Kérdések és válaszok

Miért van, hogy most Szegeden a légnyomás csak 1009,1 hPa, másként meg nálunk 1019 hPa. A tengerszintit mérik? Ez nálam 999 hPa.megint tízzel alacsonyabb.

Köszönöm a válaszod!
Tegnap délután 3 óra fele készült, és Kelet felõl jött a zivatar.

Falfelhõ - farokfelhõ szerûnek tûnik....

Mikor készült?

Sziasztok!

Tegnapi zivatar fotózása közben láttam vmi érdekeset amit nem tudok eldönteni h mi lehetett...
Link Link Link Link Link Link
A 3. és 4. képet amikor fotóztam, már azt hittem hogy valami tornádó, de nem láttam hogy leért volna, vagy esetleg egy nagy méretû tuba lenne??? Vagy csak valami más felhõnyúlvány, vagy mi lehetett ez? Ha valaki tudná rá a választ azt nagyon szépen megköszönném. Eléggé gyorsan mozgott amúgy, sõt mintha forgás is látható lett volna.
Az utolsó kép az egyik ismerõsöm képe.

Észlelési naplóból áthelyezve. (Kapcsolódó észlelés: 2010-08-06 22:03:05)

mi van az oldallal???????????
se üzenetküldés menü se fényképet nem tudok feltölteni!!!!!!!!!!
valaki segítsen

Én is nagyon köszönöm a válaszodat!

Értem. András, köszönöm a választ!

Ugyanazért, amiért egy tengerszinti légnyomástérképen kijelölnénk az 1013 hPa-t, mint az "alacsony" és a "magas" nyomás közti elméleti határt. Az 500 hPa-os topográfia esetében az 552 gpdm tekinthetõ hasonló "középértéknek", aminek persze nincs kitüntetett jelentõsége, de a sok vonal közül talán ennek a lefutása rajzolja ki legjobban a teknõket és gerinceket, így a könnyebb eligazodás végett megvastagították.

Viszont KEDVES MINDENKI (most kiabálni fogok): MINDEN OLYAN RÉSZTVEVÕT MEGKÉRNÉNK ARRA, AKI MÉG NEM KÜLDTE EL MENÜVÁLASZTÁSÁT, HOGY MIHAMARABB TEGYE MEG, UGYANIS 6, AZAZ HAT NAP MÚLVA (AUG. 10-IG) LE KELL ADNUNK A VENDÉGLÁTÓNKNAK A MENÜSORT. EDDIG 23 VÁLASZTÁST KAPTUNK A MAJD" 60-BÓL.
KÉRLEK, NE FELEDJÉTEK, ITT EZ A VÉGSÕ HATÁRIDÕ!!!
AKI EZEN IDÕPONTIG NEM ADJA LE, ANNAK NEM TUDJUK GARANTÁLNI, HOGY AZT FOG ENNI, AMIT SZERETETT VOLNA!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

KÖSZÖNJÜK A MEGÉRTÉST!!!

Szeretném én is megkérdezni,hogy az AT térképeken miért vannak kiemelve ezek a geop. szintek (pl. 850hPa-on a 144gpdm vagy az Attila által kérdezett 552gpdm az 500hPa-os AT térképen)?

Az esetleges választ elõre is köszönöm!

Azon a bizonyos vastag vonalon rendszerinr az 552-es szám szerepel. Általában körülötte lebzselnek a különféle T-k (ami a német Tief-et jelentheti, amit mélységnek vagy örvénynek fordithatunk).
Mégegyszer: a poláris hideglevegõ-mezõt övezõ vastag, fekete vonal (rajta az 552-es számmal) szerepével nem vagyok tisztában.

Sejtettem, hogy nem arra gondolt, csak a kérdés volt kicsit hülyén feltéve

Szerintem nem erre gondolt...

Térkép pl.:Link
Az 500 hPa magassági elhelyezkedését, ha minden igaz.

Kérlekszépen az országhatárokat!

Szép napot! A www.wetter3.de térképein pontosan mit jelent a vastag, fekete vonal? A választ elõre megköszönöm.

Tegnap már kérdeztem e Met. társalgóban, de ott hamar elveszett a sok hozzászólás között, úgyhogy inkább beírom ide is. Arra lennék kíváncsi, hogy ez milyen fajta zivatar lehetett: Link Nekem gyanús volt, de egyértelmûen szupercellára utaló jegyet nem láttam rajta. Itt van még egy kép, amin mintha valami falfelhõszerûség akarna kialakulni: Link (A készítésekor pont útban voltam egyik megfigyelõhelyrõl a másikra, ez a kép 5 perccel korábban készült, mint a hozzászólásban lévõ második kép.) Szlovák radarkép animáció: Link Elég sokáig élt a zivatar, de nehéz eldönteni, hogy végig egy cella volt-e, vagy közben keletkezett.

Üdv! Ma regisztráltam, és van kamerám. Szóval szeretnék élõ képet sugározni itt az oldalon. Hogyan lehetséges?

Illetve láttam, hogy van valamilyen webkamera gyûjtemény a linkeknél? Oda rakhatok én is képet pl Gyõrrõl?

Nincs mit!
Általánosan azt mondhatnám, hogy azokat a hozzászólásokat emeljük ki, amelyeket jó olvasni és információt tartalmaznak.

Értem-értem..végül is ez így nem számít offtopic -nak, csak hát kevesebb benne a lényeges információ, adat.
Rendben van. Köszönöm a választ!

Igen, jól látod. A lényegretörõ, esetleg képpel illusztrált, szabatosan megfogalmazott, számokkal alátámasztott hozzászólás kerül kiemelésre.
Ha én csinálom a kiemelést legalább egy kerek, egész mondat legyen választékos stílusban megfogalmazva és legyen benne lényegi információ is (pl. csapadékadat vagy fotó, videó).
Szerk:
Normál hozzászólás, kiemelés nélkül pl:
- Nálam soha nem esik semmi. Elegem van!
- Itt úgysem lesz semmi.
- Itt fog behalni a cucc.
- stb...

Egy nagyon egyszerû kérdés: a kiemelt hozzászólás gyakorlatilag miben különbözik a normáltól? Gondolom, hogy lényegretörõbb, vagy valami hasonló, dehát azért vagyok, hogy kérdezzek. Nekem úgy lenne logikus, hogy vagy témához tartozik, vagy sem (offtopic).
Ha véletlenül valahol le van írva, és nem vettem észre, akkor elnézést!

Köszönöm.

Elvileg lehetne venni jogot az Eumetsat-tól,ami 3 évre szól,valamint mûholdvevõt és a David Taylor-féle programot hozzá. 4 éve kb. 100ezer Ft-os kiadást jelentett volna. Ma már lehet,hogy valamivel olcsóbb.

Éppen ezek miatt kaptam rá a témára. Jóféle kompozitok ezek. Sok minden kiolvasható belõle. De hát majd 2023-ban talán Köszönöm a válaszokat!

Sajnos csak archív felvételeket lehet találni az Eumetsat oldalán ebben a tartományban:Link

Attól tartok,hogy ezt a zivatar kompozitképet nem lehet elérni az Eumetsat oldalán.
2006-ban még a Nemoc Navy oldalán elérhetõ volt elég jó felbontásban és negyedórás idõlépcsõben,de mára csak a U.S. Army hivatásos katonáinak van hozzáférése tudtommal. Számunkra csak a fõterminusokban és gyenge felbontásban adják:Link

Köszönöm, de ez "csak" WV6.2, WV7.3, IR9.7 és IR10.8-bõl áll.
Hasonlókat!

Nem tudom belinkelni, de megadom a webcimet. Ime:
oiswww.eumetsat.org/IPPS/html/MSG/RGB/AIRMASS/FULLDISC
A nagybetûk számitanak. Az egész félgömb látszik. A többit a honlapról megtudod. Pl. nagyobb képfelbontásra lehetõség van, mougóképekre is, és Közép-Európa is közelithetõ. Sok sikert.
Szép napot!

Ritkán látok linket egy-egy Európa RGB kompozit (WV6.2-WV7.3, IR3.9-IR10.8, NIR1.6-VIS0.6) mûholdképhez. Azt meg tudná nekem adni valaki? Köszönöm!
Külön-külön megvan az Eumetsat oldalán is, de kompozitként nem találom, pedig láttam már. Színre így néz ki: Link

Link
innen le lehet tölteni PDF formátumban.és ilyen cím alatt: Alapvetõ ismertetõ a szupercella.hu konvektív paramétereirõl
A piros rész a lényeg

Az emagrammokat hogy kell értelmezni, van errõl valahol egy részletes leírás? A piros rész mit jelent? Link

Sziasztok!
Tudja valaki, hogy mi lett azzal a linkkel, ami az északi hemiszféra jég és hóborítottságát mutatta? Azt hiszem 80-tól datálódik. Mindig a google-be írtam be annyit, hogy "http//:igloo" Erre kidobta a linket, talán daily artic, vagy valami ilyesmi. Na a lényeg, hogy nincs meg. Legalább is nem találom. Elõre is köszönöm a segítséget!
Szóval az nem link, csak nem tudom kivenni!

Meglátszik, hogy történészek írták...

Ennek a Földtörténet fejezete is szörnyû, tovább már nem bírtam olvasni...

Jááááááááááj, Tejóisten, no ezt az irományt asszem ki kell elemezni, ekkora ökörségeket!
Köszönöm!

Nekem már van sorrendem Igaz a megfigyelés a WRF-nél elég ritkás, de véleményem szerint frontok érkezésénél a WRF megbízhatóbb az MM5-nél. Amikor helyi hatások alakítják az idõjárást, akkor pedig az MM5 mindig közelebb szokott állni a valósághoz. Igaz, ez nem is sorrend volt

Én személy szerint örülök a mostani felállásnak, lévén az MM5 széltérképet átvitt értelemben konvektív csapadéktérképnek is tekinthetjük. Így aztán most 2 különbözõ modellen tudjuk követni a konvektív cellák várható kialakulási területeit.

Eddigi tapasztalataim alapján nem állítanék fel sorrendet a kettõ között, van amikor az egyik, van amikor a másik jön be jobban.

Elkezdtem keresgélni neten gugli segítségével és rábukkantam egy olyan oldalra, amely egy táblázatban megmutatja azt, hogy Zalaegerszegen mennyi a nyári és a hõségnapok száma (havi lebontásban), íme: Link (5. táblázat, görgess le egy kicsit és megtalálod)
Különbözõ honlapokon még találtam további 2 városról adatokat:
Békéscsaba: - hõségnapok száma: 23
(- nyári napok száma: 84)
Budapest: - hõségnapok száma (1971-2000): 21
(nyári napok átlagos számáról itt hirtelenjében nem találtam infót)
Ennyi, remélem tudtam valamicskét segíteni.

Azt szeretném megkérdezni, hogy van-e a neten olyan adatsor, ahol megvan, hogy hol mennyi hõégnap van egy évben, vagy esetleg a három nyári hónapra lebontva?
Köszönöm!

"Ha az egész eget felhõ fedi, az égbolt nem látszik ki"
Borult eget kell észlelni. Ha a felhõkön átsüt a Nap, akkor az valószínûleg Cirrostratus felhõ, esetleg Cirrus, még inkább esetleg Altostratus

Borult. Erosen felhos csakis akkor, ha latszik az eg kekje vhol (felhozet nelkul).

Ha az egész eget felhõ fedi, az égbolt nem látszik ki, de a felhõkön átsüt a nap, átlátszik rajta a nap korongja, akkor azt erõsen felhõsnek vagy borultnak kell beészlelni?

Azt szeretném kérdezni, hogy volt a met.hu-n a képeknél eddig a csapadék elõrejelzés térkép, az volt az MM5, erre most van egy csapadék és áramvonal térkép, de ez meg WRF.
Hova tûnt az MM5, jobb-e a WRF, vagy most ki kivel van?
Köszönöm a választ!

"Gyöngyvillám"-jelenség, amikor a fõcsatorna apróbb darabokra, többnyire kis gömbökre (gyöngyök) szakad és úgy halványul el. Nem tudom, hogy ez fotón látszik-e, mindenesetre videón jól néz ki...

Hány újrakisülés a legtöbb, amit te(i) láttál (láttatok) eddig? Én csiptem már el 6-7 újra felvillanást is, egyazon kisülési fõcsatornán belül.

Ezzel egyet értek, nem erre gondoltam. Ez a jelenség legszebb része mikor szinte van idõd lenyomni a gépet, mikor meglátod a villámlást, és a végén mintha darabokra szakadna a fõcsatorna. Nagyon fain jelenség

Igazad van. Feladom.

Ez teljesen más, mint amit a druszád kérdezett. Szép magyarsággal ez a "return stroke" ( Link ) amit mindig egy második elõkisülés (dart leader) indít. De az ugyanaz a csatorna és nem látszik külön a képeken

Matematikával nem kivánom terhelni az olvasót.
Geresdi István Professzor úr Felhõfizika könyvének (Dialóg Campus kiadó, Budapest-Pécs, 2004.) Zivatarfelhõk c. fejezetében a következõket irja a 239. oldalon: "Egy-egy villámcsatornában egymás után többször is létrejöhet fõkisülés. A fõkisülést ebben az esetben is elõkisülés elõzi meg, ami újra ionizálja a villámcsatornát. Néha elõfordul, hogy 30-40 kisülési ciklus is végbemegy ugyanabban a villámcsatornában. Mivel a kisülési folyamatok nagyon gyorsan játszódnak le (az elõkisülés elõször kb. 0,01 s, késõbb ennél százszor rövidebb ideig, a fõkisülés pedig mindössze 10 a minusz negyedik - 10 a minusz ötödik hatványon s-ig tart), a 30-40 egymást követõ kisülés is csak 1-2 másodõercig tart."