Bioszféra
Késõbb is beszámolhatnál az ottani fejleményekrõl. 
mdávid: Ha az Eged hegy környékén jársz és idõd engedi, megnézhetnéd a kökörcsineket.
Hétvégén készült képek: Link
mdávid: Ha az Eged hegy környékén jársz és idõd engedi, megnézhetnéd a kökörcsineket.
Hétvégén készült képek: Link
Nálunk továbbra is hódít a hóvirág. Mai bringázásom során viszont már találkoztam nem kevés hunyorral, illetve száguldás közben feltûnt egy lila virág vélhetõen elõbújó tüdõfüvet láttam.
Végigmehetnék minden állításodon, de mindegy, hagyjuk. A végén elõtört belõled is az erdész hírportálon is rendre elõkerülõ üldözési mánia. (A civilek meg a zöldek, és fõleg a civil zöldek.) Elhamarkodottan ítéltem.
Akit még érdekel a téma, itt sok mindent elolvashat. Erdészektõl is. Pl. azt is, hogy mennyi a 20 éves akácosok átlagos folyónövedéke, nem egyedi esetet kiragadva.
Link
De nyilván õk sem nyesegették az akácok törzsét, úgyhogy nem értenek hozzá. Azért remélem, az akác mellett most oly hevesen kiállókon is számon kéred, hogy hány ezer ha gyeprõl szorították vissza az akácot.
Azt pedig, hogy egy szakmai kérdésben ide jutottunk, megköszönhetjük annak a bizonyos brüsszeli bürokrata bélának.
Akit még érdekel a téma, itt sok mindent elolvashat. Erdészektõl is. Pl. azt is, hogy mennyi a 20 éves akácosok átlagos folyónövedéke, nem egyedi esetet kiragadva.
Link
De nyilván õk sem nyesegették az akácok törzsét, úgyhogy nem értenek hozzá. Azért remélem, az akác mellett most oly hevesen kiállókon is számon kéred, hogy hány ezer ha gyeprõl szorították vissza az akácot.
Azt pedig, hogy egy szakmai kérdésben ide jutottunk, megköszönhetjük annak a bizonyos brüsszeli bürokrata bélának.
A met-társalgóban említetted a kocsánytalan tölgy-elhalást. Mi okozta? Én a 80-as évek vége felé jártan gombász tanfolyamra, ott az elõadók a szilfavészhez hasonló fertõzésre gyanakodtak. Gombászat közben találkoztam néhány katasztrofális pusztulást mutató területtel.
Igazán megtiszteltetés az "értelmes erdészek" közé sorolódni! 
Bár ez is inkább elméletiséget, sem mint tõmellettiséget jelenti sajnos. 
De elárulom - bár a többség tisztában van vele - hogy szigorúan szakmai végzettség alapon, e kitüntetõ tiszteletbeli cím mellett, egy kicsit töris, egy kicsit fõdrajzos, és hogy tovább súlyosbítsam még, elsõsorban humánökológus vagyok.
Még, ha 10 éve dolgozom is az állami erdõgazdálkodásban és két éve viszem a hátamon a szakma 150 éves folyóiratát.
Ez utóbbinak köszönhetõen azonban egy picivel mélyebb pillantásokat nyerhetek a problémás ügyekben, akár ebben az újra hevesen hullámzó akác kérdésben is.
Ami megint csak ott kezdõdik, mint minden ennyire összetett kérdés, hogy az akác fafaj hazai történetének helyi szintû és kellõ mélységû ismerete nélkül (ez nevezzük erdészet- és erdõkezelés-történetnek), illetve a több, mint két évszázados hazai fafaj politika legalább vázlatos ismerete nélkül, kb. annyi értelme van az akácról sarkalatos véleményeket megfogalmazni, mint az ukrán válságról érdemben nyilatkozni annak, aki pl. a Hetmanátus fogalmáról még a norma életben nem hallot.
Ha már értelmes erdész lettem
..had legyek szerénytelen is (csak a cél miatt), és had hivatkozzam magamat kedves szakmai folyóiratomból, az Erdészeti Lapokból.
Link
Átolvasva a cikket a lényeg talán kiviláglik majd, hogy adott területen (ez esetben a történelmi Nógrád megyében)számos ok-okozati viszonyban lévõ abiotikus-biotikus és antropogén (gazdasági-társadalmi) jellemzõ alakította, formálta pl. az akác (és vele a többi fafaj) helyzetét, egy olyan idõszaktól kezdve amikor az erdészet, mint szakma és tudomány még a holdban sem volt.
A jelenünk aktuális akác ügyében nyilván nyakig ott a politika (mindig ott volt!), EP választás, uniós KAP(Közös Agrár Politika), 2014-2020 közötti támogatási rendszerek. Ott a fapiaci közgazdasági helyzet, pl. a hazai akác faanyag konjuktúrája Franicországban. Ott a nemzetközi erdõirtás elleni "küzdelem", pl. a trópusi fafajok kiváltásának lehetõsége (ne teak-bõl vegyél keri bútort a hátsód alá, hanem akácból, ami ugyanolyan jó) és még ezer és egy szál, ami között a súlyos ökológiai kérdések, tények is ott sorakoznak.
Valljuk be kevés ember látja ezt át érdemben és józanul, de a parttalan lövészárokásás helyett mind ökonómiai, mind ökológiai oldalról az egyensúlyt kellene megtalálni és legalább érdemben tájékozódni. Nem pedig a "falka" melyhez tartozom érdekei szerint csaholni, a többiekkel. Persze, kit honnan fizetnek. És itt dõl el. Nyilván senki nem akar munkanélküli lenni.
Nemzeti parkos ökológiai referensek, vagy debreceni botanikusok zöld portálon megjelent cikkének argumentumait lehet ide citálni szépen sorban, de a szerzõk - minden tiszteletem ellenére - több, mint valószínû soha nem végeztek törzsnyesést vagy növõtér bõvítést akác plantázsban, és a szakszerû akácgazdálkodásról nulla felé vergáló gyakorlati tapasztalataik vannak. Ez nem azt jelenti,hogy a biológiai, ökológiai tények nem igazak, de közben ezt ne feledjük el, mielõtt leborulunk a mély igazságok elõtt.
Mert az akáccal elsõsorban jól kell gazdálkodni, jó termõhelyen és erdész(!) szakmai tudással. Ugyanis ez a szakma egyszerre, elméleti, gyakorlati, mûszaki és biológiai tudomány.
Tessék elzarándokolni Mikebudára. Duna-Tisza-közi homokhátság, jó kis arid, humuszszegény, 6-7 AK-ás homoktalaj. 22 éves az az akác erdõ, 20 méter magas árbocakácok törnek az égbe, 23 cm-es mellmagassági átmérõvel. Na az akác erdõ! Pedig ültetvény és mégis diverz (a maga keretei között), élõhely, erdõ. Csak éppen hozzáértõ erdészek 25 éves munkája, amiben minõsített szaporítóanyaggal, tághálózatú telepítéssel, 3-4 évenként növõtér bõvítéssel, rendszeres talajápolással,törzsnyeséssel.Ezt hívják szakszerû állománynevelésnek. Ez egy középhegységi bükkösben ugyanúgy igaz kell legyen, max. ott több lehetõséged van a természetes folyamatoknak teret adni, engedni, kis léptékû és mértékû beavatkozásokkal.
Ez egy szakma.
A kovácsot sem tanítom meg én a vas elemi kémiai tulajdonságaira, mert a gyakorlatból tudja, érti, csinálja. Anélkül, hogy az elem elektronfelhõjét valaha látta volna pásztázó elektronmikroszkóp alatt.
El kell fogadni, hogy a helyes akácgazdálkodáshoz az erdészek értenek, abból is az, aki erre szakosodott és ebben él, évtizedes tapasztalatokkal.
Persze minden társtudományi eredményt fel kell szívni, a talajtantól, a klimatológiáig. De erre van az Erdészeti Tudományos Intézet sok színû és tudású kutatógárdája.
Egy ilyen mikebudai erdõben pedig a többszöri rövid vágásforduló ellenére, azt mondani,hogy nem ad értékes fanyagot, szintén a hozzá nem értõk értelem és szaktudás nélküli szajkózása.Mosolyogni való.Ahogy az is, hogy nem lehet az akác erdõt egy kocsányos tölgyes mellett kordában tartani, mert invazív.Tessék Szatmárba elmenni és a terepen megnézni.Vágásnyiladék, egyik erdõrészlet, másik erdõrészlet, egymás mellett. Nincs betört akác sarj a tölgyesben, mert ápolják, kezelik!
Persze, ha elmarad, nincs pénz rá, nem foglalkoznak, vele, nõjön tönksarjról úgy és amerre és ahogy akar, abból baj lesz. Abból 50-es évekbeli rontott erõk keletkeznek. De ez emberi, közigazgatási stb. tényezõ és nem az akácé, mint fafajé.
Talajkizsarolás dettó lózung. A Mikebudai 6 aranykoronás homoktalajon (!) 17 köbméter a 20 éves állomány évi folyónövedéke hektáronként, úgy, hogy a talajlabor viszgálatok után a talaj szervesanyag-tartalma folyamatosan növekszik, vagyis javul a talajállapot. Atyaúristen!Akác ültetvény alatt.
Májusban be kell kukkantani, milyen aljnövényzet vitalitás van (nem csak csalán és nitrofilek). Na ja, csak éppen a törzsnyesedéket pl. bent kell hagyni az állomány alatt.
A lényeg, hogy minden ellenére a történet arról szól, hogy meg van a veszély, hogy civil és zöld szervezetk gerjedése miatt nem kevés támogatási összeg kerülhet ki a hazai gazdaság véráramából. Még ha a rendelet-tervezet nominálisan nem is foglalkozik vele. Ha beindul a lobby simán el lehet érni,hogy bekerüljön. Nem vagyunk olyan gazdagok, hogy ez ellen ne kelljen értelemmel és józanul fellépni, megelõzni. Brüsszelben a dolgok menetét ismerni kell.
Az persze más kérdés, hogy a józan, szakmai egyensúlyt kell preferálni, az akácot a helyén kezelni és értékelni.Ezt pedig bízzuk a szakemberekre.
Bár ez is inkább elméletiséget, sem mint tõmellettiséget jelenti sajnos. De elárulom - bár a többség tisztában van vele - hogy szigorúan szakmai végzettség alapon, e kitüntetõ tiszteletbeli cím mellett, egy kicsit töris, egy kicsit fõdrajzos, és hogy tovább súlyosbítsam még, elsõsorban humánökológus vagyok.
Még, ha 10 éve dolgozom is az állami erdõgazdálkodásban és két éve viszem a hátamon a szakma 150 éves folyóiratát.
Ez utóbbinak köszönhetõen azonban egy picivel mélyebb pillantásokat nyerhetek a problémás ügyekben, akár ebben az újra hevesen hullámzó akác kérdésben is.
Ami megint csak ott kezdõdik, mint minden ennyire összetett kérdés, hogy az akác fafaj hazai történetének helyi szintû és kellõ mélységû ismerete nélkül (ez nevezzük erdészet- és erdõkezelés-történetnek), illetve a több, mint két évszázados hazai fafaj politika legalább vázlatos ismerete nélkül, kb. annyi értelme van az akácról sarkalatos véleményeket megfogalmazni, mint az ukrán válságról érdemben nyilatkozni annak, aki pl. a Hetmanátus fogalmáról még a norma életben nem hallot.
Ha már értelmes erdész lettem
..had legyek szerénytelen is (csak a cél miatt), és had hivatkozzam magamat kedves szakmai folyóiratomból, az Erdészeti Lapokból. Link
Átolvasva a cikket a lényeg talán kiviláglik majd, hogy adott területen (ez esetben a történelmi Nógrád megyében)számos ok-okozati viszonyban lévõ abiotikus-biotikus és antropogén (gazdasági-társadalmi) jellemzõ alakította, formálta pl. az akác (és vele a többi fafaj) helyzetét, egy olyan idõszaktól kezdve amikor az erdészet, mint szakma és tudomány még a holdban sem volt.
A jelenünk aktuális akác ügyében nyilván nyakig ott a politika (mindig ott volt!), EP választás, uniós KAP(Közös Agrár Politika), 2014-2020 közötti támogatási rendszerek. Ott a fapiaci közgazdasági helyzet, pl. a hazai akác faanyag konjuktúrája Franicországban. Ott a nemzetközi erdõirtás elleni "küzdelem", pl. a trópusi fafajok kiváltásának lehetõsége (ne teak-bõl vegyél keri bútort a hátsód alá, hanem akácból, ami ugyanolyan jó) és még ezer és egy szál, ami között a súlyos ökológiai kérdések, tények is ott sorakoznak.
Valljuk be kevés ember látja ezt át érdemben és józanul, de a parttalan lövészárokásás helyett mind ökonómiai, mind ökológiai oldalról az egyensúlyt kellene megtalálni és legalább érdemben tájékozódni. Nem pedig a "falka" melyhez tartozom érdekei szerint csaholni, a többiekkel. Persze, kit honnan fizetnek. És itt dõl el. Nyilván senki nem akar munkanélküli lenni.
Nemzeti parkos ökológiai referensek, vagy debreceni botanikusok zöld portálon megjelent cikkének argumentumait lehet ide citálni szépen sorban, de a szerzõk - minden tiszteletem ellenére - több, mint valószínû soha nem végeztek törzsnyesést vagy növõtér bõvítést akác plantázsban, és a szakszerû akácgazdálkodásról nulla felé vergáló gyakorlati tapasztalataik vannak. Ez nem azt jelenti,hogy a biológiai, ökológiai tények nem igazak, de közben ezt ne feledjük el, mielõtt leborulunk a mély igazságok elõtt.
Mert az akáccal elsõsorban jól kell gazdálkodni, jó termõhelyen és erdész(!) szakmai tudással. Ugyanis ez a szakma egyszerre, elméleti, gyakorlati, mûszaki és biológiai tudomány.
Tessék elzarándokolni Mikebudára. Duna-Tisza-közi homokhátság, jó kis arid, humuszszegény, 6-7 AK-ás homoktalaj. 22 éves az az akác erdõ, 20 méter magas árbocakácok törnek az égbe, 23 cm-es mellmagassági átmérõvel. Na az akác erdõ! Pedig ültetvény és mégis diverz (a maga keretei között), élõhely, erdõ. Csak éppen hozzáértõ erdészek 25 éves munkája, amiben minõsített szaporítóanyaggal, tághálózatú telepítéssel, 3-4 évenként növõtér bõvítéssel, rendszeres talajápolással,törzsnyeséssel.Ezt hívják szakszerû állománynevelésnek. Ez egy középhegységi bükkösben ugyanúgy igaz kell legyen, max. ott több lehetõséged van a természetes folyamatoknak teret adni, engedni, kis léptékû és mértékû beavatkozásokkal.
Ez egy szakma.
A kovácsot sem tanítom meg én a vas elemi kémiai tulajdonságaira, mert a gyakorlatból tudja, érti, csinálja. Anélkül, hogy az elem elektronfelhõjét valaha látta volna pásztázó elektronmikroszkóp alatt.
El kell fogadni, hogy a helyes akácgazdálkodáshoz az erdészek értenek, abból is az, aki erre szakosodott és ebben él, évtizedes tapasztalatokkal.
Persze minden társtudományi eredményt fel kell szívni, a talajtantól, a klimatológiáig. De erre van az Erdészeti Tudományos Intézet sok színû és tudású kutatógárdája.
Egy ilyen mikebudai erdõben pedig a többszöri rövid vágásforduló ellenére, azt mondani,hogy nem ad értékes fanyagot, szintén a hozzá nem értõk értelem és szaktudás nélküli szajkózása.Mosolyogni való.
Ahogy az is, hogy nem lehet az akác erdõt egy kocsányos tölgyes mellett kordában tartani, mert invazív.Tessék Szatmárba elmenni és a terepen megnézni.Vágásnyiladék, egyik erdõrészlet, másik erdõrészlet, egymás mellett. Nincs betört akác sarj a tölgyesben, mert ápolják, kezelik!Persze, ha elmarad, nincs pénz rá, nem foglalkoznak, vele, nõjön tönksarjról úgy és amerre és ahogy akar, abból baj lesz. Abból 50-es évekbeli rontott erõk keletkeznek. De ez emberi, közigazgatási stb. tényezõ és nem az akácé, mint fafajé.
Talajkizsarolás dettó lózung. A Mikebudai 6 aranykoronás homoktalajon (!) 17 köbméter a 20 éves állomány évi folyónövedéke hektáronként, úgy, hogy a talajlabor viszgálatok után a talaj szervesanyag-tartalma folyamatosan növekszik, vagyis javul a talajállapot. Atyaúristen!Akác ültetvény alatt.
Májusban be kell kukkantani, milyen aljnövényzet vitalitás van (nem csak csalán és nitrofilek). Na ja, csak éppen a törzsnyesedéket pl. bent kell hagyni az állomány alatt.
A lényeg, hogy minden ellenére a történet arról szól, hogy meg van a veszély, hogy civil és zöld szervezetk gerjedése miatt nem kevés támogatási összeg kerülhet ki a hazai gazdaság véráramából. Még ha a rendelet-tervezet nominálisan nem is foglalkozik vele. Ha beindul a lobby simán el lehet érni,hogy bekerüljön. Nem vagyunk olyan gazdagok, hogy ez ellen ne kelljen értelemmel és józanul fellépni, megelõzni. Brüsszelben a dolgok menetét ismerni kell.
Az persze más kérdés, hogy a józan, szakmai egyensúlyt kell preferálni, az akácot a helyén kezelni és értékelni.Ezt pedig bízzuk a szakemberekre.
Off:
Politika: görög eredetû szó közügyekkel való foglalkozás.
Idióta: szintén görög eredetû, arra mondták aki nem vett részt a "politikában" (lásd fentebb).
On: Nálam akác a parketta,a kerti bútorok, a méz, mellesleg nagy hõt ad. "Csak" ennyi a haszna a számomra.
Politika: görög eredetû szó közügyekkel való foglalkozás.
Idióta: szintén görög eredetû, arra mondták aki nem vett részt a "politikában" (lásd fentebb).
On: Nálam akác a parketta,a kerti bútorok, a méz, mellesleg nagy hõt ad. "Csak" ennyi a haszna a számomra.
Elsõ mondatodra a válasz: ebben erõsen kételkedek... 
Fõleg most, hogy elolvastam az Agrometeorológia fórumban egy pártatlan, ideológiamentes, igazi szakembernek a témában írt cikkét.
Kár, hogy ilyen szakkérdésekben még mindig könyékig turkál a politika. Láttuk már, mire vezet ez a dunai vízlépcsõ és a Szigetköz példáján...
Fõleg most, hogy elolvastam az Agrometeorológia fórumban egy pártatlan, ideológiamentes, igazi szakembernek a témában írt cikkét.
Kár, hogy ilyen szakkérdésekben még mindig könyékig turkál a politika. Láttuk már, mire vezet ez a dunai vízlépcsõ és a Szigetköz példáján...
És amit az állami rádió bemond, az ugye igaz? Kérlek a sarkos véleményalkotás elõtt olvassátok el a rendelettervezetet! (Magyarul is elérhetõ.) Abban szó sincs az akác magyarországi kiirtásáról! Szerintetek létezik annyi pénz, amibõl ezt meg lehetne csinálni?! Az akácot nem lehet motorfûrésszel kiirtani, errõl az itt lévõ értelmes erdész (LAM)is tudna nyilatkozni.
Városi legenda, hogy a futóhomok megkötésére hozták be. A futóhomok nem az Alföld elemi tulajdonsága, az a túllegeltetés miatt alakult ki.
Az akác csökkenti a biodiverzitást. Nagyon kevés rovar fogyasztja, ezért a rájuk épülõ tápláléklánc is szegény. Aljnövényzete nagyon fajszegény, nitrogénkedvelõ fajokból áll.
Az akác egy évben 2 hétig virágzik (ha el nem fagy). A méhészeknek eddig kell. Ha az akácos helyén fajgazdag rét lenne, az egész évben adna nektárt. Persze ezeket kaszálni kell, ez már nem tetszik nekik. Vannak õshonos fák is, amik jók: hárs, gesztenye.
Az akác kizsarolja a talajt. Ezért is gyors a növekedése. 2-3 vágásforduló után nem ad értékes faanyagot.
Valóban van szerepe a gyenge termõképességû talajokon. Egy a gond: nem tudod ott tartani - ezt jelenti, hogy invazív. Természetközeli, õshonos fafajokból álló erdõkbe is benyomul, elnyomja az újulatot, egybefüggõ akácossá alakítva át. Stb.
Még egyszer: senki nem akarja a teljes kiirtását! Én is használom. Megvan a gazdasági, méhészeti szerepe.
Azt tökéletesen jól látod, hogy miért most lett téma. Évek óta folyik az invazív fajok elleni fellépés összehangolása. A parlagfû és a krumplibogár mellett miért nem alakult koalíció?
Pont ez a politikai fellépés teszi lehetetlenné az értelmes szakmai vitát. Na ez a hungarikum.
Városi legenda, hogy a futóhomok megkötésére hozták be. A futóhomok nem az Alföld elemi tulajdonsága, az a túllegeltetés miatt alakult ki.
Az akác csökkenti a biodiverzitást. Nagyon kevés rovar fogyasztja, ezért a rájuk épülõ tápláléklánc is szegény. Aljnövényzete nagyon fajszegény, nitrogénkedvelõ fajokból áll.
Az akác egy évben 2 hétig virágzik (ha el nem fagy). A méhészeknek eddig kell. Ha az akácos helyén fajgazdag rét lenne, az egész évben adna nektárt. Persze ezeket kaszálni kell, ez már nem tetszik nekik. Vannak õshonos fák is, amik jók: hárs, gesztenye.
Az akác kizsarolja a talajt. Ezért is gyors a növekedése. 2-3 vágásforduló után nem ad értékes faanyagot.
Valóban van szerepe a gyenge termõképességû talajokon. Egy a gond: nem tudod ott tartani - ezt jelenti, hogy invazív. Természetközeli, õshonos fafajokból álló erdõkbe is benyomul, elnyomja az újulatot, egybefüggõ akácossá alakítva át. Stb.
Még egyszer: senki nem akarja a teljes kiirtását! Én is használom. Megvan a gazdasági, méhészeti szerepe.
Azt tökéletesen jól látod, hogy miért most lett téma. Évek óta folyik az invazív fajok elleni fellépés összehangolása. A parlagfû és a krumplibogár mellett miért nem alakult koalíció?
Pont ez a politikai fellépés teszi lehetetlenné az értelmes szakmai vitát. Na ez a hungarikum.
Lásd: agrometeorológia #6572 és linkje, valamint a szál. Én ugyan nem tartom elsõdleges fontosságúnak az akác által okozott problémát, de a az EU nem elõször és nem utoljára a tényleges és súlyos problémák megoldása helyett a látványos, hangzatos és összességében harmadrendû problémában hozott döntést. Szerintem Magyarország összes erõtulajdonosa és erdésze földhöz verné a hátsóját örömében, ha a legsúlyosabb problémája az invazív akác terjedése elleni védekezés lenne.
Most hallottam a Kossuth rádióban, hogy az EU a területén lévõ akácosok kiirtásának elrendelését fontolgatja azon az alapon, hogy az akácfa behurcolt, invazív növény és "kizsarolja" a talaj tápanyagait. (Van elképzelésem arra nézve, hogy miért most, a választási kampány közeledtével lett téma ez a médiában -de meg nem írhatom, hiszen itt tilos politizálni)
Ettõl függetlenül remélem, hogy az eurobürokrácia végül nem ragaszkodik a tervhez, s ha mégis, a magyar illetékesek "elszabotálják" annak valóra váltását.
Tény, hogy az akác nagyon szapora, terjedõképes, s emiatt talán "özönnövénynek" is tekinthetõ. De haszna olyan nagy, hogy amellett eltörpül a veszély, amit az ökoszisztémára gyakorol.
Hazánkba állítólag már az 1600-as évek elején behozták dísznövényként, a XVIII. sz. eleje óta pedig rendszeresen telepítik. Szinte õshonosnak mondható. Nálunk a legelterjedtebb erdõalkotó fafaj. A sovány alföldi homoktalajokat remekül megköti, így olyan területek is hasznosíthatók általa mezõgazdasági szempontból, melyek egyébként nem volnának azok.
Fája remek tûzifa, és bútorfának is alkalmas. Szerszámnyél és szõlõkaró gyanánt pedig szinte nélkülözhetetlen -nem tudom, milyen más fával lehetne itt pótolni.
Ráadásul, a méltán híres magyar méztermelés kb. 50%-át az akácméz teszi ki.
A megkérdezett szakember szerint csak arra kell vigyázni, nehogy a védett területekre betörjön, és megváltoztassa az ottani fajösszetételt.
A mûsorban az is elhangzott, hogy felmerült az akácfa hungarikummá való minõsítése. Nem tudom, ez pontosan mit takar -de ha segíti ennek a növénynek a hazai fennmaradását, én támogatom.
Ettõl függetlenül remélem, hogy az eurobürokrácia végül nem ragaszkodik a tervhez, s ha mégis, a magyar illetékesek "elszabotálják" annak valóra váltását.
Tény, hogy az akác nagyon szapora, terjedõképes, s emiatt talán "özönnövénynek" is tekinthetõ. De haszna olyan nagy, hogy amellett eltörpül a veszély, amit az ökoszisztémára gyakorol.
Hazánkba állítólag már az 1600-as évek elején behozták dísznövényként, a XVIII. sz. eleje óta pedig rendszeresen telepítik. Szinte õshonosnak mondható. Nálunk a legelterjedtebb erdõalkotó fafaj. A sovány alföldi homoktalajokat remekül megköti, így olyan területek is hasznosíthatók általa mezõgazdasági szempontból, melyek egyébként nem volnának azok.
Fája remek tûzifa, és bútorfának is alkalmas. Szerszámnyél és szõlõkaró gyanánt pedig szinte nélkülözhetetlen -nem tudom, milyen más fával lehetne itt pótolni.
Ráadásul, a méltán híres magyar méztermelés kb. 50%-át az akácméz teszi ki.
A megkérdezett szakember szerint csak arra kell vigyázni, nehogy a védett területekre betörjön, és megváltoztassa az ottani fajösszetételt.
A mûsorban az is elhangzott, hogy felmerült az akácfa hungarikummá való minõsítése. Nem tudom, ez pontosan mit takar -de ha segíti ennek a növénynek a hazai fennmaradását, én támogatom.
Szerintem ennek ellenére elég sovány lenne belõlük a leves... Madaraknál meglepetéseket tud okozni a tollazat
Számít a fagylefolyás a hõösszeg szempontjából (is), de azért sem mindegy, hogy az a bizonyos hõösszeg hogyan, miként is adódik össze és nem csak hõösszeg számít, így ebbe most bele se mennék (mernék menni).
Közvetlenül a hegy elõterében, -ahol a hegy közelségének poz.hatása tetten érhetõ- is hasonlóan álltak a növények, lényegében sík területen. A hegytõl távolabb pedig nem futottam össze mandulákkal, és a többi hegyoldalban fotózott növénnyel, de gyanítom, hogy a legtöbb még nem így festett. Irományom elsõ felében tett kijelentésem ugyanis nem csak és kizárólag a mandulák miatt fogalmazódott meg.
Való igaz, hogy a mandulák egy-egy melegebb (igénykielégítõ) periódus után képesek kivirágozni már decemberben, januárban is, azonban ilyenkor még leginkább nem tömegesen teszik mindezt. De ezt is figyelembe véve, egyes régiók téli viszonyainak tudatában nem olyan állapotokra számítottam, mint amivel ezidáig szembesültem.
Közvetlenül a hegy elõterében, -ahol a hegy közelségének poz.hatása tetten érhetõ- is hasonlóan álltak a növények, lényegében sík területen. A hegytõl távolabb pedig nem futottam össze mandulákkal, és a többi hegyoldalban fotózott növénnyel, de gyanítom, hogy a legtöbb még nem így festett. Irományom elsõ felében tett kijelentésem ugyanis nem csak és kizárólag a mandulák miatt fogalmazódott meg.
Való igaz, hogy a mandulák egy-egy melegebb (igénykielégítõ
) periódus után képesek kivirágozni már decemberben, januárban is, azonban ilyenkor még leginkább nem tömegesen teszik mindezt. De ezt is figyelembe véve, egyes régiók téli viszonyainak tudatában nem olyan állapotokra számítottam, mint amivel ezidáig szembesültem. 
Floo, ez lélegzetelállító.
Kess, erre nem lehet mit mondani. Mandula sem lennék mostanában
Ennyit számít a fagylefolyás?
Kess, erre nem lehet mit mondani. Mandula sem lennék mostanában
Ennyit számít a fagylefolyás?
Kinéztem kicsit én is, megcélozva a hegy leginkább szõlõmentes oldalát. Link
mandula (átlagos feno.állapot, nem is baj, hogy a nagy melegek eddig elkerültek (én elviselném, de látva a növényeket és a dátumot..): Link Link Link
kökény: Link Link
galagonya: Link Link
akác: Link
kecskerágó: Link
tavaszi hérics: Link
valamik: Link Link
egész télen virágzó: Link
csak a színek miatt:
krókusz (itthon): Link Link
hóvirág: (itthon, január vmikori virágzásúak) Link
árvacsalán (500 tszfm): Link
képek a hegyoldalból:
Link Link Link Link Link
Link Link Link Link Link
Link Link Link Link Link
mandula (átlagos feno.állapot, nem is baj, hogy a nagy melegek eddig elkerültek (én elviselném, de látva a növényeket és a dátumot..): Link Link Link
kökény: Link Link
galagonya: Link Link
akác: Link
kecskerágó: Link
tavaszi hérics: Link
valamik: Link Link
egész télen virágzó: Link
csak a színek miatt:
krókusz (itthon): Link Link
hóvirág: (itthon, január vmikori virágzásúak) Link
árvacsalán (500 tszfm): Link
képek a hegyoldalból:
Link Link Link Link Link
Link Link Link Link Link
Link Link Link Link Link
Pontosan ezt tapasztaltam én is, amikor a muskátliföldhöz keverendõ kerti földet szedtem. AZ egész kert tele volt "levegõzõ" harmatgilisztával.
Úgy látom a giliszták már jól érzik magukat. Tegnapelõtt az esõ után kinéztem a földre ahogy este sétáltam haza. Hemzsegtek a földön.
Csak valószínûleg ..januárban van az egyik párzási ciklus kezdet, februárban ellési idõ van..a nõstény nyulak ilyenkor inkább száraz vackon vannak a területükön, mint sem magányosan mászkálnának..keveset mozognak..(persze nem kizárt)..ráadásul szeretnek adott területen kisebb, pár példányos csapatban vagy laza párban lenni, több szem többet lát alapon.. ...február közepétõl, végétõl indul az ellés..testsúlyban ilyenkor a nõstény nyúl a nehezebb, így a lépés mélység becsapós lehet..ha magányos csapa volt, inkább bakra tippelnék, de pl. mezei nyúl esetén, aki felismeri az ivart, még úgy is,hogy szabad szemmel vagy távcsõvel látja a nyulat..annak volt már dolga nyuszikákkal közelebbrõl is 
..
Az biztos, hogy nem rohant..éppen csak bóklászott..a nyúl futásra termett..a gyaloglásban hót béna ..a nyom ezért is cseles..az elõl lévõ szélesebb, mélyebb, szétállóbb nyom valójában a hosszabb, méretesebb, nagyobb hátsó lába, amit az elsõk mellé rak le..maga után húzza, vonszólja, nem lép..a két kis egymás elõtt-mögött lévõ nyom a kisebb mellsõ láb amint zsinórozik, ezekkel szabályosan lép..ez a nyúlépés technika az ún. ipszilonozás...a képen is jól látni az elsõ kis nyomot a hátsó lábak között...ha futni kezd akkor ez a nyomkép torzul, de az ipszilon alapjában úgy-ahogy megmarad..a lépéshossz eszméletlenül megnyúlik és sok a 90 fokos törés benne..
Egyébként, aki a nõstényeket kergeti az a bak ..csak egy ilyen kergetõzõ nyúlbandában találd meg ki kerget kit 
..persze mindaddig míg a nõstény le nem kuprodik..na onnantól tiszta helyzet..fõleg miután végeztek, a nõstény a hátsó lábával szabályosan lerúgja a bakot..ismerõs nem? ..
..januárban van az egyik párzási ciklus kezdet, februárban ellési idõ van..a nõstény nyulak ilyenkor inkább száraz vackon vannak a területükön, mint sem magányosan mászkálnának..keveset mozognak..(persze nem kizárt)..ráadásul szeretnek adott területen kisebb, pár példányos csapatban vagy laza párban lenni, több szem többet lát alapon.. ...február közepétõl, végétõl indul az ellés..testsúlyban ilyenkor a nõstény nyúl a nehezebb, így a lépés mélység becsapós lehet..ha magányos csapa volt, inkább bakra tippelnék, de pl. mezei nyúl esetén, aki felismeri az ivart, még úgy is,hogy szabad szemmel vagy távcsõvel látja a nyulat..annak volt már dolga nyuszikákkal közelebbrõl is .. Az biztos, hogy nem rohant..éppen csak bóklászott..a nyúl futásra termett..a gyaloglásban hót béna
..a nyom ezért is cseles..az elõl lévõ szélesebb, mélyebb, szétállóbb nyom valójában a hosszabb, méretesebb, nagyobb hátsó lába, amit az elsõk mellé rak le..maga után húzza, vonszólja, nem lép..a két kis egymás elõtt-mögött lévõ nyom a kisebb mellsõ láb amint zsinórozik, ezekkel szabályosan lép..ez a nyúlépés technika az ún. ipszilonozás...a képen is jól látni az elsõ kis nyomot a hátsó lábak között...ha futni kezd akkor ez a nyomkép torzul, de az ipszilon alapjában úgy-ahogy megmarad..a lépéshossz eszméletlenül megnyúlik és sok a 90 fokos törés benne..Egyébként, aki a nõstényeket kergeti az a bak
..csak egy ilyen kergetõzõ nyúlbandában találd meg ki kerget kit ..persze mindaddig míg a nõstény le nem kuprodik..na onnantól tiszta helyzet..fõleg miután végeztek, a nõstény a hátsó lábával szabályosan lerúgja a bakot..ismerõs nem? .. 
A virágport én is kipróbáltam. Pollenallergiásként nem kellett volna 
Bedagadt a fejem, csoda, hogy tuléltem
Maradok a méznél
Bedagadt a fejem, csoda, hogy tuléltem
Maradok a méznél
finom. Újabban kipróbáltam a lépes mézet is. Jó elrágcsálni. A másik amit kipróbáltam az a virágpor. Illetve azt eszek most is. Napi egy teáskanál reggel.
A másik amit kipróbáltam az a virágpor. Illetve azt eszek most is. Napi egy teáskanál reggel. 
A hátsó nyom a tökének a nyoma.
Na jó, egytökû, de azért bak.
Na jó, egytökû, de azért bak.
Siheone!
Ahhoz idõutazónak kellett volna lennem!
Köszi Lam, szóval akkor nyúl!
A kép jobboldalán egyértelmûen felfedezhetõ egy 10 cm-es nyúlnyálnyél...
Valószínûleg baknyulat fogtál. Seth szokottan érzékeny pontosítását pontosítva baknyúl nyomot.
Seth szokottan érzékeny pontosítását pontosítva baknyúl nyomot. 
Többször megnéztem a képeket, egy darab nyulat sem láttam a képeken.
A nyomokat viszont nem tudom mi okozhatta.
A nyomokat viszont nem tudom mi okozhatta.
Pozitívumok:
- Jó az illata
- A méz finom.
A negatívumokat meghagyom az írástudóknak.
- Jó az illata
- A méz finom.
A negatívumokat meghagyom az írástudóknak.
Én azért emiatt nem aggódnék... azt ne gondoljuk, hogy emberiség nélkül vége a világnak...
Amúgy Csernobil mellett virágzik az élet, mert az ember arrébb vonult...
Amúgy Csernobil mellett virágzik az élet, mert az ember arrébb vonult...
"Mi lenne ha holnap nem lenne ember a földön többet? Valószínû mindennek jobb lenne, mivel a természet az ember elõtt is köszöni szépen megvolt."
Az ipari forradalom elõtti idõszakig még esetleg lehetne errõl fantáziálni.
Most viszont még gondolni is rossz a rengeteg felügyelet nélkül maradó vegyi gyárra, hulladék kezelõre és atomerõmûre (a sort még lehetne folytatni).
Még felügyelet mellett is elpukkan egyik másik idõnként.
Mi lenne ezekkel ha magára hagynák õket?
Lehet, hogy az emberen kívül itt maradó többi élõlénynek is vége lenne.
Ma már az ember annyira átalakította a Földet,létrehozott egy mesterséges környezetet, amit már nem lehet magára hagyni!
Mert abból még nagyobb baj lenne.
Persze lehet, hogy néhány évmillió alatt minden helyre jönne.
Most a belátható jövõbeli idõszakra gondoltam.
Az ipari forradalom elõtti idõszakig még esetleg lehetne errõl fantáziálni.
Most viszont még gondolni is rossz a rengeteg felügyelet nélkül maradó vegyi gyárra, hulladék kezelõre és atomerõmûre (a sort még lehetne folytatni).
Még felügyelet mellett is elpukkan egyik másik idõnként.
Mi lenne ezekkel ha magára hagynák õket?
Lehet, hogy az emberen kívül itt maradó többi élõlénynek is vége lenne.
Ma már az ember annyira átalakította a Földet,létrehozott egy mesterséges környezetet, amit már nem lehet magára hagyni!
Mert abból még nagyobb baj lenne.
Persze lehet, hogy néhány évmillió alatt minden helyre jönne.
Most a belátható jövõbeli idõszakra gondoltam.
Így igaz, ma már sajnos nem lehet magára hagyni semmilyen erdõtársulást és semmilyen más növénytársulást sem, még a legszigorúbban védett természetvédelmi területeken sem.
Muszály beavatkozni, mert a gyomfák, gyomnövények elárasztják és tönkreteszik az értékes védelemre érdemes növényzetet.
Hogy máshonnan is legyen példa, ne csak hegy és dombvidékrõl.
A Duna-Tisza közi borókás nyárasokból "õsborókások", rendszeresen el kell távolítani a gyökérsarjról szaporodó akácot, a sarjról és magról terjedõ bálványfát és a közeli faültetvényekrõl magról kelõ erdei és feketefenyõt. Ha nem védekeznének ezek ellen elõbb-utóbb a borókás eltûnik átalakul egy idegenhonos fajokból álló erdõvé.
Muszály beavatkozni, mert a gyomfák, gyomnövények elárasztják és tönkreteszik az értékes védelemre érdemes növényzetet.
Hogy máshonnan is legyen példa, ne csak hegy és dombvidékrõl.
A Duna-Tisza közi borókás nyárasokból "õsborókások", rendszeresen el kell távolítani a gyökérsarjról szaporodó akácot, a sarjról és magról terjedõ bálványfát és a közeli faültetvényekrõl magról kelõ erdei és feketefenyõt. Ha nem védekeznének ezek ellen elõbb-utóbb a borókás eltûnik átalakul egy idegenhonos fajokból álló erdõvé.
Az biztos nem a terasz "után 1.5 méterre" Bent a szobában, és növényeket, képeket ne érje a fény, mert azok elpusztulhatnak, kifakulnak.
Szuper, köszi nagyon jó írás:-)
Egy nagyon régi idõjárási folyóirat foglalkozik a dolgokkal sok oldalon keresztül,. Miért írtam 1916-os évet és miért linkeltem nem tudom?:-) Tény 1915-ös év volt, hisz egy hosszú zonális idõszakban volt. Ha álmomból felkeltenek is tudom a dátumot, no van ilyen:-)
Ne viccelj már folyamatos az erdõgazdaságokról beszélsz, hülye azért nem vagyok:-) De lehet nem azt olvasom ki amit akarsz írni, ez viszont nem az én tudatlanságom azt hiszem...
Egy nagyon régi idõjárási folyóirat foglalkozik a dolgokkal sok oldalon keresztül,. Miért írtam 1916-os évet és miért linkeltem nem tudom?:-) Tény 1915-ös év volt, hisz egy hosszú zonális idõszakban volt. Ha álmomból felkeltenek is tudom a dátumot, no van ilyen:-)
Ne viccelj már folyamatos az erdõgazdaságokról beszélsz, hülye azért nem vagyok:-) De lehet nem azt olvasom ki amit akarsz írni, ez viszont nem az én tudatlanságom azt hiszem...
Kedves fórumozók,hofélia-d, és Lord Akela!
A több szálon futó témák közt vissza kanyarodnék a mostanság idõszerû téli nyavajákat kiváltó vitamin hiány témára.
Elsõsorban a C-B.. vitamin pótlás mellett a D... vitaminok hiányát cikkezném. Nem mai,pár éves leírást adnák közre, ami rávilágít a napfény szegény téli hónapokra.
Elõször egy link a D-rõl;
Link
Nagyon tanulságos, és elfogadható érvek vannak felsorolva.
Másik; végre megtaláltam a kamrai bugyrok közt a rég használt UV.-kvarc lámpámat, még ma ki fogom újra próbálni. A képen látszik, a két, mostani nevén is kvarc-hõ csõ közt a higany-gõz csõ-égõ, ami tulajdonképpen adja az UV-B sugarakat. Jobb oldalon a rugós idõmérõ cserregõ óra 5-10-15 perces idõskálával, amit nagyon ajánlott betartani 1.5-2 méteres távolságban. Az alatta lévõ kábel elárulja, ez még olyan NDK.-német gyártmány,(KGST.) porcelán csatlakozója van papuccsal.
Link
A több szálon futó témák közt vissza kanyarodnék a mostanság idõszerû téli nyavajákat kiváltó vitamin hiány témára.
Elsõsorban a C-B.. vitamin pótlás mellett a D... vitaminok hiányát cikkezném. Nem mai,pár éves leírást adnák közre, ami rávilágít a napfény szegény téli hónapokra.
Elõször egy link a D-rõl;
Link
Nagyon tanulságos, és elfogadható érvek vannak felsorolva.
Másik; végre megtaláltam a kamrai bugyrok közt a rég használt UV.-kvarc lámpámat, még ma ki fogom újra próbálni. A képen látszik, a két, mostani nevén is kvarc-hõ csõ közt a higany-gõz csõ-égõ, ami tulajdonképpen adja az UV-B sugarakat. Jobb oldalon a rugós idõmérõ cserregõ óra 5-10-15 perces idõskálával, amit nagyon ajánlott betartani 1.5-2 méteres távolságban. Az alatta lévõ kábel elárulja, ez még olyan NDK.-német gyártmány,(KGST.) porcelán csatlakozója van papuccsal.
Link
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#220521 - 2014-02-06 14:16:26)
Köszönöm szépen a hozzászólást LAM!
Már éppen akartalak kérni, hogy Te mint börzsönyi erdész írd le a véleményed.
Ez az igazság, amit elmondtál.
Még egy kérdésem lenne.
Lász szóba hozta, a 2004-es börzsönyi ónos esõs fatörést és szerinte a fák azóta regenerálódtak.
Mi a helyzet ezzel kapcsolatban? Attól tartok nem ennyire jó a helyzet.
Én örülnék a legjobban, ha minden rendben lenne, de félek nem így van.
Köszönöm szépen a hozzászólást LAM!
Már éppen akartalak kérni, hogy Te mint börzsönyi erdész írd le a véleményed.
Ez az igazság, amit elmondtál.
Még egy kérdésem lenne.
Lász szóba hozta, a 2004-es börzsönyi ónos esõs fatörést és szerinte a fák azóta regenerálódtak.
Mi a helyzet ezzel kapcsolatban? Attól tartok nem ennyire jó a helyzet.
Én örülnék a legjobban, ha minden rendben lenne, de félek nem így van.
Sikerült kvadot olvasni kvád helyett, utána meg a rómait olvastam félre Nem értettem mit kerestek quados "fiatalok" a hegyen, de másodszorra rájöttem hol a hiba.
Nem értettem mit kerestek quados "fiatalok" a hegyen, de másodszorra rájöttem hol a hiba.
No igen. Régi az össztáncunk a természettel.
Börzsönyi példa: Nagy-Koppány tetején ma szilikátgyepes társulás van, szirti gyöngyvesszõkkel stb. Lényegében rét. Még a kvádok csapták le róla a gyertyános-tölgyest, mert onnan figyelték a római cochorsok vonulását a Limesben. Azóta nem erdõsült be...mint a Délnyugat-Börzsönyi kúpok jó része..hadászati megfigyelõ helyek voltak..az erdei ökoszisztéma helyén gyepes lett..nem értékesebb, vagy értéktelenebb..csak merõben más.. megváltozott a mikroklíma átalakultak a termõhelyi viszonyok..átalakult a talaj, erõs lett a szélkitettség stb. és az egykor erdõs hegytetõ, ma sziklagyepes kúp..mondjuk nekem így kedves ..jó a kilátás!
Floo:Gondolom vannak met. adatbázisok erre is x évtizedre.De hogy hogy éred el? Az erdészeti vonatkozásokat, pl. jégtörés az adott ország erdészeti tudományos intézetének honlapján érdemes kutatgatni. Vagy az erdészeti hatóságokénál. A magyar erdõkárokról 1960-as évek óta felmérõ lapokat kell leadni.
Börzsönyi példa: Nagy-Koppány tetején ma szilikátgyepes társulás van, szirti gyöngyvesszõkkel stb. Lényegében rét. Még a kvádok csapták le róla a gyertyános-tölgyest, mert onnan figyelték a római cochorsok vonulását a Limesben. Azóta nem erdõsült be...mint a Délnyugat-Börzsönyi kúpok jó része..hadászati megfigyelõ helyek voltak..az erdei ökoszisztéma helyén gyepes lett..nem értékesebb, vagy értéktelenebb..csak merõben más.. megváltozott a mikroklíma átalakultak a termõhelyi viszonyok..átalakult a talaj, erõs lett a szélkitettség stb. és az egykor erdõs hegytetõ, ma sziklagyepes kúp..mondjuk nekem így kedves
..jó a kilátás! Floo:Gondolom vannak met. adatbázisok erre is x évtizedre.De hogy hogy éred el? Az erdészeti vonatkozásokat, pl. jégtörés az adott ország erdészeti tudományos intézetének honlapján érdemes kutatgatni. Vagy az erdészeti hatóságokénál. A magyar erdõkárokról 1960-as évek óta felmérõ lapokat kell leadni.
Õõõ..valóban ez teljesen új nekünk..vagy még sem?
..olyan 150 évvel ezelõtt alapítottak egy szakmai folyóiratot, ami olyan 120.000 oldalnyi szakcikket közölt 1862 óta, napjainkig..megjelenési idõrendben az Orvosi Hetilap elõzi csak meg a szakmai periodikák között..ez az Erdészeti Lapok...(na ennek valék most én a fõszerkesztõje, szerénytelenül szólva.. )...na ebben a folyóiratocskában jelent meg az alábbi kis cikkecske
Link
Zimany Ede, magyar királyi erdõmérnök:A tátrai széldöntvényekrõl, EL 1916. május..
Már az elsõ mondat nagyon érdekes..."..eddigelé ilyen mértékû széldöntvény nem fordult elõ.."..vagy valami hasonló..
apró gond...a szélkalamitás 1915 novemberében volt..1916-ban csak leírták..
Másik kis gondom, hogy a 1915-ös dõlés és az azt követõ 1930-as években bekövetkezett kalamitás után újították fel, tudatosan, bajor eredetû, vagyis idegen génállományú (sekéylebb gyökérzet!) luc-csemetékkel azokat az erdõket, amiket 2004-ben kidöntött az orkán..a felújítás itt mesterséges csemetézést jelent..vagyis a "kisebb gondjuk nagyobb volt ellenére" az 1879-es erdõtörvény értelmében erdõfelújítási kötelezettségük volt..meg sem tehették,hogy ne újítsák fel..abból lettek a tárai erdõk..nem úgy nõttek vadon..oda ültették..(az már szakmai kérdés, hogy ez nagy állatság volt így)
Egyetlen ökonómiai elemzést nem olvashattál tõlem. Nem írtam se gazdasági, se társadalmi kérdésekrõl.Csak is erdészeti és erdõökológiáról volt szó.Értelmezni kellene a leírtakat.Vagy elmélyedni a biológia stúdiumokban.Így üres értelmezési tartomány a "kihegyezed a gazdálkodásra" kifejezés.
Senki nem lamentázott azon a triviális tényen,hogy az ember nélküli Földön is volt ónos esõ. Mondjuk a triász, jura korszakban biztos lényegesen ritkábban a mi széleségünkön, mint a pleisztocánban. ..az erdõk is élték a maguk ritmusát ez így van...de a ha szócska a történelemben nem releváns...vagyunk..és hatunk..és egyáltalán nem errõl az õsállapotról folyik az eszmecsere..megváltoztak a körülmények..
arról a nagyon bonyolultan modellezhetõ (vagy épp modellezhetetlen) példákról beszélgettünk, hogy ma mi lenne, ha kivonulnánk..
a természet tovább élése nem kérdés..kb. ezen annyi vitázni, mint azon,hogy kell e levegõt vennünk..nulla felé vergál a tartalma...a formája, szerezete, az állapota, a dinamikája már más kérdés...
..az az elsõ mikorbiosz gyakomon a prof. egy 3 milliárd éves baktérium kövület metszet fnyképet adott a kezünkbe és közölte,hogy értékeljük magunkat a helyén..értékeltük! ..
..olyan 150 évvel ezelõtt alapítottak egy szakmai folyóiratot, ami olyan 120.000 oldalnyi szakcikket közölt 1862 óta, napjainkig..megjelenési idõrendben az Orvosi Hetilap elõzi csak meg a szakmai periodikák között..ez az Erdészeti Lapok...(na ennek valék most én a fõszerkesztõje, szerénytelenül szólva..
)...na ebben a folyóiratocskában jelent meg az alábbi kis cikkecskeLink
Zimany Ede, magyar királyi erdõmérnök:A tátrai széldöntvényekrõl, EL 1916. május..
Már az elsõ mondat nagyon érdekes..."..eddigelé ilyen mértékû széldöntvény nem fordult elõ.."..vagy valami hasonló..
apró gond...a szélkalamitás 1915 novemberében volt..1916-ban csak leírták..
Másik kis gondom, hogy a 1915-ös dõlés és az azt követõ 1930-as években bekövetkezett kalamitás után újították fel, tudatosan, bajor eredetû, vagyis idegen génállományú (sekéylebb gyökérzet!) luc-csemetékkel azokat az erdõket, amiket 2004-ben kidöntött az orkán..a felújítás itt mesterséges csemetézést jelent..vagyis a "kisebb gondjuk nagyobb volt ellenére" az 1879-es erdõtörvény értelmében erdõfelújítási kötelezettségük volt..meg sem tehették,hogy ne újítsák fel..abból lettek a tárai erdõk..nem úgy nõttek vadon..oda ültették..(az már szakmai kérdés, hogy ez nagy állatság volt így)
Egyetlen ökonómiai elemzést nem olvashattál tõlem. Nem írtam se gazdasági, se társadalmi kérdésekrõl.Csak is erdészeti és erdõökológiáról volt szó.Értelmezni kellene a leírtakat.Vagy elmélyedni a biológia stúdiumokban.Így üres értelmezési tartomány a "kihegyezed a gazdálkodásra" kifejezés.
Senki nem lamentázott azon a triviális tényen,hogy az ember nélküli Földön is volt ónos esõ. Mondjuk a triász, jura korszakban biztos lényegesen ritkábban a mi széleségünkön, mint a pleisztocánban.
..az erdõk is élték a maguk ritmusát ez így van...de a ha szócska a történelemben nem releváns...vagyunk..és hatunk..és egyáltalán nem errõl az õsállapotról folyik az eszmecsere..megváltoztak a körülmények..arról a nagyon bonyolultan modellezhetõ (vagy épp modellezhetetlen) példákról beszélgettünk, hogy ma mi lenne, ha kivonulnánk..
a természet tovább élése nem kérdés..kb. ezen annyi vitázni, mint azon,hogy kell e levegõt vennünk..nulla felé vergál a tartalma...a formája, szerezete, az állapota, a dinamikája már más kérdés...
..az az elsõ mikorbiosz gyakomon a prof. egy 3 milliárd éves baktérium kövület metszet fnyképet adott a kezünkbe és közölte,hogy értékeljük magunkat a helyén..értékeltük!
..
Kíváncsi lennék az 1916-ös hasonló orkán által végzet pusztításra tátrai erdõk után, hogy is reagáltak?
A vicces az, hogy szinte napra pontosan 100 évvel ezelõtt november 19-én történt meg az ami most is.
Link
Gondolom nem sokan tudtok róla? Mivel, hogy is mondjam akkor kisebb dolguk is nagyobb volt annál, minthogy az erdõket újítsák ezért ezt ilyen szakmai körülmények között nem tették meg. Most igen.
Mi lenne ha holnap nem lenne ember a földön többet? Valószínû mindennek jobb lenne, mivel a természet az ember elõtt is köszöni szépen megvolt.
Igazából kihegyezed a gazdálkodásra de itt nem, mármint a fórumban nem ez volt az elsõdleges téma, illetve gondolat. Hogy most ilyen az erdõség az többek között magunka köszönhetjük és ezzel tisztába vagyok. De mint írtam mikor nem voltunk, és akkor is volt ónos esõ, akkor szépen regenerálódott az egész mert ha nem akkor ma nem beszélhetünk mi sem errõl. Itt a lényegen ez volt a hangsúly, az, hogy gazdasági értelembe mi történik az megint más lapra tartozik.
A vicces az, hogy szinte napra pontosan 100 évvel ezelõtt november 19-én történt meg az ami most is.
Link
Gondolom nem sokan tudtok róla? Mivel, hogy is mondjam akkor kisebb dolguk is nagyobb volt annál, minthogy az erdõket újítsák ezért ezt ilyen szakmai körülmények között nem tették meg. Most igen.
Mi lenne ha holnap nem lenne ember a földön többet? Valószínû mindennek jobb lenne, mivel a természet az ember elõtt is köszöni szépen megvolt.
Igazából kihegyezed a gazdálkodásra de itt nem, mármint a fórumban nem ez volt az elsõdleges téma, illetve gondolat. Hogy most ilyen az erdõség az többek között magunka köszönhetjük és ezzel tisztába vagyok. De mint írtam mikor nem voltunk, és akkor is volt ónos esõ, akkor szépen regenerálódott az egész mert ha nem akkor ma nem beszélhetünk mi sem errõl. Itt a lényegen ez volt a hangsúly, az, hogy gazdasági értelembe mi történik az megint más lapra tartozik.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat