Bioszféra

Fülöpnek nevezték el a helyiek. Az egyébként Spanyolországban született gólya a 7. vagy a 8. telét töltötte B.keresztúron. Többször láttam már én is.

Na mibõl lesz a cserebogár? Az ágon függõ "pajorok" ;
Link
És az eredmény 10 nap múlva;
Link
Lila akác. A virág kép egyik tavasszal a cseresznye sziromhullása környékén készült, Április 23 felé. Most meg egy hónappal szinte elõbb vagyunk.
A cseresznye is kifakadt ma, a napsütötte oldalon;
Link

Csak ahogy érzem, lesz itt még "visszarendezõdés" ahogy Szeke írta. De ne legyen igaz, kis lehûlés a + plusz tartományban még nem okozhat bajt. A hûvös éjjelek majd hozzák a "visszarendezõdést", és mégis majd csak május 20 után kezd érni. Persze kivételek lehetnek, lehet hogy pont ez az elõrehaladott állapot lesz különleges ez évben.

Bezzeg régen (tavaly):
2013.03.23.: Link
2014.03.22.: Link Link

A globális felmelegedés miatt át kell õket keresztelni márciusi cserebogarakra!

Egy kicsit nem korai, hogy már elõjöttek a cserebogarak? Elvégre a májusi cserebogárnak májusban kellene elõjönnie, vagy rosszul tudom?

Januárban Bodrogkeresztúrban mértünk, és az egyik fészekben ott álldogált egy gólya... úgy látszik van, amelyik inkább áttelel, mint hogy repüljön sok ezer km-t. Gondolom talál elég táplálékot télen is, a hideg meg annyira nem zavarja (?).

Az elsõ gólya Link Link

Nekem a buszos pályafutásom alatt eddig 2 madár koppant a szélvédõn. Pedig városban poroszkálok. Egyszer egy rigó nézte el. Emelkedõn cammogtam felfele õ pedig szembõl rongyolt nem kis sebességgel. Gondolom a busz mellett akart elsuhanni de elmérte magát szegény. Lepattant a szélvédõ szélén. Második alkalommal megint csak kis sebességnél egy csapat veréb gondolta hogy az orrom elõtt suhan át. Egynek nem jött össze. Az is a szélvédõ sarkán koppant.

Amúgy városban jellemzõen a rigók meg a verebek, de mintha direkt csinálnák. Rigók 40cm-rel az út felett a legnagyobb forgalomba repülnek keresztül. Verebek meg csapatostól repülnek át az úton. Egy helyen szinte mintha sportot ûznének belõle ki mennyire übereli a másikat. Bervának megyek le a sínek után ott állandóan van vagy 20-30 veréb. Elõttem 30m-rel átrepülnek nyugtáztam, majd kb 4-5m-re elõttem vissza. Azt hittem már többször hogy vagy 2-t tuti elnyomtam mert már alattam repülnek át de nem. 2 év alatt még nem láttam ott tetemet.

40-55 km/óra, olyan helyen, ahol erdõs,fás a terep.
Kigyós-Gárgyán felé haladva mindig lassítok,(40-50) ha madarak szedegetnek az út mellett.
Idáig egy vadgalamb durrant a szélvédõn 20éve-85 km/ó mellett,Balaton felé menet Tamási környékén.

Az emlõsökbõl kihagytad a rókát. Holott -legalábbis tapasztalatom szerint- a vadon élõ emlõsök közül ez végzi leggyakrabban az autókerekek alatt.
A háziállatok közül messze leggyakoribb áldozat a macska. Macskát már nekem is sikerült "kivasalnom" -mégpedig 2 alkalommal a 25 éves autóvezetõ gyakorlatomban.
Kutya, legalábbis a macskához képest, feltûnõen ritkán kerül autó alá.
Ragadozó madarat -egerészölyvet, baglyot- elütni sem megy ritkaságszámba. Viszont a varjút szinte lehetetlen elnyalni, ezzel egyetértek. Rendkívül óvatos, okos és ügyes.

Ha nagyságrendi statisztikát lehetne készíteni: az elgázolt madarak legtöbbje fácán, utána a veréb. Gerle, galamb, fecske csak viharos szelek alatt esnek áldozatul az autóknak. Ragadozó madarak csak a prédáról felrepülve, varjú pedig sosem.
Emlõsök: nyúl, macska, kutya a sorrend, a kisebb testûek között kiemelkedõ a hörcsög, legalább is észlelhetõség szempontjából. Nem túl sûrûn találkoztam mozgásban levõ egerekkel, patkányokkal sem. A rágcsálóknál nem a napközbeni mozgásuk, hanem a vonulásuk alkalmával keresztezik az utakat.

Szerintem hallották illészolika államtitkárunk valamelyik nyilatkozatát a környezetvédelmi témák egyikérõl és kollektív öngyilkosságot követtek el

Komolyabbra fordítva: Már vagy 20 éve megteszem autóval az évi 40 ezer km-t. Összességében nagyon kevés ragadozót, ölyvet, baglyot láttam kivasalva. Én egyet ölyvet ütöttem el, az is valamilyen prédáról repült fel az út mellõl, egyébként még veszélyes távolságra sem közelítettem meg õket. A tippem: Tömeges egér - pocok stb. vonulás, ami miatt az ölyvek zsákmányra csapva sem látnak, sem hallanak. Amelyik héja a gerlével küzdött, simán elgázolhattam volna.

Szerk: a tömeges egérvonuláskor nem csak az ölyvek bolondulnak meg, hanem a harcsák is. Ha az egereknek nem akadály egy vízfolyás, egy autópálya sem lehet az.

Igen, az volt a másik tippem. Sajnos ilyen téren elég laikus vagyok.

De azért mentségemre szolgáljon, hogy nagyon hasonlít a c-betûs lepkére is.

Nagy rókalepke: Link
C-betûs lepke: Link

Lehet hogy a békákra mentek-csaptak rá. Jó lenne az autópályák bizonyos szakaszán ún. állati átkelõhelyet kijelölni. (Jövõ idõ...)

A c-betûsöd nagy rókalepke (Nymphalis polychloros).

Másfél hete az M3-ason autózva kb 30 elütött egerészölyvet láttam. Az oké, hogy õk mindig ott tanyáznak az út menti oszlopokon, de ennyi kivasalt példányt szerintem az elmúlt 10 évben nem láttam összesen. Vagy csak nem figyeltem?

Tegnap reggel Szarvasnál a 44. úton messzirõl láttam egy csapkodó szárnyat. Gondoltam, hogy egy kivasalt félholt fácán, vagy tyúk haláltusáját látom, vagy a viharos szél mozgatja egy tetem szárnyát. Nem hajtottam át felette, kikerültem. Amikor mellé értem, elõször egy héja, majd egy balkáni gerle szállt fel. Saját magára életveszélyes helyszínt választott a héja a zsákmányejtésre. Ha egy kamion jön, az nem kerüli ki és megriadva összetöri magát az alvázon.

A hétvégén én is láttam pár szép lepkét, fotózni viszont csak kettõt sikerült belõlük:

C-betûs lepke: Link
Nappali pávaszem: Link

No és persze bodobácsok nálam is. Tömegjelenettel... : Link

Bubu hát ilyesmit a legidõsebb fiam is mondott már Ugyanis hozott nekem (paprika paradicsom retek stb) kiskerti vetõmagokat de nem ültettem el mert valamiféle "aeroponikus-hidroponikus" rendszeren töröm a fejem, ami télen-nyáron folyamatosan mehet akár a házban is (mint a világûrben) mert a kiskerti növények (hagyma, retek, póréhagyma stb.) nem foglalnak szobanövénynél nagyobb helyet és "jó folyamatszervezésben" ciklikusan pótolhatom amit megeszek Na erre mondta hogy nem érti miért akarok "NASA fitotront" csinálni ahelyett hogy egyszerûen elvetném a kertben Azért mert a kiskerti veteményt módszeresen tönkreteszi a kutya, vakond és a rovarok, elverheti a jég... A kutya ellen keríteni kell vagy védekezésül üvegházat fóliát telepíthetnék csakhogy erre már engedélyt kell kérni (kb. annyi pénzért amennyit az éves zöldségfogyasztásomra költök). A telkek között "ingázó" (ide-oda átkergetett) vakondok ellen vakondhálót leásni "babrásabb" mint "szobanövényként" nevelni elõszobában vagy az erkélyen kavicságyon. Mi történhet és mit veszthetek? Vagy sikerül vagy sem és énekelhetik rám: "sárgarépa, petrezselyem rohadt tök nyílik az ablakában" Mivel eddig is a boltban vettem zöldséget, ez csupán "szobanövény-kísérlet" leutánzom a szûk helyre bezártan élõ növénytermesztõ ûrhajósokat. Mivel nem eladásra "termelek" esetleg engem is ellát télen-nyáron reményeim szerint "körforgásban megújulva" a rendszer
A fotón mutatott három "sírból visszahozott" répafej is mesterséges világítást kap és milyen szépen huzakodnak - amennyiben esetleg még magot is hoznak, azokat is elültetem

Hu.úúú.!
Köszönjük a legrészletesebb leírást! Akela; neked a ISS.-állomáson lenne a helyed, pár hónapig a neylonzacskós, cserepes növényekkel,bogarakkal, és a mûszaki apparátusoddal együtt!
Üdv. a jelenben.

CCA_ korrigálom magam kicsit kutakodtam a neten, az bizonyos hogy nem macskabagoly hallatja
Noli védelmében elõrebocsátom, én csak a pontosan egymásra következõ azonos idõtartamú hangokat említettem, de azt NEM hogy mély hangok, ezért ítélhette csak szóbeli leírás után macskabagolynak.
Vélhetõen LAM "nyerte a hangszórót" Ugyanezt a hangot itt hallva, a terepviszonyok (síkság, ritkás elszórt facsoportok) miatt nem sejtem miként keveredhetett és telepedhetett meg errefelé is hiszen az uráli bagoly elterjedt faj ugyan a Kárpátok bükköseiben és fenyveseiben, Magyarországon fõként a Zempléni-hegység bükköseiben fészkel rendszeresen, olykor az Északi-középhegység más erdeiben is költ. Leírása, hangja: Link (hangja a lap alján)
A macskabagolyról: Link hát bizony egész más hangfekvés
Egyébként sokféle bagolyhang található a neten a világ minden tájáról, akár egy nap is rámehetne az európai elterjedésük alapján szóba hozható összes faj hangjának azonosítására Tévedésemért "kárpótlásul" néhány szép bagolykép: Link

Szombat délelõtt párommal megjártuk a Sötétvölgy - Szekszárd(Remete kápolna) túrát.
Sajnos ,nem sajnos vadakkal nem találkoztunk, pedig már 8.30-kor útnak indultunk.Ellenben rengeteg bodobács,méh,dongó,lepke mutatta meg magát.
Bodobácsokról sikerült 1 képet is készíteni:
Link

Szervusztok fórumkollegák, jó ideje nem jöttem (paralel két fiamnak is besegítek most számítógépes szoftverfejlesztésben ill. számukra idõrabló adatgyûjtõ munkákkal), látom "nagy élet" van a "kávé+pipa filóim" nélkül is a fórumon Saját kedvteléseim erõsen háttérbe szorulnak még kb. szeptemberig, de néha bemutatok ezt-azt Tíz éve itt vagyok, nem hagyom el a fórumot amig a szívem fel nem mondja a szolgálatot
Lentebb már említettem, a "haldokló növények feltámasztására" két éve elkezdett próbálkozásaim újrakezdtem, kidolgoztam rá a "technikát". Jelen esetben a levágott, szemétbe kerülõ sárgarépa fejekkel "kísérletezek" (hûtõben-nejlonzacskóban-szemétbe dobva makacsul hajtásokat indító levágott fejeket konzervtetõben kihajtatom, megerõsödve elültetem):

Link (korábbiak)
Közeledik a Tavasz, minden zöldül, a madarak "ezerrel" énekelnek és a rovarok is érzik:

(Csak hevenyészett mobilfotó, mire rákészültem a "nagygépes makrózásra" elrepültek)
Bagolyhang: Nano* a környékemen csak kuvik és macskabagoly él. Amikor pontosan ugyanilyen a hangokat hallottam éjjel, akkor Noli úgy határozta meg hangról hogy macskabagoly (azóta is itt huhog nem messze tõlem, ugyanilyen "katonás" ütemben ). "Urálit" még nem hallottam errefelé.
Akácos: bár ez üdülõövezet mértanilag szabályos kertekkel, de a szabad és mûvelés alatt álló területeken mindenféle fa van, ám akácfát nem látok. Lehet hogy irtják mint én nemrég a ki tudja honnan kertembe pottyant nagytövises (állítólag helytelen használni a "krisztustövise" nevet) akácot.
Bubu: szép közelfotó GRAT Mikor a sajátjaim metszettem levágtam néhány rügyes gallyat is véletlen. Sajnáltam eldobni õket, egyszerûen beleduggattam egy balkonládába õket és megfogantak (ha virágot is hoznak, hozom róluk a fotókat)
Saladiense kollega még nem láttam jellegzetes nicked, üdvözöllek a Bioszféra fórumon LAM fórumkollegával folytatott eszmecseréd megítélve határozott stílusban (végzettséged nem ismerjük) megalapozottnak érzékelhetõ véleményt adsz közre, DE szíves tájékoztatásul közlöm hogy a nickek mögött nagy tudású komoly szakemberek (IS) vannak (meteorológus, csillagász, ökológus, mezõgazdász, erdész nem sorolom) nem tudhatod mikor "rúgsz kõbe" ha az õ területükre "tévedsz" Tudom, mert én is erõsen hajlamos vagyok a polémiára olyan területen is amiben laikus vagyok és csak internetrõl szerzek infót ("kõkemény" okos nagy tudású vitapartnerek)
Jó napot jó kedvet Metnet/Bioszféra

Szarvas, Kákafoki holtág:
A bodorkák leívtak, legalábbis már nem látom õket a part menti hínárosokban. Egy idõben ívnak a süllõkkel, ezek szerint a süllõívásnak is a végénél járhatunk.

Ludak;
Link

Visszatérve az orgona képemre, meglepõ, hogy olyan részleteket is látni, amit szabad szemmel nem vettem észre; a hajszálnál is vékonyabb pók hálót!(nagyítás-klikk) laza
A csont fehér házfal pedig szép derítést adott a pikkely levélkéknek.
Link

Idén elõször láttam Csuszt!

Én ma sétáltam egy jót a Bükkben barátnõmmel de most sem találtam. Pirosló hunyort nagyon sokat. ibolyákat, pár tüdõfüvet illetve a Fekete-len forrás környékén megszámlálhatatlan mennyiségben csillagvirágot. továbbá odvas keltikék vannak már szép számmal.

Sajnos bár ez várható volt a nagy szárazság miatt, egyik forrás sem mûködött (fekete-len, imó-kõ ). A vöröskõi-forrást nem tudom még de gyanítom az is inaktív.

Szerintem nem titok az élõhelye ..fõleg nem a helyieknek ..egyébként megtalálható a szakirodalomban viszonylag könnyedén..Gombos-hegyi Kálvária domján érdemes szétnézned, ha arra jársz kellõ idõben..ez a Zimmermann-köki azért is érdekes, mert korábban a hegyi kökörcsin változataként ismerték, de a genetikai vizsgálatok alapán ma már önálló taxon..az intogresszió fogalma itt is érvényesült..

..a hangja alapján inkább Uráli, de az élõhely alapján inkább Uhu. Patt. Keleti barátunk nem igazán kedveli a cseres-akácos vidékeket, sokkal inkább a katedrális csendû és magányú zordabb bükkösöket. De kiváncsi vagyok mint mondanak (és mondanak-e?) az okosok ..

Ha tudsz esetleg pontosabb helyszínt, akkor örömmel venném (pü-ben), egyszer megpillantanám õket.

Köszönöm, akkor továbbra is holtpont van, mert a cimborámmal épp e két faj között nem tudtunk dönteni Õ mondta az uhut, én pedig az urálit. Bepróbálkozok az MME-nél, hátha...

Nem mintha lényeges lenne, de a f.h Csömör

Lehet,hogy a kis szõrgombocók azért már ott lapultak.Nem könnyû õket észrevenni.

Amit fotóztam az egy 100-130 tõbõl álló állomány, kb. 50-70 négyzetméteren. Egy északnyugatnak lefutó száraz aszóvölgy völgyfõjének legfelsõ peremén. A perem felett már a laposabb, fennsíkszerû, dolomitos, fátlan tetõfelszínek húzódnak. Néhány csokor a völgyfõ és a perem átmeneti részén, ahol nagyobb a besugárzás, már a fényképen látható teljes pompájában virágzott, de a többségét még alig lehet kibogarászni a dolomitgyep közül. A fénykép helyszínétõl néhány száz méterre, de már erõsen délies kitettséggel a fekete kökörcsineknek is van egy 40-50-es kis állománya, de azok még "sehol semmi" állapotban várnak.

Kess: szépek!Jól látható rajta, hogy miért kökörcsin a kökörcsin. A "kök" ótürk szó a kék színt jelenti. Egyébként tõled nem messze Hercegkúton egy különleges kökörcsin faj is bontogatja már ilyenkor a szirmait, a Zimmermann-kökörcsin.

Nola:Ellenfényben is gyönyörû a leány !

Tegnap én is lefotóztam néhány kökörcsint. (Tavaly, ugyanitt 03.08-10-e, míg idén 02.28-03.01. környékén nyíltak az elsõk - nem túl jelentõs számú egyed alkotta teleprõl van szó egyébként): Link Link Link
tavaszi héricsek: Link

Ugyanaz hozzájuk hajolva Link

Bocs Dávid, LAM utolsó képére szerettem volna válaszolni. Kijöttem a gyakorlatból...

Én ma voltam az Eged tövében. Felsétáltam egy darabon de ott ahol tavaly tele volt most semmi. Mondjuk elég száraz a talaj. Pár ibolyával futottam össze de kökörcsin semmi. Lehet fentebb vannak. Szombaton futottam bele pár tõ csillagvirágba, illetve a mai túrám során találkoztam a naposabb domboldalakon tavaszi kankalinnal.

Habár kora tavaszi aszpektusukban kopárnak tûnnek még messzirõl a fajgazdag dolomitkopárok Csákvár felett, a vértesi Haraszt-hegyen...
Link
Link
...azért a gyepszinten a leányok már táncot járnak a böjti szelekben..
Link
De mindez csak hozzájuk hajolva élhetõ át...emberi léptékkel..
Link

Nano koma, szerintem fogtál egy urálit Bár nem tudom mennyi középhegységi bükkös húzódik körülötted. Uhunak egy kicsit élesebb, reszelõsebb a hangja.De a fene tudja.
Királyrét felett a Nagy-Vasfazék-völgyben, márciusban igen hasonló alt koncert megy.
Itt mindig érdemes kutakodni. Túl sok hazai bagoly fajunk nincs + néhány ideiglenes vendég.
Link

Nem ismertem õket, köszönöm a beazonosításukat! (Vörös rókalepke egyébként szép számmal elõfordul itt.)

Bölke: Egész pontosan itt: Link A többi Tokajban.

Szarvas: A szomszéd gátõrházban a behordott tûzifa mellett láttam meg egy kb. 5 mm-es ízeltlábú szörnyeteget. Hirtelen ötlettõl vezérelve nem tapostam szét, hanem egy papír zsebkendõvel megfogtam a gátõrasszonyság sipákolása mellett. A vaksi szemem által közvetített leírás: Nem túl karcsú, a testet ellipszis alakúnak láttam, szélesség/hossz kb. 1/3,5. Amiért horrorfilmbe illõ, járólábai mellett két "hatalmas" ollós lába is volt, amit láthatóan fenyegetésként nyújtogatott és nyitogatta ollóit. Guglival késõbb az azonosítással az álskorpiókig jutottam.
Sajnálom, hogy Lord Akelának nincs legalább rásegítõ kandalló fûtése: A pókokon kívül a tûzifából elõbújó közeli-távoli rokonságukról is készíthetne jó képeket.

Szép tavaszt, "látó" szemmel mindenkinek!

Üdvözletem a Bioszféra népének! Segítségeteket kérem egy bagoly(?) meghatározásában. Második napja hallom hajnalban a környéken a huhogását, de nem találtam olyan referenciahangot a neten, ami egyezne vele. Egy telefonos felvételt tudtam csak csinálni, de a lényeg szerintem jól hallható Link Elõre is köszönöm a segítséget
(Sajnos a hajnal fél 4-kor az utcán a távolban ordítozó ittas tinipicsák hangját nem tudtam kiszûrni )

Ha esetleg nem ismernéd õket: a szitakötõd Sympecma fusca (erdei rabló - tényleg ez a magyar neve ),az egyetlen hazai imágó alakban telelõ szita. A lepkéd meg Nymphalis xanthomelas (vörös rókalepke), felettébb jó megfigyelés. Egy elõzõ tokaji képeden is már szerepelt.

De jó nézegetni ezeket a tavaszi képeket!
Én is megosztok párat, ha nem gond: Link

A faliakácos kép merre készült? Nagyon mókás. Ezek az utcaképek annyira jellemzõek arrafelé, engem Mádra, Tállyára emlékeztet

Egy sejtelmes. Link
----
állatvilág:
Link Link Link
növényvilág:
Link Link Link Link Link
Link Link Link Link
faliakác:
Link Link Link Link

Kinéztünk Velencei hg-be, és a som már virágzik.

Floo! Te nagyon figyeled a természetet a kertedben is, arra lennék majd kíváncsi, hogy ez az enyhe tél több kértevõvel fog majd járni, vagy nem. Mert én azt tapasztaltam, hogy nagy összefüggés nincsen, bár én csak két éve foglalkozom jobban gyümölccsel-zöldséggel (persze egyelõre amatõr szinten).

Hóvirágos út Link Link
Aranyvesszõ Link Link Link
Nárcisz Link Link

Megnézem feltétlen. 1 hetet még várni kell vele szerintem. Nagyon nem is kell kapaszkodni felfele. Van a tanösvény ami Eger felõl megy nyílegyenesen felfele ott a tájékoztató tábla után már össze lehet futni velük. Amúgy tavasszal az egri oldal gyönyörû. Nagyezerjófû, Pázsitos és magyar nõszirom , bíboros kosbor, leánykökörcsin, pacsirtafû, harangvirágok széles skálája

Terem is a kiwi úton-útfélen: Link Bocs...

Viccet félretéve: való igaz, hogy a mediterrán növények az itteni telet lazán átvészelnék. Az abszolút hidegrekord -16°C, átlagos teleken nem is megy -10°C alá a hõmérséklet. A mostani, enyhe tél során pedig -4°C volt a leghidegebb. Hogy mi tud itt termést hozni, az már más kérdés. A cseresznyének még épp hozzá a nyár (augusztusban érik), sok más (pl. barack) már esélytelen, és hol vagyunk még akkor a mediterrán világtól.


Mindenestre idén sokkal korábban tavaszodik, mint tavaly. Kíváncsi vagyok, mikor fognak az erdõk kizöldülni; szinte kizárt, hogy május 1-jén még teljesen kopaszak legyenek a fák, mint tavaly.

Ha nem is mediterrán, de a partvidék ugyanolyan USDA zónában van, mint a mediterrán vidék Link
A térkép kinagyítható, kattints Norvégiára!