az õshonos állományok megóvása érdekében én nagyon nagyra értékelem személy szerint.

Hagyj magára egy azonális bükköst Zalában..összedõl..rengeteg holtfanyaga..szépen bedúsul a tápanyag..forog a rendszer..mi lesz?..a peremekrõl bemegy az akác, mint gyors, invazív, agressszív terjedõ idegenhonos faj( Vigyázat nem az akácot szidom!)..be fog települni a bálványfa, az amerikai dió, a jó ég tudja még mi..ezek nem pionír fajok, nem a természetes szukcessziós folyamatok részei..it meg áll a rendszer..nincs tovább..az akácgyökérrel átszõtt területrõl te ki nem írtod az akácot, amig csak egy darab is marad a talajban..ez nem nyír, meg berkenye ami szép lassan majd alászorul a bükknek vagy a tölgynek és beáll a faj és egyedegyensúly..ez bezúz és annyi!...persze ez is egy egyensúly..de a zalai bükkös helyén Te idegenhonos bálványfás-akácost akarsz látni, mert az magától nõtt fel és a partvonalról néztük..kösz nem! ...és ezt emeld hatványra a somogyi ezüst hársas bükkösökben, a cseres már most foltos elhalásaiban, ahol foltokban egybõl ott az akác a helyén..Tolnában, a középhegységi kocsánytalan tölgyesekben, cseresekben..
ez a lényeg:az ember olyan mértékben beavatkozott már ezekbe a rendszerekbe itt Európában, hogy nem tudod garantálni, hogy egy erdõkár helyén x száz év múlva nem egy halom rontott hulladék lesz..ezt kell látni..és hol van még a szinte modellezhetetlen klimaváltozás erdõhatásai..olyan sok a változó az egyenletben,hogy épp csak a tetejét kapirgáljuk..ez nem egyszerûsíthetõ,hogy kell x száz év és okés lesz minden..nincs már ilyen egyszerüsített öntisztulás..gondolj csak az özönnövényekre mekkora a kompetetiv elõnyük..az elsõ üres niche-be ott vannak és ennyi..
Kab-hegy 2010:400.000 köbméter bükk dõlt ki..na ha azt ott hagyták volna, hogy majd felújul..mi lenne 150 év múlva?..
ez nem idõ kérdése...

Értem én mit mondasz...részben egyet is értek... csak azzal nem, hogy emberi beavatkozás nélkül már ne tudjon ökológiai egyensúly kialakulni... fõképp nagy területeken, a két millió hektár esetében... persze ez hosszabb idõt vesz igénybe, nem egy két emberöltõt... egy monokultúrás, nem odavaló, ember által telepített, gondozott, erdõ magára hagyva elõször nyilván erõsen degradálódni fog, helyét invazív fajok veszik át, tehát egy két emberöltõ az erdõ pusztulását fogja látni...DE aztán lassan betelepülnek azok a fajok is amelyekkel már ki tud alakulni egy egyensúly...tehát létrejön az egyensúly..
Csak az az észrevételem összességében... hogy azért ne gondoljuk azt, hogy nélkülünk nem mûködik már semmi... csak nyilván ehhez több idõ kell... és nekünk embereknek nincs idõnk... mi nem abban a léptékben gondolkodunk, éljük életünket, mint egy erdõ...

Van valamiféle nyilvántartás az ilyen ónosesõ okozta károkról Európában?
Mikor voltak ilyen durva esetek és hol?

Nem annak tûnsz, hiszen gondolkodsz, nem vakhitet szajkózol....
Persze,hogy a mai eszünkkel(!!) nem volt helyes a monoluc,,sõt..ez a kár alapja..de hol volt még akkor erdõökológia és a gazdasági kényszerek, a profit hatalma mindent felülírt (egyébként már akkor is ismerték a tartamos erdõgazdálkodás fogalmát)..
Ma az erdész szakma hosszú úton, hosszú folyamatokkal épp erre a minél természetszerûbb gazdálkodásra törkeszik, pl. a felújulás terén minél inkább másolni a természetes folyamatokat..minél kisebb léptékben-mértékben belenyúlni, inkább többször kicsit..
de visszatérve a problémára, ha nem nyúlsz bele sok esetben még így sem(nem mindben) koránt sem biztos, hogy az eredmény az lesz ami..a kiindulási állapatod nem a természetes volt, a Tátra esetében nem elegyes állományból indultál ki..még a tûlevelesek esetében sem több faj jó arányban volt jelen..rendszer szinte hiányzik egy csomó fontos elem..nem tudom érthetõ e..ha egy õstátrát képzelsz el..persze ott tette a dolgát a természet 100 év múlva begyógyult a seb..de ott is lehettek közben olyan hatótényezõk amelyek másfelé fordították a folyamatokat és a korábbi állapothoz képest romlott az ökológiai állapot..gondold végig ha a lucmonokultúra a kiindulási alap..egy lényegében egy változós rendszer (nagyon sarkítva)..hol voltak az õstátrában még a repcsik hátán vagy hajókkal behurcolt özönfajok..egy darab japán keserûfüvet nam találtál volna..ma meg?..a kimenet nagyon bizonytalan..nem lehet magára hagyni teljesen...

Véletlenül sem arról szól mindez, hogy az erdészek félistenek és õk irányítjak az erdõt..nehogy ez jöjön át..igazán nem dicshimnuszt zengek (pláne én nem)..nem is értjük sokszor..de legtöbb tudást errõl (számos hiba, rossz kezelés,szakmai gond, baj mellett és a tanulásgok miatt) a több évszázad okén ezek a szakemberek tudják..ehhez persze kell az ökológus, kell a biológus és minden más speciális szakember..kell a nyitás..épp emiatt jelentek meg az új és jobb kezelési elvek, módok..tanulunk..

Elbeszélünk egymás mellett. És nem értetted a tátrai példát.Pontosan azt tették, amit írsz.
Két zónában hagyták érvényesülni a természetes folyamatokat. De a tátrai lucosok nem õserdõk, ahol az eredeti dinamika, szerkezet, fajösszetétel rendszerszinten érvényesült. Ahhoz a rendszerhez amit az ember átalakított a maga hasznára, már kellett egy bizonyos fokú emberi bevatakozás. Ugyan nem búzatábla szinten, de nagyon hasonlóan.
Pl., hogy ha vihar, vagy hónyomás miatt foltos erdõdõlés volt kivitték a károsan felesleges fekvõ faanyagot és csak annyi maradt benn ami kell a talajszerkezethez, a talajlakó baktériumoknak, gombáknak egyéb élõlényeknek. Nem többszintû, több fajú, eltérõ korszerkezetû erdõrõl beszélünk!Ember kezelte lucos monokultúra, amiben nagy részt természetese felújulással jött fel a luc.
És mi lett amikor magára hagyták?Katasztrófa.Menj ki nézd meg!Nézd meg a pár éve még egészséges és földrajzilag távoli Alacsony-Tátrai erdõket.Nem számoltak a szú rajzásszám emelkedéssel a töménytelen mennyiségû szaporodó hely (holtfa) és a meleg nyarak miatt. A másodlagos kár megállíthatatlanul terjed.Persze végsõ oka az ember, mert azokba az erdõkben is klasszikus lucgazdálkodást hozott létre. Évszázadokkal ezelõtt.
Modellezd le kicsiny hazánkban pl. az ominózus Csarna-völgyet. Na épp azoka fajok fognak onnan eltûnni elsõként akik miatt a rezervátumot létrehozták.
Nem ismeretlen fogalom az erdõrezervátum (ER) projekt. A Börzsönyben is van.De ezekben alig 30-50 éve nem jr a fejsze. Még egy fél vágásfordulót sem éltek meg.(Bükknél pl. 80-100 év átlagban.)Gõzünk nincs mi lesz késõbb.
És látni kell, az nem vitatétel, hogy a természet majd megoldja..persze..de ezek a rendszerek annyira átalakítottak, hogy nem mindenhol garantálható, hogy a magára hagyott erdõk állapota nem tovább romlani fog pl. invazív fajokkal telepakolt rontott erdõk kárára.Vagy Te a Csarna-völgyi bükkösök helyén bálványfás-gyalogakácost szeretnél látni?
Mert ha az az állapot beáll, abból ítéletnapg várhatod, hogy gyertyános-tölgyesed, vagy bükksösöd legyen újra.
Arról nem beszélve, hogy engedd ki a kezedbõl ezt két millió hektáron..elképesztõ kataszrófa lenne..épp ezek a tátrai ügyek mutatnak rá..
A társadalami, gazdasági vonzatokat ide se keverem mert az már beláthatatlan lenne..

Igen, igazad van, én sem vagyok teljesen sötétzöld...remélem csak most megpróbálok másként gondolkodni... tehát, írod, hogy a Tátrában "azok a lucosok mind ember kéz alkotta erdõk..ültették, ápolták, mûvelték" pont ez a baj... és ezért nem meglepõ, hogy egy ilyen esemény után ezt a káoszt kapjuk... Na igen, kérdés, hogy ezt a monokultúrás lucost kell-e megvédeni, vagy már most újra visszaállítani, vagy egy természetközelibb elegyest, amelyben ez a probléma ilyen mértékben egy hasonló esemény után nem merülne fel...
Nyilván ez utóbbit lenne célszerûbb választani, és erdészek segítségével sokkal hamarabb helyrehozható a probléma, mint a magára hagyott erdõrészben, de elõbb-utóbb ott is lecsengene a szú kártétele, szaporodása, és évek múltán nem mono lucos alakulna ki... Persze ez sokkal lassabban... így már kb. egyet is értünk...gondolom

"bármerre fordulsz õsállapotokat nem fogsz találni Európában.Mikrofoltokban is alig."
Igen, ez így van...de pl., ha a mostani erdõségeket magára hagynánk néhány 100 évre, mi lenne? ledegradálódna az egész? eltûnne az erdõ? persze kell az erdõgazdálkodás, meg nem az erdészek munkáját akarom itt becsmérelni, de emberi beavatkozás nélkül is lenne valami... persze nem olyan gyorsan... Katasztrófák -amiket mi nevezünk annak- voltak és lesznek is, /egy újabb közhely/ de az a természet számára katasztrófa...? lehet, hogy egy új lehetõség... Persze hatalmas az emberiség környezetére gyakorolt hatása /lehet ez a katasztrófa / de azt mondod, hogy az ember által már évszázadokon át alakított tájat csak az ember tudja fenntartani, vagy újra visszaalakítani, rehabilitálni... ez nem biztos...
csak nem akarjuk kiengedni a kezünkbõl a dolgokat...

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#220502 - 2014-02-06 11:16:31)

Szia!
Messze nem errõl van szó. Az erdõ természetes dinamikái nélkülünk is köszönik meg vannak, jól vannak. Kõbevésett ökológiai törvények. Minden szakember ezzel tisztában van.Egyszerûen fogalmazok:bármerre fordulsz õsállapotokat nem fogsz találni Európában.Mikrofoltokban is alig. Ember által évszázadok alatt átalakított, kezelt, gondozott erdõk léteznek. Az,hogy Te a Pilisben nem látod az ültetési hálózatot, vagy a Pilis-tetõn az Erdõanya projektben nem érzékeled a több szintes, váltotatos fajösszetételû erdõben az örök erdõ elvek szerint kezelt emberi finom léptékû és mértékû bevatakozásokat, az a hazai erdészeknek is köszönhetõ.
Most,hogy már átvándoroltunk a Bioszba ..
Korábban itt sok eszmecsere folyt e felett a téma felett..akkor is írtam, egyszerre kell lenni a hazai és európai erdõkben ökológusnak és ökonómusnak..szegmensekre válás, szemellenzõsség nem lehet, mert ennek a kérdésnek az ökológiai vetületen túl eszméletlen sok oda-visszacsatolási gazdasági, társadalmi kérdéskörei vannak..
Ahogy írtam igazad van..az erdõ el van nélkülünk (más ökoszisztémák is)..jobb is lenne..a maga törvényei között dinamikus rendszer..alkalmazkodik a változásokhoz..néha apró kis lépésekben, néha katasztrófák nyomán..de az évezredek alatt az ember beíródott a képletbe és átírta a változókat..sõt már õ tervezi, építi fel az egyenlet számos elemét és rendszerét is néha...nem hagyhatsz magára egy három generáció által kezelt, vágásos mûvelésû (!), gondozott 100-120 éves egykorú, egy fajú bükköst, még ha az erdõképe természetszerû erdõ-katedrálisnak is néz ki, mert nevezzük egyszerûen a túlkoros állomány összeomlik..és ez nem csak gazdasági kérdés..több hektár erdõ kompletten fog a földreomlani..szó szerint..csak az ökológiai vonzatait gondolt végig, annak fényében, hogy az öreg bükkösök természetes felújulása milyen léptékben és miként zajlik..(erre kísérleteznek a körös-lékes módszerekkel stb.)..nézd meg a Tátrát..kalamitás után a hozzá nem értõ TANAP-osok és a 2004-ben bevadult ökológusok (részben én is az vagyok) nem elhárították, hanem mára exkalálták a kárt és hatalmas területre kiterjesztették..azok a lucosok mind ember kéz alkotta erdõk..ültették, áploták, mûvelték a természeti törvények, hatások, folymatok mellett(!)...a védelmi zónákban egyedül a C-ben engedélyezték az azonnali felkészítését, kiszállítását a kidõlt faanyagnak..a A-ban nem, a B-n gondolkodtak..közben a természet nem állt meg gondolkodni..a felmelegedés miatt a lucosok amúgy is nehéz helyzetbe kerültek..a klimaoptimumukon túl mára határhelyzetben élnek a Tátrában is..száraz forró nyarak, alacsony páratartalom, szélsõséges csapadékeloszlás, hektikus telek..stb..stb..az eszméletlen léptékben gradálódó szú populációk egyszerûen felzabaálták a még lábon álló, szélkalamitástól megkímélt egészséges erdõket is..pl.1300 és 1700 tszf. magasságú zónákban..cölöpsivatag..a foltos elszáradás mára egyetlen övvé nõtt össze..átterjedt a Szepesi-Magura egészére (egészségügyi termelések tömege)..mert az egyébként nyáron egyszer rajzó szú a kedvezõ körülmények között, amit az ember teremtett a töketlen és szakszerûtlen be nem avatkozással már háromszor rajzik jelenleg..nincs az a feromoncsapda-hálózat ami ezt megállítaná..és utána már hiába vonszolták ki a holtfaanyagodat utólag..épp ez a fekvõ fanyag tette tönkre a többi egészséges erdõt is és vágatja tarra mára az Alacsony-Tátra erdeit is, a Lõcsei-hegységét is..e a lengyeleknél is megjelent a fertõzés..terjed, terjed..hatalmas sugarú körben nem marad lábon luc..mindez csak azért mert nem erdész szakemberek mondták meg mit kell tenni, hanem politikusok és amögöttük megjelent természetvédõk,ökológusok..(is)..egy zónában van jelenleg reménytkeltõ erdõfelújulás..a C-ben..innen idõben ki lehett hozni a túlságosan sok mennyiségben jelenlévõ "holtfaanyagot" (kidõlt)..és megindult az 50%-os mesterséges csemetézés, ültetés építve a talajban lévõ szaporítóképletekre (pl. luc)..nyír, madárberkenye, juhar, bükk, számos lombos elegyfaj..egész helyre vegyes-lombos ér már a mellemig..az már erdõ..
Nagyon leegyszerûsítve kb. ez a zanzája a dolgoknak..és még végtelen sok minden egyéb..

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#220501 - 2014-02-06 10:56:19)

Üdv!
Nem értek hozzá, nem is ide tartozik, de lenne a témához néhány gondolatom...
Így hirtelen az jutott eszembe, hogy úgy gondoljuk /mi emberek, akár szakma is/ hogy már nélkülünk semmi sem tudna létezni... pedig ez nincs így.. ugye erdõgazdálkodás van... tehát gazdálkodás... nyilván kell az ilyen-olyan paraméterekkel jellemezhetõ fa... nekünk... a természetnek nem... Sok a kártevõ, elfogy a 'kaja' majd visszaesik a számuk... populációbiológia... ökológiai szempontból még elõnyös is a holtfa...
A másik, hogy sokan úgy gondolják, hogy a környezetünk egy állandó valami... nem, egyszerûen csak messzebbrõl, nagyobb idõintervallumba kellene nézni, 100-200 akár több év múlva is másképp fog kinézni a táj, erdõ, stb...
Persze, fakitermelés, bükkön repedések, stb... fontos a jelennek, nekünk, gazdálkodás szempontjából, de a természetnek kevésbé, Õ más mértékkel mér, más léptékben él...

Szlovénia erdõállományát úgy tûnik, az elsõ sokkból felocsúdó szlovén erdész kollégák hírei alapján, a hétvégi elképesztõ mértékû ónos esõ következtében kialakult 10-15 cm vastag jégpáncél okozta jégtörés és erdõdõlések miatt, nagyon jelentõs erdõpusztulás érte.
Az alábbi komment a Met. társalgóba készült az elbagatelizálás elleni szellemben, de nagy részt összefoglalja, amit elsõ lépésben most tudni lehet.
Link
...

Borka ebben valszeg közrejátszhat hogy "divathullám" lett a tiltakozás mindenféle védõoltás ellen. Ennek hatása vélhetõen az influenza esetében is érvényesül. (Nem mellesleg évek óta intenek hogy a hõmérséklet emelkedése mediterrán régiókban IS feléleszthet rég elfelejtett betegségeket mint a lepra és társai)
Jól bemutatja a védõoltás megtagadásának következményeit ez a magyar cikk Link (Ha te nem oltatsz, az én gyerekem is veszélyezteted) A magyar cikkben közölt térkép kissé csalóka mert a 2008-2014 között kitört járványokat összesítve mutatja. Szerzõje feltehetõen a hangsúlyozás kedvéért jellemzi így a védõoltások elhagyásának veszélyeit, a járványok elszaporodását. Ezért megkerestem az eredeti interaktív térképet Link Évenként léptethetõ, ám így sem szívderítõ, különös tekintettel a 2011-ben a Föld jelentõs területein végigsöprõ kanyaróra. Színkódja angol nyelvû, magyarítva: MEASLES~kanyaró MUMPS~ mumsz RUBELLA~rubeola POLIO~gyermekbénulás WHOOPING COUGH~szamárköhögés (az Other pontban Ebolától koleráig-pestisig minden lehet). A kötelezõ védõoltások elleni tiltakozáshullám hatása évenként léptetve is jól érzékelhetõ.
Az influenza védõoltás nem kötelezõ, hiába volt az elsõ világháborúban több halálos áldozata (kb. 20 millióra becsülik a halottak számát) mint a háborús cselekményeknek összesen. Köztudott hogy vírusa két évente mutálódik a vadmadarakban. Ezeket a variánsokat még kiheverhetik a fiatal és erõs szervezetû emberek, de olvastam hogy közeleg egy "garantáltan" halálos mutáció létrejötte. A védõoltások visszautasításában persze közrejátszik az új gyógyszereket menedzselõk visszaéléseinek botránysorozata is, DE emiatt még nem lenne szabad lemondani az évtizedek óta jól bevált kötelezõ védõoltásokról sem javított változatairól, nem mellesleg az influenzajárványok idején az adott mutációnak megfelelõ vakcináról. És ilyenkor még eszembe jut a "chemtrail-konteó"... közledési balesetben, rákban, keringési betegségekben szinte percenként halálozik el a világon öreg-fiatal. Minek ide vegyszeres permetezés amikor a világon minden hatodik másodpercben meghal valaki "közönséges" közlekedési balesetben? A sokmillió belsõégésû motor káros gázai mellett eltörpül bármi, csak egy nukleáris katasztrófa haladja meg. Vagy Three Mile Island mûszaki hibája, Chernobil emberi felelõtlensége, Fukushima esetében a földrengéssel társult tsunami vagy akár Bhopal emberi tévedés miatt bekövetkezett vegyi katasztrófája is tudatosan lett elõidézve? "Gondókoggyunk mán Béláim"... A védõoltások visszautasítása is több mint elég a Föld túlnépesedésének megállítására. Persze újabb konteónak beválhat hogy épp emiatt "sugallják valakik" a védõoltás megtagadását hiszen "elvakult természetvédõk" kiszámolták hogy a Föld jelenlegi lakosságának "fogyasztói igényeit" manapság MÁSFÉL Föld tudná csak kielégíteni, ha marad a pénzhajszolás és versengés miatt felgyorsult tempó. Manapság "két végén égetjük a gyertyát"....

Ma is jókora darucsapat húzott ki reggel a város fölött "legelni". Naplementekor meg vissza. Bizony az, hogy ezek a madarak a tél derekán is át képesek telelni itt, a felmelegedés tanúbizonysága...

Csak egy két mondat erejéig:
Influenzatérkép Spanyolország: Link
Influenzatérkép Világ: Link

Szóval még a napfényes Mediterránium sem kivétel...

T. fórumkollegák, érdeklõdéssel olvastam soraitok, engedelmetekkel kicsit "elemzem" :-)
Cauchy matematikus tanárhoz méltó tárgyilagos véleményével egyetértek
Nano* véleményével ugyancsak egyetértek, a Természet "közönyös". Ami útjában áll elsöpri és még csak nem is "tudatosan" hanem egymással ütközõ folyamatok legerõsebbjének pusztító hatásával.
A teremtéshívõ vallásgyakorlók meggyõzõdését tiszteletben tartva kijelenthetõ, az EMBER is csak egy élõlénycsoport mely véletlenek összjátéka folytán emelkedett ki és bármikor eltûnhet a Földrõl ha nem alkalmazkodik a természeti folyamatokhoz és veszélyekhez.
A Természetet NEM ÉRDEKLI hogy létezik egy EMBER nevû "csúcsragadozó" faj; ha az nem idomul a természeti követelményekhez, egyszerûen "kiirtja". Ha pedig az ember okosabb-erõsebb lévén, alkalmazkodás helyett inkább megtöri a Természet erejét, "megásta saját sírját" is.
Nyuli kollega, egyetértek kérdéseddel: "a versengés miért az erõszak síkján történik, miért nem pl. a tudás, az erkölcs, az általános értékek síkján". Ez nem álságos humanizmus, hanem a jelenlegi folyamatok káros következményeinek józan sejtése - MI ITT ÉS MOST élünk aránylag jól, de ha nem gondolunk a jövõre, gyermekeink-unokáink-távoli leszármazottaink "áldó imádság" helyett átkozni fogják bolond õseiket mert felélték elõlük "közös örökségünk" a FÖLD nyersanyag- és energiakészleteit az oktalan versengésben.
Ugyan milyen szülõ az, aki gyermeke elõl feléli javait nyomort és szegénységet hagyva rá?
Azt mondjátok: "A másik fajjal ill. saját fajtárssal fenntartott versengés mindig is meglesz és ez így is van jól..." kérdés, MEDDIG tart vajon a "MINDIG is"...?
Palui kollega megbocsáss, nem tartom helytállónak az "Álmodozni lehet róla, hogy mindenki racionálisan, tudományosan gondolkozzon, de... biztos, hogy az jó lenne? Ha csak tanult, és okos emberek lennének?" sorokat. Ettõl senki ne tartson, mert a született képességek még sokáig nem lesznek egyformák. Azonban mindenkinek szükséges a képességeihez mért széleskörû ismeretszerzés. Egyrészt kell a jó közösségi együttmûködéshez (munka, stb.) másrészt hogy NE csodadoktorok-sarlatánok, maguk hasznát keresõ kóklerek szedjék tõlük a sápot, ne az önérdeküket hajszoló vagy önhittségükben elvakult vallási és politikai prédikátorok szédítsék az "egyszerû" népet. "A szó veszélyes fegyver és van aki fegyvertelen". A tanulatlan embereket könnyebb meggyõzni téveszmékrõl, szép szavakkal hamis eszmék szolgálatába állítani. Lentebb felmerült hogy meggyõzés helyett egyszerûbb megsemmisíteni. Ez a XXI. században már "nem szalonképes". Célszerûbb elbutulni hagyni "maguktól" az embereket. Olcsó, "humánus" és szemlátomást hatásos...
Pártatlan, elfogulatlan, NEM érdek-orientált tudósokra, gondolkodókra kellene bízni a társadalmak vezetését, nem pedig elõtérbe nyomakodó önjelölt prófétákra és gátlástalan törtetõkre bár évezredek óta ez történik mióta társadalmakba szervezõdött az emberiség.
A versengés elfajulását-könyörtelenségét nagyon jól jellemzik a "civil" bandaháborúk és a számos országban dúló katonai háborúk. Egyenlõre csak "helyi gondok", viszont sok apró tûzfészekbõl akár olthatatlan tûzvész keletkezhet. A tüzeket addig kell elfojtani amíg kicsik. Lehet fanyalogva mondani "naiv idealisták" akik erre figyelmeztetnek, a helyzet és az emberiségre veszélyes tendenciája attól még nem változik.
Bemutatom a szemétben is hajtáskezdeményeket indító levágott sárgarépa-fej, jelenlegi állapotát:

Már 10 cm magas és szépen "lombosodik". Várom mi történik - egyfajta "bonsai" marad vagy kihuzakodik esetleg még magot is hoz.
Jó napot, jó kedvet Bioszféra/Metnet :-)

Na Fiúk, szépen eljutottunk a D-vitamintól Kaszabubu lámpáján át a filozófia legmélyebb bugyraiba, de ez így van jól. Tetszik ez az oldal !!

Persze, tökéletesen megértem...

De én nem vagyok se gepárd, se gyöngyvirág, így képes vagyok relativizálni kissé a jó fogalmát.

Kb addig, hogy élni és élni hagyni.

De ez a jobb megintcsak egy "antropo-jobb", mert a Földön nincs olyan, hogy jó, meg rossz. Tehát nyilván jobb és rosszabb sincs. Van olyan, hogy egy faj számára kedvezõbb, vagy kedvezõtlenebb, de azokat is igen érzékeny változók irányítják és csak egy ideig igazak. Meg akarjuk ismerni az univerzumot? Nosza, jó gondolat, de a gepárdot vagy az vérehulló fecskefüvet ez nem érdekli. Ha mi teszünk valami "antropo-jobbat", akkor annak lesznek haszonélvezõi és elszenvedõi is (nem lehetünk jelen semmiként. mindig hatással leszünk a környezetünkre).

Gyûlölök ilyenekrõl írásban értekezni, fõleg munka közben, amikor folyton megszakítanak, de remélem átmegy, amit mondani akarok.

Az ember, mint - elvileg - a föld legértelmesebb, legelterjedtebb, az élõvilágra leginkább befolyással bíró élõlénye tudatában kell legyen annak, hogy felelõs az egész bolygóért, úgy, ahogy egy ember felelõs pl a lakása tisztántartásáért, kinézetért.

Szerintem meg van olyan, hogy jobb, én úgy határozom meg, hogy az a jobb cselekedet, amelyik leginkább elõsegíti az ember - környezet egyensúly fennállását és leginkább elõsegíti az univerzum megértését.

Varjun csak. Most akkor az emberek vilagarol beszelunk, vagy nagy kegyesen ideertjuk a Fold elovilagat is? Mert ha vagyunk olyan rendesek, akkor nincs olyan, hogy "jobb". Ez van, ezzel jarulunk hozza a bolygo tortenelmehez es nincs abszout ertekrend, ami alapjan iteletet lehet mondani.

"Persze álmodozni lehet róla, hogy mindenki racionálisan, tudományosan gondolkozzon, de... biztos, hogy az jó lenne?"

én abszolút nem ezt mondtam, hogy mindenki tudományosan gondolkodjjon - bár nem értem mi a gond azzal, ha valaki racionálisan gondolkodik azon kívül, hogy a hálivudi filmekben az iylen gondolkodású embereket figurázzák ki és mutatják be életképtelen lúzereknek pontosan azért, hogy ez a gondolkodásmód ciki legyen a nagy tömegek számára.

Tehát visszatérve én azt mondtam, hogy ésszerûen, felnõtt módjára kellene gondolkodni.
Ebbe pl oylanok tartoznak bele, hogy nem száguldozok az utakon részegen, nem lopok, nem erõszakoskodok, nem gázolok át a másik emberen pusztán az egom kielégítése miatt.

A világ 1 milliószor jobb lenne, ha nem a primitív barbár ösztönlény lenne a követendõ példa.

Persze álmodozni lehet róla, hogy mindenki racionálisan, tudományosan gondolkozzon, de... biztos, hogy az jó lenne? Ha csak tanult, és okos emberek lennének? Nem-nem én abból sem kérek

Ezt most ne csak a Homo sapiensre kérdezd, hanem az egész biszoférára és talán nem is fogsz rajta tovább gondolkodni

Chucky : Kell? Mi a kényszer? Úgy értem az evolúciós.

Azért mert egyszerûbb lelõni a másikat, mint meggyõzni

Természetesen utopisztikus és nem is volt célom a humanizmus eszméjét hirdetni Az már más kérdés persze, hogy a versengés miért igen gyakran az erõszak síkján történik (globális viszonylatban), miért nem pl. a tudás, az erkölcs, az általános értékek síkján... Jólvanna, abbahagyom

A tiszta eszméket nem elérni kell, hanem törekedni és közelíteni felé.

Ezt kétféle irányból kell megtenni:
egyrészt primitív ösztönlénybõl (eszik, szaporodik, gyilkol, hogy az övé legyen a másé) értelmes emberré kell válni.
másrészt a természettel egyensúlyban folyamatos és kis területi különbségekkel bíró gazdasági és ipari fejlõdést kell produkálni.

Az elsõt részben a fejlett nyugati demokráciák már megvalósították, illetve jó úton haladnak felé
A második még nagyon messze van

És akkor ez innentõl kezdve már ismét a Bioszféra, hiszen valóban nem gyõzhet a humanizmus mint eszme, mert a biológiai ösztönöket nem lehet teljesen elnyomni. A másik fajjal ill. saját fajtárssal fenntartott versengés mindig is meglesz és ez így is van jól, bármennyire is szép a humanizmus eszméje. Csak ez is egy az utopisztikus és a Homo sapiens elméjében létezõ "világoknak"

Erre a szintre sajnos soha nem fog eljutni az emberiség, ez ugyanis a humanizmus gyõzelmét jelentené, az pedig szöges ellentétben áll az emberi felfogással. És minden "középkezdés" után ugyanoda jutunk, ahol most vagyunk...

A modern barbarizmus kora akkor ér véget a földön, amikor már nem a butaság lesz a legnagyobb biznisz és nem a háborús hõstett lesz az ünnepek oka a világon.

Ettõl még évszázadokra vagyunk, a népesség jelentõs része természettudományos tájékozottságból semmivel nincs elõrébb, mint az úgymond középkorban: hit alapú "készítmények", homepátia, horoszkópok, jósnõk, mentalisták, kuruzslók.

Sajnos ez egy külön iparág. Arról, hogy hiszékeny emberekbõl hogyan csalják ki a legkülönfélébb módszerekkel a pénzüket. Az nyugdíjas vásárlóközönség legnagyobb kincse az egészsége. Ha valami csoda eszközt találnak ki, hogy ezt megõrizhesse, amivel öngyógyíthatja magát, akkor már csak egy jó kis PR-t kell mögé rakni, elhinteni, hogy számtalan kísérlet és még számtalanabb vásárló a bizonyíték a hatásosságra, és kész is a nagy üzlet. Eladni egy halogén lámpát különbözõ színû polárszûrõkkel több százezer forintért...
Persze nyomatékosításnak ott a fizikus asszony, a feltaláló.
Sajnos a szüleim annak idején belevágtak. Persze azóta nem egyszer megbánták már.

A biotron lámpák polarizált fényt adnak ki, alapszín a citromsárga. Kék-vörös-zöld színszûrõkkel manipulálnak, amikkel bizonyos betegségeket tompítanak vagy megszüntetnek. Használtam én is, de nem vettem észre javulást (excéma,sömör).
A kvarc, vagy UV. lámpák viszont nagyon is erõsen sugároznak, azért csak pár percig szabad használni, mert gyorsan leég a bõr, mint ha napon lennénk. UV.béta-gamma,stb. káros sugarakat is adnak ki, viszont beindítják a D.vitamin hasznosulását,serkenti az immunrendszert,az anyagcserét, egy szóval... gyorsabban vége a télnek, az influenzának.

A "bioptron" lámpák sajnos nem helyettesítenek semmit, mert azok akkora kamu gyógyeszközök, mint Gyõrhöz Lacháza.

Bizony hogy jó volt ez az eszköz. A gégészeteken is lámpáztak vele arc üreg gyulladásoknál,krónikus fül,homlok üreg gyulladásoknál. Ma a bioptron lámpák helyettesítik, borsos áruk miatt sokaknak gond a használata,de az szerintem nem UV-fényt bocsájt ki.

Én régen az asztali kvarc lámpát használtam, mint D-vitamin aktiválót. Egy baj van vele,hiába van benne mechanikus csörgõóra, (1-3-5 perc) hajlamos az ember elfelejteni, és vagy a távolságot 1,5-3 méter) és a védõszemüveget nem használni, betartani. Ezért volt egyszer, hogy másnap reggel borvirágos arcal, paprika piros orral, égõ szemekkel mentem dolgozni. Majdnem hazaküldtek,.. feküdjem ki magam.
Viszont ha elõírásoknak megfelelõen használjuk, akkor ezek a 3-5 percek az egészségre jótékonyan hatnak. Nem tudom miért, de már 10-20 éve nem kapható ez a kütyü, persze átvette a divat a szolárium lámpát.Pedig nem drágább, mint egy olajsütõ vagy hõsugárzó.
Különben még a szoba levegõjét is fertõtleníti, olyan enyhe ózon-égett szagot okoz, ha több menetben használják.

A vírusok ellen jól véd ilyenkor a fehérbor , forralt bor , aki nem szereti az egyen sok savanyú káposztát. A "D" vitamin is jótékony hatású ilyenkor a megelõzésnél.
Én maradok a bevált "bor" vitaminnál + védelem pincében fogyasztva. Tudom ajánlani Egert. és a többi borvidéket és borait. Vigyázzunk nehogy túladagoljuk a gyógyszert...

A D-vitamin provitaminja a 7-dehidrokoleszterin,mely számtalan élelmiszerünkben megtalálható. A bibi csak az vele, hogy a bõrünkben felhalmozott elõvitamin csak uv-b (napsugarak)hatására alakul át kémiailag aktív D-vitaminná. Ezért is vagyunk télvíz idején híján belõle. De fõként azok, akik a munkájukból eredõen csak hírbõl ismerik télen a nappali fényt! Pl: reggel sötétben utazik a gyárba,stb ,ahol jobbára mesterséges fényben dolgoznak. Este szintén sötétben ér haza... Akár hosszú hetekig fény hiány van, és kimerül a D .vitamin depó. A kutatások manapság már a D-VITAMIN rák ellenes hatására (is) irányulnak.Vajon az irodákban -fényszegény munkahejeken sínylõdõ asszonyaink körében miért "járványos" manapság az emlõrák??? A D vitamin titka az immunrendszer aktivizálásában lehet. Egyre több vírusról derül ki, hogy miközben a gazda sejtet átprogramozza a saját vírus genom elõállítására,egyes túlélõ sejtek Dns-ében maradandó károkat okoz. Ezek elõbb atipiásan változnak,megnõ a sejtek proliferátiója. Végül a sújos atipia már malignitásba torkollhat. A D -vitamin mint egy fegyver raktár mûködik ,el látja a T-immun sejteket munícióval. Itt kapcsolódik be az általad említett C-vitamin is. Kettejük tevékenysége az immun rendszer számára szinergikus módon jelentkezik.

"A téli idõjárás pedig bármilyen, az influenzával sajnos számolni kell és ezt nem lehet kiküszöbölni"
Link

Erre a célra a radiátorra helyezhetõ párásítót tudom ajánlani. Akinek ez miatt kerül be vírus a szervezetébe azt még sajnálni sem tudom.
A száraz, nagyon hideg idõ, inkább torokfájásra jó, ami még mindig nem az influenza okozta állapot, amirõl én beszéltem.

Én még olyat is olvastam, hogy nem csak a párás idõ veszélyes a szervezetre, hanem az nagyon száraz is.

Az alacsony relatív nedvesség kiszárítja a nyálkahártyát, ami így fokozottan átjárható lesz a kórokozók számára.
Azaz a száraz, igen hideg idõben a hideg csökkenti a virulenciát a szárazság pedig növeli.
Ugyanekkor a fûtés miatt a lakás levegõje is extrém módon kiszárad, ami tovább könnyíti a vírusok bejutását a szervezetbe.

Sziasztok.
Valami lehet ebben a "hideg-napsütéses" és a "mérsékelten hideg-napfény nélküli" idõjárásnak az emberi szervezetre gyakorolt hatásában.
Floo azt állítja, hogy csak hideg kell hozzá, vagyis elegendõ, ha az ember valamilyen szinten meghûl. (Javítsatok ki, ha rosszul értelmeztem.)
A szervezetünk a napfénybõl állítja elõ a D vitamint, amelynek nagyon nagy szerepe van a immunrendszer ellenálló-képességének megtartásában a vírusok tekintetében.
Összefogalalva:
Hideg, napsütéses - JÓ
Hideg, napfény nélküli - NEM JÓ
Enyhe, napsütéses - JÓ
Enyhe, napfény nélküli - NEM JÓ

Tehet a kulcs; a napfény.
Nem hiába mindig nyugatról ér el minket a influenza járvány, amelyet gyakran az angolok "indítanak" el. Az influenza "melegágya" lehet arrafelé?
És itt jön elõ, hogy hazánban kinek miként áll a szénája, vagyis az immunrendszere. Ha rosszul, akkor aggódhat, mert megtámadhatják a vírusok.

Ennek fényében veszettül kívancsi vagyok Floo-nak a véleményére.

Sziasztok. Erdei fülesbaglyok.

Link

Nem csak a laska, de a téli fülõke is jól érzi most magát, igaz kicsit nyálkás cucc, de jól kell elkészíteni, és az is finom.

Gombászok, laskára fel!

A hét végén le kell aratni, hogy ne terheljék a kifejlett termõtestek gombákat. A tegnapi esõ beindítja a fejlõdésüket, hacsak nem jön valami szárító szél. Egy hétre elõre nincs fagy elõrejelezve - a fagy nem állíthatja meg. Most a ködös, nyirkos éjszakákért imádkozom. Talán még a kedvencem, a júdásfüle is teremni kezdhet.

Szerk: most nézem, a vasárnapra elõrejelzett 15-ös Tmax nem éppen ideális a gombák számára, de ami utána jön, tökéletes.

Igen, egy helyben lebegnek

Ezer éve nem hoztam már makrókat (lehet, hogy sokak örömére )
Most két elõmerészkedõt kaptam lencsevégre. Jó nagy nagyításban...
Egy légy, és egy hétpettyes: Link Link Link

Mik derülnek ki... úgy látszik légymániásunk is akad Itt aztán nem marad semmi meghatározatlanul

Ezek a legyek azok, akik szinte egyhelyben tudnak állni, ugye? Mármint a levegõben, repülés közben.

Egy zengõlégy, ha jól látom egy eristalis pratorum.
Esetleg eristalis pertinax .

A #32996 hsz. alatt bemutatott növényke Link erõteljesen növekszik és bokrosodik, mai állapota:

Az edény körívébõl felmérhetõ mekkorát nõtt pár nap alatt
Eddig errefelé fõleg "nagy fekete" legyek mozogtak, de ma "ismeretlen vendégem" akadt. Elsõ, felületes rápillantásra méhnek tûnt, de lábai és testalkata alapján inkább légyfélének vélem:

T. kollegák kérem, ha valaki tudja határozza meg Addig is nyomozok tovább de nagyszámú helyet és képet kell átböngészni. Sok hasonlót találtam, de egyik potrohán sem látható a jellegzetes fekvõ "H" jel

December 28-án túráztunk metnetesek a Bükkben. Akkor fotóztam bimbózó pirosló hunyort. Ezt meg ma lõttem. Eddig jól bírják. Már tél elejétõl figyelem ezeket az ibolyákat. Van egy ház a végállomásnál. A kerítés külsõ oldalában nõnek. Vagy 3-4 ibolyát biztos összeszámoltam most is.
Link