Meteorológiai társalgó

Le fog hullani...

Az nagyon beteg lenne, ha tényleg lehullana az a mennyiség (916 mm)...   (Már a fele is durva lenne)

wetsom: Jó, tudom, egy hurrikánban nem ritkák az extrém csapadékértékek, csak úgy belegondoltam, hogy mennyi is az annyi és elborzadtam... 

Ott nem kell már idén locsolni.Viszont készíthetik elő a csónakokat.

Hetedik. Pedig nagyon könnyen meglehet, hogy még szeptemberben is jópárszor hasonló értékek lesznek majd. Figyelembe véve azt, hogy a néhány nappal ezelőttig mutogatott lehűlés pikk-pakk eltűnt és helyette újból a melegnek, sőt az egyre melegebb időnék adnak egyre nagyobb esélyt. Elég rápillantani az ECMWF fáklyára: a főfutás és a kontroll karöltve a 20-ast nyaldossák: Link

A holnapi melegrekord 38,0 fok (Jászberény - 1992.) Nem elképzelhetetlen a megdöntése.  Nem nézne ki rosszul az adatbázisban a 24-i hidegrekord után egy 27-i melegrekord.  Jó kérdés persze, hogy a Dél-Alföldre - ahol a legnagyobb esély van a rekorddöntésre - mennyire löttyen be az északnyugati szél délután... Ha tippelni kell én Kelebiára vagy Dél-Csongrádra  (Pl. Pitvaros) tippelnék, mint esélyes rekorder állomás. (de a tyúkólban tuti megdől majd... )

Edna városa, Texas Link
4-5 nap alatt 1000 mm.

36 fok van itt. Nem is tudom már hányadik hőhullám az idén hatodik vagy hetedik!? Vagy hány szünet volt a június óta tartó hőhullámban!?   Folytatódik a locsolás. A talajvízszint még a 2015-ös szintnél is lejjebb került.  Mindenesetre vesztésre áll a hőség,mert a napállás úgyis legyőzi rövidesen.

Az az eljárás, hogy amelyik kölöknek van esze el sem megy az ilyenre. Majd 4-én...

Jó buli 36 fokban vályogot pakolni

Én ráteszek egy fokot; 36,4
Törökország:
Link

Itt is.
És lassan szeptember...

35 fok van...

Van felhő az égen hurrráá   Mostani időjárás vagy időállásban már ez is nagy szó. Van esély ma talán valami záporra ne adj isten zivatarra?

Április 19-én délután három órakor +0,8°C-ot mértem.
Most ugyanolyan napállás mellett +31,5°C van.

A friss GFS futás is azt látszik megerősíteni, hogy a 2. lehűlési hullám nevét meg nem érdemlően gyenge lesz. Eszerint szept. első napjaiban is folytatódna, ill. visszatérne a késő nyári meleg, eleinte legalább részleges kánikulával.
240 óránál azért már alakulgat az atlanti blokk, tőle keletre erős ciklonnal. De nem lehet tudni, végül nem a kelet-európai AC lesz-e erősebb. Meg egyébként is túl messze van még ez a dolog.

Jelen állás szerint az intervallum legteteje alapján lehetne I. fokú hőségriadó.  Aug. 31-én Tmin 18 fok, Tmax 32 fok, szept. 1-jén Tmin 19 fok, Tmax 31 fok a megadott  intervallum teteje az OMSZ szerint.
Nem tudom, ilyen esetben mi az eljárás.

Na hőségriadóval kezdődik a tanév?
Más: Szekszárd környékén nem irtották tuti rendesen a parlagfüvet én is meg az asszony is szenvedünk, nem kicsit.

Igen ám, de én ANTICIKLON előoldali lehűlésről írtam. Ez a nómenklatúra sok zavart, félreértést okozott már eddig is. Tehát: a légköri képződmények elő és hátoldala a leggyakoribb, ny-k-i vonulási irány alapján értelmezhető. Előoldal az, ami legelőször ér ide nyugatról, a hátoldal pedig, ami legkésőbb. Minden légköri képződménynek a keleti oldala az előoldala, a nyugati a hátoldala. Emiatt az AC előoldal az AC hideg oldal (szemben a ciklonnal)

Valóban, ECM-nél szept. 1. után felfelé "lóg ki" az op., nem is kicsit. Valamint elég széles a szórástartomány, T 2m tekintetében a T max 17 és 33 fok között szór. A jövő hét elejére már elég biztos lehűlés után a modellek továbbra se igen tudják, mit akarnak.
Mivel így nem leszünk okosabbak, adott az a ritka eset, mikor felvázolhatunk saját kútfőből lehetőségeket.
Az elég valószínű, hogy szűk egy hét különbséggel nem fog jönni két erős lehűlés. A kettő közül valamelyik gyenge lesz. A modellek is adják azt az impressziót, hogy a második (azaz a szept. 1-i, szept. 2-i) hőcsökkenés elkorcsosulhat, jelentéktelenné válhat. Ne adj' Isten, el is tűnhet.
Sok múltbeli évben fordult elő, hogy szept. első 5-10 napja még a késő nyár jegyében telt, és csak azután jött radikális lehűlés.
Egyáltalán nem zárható ki, hogy idén is valami ilyesmi fog megvalósulni.

Nem én beszéltem előoldali lehűlésről, olvass vissza.

Nem olyan biztos, hogy lassan. Lehet, hogy már szeptemberben valamikor megjön majd az ősz, de így is, lehet több lesz az 5-10 fokkal melegebb nappal, mint az átlagos. Példa erre 2011 és 2012 szeptembere. Amennyiben marad ez a verkli.

Mesélj még az előoldali lehűlésekről.

Nyilván nem egészen ezt akartad kihozni belőle, de a kulcs itt nem csak a ciklon, hanem az ellenpólus is, a kelet-európai AC, amivel közösen itt masszívan délies lenne az áramlás..szurkolok a hasonló verziónak, aztán lassan úgyis eljön a nyárkedvelők végzete.

Nem azaz érdekes. Hanem az, hogy egy ciklon előoldala nem hoz hozzánk lehűlést, ez tényleg durva.

A valószínűségin az ECMWF mostani futása felűlről lóg ki, de ez korántsem jelenti azt, hogy nem ez a scenárió fog megvalósulni. Sokkal fontosabb, hogy mikor lesz újból esély országosan jelentős csapadékra. Az ECMWF néhány nappal ezelőtt még mutatott ilyet szeptemberre, de ennek most már se híre, se hamva.

Az utolsó augusztusi hétvége szépen megnyomja, már most 30 fok van, felhő sehol, én azt mondom, hajrá nyár, amíg csak lehetséges.

Elhiszem. A városi hősziget úgyis csak szélcsendes, derült éjszakákon játszik.
Amit  szeke leírt a város nagyságától függő határ-szélsebességről, az is igaz lehet. De nem az éjszakai szélcsend - vs meleg szél esetére, hanem téli hideg szél esetére. Ekkor számíthat, hogy a hulladékhőt kibocsájtó város mekkora, illetve milyen sebes az átfújó hideg szél. Pl. egy 0 fok körüli havazásos, gyenge szeles helyzetben a városban gyengén olvad, míg a környéken nem.
De ha nagyon erős a szél, nincs ilyen különbség. Pl. 1979 jan. 1-jén, mikor késő délután, viharos szélben Győrben volt -16 fok, a városon kívül is éppen ennyit mértek.

Sopronban a városi hősziget befolyásoló hatása az időjárásra elenyésző a szélhez és a domborzathoz képest.
Az éjszakai hőmérsékletet a városban a szél (felhőzet) - és Nanovichnak igazat adva a domborzati viszonyok - befolyásolják.
A városban télen 3-4, nyáron 15-20 olyan éjszaka van, amikor egész éjszaka szélcsend van és végig derült az ég.
Ekkor alakulhat ki valamekkora hősziget hatás, de látható, hogy ez átlagosan csak minden hetedik éjszaka játszik szerepet a hőmérséklet alakulásában.

Tehát Thermometernek még egyszer megismétlem: nem a városi hősziget hatás miatt volt 17 trópusi éjszaka a nyáron Sopronban, hanem az állandóan fújó szél miatt.

Elég képtelen dolgot mutat ez az ECM futás:

Link

Link

Hogy egy Brit-szk. fölötti AC 24 óra múlva Fehéroroszország fölé kerüljön, méghozzá úgy, hogy az előoldala a legkisebb lehűlést se hozza térségünkbe...hm, valahogy valószerűtlen.

Helyette most az ECM "felejtette" el.  Nagy a káosz a jövő hétvégével. Remélem csak az ECM op.  szállt el.

Columbus 811mm Link

Az UM-ZAMG páros száraz HF-átvonulással számol hétfőre errefelé, a GFS még kitart a némi csapadék mellett. Pedig nem ártana már az eső, az augusztus 27 mm-rel áll csupán.

Reménykedjünk ez lesz. Megfelelő csapadékkal.

Ahogy várni lehetett, az új futásban a GFS op. "meggondolta magát". Már nem mellőzi el a szeptember eleji lehűlést:

Link

"Az a kritikus szélsebesség, amelynél már nem tud felépülni a hősziget erősen függ a város méretétől."

Ez a megállapítás alighanem téves. Szeles időben tökmindegy, mekkora a város. A hősziget ki nem alakulása éppen hogy a szélsebesség függvénye, mégpedig olyan formán, hogy milyen szélsebességnél nem tud már a vidék se lehűlni.
Derült, szélcsendes éjszakákon számíthat a város mérete, és beépítettsége. De tapasztalatom szerint már egy kis városnak is böszme hőszigete van ilyenkor. Pl. Tatán, Komáromban több fokkal melegebb van ilyen helyzetben, mint városon kívül. Hogy ne legyen hősziget, ahhoz a településnek olyan kicsinek kell lennie, mint pl. Bábolna. Ott nincs hősziget. Viszont ez egy kis kiterjedésű, alacsony beépítettségű, sok zöldterületű városka.

1000 felett is lesz az a rész, ahol a szem átment.

500-700 mm 5 nap alatt Texasban Link
Az a kemény.

Na, várjál. Főnös, pontosabban éjszakai meleg, szeles helyzetekben  nem azért csekélyebb  (vagy nincs is) hősziget, mert a város nem marad melegen. Hanem éppen azért, mert a vidék sem tud lehűlni annyira.
Az erős szél nivellálja a terepalakulatokból, városi beépítettségből, akármiből származó éjszakai hőkülönbségeket. Felhős idő úgyszintén.

A főnös helyzetek viszont valószínűleg már ez a kategória a szélerősséget tekintve. Tehát a kettő egyszerre nem valószínű, hogy fennállhat.

Érdekes, hogy a kettő élesen elkülönül. Hiszen a városi hősziget jellemzően derült, szélcsendes időben fejlődik ki. Az a kritikus szélsebesség, amelynél már nem tud felépülni a hősziget erősen függ a város méretétől. Élénk szélnél szerintem már nem tud felépülni a városi határréteg (urban boundary layer) Sopron esetében.

31. trópusi éjszaka behúzva, Tmin 20,5 °C... utána fogok nézni, hogy volt-e ilyen az elmúlt tizenvalahány évben 

Ma éjszaka pl.a környéken kb. 10 órát volt ,lesz 20 fok alatt a hőmérséklet.Ez a nem mindegy!! Persze ha valaki júliusban 16 órakor kiáll a 34 fokba és ma is kiáll az ugyanolyan melegnek fogja érezni abban a percben.  De a lényeg ott van amit írtál.Ezáltal a lakások klímája is komfortosabb.

Például már Tatának is, ami Sopronnál lényegesen kisebb városka, jelentős hőszigete van. Saját tapasztalat.
De az is igaz, hogy az általában élénk légmozgású Északnyugat-Dunántúlon a főnhatás is játszik.

"Lehet, hogy nem hűl 20 fok alá a hőmérséklet, de a hajnali hűvös sokkal tovább tart."

Pontosan. Frontmentes időben ez mindenképp érvényes. Nem mindegy, mennyi ideig áll fenn a napi maximum, és minimum-hőmérséklet. Az effektust ugyanis a hőmérsékletgörbe alatti terület nagysága szabja meg. Például nyár közepén, mikor magas a napállás és hosszúak a nappalok, egy 30 fokos hőmérséklet lehet, hogy 5-6 órán keresztül fennáll, míg a 18 fokos minimum csak egy óra hosszat. Nyár végén, kora ősszel ez épp fordítva lehet. Az első esetben, mikor a hullámhegy kövér és a hullámvölgy karcsú, a görbe alatti terület sokkal nagyobb, mint mikor ennek az ellenkezője áll fenn. Tehát, ugyanaz a kétadatos napi középhőmérséklet másféle időt takarhat a nyári napforduló táján, mint augusztus végén, szeptember elején.

21,3 fok van, úgy tűnik, hogy most nem lesz trópusi éjszakánk, azonban ha feltámadna a déli szél bármi előfordulhat. Ma hosszú idő után trópusi éjszakánk volt és hőségnap, 25 fok feletti napi középpel.

Sopronnak nem hiszem, hogy számottevő hőszigete van. Ez nem valami főnös dolog?

Hát nem mondta meg.

Van a hűsben is igazság, de az a nappali maximumokra vonatkozik. Még régebben készítettem egy összehasonlítást Sopron és pár magyarországi nagyváros nappali maximum hőmérsékletének éves átlagáról. A nappali maximum hőmérsékletek éves átlaga Sopronban és Miskolcon megegyezett. Miskolcon tehát csak azért alacsonyabb az éves középhőmérséklet Sopronnál úgy cirka másfél fokkal, mert ott az éjszakák hidegebbek.  

Na ezt nem gondoltam volna. Bennem a hűs Sopron sztereotípia élt eddig.

Sajnos ilyen a város mikroklímája. Nyáron (főként a meleg beáramlások első napjaiban) egész éjszaka kitartóan (időnként erősen) fúj a szél, ami sokszor azt okozza, hogy az este beköszöntével nemhogy csökken, hanem emelkedik a hőmérséklet. Ez a szél általában reggel három óráig fúj, utána szokott csillapodni, ilyenkor esik le a hőmérséklet. Ma hajnalban  például éjjel kettőig 24 fok körül táncolt a hőmérséklet, majd reggel hat óra körül zuhant le 19 fokig. Augusztus elején ugyanez volt, akkor 27 fokról esett le éjjel három óra és hat óra között 24 fokig a hőmérséklet.
Télen ugyanígy a folyamatos légmozgás tartja éjszaka magasan a városban (és környékén) a hőmérsékletet.  Ritka a szélcsend. Az éjszakai minimum hőmérsékletek átlaga (szerintem) az országban errefelé a legmagasabb (egy-két dombi állomást leszámítva). 

Szerintem meg pont nem belváros, hanem a külváros magasabb részei. De majd mindjárt elmondja.