Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Fél napig nem vagyok itt, erre csak nem megingott a "stabil" GFS is? 
A csapadékfáklya már egyébként 1-e körül is mocorog.
A csapadékfáklya már egyébként 1-e körül is mocorog.
Zabaron már csak 34 % az Rh, durva. -11 fok a Td, szép zutty lesz éjszaka. Szinte biztos, hogy megint benéz -20 fok alá.
Mivel lassan két hete,hogy havunk van,aminek nagyon örülök, küldök egy képet a mai délelõtti programomról Egyébként tegnap,tegnap elõtt gyönyörû zúzmarás idõnk volt, nagyon látványosan változott a zúzmara lerakodás mennyiségének a mértéke 150-210 méteren,ezt tetézte az idõnkénti gyenge hószállingózás. Tegnap este a szomszédos faluban,Hõgyészen voltam kirándulni, délután felszakadozott a felhõzet,majd mikor este 9 után jöttem haza autóval, megint gyönyörûen szállingózott a hó 
Link
Holnap ugyanitt több haverommal szánkózunk egész du, majd ezt követõen egy frissítõ borkóstolással zárjuk a téli napot
Egyébként tegnap,tegnap elõtt gyönyörû zúzmarás idõnk volt, nagyon látványosan változott a zúzmara lerakodás mennyiségének a mértéke 150-210 méteren,ezt tetézte az idõnkénti gyenge hószállingózás. Tegnap este a szomszédos faluban,Hõgyészen voltam kirándulni, délután felszakadozott a felhõzet,majd mikor este 9 után jöttem haza autóval, megint gyönyörûen szállingózott a hó Link
Holnap ugyanitt több haverommal szánkózunk egész du, majd ezt követõen egy frissítõ borkóstolással zárjuk a téli napot
Hosszú idõ után perceken belül átlépjük a 0 fokot! Megyek is korizni egyet ebben a kánikulában. 
Megyek is korizni egyet ebben a kánikulában. 
Itt Budapesten már kicsit sok tapasztalatunk van erre a szezonra a 6-9 nap távlatában felvillanó 5-30 cm havakról. Csak sajnos sose esnek le a valóságban.
Azért nem árt ránézni a fáklyára is, az operatív egyedül van a havas verzóval... Link A jan. 31- feb. 1-e azért közelebb van, abból is kisülhet valami.
Nagyszerû! Tökéletes!
Február 3. névnap, 4. születésnap.
Mint 5 éve, most is hétvégére esik eme 2 nap.
Akkor sikerült a szép havazás ( bye 2012. február Vojejkov - tengely ).
5 évvel késõbb, idén is összejöhetne ez a hétvégi havas ajándék az égiek részérõl. Mindenki vendégem egy havazásra.
Február 3. névnap, 4. születésnap.
Mint 5 éve, most is hétvégére esik eme 2 nap.
Akkor sikerült a szép havazás ( bye 2012. február Vojejkov - tengely ).
5 évvel késõbb, idén is összejöhetne ez a hétvégi havas ajándék az égiek részérõl. Mindenki vendégem egy havazásra.
Igaz, hogy a Fõváros tágabb térsége, de Tata 12.50-re behúzta a kerekített 4 fokot. Szécsény 3 fok, illetve a Mezõföld és a Duna vonala végig 2 fok körül.
Február elején is van mozgolódás, az még itt hó lehetNE szerencsés esetben.
Nyugi! Elõször is nagyon messze van az a bizonyos jelentõs mesebeli havzás, másodszor arra van sokkal nagyobb esély hogy az ország tulnyomó részén számottevõ hó nélkül fog kifújni ez a hideg idõszak. Az ilyen heteken ét tartó fáradt, koszos, elöregedett fagyos levegõ hatása nagyon ritkán ér végett jelentõs területet átfogó számottevõ havazással, ami utána esetlegeg napokig meg is maradhat. Szinte mindig nyugatias irányítás kezdõdik ilyenkor, ami nemigen kedvez a havazásnak, általában a jelentõsebb melegedés a magasban megelõzi a csapadékhullást.
Szóval én nem tudok optimistán látni ez utána futás után, pontosan majd a magasban zajó melegedés miatt is, meghát még maga a csapadék érkezése is elég kérdéses még.
Szóval én nem tudok optimistán látni ez utána futás után, pontosan majd a magasban zajó melegedés miatt is, meghát még maga a csapadék érkezése is elég kérdéses még.
Ó szuper, elsõ két mondatod után látszik, hogy félreértettél eddig, mert az én kérdésem erre vonatkozott. És tegnap le sem írtad, egy félmondatban sem. Így viszont stimmel, igazat adtál, csak legfeljebb kicsit fáj beismerni. Szuper!
A többit átfutottam, szép történet a zonális és meridionális áramlás jellegzetességeirõl. Nem elõször írod, a kérdésem és a vita témája nem erre vonatkozott. Nem néztem át, nem kezdem el vitatni egy pontját sem, nem kutattam az utóbbi 30 évek változását sem, de ebben eddig se mondtam ellent. Gondolkodom, hogy lehetne kideríteni szimpla megfigyelések és idõs öregurak beszámolóin felül is a meridionális és zonális túlsúlyt (AO, NAO index archív számításai, stb.), esetleg a reanalízis térképek alapján. Ezek a mértékek már kiszûrik a hektikus, lokális jellegét a dolognak, hiszen a kiváltó okokat (anticiklonok, ciklonok helyzete, erõssége és gyakorisága) mutatják. Lehet, hogy ez egy már bõven kutatott téma. Azért azt se hinném, hogy Te jöttél rá a világon elsõként
A többit átfutottam, szép történet a zonális és meridionális áramlás jellegzetességeirõl. Nem elõször írod, a kérdésem és a vita témája nem erre vonatkozott. Nem néztem át, nem kezdem el vitatni egy pontját sem, nem kutattam az utóbbi 30 évek változását sem, de ebben eddig se mondtam ellent. Gondolkodom, hogy lehetne kideríteni szimpla megfigyelések és idõs öregurak beszámolóin felül is a meridionális és zonális túlsúlyt (AO, NAO index archív számításai, stb.), esetleg a reanalízis térképek alapján. Ezek a mértékek már kiszûrik a hektikus, lokális jellegét a dolognak, hiszen a kiváltó okokat (anticiklonok, ciklonok helyzete, erõssége és gyakorisága) mutatják. Lehet, hogy ez egy már bõven kutatott téma. Azért azt se hinném, hogy Te jöttél rá a világon elsõként
Heroes 3 jutott eszembe, de ez másból van, mert ott perish van die helyett
Eközben a GFS Link
Tavasz még várhat...
Eközben a GFS Link
Tavasz még várhat...
Nem, nem úgy volt. Lehetõségek vannak különbözõ kimenetekre!
A csapadék még mindig 8, meg 9 napra van. Az még gombócból is rengeteg.
A csapadék még mindig 8, meg 9 napra van. Az még gombócból is rengeteg.
Az elõzõ ECM futás jóval enyhébbet várt.
Elég nehezen adja meg magát ez a hideg, a moddellek meg nehezen bírkóznak meg vele.
Elég nehezen adja meg magát ez a hideg, a moddellek meg nehezen bírkóznak meg vele.
A kertben nálunk még most is sok helyen érintetlen 10-12 centis, fagyott hó van. Erre még rájönne jövõ hét végén vagy 20 centi...? 
Ahogy mondani szokták: egyik szemem sír, a másik nevet...
szerk: bár ez már csak elodázni tudja az olvadást, úgy érzem... Csak érzésre mondom, de Valentin napra már nem hiszem, hogy sok hó fog maradni...
Ahogy mondani szokták: egyik szemem sír, a másik nevet...
szerk: bár ez már csak elodázni tudja az olvadást, úgy érzem... Csak érzésre mondom, de Valentin napra már nem hiszem, hogy sok hó fog maradni...
Eddig nem úgy volt hogy februárra tartós enyhesség valószínû elõoldallal???
Az Északi-középhegységben 30-40 fokkal, akarom mondani centivel enyhülne meg az idõ. Link
Érdekes, hogy az ECM és a GFS op. ilyen távoli idõpontra is most nagyon hasonló jövõképet vázolt fel.
Ez számomra kezd izgalmassá válni, lévén azon a hétvégén a Börzsönyben leszek végig.
LinkÉrdekes, hogy az ECM és a GFS op. ilyen távoli idõpontra is most nagyon hasonló jövõképet vázolt fel.
Ez számomra kezd izgalmassá válni, lévén azon a hétvégén a Börzsönyben leszek végig.
Bár már nagyon várom a tavaszt, de azért ezt így ebben a formában megnézném.
Link
Link
A friss GFS is most elõjött a szezon havazásával, nagyjából ugyanarra az idõpontra: Link .
Floosius, Master of Climate hits you with a Wall of Text.
You are hit for 35324 points of mental damage.
You die.
Semmi személyes, nem foglalok állást, csak ez már régóta kikívánkozott, mint poén
You are hit for 35324 points of mental damage.
You die.
Semmi személyes, nem foglalok állást, csak ez már régóta kikívánkozott, mint poén
Nem nagyobb az esélye a 17. száraz hónap után a csapadékosnak, ugyanannyi az esélye, mint a száraznak.
Ezt most komolyan kérded, ezt már leírtam az elõbb, tegnap.
A lényeg, hogy ha a 16., 17., 18. után csapadékosra fordul, akkor szélsõségesen csapadékosra fordul a megelõzõ szárazhoz képest.
De miért?
A dolog a meridionális klíma sajátosságából adódik.
A zonális klímában a dinamikus nyugat-kelet irányú áramlás kiegyenlített hõmérséklet és csapadékeloszlást eredményez.
Az észak-dél irányú hõcsere kevésbé markáns, a csapadékok jellege frontcsapadék atlanti ciklonokból.
Nyilván ez nem jelenti azt, hogy csak klasszikus zonalitás létezik, vannak
hibrid helyzetek is, a zonalitás is tud szárazabb lenni vagy
csapadékosabb, de sokkal jobban mutat évszakos jelleget.
Ezzel szemben a meridionális áramlások esetében nagyobb az észak-dél irányú
hõcsere, mivel a blokkoló anticiklonok által leforgatott hideggel le tud
jönni az "Északi-sark", annak az elõoldalán fel tud jönni az
"egyenlítõ".
Amikor tartós nyugat-keleti áramlás van, ez nyilván valóan nem tud megtörténni, mert a nyugat-keleti áramlás fenntartja a
hideget északon, és nem engedi feljönni a meleget délrõl.
A meridionális klíma fõ kulcsa az anticiklonok uralma, amikor egy helyben
hetekig-hónapokig áll egy vagy több anticiklon, és ezek blokkolják a
nyugati áramlást, ami a kiegyenlítettséget hozná.
Amikor egy helyben áll egy anticiklon 2 hónapig, ott két hónapig száraz idõ van, mondjuk a Brit-szigetek felett.
Az az anticiklon egy folyamatos észak-déli áramlást okoz, mivel forgatja a
levegõt, tõle keletre észak-déli, tõle nyugatra déli-északi irányban.
Ha beleforgatja tõlünk nyugatra a Földközi-tengerbe, akkor amíg ez a
folyamat zajlik, két hónapig esik nálunk az esõ, mivel a mediterrán
térségbõl ciklonok jönnek egymás után, vagy beragad ide egy, mivel a
blokking miatt nem tud elmenni máshova.
Tehát Angliában száraz az idõ, itt meg esik.
Mivel ez a rendszer stabil, tartós az anticiklonok meglepõen stabil volta
miatt, így a különbség a száraz és csapadékos helyek között is jelentõs
lesz.
Mivel ez az anticiklon uralom tartós, vagy Skandinávia felett vagy a Brit-szigetek felett tanyáznak, vagy kint az óceánon, vagy
felettünk, ezért amennyiben ha a csapadékos idõjárás után elmozdul
valamelyik böszme anticiklon, mire van nagyobb esély?
Arra, hogy valamelyik anticiklon ránk telepszik, mivel körbe vagyunk véve velük,
vagy mondjuk ha a brit anticiklon elmozdul keletre, akkor az eddig a
Földközi-tengerbe beleforgatott hideg által gerjesztett sok csapadék
megszûnik, és a keletebbre kerülõ anticiklon által forgatott hideg
rajtunk keresztül megy le vagy keletrõl kapunk légtömegeket, ez utóbbi
két eset nálunk jóval szárazabb idõt eredményez, mint a megelõzõ.
Ha ránk telepszik az anticiklon, megint száraz idõ lesz.
Az egész dolog a meridionális áramlás milyenségébõl fakad, szemben a zonálissal.
Ezek a stabil, hetekig hónapokig fennálló nagyon erõs anticiklonok stabil idõjárási képet tudnak kimerevíteni.
És ráadásul teljesen esetleges, semmilyen évszakos jelleget nem mutat a dolog.
Ezért nagyobb az esélye, mert az anticiklonok uralma sarkítja az idõjárási
eseményeket, mind idõben mind térben, mind amplitúdóban is.
Koncentrálja az energiát azáltal, hogy hónapokra stabillá teszi egy adott térség idõjárást.
Az összes nedvesség, ami ott nincs két hónapig, az valahol máshol kell
hogy lecsapódjon, és ugyanolyan intenzíven, ugyanolyan hosszú ideig,
csak pont ellenkezõ eseményekben, más térséget érintve.
Ha ez az egész rendszer így van, akkor ha valahol nagyon sokáig nem esik, az azt
feltételezi, hogy odébb valahol nagyon sokat kell esnie.
És mivel ha ez így van, akkor ha valami elmozdulás lesz az egész rendszerben, a jelleg megmarad, csak a helyszínek változnak!!!!
A kérdés számomra az, hogy ezek a blokkoló anticiklonok a zonális idõszak
alatt is megvoltak-e, csak máshol tanyáztak, vagy valami oknál fogva
akkor nem voltak, most meg lettek, több és erõsebb!?
Mert a zonális idõszakban az azori-magasnyomás volt ugye a jellemzõ, az
azori-anticiklon hajtotta gyakorlatilag a nyugat-keleti áramlást, az
volt a motor.
Innen jön ugye a NAO-index is.
Csak történt egy váltás 1992-ben, és a motort áttették máshova, ráadásul erõsebb motor
lett, több is idõnként, így összedõlt a zonális rendszer.
A régi zonális idõszakban úgy írták le Anglia idõjárását, hogy egy nap a 4
évszak is megfordul ott, most meg van hogy odatelepszik egy anticiklon 2
hónapra, és 1992 után az angolok is csak néztek a gyakoribb frontmentes
idõ, a melegebb nyarak és a hidegebb telek láttán.
Mitõl, miért?
Miért lett a váltás, ráadásul ami nagyon durva, hogy a tartós nyugati áramlás gyakorlatilag megszûnt létezni.
Néha-néha beindul egy rövid idõre, van hogy a blokkoló anticiklon olyan helyzetbe
kerül, amivel álzonális idõszakot indít el, mivel nincs megtiltva az
anticiklonnak, hogy pont oda kerüljön, ahol a frontokat egy
észak-atlanti pályán ide hajtja.
Hogyan tud egy kontinens idõjárását döntõen befolyásoló áramlási kép ennyire drasztikusan visszaesni?
Direkt nem a megszûnni kifejezést használom, hanem a visszaesnit, pedig az
elmúlt 20 év gyakoriságát és az elõtte lévõ 20 év gyakoriságát nézve ez
sem lenne túlzó kifejezés.
Ez megmutatkozik a hõmérsékletben, a kiegyenlítettség helyett a szélsõségességben, a magasabb átlagú években,
meg egy csomó mindenben.
Bazsalazsa írta, hogy Õ 1993-ban beleszületett a meridionális idõszakba.
Kulcsgondolat!
Aki nem élte át, nem látott még zonális túlsúlyú éveket, lehet hogy az
adatokból sejti, hogy milyen lehet, de elképzelni nem tudja, és úgy
hiszi, hogy az idõjárás mindig ilyen volt, amilyen most.
Más megélni, és más az adatok alapján elképzelni, és nem tudni mi az alapvetõ különbség.
1992 óta gyakorlatilag nem volt zonális túlsúlyú nyár!
Érzed ennek a ténynek a súlyát?
Az összes adat (azzal együtt, hogy ki tudja 40-60-80-100 évvel ezelõtt ki,
hol hogyan miért mennyire pontosan mérte) arra utal, hogy az 1992 óta
eltelt idõszak drasztikusan más, mint a mostani.
Ha megnézed a nagykanizsai adatsort Link , érdekes dolgot látni.
1972-1992-ig egy nagy zivatar kivételével nem látni egyetlen szélsõséges, kirívó
eseményt tartalmazó évet sem a teljes adatsor tükrében.
1992 óta számold össze, mennyi van, úgy hogy a 2012-es évhez nincs odaírva, hogy a 2. legszárazabb év.
20 év alatt 1, 22 év alatt 7 év.
Nézd meg, a megelõzõ zonális idõszakban az éves csapadékösszegeket, és hasonlítsd össze az 1992 óta eltelt idõszakkal.
Az elõzõ sokkal kiegyenlítettebb, mint az utóbbi.
Kizárt, hogy ez a szélsõségesség (nevezhetjük kilengésnek, rapszodikusságnak,
hektikusságnak, nevezzük ahogy akarjuk) ne mutatkozzon meg a csapadék
térbeli és idõbeli eloszlásában, szemben a megelõzõ idõszak
kiegyenlítettebb viszonyaival.
Hogy az adatok nem hozzák ki minden esetben?
Ennek az ember alkotta naptári idõegységeken, a közigazgatási határokon,
pontszerû méréseken, mérõpontokon, a tizes számrendszerben
megfogalmazott mennyiségeken és határértékeken túl a másik oka: maga az
idõjárás.
Ha bejön a csapadékos idõszak, de csak a Duna vonaláig jön fel a beragadó mediterrán ciklon, és a Dunántúlon esik egy hónap alatt
100 mm, a Tiszántúlon nulla, akkor a teljes Magyarország területét
tekintve átlagban 50 mm esik, ami nem egy kirívó.
Akkor száraz hónap volt Magyarországon, vagy csapadékos?
Ez, és az ehhez hasonló szituációk nehezítik ennek a dolognak a beláthatóságát.
Látható, hogy mennyiségi adatokkal nem jól rekonstruálható teljes hûséggel a klímajelleg.
Ahhoz, hogy - ismerve az idõjárási események klímajellegtõl független
rapszodikus voltát - ez a két eltérõ klímajellegû idõszak, egyáltalán
kimutatható valamilyen minimális mértékben, ehhez rendkívül drasztikus
különbségnek kell lennie.
Mivel Váraljamet is írta, hogy kijön az adatokból, hogy ez az idõszak hasonlóan szélsõséges, mint az 1930-40-50-es évek.
A nyugati áramlásos években is voltak csapadékban szegényebb és csapadékban gazdagabb hónapok, de ezek sokkal
jobban mutattak évszakos jelleget.
Akkor például a május és szeptember jellemzõen szárazabb volt, a június és július csapadékos volt.
Illetve a csapadékban szegényebb és gazdagabb idõszakok az adott évszakokra
sokkal inkább jellemzõbb idõjárási helyzetekbõl születtek (Nem keverendõ
össze egy zonális korszak júniusi csapadéktöbblete egy meridionális
korszak véletlenszerû mediterrán ciklonok sorozatából vagy adott
állomáson pontszerûen jelentkezõ konvektív eseményekbõl fakadó
csapadéktöbbletével.)
A zonális idõszakban frontcsapadékok voltak jellemzõbben, most képes egy nyár eltelni úgy, hogy nagyrészt csak
lokális csapadék esik.
Mindkettõ esõ, mégis más.
Többre nem futja tõlem, elnézést a pongyola fogalmazásért, csak mivel ezt már nagyon sokszor leírtam, nincs
türelmem pallérozni a nyelvezetet.
A szakkifejezéseket illetõen igyekeztem közérthetõen írni, hogy az is megértse, aki olyan mint én: amatõr.
Meg mint az itt lévõk 97 %-a.
Nem matematika professzor!
Én már ezt a magyarázatot leírtam ezerszer, vagy annál is többször, nem vagyok hajlandó mégegyszer magyarázgatni, remélem ennyi magyarázat elég!
Ha nem, akkor maximum nem értünk egyet, vagy hülyén halunk meg
Ezt most komolyan kérded, ezt már leírtam az elõbb, tegnap.
A lényeg, hogy ha a 16., 17., 18. után csapadékosra fordul, akkor szélsõségesen csapadékosra fordul a megelõzõ szárazhoz képest.
De miért?
A dolog a meridionális klíma sajátosságából adódik.
A zonális klímában a dinamikus nyugat-kelet irányú áramlás kiegyenlített hõmérséklet és csapadékeloszlást eredményez.
Az észak-dél irányú hõcsere kevésbé markáns, a csapadékok jellege frontcsapadék atlanti ciklonokból.
Nyilván ez nem jelenti azt, hogy csak klasszikus zonalitás létezik, vannak
hibrid helyzetek is, a zonalitás is tud szárazabb lenni vagy
csapadékosabb, de sokkal jobban mutat évszakos jelleget.
Ezzel szemben a meridionális áramlások esetében nagyobb az észak-dél irányú
hõcsere, mivel a blokkoló anticiklonok által leforgatott hideggel le tud
jönni az "Északi-sark", annak az elõoldalán fel tud jönni az
"egyenlítõ".
Amikor tartós nyugat-keleti áramlás van, ez nyilván valóan nem tud megtörténni, mert a nyugat-keleti áramlás fenntartja a
hideget északon, és nem engedi feljönni a meleget délrõl.
A meridionális klíma fõ kulcsa az anticiklonok uralma, amikor egy helyben
hetekig-hónapokig áll egy vagy több anticiklon, és ezek blokkolják a
nyugati áramlást, ami a kiegyenlítettséget hozná.
Amikor egy helyben áll egy anticiklon 2 hónapig, ott két hónapig száraz idõ van, mondjuk a Brit-szigetek felett.
Az az anticiklon egy folyamatos észak-déli áramlást okoz, mivel forgatja a
levegõt, tõle keletre észak-déli, tõle nyugatra déli-északi irányban.
Ha beleforgatja tõlünk nyugatra a Földközi-tengerbe, akkor amíg ez a
folyamat zajlik, két hónapig esik nálunk az esõ, mivel a mediterrán
térségbõl ciklonok jönnek egymás után, vagy beragad ide egy, mivel a
blokking miatt nem tud elmenni máshova.
Tehát Angliában száraz az idõ, itt meg esik.
Mivel ez a rendszer stabil, tartós az anticiklonok meglepõen stabil volta
miatt, így a különbség a száraz és csapadékos helyek között is jelentõs
lesz.
Mivel ez az anticiklon uralom tartós, vagy Skandinávia felett vagy a Brit-szigetek felett tanyáznak, vagy kint az óceánon, vagy
felettünk, ezért amennyiben ha a csapadékos idõjárás után elmozdul
valamelyik böszme anticiklon, mire van nagyobb esély?
Arra, hogy valamelyik anticiklon ránk telepszik, mivel körbe vagyunk véve velük,
vagy mondjuk ha a brit anticiklon elmozdul keletre, akkor az eddig a
Földközi-tengerbe beleforgatott hideg által gerjesztett sok csapadék
megszûnik, és a keletebbre kerülõ anticiklon által forgatott hideg
rajtunk keresztül megy le vagy keletrõl kapunk légtömegeket, ez utóbbi
két eset nálunk jóval szárazabb idõt eredményez, mint a megelõzõ.
Ha ránk telepszik az anticiklon, megint száraz idõ lesz.
Az egész dolog a meridionális áramlás milyenségébõl fakad, szemben a zonálissal.
Ezek a stabil, hetekig hónapokig fennálló nagyon erõs anticiklonok stabil idõjárási képet tudnak kimerevíteni.
És ráadásul teljesen esetleges, semmilyen évszakos jelleget nem mutat a dolog.
Ezért nagyobb az esélye, mert az anticiklonok uralma sarkítja az idõjárási
eseményeket, mind idõben mind térben, mind amplitúdóban is.
Koncentrálja az energiát azáltal, hogy hónapokra stabillá teszi egy adott térség idõjárást.
Az összes nedvesség, ami ott nincs két hónapig, az valahol máshol kell
hogy lecsapódjon, és ugyanolyan intenzíven, ugyanolyan hosszú ideig,
csak pont ellenkezõ eseményekben, más térséget érintve.
Ha ez az egész rendszer így van, akkor ha valahol nagyon sokáig nem esik, az azt
feltételezi, hogy odébb valahol nagyon sokat kell esnie.
És mivel ha ez így van, akkor ha valami elmozdulás lesz az egész rendszerben, a jelleg megmarad, csak a helyszínek változnak!!!!
A kérdés számomra az, hogy ezek a blokkoló anticiklonok a zonális idõszak
alatt is megvoltak-e, csak máshol tanyáztak, vagy valami oknál fogva
akkor nem voltak, most meg lettek, több és erõsebb!?
Mert a zonális idõszakban az azori-magasnyomás volt ugye a jellemzõ, az
azori-anticiklon hajtotta gyakorlatilag a nyugat-keleti áramlást, az
volt a motor.
Innen jön ugye a NAO-index is.
Csak történt egy váltás 1992-ben, és a motort áttették máshova, ráadásul erõsebb motor
lett, több is idõnként, így összedõlt a zonális rendszer.
A régi zonális idõszakban úgy írták le Anglia idõjárását, hogy egy nap a 4
évszak is megfordul ott, most meg van hogy odatelepszik egy anticiklon 2
hónapra, és 1992 után az angolok is csak néztek a gyakoribb frontmentes
idõ, a melegebb nyarak és a hidegebb telek láttán.
Mitõl, miért?
Miért lett a váltás, ráadásul ami nagyon durva, hogy a tartós nyugati áramlás gyakorlatilag megszûnt létezni.
Néha-néha beindul egy rövid idõre, van hogy a blokkoló anticiklon olyan helyzetbe
kerül, amivel álzonális idõszakot indít el, mivel nincs megtiltva az
anticiklonnak, hogy pont oda kerüljön, ahol a frontokat egy
észak-atlanti pályán ide hajtja.
Hogyan tud egy kontinens idõjárását döntõen befolyásoló áramlási kép ennyire drasztikusan visszaesni?
Direkt nem a megszûnni kifejezést használom, hanem a visszaesnit, pedig az
elmúlt 20 év gyakoriságát és az elõtte lévõ 20 év gyakoriságát nézve ez
sem lenne túlzó kifejezés.
Ez megmutatkozik a hõmérsékletben, a kiegyenlítettség helyett a szélsõségességben, a magasabb átlagú években,
meg egy csomó mindenben.
Bazsalazsa írta, hogy Õ 1993-ban beleszületett a meridionális idõszakba.
Kulcsgondolat!
Aki nem élte át, nem látott még zonális túlsúlyú éveket, lehet hogy az
adatokból sejti, hogy milyen lehet, de elképzelni nem tudja, és úgy
hiszi, hogy az idõjárás mindig ilyen volt, amilyen most.
Más megélni, és más az adatok alapján elképzelni, és nem tudni mi az alapvetõ különbség.
1992 óta gyakorlatilag nem volt zonális túlsúlyú nyár!
Érzed ennek a ténynek a súlyát?
Az összes adat (azzal együtt, hogy ki tudja 40-60-80-100 évvel ezelõtt ki,
hol hogyan miért mennyire pontosan mérte) arra utal, hogy az 1992 óta
eltelt idõszak drasztikusan más, mint a mostani.
Ha megnézed a nagykanizsai adatsort Link , érdekes dolgot látni.
1972-1992-ig egy nagy zivatar kivételével nem látni egyetlen szélsõséges, kirívó
eseményt tartalmazó évet sem a teljes adatsor tükrében.
1992 óta számold össze, mennyi van, úgy hogy a 2012-es évhez nincs odaírva, hogy a 2. legszárazabb év.
20 év alatt 1, 22 év alatt 7 év.
Nézd meg, a megelõzõ zonális idõszakban az éves csapadékösszegeket, és hasonlítsd össze az 1992 óta eltelt idõszakkal.
Az elõzõ sokkal kiegyenlítettebb, mint az utóbbi.
Kizárt, hogy ez a szélsõségesség (nevezhetjük kilengésnek, rapszodikusságnak,
hektikusságnak, nevezzük ahogy akarjuk) ne mutatkozzon meg a csapadék
térbeli és idõbeli eloszlásában, szemben a megelõzõ idõszak
kiegyenlítettebb viszonyaival.
Hogy az adatok nem hozzák ki minden esetben?
Ennek az ember alkotta naptári idõegységeken, a közigazgatási határokon,
pontszerû méréseken, mérõpontokon, a tizes számrendszerben
megfogalmazott mennyiségeken és határértékeken túl a másik oka: maga az
idõjárás.
Ha bejön a csapadékos idõszak, de csak a Duna vonaláig jön fel a beragadó mediterrán ciklon, és a Dunántúlon esik egy hónap alatt
100 mm, a Tiszántúlon nulla, akkor a teljes Magyarország területét
tekintve átlagban 50 mm esik, ami nem egy kirívó.
Akkor száraz hónap volt Magyarországon, vagy csapadékos?
Ez, és az ehhez hasonló szituációk nehezítik ennek a dolognak a beláthatóságát.
Látható, hogy mennyiségi adatokkal nem jól rekonstruálható teljes hûséggel a klímajelleg.
Ahhoz, hogy - ismerve az idõjárási események klímajellegtõl független
rapszodikus voltát - ez a két eltérõ klímajellegû idõszak, egyáltalán
kimutatható valamilyen minimális mértékben, ehhez rendkívül drasztikus
különbségnek kell lennie.
Mivel Váraljamet is írta, hogy kijön az adatokból, hogy ez az idõszak hasonlóan szélsõséges, mint az 1930-40-50-es évek.
A nyugati áramlásos években is voltak csapadékban szegényebb és csapadékban gazdagabb hónapok, de ezek sokkal
jobban mutattak évszakos jelleget.
Akkor például a május és szeptember jellemzõen szárazabb volt, a június és július csapadékos volt.
Illetve a csapadékban szegényebb és gazdagabb idõszakok az adott évszakokra
sokkal inkább jellemzõbb idõjárási helyzetekbõl születtek (Nem keverendõ
össze egy zonális korszak júniusi csapadéktöbblete egy meridionális
korszak véletlenszerû mediterrán ciklonok sorozatából vagy adott
állomáson pontszerûen jelentkezõ konvektív eseményekbõl fakadó
csapadéktöbbletével.)
A zonális idõszakban frontcsapadékok voltak jellemzõbben, most képes egy nyár eltelni úgy, hogy nagyrészt csak
lokális csapadék esik.
Mindkettõ esõ, mégis más.
Többre nem futja tõlem, elnézést a pongyola fogalmazásért, csak mivel ezt már nagyon sokszor leírtam, nincs
türelmem pallérozni a nyelvezetet.
A szakkifejezéseket illetõen igyekeztem közérthetõen írni, hogy az is megértse, aki olyan mint én: amatõr.
Meg mint az itt lévõk 97 %-a.
Nem matematika professzor!
Én már ezt a magyarázatot leírtam ezerszer, vagy annál is többször, nem vagyok hajlandó mégegyszer magyarázgatni, remélem ennyi magyarázat elég!
Ha nem, akkor maximum nem értünk egyet, vagy hülyén halunk meg
A számomra második legkedvesebb idõjárási jelenség ért el minket:a nappal támadó nyílt köd!
(az elsõ a hófúvás...)
0.0-ról 1 óra alatt visszahûltünk -3 ra!
Mindjárt jobb lesz az ember kedve is!
Hari mester is a porondon,akkor meg nagy baj nem lehet,bármivel is riogassanak a modellek!
Hajrá tél!
(az elsõ a hófúvás...
)0.0-ról 1 óra alatt visszahûltünk -3 ra!
Mindjárt jobb lesz az ember kedve is!
Hari mester is a porondon,akkor meg nagy baj nem lehet,bármivel is riogassanak a modellek!
Hajrá tél!
Dehogy haragszom, nem az idõ élvezeti értékérõl beszéltem, hanem a jövõbeli várakozások megalapozottságáról.
Kb. Négy öt órát voltam kinn eddig reggel óta, a mozgás a titok . nem mindig kellemes ... Elõre gyomorfelfordulassal nem várom a plusz három fokos nyavajas idõt. Tizenöt fokok után még hiába acsingozunk.
Fantasztikusak a keleti, északkeleti webkamerák. Ha itt lenne hó, hideg és zúzmara, akkor egy percig sem várnám a tavaszt. De ami itt megy hetek óta (leszámítva egy csodás zúzmarás 24 órát, no meg a január 8-as havazást) az már végtelenül monoton (meghosszabbított õszi depi fagyokkal), s azt hiszem sokaknak jogosan lesz felüdülés a lágy szellõ és a napsütés. Én magam sem gondoltam volna hogy ezt kívánom, de akkor inkább már a váltakozó, enyhe-kevésbé hideg léghullámokra szavazom amikbõl legalább csapadék lenne. Bár kis ország vagyunk de óriási különbségek vannak egy télfan számára pl ény és ék téli szezonja között. Azt hiszem ezt nem lehet vitatni, szóval nekünk a Kisalföldön igazán jólesõ érzés már a tavasz után ácsingózni.
Ha nem haragszol, én azért élveztem, hogy ma reggel végre nem fagytam oda a járdához, és most szép napsütésben 2-3 fok van...a francnak se hiányzik már a -15.
Utóbbi megállapításodat kissé ki kéne bontani, mert így megtévesztõ lehet (persze lehet, hogy mégsem: adatok nincsenek elõttem)
A gyorsuló felmelegedéssel ijesztgetõk szoktak ilyen kimutatásokkal jönni.
Annyi viszont bizonyos, hogy 1990-tõl idáig volt legalább 3, emlékeim szerint igen hideg télközép (1996, 2001 és 2002), valamint több "minor", pl. 1991, 1999, 2000, 2004, 2006, 2010, 2011. Érdemes volna azt is megnézni, ezen januárok között hány olyan volt, mikor a havi közép csak kicsivel haladta meg a -4 fokot. Ha ezek számosak, az rögtön más megvilágításba helyezi a képet.
A gyorsuló felmelegedéssel ijesztgetõk szoktak ilyen kimutatásokkal jönni.
Annyi viszont bizonyos, hogy 1990-tõl idáig volt legalább 3, emlékeim szerint igen hideg télközép (1996, 2001 és 2002), valamint több "minor", pl. 1991, 1999, 2000, 2004, 2006, 2010, 2011. Érdemes volna azt is megnézni, ezen januárok között hány olyan volt, mikor a havi közép csak kicsivel haladta meg a -4 fokot. Ha ezek számosak, az rögtön más megvilágításba helyezi a képet.
Értetlenül nézem most ezt a kinek boldog, kinek gyászos tél-temetést, tavaszvárást, hiszen minden remek menetrend szerint halad!
Tegnapra felmelegedett a levegõ a medencében, ezért rendelni sem lehet volna jobbat, jobbkor mint ezt a mai kelet felõli száraz friss hideget. Holnaptól megint jó hideg éjszakák jönnek, ahol meg be zúzmarás ködölünk, jó eséllyel kitarthat a kemény nappali fagy bõven február elejéig. A közép-hõmérsékletek holnaptól megint szépek lesznek. A makroszinoptikai helyzet pedig a hideg szempontjából megnyugtató: megmarad a magasnyomás dominanciája, a modellek folyamatosan 5-7 hét nap utánra tolják uralmának végét itt a Kárpát-medencében. Egy kis szerencsével az északi roppant hidegmag akár meg is indulhat felénk, nem mászik el Észak-Amerika irányába. Abból pedig havas hideg idõszak is kikerekedhet. Szóval közel sincs vége a mostani hideg periódusnak reményeim szerint.
Tegnapra felmelegedett a levegõ a medencében, ezért rendelni sem lehet volna jobbat, jobbkor mint ezt a mai kelet felõli száraz friss hideget. Holnaptól megint jó hideg éjszakák jönnek, ahol meg be zúzmarás ködölünk, jó eséllyel kitarthat a kemény nappali fagy bõven február elejéig. A közép-hõmérsékletek holnaptól megint szépek lesznek. A makroszinoptikai helyzet pedig a hideg szempontjából megnyugtató: megmarad a magasnyomás dominanciája, a modellek folyamatosan 5-7 hét nap utánra tolják uralmának végét itt a Kárpát-medencében. Egy kis szerencsével az északi roppant hidegmag akár meg is indulhat felénk, nem mászik el Észak-Amerika irányába. Abból pedig havas hideg idõszak is kikerekedhet. Szóval közel sincs vége a mostani hideg periódusnak reményeim szerint.
Igen, igazatok van, alacsonyak a harmatpontok, így itt (az egyébként is már csak árnyékban meglévõ 1-1,5cm hó) nem fog olvadni. Viszont, ami 8-10 cm -nél (vagy a még havasabb tájakon) nem szembetûnõ, az itt látványos lehet, az, hogy a száraz levegõben felgyorsul a hó szublimációja, ami naponta akár 0,5 cm-t is "megehet", a gyér, árnyékban lévõ hófoltokból. Azaz 3-4 nap múlva, már nyomokról sem beszélhetünk errefelé.
Nehéz választanom, mert nálam a második verzió nem jött össze, csupán a koszos-poros hideg. Persze ez is tél
Azért azt ne feledd, hogy ma -8 fok körüli T850 van felettünk, és az rh. még mindig magas, 80 % körüli. Szerintem a délelõtti kiugrás után hamar beáll a limit, és már déltõl alig melegszik. Szerintem hivatalosan talán +3 fok körül lehet a fõváros térségében a Tmax. Kár, hogy ma reggel nem tudott érvényre jutni a -8 fokos T850.
-----------------------------------
Tegnap -0,3 °C volt a Tmax borult ég mellett, utak mellett olvadozott kicsit a hó.
Ma reggel óta már pozitívban a T. , akt. T : 1,5 °C, egy ideje stagnál, és semmi olvadás nem tapasztalható. Napon sem.
Ennyit tesz a kissé szárazabb levegõ, alacsony harmatpont.
-----------------------------------------------------
Clive : igen, én is akartam írni, hogy hiába a bõven pluszok ma, sík és fõleg árnyékos részeken ma alig fog olvadni a hó, és a következõ napok sem igen az olvadásról szólhatnak majd.
Megkockáztatom, hogy a ma reggeli 8 cm-es havam még legalább 10 napig kitarthat.
-----------------------------------
Tegnap -0,3 °C volt a Tmax borult ég mellett, utak mellett olvadozott kicsit a hó.
Ma reggel óta már pozitívban a T. , akt. T : 1,5 °C, egy ideje stagnál, és semmi olvadás nem tapasztalható. Napon sem.
Ennyit tesz a kissé szárazabb levegõ, alacsony harmatpont.
-----------------------------------------------------
Clive : igen, én is akartam írni, hogy hiába a bõven pluszok ma, sík és fõleg árnyékos részeken ma alig fog olvadni a hó, és a következõ napok sem igen az olvadásról szólhatnak majd.
Megkockáztatom, hogy a ma reggeli 8 cm-es havam még legalább 10 napig kitarthat.
Jó reggelt! Egyébként tényleg. Én hajnalban battyogtam haza és szinte kellemesnek tûnt a -1 fok.
Az ECM op humorérzéke továbbra is a régi. Minden futásban varázsol valami újat. Egy hét múlva a szezon havazása lenne Budapesten.GFS csontszáraz 240 óráig. Úgy látszik a reméltnél is nehezebben tudunk kimászni ebbõl a gödörbõl.
Az ECM op humorérzéke továbbra is a régi. Minden futásban varázsol valami újat. Egy hét múlva a szezon havazása lenne Budapesten.
GFS csontszáraz 240 óráig. Úgy látszik a reméltnél is nehezebben tudunk kimászni ebbõl a gödörbõl. 
Tanulságos az összeállításod.
Ha három etapra bontom az adatokat (1900-1930, 1930-1960, 1960-1990) akkor azt látom, hogy gyakorlatilag mindegyik 30 éves szakaszra 10 db -4°C alatti január esett. Vagyis a hideg januárok számát nem befolyásolta, hogy éppen a zonális, vagy a meridionális áramlások voltak túlsúlyban. Aztán 1990 után mintha valami változás lett volna, mert 27 év alatt a mostani lesz az elsõ -4°C alatti január. Az utolsó 27 év ebben az összehasonlításban teljesen eltér az azt megelõzõ 90 évtõl.
Ha három etapra bontom az adatokat (1900-1930, 1930-1960, 1960-1990) akkor azt látom, hogy gyakorlatilag mindegyik 30 éves szakaszra 10 db -4°C alatti január esett. Vagyis a hideg januárok számát nem befolyásolta, hogy éppen a zonális, vagy a meridionális áramlások voltak túlsúlyban. Aztán 1990 után mintha valami változás lett volna, mert 27 év alatt a mostani lesz az elsõ -4°C alatti január. Az utolsó 27 év ebben az összehasonlításban teljesen eltér az azt megelõzõ 90 évtõl.
Kicsit örülnék már annak, ha a jégbordás parkolók, járdaszakaszok felengednének. De ha nem, hát nem. Köszi.
Köszi. 
10-15 éve (nem emlékszem pontosan sajnos) jópárszor elkezdõdött a tavasz egészen korán (febr. március) és utána már nem nagyon jött vissza a tél. /emléxek valamikor 2000-2002 között rövidnadrágban bicikliztem el Balatonalmádiból Tihanyba és vissza/
Talán 2002-ben pedig áprilisban már lehetett fürdeni a Balatonban a merészebbeknek.
Lehet esélyünk most a korai tavaszra? Illetve azokban az években (ha egyáltalán jól emlékszem) hideg telek voltak a korai tavasz elõtt?
Talán 2002-ben pedig áprilisban már lehetett fürdeni a Balatonban a merészebbeknek.
Lehet esélyünk most a korai tavaszra? Illetve azokban az években (ha egyáltalán jól emlékszem) hideg telek voltak a korai tavasz elõtt?
A beáramló száraz levegõ miatt derült ég és napsütés esetén sem az olvadás lesz ma a jellemzõ. Ilyenkor olyan alacsonyak a harmatpontok, hogy még +3, +4 fokban sem rezzen meg a hó. Persze, a nappal szemben álló háztetõkön és dombokon olvadni fog, de sík területeken nemigen...
Hát igen, ha valaki azt mondja decemberben, hogy majd leesik 5-8-10 cm hó, ami hetekre konzerválódik, emellett befagy a Tisza, zajlik a Duna, szerintem mindenki rohant volna aláírni Most meg már egy felejtõs ócska tél lesz ebbõl is.
Egyébként itt nagyon megviselte a Dunát a melegedés, a tegnapi egész komoly zajlás után ma pár darab mini jégtábla csordogál lefelé, hajót is láttam már közlekedni.
Most meg már egy felejtõs ócska tél lesz ebbõl is.Egyébként itt nagyon megviselte a Dunát a melegedés, a tegnapi egész komoly zajlás után ma pár darab mini jégtábla csordogál lefelé, hajót is láttam már közlekedni.
[...] Kicsit olyan dolog ez, mint nyár közepén az évszakváltó frontról folytatni a diskurzust.
Én még nem vagyok túl optimista a kitavaszodást illetõen, de az tény, hogy reményteljesebben néznek ki a távolabbi kilátások. Viszont a keleten elterülõ anticiklon még bõven késleltetheti a már régóta és egyre több fórumozó által várt megváltást. Meglátjuk hogy alakul, én ettõl sokkal egyértelmûbb jeleket szeretnék felfedezni, de egyelõre csak halovány lehetõségeket látok. Bízom benne hamar letisztul és örülhetünk. Csak hogy a Floo-Rudolfking vitához kapcsolódjak kicsit... egy átlagtól eltérõ több fokkal hûvösebb anomáliát elõbb-utóbb enyhülés kell, hogy felváltson!
Más téma: öröm nézni a napsütést és a mûholdképen is csodásan fest, ahogy a szürke fo[j]togató status zsugorodik nyugat felé.
[mod.]
Én még nem vagyok túl optimista a kitavaszodást illetõen, de az tény, hogy reményteljesebben néznek ki a távolabbi kilátások. Viszont a keleten elterülõ anticiklon még bõven késleltetheti a már régóta és egyre több fórumozó által várt megváltást. Meglátjuk hogy alakul, én ettõl sokkal egyértelmûbb jeleket szeretnék felfedezni, de egyelõre csak halovány lehetõségeket látok. Bízom benne hamar letisztul és örülhetünk. Csak hogy a Floo-Rudolfking vitához kapcsolódjak kicsit... egy átlagtól eltérõ több fokkal hûvösebb anomáliát elõbb-utóbb enyhülés kell, hogy felváltson!
Más téma: öröm nézni a napsütést és a mûholdképen is csodásan fest, ahogy a szürke fo[j]togató status zsugorodik nyugat felé.
[mod.]
A MetNet-es hõtérkép megint kicsit perverz Budapest környékére. Múlt hét elsõ felében több napon is láttam, hogy ilyen, ezen a héten pedig eddig ma látom ezt elõször.
Átléptük itt a 0 fokot, akt. T : +0,1 fok. SZERK. : MÁR 0,5 °C, 0,4 TIZED 5 PERC ALATT. Ezzel ismét egy 7 és fél napos folyamatosan fagyos idõszakot tudhatok magam mögött, csakúgy mint a hónap eleje/közepén. Akkor 5-én kora hajnaltól - 12-én kora d.u.- ig, 7 és fél napig fagyott folyamatosan.
Mostanság pedig a múlt héten volt mindössze 2 db plusszos nap ( kedd +1,3 fok, szerda +1,5 fok ), majd szerda d.u. tól - e hét csütörtök d.e. -ig, ismét 7 és fél napig folyamatosan fagyott.
Ma biztos nem lesz elég se az OMSZ, sem a MetNet-es elõrejelzés -5 +2 fok közötti délutáni T. intervalluma.
Átléptük itt a 0 fokot, akt. T : +0,1 fok. SZERK. : MÁR 0,5 °C, 0,4 TIZED 5 PERC ALATT. Ezzel ismét egy 7 és fél napos folyamatosan fagyos idõszakot tudhatok magam mögött, csakúgy mint a hónap eleje/közepén. Akkor 5-én kora hajnaltól - 12-én kora d.u.- ig, 7 és fél napig fagyott folyamatosan.
Mostanság pedig a múlt héten volt mindössze 2 db plusszos nap ( kedd +1,3 fok, szerda +1,5 fok ), majd szerda d.u. tól - e hét csütörtök d.e. -ig, ismét 7 és fél napig folyamatosan fagyott.
Ma biztos nem lesz elég se az OMSZ, sem a MetNet-es elõrejelzés -5 +2 fok közötti délutáni T. intervalluma.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Vasárnap itt az újabb hullámzó front
Időjárás-változás | 2025-09-12 13:30
Szabályzat