Ho-ho-hóváró

Délnyugatról, nyugatról és északról is jön a gust Ac castellanus sávokkal, kíváncsi vagyok, mi lesz belőle.

Van  valami térkép hogy eddig ebben az évben mennyi csapadék esett?

Nem tűnnek olyan vérmesnek, de jó volt nézni, ahogy kifejlődnek.

Azé annyira nem.

Igen,ezt én sem gondoltam volna.Bár még egyáltalán nem biztos,hogy ez a száraz tendencia lesz a nyár többi részében is,hisz még csak június 2. van. De,ha igen akkor még a 2000.év szárazság rekordja is megdőlhet (Szeged: 201 mm csapadék egész évben összesen).

UM is beállt GFS mögé,éjjel a Dunántúl nyugati felén dörgésre kelhetnek...

"Felszíni takarás vmi. száraz fűfélével." Jah,annyit ér,mint halottnak a csók. Egyébként meg már az a tény is szánalmas,hogy június első napjaiban ilyenekről kell beszélni,holott ez az év legcsapadékosabb időszaka statisztikailag.Ha így folytatódik az egész nyár,akkor hamar keresztet is lehet vetni az idei szántóföldi és kerti növényekre,a termésre (kivéve ahol locsolnak ezerrel),sőt már most érdemes a gyümölcsfákat is locsolni.

Brutális feláramlás DNY felé, eszméletlen...

Északabbra is fog ez vajon terjedni este-éjjel vagy itt az észak dunántúl inkább holnap lesz jobb feltétel erre?

Robban a légkör, emelt konvekció van, vajon lesz-é eső valahára.

Ez a hülye Ac mező jól beállt oda tőlünk délre, pedig szép cellák vannak arra, de így csak az aljuk látszik...

Meg köll becsülni minden csapvizes vizet, vagy felfogott esővizet a közeli hetekben.
+ felszíni takarás vmi. száraz fű félével.

Ennyit a medárdi nagy esőkről.
Pedig írták itt egy páran hogy milyen csapadékos lesz a jövő hét...

Most meg ez: Link
Nincs mit hozzáfűzni.

Azt azért nem gondoltam volna hogy ilyen száraz tél után folytatódik a szárazság tavasszal és eddig nyár elején is.Télen alig volt csapadék, december szinte csapadékmentes volt.Június a legcsapadékosabb hónapunk.Nagyon kíváncsi vagyok a hónap végére mennyi esik majd.Voltak ugyan száraz ,aszályos nyarak,de akkor télen és tavasszal rengeteg csapadék esett.Most meg?

Szerintem ilyen szélsőségek mindig is voltak a világban, csak korábban nem kerültek ennyire a figyelem központjába (a rendszerváltás előtt eleve nem is nagyon jöttek hírek nyugatról, de pl. a csernobili katasztrófát is sikerült eltitkolniuk, szóval el lehet képzelni, mennyi időjárási katasztrófát is kiszűrhettek akkoriban).

Az éves csapadék növekedése pedig, ahogy írtam, országosan jellemző. Ez pl. Debrecen, itt is jól látszik, hogy a 90-es évek közepéig tartó csökkenő tendencia után kisebb emelkedés volt. Link Budapest is hasonló: Link És Szeged is (itt ugyan a 2003-as extra száraz év kilóg): Link Persze az jó kérdés, hogy ez az emelkedés csak átmeneti-e (hiszen ilyen időszakok voltak régebben is), de ezt egyelőre még nem tudhatjuk.

A hurrikánok esetében a tengervíz hőmérséklete mellett még sok dolog döntő, főleg a Mexikói-öbölben. Ott például a szélnyírás is nagyon gyakran bejátszik. Egyébként Katrina gyengült jelentősen a partot érés előtt, 5-ösről 3-asra. Link Gustav viszont már a Mexikói-öböl déli felén legyengült 2-esre, és utána a partot érésig nem változott az erőssége: Link Ike pedig szintén 2-esként ment végig az öbölben, és úgy is ért partot, tehát nem volt erősebb, mint Gaston: Link És bár anyagilag valóban több kárt okozott Ike, mint Gaston, az áldozatok számában már fordított volt a helyzet.

Azt egyébként nem vitatom, hogy a szennyeződéseknek köze lehet az ilyen dolgokhoz, de messze nem akkora mértékben, hiszen az egész légköri rendszert nagyon összetett folyamatok alkotják, amiknek csak egy része kapcsolódik az óceánokhoz.

A térképet az Élet és Tudomány frissen megjelent számában láthatod az anoxiás víztestekről.

2010-ben Magyarország csapadékos területre került a régión belül, ugyanakkor a  szomszédos országokban nem volt ilyen mértékű csapadékbőség, mint abban a sávban, ahol Magyarország volt  (mintha egy nagy "összeáramlás"-szerű jelenség lett volna.) Tőlünk keletre komoly anticiklonok voltak, úgy emlékszem, 2010-ben. 2010  nyarán,  Moszkva  környékén,  aszály miatt súlyos erdőtűz pusztított. ((  Csapadékosabb volt a 2010-es év pl. Pakisztánban is, az ott megszokotthoz képest.  ))

A 2010-es eseményt követő 6 évben (ennyi időt írnak az óceáni élővilág regenerációjára)  mind az USA  déli partvidéke, mind Európa átélt néhány csapadékszegényebb időszakot a sokéves átlaghoz képest. 

A 80-as években súlyos harcok folytak az olajtermelő országokban és nagy mennyiségű nyersolaj szennyezte a környezetet. Érdekes lenne megnézni, hogyan reagált akkor pl. az indiai monszun erre a szennyezésre?  Nem konkrét, kis területekhez kötődő  távolhatásokra gondolok, hanem sokéves, az egész bolygóra kiterjedő környezetszennyezési trendekre, amelyek 2-8 éves időintervallumban, és kontinensnyi területen okoznak változásokat az időjárásban.

Környékeden valóban csapadékosabb trendek mutatkoztak az elmúlt 10 évben;  ugyanakkor ha Nyírséget, Zemplént, Börzsönyt írná le valaki a Tőled tapasztalt (hálás köszönet érte!!!) alapossággal, ott lehet, hogy más tendenciákat látna a sokéves statisztika.

Az Adria partján, és Itáliában is megszokott a bőséges csapadékot adó, kis területre kiterjedő zivatar. Mégis, az elmúlt években rommá mosott hegyoldalak, utak, hidak évtizedek óta megálltak azon a helyen - nem gondolom, hogy csupán a média tehet róla, hogy több ilyen jelenségről hallunk mostanában, más földrészekről is.

Mint ahogyan az erdőkárok a Tátrában (széldöntés, később erdőtűz)  Szlovéniában (jég), majd később Normafánál, Börzsönyben (jég) és idén áprilisban  a Bükkben (hótörés) keletkezett súlyos erdőkárok is többéves, egészséges állományokat érintettek. Ezek az erdők évtizedekig a szélsőséges időjárást kisebb sérülésekkel kiheverték, és nem csak az erdőgazdálkodás műveletei, hanem a szokatlan időjárási jelenségek is hozzájárultak az erdők veszteségeihez.

Görögország, Oroszország (pl.  Moszkva,  Chita Transbaikal), Ausztrália, USA területein az erdőtüzekről halljuk, hogy a méreteik és aktivitásuk statisztikailag növekvő tendenciát mutat.  Ennek a növényzet kiszáradása is oka lehet - és itt jutottunk a "szárazodás" kifejezéshez.

Az "El Nino áramlata" valóban pontatlan (bocsánatot kérek érte) ,   arra az  egyenlítői áramlatra,  amely  által szállított víz-hőösszeg évenkénti változása  körvonalazza az El Nino / La Nina jelenségeket. - de állítom, hogy a meleg vízen kívül, komoly mennyiségű szennyet szállít, amelyet a társuló áramlatok azután szétterítenek a Csendes-Óceán medencéiben.

Állítom, hogy a holt víz a felszínen jobban felmelegszik, mint az élő, mert
 - a beérkező napenergiát az élő plankton szerves anyagok felépítésére használja
- az élő plankton 100 m mélységig igen komoly keverő hatást gyakorol a vízoszlopra, kiegyenlítve ebben a (még így is vékony) rétegben a hőmérsékletet.
Szennyezett, holt vízben ezek nem működnek, a teljes energia a vizet fogja melegíteni.

Érdekes, hogy a Katrina hurrikán idején a folyódeltából kiáramló víz hőmérséklete különösen magas volt. Te jobban tudod, miként táplálkoznak / terelődnek a meleg víz fölött a hurrikánok.
Évekkel később New Orleanst lezárták, és az üzemeket bezárták egy közeledő (Gustav?) hurrikán miatt. A  képződmény  lényegesen legyengülve ért partot. Testvére, az IKE hurrikán viszont komoly károkat okozott Texasban.
Az utóbbi esztendők produkálták, már az olajszennyezés után, New York szélviharát is, amely a Metró alagútját öntötte el.

Szép napot! 05-31 én  beindult a gomolyosodás elég szép keletkezések alakultak ki. Link

Jól látom, hogy Siófok nem ússza meg a zivatarokat se szombaton, se vasárnap, se hétfőn...?

Sopron mellett már 1,5 órája dörög

Konvergenciát vár.
Link
Link

Most egyelőre csak a magyar-horvát határ térségében van konvergencia, látszik is a műholdon, hogy ott már nőnek a gomolyok. Itt a Cs sáv eddig stabilizált, de lassan már eltűnőben van. A modellek többsége egyébként a horvát-szlovén területekre vár csak zivatarokat, amik estére átterjedhetnének ide.

2012 volt a nagykanizsai mérések történetének legszárazabb éve, akkor 125 mm volt eddig.
Most eddig Becsehelyen 117 mm-nél tart az év.
Nagykanizsán az omsz állomás 150 körül.
Szóval időarányosan hasonlóképpen állunk.
A városban a parki hárs, juhar, törökmogyoró fákon látni, lóg a levelük.

GFS érdekes, hogy mennyire szétnyomja a Dunántúlt a következő órákban zivatarokkal, más modellen szinte semmi nem látszik..
Illetve az is fura, hogy alacsonyabb harmapontok mellett várt 1000+ CAPE-t, 15-16 fokokkal számolt de nagy területen van most is 17-18 fok körül.

Nyilván túlzás, de azért a határmenti vidéken lehetnek erősebb Cb-k délután.

Úgy látszik hogy a következő héten sem lesz jelentős csapadék,pedig nem rég még arról volt szó hogy jövő héten többfelé lesz jelentős csapadék hétfőtől péntekig.

Joggal remélhetjük, mert az op. eléggé fent van a "padláson"
Viszont az ens átlag is jó meleg, úgyhogy lassacskán el kell fogadnunk, hogy hűvös, esős medárdi idő helyett az idén hosszabb ideig "polgári" strandidőt élvezhetünk június közepe táján.
Hogy a mezőgazdák, kiskert-tulajdonosok ehhez mit szólnak, az más kérdés.

A magam részéről inkább szőke svéd csajok rontsanak meg a kis bajuszkát viselő spanyolok helyett, még ha nem is annyira tüzesek.

Jó lenne látni is azt a térképet, ha már megemlítetted, de a leírtakban már eleve több minden pontatlan.
Egyrészt az El Nino nagyjából éves skálájú jelenség, azon kívül pedig 2-3 évig a szokásos keletről nyugatra tartó cirkuláció uralkodik a Csendes-óceán Egyenlítő menti területein is. Tehát amit az El Nino esetleg oda is szállítana, azt utána a rendes áramlat visszaszállítaná.
Másrészt pedig nem nagyon vettem észre, hogy globálisan sokkal szárazabbá vált volna a klíma. Magyarországon az elmúlt években például emelkedett is az átlagos csapadékösszeg. Tudom, hogy a csökkenés régebben általánosan elfogadott klímaváltozási trend volt, de most már óvatosan csak annyit mondanak (Magyarországra), hogy számottevő változás nem várható. Ha hónapokra bontva nézzük, akkor nyaranta is nőtt a csapadékösszeg az elmúlt 20 évben (az 1983-96 között voltak utoljára sorozatban száraz nyarak). Link De hasonló a helyzet pl. az USÁ-ban is (éves szinten): Link
Nyáron pedig mindig is a konvektív csapadék volt túlsúlyban, 500 éve is, 100 éve is, 50 éve is, most is. Az, hogy éppen kapunk-e beragadó ciklont, amiből nagy területet érintő kiadós eső hull, csak a szinoptikai helyzet függvénye. Ehhez kapcsolódva külön vicces, hogy pont egy 2010-es eseményt említesz az állítólagos felhőképződési csökkenésben, holott az volt az utóbbi időszak legcsapadékosabb éve.

Vamos a la playa!

Az ECMWF futáson megy az agonizálás. Közelünkben nincs azon se 20 fokos izoterma, de úgy tesznek, mintha soha nem látott pokol elé néznénk. És ráadásul hónapokra előre tovább lett vetítve, hogy ettől már csak keményebb forróság es pokol jöhet. Minden szakmaiságot mellőz az egész, olyan mintha egyszerre olvasnád a Blikket, a Storyt vagy a Hot magazint. Bőven túléltünk már 25 fokos izotermákat is és természetesen egyik modellen sem látható még csak megközelítőleg sem hasonló jelenleg. És ennek van nagy fenék kerítve . Az illetékesek igazán észre vehetnék magukat. Lehet még ezt a sok károgást tovább fokozni? Gáz. Felőlem nekemeshet itt akárki vagy elküldhet privátban az anyámba,de ha legalább egy illetékesnek megjön az esze, hogy mennyire túl van ez tolva, akkor már megérte.

Remélem az a csütörtöktől kezdődő időszak csak valami rossz vicc Link  Link  
Anarki! 

Onnan könnyű élvezni az életet,remélem mire hazajösz itthon már a 38 fokot fogjuk nyaldosni és a munkahelyeden több napra elromlanak a klímák 
amúgy jó pihit,valami tűzes spanyol csaj nehogy megrontson 

Nem rémálom, de messze nem ideális.
És az sem mindegy, milyen hosszan tart a meleg. 1-2 napos hőfelugrást, még ha durva is, könnyen el lehet viselni. Főleg, ha rögtön utána 20 fok köré, sőt az alá esik a hőmérséklet. Viszont a sunyi 28-29 fokos maxik is kikészítik az embert, ha 5 napnál, egy hétnél tovább tartanak. Persze még ez is bőven kibírható, ha nem nyár legelején jön ilyen töménységben, mikor az akklimatizálódás még nem történt meg. Szoktam mondani, hogy a 30 fokon augusztusban már csak röhögünk, de májusban megdöglünk tőle. Később a szervezet alkalmazkodik a meleghez. Azonban ennek is megvannak a határai.
Elviselhetőség szempontjából a páratartalom döntő. Száraz levegőben könnyűnek, kellemesnek érzed a 28-29 fokot. 30 felett már a száraz, "sivatagi" meleg is rossz, kemenceforró, napon perzselő. Viszont éjszakára ilyenkor jól lehűl, felfrissül az idő.
Sajnos, a mi éghajlati viszonyaink mellett a száraz meleg általában csak néhány napig tart, utána okvetlenül "bedunsztolódik"
Itt vidéken, a "zöldben" egyébként ritkán tragikus a helyzet, a trópusi éjszaka nem gyakori vendég. A nagyvárosokban, és elsősorban is Budapest belső részein viszont nagy hőhullámban még éjfél felé is 28-30 fokok lehetnek. Én ott csak légkondival bírnám ki.

Én nem tudom miként éltük túl eleink ezt a poklot a Kárpát-medencében. Sőt, az is meglepő, hogy minden évben nem halunk ki innen.
Némely hozzászólás után szinte önkéntelenül nyúlok a telefon után, hogy felhívjam a lelkisegély-szolgálatot.

Ezt a 28-30 fok körüli időt én nem nevezném komoly melegnek.A 2015-ben a folyamatos 38-39 fokok és állandóan harmadfokú (!) hőségriadók,na az komoly volt.Rémálom.

Solymáron, a 2003-as eléggé száraz esztendőben, viszonylag fiatal fák voltak a kertben. A 8 hónap csapadékhiányt, öntözés nélkül szépen kibírták.  Ha engeded mélyre legyökerezni (hetente öntözni, akkor 2-3 vödör víz/fa)  akkor Érden is szépek lesznek. A gyepbe  a vadfüveket érdemes betelepíteni,  a gyerekeket pedig a szalmakalap-viselésre kell rászoktatni.

Ezen a héten az Élet és Tudomány hozott egy szomorkás cikket a tengerek anoxiás területeiről, térképpel...  "fuldokló tengerek". Ők megállnak ennek megállapításánál, én viszont továbbmennék most.

Látható a térképen,  mennyire jól korrelál a  vegyszerekkel legszennyezettebb területekkel a 100 m mélységben mért  oxigénhiány. (Ne feledjük: az "El Nino" áramlata szállítja Ázsia környezetvédelemmel nem tompított vegyiparának összes szennyét Amerika partjaihoz...  amit a multicégek kiszerveznek megkerülendő a hazai szabályokat: visszakapják a tengeráramlatokkal... ahogy - a sors fintora - a British Petrol rekordfúrásának eredménye is a Golf-áramlattal eljutott  Európa partjaira... bár a BP talán nem így akart olajat importálni. - 2010. Deepwater Horizon)
A szennyezett tengeren  algák se élhetnek az egészséges, kiegyensúlyozott ökoszisztémákban, megváltozik a fajösszetétel, anyagcsere, táplálékfelhasználás dinamikája.

Itt nem pörög eredeti, szabályozott módján  a dimetil-szulfid ciklus sem, ennek lesz azután következménye a légkörben - merem állítani, hogy globális mértékben!! -  a kristályosodási magok hiánya.
- és  a felhőképződés visszaesése, amit sajnos a jégágyúk közel se pótolhatnak...  A légkör erősödő széllel,  erős villámtevékenységgel, kevés csapadékkal és gócosan lehulló nagy csapadékokkal reagál a felhők munkájának hiányára: mert hiszen a víz fázisváltó hőkapacitása hatalmas hőösszegeket képes függőleges irányban is, vízszintesen is szállítani, amit a párás levegő nem tud önmagában megtenni, csak a kristályosodási magok segítségével.

Ha kevés a kristályosodási mag: csak gyűlik a "kraft" a légkörben, ha sok: csendes eső, jó csapadékeloszlás, és magas albedo értékkel bíró felhők hűsítik a felszínt.

A tenger védekezik: az  algavirágzás  pörgeti a biogeokémiai folyamatokat, az eutróf / hipertróf foltok több dimetil- szulfidot, több  kristályosodási magot is termelnek, hogy a meglévő kihullható csapadék valós felhővé alakulhasson az algavirágzó  térségben. Az algák pusztulása után az elhalt szerves anyag lesüllyed a mélybe, hogy ott majd egyszer olajjá alakuljon. A tenger munkájához viszont idő kell. Egyelőre az egyensúlyt a vegyszer-és gyógyszeripar látszik megnyerni - legalábbis ideiglenesen.

Szerintem a klímaváltozást a háziasszonyok igenis súlyosbítják a kádjaik sterilre pucolásával, és a növénytermelők, állattartók a fölösleges antibiotikum-, növényvédő szer-, fertőtlenítőszer felhasználással.  Hihetetlen mennyiségekről beszélünk.  2002-ben az akkori EU 22 ezer tonna antibiotikumot fordított az állattartás támogatására! És ennek zöme megelőző célú felhasználás volt! Egyezer tonna antibiotikum 1-100  köbkilométer tengervíz csíramentesítésére elég. A felhasznált mennyiségek 80%-a bomlatlanul ürül ki az állat/ember szervezetéből.
Szerintem ha az élő környezetet - és a Földet életben tartó mikroorganizmus-ökoszisztémákat - jobban megkímélnénk, igenis sokat lehetne tenni azért, hogy a gócokban lehulló nagy csapadékok ne változtassák meg a megszokott éghajlati mintázatokat, ne kelljen a globális szárazodást - most ne nevezzük másnak - szenvednie sem a panelben lakóknak, sem a növénytermesztőknek.

Hajnalban 1 óra alatt túlszárnyaltuk a komplett májust csapadék tekintetében... ( Nem volt nehéz! )
Most viszont rendesen fülledt a levegő a hajnali/reggeli buli után.

Fülledt az idő, a szél alig lengedez, sajnos a csapadék ide már nem ért el, tőlem Ny-ra Dny-ra vonult el, ott viszont jelentős mennyiség hullhatott.

GFS 06z szerint a Bakonyban folyamatos konvektív csapadék lesz a következő egy-másfél napban... a végén még esetleg hozzánk is elérne, hát nem tudom, merjek-e lelkesedni
Link

Itt annyira jó minden, hogy már zavaró. Ezért jöttem fel.

"Azért érik egy 2014-eshez hasonló június. Az meleg, és száraz volt többnyire.
Aztán utána tudjuk mi következett, 3 hónapig el sem akartak állni a zuhik,
július-szeptember között több helyen is 300-600 mm, helyenként 600-700
mm volt a 3 havi szumma, és elmaradtak a tartós, nagy hőhullámok.

Szóval a mostani durva előjelek is simán vehetnek 180 fokos fordulatot."

Természetesen vehetnek  -ennek elvi lehetősége adott. A múltban akadt ilyesmire pár nagy példa. Gondolhatunk 1957-re, mikor a nyár első fele pukkasztóan forró, míg a második kifejezetten hűvös volt. Aztán, ott van az általam is megélt 1976. Akkor a mostanihoz hasonló omega AC-s felállás hozott júniusi kánikulákat, ez azonban nyár közepére megszűnt, és aztán már nagyon mérsékelt, sőt hűvös idők jöttek.
Szóval, lehet ilyesmikben bízni, de ezek sovány remények. A nyár elejére, első felére eső hőmérsékleti csúcs elég ritka eset.
A sokkal gyakoribb az, hogy a korai hőhullámot nyár közepén, második felében még erősebbek, tartósabbak követik.
Egyelőre erősen valószínűsítem, hogy most már hosszú hónapokon át csak időnként, és néhány napra,(esetleg 1-2 hétre) szabadulunk a hőségtől.
Vigasztalásul azt lehet mondani, hogy idén nagyon korán bejött a komoly meleg, ezért nem kizárt, hogy csak a medárdi csapadékos időszakot gyakran megelőző hőfelugrásról van most szó. Talán-talán ez a helyzet. Az időjárás viselkedése a következő 2-3 hétben majd erre is választ fog adni.

De vitatom. 23-án reggel 37 mm esett 3-4 óra alatt, aztán a másnapi hidegfront 5-10 mm-nyi záporai után belvíztócsák lettek a földeken közel 1 napig. Ha az a 37 mm csak részben tudott volna leszivárogni, nem tette volna telítetté a talajt, hogy utána ne tudjon benne leszivárogni a víz.
Abban mondjuk igazad van, hogy a dombokon van felszíni lefolyás, ami már összefügg a csapadékintenzitással.

Ha Spanyolországban süttetném a hasam, akkor nekem is jobb kedvem lenne.
És közben biztosan nem olvasnám a metnet társalgót.

Arról még nem is beszéltünk valóban, hogy szinte minden nap fújt a szél nálunk, úgyhogy még ha esett is volna gyakrabban, az se sokat ért volna, mert a talaj teteje folyamatosan pillanatok alatt kiszáradt.
Nálunk meg amúgy is baromi vékony a termőtalaj, de ez már tényleg off, valóban egyéni probléma amiről az időjárás nem tehet

Rudolfking: ha provokálják az embert, néha nem tud ellenállni, ez tény. Beismerem.
Én is igyekszem a várható csapadékra koncentrálni, csak így 5 hét után igen nehéz az embernek pozitívnak maradnia.
Főleg, ha egyesek még rendszeresen rá is játszanak mások kínjára.
Balintaj: nálad a pont, második sor Már alig várom a horvát tengerpartot, net se lesz a közelemben 10 napig  

Zivi: igen, a domb és a vékony termőtalaj a mi saját lokális problémánk, ezen nincs is okom problémázni.

Igazad van!
De...
Most már napi szinten 4-5 hozzászólást alkotsz ebben a témában és szerintem eddig mindenki megértő volt, mert tényleg "vicces", amit arrafelé művelt a konvekció az utóbbi időben, de szerintem kezd egy kicsit sok lenni a panaszkodásból. Meteoros ok nélkül sírt állandóan, ez igaz, meg is kapta a "jutalmát" érte. A kiakadás is jogos, a probléma oka is jogos, csak a megszületett hozzászólás mennyisége sok. Ennyit akartam kiemelni. Meg egy kicsit a lehetőségekre helyezni a hangsúlyt: lehet itt még jövő héten egy rakás csapadék. Remélhetőleg minél egyenletesebb eloszlásban: Link
Érd nincs messze se Budaörstől, ahol szintén kevés a csapadék, se itt a munkahelyemtől, ahol azért több volt, de szintén kevés. Igaz, egyik helyen sincs gyümölcsfám, de én is várom már az esőt

Ácsi!
"a konvektív csapadék nem nedvesíti át kellő mértékben a talajt."
Ezt milyen fordítóba raktad, hogy ez jött ki: "az, hogy a konvektív csapadék nem nedvesíti át a talajt"
Amít írtam, annyit jelent, hogy sokkal rosszabbul telíti vízzel a talajt, mint a gyengébb, de tartós csapadék.
Egy nap alatt leeső 15 mm ezerszer többet ér a talajnedvességnek, mint a fél óra alatt 50.
Ezt talán csak nem vitatod?
Ez hatványozottan igaz a nem sík vidéken élőkre.

Az 5 mm erős túlzás felfelé alighanem. Azért mondok ennyit, hogy tuti ne csaljak lefelé.
Mérőm nincs, de egész májusban egyetlen alkalommal nőtt a hordóban mérhető módon a mennyiség: amikor a monszun esett Bp-en, akkor nálunk (más érdiek mérése alapján) 1-2 mm esett (egész Érden nem volt több, még mielőtt...). Ekkor a hordóban kb. 20 centit emelkedett a vízszint.
Május során egyetlen más alkalommal sem emelkedett 1 centit sem. 
Mivel minden egyes nap öntöztem, ezt nyugodtan veheted 100%-nak.

Mondjuk az, hogy a konvektív csapadék nem nedvesíti át a talajt, hülyeség. Nálunk májusban csak konvektív csapadék volt, mégis él és virul minden. Az igaz, hogy a talajfelszín ilyenkor a magas napállás miatt gyorsan kiszárad, de öntöznünk is csak pár napon kellett, pedig 5-6 napos csapadékmentes időszakok tarkították a 2-3 napos csapadékos "időszakokat".

A másik meg, hogy annyira hivatkozol arra az 5 mm-re, pedig múltkor is mondtad, hogy igazából nem is méred a csapadékot. Lehet, hogy valóban nem esett annál több ott, de egy nem létező adatra akkor sem kéne ennyire erősen hivatkozni.

Csak ironizáltam!

Egyébként tegnap este voltam a kutyával kirándulni a szokásos túrán Pilisvörösvár és Csobánka között a nyílt szabad földtáblák melletti utakon.
Szerda késő délután hullott 5 mm körüli összeg a zivatarból.
Mentem másnap csütörtök estefelé arra, már totál száraz volt a föld teteje, még árnyékos, kissé szélvédettebb részeken is, és nem tudtam bele lyukat ásni ( kézzel ), keménnyé tette a csak konvektív csapi.
Legközelebb csákányt viszek, hátha meg tudom bontani a betonkeménységű föld tetejét.
Jó, kicsit túloztam, de tényleg kemény. Nyilván a föld sem a legjobb, ez is közrejátszhat.

Zivi : kedd este agyon locsoltam a kertet, szerda délután is ( sok helyen pótolt fűmag miatt ), jött rá a szerda késő délutáni 5 mm körüli zuhi, és csütörtök délután már árnyékos részeken is száraz volt minden.

Mások folyamatos kritizálása, véleményrendőrség, konstant offtopik lenne a pozitív? Most megleptél...
Az én emlékeimben a június sem volt jelentősen hűvösebb, mint a másik két nyári hónap, bár az igaz hogy már régen volt sok szabadidőm, ergo bentről néztem végig őket, a munkahelyekről.
Nyaralni inkább a másik 2 hónapban tudtam.
Talán az általában jellemző csapadékossága miatt érezzük hűvösebbnek (ahogy az is), 1-1 hőhullám simán beleférhet,

Rudolfking: Orosházán a sokszorosa esett az érdi csapadéknak májusban, a másik dolog, hogy rám egyáltalán nem jellemző a folyamatos, de leginkább ok nélküli panaszkodás.
5 mm májusban szerintem több, mint elegendő ok, hogy megemlítse az ember, sőt arra is elegendő ok, hogy kiakadjon, amikor az egyik nap még 60-70 mm-t mutató modell (ECM) másnapra osztja az egészet 10-zel.
Nem a mostani futás a gond, hanem a csapadékot 2-3 napon belül futásról futásra eltűntető tendencia a modelleken, ami Április vége óta zajlik folyamatosan.
Az már csak hab a tortán, hogy amit linkeltél, gyakorlatilag kizárólag konvektív, úgyhogy legyen bármilyen látványos a kék meg lila massza, pontosan tudjuk hogy megint lesznek helyek, ahol közel semmi nem lesz. Nem beszélve arról, hogy mennyire tud hasznosulni a talajban az 1 óra alatt leeső 10-30-50 mm.

Kicsit disztingváljunk szerintem.

Nem tűnik egyelőre semmi sem katasztrófának:
Link
Persze értékeljük majd jövő héten ugyanekkor, de azért ennyi pesszimizmusra, és már-már meteorosi siránkozásra talán még nincs ok

Igaz, ez tiszta sor! Én is így gondolom.
De ez nem érdekes, és furcsa számodra, hogy 11 éve minden június közepe tája hoz egy gyenge-mérsékelt hőhullámot, 2 hét különbségen belül jellemzően!?
Mert nekem eléggé az. Persze ez nem nyavalygás részemről, csupán mint érdekesség. Tök fura.

Az Anarki Mr. Pozitív megjelent az oldalon, nehéz kenterbe verni pozitív gondolkodás terén, de én még nála is pozitívabbnak gondolom magam, az az örüljünk a még viszonylag hűvös éjszakáknak. Itt ma Tmin : 10 °C. 

Üdv mindenkinek Calp városból Spanyolországból. 34 napja nem esett eső. Szép időjárás van, kevés a felhő és a Nap szinte pont az égbolt középen halad egész nap, elképesztő erősen süt.  

Végigfutottam az utóbbi 300 hozzászólást és megértettem, hogy ez a fórum miért nem nyilvános a nagyközönség számára. Az a mennyiségű rinya, nyígás, negatív érzelmi töltés, ami itt előfordul... a magyar átlagtól is sokkal borzasztóbb és elképesztőbb méreteket ölt. Ha ide betévedne egy rosszabb lelkiállapotban lévő ember, akkor nem kérdés, hogy ugrana a vonat elé vagy nyúlna 100 szem erős altató után. Még jó, hogy nem nyilvános a fórum. 

Igen, mondjuk én is pánikolhatnék a keleti fekvésű első emeleti társasházban a belváros szélén. A hősziget több fokkal magasabb T minimumokat produkál, mint a külterületeken, vagy vidéken. Hajnal 5-től ide csap a nap. A légkondit nem szeretem és nem is bírom, így  megy a ventilátor. Viszont télen sem kell szanaszét fűtenem a lakást.  Szinte minden évben vannak kemény vonalas melegek és száraz periódusok, azaz egyelőre semmi rendkívüli nem történik. Minden évben kibírtuk és hiszem, hogy idén is kifogjuk!  A fórumra is rá férne egy kicsit jobb hangulat. Ezzel együtt őszintén sajnálom a valóban száraz területeket. Ott sajnos öntözni kell.