Kérdések és válaszok

Köszönöm.

Elvileg lehetne venni jogot az Eumetsat-tól,ami 3 évre szól,valamint mûholdvevõt és a David Taylor-féle programot hozzá. 4 éve kb. 100ezer Ft-os kiadást jelentett volna. Ma már lehet,hogy valamivel olcsóbb.

Éppen ezek miatt kaptam rá a témára. Jóféle kompozitok ezek. Sok minden kiolvasható belõle. De hát majd 2023-ban talán Köszönöm a válaszokat!

Sajnos csak archív felvételeket lehet találni az Eumetsat oldalán ebben a tartományban:Link

Attól tartok,hogy ezt a zivatar kompozitképet nem lehet elérni az Eumetsat oldalán.
2006-ban még a Nemoc Navy oldalán elérhetõ volt elég jó felbontásban és negyedórás idõlépcsõben,de mára csak a U.S. Army hivatásos katonáinak van hozzáférése tudtommal. Számunkra csak a fõterminusokban és gyenge felbontásban adják:Link

Köszönöm, de ez "csak" WV6.2, WV7.3, IR9.7 és IR10.8-bõl áll.
Hasonlókat!

Nem tudom belinkelni, de megadom a webcimet. Ime:
oiswww.eumetsat.org/IPPS/html/MSG/RGB/AIRMASS/FULLDISC
A nagybetûk számitanak. Az egész félgömb látszik. A többit a honlapról megtudod. Pl. nagyobb képfelbontásra lehetõség van, mougóképekre is, és Közép-Európa is közelithetõ. Sok sikert.
Szép napot!

Ritkán látok linket egy-egy Európa RGB kompozit (WV6.2-WV7.3, IR3.9-IR10.8, NIR1.6-VIS0.6) mûholdképhez. Azt meg tudná nekem adni valaki? Köszönöm!
Külön-külön megvan az Eumetsat oldalán is, de kompozitként nem találom, pedig láttam már. Színre így néz ki: Link

Link
innen le lehet tölteni PDF formátumban.és ilyen cím alatt: Alapvetõ ismertetõ a szupercella.hu konvektív paramétereirõl
A piros rész a lényeg

Az emagrammokat hogy kell értelmezni, van errõl valahol egy részletes leírás? A piros rész mit jelent? Link

Sziasztok!
Tudja valaki, hogy mi lett azzal a linkkel, ami az északi hemiszféra jég és hóborítottságát mutatta? Azt hiszem 80-tól datálódik. Mindig a google-be írtam be annyit, hogy "http//:igloo" Erre kidobta a linket, talán daily artic, vagy valami ilyesmi. Na a lényeg, hogy nincs meg. Legalább is nem találom. Elõre is köszönöm a segítséget!
Szóval az nem link, csak nem tudom kivenni!

Meglátszik, hogy történészek írták...

Ennek a Földtörténet fejezete is szörnyû, tovább már nem bírtam olvasni...

Jááááááááááj, Tejóisten, no ezt az irományt asszem ki kell elemezni, ekkora ökörségeket!
Köszönöm!

Nekem már van sorrendem Igaz a megfigyelés a WRF-nél elég ritkás, de véleményem szerint frontok érkezésénél a WRF megbízhatóbb az MM5-nél. Amikor helyi hatások alakítják az idõjárást, akkor pedig az MM5 mindig közelebb szokott állni a valósághoz. Igaz, ez nem is sorrend volt

Én személy szerint örülök a mostani felállásnak, lévén az MM5 széltérképet átvitt értelemben konvektív csapadéktérképnek is tekinthetjük. Így aztán most 2 különbözõ modellen tudjuk követni a konvektív cellák várható kialakulási területeit.

Eddigi tapasztalataim alapján nem állítanék fel sorrendet a kettõ között, van amikor az egyik, van amikor a másik jön be jobban.

Elkezdtem keresgélni neten gugli segítségével és rábukkantam egy olyan oldalra, amely egy táblázatban megmutatja azt, hogy Zalaegerszegen mennyi a nyári és a hõségnapok száma (havi lebontásban), íme: Link (5. táblázat, görgess le egy kicsit és megtalálod)
Különbözõ honlapokon még találtam további 2 városról adatokat:
Békéscsaba: - hõségnapok száma: 23
(- nyári napok száma: 84)
Budapest: - hõségnapok száma (1971-2000): 21
(nyári napok átlagos számáról itt hirtelenjében nem találtam infót)
Ennyi, remélem tudtam valamicskét segíteni.

Azt szeretném megkérdezni, hogy van-e a neten olyan adatsor, ahol megvan, hogy hol mennyi hõégnap van egy évben, vagy esetleg a három nyári hónapra lebontva?
Köszönöm!

"Ha az egész eget felhõ fedi, az égbolt nem látszik ki"
Borult eget kell észlelni. Ha a felhõkön átsüt a Nap, akkor az valószínûleg Cirrostratus felhõ, esetleg Cirrus, még inkább esetleg Altostratus

Borult. Erosen felhos csakis akkor, ha latszik az eg kekje vhol (felhozet nelkul).

Ha az egész eget felhõ fedi, az égbolt nem látszik ki, de a felhõkön átsüt a nap, átlátszik rajta a nap korongja, akkor azt erõsen felhõsnek vagy borultnak kell beészlelni?

Azt szeretném kérdezni, hogy volt a met.hu-n a képeknél eddig a csapadék elõrejelzés térkép, az volt az MM5, erre most van egy csapadék és áramvonal térkép, de ez meg WRF.
Hova tûnt az MM5, jobb-e a WRF, vagy most ki kivel van?
Köszönöm a választ!

"Gyöngyvillám"-jelenség, amikor a fõcsatorna apróbb darabokra, többnyire kis gömbökre (gyöngyök) szakad és úgy halványul el. Nem tudom, hogy ez fotón látszik-e, mindenesetre videón jól néz ki...

Hány újrakisülés a legtöbb, amit te(i) láttál (láttatok) eddig? Én csiptem már el 6-7 újra felvillanást is, egyazon kisülési fõcsatornán belül.

Ezzel egyet értek, nem erre gondoltam. Ez a jelenség legszebb része mikor szinte van idõd lenyomni a gépet, mikor meglátod a villámlást, és a végén mintha darabokra szakadna a fõcsatorna. Nagyon fain jelenség

Igazad van. Feladom.

Ez teljesen más, mint amit a druszád kérdezett. Szép magyarsággal ez a "return stroke" ( Link ) amit mindig egy második elõkisülés (dart leader) indít. De az ugyanaz a csatorna és nem látszik külön a képeken

Matematikával nem kivánom terhelni az olvasót.
Geresdi István Professzor úr Felhõfizika könyvének (Dialóg Campus kiadó, Budapest-Pécs, 2004.) Zivatarfelhõk c. fejezetében a következõket irja a 239. oldalon: "Egy-egy villámcsatornában egymás után többször is létrejöhet fõkisülés. A fõkisülést ebben az esetben is elõkisülés elõzi meg, ami újra ionizálja a villámcsatornát. Néha elõfordul, hogy 30-40 kisülési ciklus is végbemegy ugyanabban a villámcsatornában. Mivel a kisülési folyamatok nagyon gyorsan játszódnak le (az elõkisülés elõször kb. 0,01 s, késõbb ennél százszor rövidebb ideig, a fõkisülés pedig mindössze 10 a minusz negyedik - 10 a minusz ötödik hatványon s-ig tart), a 30-40 egymást követõ kisülés is csak 1-2 másodõercig tart."

Lehet, végülis ha nem elég nagy (széles) a torony, és mondjuk alacsony a felhõalap, akkor könnyen lehet, hogy a felszín és a felhõalap között elõbb túllépi a feszültség a kritikus értéket, mint a felhõalap és a felhõtorony között. Én is láttam ilyet még tavaly, de tapasztalataim szerint ez igen ritka, és leginkább a gyorsan növõ, karcsú Cb-knél fordul elõ. Ugyanis a kicsi pozitív töltéseket a feláramlás túl gyorsan fölviszi a toronyba, míg a nehéz negatívok nagyon lent maradhatnak.
Nem egyszerû ez az egész, az biztos .

Gondolom a dart leader -rõl beszélsz, de az meg más. Ha nem, akkor leírhatnád részletesen is, hogy mi is váltaja ki újra a fõkisülést a már rekombinálódott csatorna helyén, mert nekem nem tiszta amit írtál. Ksözönöm.

Attila, kérdésedre - az ikervillámok problémájára - válasz lehet az alábbi elmélet.
Elektromos tér jelenlétében a közismerten rendezetlen hõmozgásra egy, az elektromos tér irányával párhuzamos mozgás szuperponálódik. Ez - pár másodperces kihagyással - elõidézhet egy, az elõzõvel azonos vonalú/görbületû újabb villámlást.

Senkit nem akarok megbántani, de maga a jelenség magyarázata a véletlennel elég blõd. Mint tudjuk véletlenek nincsenek, mindennek oka okozata és következménye van, mely számos dologtól függ. Én erre lennék kíváncsi. A jelenség magyarázatára egy puszta megfigyelõ nem fog teljes választ adni, nekem is csak sejtéseim vannak ezzel kapcsolatban, hiába a több éves, évtizedes megfigyelés. Jó pár szakértõvel is beszéltem már ezzel, akiket szintén érdekel a válasz, de a pontos okára õk is csak tippelni tudtak. Azért dobtam fel ezt a kérdést, mert soha nem lehet tudni, hogy ki ül a gép mögött! Ennek ellenére minden épkézláb elmélet segíthet a jelenség magyarázatában. Az hogy mi tökéletesen egyforma és mi nagyban hasonló azt most ne vitassuk. Az egypetéjû ikrek sem teljesen egyformák, hanem nagyban hasonlóak! Vannak testvérek (akár több év különbséggel) akik nagyon hasonlítanak egymásra, annak is oka van, nem véletlen !!!

Ó jajjj! Tudod mit!? Nem véletlen. A sors keze írányítja az elõkisüléseket. Most pedig megyek és mélyebbre dugom a fejem a homokba.

Ha meg tényleg nem egyformák, akkor mi kérdés?

Ami roppant érdekes volt a 18.-i viharban, hogy szemvillanás alatt nõtt egy brutális torony, és kapásból csak lecsapókkal indított, gyakorlatilag az egész rendszer ott tanyázott felettünk és kizárólag lecsapókkal ostromolt minket, vagyis a környékünket

Persze ráfoghatjuk puszta véletlenre, homokba dughatjuk a fejünket.
Ne a tökéletes tükörképet keressétek, hisz a villám kiterjedése és a megfigyelõ pont tovább bontja a hasonlóságot. Szerintem nincs két egyforma villám, viszont az adott idõben egymást követõen feltünnek nagyon hasonló villám párok. Rengeteg villámot fényképeztem és rengeteg párt is. Puszta véletlen, akkor lehetne 2 perc múlva is, adott helyrõl, de általában ilyenkorra már megint más formák jelennek meg. Ismerem a villám fizikáját, és lehet hogy az adott légköri helyzet hasonló csatornákat produkál, de szerintem nem a véletlen mûve! Az ellentétes struktúra a polaritással is összefügghet. És még sose sikerült két egyforma párt fényképeznem egyetlen zivatrból sem! Na ennyit a véletlenrõl!

Értem. Ismét köszönöm. Azért fogalmaztam úgy, mert nyilvánvalóan a levegõ hõmérsékletét akarják megállapítani, azt pedig a sugárzási adatokból származtatják, ami alapvetõen felszínhõmérsékletet jelent, amibõl származtatják aztán a léghõmérsékletet (ha egyáltalán ezt meg akarják vizsgálni, de gondolom csak meg akarják...). Viszont ebbõl is látszik, hogy a mérést gyakorlatilag egy származtatott adatból származtatják, azaz viszonylag nagy a pontatlanság veszélye, ahogy Te is írtad.

Az utolsó kérdésedre annyit tudok mondani, hogy a töltésszétválasztódás ott a legaktívabb, ahol a leggyakoribbak az ütközések a csapadékelemek között. Ez a Cb fejlõdésének elején inkább a magasabb részeire jellemzõ, hiszen a még kicsi csapadékelemek csak magasabban kezdenek el visszahullani. Ezért az elsõ villámok szinte mindig toronyvillámok.
Ezenkívül, ha van valamennyi szélnyírás, akkor a feláramlás és a leáramlás határán lesz igen intenzív a töltésszétválasztás, ezért késõbb alacsonyabban is megjelennek a felhõvillámok, leggyakrabban a csapadéksáv és a feláramlás között ívelnek.
A lecsapókhoz kicsit kiterjedtebb csapadéksáv kell, ahol közelebb van a felszín, mint a feláramlás, vagy a felszínen valami csúcsos van, ahol az ellenkezõ töltések felhalmozódnak.

Link Itt több helyen is elõkerül a téma, de fõleg a legutolsó, "Légköri Elekrtomosság" foglalkozik vele.

Hááát, sok eszmecsre ebbõl nem lesz Ahogy Zolesz is írta, egyszerû véletlenek. És valljuk be, azért nem is annyira tükörképek ezek. Inkább egymáshoz közeli ill. egymáshoz közel látszó villámok, melyeket egy nagyobb töltésgóc jelenléte is létrehozhat.

Hát... a névleges pontossága szárazföld felett azt hiszem, 1 °C, a felszínhõmérséklethez képest. A léghõmérséklethez képest 1-1 adat eléggé eltérhet (akár 10 °C-kkal), de az összkép (mondjuk egy területi eloszlás) elég jó. Viszont fontos tudni, milyen évszakról és napszakról beszélünk, más az eltérés mondjuk télen és nyáron.
A szegediek azt hallottam, csinálnak valami olyat, hogy autós és repülõs méréseket számítanak át egymásba, de hogy ehhez mennyi adat áll rendelkezésükre, azt nem tudom.
De nem is feltétlenül kell korrigálni, mert ez nem rosszabb, hanem más adat. Nem jól írod: "sugárzási adatokból származtatott hozzávetõleges léghõmérséklet", ez nem léghõmérséklet, hanem felszínhõmérséklet.

Elõször is nem vagyok szakértõ, de villámvideós létemre, én is megfigyeltem már néhányszor ezt a jelenséget. Elõször (a képek nélkül) valami optikai illúzióra (betükrözõdés) gondoltam, de látva a képeket, szerintem akár nagyon egyszerû is lehet a magyarázat. A villámok csak hasonlitanak egymáshoz, semmilyen más kapcsolatot nem látok közöttük. Pár képeden tisztán látszik, hogy a villámok nem is egy sikban vannak (hanem pl. egymás mögött). A villám is olyan, mint mi, emberek: hasonlitunk egymásra, de mind különbözõek vagyunk. De hogy mégis megpróbáljak adni valami magyarázatot: a lecsapó villámok mindig ott alakulnak ki, ahol a legnagyobb az elektromos töltés felhalmozódás, általában a felhõ alapjánál (tehát az alsõ felén). Ha túl sok a töltés, akkor akár két villám is kialakulhat, néha egyazon idõben, egymáshoz nagyon közel! Angolosan ezek amolyan "hot spot"-ok, ahol a legnagyobb eséllyel kicsap az elõvillám a felhõbõl. A további hasonlóság szerintem már csak a véletlen mûve...

Mellesleg a fantasztikus nagy záridõs fényképeiden remekül látszik a felhõ "villámlenyomata", vagyis ahonnan kicsapnak a villámok a felhõkbõl, bizonyos haladási irányban. Mintha egy útvonalat követnének a lecsapók. Ahogy mozognak a felhõk (adott irányba), úgy a "hot spotok" is eggyütt mozognak a felhõalappal.

Az engem is érdekelne, hogy egy Cb-ben mikor alakulnak ki a felhõvillámok és mikor lecsapók?

Bizony, a növények elfagyása vagy nem fagyása a városokban nagyon jó módszer, mivel annyi meteorológiai állomás nincs, mint ahány növényi indikátor.
Persze ezekkel is vigyázni kell, és megfelelõ óvatossággal, odafigyeléssel kezelve lehet így vizsgálódni, de a nagyfokú változatosságra mindenképpen rávilágít.
Például marhára érdekelne, hogy: egy város sûrûn beépített, völgyi részében komoly hõszigethatás van. A dombokról a város völgyi részébe belefolyó és alul összegyûlõ hideg hol helyezkedik el egy derült éjszakán?!
Úgyértem, összekeveredik a városi hõvel, vagy a városi hõbuborék felett összegyûlik? Mivel a városi hõ alulról száll felfelé, alulról kap utánpótlást.
Vagy befolyik a városi hõ alá és megemeli azt?
Meg kellene színezni a városi hõt pirosra, a lefolyó-összegyûlõ hideget kékre, és nézni, hogy mit csinálnak
Annyi, de annyi kutatnivaló és felfeledeznivaló lenne a földfelszín feletti néhányszáz méteres légrétegben, közben meg a meteorológiai kutatások inkább a magaslégkört célozzák meg.

No itt vagyok, gyorsan feltöltök egy rakat képet, aztán jöhet az eszmecsere

Töltögetem a viherles.hu galéria ikervillámok almenüjébe

Köszönöm a választ. Jó volt a sejtésem. A sugárzási adatokból származtatott hozzávetõleges léghõmérséklet mennyire tér el a ténylegestõl? Van a korrigálásra valami jó módszer (biztos, hiszen használják...)? Vagy a pontos, tizedre meghatározott hõmérsékletnél többet "ér" az azonnali adatsor és a nagy területi lefedettség?

Alapvetõen a mûhold nem léghõmérsékletet, hanem felszínhõmérsékletet "mér", vagyis származtat sugárzási adatokból. Ez az érték kicsit máshogy viselkedik (pl. nappal jobban felmelegszik, éjjel jobban lehûl). Viszont van egy csomó elõnye, mint hogy automatikusan mûködik, nagy területen is rövid ideig tart a mérés, nagy területet lehet lefedni viszonylag finom felbontással (MODIS 1kmx1km, ASTER finomabb). Hátránya a kötött menetrendje (mûholdanként két áthaladás naponta), és hogy felhõs idõben nem mûködik.

Valóban, a mérõautó jobb olyan szempontból, hogy léghõmérsékletet mér, viszont elég macerás, így relatíve kevés mérést végeznek (heti-havi gyakoriság). Ezen kívül nagyobb terület felmérése tovább tart (vagy több mérõautót igényel).

Köszi a linkeket, érdekes kutatások.

Egy rugóra jár az agyunk. A hõszigetek élettani hatásai különösen érdekesek (növények, állatok, ember szemszögébõl). Ez is megérne egy tanulmányt, talán már született is ilyen... Azt hiszem hízelgés nélkül mondhatom, ha valaki, akkor Te különös odafigyeléssel vizsgálod a települések hõszigetének hatását a növényzet tükrében. Én is minden utcasarokra telepítenék egy mérõt, érdekes dolgokat lehetne megfigyelni. A közelemben van Debrecen legnagyobb hõszigete, ami nem a kiemelkedõen magas beépítettségnek, magas házaknak vagy a nagyobb mesterséges talajborítás hatásának tulajdonítható, hanem a zárt, középkori eredetû utcaszerkezetnek ahol éppen a általad is említett huzat hiányának és a gyakori szélcsendnek "köszönhetõ" a meleg megrekedése. Fõleg késõ este, éjjel. Azaz ugyanolyan utcaszerkezet már térségben, más településen másként viselkedik, jelen esetben pont fordítva, mint ahogy írod. Errõl sajnos nem tesz említést az általam belinkelt debreceni méréseken alapuló tanulmány.

Én is, ha lenne egy csomó pénzem, szétmérném a világot.
Nem csak Bp. szintû városokban, hanem kisebb, 50-100 000 lakosúakban is.
Szerintem az éjszakai hõmérsékletek a legizgalmasabbak, hogy az épületek között, a beépítettségtõl függõen hogyan változik a hõmérséklet. Illetve ott van még a huzat kérdése, ami ugye adott utcákban nagy térségi szélcsend mellett is egész éjjel mozgó levegõt jelent, tehát nem hûl le.

Szívesen.
Igen, hallottam már errõl a módszerrõl, valójában ezt kérdeztem Tõled, hogy ez érdekel-e. Konyhanyelven...
Mindkét módszernek van elõnye és hátránya. Ez a mûholdas felszíni hõmérséklet mérés gyors, tetszõlegesen kiválasztható a vizsgált terület, jól feldolgozhatóak az adatok, "színes-szagos", viszonylag jó közelítést ad a levegõ hõmérsékletére, de mégiscsak közelítõ értéket. A "mozgó laboratórium" pontosabb értékeket ad, hiszen ténylegesen a levegõ hõmérsékletét méri, nagyobb a mintavételezése is, de körülményes, lassabb, valamint nehezebb feldolgozni az adatokat és reprodukálni a mérés feltételeit. Szívesen megnéznék egy összehasonlítást a két módszerrõl. Mondjuk egy Budapest méretû települést körbeautókázni...

Dezsõ Zsuzsa doktori dolgozatát is érdemes olvasgatni: Link

Bartholy Judit a "városi hõsziget" c írásában olvastam, hogy mostanában mûholdfelvételeket használnak ezek kutatására.
Link

Köszi a linkeket, elolvasom õket.

Itt pedig a Debreceni Egyetem kutatóinak (korábbi oktatóimnak) eredményeit lehet olvasgatni. Hajdúsági települések hõszigete a település méretének függvényében: Link Kifejezetten debreceni vizsgálatok: Link
Érdekes tanulmányok. Debrecen esetében a vizsgált idõszakban a legnagyobb hõsziget 5,8°C volt...