Kérdések és válaszok

Igen, ezeket ismerem, de a radar szélén már nem "lát" olyan jól a radar, meg csak az északi részeket, szóval nem tudjuk meglesni a fürdõzõ csajokat

Ez nekem is furcsa.
A szlovén és egy olasz radarral legalább az északi részek láthatóak:
Link
Link

Tud valaki olyan radarképrõl, amin a horvát tengerpart is látható?
Mert a horvát szolgálat honlapján lévõ Link már nem igazán jó a tengerpartra.
Furcsa is, hogy a tengerpart Horvátország legjobban látogatott és frekventált része, mégsincs rajta a radaron.
Köszönöm, ha tud valaki segíteni.

Biztos nem hangzott el a Tv-ben, hogy "Hatalmas különbség lesz az országban, míg a keleti országrészben 10 fok sem lesz, addig a nyugati részeken tavaszias meleg várható 20 fok közeli, vagy afeletti hõmérsékletekkel."
Mint amikor a fordítottja van: "A napközben érkezõ front miatt nyugaton 15 fok alatt marad a hõmérséklet, de délkeleten még 30 fok is lehet." vagy "A nyugati országrészben havazás lesz -1 fokkal, közben a ciklon elõoldalán keleten még 10 fok is lehet."
Ugye ez utóbbi kapta a nagyobb figyelmet, amirõl Te írtál, az úgy elsikkadt.
A kialakult sztereotípiáknak megfelelõen a délkeleti meleg kapott mindig nagyobb hangsúlyt.

Igen, azt én is néztem, hogy sajnos pont az nincs meg. Az elõtte napi sem rossz, de 5-én Szentgotthárdon már 22 fok volt, ami melegrekordnak számít.
Az Ogimet-en van térkép 5-rõl is, de az igen sûrû (külön Magyarországra vonatkozó részt nem lehet nézni), meg inkább a határ menti osztrák állomások vannak csak feltüntetve.

Pont arról a napról hiányzik a Napijelentés térkép itt: Link

De elõtte való nap: Link
Szentgotthárd +18°C, északkeleti határ mentén +1,+2°C

Nincs véletlenül valakinek egy 2004. február 5-ei hõtérképe, a délutáni órákból (12-15 óra közötti lenne jó)?
Látom páran már észleltek akkor is, és mivel igen szélsõséges volt akkor a hõmérséklet (nyugaton 20 fok felett, keleten 5-10 fok) hátha valaki lementett egyet.

Miért lenne önreklám? Inkább köszönöm a hasznos információkat!
Az elmúlt 1 évben építkezés miatt ritkán jut idõm a fórumokat és híreket olvasni. Ha most nem linkeled be, sosem olvastam volna. Még egyszer köszi!

Na ez nekem is "habzsolhápp".!
Köszi nektek,sokaknak.
Jó lenne már 30 napig valami antimókus,aki haggya már békén ezt a meggyötört Kárpát- medencét.

Az érzésed helytálló Errõl írtam cikket a tél vége felé Floo-val és wetsom-mal közösen. Bocsi az "önreklámért": Link

Köszi a választ.
Ugye jól érzem, hogy ilyen gyakori és tartós blocking helyzet nem fordul elõ túl gyakran?

A gyakori, sokszor huzamosabb idõn át fennálló atlanti blocking.
Ennek az anticiklonnak a keleti oldalán újra és újra hideg levegõ érte el a közép-európai térséget, ami itt a környékünkön rendre ciklogenezishez vezetett. Illetve elõfordultak önálló leszakadó hidegörvények is, amelyek pedig a nyári félévbe érve a záporokat, zivatarokat segítették elõ.

A téli idõszakig visszagondolva az az érzésem, hogy az elmúlt évekhez képest jóval több mediterrán ciklon járt felettünk. Csak én érzem így, vagy tényleg így van? Beleszámítva ezen érzésembe, hogy lassan elérjük a sokéves évi átlag csapadékmennyiséget már júniusban.
Ha így van, mi lehet az oka?

Köszi!

Link

Nincs mit!

Újra kellett telepíteni a gépemet és nem találom az OMSZ honlapján az archívumot. Valaki tudna segíteni?

Gudrun a legdélebbié.
Link

Valaki tudja-e, van DWD-s (Deutsche Wetterdienst) neve a mostani ciklonnak? A válszt elõre mwgköszönöm.

Oké, világos, köszi

Igen, mondhatni kiváltó hatások.

Tehát ebben a mondatodban: "A szélnyírás, a labilitás és a triggerek ugyan bõségesen elegendõek SC-hez is..." a trigger szó mint egy gyûjtõfogalom értelmezendõ? (konvergencia, örvényesség, stb..? )

A trigger szó jelentése, elõidéz, kivált, kiold, ill. ezek képzett változata elõidézõ, kiváltó, kioldó. Lõfegyvernél a ravaszt jelenti.

A nagytérségû emelõhatásokra használjuk, úgymint konvergencia, örvényesség advekció, front.

Többször olvasom, fõleg konvektív események latolgatásakor, hogy "trigger". Azt szeretném kérdezni, hogy ez kicsoda, micsoda, mire jó, stb.? Mindent tudni szeretnék róla

Áthelyezve innen: 2010.06.13-14. Zivatarok, szupercellák (#106 - 2010-06-15 20:06:00)

Persze, de attól még ennyi fokozatú.

(Húszezrest sem láttam még, de attól még létezik )

Attila: nincs mit!

Áthelyezve innen: 2010.06.13-14. Zivatarok, szupercellák (#105 - 2010-06-15 19:53:26)

Ezt az ábrát ismerem, de ez nem a mindennap használatos, hanem amit írnak is, technikai. Összehasonlítás céljából készült.
A fõoldalon is F5-ig van: Link
Szerintem a szélsebességen kívül nincs is más definíció az F5 felettiekre.

Áthelyezve innen: 2010.06.13-14. Zivatarok, szupercellák (#104 - 2010-06-15 19:48:21)

Ezt a megjegyzést is nagyon megköszönöm. Mostanáig legtöbb F5-ös fokozatról tudtam. Akkor viszont én is megállok itt, mert az ismeretterjesztésnek nem ez a fóruma.

Áthelyezve innen: 2010.06.13-14. Zivatarok, szupercellák (#103 - 2010-06-15 19:46:01)

Na jó, de hát F5 fölött nem használják, mert a tornádó után maradó kevés semmit, a sok semmivel nem lehet összehasonlítani. Megmérni meg még nem merte senki az F12-t, hajrá!

Áthelyezve innen: 2010.06.13-14. Zivatarok, szupercellák (#102 - 2010-06-15 19:44:22)

Csak tudnám miért tart addig, fölösleges. Soha, de soha nem lesz akkora tornádó.

Áthelyezve innen: 2010.06.13-14. Zivatarok, szupercellák (#101 - 2010-06-15 19:41:1

Link

Jani, neeem, az EU csillagaira

Áthelyezve innen: 2010.06.13-14. Zivatarok, szupercellák (#100 - 2010-06-15 19:41:02)

Igen, Nano biztos a TORRO skálára gondolt.

Áthelyezve innen: 2010.06.13-14. Zivatarok, szupercellák (#99 - 2010-06-15 19:39:35)

12? Én csak 6-ról tudtam. F0-F5, ill. EF0-EF5.

Áthelyezve innen: 2010.06.13-14. Zivatarok, szupercellák (#98 - 2010-06-15 19:37:1

Bizony! Ráadásul a Fujita-skála 12 fokozatú

Áthelyezve innen: 2010.06.13-14. Zivatarok, szupercellák (#96 - 2010-06-15 19:35:59)

Ez nagyon igaz. Kimaradt a többnyire szó.

Áthelyezve innen: 2010.06.13-14. Zivatarok, szupercellák (#95 - 2010-06-15 19:29:24)

A 9-es pont nagyon nem állja meg a helyét. T6-T8-as tornádók is elõfordulnak Európában.

Áthelyezve innen: 2010.06.13-14. Zivatarok, szupercellák (#94 - 2010-06-15 19:18:22)

Folytatom.
9. Az Európában megfigyelt tornádók T2-es vagy T3-as (a 10-es TORRO-skáláról alább irok - Meaden javasolta az 5-ös Fujita-skála kibõvitését 10-esre) fokozatúak, amelyek 33-51 m/sec szélsebességnek felelnek meg.
10. Egy-egy ilyen tornádó 1-3 km hosszú, 50-100 m széles sávban okoz károkat. (Az intenzivebb tornádók rombolási sávja eme értékeknél jóval nagyobb.)
11. A fölkapott, könnyebb-súlyosabb tárgyakat a tornádó néhány km-nyi hosszú röppályára képes szállitani, mielõtt azok visszahullanának a felszinre.
12. Tornádót a viszonylag rövid élettartama s az esõfüggöny miatt nehéz észrevenni.

A TORRO-nál használatos tornádó erõsségi skálája:
T0 Gyenge tornádó - Könnyebb tárgyat spirális forgómozgással fölkap, a tetõcserepet kimozditja a helyérõl. Sebessége 17-24 m/sec.
T1 Enyhe tornádó - Nyugágyat, kisebb növényeket, szalmabálát emel a magasba, fészerben, fák ágaiban kisebb kárt okoz. 25-32 m/sec.
T2 Mérsékelt tornádó - Súlyosabb bútort kimozdit, könnyebb utánfutót felemel, keritést, barakkot megrongál, garázstetõt félredob, a tetõcserépben nagyobb kárt tesz, a kéményt ledönti, nagyobb ágakat kicsavar, kisebb fát fölkap. 33-41 m/sec.
T3 Erõs tornádó - Házi bútort magasba emel és erõsen megrongál, garázst, kisebb külsõ épületet összedönt, tetõgerendában sályos kárt tesz. 42-51 m/sec.
Késõbb befejezem.

Áthelyezve innen: 2010.06.13-14. Zivatarok, szupercellák (#87 - 2010-06-15 16:10:49)

Az ország ÉK-i térségére a vihar DNY-NY felõl K-ÉK irányban haladt. Akár tornádó, akár légzuhatag csapott le Birire, mindkét természeti csapás rendszerint követi a felhõ(rendszer) vonulási irányát.
Az Angliában DR. G. Terence Meaden által 1974-ben létrehozott TORRO (Tornado & Storm Research organisation) a következõket javasolja egy hiteles esetleiráshoz.
1. Az esemény dátuma és idõpontja.
2. Az esemény helyszine.
3. A tornádó által okozott károk lehetséges útvonalának/pályájának meghatározása. Jó lenne, ha rendelkezésre állna egy részletesebb térkép a helyszinrõl (ehhez az önkormányzat, a tûzoltóság, a rendõrség, a mentõk vagy a sajtó/média segitséget adhat) a jelentõsebb károk helyzetének ceruzával térképre való bejelölésére.
4. Ha a ceruza által meghûzott vonal utakat, élõsövényt, épületeket keresztez, célszerû megvizsgálni az okozott károkat (utóbbiak esetén: tetõcserép hiánya, kicsavart fák, kitört ablakok, stb).
5. A jelentõs károk kiindulási- és végpontjának körülbelõli meghatározása. (Esetünkben támpontot adhat a kb. NY-K útirány.)
6. Engedély a magánterületen történõ vizsgálathoz.
7. Fényképfelvételek készitése a jelentõsebb károkról, szemtanúk kikérdezése, az adatok feljegyzése.
8. Hasznos vizsgálati kellékek: személyi igazolvány, a helység lehetõ legrészletesebb térképe, videókamera, maroktelefon, iránytû.
(Kicsit késõbb folytatom a tornádók legfõbb jellegzetességeivel.)

Szécsény valószínû, még mindig víz alatt van, vagy ha meg nincs már akkor a hibát gondolom próbálják elhárítani, de azt tudom, hogy víz alatt volt sajnos. Záhonyról nem igazán tudok semmit, elõfordulhat ott is ilyen jellegû probléma, remélhetõleg minél elõbb lesznek adatok az állomásokról!

Mi történt a szécsényi és a záhonyi állomásokkal? A két állomásról 4-5 napja rendszertelenül, vagy egyáltalán nem érkeznek óránkénti SYNOP üzenetek a GTS-en keresztül. Továbbá az adatok a legutóbbi OMSZ napijelentésekrõl is hiányoznak!

Technikai probléma lenne a háttérben?

Áthelyezve innen: Párbeszéd a moderátorokkal (#8034 - 2010-06-13 11:39:06)

Egyetértek. Szép napot!

Áthelyezve innen: Párbeszéd a moderátorokkal (#8032 - 2010-06-13 08:28:0

Persze, nyilván a "kérdések-válaszok" fórumban a helye, de mégiscsak a moderátorok javítják ki, ha beírom és mégse jó.

Áthelyezve innen: Párbeszéd a moderátorokkal (#8031 - 2010-06-13 01:07:56)

A homályt okozó "szennyezõ anyag", a sivatagi eredetû homok legkevesebb 3, de legtöbb 5-6 kilométer magasságban tartózkodik, ami természetesen nem befolyásolja a vizszintes látástávolságot. Ezért nem lehet szó "száraz légköri homályról". Jó ideig, még a hetvenes években magam is elkövettem ezt a hibát - nem ismervén a kifejezés hivatalos verzióját. Coontac magyarázata tökéletes. (Szives elnézést a moderátoroktól, hogy e beszélgetést - ami nem ebbe a fórumba való - én is itt folytattam.)

Áthelyezve innen: Párbeszéd a moderátorokkal (#8029 - 2010-06-12 19:07:02)

Köszi a választ, akkor jól sejtettem, hogy a mostani helyzet nem az. A 75% alatti páratartalom még csak stimmel, de a látótáv messze több, mint 5 km.

Áthelyezve innen: Párbeszéd a moderátorokkal (#8028 - 2010-06-12 19:03:55)

Nem vagyok szakértõ, de válaszolnék: 75% alatti relatív páratartalom alatt beszélhetünk száraz légköri homályról, amikor a látástávolság legfeljebb 5 km. A levegõben lévõ szennyezõ anyagok, aeroszol részecskék okozzák a látásromlást.

Áthelyezve innen: Párbeszéd a moderátorokkal (#8027 - 2010-06-12 19:00:22)

Üdv. Lenne egy kérdésem a szakértõk felé: a "száraz légköri homály" mikor alkalmazható?

Oké, így már kezd világosodni

Akkor már csak az nem derült ki, hogy mi a megegyezés szerinti viszonyítási pont azaz nullpont (nem tengerszint feletti magasságban!).
Azaz amihez képest mondjuk negatív valahol az aktuális vízállás vagy az LKV.

A wikipédia szerint ez a nullpont az egykor (1850-es években) volt LKV, amitõl azóta lehettek sokkal kisebb vízállások is, így a jelenleg aktuális LKV ehhez a viszonyítási ponthoz képest negatív.

Már pedig ahhoz viszonyítanak, a megegyezés szerinti nullpont magasságát a Balti tenger középvízszintjéhez képest adják meg (pl. a szegedi vízmérce nullpontja a Balti tenger szintje felett 73,67 méterre van és stb.).
Amiben igazad van, az a megyegezés szerinti viszonyítási pont, ám akkor sem lkv-hez kötve (wikipedia, arra reagáltam leginkább).

Akármilyen pont lehet(ne) a nullpont, persze ésszerû keretek közt. A 0 teljesen relatív, lehet hogy éppen kisvízkor határozták meg, de meghatározhatták azt magasabb vízálláskor is, ekkor találkozhatunk erõsen negatív LKV-val.
"Tényleges" vízmélység mérésének csak homogén meder esetében lenne értelme, az viszont csak elméletben fordul elõ...

Ha a Balti-tenger középvízszintjéhez viszonyítják a magyarországi folyók vízállását, akkor hogy lehet nálunk bárhol is az LKV negatív? Tengerszint alatti legkisebb vízállás? [esõ]

Pl itt Link

Nem, dehogyis, ez egy másik témakör. Az a jó, amit met4ever írt.

A nullpont eddigi meghatározása (közte a wikipédiás is) hibás, az említett metódus régmúltban volt használatos és állandóan változott.

Az LKV az LKV, az nem lehet nullpont.
A nullpont egy kijelölt viszonyítási pont.
Magyarországon a nulla-pont magasságát a Balti tenger középvízszintjéhez képest adják meg (mBf).