Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Lehet, végülis ha nem elég nagy (széles) a torony, és mondjuk alacsony a felhõalap, akkor könnyen lehet, hogy a felszín és a felhõalap között elõbb túllépi a feszültség a kritikus értéket, mint a felhõalap és a felhõtorony között. Én is láttam ilyet még tavaly, de tapasztalataim szerint ez igen ritka, és leginkább a gyorsan növõ, karcsú Cb-knél fordul elõ. Ugyanis a kicsi pozitív töltéseket a feláramlás túl gyorsan fölviszi a toronyba, míg a nehéz negatívok nagyon lent maradhatnak.
Nem egyszerû ez az egész, az biztos
.
Nem egyszerû ez az egész, az biztos
. 
Gondolom a dart leader -rõl beszélsz, de az meg más. Ha nem, akkor leírhatnád részletesen is, hogy mi is váltaja ki újra a fõkisülést a már rekombinálódott csatorna helyén, mert nekem nem tiszta amit írtál. Ksözönöm.
Attila, kérdésedre - az ikervillámok problémájára - válasz lehet az alábbi elmélet.
Elektromos tér jelenlétében a közismerten rendezetlen hõmozgásra egy, az elektromos tér irányával párhuzamos mozgás szuperponálódik. Ez - pár másodperces kihagyással - elõidézhet egy, az elõzõvel azonos vonalú/görbületû újabb villámlást.
Elektromos tér jelenlétében a közismerten rendezetlen hõmozgásra egy, az elektromos tér irányával párhuzamos mozgás szuperponálódik. Ez - pár másodperces kihagyással - elõidézhet egy, az elõzõvel azonos vonalú/görbületû újabb villámlást.
Senkit nem akarok megbántani, de maga a jelenség magyarázata a véletlennel elég blõd. Mint tudjuk véletlenek nincsenek, mindennek oka okozata és következménye van, mely számos dologtól függ. Én erre lennék kíváncsi. A jelenség magyarázatára egy puszta megfigyelõ nem fog teljes választ adni, nekem is csak sejtéseim vannak ezzel kapcsolatban, hiába a több éves, évtizedes megfigyelés. Jó pár szakértõvel is beszéltem már ezzel, akiket szintén érdekel a válasz, de a pontos okára õk is csak tippelni tudtak. Azért dobtam fel ezt a kérdést, mert soha nem lehet tudni, hogy ki ül a gép mögött! Ennek ellenére minden épkézláb elmélet segíthet a jelenség magyarázatában. Az hogy mi tökéletesen egyforma és mi nagyban hasonló azt most ne vitassuk. Az egypetéjû ikrek sem teljesen egyformák, hanem nagyban hasonlóak! Vannak testvérek (akár több év különbséggel) akik nagyon hasonlítanak egymásra, annak is oka van, nem véletlen 
!!!
!!!
Ó jajjj! Tudod mit!? Nem véletlen. A sors keze írányítja az elõkisüléseket. Most pedig megyek és mélyebbre dugom a fejem a homokba.
Ha meg tényleg nem egyformák, akkor mi kérdés?
Ha meg tényleg nem egyformák, akkor mi kérdés?
Ami roppant érdekes volt a 18.-i viharban, hogy szemvillanás alatt nõtt egy brutális torony, és kapásból csak lecsapókkal indított, gyakorlatilag az egész rendszer ott tanyázott felettünk és kizárólag lecsapókkal ostromolt minket, vagyis a környékünket 
Persze ráfoghatjuk puszta véletlenre, homokba dughatjuk a fejünket.
Ne a tökéletes tükörképet keressétek, hisz a villám kiterjedése és a megfigyelõ pont tovább bontja a hasonlóságot. Szerintem nincs két egyforma villám, viszont az adott idõben egymást követõen feltünnek nagyon hasonló villám párok. Rengeteg villámot fényképeztem és rengeteg párt is. Puszta véletlen, akkor lehetne 2 perc múlva is, adott helyrõl, de általában ilyenkorra már megint más formák jelennek meg. Ismerem a villám fizikáját, és lehet hogy az adott légköri helyzet hasonló csatornákat produkál, de szerintem nem a véletlen mûve! Az ellentétes struktúra a polaritással is összefügghet. És még sose sikerült két egyforma párt fényképeznem egyetlen zivatrból sem! Na ennyit a véletlenrõl!
Ne a tökéletes tükörképet keressétek, hisz a villám kiterjedése és a megfigyelõ pont tovább bontja a hasonlóságot. Szerintem nincs két egyforma villám, viszont az adott idõben egymást követõen feltünnek nagyon hasonló villám párok. Rengeteg villámot fényképeztem és rengeteg párt is. Puszta véletlen, akkor lehetne 2 perc múlva is, adott helyrõl, de általában ilyenkorra már megint más formák jelennek meg. Ismerem a villám fizikáját, és lehet hogy az adott légköri helyzet hasonló csatornákat produkál, de szerintem nem a véletlen mûve! Az ellentétes struktúra a polaritással is összefügghet. És még sose sikerült két egyforma párt fényképeznem egyetlen zivatrból sem! Na ennyit a véletlenrõl!
Értem. Ismét köszönöm. Azért fogalmaztam úgy, mert nyilvánvalóan a levegõ hõmérsékletét akarják megállapítani, azt pedig a sugárzási adatokból származtatják, ami alapvetõen felszínhõmérsékletet jelent, amibõl származtatják aztán a léghõmérsékletet (ha egyáltalán ezt meg akarják vizsgálni, de gondolom csak meg akarják...). Viszont ebbõl is látszik, hogy a mérést gyakorlatilag egy származtatott adatból származtatják, azaz viszonylag nagy a pontatlanság veszélye, ahogy Te is írtad.
Az utolsó kérdésedre annyit tudok mondani, hogy a töltésszétválasztódás ott a legaktívabb, ahol a leggyakoribbak az ütközések a csapadékelemek között. Ez a Cb fejlõdésének elején inkább a magasabb részeire jellemzõ, hiszen a még kicsi csapadékelemek csak magasabban kezdenek el visszahullani. Ezért az elsõ villámok szinte mindig toronyvillámok.
Ezenkívül, ha van valamennyi szélnyírás, akkor a feláramlás és a leáramlás határán lesz igen intenzív a töltésszétválasztás, ezért késõbb alacsonyabban is megjelennek a felhõvillámok, leggyakrabban a csapadéksáv és a feláramlás között ívelnek.
A lecsapókhoz kicsit kiterjedtebb csapadéksáv kell, ahol közelebb van a felszín, mint a feláramlás, vagy a felszínen valami csúcsos van, ahol az ellenkezõ töltések felhalmozódnak.
Link Itt több helyen is elõkerül a téma, de fõleg a legutolsó, "Légköri Elekrtomosság" foglalkozik vele.
Ezenkívül, ha van valamennyi szélnyírás, akkor a feláramlás és a leáramlás határán lesz igen intenzív a töltésszétválasztás, ezért késõbb alacsonyabban is megjelennek a felhõvillámok, leggyakrabban a csapadéksáv és a feláramlás között ívelnek.
A lecsapókhoz kicsit kiterjedtebb csapadéksáv kell, ahol közelebb van a felszín, mint a feláramlás, vagy a felszínen valami csúcsos van, ahol az ellenkezõ töltések felhalmozódnak.
Link Itt több helyen is elõkerül a téma, de fõleg a legutolsó, "Légköri Elekrtomosság" foglalkozik vele.
Hááát, sok eszmecsre ebbõl nem lesz Ahogy Zolesz is írta, egyszerû véletlenek. És valljuk be, azért nem is annyira tükörképek ezek. Inkább egymáshoz közeli ill. egymáshoz közel látszó villámok, melyeket egy nagyobb töltésgóc jelenléte is létrehozhat.
Ahogy Zolesz is írta, egyszerû véletlenek. És valljuk be, azért nem is annyira tükörképek ezek. Inkább egymáshoz közeli ill. egymáshoz közel látszó villámok, melyeket egy nagyobb töltésgóc jelenléte is létrehozhat. 
Hát... a névleges pontossága szárazföld felett azt hiszem, 1 °C, a felszínhõmérséklethez képest. A léghõmérséklethez képest 1-1 adat eléggé eltérhet (akár 10 °C-kkal), de az összkép (mondjuk egy területi eloszlás) elég jó. Viszont fontos tudni, milyen évszakról és napszakról beszélünk, más az eltérés mondjuk télen és nyáron.
A szegediek azt hallottam, csinálnak valami olyat, hogy autós és repülõs méréseket számítanak át egymásba, de hogy ehhez mennyi adat áll rendelkezésükre, azt nem tudom.
De nem is feltétlenül kell korrigálni, mert ez nem rosszabb, hanem más adat. Nem jól írod: "sugárzási adatokból származtatott hozzávetõleges léghõmérséklet", ez nem léghõmérséklet, hanem felszínhõmérséklet.
A szegediek azt hallottam, csinálnak valami olyat, hogy autós és repülõs méréseket számítanak át egymásba, de hogy ehhez mennyi adat áll rendelkezésükre, azt nem tudom.
De nem is feltétlenül kell korrigálni, mert ez nem rosszabb, hanem más adat. Nem jól írod: "sugárzási adatokból származtatott hozzávetõleges léghõmérséklet", ez nem léghõmérséklet, hanem felszínhõmérséklet.
Elõször is nem vagyok szakértõ, de villámvideós létemre, én is megfigyeltem már néhányszor ezt a jelenséget. Elõször (a képek nélkül) valami optikai illúzióra (betükrözõdés) gondoltam, de látva a képeket, szerintem akár nagyon egyszerû is lehet a magyarázat. A villámok csak hasonlitanak egymáshoz, semmilyen más kapcsolatot nem látok közöttük. Pár képeden tisztán látszik, hogy a villámok nem is egy sikban vannak (hanem pl. egymás mögött). A villám is olyan, mint mi, emberek: hasonlitunk egymásra, de mind különbözõek vagyunk. 
De hogy mégis megpróbáljak adni valami magyarázatot: a lecsapó villámok mindig ott alakulnak ki, ahol a legnagyobb az elektromos töltés felhalmozódás, általában a felhõ alapjánál (tehát az alsõ felén). Ha túl sok a töltés, akkor akár két villám is kialakulhat, néha egyazon idõben, egymáshoz nagyon közel! Angolosan ezek amolyan "hot spot"-ok, ahol a legnagyobb eséllyel kicsap az elõvillám a felhõbõl. A további hasonlóság szerintem már csak a véletlen mûve... 
Mellesleg a fantasztikus nagy záridõs fényképeiden remekül látszik a felhõ "villámlenyomata", vagyis ahonnan kicsapnak a villámok a felhõkbõl, bizonyos haladási irányban. Mintha egy útvonalat követnének a lecsapók. Ahogy mozognak a felhõk (adott irányba), úgy a "hot spotok" is eggyütt mozognak a felhõalappal.
Az engem is érdekelne, hogy egy Cb-ben mikor alakulnak ki a felhõvillámok és mikor lecsapók?
A villámok csak hasonlitanak egymáshoz, semmilyen más kapcsolatot nem látok közöttük. Pár képeden tisztán látszik, hogy a villámok nem is egy sikban vannak (hanem pl. egymás mögött). A villám is olyan, mint mi, emberek: hasonlitunk egymásra, de mind különbözõek vagyunk. De hogy mégis megpróbáljak adni valami magyarázatot: a lecsapó villámok mindig ott alakulnak ki, ahol a legnagyobb az elektromos töltés felhalmozódás, általában a felhõ alapjánál (tehát az alsõ felén). Ha túl sok a töltés, akkor akár két villám is kialakulhat, néha egyazon idõben, egymáshoz nagyon közel! Angolosan ezek amolyan "hot spot"-ok, ahol a legnagyobb eséllyel kicsap az elõvillám a felhõbõl. A további hasonlóság szerintem már csak a véletlen mûve... Mellesleg a fantasztikus nagy záridõs fényképeiden remekül látszik a felhõ "villámlenyomata", vagyis ahonnan kicsapnak a villámok a felhõkbõl, bizonyos haladási irányban. Mintha egy útvonalat követnének a lecsapók. Ahogy mozognak a felhõk (adott irányba), úgy a "hot spotok" is eggyütt mozognak a felhõalappal.
Az engem is érdekelne, hogy egy Cb-ben mikor alakulnak ki a felhõvillámok és mikor lecsapók?
Bizony, a növények elfagyása vagy nem fagyása a városokban nagyon jó módszer, mivel annyi meteorológiai állomás nincs, mint ahány növényi indikátor.
Persze ezekkel is vigyázni kell, és megfelelõ óvatossággal, odafigyeléssel kezelve lehet így vizsgálódni, de a nagyfokú változatosságra mindenképpen rávilágít.
Például marhára érdekelne, hogy: egy város sûrûn beépített, völgyi részében komoly hõszigethatás van. A dombokról a város völgyi részébe belefolyó és alul összegyûlõ hideg hol helyezkedik el egy derült éjszakán?!
Úgyértem, összekeveredik a városi hõvel, vagy a városi hõbuborék felett összegyûlik? Mivel a városi hõ alulról száll felfelé, alulról kap utánpótlást.
Vagy befolyik a városi hõ alá és megemeli azt?
Meg kellene színezni a városi hõt pirosra, a lefolyó-összegyûlõ hideget kékre, és nézni, hogy mit csinálnak
Annyi, de annyi kutatnivaló és felfeledeznivaló lenne a földfelszín feletti néhányszáz méteres légrétegben, közben meg a meteorológiai kutatások inkább a magaslégkört célozzák meg.
Persze ezekkel is vigyázni kell, és megfelelõ óvatossággal, odafigyeléssel kezelve lehet így vizsgálódni, de a nagyfokú változatosságra mindenképpen rávilágít.
Például marhára érdekelne, hogy: egy város sûrûn beépített, völgyi részében komoly hõszigethatás van. A dombokról a város völgyi részébe belefolyó és alul összegyûlõ hideg hol helyezkedik el egy derült éjszakán?!
Úgyértem, összekeveredik a városi hõvel, vagy a városi hõbuborék felett összegyûlik? Mivel a városi hõ alulról száll felfelé, alulról kap utánpótlást.
Vagy befolyik a városi hõ alá és megemeli azt?
Meg kellene színezni a városi hõt pirosra, a lefolyó-összegyûlõ hideget kékre, és nézni, hogy mit csinálnak
Annyi, de annyi kutatnivaló és felfeledeznivaló lenne a földfelszín feletti néhányszáz méteres légrétegben, közben meg a meteorológiai kutatások inkább a magaslégkört célozzák meg.
No itt vagyok, gyorsan feltöltök egy rakat képet, aztán jöhet az eszmecsere
Töltögetem a viherles.hu galéria ikervillámok almenüjébe
Töltögetem a viherles.hu galéria ikervillámok almenüjébe
Köszönöm a választ. Jó volt a sejtésem. A sugárzási adatokból származtatott hozzávetõleges léghõmérséklet mennyire tér el a ténylegestõl? Van a korrigálásra valami jó módszer (biztos, hiszen használják...)? Vagy a pontos, tizedre meghatározott hõmérsékletnél többet "ér" az azonnali adatsor és a nagy területi lefedettség?
Alapvetõen a mûhold nem léghõmérsékletet, hanem felszínhõmérsékletet "mér", vagyis származtat sugárzási adatokból. Ez az érték kicsit máshogy viselkedik (pl. nappal jobban felmelegszik, éjjel jobban lehûl). Viszont van egy csomó elõnye, mint hogy automatikusan mûködik, nagy területen is rövid ideig tart a mérés, nagy területet lehet lefedni viszonylag finom felbontással (MODIS 1kmx1km, ASTER finomabb). Hátránya a kötött menetrendje (mûholdanként két áthaladás naponta), és hogy felhõs idõben nem mûködik.
Valóban, a mérõautó jobb olyan szempontból, hogy léghõmérsékletet mér, viszont elég macerás, így relatíve kevés mérést végeznek (heti-havi gyakoriság). Ezen kívül nagyobb terület felmérése tovább tart (vagy több mérõautót igényel).
Valóban, a mérõautó jobb olyan szempontból, hogy léghõmérsékletet mér, viszont elég macerás, így relatíve kevés mérést végeznek (heti-havi gyakoriság). Ezen kívül nagyobb terület felmérése tovább tart (vagy több mérõautót igényel).
Egy rugóra jár az agyunk. A hõszigetek élettani hatásai különösen érdekesek (növények, állatok, ember szemszögébõl). Ez is megérne egy tanulmányt, talán már született is ilyen... Azt hiszem hízelgés nélkül mondhatom, ha valaki, akkor Te különös odafigyeléssel vizsgálod a települések hõszigetének hatását a növényzet tükrében. Én is minden utcasarokra telepítenék egy mérõt, érdekes dolgokat lehetne megfigyelni. A közelemben van Debrecen legnagyobb hõszigete, ami nem a kiemelkedõen magas beépítettségnek, magas házaknak vagy a nagyobb mesterséges talajborítás hatásának tulajdonítható, hanem a zárt, középkori eredetû utcaszerkezetnek ahol éppen a általad is említett huzat hiányának és a gyakori szélcsendnek "köszönhetõ" a meleg megrekedése. Fõleg késõ este, éjjel. Azaz ugyanolyan utcaszerkezet már térségben, más településen másként viselkedik, jelen esetben pont fordítva, mint ahogy írod. Errõl sajnos nem tesz említést az általam belinkelt debreceni méréseken alapuló tanulmány.
Én is, ha lenne egy csomó pénzem, szétmérném a világot.
Nem csak Bp. szintû városokban, hanem kisebb, 50-100 000 lakosúakban is.
Szerintem az éjszakai hõmérsékletek a legizgalmasabbak, hogy az épületek között, a beépítettségtõl függõen hogyan változik a hõmérséklet. Illetve ott van még a huzat kérdése, ami ugye adott utcákban nagy térségi szélcsend mellett is egész éjjel mozgó levegõt jelent, tehát nem hûl le.
Nem csak Bp. szintû városokban, hanem kisebb, 50-100 000 lakosúakban is.
Szerintem az éjszakai hõmérsékletek a legizgalmasabbak, hogy az épületek között, a beépítettségtõl függõen hogyan változik a hõmérséklet. Illetve ott van még a huzat kérdése, ami ugye adott utcákban nagy térségi szélcsend mellett is egész éjjel mozgó levegõt jelent, tehát nem hûl le.
Szívesen.
Igen, hallottam már errõl a módszerrõl, valójában ezt kérdeztem Tõled, hogy ez érdekel-e. Konyhanyelven...
Mindkét módszernek van elõnye és hátránya. Ez a mûholdas felszíni hõmérséklet mérés gyors, tetszõlegesen kiválasztható a vizsgált terület, jól feldolgozhatóak az adatok, "színes-szagos", viszonylag jó közelítést ad a levegõ hõmérsékletére, de mégiscsak közelítõ értéket. A "mozgó laboratórium" pontosabb értékeket ad, hiszen ténylegesen a levegõ hõmérsékletét méri, nagyobb a mintavételezése is, de körülményes, lassabb, valamint nehezebb feldolgozni az adatokat és reprodukálni a mérés feltételeit. Szívesen megnéznék egy összehasonlítást a két módszerrõl. Mondjuk egy Budapest méretû települést körbeautókázni...
Igen, hallottam már errõl a módszerrõl, valójában ezt kérdeztem Tõled, hogy ez érdekel-e. Konyhanyelven...
Mindkét módszernek van elõnye és hátránya. Ez a mûholdas felszíni hõmérséklet mérés gyors, tetszõlegesen kiválasztható a vizsgált terület, jól feldolgozhatóak az adatok, "színes-szagos", viszonylag jó közelítést ad a levegõ hõmérsékletére, de mégiscsak közelítõ értéket. A "mozgó laboratórium" pontosabb értékeket ad, hiszen ténylegesen a levegõ hõmérsékletét méri, nagyobb a mintavételezése is, de körülményes, lassabb, valamint nehezebb feldolgozni az adatokat és reprodukálni a mérés feltételeit. Szívesen megnéznék egy összehasonlítást a két módszerrõl. Mondjuk egy Budapest méretû települést körbeautókázni...
Bartholy Judit a "városi hõsziget" c írásában olvastam, hogy mostanában mûholdfelvételeket használnak ezek kutatására.
Link
Köszi a linkeket, elolvasom õket.
Link
Köszi a linkeket, elolvasom õket.
Itt pedig a Debreceni Egyetem kutatóinak (korábbi oktatóimnak) eredményeit lehet olvasgatni. Hajdúsági települések hõszigete a település méretének függvényében: Link Kifejezetten debreceni vizsgálatok: Link
Érdekes tanulmányok. Debrecen esetében a vizsgált idõszakban a legnagyobb hõsziget 5,8°C volt...
Érdekes tanulmányok. Debrecen esetében a vizsgált idõszakban a legnagyobb hõsziget 5,8°C volt...
A mûholdkép alatt mit értesz? A városok felett képzõdõ (gyakran korábban megjelenõ és kiterjedtebb) gomolyokat szeretnéd megtekinteni, vagy valamilyen "infra felszíni hõmérsékletet" szeretnél nyomon követni?
Igazából csak kérdéssel tudok "válaszolni", mert magam sem ismerek nyilvános nagyobb felbontású élõképet.
Igazából csak kérdéssel tudok "válaszolni", mert magam sem ismerek nyilvános nagyobb felbontású élõképet.
Létezik olyan nyilvánosan elérhetõ jó felbontású mûholdkép ahol a városi hõsziget jelenség megfigyelhetõ?
Engem is, csak mutassatok már egy képet (aztán megpróbálom a választ kitalálni, ha ki tudom)
(aztán megpróbálom a választ kitalálni, ha ki tudom) 
Én néztem a képeket. A két villám (jobb és bal oldali) által közbezárt területet ha hossztengelyénél kettévágjuk, két szimmetrikus határokkal rendelkezõ azonos méretû területet kapunk. Szerintem erre gondolt, a válasz engem is érdekelne.
Azt akarom éppen megtudni, hogy te mit látsz tükörképnek Szóval majd este.
Szóval majd este.
Most csak a telefonoról tudok írni, de ha a Link galériájában a villámok közt böngészel, találhatsz egy rakás olyan képet, melyen tükörképszerû villámpárok vannak. Majd este belinkelek pár ikret.
Villám fizikai kérdésemre keresem a szakszerû választ!
Számtalan olyan fotóm van, amin a lecsapó villámpárok vannak, szinte egymás tükörképei. Döbbenetes, mintha csak fotómontázs lenne! Nem ritka hogy a tükörképszerû pár jópár másodperc késéssel érkezik. Mi okozza ezt a tükörkép jelenséget?
Számtalan olyan fotóm van, amin a lecsapó villámpárok vannak, szinte egymás tükörképei. Döbbenetes, mintha csak fotómontázs lenne! Nem ritka hogy a tükörképszerû pár jópár másodperc késéssel érkezik. Mi okozza ezt a tükörkép jelenséget?
Tud valaki arról, hogy a tokaji fesztivált elkapta a zivatar, ha igen kb mennyi esõ esett ?
A videón elõl lévõ felhõstruktúra egyértelmûen ciklonális forgású. Melyik irányból készült a felvétel? Északi vagy déli? A videón merre van kelet, amerre a cella haladt?
Itt van még két kép kicsit késõbbrõl: Link Link
Én is sokat gondolkodtam rajta. Igazából a falfelhõ is elég furcsának tûnik nekem. Az elsõ képen mintha két különálló részbõl állna, az elsõ a kép bal oldalán, a második pedig középen hátul látszik. Aztán a második képen az elöl lévõ fejlesz magának még egy darabot, míg a hátsó eltûnik a csapadékfüggöny mögött.
A time lapse videón jól látszik ez a folyamat: Link (Felülrõl a 3. videó. Meg lehet nézni a Youtube-on is, de ott nagyobb a méret, de fényképezõ 320×240-es felbontásban vette fel, így torzul.)
Én is sokat gondolkodtam rajta. Igazából a falfelhõ is elég furcsának tûnik nekem. Az elsõ képen mintha két különálló részbõl állna, az elsõ a kép bal oldalán, a második pedig középen hátul látszik. Aztán a második képen az elöl lévõ fejlesz magának még egy darabot, míg a hátsó eltûnik a csapadékfüggöny mögött.
A time lapse videón jól látszik ez a folyamat: Link (Felülrõl a 3. videó. Meg lehet nézni a Youtube-on is, de ott nagyobb a méret, de fényképezõ 320×240-es felbontásban vette fel, így torzul.)
Radar alapján nem tudom megmondani, a képek alapján inkább LP, de nem egyértelmû a helyzet. A klasszikus SC esetén nemcsak az elõoldali leáramlásban van csapadék, hanem van egy kevéske a hátoldaliban is.
Itt egy régi képem a klasszikus SC-rõl: Link
Látható a jobb oldalon a markáns csapadék az elõoldali leáramlásban. Aztán ott a falfelhõ és a falfelhõ bal oldala mögött egy vékonyka csapadéksáv a hátoldali leáramlásban.
Itt egy régi képem a klasszikus SC-rõl: Link
Látható a jobb oldalon a markáns csapadék az elõoldali leáramlásban. Aztán ott a falfelhõ és a falfelhõ bal oldala mögött egy vékonyka csapadéksáv a hátoldali leáramlásban.
Errõl beszéltem.Nem tudom,hogy szándékos vagy véletlen nem odafigyelés volt,de ezt már én elõre megtettem.
De ha kell megteszem többször is.
Köszönöm Witch !
De ha kell megteszem többször is.
Köszönöm Witch !
Akkor nincs más hátra, mint megköszönni Witch munkáját. Én megteszem.
Rendben,megfelel...
Szándékosan nem kezeltem magánügyként,mert valóban nem esik az jól(mint ahogy velem már megtörtént és távoztam is egy másik oldalról),ha email-ben vagy privát üzenetben felszólítanak,hogy pontosabban mérjek,amikor 1-2 % eltérésekrõl lehetett maximum szó.Sajnos itt is gyakran "félreértenek",pedig igyekszem korrekt lenni és ex-katedra kijelentések helyett adatokat szoktam felvonultatni.Próbáltam ezért a moderátorokra bízni az ügy rendezését,talán sikerült.
Szándékosan nem kezeltem magánügyként,mert valóban nem esik az jól(mint ahogy velem már megtörtént és távoztam is egy másik oldalról),ha email-ben vagy privát üzenetben felszólítanak,hogy pontosabban mérjek,amikor 1-2 % eltérésekrõl lehetett maximum szó.Sajnos itt is gyakran "félreértenek",pedig igyekszem korrekt lenni és ex-katedra kijelentések helyett adatokat szoktam felvonultatni.Próbáltam ezért a moderátorokra bízni az ügy rendezését,talán sikerült.
Kedves Bakonyvár!
A kifogásolt májusi zirci adatok korrigálásra kerültek. Ha gondolod, nézz rá az adatokra légy szíves, hogy immáron helyénvalónak találod-e õket.
-------------
Dombiati zirci észlelõnk a probléma feltárása és a helytelen adatok korrigálása során igen konstruktív és segítõkész magatartást tanúsított. Együttmûködõ, udvarias levélváltásra került sor. Köszönöm szépen neki.
Ádámnak szintén köszönöm a hozzászólásokat, sokat segített a probléma megértésében és az ügy felgöngyölítésében.
A tanulság pedig:
Kérésünket, problémánkat a megfelelõ fórumban, a megfelelõ hangnemben tegyük fel. Ha van, támasszuk adatokkal alá a kifogásolt értékeket, fogalmazzunk egyértelmûen. Segítsük a moderátort a probléma megoldásában. Mindannyiunk érdeke az, hogy a problémák - mindenki megelégedésére - mielõbb megoldódjanak és ne eszkalálódjanak.
A kifogásolt májusi zirci adatok korrigálásra kerültek. Ha gondolod, nézz rá az adatokra légy szíves, hogy immáron helyénvalónak találod-e õket.
-------------
Dombiati zirci észlelõnk a probléma feltárása és a helytelen adatok korrigálása során igen konstruktív és segítõkész magatartást tanúsított. Együttmûködõ, udvarias levélváltásra került sor. Köszönöm szépen neki.
Ádámnak szintén köszönöm a hozzászólásokat, sokat segített a probléma megértésében és az ügy felgöngyölítésében.
A tanulság pedig:
Kérésünket, problémánkat a megfelelõ fórumban, a megfelelõ hangnemben tegyük fel. Ha van, támasszuk adatokkal alá a kifogásolt értékeket, fogalmazzunk egyértelmûen. Segítsük a moderátort a probléma megoldásában. Mindannyiunk érdeke az, hogy a problémák - mindenki megelégedésére - mielõbb megoldódjanak és ne eszkalálódjanak.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Hőség, záporok, zivatarok, minden, ami csak belefér!
Időjárás-változás | 2025-07-23 14:45
Szabályzat