Ho-ho-hósirató

A Balaton nyugati medencéjében csont száraz a talaj. Ez lehet, hogy definíciószerűen nem aszály, vagy sivatag de valóban komoly, jelentős csapadékra lenne szükség, mert ha marad a meleg, sőt melegedő idő sok minden ki fog száradni.

Tisztelt Uraim!

Az 1987. július 25-i szupercellás jégverésekről a LÉGKÖR 1988. 1. számában írtam rövid esettanulmányt. A címlapon a közeledő szupercella vertikális keresztmetszete látszik. 
A viharvadászok továbbképzésén is több előadásomban tettem említést a mezociklonról, amit a Baranyai Rakétás Jégesőelhárító egység kilövőállomásain elhelyezett barográfok regisztrátumai alapján lehetett egyértelműen kimutatni, a rendszer területén  egymástól átlagosan 3-4 km  távolságra telepített indikátorok alapján a maximális jégméret nagy területen meghaladta az 5 cm-t, helyenként megközelítette a 7-8 cm-t, illetve olyan mértékben verte szét az indikátor lapot, hogy nem lehetett megállapítani. Egyébként az adott késő délután és kora este legalább három szupercella vonult végig az országon, ez jól látszik az OMSZ 1987.július 26-i Napijelentés térképén kirajzolódó jégesős sávokból. Nyílvánvalóan ezen a napon is előfordulhatott akár több tornádó is. Legutóbb 2016. októberében az OMSZ-ban tartott 2. MET-ÉSZ találkozón a jégesőelhárításról tartott előadásomban tértem ki erre az esetre is, ez a mellékelt linken megtalálható.
Link
Az elmúlt napokban polémiát folyt a tornádók múltbeli gyakoriságáról, nos 1995-1998. között jórészt saját utánjárással, mobiltelefonok, internet, digitális fényképezőgépek nélkül is min. 34 tornádót sikerült összeszednem, erről is tartottam előadást a 25. Meteorológiai Tudományos napok keretében 1999. novemberében, valamint több viharvadász képzésen.
"Aktív viharkárfelméréssel elsıként Molnár Károly foglalkozott idehaza, aki 1995 és1998 között 23 tornádós napot jegyzett fel, összesen 34 darab tornádóval, ez a szám jóval
meghaladta a korábban becsülteket."
Link
Link

Nézzük más origobol : a 16-17. kerület még többet kapott. 
Mi van, ha a főváros keleti határán már 100 mm körül hullott le!? 
Akkor ahhoz képest a szentimrei adat ötöde a kelet - Pesti adatoknak.

Vagy nézzük 2014-et : Budán 650-700 mm volt az éves, kelet - Pest, egész pontosan Rákoscsaba 1200 mm körüli éves csapadékot produkált. 
Világiszonylathoz képest kis város, de olykor hatalmas akár éves különbségekkel. 

Az az érzés, amikor meglátod a vadat az út végén.... Link na ilyen nem lesz egy darabig

Lőrincen 49 mm a május, szóval nehéz lenne elhinni, hogy máshol 50 mm-rel kevesebb a havi szumma, mert akkor ott -1 mm-nek kellett volna esnie.
És ez természetesen nincs is így. Pl. az itteni adatbázis alapján XI. kerület Szentimreváros, ami Buda is és belváros is 19,5 mm-nél jár, ami messze nem 3-szor, 4-szer kevesebb, mint Lőrinc.

Ilyen térképre hivatkozni?
Elég Bp. esetét vizsgálni, ahol a külsô K-i, Dk-i kerületekben 3x,4x annyi csapadék hullott, mint a város többi pontján.
Lôrincen pl. nincs hiány, beljebb vagy Budán pedig simán lehet 50 mm-el kevesebb a szumma.
A met.hu-n lévô is sajnos csak Lôrincet mutatja, úgyhogy bôven nem reális.
Feltételezem ez más városoknál, tájegységeknél is simán megeshet.

Pozsonyban az (októberig reményeim szerint utolsó) hidegöblítést követően kellemes, már-már kora nyárias időjárás köszöntött be, amint a mellékelt T-grafikon is jelzi: Link 
Emellett még egy örvendetes tény, hogy múlt pénteken, fagyosszentek helyett, behúztuk az idei első nyári napot, holnap, holnapután a számuk újabb kettővel gyarapodhat, pénteken SZR állhat házhoz 27-28 fokkal. A hét végén érkezik ugyan egy gyengülőben levő HF, ám ez legfeljebb a szombati időjárást ronthatja el, vasárnaptól ismét egyre több napsütés, emelkedő hőmérséklet állhat házhoz. A hidegbázis mostanra gyakorlatilag felszámolódott, a hónap utolsó harmadában javarészt kora nyárias, időnként egy-egy HF által megszakított időjárás a legvalószínűbb folytatás, jelen állás szerint. Űrtávban (a GFS-fáklya és az ECM többhetes anomália előrejelzése szerint a meteorológiai nyár küszöbén alkalmasint megérkezhet az idei első meleghullám is - ám a nagy időtáv miatt ezt csak mint érdekességet említettem meg, addig ezerszer változhat még 
Apropó aszály: Link - az ország kb. felén (egy délnyugat-északkeleti tengely mentén) nagyjából minden rendben van, viszont északnyugaton és délkeleten egy 50-60 mm bőven elférne. Azaz regionális szinten, meglátásom szerint, lehet szárazságról beszélni, de aszályról aligha. 

Kérdés, hogy milyen megközelítésben beszélünk az aszályról. Találtam egy egész jó kis tanulmányt. Ez alapján Zivi a meteorológia, Donni pedig a mezőgazdaság felől közelíti meg az aszály fogalmát.  És van még egy harmadik is: a hidrológiai aszály.
Link

Egy időben Zöldpagonynak volt a kedvenc témája az aszály. Ki is tiltották.

Na meg a Dunántúl bizonyos pontjainak kivételével a legtöbb helyen csak idézőjelben van aszály, mert az adatsorok alapján távolról sem mondható el, hogy az lenne... hőmérséklet ide vagy oda. Link

Mostmár tök unalmas kezd lenni ez az aszály téma szerintem. Mi lenne, ha tényleg az lenne?
Egy csomó helyen időarányosan jóval több csapadék hullik, mint kellene.

A legdurvább lemaradás is kb. 80 mm, ha ezekre az állomásokra támaszkodunk.

Nem kötekedésképp, de az aszály definíciójában benne van a tartósan meleg idő is, az pedig nem nagyon volt mostanában. Ez ugyan a csapadék szempontjából részletkérdés, viszont így szerintem Magyarországon még sehol sincs aszály, csak szárazság (hol nagyobb, hol kisebb mértékben).

Na jól van, egyre jobb az esély rá, hogy csak vasárnapig tart az aszály. Link
Iszonyúan kellene már nálunk a csapadék.

Csak nehogy aztán viharos házasságuk legyen!

Ide azért többet várnak (remélem marad is majd, vagy emelik a tétet)
Itt már minden mm jól jönne, mivel az utolsó KÜN-t nullára hoztuk és már kezdem unni a locsolást/tönkremegy a kert.

Én Budapestre 2,2 mm esőt látok az ECMWF-en. A GFS-en sincs sokkal több. Ez lenne a nagy áldás?  Ebből bárhol lehet kevesebb, ráadásul konvektív jellegű csapadékot várnak a modellek.

Zivatarok "repülő-távlatból":
Link

Akkor nekem semmi sem jó
Merthogy tegnap felástam egy kis ágyást a padlizsánnak és voltak benne olyan kemény rögök, hogy azt hittem kő, közben meg porzott ezerrel az egész.

Hogy valami jó is legyen a GFS és az ECM is kéz a kézben adja a szombati esőt. Ennyivel előtte nem szokott mostanában ekkora egyezés lenni (bár a tegnapi 06-os GFS szinte kivette). Illetve utána talán jöhetne a KÜN GFS szerint

akkor lehet beszorulunk a házba
vasárnap se néz ki jobbnak a szél miatt...

ECM most elég esősnek tűnik. Bár csak az operatívra néztem rá.

Ahogy nézem pont délutántól.

Uraim, valahogy így kell ezt  Link (fb)

Balatonhoz mikorra várható szombatra a lehűlés?
délután kerti partyt terveznék...

Nekem az olyan ény felől érkező gyors mozgású rendszerek voltak a kedvenceim, melyek az északi - tenger közelében alakultak ki, és 1 nap alatt már elérték a magyar - román határt, és valahol csak Románia belsejében osztották fel. Ilyenfajta rendkívüli zivataros élményem a 2004. június 9-i eset, és a 2007. június 21-i ény squall-line. 
A 2007. június 21-ihez hasonló felhőzetet azóta sem láttam.

Ennek története is van : fel 7 körül láttam, hogy Nyugat felől szürkül az ég. 7 óra körül készülődtem a pilisszentiváni biciklis felvonulásra. 
Elindultam, de hamar vissza is fordultam, mert valami iszonyat szürkeség, majd feketeség alakult ki tőlem ény, nyugatra. 
Mamámhoz gyorsan visszatekertem, és anyukám is ott volt, mentünk volna haza Vörösvárra. Tanakodtunk, hogy induljunk vagy ne, aztán elindultunk. Útközben ezért minket a vihar, iszonyat porviharral, 100 km/h körüli széllel. 
Ez fél órán át tartott, fél 8-tól - 8-ig. 
8-tól megérkezett a felhőszakadás is, a szél gyengült, folyamatosan villamlott -dörgött, az ég pedig a vihar alatt végig sárgás -zöldes színű volt. Nagyon durva, bizarr színek voltak.

Vannak olyan dolgok, ezen kívül is, amik mintha teljesen megszűntek volna az elmúlt években. Pl. A hazánkat is elérő/érintő viharciklonok, mint pl. a Kyrill, Oli, Ferenc, Emma, Quinteen, Joachim, Andrea.
2007-2008-ban Volt egy fellangolas, aztán 2009-2012-ig egy kis szinten tartás. 2012. óta mintha megszűntek volna ezek is. Csupán egy-egy gyengébb, hazánkat Üdvözlet érintő példány volt.

Lehetett egy ilyesmi, több szupercellával megspékelt MKR is: Link
Vagy pedig több önálló szupercella, pl. mint így: Link Link
Bár a frontális vonalas MKR-t sem lehet azért teljesen kizárni, az tud menni 80-100 km/h-val, abban viszont kevesebb az esély általában az ilyen erős lokális gócokra.

Hát igen. Az biztos, hogy minket akkor 100%-ban telibevert.
Még arra is emlékszem, hogy sárgászöld volt az ég előtte nyugat felől... sosem láttam ilyet korábban (azóta se igen), be is rohantam a házba. Nagyon jól tettem, másodpercekre rá zuhogott az óriási jég,
A másikat Baranya kapta, úgyhogy legalább 2 szupercella lehetett.

Ez nem bárikus mocsárhelyzet volt, hanem egy hullámzó hidegfront. És elnézve a geopotenciál gradienst a térségben, valószínűleg nyírás is volt bőven, úgyhogy szerintem nem kizárt, hogy szupercellás helyzet volt ez.

Szerk.: A jégeső-elhárításos hozzászólásod alapján pedig szinte biztos, hogy szupercellás helyzet volt ez. Multicellás rendszer nem nagyon szokott 80-100 km/h-val haladni, illetve eleve a szupercellákban a legkevésbé hatékony a jégeső-elhárítás (elvileg).

"Végezetül egy kérdés maradt: hogyan értékelik munkájukat a jégéihárítók? Sok; olyan véleményt hallottam, hogy megkéstek, hogy nem voltak a feladatuk magaslatán. Kőhegyi István, a baranyai jégesőelhárító egység helyettes vezetője a következő tájékoz-i tatást adta:
- Rendszerünk nem volt képes a hatékony beavatkozásra. Bár 18 óra 12-től éjjel 1 óra
10-ig 497 rakétát lőttünk ki, a jeget nem tudtuk elhárítani. Persze, az is lehet, hogy még több lett volna ... Két okot tudnék megjelölni. Az egyik: a cél, azaz a jégeső-képződés centruma soha nem tapasztalt sebességgel mozgott. Mértük: 80-100 kilométeres óránkénti sebességgel. Ezt borzasztó nehéz a mi technikánkkal eltalálni."

Basszus de jó lenne pár archiv radarkép arról a napról, azt hiszem ilyesmit az elmúlt 15 évben nem nagyon láttunk...
Zivi: ok. Az archívum nekem egy kicsit nagy felbontású
Lehet, hogy szupercellás volt, de akkor abból is több lehetett, elnézve hogy mekkora területen pusztított rövid időn belül...

Na itt vannak a jó leírások:

Link
Link

1987 július 25-e volt a nap.
Nem túloznak, tényleg öklömnyi,  néha 8-10 centis jegek estek.
Jó kis bárikus mocsár lehetett, amit az északi ciklon frontjai birizgáltak fel ennyire alighanem... Link

És nem csak Tolnán takarított mindent: 
Link
E szerint a cikk szerint ez egy Alpokból induló multicellás szörny volt, ezek szerint az egész országot végigdarálta. Bár jó eséllyel több is volt, ugyanabba  a sávba nem eshet bele Ausztria, Villány és Tolna

Annyira amúgy nem volt kemény, csak az április közepi 2 hideg nap. amikor a maximum hőmérséklet kritikán aluli alacsony értéken sanyargatta az ország lakosságát: Link

Bár a grafikon alapján utána is folytatódott az átlagon aluli időjárás, de legalább a maximum hőmérsékletek elviselhetőek voltak, éjszaka és reggel volt igazán kellemetlen a szabadban lenni.

A december elejétől február elejéig tartó időszak egy igazán szép negatív anomália volt, legalábbis azoknak, akik ezt szeretik, és azt az időszakot leszámítva inkább a hidegszeretőknek volt nehéz dolguk. Ez a tavaszi kis negatív anomália nem sikerült valami acélosra. Túl vagyunk rajta, mindenki túlélte.  Nem mellesleg egész jó a zivatarszezon... igaz nem itt, hanem máshol.  Rengeteg csapadék esett az utóbbi 90 napban, tehát erre sem lehet panasz.

Összességében ez egy igen jó év idáig, mindenki megtalálhatja magának a kedvenc időjárását... már szinte mindenkinek kedvezett a jó Isten... kivéve azoknak, akiknek sose jó semmi.

Tolnán többnyire Szekszárd (DNy) felől jöttek a "normál" nyári viharok. Ha viszont Bogyiszló (DK-K), vagy neadjisten Fadd (K-ÉK) felől borult, akkor kezdtek a népek deszkázni  . Homokzsák szerencsére ott sosem kell, jó kis mezőföldi homok elnyelte volna Noé árvizét is, a belvíz is ismeretlen a dunai partfal fölött.
Ény felől inkább csak a szél szokott fújni.
Ezzel együtt életem legdurvább vihara 1987 nyarán (őszibarack méretű jegek, derékvastag fákat kettétörő gust, özönvíz) majdnem pontosan nyugat, sőt picit ÉNy felől érkezett. Az mondjuk egy masszív multicellás lehetett, ha jól emlékszem valahol a Balaton alól indulva végül egész a román határig (Gyula környéke) letarolt egy elég széles sávot, benne volt a hírekben.
Tolnán a házak több mint felén szétverte a jég a tetőt, meg az ablakokat.

Szerk: de durva, még cikket is találtam róla!
Link
Ezek szerint július 27/28 körül lehetett.

Az északkeleti az nálunk is trükkös amúgy. Onnan általában akkor kapunk zivatart, ha a Kisalföldön konvergencia van és azon kialakul egy rendszer, viszont ha itt élénk az északi szél, akkor ez általában szétesik mire ideérne. Illetve az ilyen zónák gyakran pont naplemente környékén érnek ide, akkor meg sokszor kifut a gust frontjuk. Az északi áramlás is hasonló egyébként, de ott a Kőszegi-hegység néha szokott triggerelni. A keleti viszont már sokkal jobb, mert akkor gyakran a Bakonyban képződő gócokat kapjuk meg, illetve "jól fejlett" bárikus mocsárhelyzetekben szoktak jönni szép vonalas rendszerek is a Bakony-Balaton felől, ez főleg a 2000-es évek második felében fordult elő többször.

Itt is ez a helyzet, talán csak az ÉK-i áramlás, ami satnya áramlás és kevés labilitás mellett szívás.

A pénteki viharvadászatunk videója Storman jóvoltából: Link


szerk:  

Erről lenne szó:

Ide északnyugatról, nyugatról, délnyugatról, délről szupercellák szoktak jönni, keletről, délnyugatról, nyugatról vonalas rendszerek, északról, északkeletről, délkeletről, délről, délnyugatról, nyugatról, északnyugatról pedig multicellás tömbök.

Székesfehérvárnak nagyon jó az ék, keleties irányból érkező csapadék pedig. Főleg konvektiv helyzeteknél.

Itt az öregek a dk, déli, dny irányból érkező zivataroktól tartanak. Azt mondják, azok gyakran hevesek, károkozók, olykor jéggel kísértek. De van is benne valami.

Székesfehérvár detto. Komoly aszály kezd kibontakozni. Amúgy ahogy megfigyeltem ez a Mezőföld sajátossága: vagy elúszunk, vagy hosszú hetekig semmi. Itt "elviszi a Vértes" a déli részen meg "elviszi a Balaton". Külön érdekesség, hogy észak,ról keletről szinte sosem kapunk esőt. MINDIG szétesik a város előtt. Ellenben DNY irányból sokat kapunk. Ezért is hívják az öregek "rohadt saroknak"

Igazad van: a fél havi anomáliákat ki kell átlagolni. Erre nem gondoltam, fenébe...
A +2,2 fok nem néz ki jól, legalábbis a szememben. Majd meglátjuk, mi lesz. Az enyhe éjszakákról, és a viszonylag meleg nappalokról leírtak megfontolandók.

Hát egyrészt a május 31 napos, másrészt inkább +2,2 fok kell, nem +1,5.

De ehhez most pont optimálisan alakul minden az előrejelzések szerint. Mert annyira nem lesz száraz idő, hogy hideg éjszakák legyenek, de annyira meg nem lesz nedves, hogy ne kúszna viszonylag magasra napközben. Ráadásul a hosszú nappal többet ér, mint a rövid éjszaka.

Alapvetően egyetértek azzal, amit mondasz. Viszont az elgondolkodtatott, hogy a +0,75 fok záró anomáliához a hónap második 15 napjának +1,5 fok anomáliát kellene hozni, ami azért már meglehetős.
Ahogy  írod is, GFS több futása alapján a T850 a 30 éves átlagon, néha kissé a fölött fut. Erősen remélem, ez végül nem fog majd 1 fok, vagy annál nagyobb középhőmérséklet-eltérésben manifesztálódni.
Károkozó fagy már bizonyára nem lesz, de tekintve az űrtávlatban sokszor megjelenő masszív észak-atlanti anticiklont,  alacsony minimumok (esetleg talaj menti fagy az arra hajlamos fekvésekben) szerintem még bőven lehetnek.

Fél fok híján 20 fok van este 10 óra. Ismét nyárias feeling.

Itt viszont a szokásos semmi.
Április 20. óta, lassan egy hónapja,  mindössze 17mm csapadékot mértem, azt is 6 napra elosztva.
(abból is 7mm még április 28-án zúdult le...)
Ez van, de lesz ez még jobb is!

Itt 0,3 mm zúdult le.

2,3 mm záport adott a rendszer, zivatartevékenységet nem észleltem. Gyengusz...
Na, majd szombaton.

A mai nap is szopóroller. A Tisza lehúzza a cellákat. Persze hétvégén tuti esni fog... Mondjon lé az időjárás!  

A májusi T anomália eddig kb. -0,75 fokon áll országosan, összességében a Dunántúlon volt enyhébb, keleten hűvösebb a hónap első fele. Menetét tekintve mondjuk fordítva történt, hiszen eleinte NyÉNy-on mérték a leghidegebbet, de aztán ott lett a legmelegebb az átlaghoz képest. 

A hónap második felére nagyrészt átlagos/átlagnál kissé melegebb idő néz ki jelenleg, úgyhogy valsz. az egész hónap is valamivel az átlag fölött zárhat (saccra +0,5/+1 fok körül). Fagyveszély nulla, most már minden bizonnyal jó pár hónapon keresztül.

Ha eltekintünk a naptártól, akkor bizony elég kemény 30 napon vannak túl a nyárimádók: az ápr. 16.-máj. 15. közötti időszak 2 fokos negatív anomáliát hozott össze. Volt itt minden: hóvastagság rekord, maximum minimuma rekord, több Tmin rekord és a hegyekben még május 10-én is havazott.

Nagyon gyenge ez a helyzet...egy épkézláb tornádót nem láttam egész nap.

Jó kis szélvihar lett.Ideért a gust front ék felől.

Igen, nagyon durva, maga a latvany is. Rengeteg gomyfelhovel ert ide, bar a radar alapjan nem alakul erre semmi. Erezhetoen huvosebb lett.