Ho-ho-hósirató

Az 50 mm-t az egész tavaszra értem, de még valószínű, hogy keveset is írtam Pest határaihoz képest.

Anarki: Nem, nem halt bele senki, mint ahogyan az áprilisi hidegbe sem.

Szerintem ritka gyenge a szezon az 1 úgy, ahogy betaláló zivatarjával, fôleg a sok "lehetôséghez" képest.

Ez a szombat!
Az ECM eddig délnyugatról várt esőt, most északról-északkeletről.
Eddig 15-20 mm-t várt, most 3-4 mm-t.
Szerintem ebből sem ázunk meg.
5 mm meg csak a fűnek jó meg a kukoricának.

Nálunk is szárazság van.
Májushoz képest súlyos.
Ha ez a száraz idő nyáron lenne 30-35 fokok mellett, aszály lenne.
A határ közvetlen közelében volt most sok eső, Becsehelyen öntöztem ma a szőlőhegyen, száraz a talaj nagyon.
Ha igy megyünk bele a nyárba, baj lesz.

Na, de király, ezt nem is tudtam! Köszi az infót
Tolnán az elmúlt 40, de jó eséllyel 50 vagy még sokkal több év legnagyobb kárt okozó vihara volt. A 7-8 centis jegeket a saját szememmel láttam szétloccsanni az aszfalton. Illetve a kibombázott lakótelepet, 0 ép ablakkal, a szitává lyuggatott palatetőket... félelmetes volt!

Mondjuk arra, hogy 19 napja 1 mm csapadék sem tudott itt esni...? Hmm...?

Zivi: nem lehet 1-1 helyet most általánosítani, az én lakhelyem porszáraz hetek óta, de pár km-ekre meg esett egész tisztességesen. Nagyon "párducfoltos" a leesett csapadékmennyiség az utóbbi időből

Valóban nincs nálunk sem aszály, sem szárazság, de a majd egy hónap alatti 17mm kevés, az egyre melegedő időben.
Inkább az volt bosszantó az utóbbi 2 K.Ü.N-ben, hogy míg az ország döntő részén jelentős csapadék volt, zivatarokkal, addig itt mindkétszer szívóágon voltunk. Egy kis eksön hiányzik már és ígérem, utána rögtön lenyugszik mindenki...
Egyébként itt valóban nincs okom panaszra májusig:
január: 33mm, február: 39mm, március: 41mm és április: 85mm(!!)
 

Valóban, a T850 muszter már csaknem nyári. Nyilvánvalóan a légkörzési rezsim is. Viszont nem lehet elsiklani a gyakori észak-atlanti magas nyomások felett. Az összkép véleményem szerint nem déli áramlásos, nem igazi, masszív melegadvekciós (legalábbis 200 óráig, a komolyan vehető időtávban) A tavasz végi, nyár legeleji, minket is érintő nyugat-európai teknők eddig nemigen jelentkeztek, és a mutatott kép alapján nem is fognak.

192 óránál  GFS:

Link
Link

ECM:

Link

GEM pedig egészen "fagyosszentes":

Link
Link

Szóval: mérsékelt melegek kinéznek, de kánikulának  -szerencsére!- egyelőre se híre, se pora.

Könnyen el tudom képzelni, hogy az idén még jó darabig várni kell az első komolyabb hőhullámra. Persze, berobbanhat egész hirtelen is, mint pl. 2006 júniusának közepén. Az AccuWeather szezonális prognózisával, mely durva hőséget vár Közép és Délkelet-Európára, ezúttal nagyon nem értek egyet. Összességében nagyon mérsékelt hőmérsékletű, aszály nélküli kora nyarat tudok most leginkább elképzelni.
Hogy a nyár második fele hogy alakulhat majd, arról most még egy szót se mondanék.
Majd időben kiderül minden.

Az előző helységnév Sármellék közelében nem Nem Egyházashorváti, hanem Esztergályhorváti.

Jogos, he-he

Itt meg a testvére, a "ketteske" Link

Csak úgy kapkodtam a fejem

Legalább lesz pár +ezer nézettséged . Viccet félretéve,unalmasak már nagyon,sz.rrágó brigád.

Ha már a tornádóknál vagyunk, a falumban ahol élek, a tolna megyei Tevelen 2003 augusztusában volt egy tornádó ha minden igaz az volt a károkból ítélve, valamint sokáig meg is voltunk jelölve egy európai tornádókkal foglalkozó oldalon kis piros pontként. Sajnos nem tartózkodtam akkor itthon,Horvátországban nyaraltunk, a szomszéd apartman tulajdonos amikor megtudta,hogy teveliek vagyunk teljesen meglepődött, hogy te jó ég, Tevel van a híradóban két napja (engem persze majd megütött a guta,hogy pont ilyenkor nem vagyok otthon) , 5-6 ház tető szerkezetét,tűzfalát rongálta meg elég komolyan, a házak egymás mellett voltak, illetve a kertekben sok fát gyökerestül kicsavart. Ez a falu északi részén volt,tőlem 2 km-el északra, de nálunk is a falu déli részében is akkora szél volt a szomszédok elmondása szerint,hogy azóta sem éltek át hasonló zivatart. Idősebb szomszédok pedig amikor haza jöttünk,azt mesélték,hogy a vihar két irányból jött és pont a falu felett találkoztak,illetve a zivatar felhő "lilás volt" ilyet azóta se láttak    

Úgy akartad mondani, hogy idehaza? Link  

Egyébként pont Budapest térsége volt az utóbbi hónapokban az egyik legcsapadékosabb terület Magyarországon, szóval ezért sem értem a sok sírást. Az igaz, hogy ahol a májusi összeg eddig nem éri el a 10 mm-t, az valóban kevés, de előtte április 50 mm körül zárt, míg március 35 mm körül. Ehhez képest pl. nálunk március 1-től április 25-ig 16 mm volt a csapadékösszeg, és bár nekünk utána szerencsénk volt, mert április 25-e után 56 mm csapadék volt, így megszűnt a szárazság, de a Dunántúlon valóban vannak olyan helyek, ahol ennek csak töredéke hullott a márciusi-áprilisi szárazság után is.

Szóval azt nem tagadom, hogy jól jönne az eső Budapest térségének is, de messze nem olyan tragikus a helyzet, mint ahogy azt páran beállítják.

Töbör:  +1,3°C  
Nemsokára fagyizik

Az Időkép lenyúlta a videómat. Link
Berceli Balázs | 2017. május 17. 19:47

Most látom fb.-on, hogy "Kép forrása: Részlet az Egererdő Zrt./Somay Gergely videójából"

Vagy akkor már free, ha felteszem, nem illene megkérdezni, hogy te hülye, felrakhatjuk?

Ha az utóbbi 90 nap eltérését nézem akkor egész Bp-n többlet van, még a 30 napos eltérés is többletet mutat, 10 napnál viszont már tényleg deficit van. Baj ez? Ez itt Magyarország... és nem az esőerdő, ahol menetrendszerűen délután érkezik egy felhőszakadás minden nap. És az ismert tények ellenére páran úgy tesznek, mintha fél éve nem láttak volna egy csepp esőt sem. Szerintem ez gáz. Ettől sokkal durvább valóban száraz időszakok kismillió egyszer előfordulnak... na akkor bőven lehet aszályozni... de túlzásba azért ne essünk.

Nekem ez a véleményem, persze ettől még neked lehet más. Itt-ott van egy kis csapadékhiány... a Dunántúlon pár körzetben necces a szitu, meg délkeleten. De szerintem még ezeken a helyeken is bőven voltak durvább szárazságok... mellesleg senki nem halt bele.

És mire kell az a csapadék annyira? Vargányára meleg kell, a kerti veteményre valóban elkél 5 - 10 mm, de lenyűgözne ha nem térne vissza a "csapadékos" idő . Hogy neked mire kell ...(?)

Pedig itt az ötöde sem esett májusban (9mm).

1955. Hortobágyi puszta,
1996. június 21. Sármellék, Egyházashorváti, Sérsekszőlős, Torvaly, Szakcs, stb. is közel hasonló erejű lehetett, elemelt kombájnok, letarolt háztetők, stb.  

Köszönjük ezeket az információkat!

A met-ész találkozós előadáson ott voltam, bár arra nem emlékeztem, hogy ez a konkrét eset is benne volt. De akkor jól gondoltam, hogy szupercellák voltak.

A viharvadászos dolgokról még lemaradtam anno, csak tavaly voltam náluk az először találkozón, és utána csináltam meg az online képzést is, de az a szám tényleg figyelemre méltó. Valószínű, hogy a mostani években is van ennyi kb., hiszen ahogy tegnap is írtam, minden bizonnyal még manapság sem kerül az összes dokumentálásra (illetve bele az adatbázisokba). De a dokumentált tubák között is vannak sokszor kérdőjeles esetek, amik esetleg leérhettek kicsit a talajra, de ez végül nem derül ki.

2004. június 9-én Miskolcon az esti front előtt egy markáns SC 8-10 cm közötti átmérőjű jegeket okozott. 

Nagyon érdekesek ezek az előadások. 
Én is örömmel hallgattam a tavalyi MET-ESZ talin.

Az 1924. június 13-i F4-es, EF5-ös Bia -Vác vonal között romboló tornádóról nincs esetleg részletes információ! ?
Ez különös figyelmet érdemel részemről, hiszen ez volt messze a hazai legerősebb tornádó, és lakóhelyem felett is átvonult. 
Ugyan Pilisvörösvár nagy részét megkímélte, de a település északi végét, pont ahol lakom, telibekapta. Szerintem még nálunk is lehetett akár 250 km/h körüli szél a tornádóban.

A Balaton nyugati medencéjében csont száraz a talaj. Ez lehet, hogy definíciószerűen nem aszály, vagy sivatag de valóban komoly, jelentős csapadékra lenne szükség, mert ha marad a meleg, sőt melegedő idő sok minden ki fog száradni.

Tisztelt Uraim!

Az 1987. július 25-i szupercellás jégverésekről a LÉGKÖR 1988. 1. számában írtam rövid esettanulmányt. A címlapon a közeledő szupercella vertikális keresztmetszete látszik. 
A viharvadászok továbbképzésén is több előadásomban tettem említést a mezociklonról, amit a Baranyai Rakétás Jégesőelhárító egység kilövőállomásain elhelyezett barográfok regisztrátumai alapján lehetett egyértelműen kimutatni, a rendszer területén  egymástól átlagosan 3-4 km  távolságra telepített indikátorok alapján a maximális jégméret nagy területen meghaladta az 5 cm-t, helyenként megközelítette a 7-8 cm-t, illetve olyan mértékben verte szét az indikátor lapot, hogy nem lehetett megállapítani. Egyébként az adott késő délután és kora este legalább három szupercella vonult végig az országon, ez jól látszik az OMSZ 1987.július 26-i Napijelentés térképén kirajzolódó jégesős sávokból. Nyílvánvalóan ezen a napon is előfordulhatott akár több tornádó is. Legutóbb 2016. októberében az OMSZ-ban tartott 2. MET-ÉSZ találkozón a jégesőelhárításról tartott előadásomban tértem ki erre az esetre is, ez a mellékelt linken megtalálható.
Link
Az elmúlt napokban polémiát folyt a tornádók múltbeli gyakoriságáról, nos 1995-1998. között jórészt saját utánjárással, mobiltelefonok, internet, digitális fényképezőgépek nélkül is min. 34 tornádót sikerült összeszednem, erről is tartottam előadást a 25. Meteorológiai Tudományos napok keretében 1999. novemberében, valamint több viharvadász képzésen.
"Aktív viharkárfelméréssel elsıként Molnár Károly foglalkozott idehaza, aki 1995 és1998 között 23 tornádós napot jegyzett fel, összesen 34 darab tornádóval, ez a szám jóval
meghaladta a korábban becsülteket."
Link
Link

Nézzük más origobol : a 16-17. kerület még többet kapott. 
Mi van, ha a főváros keleti határán már 100 mm körül hullott le!? 
Akkor ahhoz képest a szentimrei adat ötöde a kelet - Pesti adatoknak.

Vagy nézzük 2014-et : Budán 650-700 mm volt az éves, kelet - Pest, egész pontosan Rákoscsaba 1200 mm körüli éves csapadékot produkált. 
Világiszonylathoz képest kis város, de olykor hatalmas akár éves különbségekkel. 

Az az érzés, amikor meglátod a vadat az út végén.... Link na ilyen nem lesz egy darabig

Lőrincen 49 mm a május, szóval nehéz lenne elhinni, hogy máshol 50 mm-rel kevesebb a havi szumma, mert akkor ott -1 mm-nek kellett volna esnie.
És ez természetesen nincs is így. Pl. az itteni adatbázis alapján XI. kerület Szentimreváros, ami Buda is és belváros is 19,5 mm-nél jár, ami messze nem 3-szor, 4-szer kevesebb, mint Lőrinc.

Ilyen térképre hivatkozni?
Elég Bp. esetét vizsgálni, ahol a külsô K-i, Dk-i kerületekben 3x,4x annyi csapadék hullott, mint a város többi pontján.
Lôrincen pl. nincs hiány, beljebb vagy Budán pedig simán lehet 50 mm-el kevesebb a szumma.
A met.hu-n lévô is sajnos csak Lôrincet mutatja, úgyhogy bôven nem reális.
Feltételezem ez más városoknál, tájegységeknél is simán megeshet.

Pozsonyban az (októberig reményeim szerint utolsó) hidegöblítést követően kellemes, már-már kora nyárias időjárás köszöntött be, amint a mellékelt T-grafikon is jelzi: Link 
Emellett még egy örvendetes tény, hogy múlt pénteken, fagyosszentek helyett, behúztuk az idei első nyári napot, holnap, holnapután a számuk újabb kettővel gyarapodhat, pénteken SZR állhat házhoz 27-28 fokkal. A hét végén érkezik ugyan egy gyengülőben levő HF, ám ez legfeljebb a szombati időjárást ronthatja el, vasárnaptól ismét egyre több napsütés, emelkedő hőmérséklet állhat házhoz. A hidegbázis mostanra gyakorlatilag felszámolódott, a hónap utolsó harmadában javarészt kora nyárias, időnként egy-egy HF által megszakított időjárás a legvalószínűbb folytatás, jelen állás szerint. Űrtávban (a GFS-fáklya és az ECM többhetes anomália előrejelzése szerint a meteorológiai nyár küszöbén alkalmasint megérkezhet az idei első meleghullám is - ám a nagy időtáv miatt ezt csak mint érdekességet említettem meg, addig ezerszer változhat még 
Apropó aszály: Link - az ország kb. felén (egy délnyugat-északkeleti tengely mentén) nagyjából minden rendben van, viszont északnyugaton és délkeleten egy 50-60 mm bőven elférne. Azaz regionális szinten, meglátásom szerint, lehet szárazságról beszélni, de aszályról aligha. 

Kérdés, hogy milyen megközelítésben beszélünk az aszályról. Találtam egy egész jó kis tanulmányt. Ez alapján Zivi a meteorológia, Donni pedig a mezőgazdaság felől közelíti meg az aszály fogalmát.  És van még egy harmadik is: a hidrológiai aszály.
Link

Egy időben Zöldpagonynak volt a kedvenc témája az aszály. Ki is tiltották.

Na meg a Dunántúl bizonyos pontjainak kivételével a legtöbb helyen csak idézőjelben van aszály, mert az adatsorok alapján távolról sem mondható el, hogy az lenne... hőmérséklet ide vagy oda. Link

Mostmár tök unalmas kezd lenni ez az aszály téma szerintem. Mi lenne, ha tényleg az lenne?
Egy csomó helyen időarányosan jóval több csapadék hullik, mint kellene.

A legdurvább lemaradás is kb. 80 mm, ha ezekre az állomásokra támaszkodunk.

Nem kötekedésképp, de az aszály definíciójában benne van a tartósan meleg idő is, az pedig nem nagyon volt mostanában. Ez ugyan a csapadék szempontjából részletkérdés, viszont így szerintem Magyarországon még sehol sincs aszály, csak szárazság (hol nagyobb, hol kisebb mértékben).

Na jól van, egyre jobb az esély rá, hogy csak vasárnapig tart az aszály. Link
Iszonyúan kellene már nálunk a csapadék.

Csak nehogy aztán viharos házasságuk legyen!

Ide azért többet várnak (remélem marad is majd, vagy emelik a tétet)
Itt már minden mm jól jönne, mivel az utolsó KÜN-t nullára hoztuk és már kezdem unni a locsolást/tönkremegy a kert.

Én Budapestre 2,2 mm esőt látok az ECMWF-en. A GFS-en sincs sokkal több. Ez lenne a nagy áldás?  Ebből bárhol lehet kevesebb, ráadásul konvektív jellegű csapadékot várnak a modellek.

Zivatarok "repülő-távlatból":
Link

Akkor nekem semmi sem jó
Merthogy tegnap felástam egy kis ágyást a padlizsánnak és voltak benne olyan kemény rögök, hogy azt hittem kő, közben meg porzott ezerrel az egész.

Hogy valami jó is legyen a GFS és az ECM is kéz a kézben adja a szombati esőt. Ennyivel előtte nem szokott mostanában ekkora egyezés lenni (bár a tegnapi 06-os GFS szinte kivette). Illetve utána talán jöhetne a KÜN GFS szerint

akkor lehet beszorulunk a házba
vasárnap se néz ki jobbnak a szél miatt...

ECM most elég esősnek tűnik. Bár csak az operatívra néztem rá.

Ahogy nézem pont délutántól.

Uraim, valahogy így kell ezt  Link (fb)

Balatonhoz mikorra várható szombatra a lehűlés?
délután kerti partyt terveznék...

Nekem az olyan ény felől érkező gyors mozgású rendszerek voltak a kedvenceim, melyek az északi - tenger közelében alakultak ki, és 1 nap alatt már elérték a magyar - román határt, és valahol csak Románia belsejében osztották fel. Ilyenfajta rendkívüli zivataros élményem a 2004. június 9-i eset, és a 2007. június 21-i ény squall-line. 
A 2007. június 21-ihez hasonló felhőzetet azóta sem láttam.

Ennek története is van : fel 7 körül láttam, hogy Nyugat felől szürkül az ég. 7 óra körül készülődtem a pilisszentiváni biciklis felvonulásra. 
Elindultam, de hamar vissza is fordultam, mert valami iszonyat szürkeség, majd feketeség alakult ki tőlem ény, nyugatra. 
Mamámhoz gyorsan visszatekertem, és anyukám is ott volt, mentünk volna haza Vörösvárra. Tanakodtunk, hogy induljunk vagy ne, aztán elindultunk. Útközben ezért minket a vihar, iszonyat porviharral, 100 km/h körüli széllel. 
Ez fél órán át tartott, fél 8-tól - 8-ig. 
8-tól megérkezett a felhőszakadás is, a szél gyengült, folyamatosan villamlott -dörgött, az ég pedig a vihar alatt végig sárgás -zöldes színű volt. Nagyon durva, bizarr színek voltak.

Vannak olyan dolgok, ezen kívül is, amik mintha teljesen megszűntek volna az elmúlt években. Pl. A hazánkat is elérő/érintő viharciklonok, mint pl. a Kyrill, Oli, Ferenc, Emma, Quinteen, Joachim, Andrea.
2007-2008-ban Volt egy fellangolas, aztán 2009-2012-ig egy kis szinten tartás. 2012. óta mintha megszűntek volna ezek is. Csupán egy-egy gyengébb, hazánkat Üdvözlet érintő példány volt.

Lehetett egy ilyesmi, több szupercellával megspékelt MKR is: Link
Vagy pedig több önálló szupercella, pl. mint így: Link Link
Bár a frontális vonalas MKR-t sem lehet azért teljesen kizárni, az tud menni 80-100 km/h-val, abban viszont kevesebb az esély általában az ilyen erős lokális gócokra.

Hát igen. Az biztos, hogy minket akkor 100%-ban telibevert.
Még arra is emlékszem, hogy sárgászöld volt az ég előtte nyugat felől... sosem láttam ilyet korábban (azóta se igen), be is rohantam a házba. Nagyon jól tettem, másodpercekre rá zuhogott az óriási jég,
A másikat Baranya kapta, úgyhogy legalább 2 szupercella lehetett.

Ez nem bárikus mocsárhelyzet volt, hanem egy hullámzó hidegfront. És elnézve a geopotenciál gradienst a térségben, valószínűleg nyírás is volt bőven, úgyhogy szerintem nem kizárt, hogy szupercellás helyzet volt ez.

Szerk.: A jégeső-elhárításos hozzászólásod alapján pedig szinte biztos, hogy szupercellás helyzet volt ez. Multicellás rendszer nem nagyon szokott 80-100 km/h-val haladni, illetve eleve a szupercellákban a legkevésbé hatékony a jégeső-elhárítás (elvileg).

"Végezetül egy kérdés maradt: hogyan értékelik munkájukat a jégéihárítók? Sok; olyan véleményt hallottam, hogy megkéstek, hogy nem voltak a feladatuk magaslatán. Kőhegyi István, a baranyai jégesőelhárító egység helyettes vezetője a következő tájékoz-i tatást adta:
- Rendszerünk nem volt képes a hatékony beavatkozásra. Bár 18 óra 12-től éjjel 1 óra
10-ig 497 rakétát lőttünk ki, a jeget nem tudtuk elhárítani. Persze, az is lehet, hogy még több lett volna ... Két okot tudnék megjelölni. Az egyik: a cél, azaz a jégeső-képződés centruma soha nem tapasztalt sebességgel mozgott. Mértük: 80-100 kilométeres óránkénti sebességgel. Ezt borzasztó nehéz a mi technikánkkal eltalálni."

Basszus de jó lenne pár archiv radarkép arról a napról, azt hiszem ilyesmit az elmúlt 15 évben nem nagyon láttunk...
Zivi: ok. Az archívum nekem egy kicsit nagy felbontású
Lehet, hogy szupercellás volt, de akkor abból is több lehetett, elnézve hogy mekkora területen pusztított rövid időn belül...