Meteorológiai társalgó

Február 18 szombatra vagy vegyél ki szabit, vagy tedd magad szabaddá, kérj másfél nap kimenõt a párodtól, mert a 2017-es  Metnet téli találkozó Hatvan és környékén lesz megtartva, Kékest is belevesszük a játékba.

A jelentkezõk száma már 20 fõ!


Kis kedvcsináló:
- látogatás a kékestetõi meteorológiai állomáson, egy közös észleléssel
- tippjáték, melynek elsõ 3 helyezettje ajándékot kap
- közös ebéd a Mátrában
- after party
- beszélgetés, ismerkedés
- a találkozóról egy film is készülne a tervek szerint

Az after party-n kielemezzük a GFS vs ECMFW csatát, biztos beszélünk az idei rekord télrõl és még sok másról.

Link

Szabad helyek még korlátozott számban!

Én szeretek kint sportolni ilyenkor  De tudom, a kivételek közé tartozom. Valóban kevesebben vannak a futópályákon, fõleg most szmogos idõ alatt, kb. senki se fut... Nekem viszont muszáj, nem bírom ki nélküle

Kíváncsi vagyok, milyen lesz majd enyheségben futni, mert lassan 2 hónapja szinte minden egyes futásom alkalmával fagy, -1 és -13 között van (este 9 után szoktam futni).

A GFS-nek egy többször elõkerülõ hibája a túl kicsi szórás. Errõl többször írtam már, hogy alapvetõen bizonytalan helyzetben is sokszor szinte teljesen egybetartó a fáklya, aztán hirtelen gondol egyet és vagy megnõ a szórás, vagy az összes tag ugrik egyet fel/le. Most is ez volt egyébként, egy szinte sima fáklya után jött a leugrálás valamelyik nap, holott az ECMWF fáklyán végig ott volt a nagyobb szórás. Szóval a GFS-nél sok esetben csak egy "illúzió" a stabilitás.
Illetve ugyan így elég stabilnak nézett ki a január 10-e körüli visszamelegedés is, és itt látni lehet, mi lett belõle. Link Persze elõtte néhány nappal megjelent a hidegebb klaszter, ami végül be is jött, de még a mediánban is maradtak -4 fok körüli értékek a -15 fok körüli napokra.

Az, hogy a hivatalos szolgálatok miért "eszik meg" az ECMWF-et, fõleg amikor egyértelmûen nagyon kilóg (pl. tegnapi havazás), jó kérdés. Én biztos nem enném, ha ott lennék (de nem vagyok, és egyelõre nem is leszek).

Kellemes tavaszi program az egyik környékbeli faluban Link
Õk biztos élvezni fogják a hideg telet, pedig nem télfanok.

Jó magam a meridionalis helyzetbe születtem bele 93-ban.
2004. óta megfigyeléseket, 2007. óta rendszeres méréseket vegzek. 
Hát, mit ne mondjak, nagyon szeretem  ezt a meridionális túlsúly helyzetet. 
Felõlem maradhat addig a meridionalis túlsúly, amíg élek. 
A tartósan zonális nem tudom, hogy milyen, hiszen nem éltem át azt az idõszakot. De lehet megszeretném azt is. 

Az ECM komplett kabaré: felváltva a +12 fok meg a 10-15 centi hó.
Most épp utóbbi: Link

Zivi: a GFS fáklya lassan 3 napja stabil. Akkor megrángott egy jó nagyot lefelé, de már 7-8 futás óta elég stabilan átlag felett fut.

Amit írsz, az jogos, de akkor mégis miért eszik meg a hivatalos met. szolgálatok (magyar és osztrák is) a nyers ECM OP kimenetet? Miért nem így gondolkodnak õk is inkább?

A többi modell is ugyan ezt csinálja, akkor gondolom azok is "gagyik". Persze ez nem is csoda, hidegcseppek mozgását még 2-3 napra elõre is nehéz pontosan belõni, nem, hogy 150-200 órára elõre. A GFS-nél ennyin múlik most, hogy az a hidegcsepp, amit az ECMWF rajtunk visz keresztül, elkerül minket. Link Az elõzõ futásokat is megnézve látszik, hogy még csak hasonlítani sem hasonlít erre egyik sem. Link Link Link

Egyébként szerintem inkább az a hozzáállás a gagyi, ha valaki képtelen értelmezni a modelleket, és ezért a könnyebb utat választva inkább legagyizza õket.

Még annyit az elõzõekhez, hogy tényleg léteznek hosszabb zonális, ill. meridionális túlsúlyú korszakok. A zonális idõszakban kevésbé gyakori a teknõ-beragadás, mert erre épp az a jellemzõ, hogy gyakori a polárfronti expanzió, de a teknõk nehezen tudnak igazán kifejlõdni. Ugyanis gyorsan elõáll a következõ, mely "ráfut" az elõzõre, és az alacsonyabb szélességekre került/ott kialakult ciklont az északnyugatról közeledõ alacsony nyomás "felszippantja"
Ilyenkor általánosan erõs a nyugati drift.
Meridionális túlsúlynál mindennek az ellenkezõje az igaz.
A z-m korszakok feltételezhetõ oka talán az, hogy zonális idõszakban átfogóan nagyobb a féltekei hõkontraszt, meridionálisban pedig kisebb. Csábító az az elképzelés, hogy a mostani meridionális túlsúly kapcsolatban lehet az Arktisz kismértékû felmelegedésével (az é-d-i hõdifferencia csökkenése által) Tehát nem azért fogy a jég fent északon, mert meridionalitás van, ellenkezõleg: azért van meridionális túlsúly, mert fogy a jég.
Ebben egyébként nem feltétlenül kell az emberi manipulációk következményét látni. A légkörzésben vannak nagyon hosszú távú oszcillációk.

Mitõl lehetséges az, hogy lassan több, mint 24 óra hosszája emelkedik a hõmérséklet a stratus alatt ( borzasztóan lassan persze )? De még éjszaka is, szinte semmi megtorpanással. -8 foknál záródott be a ködfelhõzet tegnap elõtt és mostmár -2,8 foknál járunk.

A bodrogon zajlik a "jégtelenités" Link  gondolom csak a kikötõ környékén mert amúgy sokáig tartana   

Én is amondó vagyok, hogy egy hideg, kemény tél után jobban esik a tavasz.
Mikor a tartós, kemény fagyok után beköszönt márciusban a tavasz, és tartósan is marad a jó idõ. 

Az elmúlt évekbõl 2013-ban volt a legerõsebb váltás : április elején még késõ téli idõ volt, kopasz, téli vegetációval. 
A hónap végére pedig már nyári meleg volt, és 2-3 hét alatt belombosodtak a fák, már a késõ tavaszt mutatta  a vegetáció. 
Ez sem jó. 

Pl. 2015-ben és 2016-ban is az igen enyhe telek után elég szenvedõs, szeles, változékony, többször hûvös tavaszok jöttek, noha átlagban nem voltak hidegebbek, de gyakori volt a nem éppen tavaszi idõ. 

2016-ban pl. a  március alig volt melegebb, mint a február. 

23 nap utáni havi középértékek (hozzávetõleges adatok a napijelentésben megjelenõ szélsõértékek átlagából számolva):
Poroszló -6,5°C, Tápiószele -6.9°C, Zabar -8.3°C, Szécsény -8.7°C, Tésa -8.9°C.

Ölni tudnék néhány nap pozitív léghõmérsékletért. Nem, nem kell 10-15, nekem 4-5 elég lenne. Nekem nagyon betett ez a hosszan tartó hideg a szövõdményes influenzával plusz normálisan sportolni sem tudok, pedig minden nap kint voltam.  Aki napi szinten sportol annak ez olyan mintha a vizet vennék el tõle. Most kezdem érteni azokat, akik elutaznak ilyenkor melegebb égtájakra, komoly feltöltõdési faktorral bírhat.
Bár felfoghatom úgy is, hogy már nem vagyok 20 éves és takarodjak fedett helyre ha sportolni akarok.
Egyik nap mondom reggel a feleségemnek, 11 fok van kint, de jó. Kérdezi mínusz? Nem mondtam, hogy uristen, csak megjegyeztem, hogy ha plusz lenne akkor most nem látnál a házban, mert kint ugrálnék az udvaron egy szál semmiben. (nem számonkérhetõségi dolog, túlzó kijelentés, mielõtt vki ezen vigyorogna majd hetekig enyhülés érkezése esetén)
Szóval nem kikeletre vágyom én sem  január végén, csak egy kicsit enyhülne ez a szorítás.

És igen, ilyenkor is észre kell venni a pozitívumokat. Számomra a tegnapi -1 fokos tmax kellemes meglepetés volt a stratus alatt, nem számítottam rá, hogy -4, -5 foknál magasabb léghõmérséklet is kifut.

Megint inverziós felhõ alatt csücsülünk, de most nem -2, -3, hanem -10 fokban.
Azt hiszem ma sem lesz melegünk. 

Ez várhatóan éjjel feloszlik, ugyanis 925-ön erõteljes kiszáradás lesz, így reggel ismét -15 alá mehetünk.
Holnap pedig szep, napos idõre számítok, estétõl nagy zuttyal.
Péntek reggelre a -17.7°C szezonrekordom is megdõlhet, ha nem ködölünk be. Jó ez a tél, kitesz magáért.

Szerintem az ország 99,8%-a olyasmi fan lehet.  A napokban már feltétlen. 
Amit pedig az ECM op mûvel, arra egy jó szó van: gagyi.   Remélem a következõ futás megint egy totálisan más jövõképet fog felfesteni. Irigylem az elõrejelzõket! 

Ráadásul az elmúlt fél évben elmaradt a másfél hónapos rendkívül száraz és rendkívül csapadékos idõszakok sokasága, amelyeket Floo szokott említeni. 

Pl. A tavalyi rendkívül csapadékos július után jött 4 db kiegyensúlyozott hónap  ( augusztus -november között nagyjából átlag közeli volt a 4 havi összeg, és egyik hónap sem produkált kiugróan száraz, sem kiugróan csapadékos idõjárást. 

A rendkívül csapadék szegénység pedig nov. 20. óta tart országosan, lassan már 2 és fél hónapja, tehát máris tulléptük a másfél hónapos limitet. 

2011-2012. példájára simán tarthat sok-sok hónapon, esetleg éveken át a száraz, átlag vagy jóval átlag alatti idõszak, amit csak néha törhet meg egy-egy csapadékosabb hónap. 
Ugyanúgy csapadékosabbra is válthat, így a dolgok inverze valósulhatna meg.

Én is ebbe bízok,ha már hideg akkor legyen most és ne április közepén végén...
Amúgy én az augusztust nem szeretem mert tudom,hogy vége a nyárnak,viszont a  szeptember-október már kedvemre való,majd jön a "depis" november mert tudom,hogy még csak most megyünk a télbe.December elrepül úgy,hogy észre se vesszük és a január is.
Innentõl kezdve pedig nincs visszaút,hisz eltelleik a február és jön a tavasz-nyár.
Kitartás tél utálók,Megyünk a jóidõbe nem pedig a rosszba. 

A minap én is azon gondolkodtam a vitátok kapcsán, hogy vajon mi lehet a makrocirkulációs oka a kétségtelenül meglevõ "kinyitják a csapokat-elzárják a csapokat" kettõsségnek. Én is a zóna-meridia táján kötöttem ki, de kissé máshogy látom a helyzetet, mint Te.
Véleményem szerint 2 idealizálható szélsõ állapot van. Az egyik a zonalitás, mikor felgyülemlik az é-d-i hõdifferencia. Ilyenkor az alacsony nyomások, csapadék, gyors áramlási zónák, és a hideg fenn vannak északon (a meleg meg lent délen) Az indexértékek magasak. Nálunk ilyenkor vagy csendes, vagy legfeljebb kissé változékony, jobbára száraz az idõ.
Meridionális fázisban mindennek az ellenkezõje áll elõ. Ilyenkor a ciklonok és a csapadékzónák, a gyors áramlások, valamint a sarki légtömegek lenyomakodnak a mi szélességünkre (teknõ)
Igaz, ott van a számtalan "hibrid" lehetõség, ilyen-olyan félblokkok, félzónák. Ez azonban nem változtat azon, hogy idõjárásunkban elvileg és potenciálisan 2 véglet van: mikor sok esik, és mikor nem esik egyáltalán. És ezek a Namias-ciklusnak megfelelõen többé-kevésbé periodikusan váltják egymást.
Ez a kettõsség Európában dél és kelet felé haladva mind kiélezettebb. Északnyugat-Európát gyakran eléri a polárfronti expanzió (tehát, mikor a gyors áramlások és alacsony nyomások dél, délkelet felé helyezõdnek), mert a gyengébb, kevésbé kifejezett is eléri.
Viszont nálunk, és fõleg tõlünk délkeletre már csak a komolyabb expanziók, teknõk tudnak érvényesülni. Ezek gyakran be is ragadnak, mert északnyugatról nem jön újabb, amivel fuzionálhatnának. Talán emiatt van országunk hírhedten rapszodikus csapadékeloszlása.

Igen szélsõséges idõ lett éjjel. Van ahol (itt is) emelkedik egész este óta a T és alig vannak néhol -1-3 foknál hidegebbek. Ugyanakkor láttam reggel nagy területen -10-18 fokokat is. Gondolom szél,felhõ,köd hóréteg kombók sokasága okozott akár 15 fokos T eltéréseket egy idõben. Pedig ez nem egy nagy vagy hegyvidéki ország. Ilyenkor aztán érdekesek az elõrejelzések, gondolom a nappali T-kben is lesz vagy 10 fokos szórás. Az elkövetkezõ napok,hetek elég homályos számomra, hogy mit hoznak. A hozzászólásokból tél és tavasz is kihámozható.

Az a baj, hogy nagyon egyszerûen gondolkodtál: egyféle helyzet áll fent sokáig. De miért ne lehetne nálunk 4-5 teljesen különbözõ felállásból csapadékszegény idõszak? Mi van, ha ez a 4-5 felállás váltogatja egymást? Mind merõben különbözõ, csak nálunk egyikbõl sincsen rendes csapadék. És szépen váltogatják egymást a helyzetek. Ahogy most is, lassan 2 hónapja.
Ráadásul leírtad, hogy egy helyen sok esik, másik helyen kevés, halmozottan sújtja, stb. ez mind szép és jó, érti mindenki, de - ezután ezt írod:
"Így nagyobb az esélye, hogy  nagyon száraz idõszakot nagyon csapadékos követ." Miért??? Hol van az ok-okozati összefüggés? Miért nõ az esélye, hogy közeledik a csapadékos idõ?! Kihagytál egy fontos logikai lépést a részletes helyzetleírás és a következtetés között. A miért-et! Várom a miért-et!
A zonális és meridionális lemezt ismerjük, az nem tartozik most ide.

Azért este ez még közel sem így volt...

Link

Ha jól látom, most egy Skandinávia felõl lecsorgó hidegcsepp lenne a ludas.
A télkedvelõknek amúgy hosszabb távon most a GEM a legjobb, egy ilyen helyzetben már benne lenne egy komolyabb havazás lehetõsége. Link

Annyi mindenesetre már egyre biztosabbnak látszik, hogy a zonalitás most sem fog tudni labdába rúgni, legfeljebb valami átmeneti félzonális/félblocking helyzet jöhet össze, az óceánon nyugatias, de a kontinensen délies áramlással.

Ez nem más, mint a hosszú amplitúdójú, alig elmozduló Rossby-hullámok esete. A következmények kézzelfoghatók: hosszú száraz és hosszabb csapadékos idõszakok váltják egymást, ebben semmi következetesség, periodicitás nincs. Ám hogy mi okozza a jellemzõen meridionális és a jellemzõen zonális, akár több évtizedes periódusok váltakozását, azt bizony nem tudom. Olvastam pár részelméletet. mindegyikük kapizsgál valamit, de ´AZ´átfogó magyarázatról nem tudok. Ha pedig netán létezik és elkerülte a figyelmemet, MEA CULPA 

Én is pont így vagyok vele. A tavaszt ugyanúgy kedvelem, mint a telet, sõt, a kedvenc hónapom a május. Amikor a tél közepén jön egy +10-es idõszak, az ember nagyon beleéli magát a kikeletbe, aztán meg jön a koppanás. Akkor már inkább legyen kemény tél egész februárban is, utána pedig jöhetne egy szép, fagykármentes kitavaszodás.

De hát ezt nem mi döntjük el...

Tegnap ismét meg lett a zord+ téli nap kombó,tegnapi tmin -13.5 tmax:-5  .Ma reggelre még hidegebb lett,egész -14.4 ig ment le. Márciustól jöhet  fokozatosan a tavasz,addig egy tapodtat se! 

Elmélet az éppenséggel van rá!
"Telóról vok", igy csak röviden: a meridionálisabb, egy helyben hosszabb ideig elidõzõ anticiklonok uralma esetében nyilvánvaló, hogy ahol nem anticiklon van, ott ciklon, vagyis csapadék.
Ez oda hat, hogy egyik helyen sokáig nem esik vagy kevés, másik helyen meg sokáig esik.
Illetve mivel kimerevített áramlási helyzetek vannak, igy ugyanazon térségben ugyanazon tipusú idõjárás ismétlõdik, halmozottan sújtva az adott részt.
Igy nagyobb az esélye, hogy  nagyon száraz idõszakot nagyon csapadékos követ.
A zonalitással gyakrabban tûzdelt idõszakokban a dinamikusabb nyugat-keleti áramlás ezt nem vagy csak ritkábban engedi meg.
Pontosabban akkor is van ilyen, csak az a zonális idõszak jellegzetessége, hogy pl. Medárd (a tavasszal gyorsabban melegedõ szárazföld és a hidegebb óceán miatt elkezdõdik egy frontokban gazdagabbb idõszak, az egymás után gyorsan vonuló frontok gyakori csapadékot eredményeznek) idején sokat esik.
Zonalitás idején jobban van évszakos jelleg.
Márpedig a dinamikus nyugati áramlás drasztikusan eltûnt, visszaesett, gyengült.
Most totál esetleges, hogy mikor hol trónol egy anticiklon hetekig, hónapokig valahol.
Vagy egy ciklon mikor ragad be hasonlóképpen.
Ez az elméleti része.

Igen, megint visszatrollkodta a keleti AC-t.

A hóba fulladást tegnap reggel mutatta, de tegnap hosszasan taglalták, hogy igencsak ORSC a operatív. Többször elmondták, de most én is: a fáklyát kell nézni, nem a Op.-ot. Egyébként febr 01-re újabb ORSC gyanús helyzetet dobott az ECM

Enyhülés fanoknak nem ajánlott az ecm, egyelõre 168 h ig frissült. 

A fáklya eléggé beszédes: hetekig tartó kemény hideg után egy enyhébb periódus következik - már ahol le fog tudni keveredni az enyhébb levegõ: Link 

Itt meg kellemes -7 fok.

Amúgy meg 2-3 percenként egy teljes fokot változik. Hihetetlen.

A példák mindig sántítanak, de az elõttünk álló enyhebb periódusrol óhatatlanul 2011 február eleje ugrik be, amikor nehány napra kitört a februári tavasz, utána viszont a hideg gyorsan visszatért a kelet-európai síkságra es jött még egy klasszikus skandináv blocking, nagyon hasonlo hidegbetoressel, mint amilyenekben az idei télen nem egyszer volt mar részünk. Az analógia már csak azért is csalóka, mert akkor egy klasszikus zonalis fázis hozza meg a melegebb napokat, míg most lényegében egy felblokk épülhet ki, a talajközeli melegedés az országnak csak kb 1/3-át érintheti, ezért keleten - ha ez így megvalósul - alig olvadhat a ho, míg a Dunántúl kb 2/3-an ami volt, az pár nap alatt elolvadhat majd. Ez kérem nem 2002, ez csak egy szendvics/vagy lyukas tél közepe, amit majd még jó pár hét hamisítatlan téli idõ követHET majd. Nem lepne meg, ha lefuzodo teknõk, majd medek jönnének február 10-e utan, de nem elképzelhetetlen az eddigi helyzet regenerálódása sem, északkeleti lábas hideggel. A tél felén lassan túl vagyunk, de a másik felében sem kell majd várhatóan koplalniuk a téli csemegék híveinek - 

Takt:-13,7

Felhõk vonulnak az égen észak felõl.

Vízszintesen messzire (1 km legalább) ellátni. Függõlegesen nem tudom a felhõzetet megítélni.

Na, azért ellenpélda is van:  2004 febr. 5. vs 2004 febr. 13.

Cél a 15 fok lassan! Link  Komolyan mondom, hogy várom. 1-2 hét melegebb idõ, aztán hátha akadna újra egy kis esély hóra.

Egyik ismerõsöm által nagyon szépen összerakott kis drónos videó Vonyarcvashegyrõl és az óriási jégfelületrõl. Link ( facebookos link ) 

Ha hideget mutatnának a modellek február elejére, kíváncsi lennék mi lenne a duma a fórumban.

Csalódott lennék, ha ezen a télen sem látnék tisztességes havat itt Budapesten, kár hogy nem látszik pozitív változás a modelleken.
És lassan, de biztosan haladunk ki a télbõl.

Erre, amit írsz jó példa lehet 2002. Akkor január végére rekordközeli enyheség köszöntött be, a hideg pedig már februárban nem tért vissza.

Ez így nekem okés, én csak nyerhetek, mondtam már  vagy lesz néhányszor 10ezer forintom, vagy nem  Az elõzõ számításom illeszkedik ezekre a feltételekre, azzal az egyszerûsítéssel, hogy 17%-nyi csapadéknak 17% az esélye, ami persze nem igaz, de nem biztos, hogy rossz kikötés. 16,6% esélyem van legalább 10ezer forintot nyerni az évben, ami nem rossz! Kivéve, ha csak február-március számít, a többi nem, mert akkor csak 2% esélyem van. Mármint úgy értem, hogy ha február-március csapadékos lesz, akkor lehet még száraz április-május? Vagy március-április? A fogadás szemszögébõl.
A félreértések elkerülése végett: én nem nem fogadnék arra, hogy lesz még két ilyen száraz hónap egymás után idén, mert csak 16,6% esélye van, de tuti nem fogadnék mással sem 16,6% eséllyel, hogy adnom kelljen neki egy 10ezrest  Viszont ha ennyire adakozó vagy, nekem meg semmi tétje, persze, hogy belemegyek!

Közben ennek az egész fogadásosdinak annyi volt csak a lényege, hogy rávilágítsak: az, hogy a december és a január száraz volt, NEM növeli az esélyét, hogy február már csapadékos lesz. Pontosítok: lehet, hogy növeli, de errõl se bizonyítást, se elméletet, se elképzelést, se vázlatos ötletet se láttam. Az, hogy hosszú idõ alatt kiegyenlíti magát az idõjárás, nem elképzelés, mert a dobókocka eredményei is egyenletesek hosszú idõ alatt. (Mégis tudjuk, hogy a dobókocka a korábbi eredmények alapján nem törekszik kiegyenlítõdésre.)

Egyetértek: várjunk meg még pár futást, egy op. nem op. Lehet, hogy ti ott ék-en a beragadó hideggel megússzátok az enyhe idõszaknak legalább az elejét. Mifelénk persze semmi remény sincs, bekapjuk a sz@r nyugati hatást, és kész.
DE azért az itt sem mindegy, hogy 10-12 fokkal letudjuk, vagy pedig masszív 15+ fokok lesznek. Olyat elég ritkán láttam több évtized alatt is, hogy rekordközeli enyheségek után vad zimankó jött volna még az illetõ télen.
A nagy hideg valami oknál fogva sokszor "elõreveti árnyékát", akárki akármit mond. Az idei télen is az volt a feltûnõ, hogy noha az eleje nem volt nagyon hideg, teljességgel hiányoztak (eddig) a tartósabb, tavaszias enyheségek.

Ha megnézed itt nálunk a szerda reggelre szóló elõrét, kb. azt fedi, amit hallottál; csak a körítés más.

A jelenlegi helyzetbõl nehéz elképzelni hogy ne enyhüléssel vergõdjünk ki. Viszont azért néhány futást várjunk már meg, az ecm - en elkepesztõ csapongasok vannak négy öt napon túl. A gfs meg idõtlen idõkig EK - en atkeveres, erõsebb áramlás mentes a délin . Persze lehet ebbõl is egy nemszeretem plusz pár fokos kínlódás, de enyhébb idõ csak a nyugat Dunántúlon. 

Nem tudom jól hallottam-e, de az M1-en ismét fantasztikus idõjárás jelentést lehetett hallani fél 9-kor. Ha jól rémlik azt mondta a kedves hölgy, hogy az ÉK-en élõknek kijut a jóból, mert a szél miatt kiderül az ég. Egyébként pedig -10 és -20 fok közé csökken a hõmérséklet. Mindeközben máshol ennél lényegesen enyhébb lesz. Hogy micsodaaa??? Valaki lefordítaná ezt nekem?

Ezek szerint a  keletrõl súroló hidegadvekció már "dolgozik" arrafelé. Holnap egész nagy területen (az ország jelentõs, akár 70-80%-án) lehet pozitív a Tmax, hosszú-hosszú idõ után.