Bioszféra
Én ezt kõvargányának ismerem. 
Volt már mostanában néhány belõle. Remélem idén lesz normális vargányaszezon. Apadnak a szárított készletek. 
2012-ben októberben, tavaly novemberben volt tele az erdõ vargányával.
Császárgombát nem is tudom, mikor szedtem utoljára, talán 2010-ben.
Csak május 19-én 2,4 kg rókagombát szedtem, az nem volt rossz idény elején.
Thermometer: Mindig is lesznek olyanok, akik az összetéveszthetetlen gombát is képesek valami másiknak hinni. Mindig lesznek olyan idióták, akik nem ismerik a gombát, mégis leszedik és meg is eszik, az ilyenek meg is érdemlik, ha mérgezést szenvednek.
Annak örülök, hogy sok a figyelemfelhívás, mert azért évrõl-évre kevesebb a gombamérgezés az országban. De annak azért jobban örülök, hogy mostanában már szinte alig szednek néhányan pl. a környékünkön gombát, legalább több marad nekem. 4-5 éves korom óta szedek önállóan gombát, elég sokat megtanultam a szüleimtõl, miközben kint voltunk és szedtük, egyet se könyvbõl. És ahogy Lujó is írja, nem számít, hogy ki hogy nevezi, csak tudja, jó-e vagy sem.
A pirulóval csak annyi óvatosság, mint a tuskógombával, nyersen enyhén mérgezõ, bár inkább ne szedd, ha egy kicsit is bizonytalan vagy a galócákban.
Légyölõ galócát csak egy helyen ismerek erre, nem valami gyakori itt. Egyszer kéne szedni egy kalapot, kipróbálni, hogy miféle hatással bír.
Volt már mostanában néhány belõle. Remélem idén lesz normális vargányaszezon. Apadnak a szárított készletek. 2012-ben októberben, tavaly novemberben volt tele az erdõ vargányával. Császárgombát nem is tudom, mikor szedtem utoljára, talán 2010-ben.
Csak május 19-én 2,4 kg rókagombát szedtem, az nem volt rossz idény elején.
Thermometer: Mindig is lesznek olyanok, akik az összetéveszthetetlen gombát is képesek valami másiknak hinni. Mindig lesznek olyan idióták, akik nem ismerik a gombát, mégis leszedik és meg is eszik, az ilyenek meg is érdemlik, ha mérgezést szenvednek.
Annak örülök, hogy sok a figyelemfelhívás, mert azért évrõl-évre kevesebb a gombamérgezés az országban. De annak azért jobban örülök, hogy mostanában már szinte alig szednek néhányan pl. a környékünkön gombát, legalább több marad nekem.
4-5 éves korom óta szedek önállóan gombát, elég sokat megtanultam a szüleimtõl, miközben kint voltunk és szedtük, egyet se könyvbõl. És ahogy Lujó is írja, nem számít, hogy ki hogy nevezi, csak tudja, jó-e vagy sem.A pirulóval csak annyi óvatosság, mint a tuskógombával, nyersen enyhén mérgezõ, bár inkább ne szedd, ha egy kicsit is bizonytalan vagy a galócákban.
Légyölõ galócát csak egy helyen ismerek erre, nem valami gyakori itt. Egyszer kéne szedni egy kalapot, kipróbálni, hogy miféle hatással bír.
Ne gondold, hogy az egészbõl levonva a túlnyomó többséget, a megmaradt szám elenyészõ. Egy hajdani osztálytársnõm egy érettségi találkozón nevetve mesélte, hogy férjével felszedtek zéró gombaismerettel mindenféle gombát és megfõzték, megették. A hideg futkosott a hátamon. Lehet, hogy csak azért maradtak életben, mert az õrangyaluk 10 méterrel valahol eltérítette a gombaszedésük nyomvonalát. A hülye liba egyébként biológia tanárnõ.
Általában a városi ember privilégiuma a gombamérgezés. A falusi, természethez közelebbi ember növény-, gomba-, állat fajismerete lényegesen magasabb, még ha a hivatalos elnevezés helyett gyakran népi elnevezéseket használnak. Az ehetõ fajok tekintetében lehet, hogy ismeretük szûkebb, mint egy gombavizsgáló szakellenõré, de azért õk sem irtják ki a családjukat. A falusi ember általában ismeri a környékükön elõforduló "jó" gombákat, esetleg az olyanokat is, amelyek így - úgy ehetõvé tehetõk. Az összes többi gomba náluk a mérgezõ / nem ehetõ kategóriát jelenti. Az elbizakodott okostóbiás emberekkel van a baj, akik már láttak olyan embert, aki látott már gombát és ezzel már szakértõnek érzik magukat.
Ha valaki azt gondolja, hogy a gombamérgezés olyan, hogy az ember a halála elõtt legalább zabál egy jót és vége, nincs fogalma arról, milyen lehet iszonyú kínok között, leállt vesével, tönkrement májjal haldoklani napokon, esetleg heteken keresztül, tudva, hogy esetleg csak akkor maradhat életben, ha nagyon rövid idõn belül szervdonort találnak neki.
Abba nem hal bele senki, ha fél a gombáktól, abba sem, ha már fóbia szinten még a termesztett gombát sem meri megenni. Ezzel csak néhány jóízû ételtõl esik el.
Ha valaki gyûjtögetõ alkat és szereti a gombaszedést, vigye szedett gombát ellenõrhöz, ott kérdezzen, meg szerezzen be néhány szakkönyvet, esetleg iratkozzon be egy gombaismereti tanfolyamra.
Ha esetleg a szedett gombával valaki nem tud eljutni gombavizsgálóhoz, kisebb baj, ha ki kell dobni a szedett gombát, mint ha belehal.
Általában a városi ember privilégiuma a gombamérgezés. A falusi, természethez közelebbi ember növény-, gomba-, állat fajismerete lényegesen magasabb, még ha a hivatalos elnevezés helyett gyakran népi elnevezéseket használnak. Az ehetõ fajok tekintetében lehet, hogy ismeretük szûkebb, mint egy gombavizsgáló szakellenõré, de azért õk sem irtják ki a családjukat. A falusi ember általában ismeri a környékükön elõforduló "jó" gombákat, esetleg az olyanokat is, amelyek így - úgy ehetõvé tehetõk. Az összes többi gomba náluk a mérgezõ / nem ehetõ kategóriát jelenti. Az elbizakodott okostóbiás emberekkel van a baj, akik már láttak olyan embert, aki látott már gombát és ezzel már szakértõnek érzik magukat.
Ha valaki azt gondolja, hogy a gombamérgezés olyan, hogy az ember a halála elõtt legalább zabál egy jót és vége, nincs fogalma arról, milyen lehet iszonyú kínok között, leállt vesével, tönkrement májjal haldoklani napokon, esetleg heteken keresztül, tudva, hogy esetleg csak akkor maradhat életben, ha nagyon rövid idõn belül szervdonort találnak neki.
Abba nem hal bele senki, ha fél a gombáktól, abba sem, ha már fóbia szinten még a termesztett gombát sem meri megenni. Ezzel csak néhány jóízû ételtõl esik el.
Ha valaki gyûjtögetõ alkat és szereti a gombaszedést, vigye szedett gombát ellenõrhöz, ott kérdezzen, meg szerezzen be néhány szakkönyvet, esetleg iratkozzon be egy gombaismereti tanfolyamra.
Ha esetleg a szedett gombával valaki nem tud eljutni gombavizsgálóhoz, kisebb baj, ha ki kell dobni a szedett gombát, mint ha belehal.
Link Link Link Elég rendesen keverik a dolgokat, sok baromság található errõl a gombáról. Nem az ízletes sötét kalapú változata. Keverik a vörösbarna vargányával is. Ezért csak korrekt oldalakon érdemes tájékozódni. pl. : Link Link Link Régóta kedvenc gombász helyeimen kifejezetten bõven találni ezt az értékes gombát, amikor annak ideje vagyon . (Császárgomba is elõ - elõ kerül ezen a területen.) 
.
. 
A nyári vargánya a Boletus Aestivalis lehet, mely tudtommal A Boletus Edulis-nak csak alfaja. A bronzos vargányát nem tudom semmivel sem azonosítani. Hogy néz ki pontosan, milyen a tönkje, a termõrétege, a húsa?
Azt senkinek sem ajánlanám, hogy mindenféle gombaismeret híján szedje és egye a gombát. De azt hiszem, mára már annyira átment a köztudatba a gombamérgezés veszélyessége a szinte minden évben elõforduló tragikus esetek kapcsán, hogy az emberek túlnyomó többsége nem is mer elkészíteni és elfogyasztani ismeretlen gombákat. A csekély számú kivétel pedig a felfoghatatlanság kategóriájába esik.
Egyébként nem kell feltétlenül vizsgázott szakértõnek lenni a biztonságos gombafogyasztáshoz. A fõszabály, hogy csak olyan fajokat gyûjtsünk, melyeket kifogástalanul ismerünk. Lehet, ilyen faj csak 4-5 van (nekem 8-10), de akkor csak ezeket keressük és szedjük. Ismeretlen gombával "nem állunk szóba" A gombaszedés eszerint nem úgy történik, hogy válogatás nélkül összeszedünk mindent, aztán otthon kiszortírozzuk. Eleve csak az ismerteket szedjük össze!
Nagy segítség, hogy számos igen jó, ehetõ gombafaj egyben nagyon jellegzetes, szinte összetéveszthetetlen. Például a nagy õzlábgomba, a rizike, a lila pereszke, a sötét trombitagomba, a galambgombák,az összes pöfeteg, vagy a már említett gyapjas tintagomba olyan egyedi küllemû, hogy csak igen rossz szemû, rossz megfigyelõképességû gombaszedõ cserélheti össze más gombafajjal. Az ízletes vargánya is elég jellegzetes, és az esetleges összetévesztés sem jár tragikus következményekkel, hisz a csöves termõrétegû gombák között súlyosan, halálosan mérgezõ nincs.
Régebben sokat említették a csiperkefajoknak a gyilkos galócával való összetévesztési lehetõségét. Ezek külleme, nemkülönben termõhelye azonban annyira eltér, hogy csak a bolond cserélheti össze õket. Viszont a csiperkéknél vigyázni kell 2 enyhén mérgezõ fajra: sárguló csiperke és tintaszagú csiperke. Ezekrõl azt írják, hogy rossz, vegyszerre emlékeztetõ szaguk van, mely fõzéskor még erõsödik is. Saját tapasztalat, hogy ez a kellemetlen szag nem mindig elég kifejezett. Egyszer kaptam enyhe, hányásos gombamérgezést életemben: tizenéves voltam, és megettem a tintaszagú csiperkét. Nem volt jó ízû, de meg lehetett enni!
Ami elég veszélyes, az a szegfûgomba szedése és fogyasztása. Bár tûrhetõ megfigyelõképességû ember ezt sem cseréli össze, hiszen színe, szaga, ritkán álló lemezei, szívós tönkje, s nem utolsósorban a termõhelye nagyon jellemzõ.
De felületes, gombát nem kellõképpen ismerõ gyûjtõ susulykákat szedhet hozzá, ezek pedig "muszkarinbombák"
A galócaalkatú gombákat a magam részérõl következetesen kerülöm. A piruló galóca ugyan tipikusnak mondható, mégsem szedem le. Egyetlen fajukat merném elfogyasztani, ez a teljességgel félreismerhetetlen császárgomba -viszont ezzel még sohasem találkoztam.
Szóval, szerintem az a lényeg, hogy csak az általunk jól ismert, a tipikus jegyeket egyértelmûen mutató ehetõ gombákat fogyasszuk. A legkisebb kétség felmerülése esetén a gombát ne szedjük, a leszedett példányokat étkezésre ne használjuk.
Egyébként nem kell feltétlenül vizsgázott szakértõnek lenni a biztonságos gombafogyasztáshoz. A fõszabály, hogy csak olyan fajokat gyûjtsünk, melyeket kifogástalanul ismerünk. Lehet, ilyen faj csak 4-5 van (nekem 8-10), de akkor csak ezeket keressük és szedjük. Ismeretlen gombával "nem állunk szóba" A gombaszedés eszerint nem úgy történik, hogy válogatás nélkül összeszedünk mindent, aztán otthon kiszortírozzuk. Eleve csak az ismerteket szedjük össze!
Nagy segítség, hogy számos igen jó, ehetõ gombafaj egyben nagyon jellegzetes, szinte összetéveszthetetlen. Például a nagy õzlábgomba, a rizike, a lila pereszke, a sötét trombitagomba, a galambgombák,az összes pöfeteg, vagy a már említett gyapjas tintagomba olyan egyedi küllemû, hogy csak igen rossz szemû, rossz megfigyelõképességû gombaszedõ cserélheti össze más gombafajjal. Az ízletes vargánya is elég jellegzetes, és az esetleges összetévesztés sem jár tragikus következményekkel, hisz a csöves termõrétegû gombák között súlyosan, halálosan mérgezõ nincs.
Régebben sokat említették a csiperkefajoknak a gyilkos galócával való összetévesztési lehetõségét. Ezek külleme, nemkülönben termõhelye azonban annyira eltér, hogy csak a bolond cserélheti össze õket. Viszont a csiperkéknél vigyázni kell 2 enyhén mérgezõ fajra: sárguló csiperke és tintaszagú csiperke. Ezekrõl azt írják, hogy rossz, vegyszerre emlékeztetõ szaguk van, mely fõzéskor még erõsödik is. Saját tapasztalat, hogy ez a kellemetlen szag nem mindig elég kifejezett. Egyszer kaptam enyhe, hányásos gombamérgezést életemben: tizenéves voltam, és megettem a tintaszagú csiperkét. Nem volt jó ízû, de meg lehetett enni!
Ami elég veszélyes, az a szegfûgomba szedése és fogyasztása. Bár tûrhetõ megfigyelõképességû ember ezt sem cseréli össze, hiszen színe, szaga, ritkán álló lemezei, szívós tönkje, s nem utolsósorban a termõhelye nagyon jellemzõ.
De felületes, gombát nem kellõképpen ismerõ gyûjtõ susulykákat szedhet hozzá, ezek pedig "muszkarinbombák"
A galócaalkatú gombákat a magam részérõl következetesen kerülöm. A piruló galóca ugyan tipikusnak mondható, mégsem szedem le. Egyetlen fajukat merném elfogyasztani, ez a teljességgel félreismerhetetlen császárgomba -viszont ezzel még sohasem találkoztam.
Szóval, szerintem az a lényeg, hogy csak az általunk jól ismert, a tipikus jegyeket egyértelmûen mutató ehetõ gombákat fogyasszuk. A legkisebb kétség felmerülése esetén a gombát ne szedjük, a leszedett példányokat étkezésre ne használjuk.
Az érdestinóruk fiatalja is finom. A nyári vargánya az ízleteshez hasonlít kifejezetten, csak néhány bélyeg alapján különíthetõ el. A bronzos az általában sötét kalapja alapján ismerhetõ fel, ez utóbbi inkább csak a melegebb nyári idõszakokban, a nyári v. már májusban is, az ízletes pedig október, sõt novemberben is fellelhetõ. Az okkertinóruhoz nem igazán hasonlít egyik sem.
Mondjuk az elszínezõdés nem feltétlenül baj, hiszen ott van, például egy másik gyönyörû vargányaalkatú, igen nagytermetû, vastag húsú csöves termõrétegû gomba: a vörös érdesnyelû (vagy egyszerûen csak érdes) tinóru. Nem túlságosan gyakori, de nem is kifejezetten ritka. Fehéres húsa vágásra szürkül, megfõzve feketére vált. Íze viszont nagyon kellemes, így az ember nem bánja az étel nem éppen esztétikus küllemét. Egyébként a vörös érdestinóruról azt írják a gombászkönyvek, hogy gyökérkapcsolt, mégpedig a nyárfához. Érdekes módon én vegyes erdõben is találtam, ahol sok minden (tölgy, fenyõ) volt, csak éppen nyárfa nem.
A vargányáról: környékemen híres vargányás hely a bakonyszentlászló-fenyõfõi õsfenyves. Ez nevével ellentétben vegyes erdõ, igaz, helyenként erdeifenyõ túlsúllyal. Savanyú, kvarchomok talajon tenyészik, északi kitettségû, enyhe lejtõn, hideg mikroklímában. Egyes vélemények szerint jégkori reliktum. Valóban, légyölõ galóca is van itt.
A fenyõfõi õsfenyvesben találkoztam már kiló körüli vargányapéldánnyal, sajnos túlérett, kukacrágott, használhatatlan volt.
Más helyeken az ízletes vargánya igencsak szórványos. A Balaton-felvidéki erdõkben kifejezett szerencse kell ahhoz, hogy egy-egy példánya a szemünk elé kerüljön. Ez alól kivétel a balatonalmádi-káptalanfüredi erdõ, mely gombák szempontjából egy csodahely. Ott a vargányák mellett kisasztalnyi õzlábgomba-kalapok is elõfordulnak. Talaja szintén savanyú, kvarchomok tartalmú, a permi vörös homokkõ mállása folytán. Sajnos, mindkét említett hely elég frekventált, sokan ismerik, járják. Így a kinõtt gombák gyorsan el is tûnnek.
A nyári és a bronzos vargányát nem ismerem. Ilyen fajokról nem tudnak az én atlaszaim, de véleményem szerint talán az okkerszínû vargányával azonos ezek valamelyike. Ez utóbbi valóban majdnem egyenértékû az ízletes vargányával. A Balatonfüred melletti Koloska-völgyben van egy általam ismert termõhelye.
A vargányáról: környékemen híres vargányás hely a bakonyszentlászló-fenyõfõi õsfenyves. Ez nevével ellentétben vegyes erdõ, igaz, helyenként erdeifenyõ túlsúllyal. Savanyú, kvarchomok talajon tenyészik, északi kitettségû, enyhe lejtõn, hideg mikroklímában. Egyes vélemények szerint jégkori reliktum. Valóban, légyölõ galóca is van itt.
A fenyõfõi õsfenyvesben találkoztam már kiló körüli vargányapéldánnyal, sajnos túlérett, kukacrágott, használhatatlan volt.
Más helyeken az ízletes vargánya igencsak szórványos. A Balaton-felvidéki erdõkben kifejezett szerencse kell ahhoz, hogy egy-egy példánya a szemünk elé kerüljön. Ez alól kivétel a balatonalmádi-káptalanfüredi erdõ, mely gombák szempontjából egy csodahely. Ott a vargányák mellett kisasztalnyi õzlábgomba-kalapok is elõfordulnak. Talaja szintén savanyú, kvarchomok tartalmú, a permi vörös homokkõ mállása folytán. Sajnos, mindkét említett hely elég frekventált, sokan ismerik, járják. Így a kinõtt gombák gyorsan el is tûnnek.
A nyári és a bronzos vargányát nem ismerem. Ilyen fajokról nem tudnak az én atlaszaim, de véleményem szerint talán az okkerszínû vargányával azonos ezek valamelyike. Ez utóbbi valóban majdnem egyenértékû az ízletes vargányával. A Balatonfüred melletti Koloska-völgyben van egy általam ismert termõhelye.
Nem feltétlen egyedül a koprin blokkolja az alkohol lebontását az acetaldehidnél, lehetnek más, hasonló hatású anyagok is.
Én még a márványos pereszkérõl olvastam EGYETLEN helyen, hogy alkohollal mérgezõ. Azóta sem találok rá megerõsítést, azt meg már rég elfelejtettem, hogy hol olvastam.
Bizonyos elkészítési feltételekkel ehetõ gombák, pl. változékony tinóru, piruló galóca, stb:
Vannak általánosan mérgezõnek tekintett fajcsoportok, melyekben egyes fajok (konkrétumot szándékosan nem említek, minek reklámozni?) ehetõek, vagy egyes általánosan mérgezõnek tekintett fajok, amelyek valami módon ehetõvé tehetõek. Egyszerûen nincs bennük méreganyag, vagy csak bizonyos részében van a gombának. Ezek hivatalosan a "Nem ehetõ", vagy a "Mérgezõ" kategóriába soroltak. Ezeket a szakellenõri tanfolyamon korrektül ismertették.
Ha valaki biztos ezen fajok felismerésében, akkor sem nagyon kísérletezik, mivel éppen elég jóízû, ehetõ gombát talál ezeken kívül is. Ami miatt én sem kísérletezek mindenféle macerás elkészíthetõségû tintagombával.
Ha valaki ismeret nélkül kezd gombaszedésbe, az ellenõr jogosak kidobálja ezeket a fajokat is: esetleg a gyûjtõ késõbb hasonló, full mérgezõ fajokkal keverheti (ezt már ismerem - ebbõl lesz a baj).
A párom is kapott egy kis tréfás figyelmeztetést a gombák istenétõl - szerencsére egy kis hányás - hasmenéssel megúszta. Azóta mindig megnézeti velem az általa szedett gombákat.
Én még a márványos pereszkérõl olvastam EGYETLEN helyen, hogy alkohollal mérgezõ. Azóta sem találok rá megerõsítést, azt meg már rég elfelejtettem, hogy hol olvastam.
Bizonyos elkészítési feltételekkel ehetõ gombák, pl. változékony tinóru, piruló galóca, stb:
Vannak általánosan mérgezõnek tekintett fajcsoportok, melyekben egyes fajok (konkrétumot szándékosan nem említek, minek reklámozni?) ehetõek, vagy egyes általánosan mérgezõnek tekintett fajok, amelyek valami módon ehetõvé tehetõek. Egyszerûen nincs bennük méreganyag, vagy csak bizonyos részében van a gombának. Ezek hivatalosan a "Nem ehetõ", vagy a "Mérgezõ" kategóriába soroltak. Ezeket a szakellenõri tanfolyamon korrektül ismertették.
Ha valaki biztos ezen fajok felismerésében, akkor sem nagyon kísérletezik, mivel éppen elég jóízû, ehetõ gombát talál ezeken kívül is. Ami miatt én sem kísérletezek mindenféle macerás elkészíthetõségû tintagombával.
Ha valaki ismeret nélkül kezd gombaszedésbe, az ellenõr jogosak kidobálja ezeket a fajokat is: esetleg a gyûjtõ késõbb hasonló, full mérgezõ fajokkal keverheti (ezt már ismerem - ebbõl lesz a baj).
A párom is kapott egy kis tréfás figyelmeztetést a gombák istenétõl - szerencsére egy kis hányás - hasmenéssel megúszta. Azóta mindig megnézeti velem az általa szedett gombákat.
Izlések és pofonok... Vegyes gombapaprikás legalább egyharmadnyi friss vargányával, illetve szárított vargányával is megspékelve, így elkészítve, ebbe kerül(het) változékony tinórú. Nagyon ronda és finom gomba, fekete az ételben. Régebbi gombászkönyvek némelyikében szerepelt, hogy alkohol mellett ne fogyasszuk, tehát koprin gyanús volt.
Ajánlom e gombát , de én is csak az említett módon fogyasztom. Az ízletes vargánya valóban meglehetõsen ritka (inkább a 400 méter feletti savanyú talajokon, elég speciális helyeken fordul elõ számottevõ mennyiségben. Érdemes figyelni a légyölõ galócára, az az egyik jelzés hogy lehet ízletes is, gyakran együtt , egymás közelében hoznak termõtestet...). A Hasonló értéket képviselõ nyári, illetve bronzos vargánya már jóval gyakoribb, egyes években, idõszakokban helyenként tömeges jellegû, komoly mennyiségben lehet begyûjteni. A nyári vargánya szárítmánya semmivel nem rosszabb mint az ízletesé, a bronzos pedig rántva páratlanul finom.
Ajánlom e gombát , de én is csak az említett módon fogyasztom. Az ízletes vargánya valóban meglehetõsen ritka (inkább a 400 méter feletti savanyú talajokon, elég speciális helyeken fordul elõ számottevõ mennyiségben. Érdemes figyelni a légyölõ galócára, az az egyik jelzés hogy lehet ízletes is, gyakran együtt , egymás közelében hoznak termõtestet...). A Hasonló értéket képviselõ nyári, illetve bronzos vargánya már jóval gyakoribb, egyes években, idõszakokban helyenként tömeges jellegû, komoly mennyiségben lehet begyûjteni. A nyári vargánya szárítmánya semmivel nem rosszabb mint az ízletesé, a bronzos pedig rántva páratlanul finom.
Még annyit, hogy olyat sehol sem olvastam, hogy a tintagombákhoz hasonlóan a változékony tinóru is koprintartalmú lenne.
A változékony tinóruban termolabilis méreganyag van, példányonként (termõhelyenként) nagyon eltérõ mennyiségben. Nyersen biztosan többé-kevésbé mérgezõ (de ki eszik nyersen gombát?), szerencsére gyomor-béltünetes, hányásos-hasmenéses mérgezést okoz csak. Ideg vagy sejtméreg, ami igazán veszélyes volna, nincs benne.
Mivel a mérge termolabilis, jól megfõzve, megsütve a változékony tinóru állítólag ártalmatlan, a tõlünk északkeletre fekvõ országokban (pl. Ukrajna), ahol ez a faj gyakori, rendszeresen fogyasztják, árusítható is.
Érdemes lenne egyszer kipróbálni, mert nálunk is elég gyakori, nagy termetû, kemény húsú, szép gomba: igazi tinóru. Igaz, erõs kékülése kissé gusztustalan. Az ízletes vargánya sokkal inkább konyhára való, de mennyivel kevesebbet találunk belõle!
Mivel a mérge termolabilis, jól megfõzve, megsütve a változékony tinóru állítólag ártalmatlan, a tõlünk északkeletre fekvõ országokban (pl. Ukrajna), ahol ez a faj gyakori, rendszeresen fogyasztják, árusítható is.
Érdemes lenne egyszer kipróbálni, mert nálunk is elég gyakori, nagy termetû, kemény húsú, szép gomba: igazi tinóru. Igaz, erõs kékülése kissé gusztustalan. Az ízletes vargánya sokkal inkább konyhára való, de mennyivel kevesebbet találunk belõle!
A "disznócepét" (változékony tinóru) összeszedem, legalábbis a fiataljaiból valamennyit vegyesgombás ételbe . "Vígan" iszogatok rá alkoholt, semmi gondot nálam még nem okozott ez a cselekmény, pedig már legalább húsz éve tesztelem a dolgot. Persze vegyesgombás étel... Mégis mi az igazság ezzel a gombával kapcsolatban? Egyénfüggõ? Eszem ágában sincs kérkedni hülyeséggel, de komolyan, rendesen elfelejtem hogy erre a gombára nem kéne egy - egy sört, stammot rádobni.
Sajnos igen. Saját szememmel tapasztaltam a szél milyen pusztítást végzett. Én csak a megyehatár felé menet tapasztaltam már fent a nyitottabb részeken illetve az oldal-völgy tetejéhez közel mielõtt átbukunk a bükkzsérci oldalra.
Én eddig még csak gyapjas tintagombát ettem -a ráncost és a kertit gusztustalannak tartom.
A gyapjas viszont szemre is szép, feltûnõ, gyakori, és összetéveszthetetlen gomba. Bármilyen füves helyen megterem, még nagyvárosi környezetben is. Hidegtûrõ, sõt kedvelõ, ezért õsszel a legkésõbbi gombáink egyike.
Ráadásul íze kiváló, különösen rántva, de pörköltnek is tökéletesen alkalmas. Kár lenne mellõzni, viszont csakis a fiatal, még hófehér példányok fogyaszthatók (némi rózsaszín elszínezõdés a lemezek legszélén még elfogadható)
Szállítani viszont törékenysége, morzsalékonysága miatt nehéz, és haladéktalanul el kell készíteni: különben gyorsan elszínezõdik, és használhatatlanná válik.
Szeszesitalt még sohasem ittam gyapjas tintagombára -az ördög nem alszik.
A gyapjas viszont szemre is szép, feltûnõ, gyakori, és összetéveszthetetlen gomba. Bármilyen füves helyen megterem, még nagyvárosi környezetben is. Hidegtûrõ, sõt kedvelõ, ezért õsszel a legkésõbbi gombáink egyike.
Ráadásul íze kiváló, különösen rántva, de pörköltnek is tökéletesen alkalmas. Kár lenne mellõzni, viszont csakis a fiatal, még hófehér példányok fogyaszthatók (némi rózsaszín elszínezõdés a lemezek legszélén még elfogadható)
Szállítani viszont törékenysége, morzsalékonysága miatt nehéz, és haladéktalanul el kell készíteni: különben gyorsan elszínezõdik, és használhatatlanná válik.
Szeszesitalt még sohasem ittam gyapjas tintagombára -az ördög nem alszik.
Yvett nem kímélte az Északi-középhegység erdeit. Érdekes, hogy súlyozottan nem a bükkös klimazónában, hanem inkább a kocsánytalan-tölgyesekben keletkeztek jelentõs széldöntések, széltörések. A Bükkben a nyugati hegytagozatokban, Felsõtárkány, Bükkzsérc, Cserépfalu térségében. A felmérések még folynak, de az elsõ adatok 23.000 köbméter faanyagról szólnak. Ez nagyon durva becsléssel 15.000-16.000 faegyedet jelent.Összehasonlításul átlagos területû 7-8000 hektáros erdészet éves engedélyezett fakitermelési mennyisége 12-15000 köbméter körül mozog, nagyon sok minden függvényében.
Zemplénben szintén nagyon komoly dõlések keletkeztek, Aggteleken és a Bükk keleti felében is. Ez együttesen, a három tájegységen, kb. újabb 20.000 köbméternyi faanyagot fektetett le. A Karancs-Medves vidéken kisebb léptékû károk érték a bükkösöket. A Börzsöny szerencsére kimaradt. A Kõszegi-hegységben volt még bükk széldöntés, de az arányában, relatívan sokkal kisebb, 2-3000 köbméteres. Területileg a legnagyobb kárkoncentráció a Nyugat-Bükkben van.
Link
Zemplénben szintén nagyon komoly dõlések keletkeztek, Aggteleken és a Bükk keleti felében is. Ez együttesen, a három tájegységen, kb. újabb 20.000 köbméternyi faanyagot fektetett le. A Karancs-Medves vidéken kisebb léptékû károk érték a bükkösöket. A Börzsöny szerencsére kimaradt. A Kõszegi-hegységben volt még bükk széldöntés, de az arányában, relatívan sokkal kisebb, 2-3000 köbméteres. Területileg a legnagyobb kárkoncentráció a Nyugat-Bükkben van.
Link
Én úgy tudom, hogy a ráncosban és a kertiben van óvatosságra intõ mennyiségû koprin.
Szarvas, Arborétum sor: A szomszéd lucernatábla kaszálása után terített egérasztal a nagykócsagoknak. Néhány szürke gém és gólya mellett van, amikor 40 - 50 példány is egerészik. Jó vadászterület a rétisasoknak is nyulakra vadászni, kettõt láttam ma. Messzirõl világított a fehér farkuk.
Én az összes tintagombával óvatos vagyok. A szedés - elkészítés közti idõ az egyik legnagyobb probléma. Rendet rakva az emlékeim között az elsõ infót a gyapjas tintagomba koprinmentességérõl majdnem harminc éve a hobbiból elvégzett gombavizsgáló szakellenõri tanfolyamomon hallottam. Egy fiatal oktatónk úgy mellékesen odadobta a megjegyzést, hogy arra nyugodtan lehet inni. Ezt eddig totálisan figyelmen kívül hagytam részben az ennek ellentmondó irodalmi adatok miatt, részben mert a tintagombák romlandósága miatt minden vizsgált tételbõl a tintagombákat ki szoktam dobálni. Néhány éve olvastam egyes tintagombák koprinmentességérõl, az rögzült a fejemben. Szerintem legalább egy nagyságrenddel többen kapnak ételmérgezést tintagombáktól, mint a koprintartalmuk miatt alkohol fogyasztás miatti mérgezést.
Lehet, hogy a gyapjasban nincs koprin, de én ezzel is óvatos lennék. A videón viszont nem ez, hanem ráncos tintagomba látható, mely az összes rokon faj közül igazoltan a legnagyobb mennyiségben tartalmaz koprint.
Szóval, én a kolléga helyében inkább a vargányapörköltet "öntözgetném" borocskával.
Szóval, én a kolléga helyében inkább a vargányapörköltet "öntözgetném" borocskával.
Igen azok is gyökértányérostul fordultak ki. Gyakorlatilag a Magas-Tátrát övezõ erdõöv lassan(?) teljesen felszámolódik és a felújulás, erdõfelújítás "sikerérõl" sincs túl rózsás jövõképem...
Éppen rád gondoltam hazafelé, mikor "megcsapták" az orromat a Csillag börtön oldalában.
Tegnap méhek lepték el a kajszibarackomat. Hatalmas fürtben lógtak az ágakon.
Tegnap méhek lepték el a kajszibarackomat. Hatalmas fürtben lógtak az ágakon.
A héten virágzásnak indultak a közönséges hársak a városban. Nagyon kellemes illat terjeng mindenfelé.
Kizárt. Az acetaldehid mennyisége a döntõ, nagyon kevés alkoholból nagyon kevés keletkezik. Legfeljebb olyan pszichológiai (pánik) tünet lehetett, amit a mérgezéstõl való félelem váltott ki. Esetleg, ha több kiló gyümölcs erjedt a gyomrában, de annak meg nincs köze a borotválkozáshoz.
Storman mesélt olyan történetet, hogy borotválkozás után az apró sebeken arcszeszbõl felszívódó alkohol okozott enyhe rosszullétet
Inkább kihagyom.
Inkább kihagyom.
A Magyar Mikológiai Társaság honlapján lehetett? Link
A videón meg tán ráncos tintagomba van, abban van koprin.
A videón meg tán ráncos tintagomba van, abban van koprin.
Azt már megállapították, hogy pl. a gyapjas tintagombában nincs koprin. Miután megtudtam, én is megállapítottam, hogy tényleg nincs benne.
Több tintagomba fajról megállapították, hogy nincs bennük koprin, de hogy melyek azok, már nem emlékszem. Sajnos arra sem, hogy ezt hol olvastam.
Több tintagomba fajról megállapították, hogy nincs bennük koprin, de hogy melyek azok, már nem emlékszem. Sajnos arra sem, hogy ezt hol olvastam.
Kísérletezel? 
Állítólag nem túl jó párosítás a kettõ Én még nem próbáltam... (a koprin gátolja az alkohol bontása során keletkezõ mérgezõ acetaldehidet tovább bontó enzimet)
Állítólag nem túl jó párosítás a kettõ Én még nem próbáltam... (a koprin gátolja az alkohol bontása során keletkezõ mérgezõ acetaldehidet tovább bontó enzimet)
Nagyon jó!
A tintagombák elég gyorsan fejlõdnek, egy vargányával aligha lenne ilyen látványos a timelapse.
A tintagombák elég gyorsan fejlõdnek, egy vargányával aligha lenne ilyen látványos a timelapse.
Már megint? ... 
Döbbenetes képek.
Nincs már elõttem a közelmúltbeli tátrai pusztítás, de az is ilyen jellegû tövestõl kidõlõ típusú volt?
Döbbenetes képek.Nincs már elõttem a közelmúltbeli tátrai pusztítás, de az is ilyen jellegû tövestõl kidõlõ típusú volt?
Szánalmas gyáva férgek. De legalább a hatóságok jól végezték a dolgukat. Ez az esemény a normálisan, törvényesen, tisztelettel (bár errõl is meg van a véleményem) vadászókat is bosszanthatja.
Link
megdöbbentõ. Kölyök medve volt még... Mert ugye irtsuk, úgyis sok van belõle. Minden 10 évben áttéved egy... Egy ideg vagyok.
megdöbbentõ. Kölyök medve volt még... Mert ugye irtsuk, úgyis sok van belõle. Minden 10 évben áttéved egy... Egy ideg vagyok.
Értem. Ahogy megnéztem térképen azt a helyet, meg a környékét, tényleg nem lehet rossz, fõleg, ha nincsenek nagyon tarvágások sem arrafelé.
Friss infó. Az elmúlt idõszak csapadékos idõjárása okán beindult a Vöröskõ-forrás. 20cm és amilyen zuhi van most is arra a jövõhéten valószínû még magasabb lesz.
Esztáz-kõ különösebben nem egy nagy durr. Csak nekem van kedves emlékem onnan. Nekem azon túl azért tetszik ,mert viszonylagos közelsége miatt könnyen ki tudok oda ugrani. Amikor sok a feszültség ott szoktam kisétálni vagy kibringázni magam. Kevesen járnak arra, változatos a táj. Van egy hurokban bejárható útvonal, amiben van domboldal jó kilátással szép tisztásokkal, sok napfénnyel és van a völgyes rész ami zártabb, nyirkosabb , patakon átkelõs stb, ennek az egésznek kölcsönöz egy izgalmasabb hangulatot az hogy sok nyom van a völgyben a kisvasútból.
Ó, igen, micsoda helyek (Az Esztáz-kõnél még nem voltam), nekem az Ódorvár az egyik kedvencem országos szinten (az elsõ a Börzsönyben a Salgóvár). De ha már felsoroltál a Bükkbõl pár helyet, én is szeretnék egy-két nekem különösen tetszõ helyet a Bükkbõl: A "kövek" természetesen, a Tarkõ és Három kõ közti rész, a Kuklya hegyese és környéke, Horotna-völgy, Istállós-kõ, Gerennavár környéke, A Kis-fennsík és Fónagyság közti rész, Fehér-kõ lápa, Zsérci-nagy -dél északi oldala (gyönyörû bükkös!!!), A fennsík keleti, elhagyatottabb része, Répáshutától délre esõ 600-as hegyek a legközelebbi mûútig, Kács-tól észak-nyugatra esõ nagyobb terület..
Oldalvölgy gyakori útvonal. Ma is jártam arra. Zsércre mentem ki meló pihenõideje alatt.
Sár miatt most csak aszfalt játszik, de így is szép a környezet. Megnéztem az aszfaltból feltörõ vizet megint.
Link
Most igaz kisebb volt a folt, de volt. Tudnék sorolni. Nekem szívem csücske Esztáz-kõ és környéke (oda szinte havonta járok, télen is akkor séta), emellett ugye, Vöröskõ-völgy a forrással, Imó-kõ és környéke, Völgyfõ ház, Ódorvár!, Eged-hegy (oda akarok most menni fotózni naplementét, van egy témám amit már meg akarok valósítani barátnõmmel, amúgy szinte minden napszakban voltam már ott és akkor fotóztam is panorámákat) Vár-hegy, Fennsík, Három-kõ, Tar-kõ. Nagy kedvencem még Hór-völgy, a kék jelzés Bánya-hegytõl egészen Stimecz-házig, Lusta-völgy és még van egy pár hely.
Sár miatt most csak aszfalt játszik, de így is szép a környezet. Megnéztem az aszfaltból feltörõ vizet megint.
Link
Most igaz kisebb volt a folt, de volt. Tudnék sorolni. Nekem szívem csücske Esztáz-kõ és környéke (oda szinte havonta járok, télen is akkor séta), emellett ugye, Vöröskõ-völgy a forrással, Imó-kõ és környéke, Völgyfõ ház, Ódorvár!, Eged-hegy (oda akarok most menni fotózni naplementét, van egy témám amit már meg akarok valósítani barátnõmmel, amúgy szinte minden napszakban voltam már ott és akkor fotóztam is panorámákat) Vár-hegy, Fennsík, Három-kõ, Tar-kõ. Nagy kedvencem még Hór-völgy, a kék jelzés Bánya-hegytõl egészen Stimecz-házig, Lusta-völgy és még van egy pár hely.
Remélem jól megtrágyáztad, bírja a sok tápanyagot, már csak azért is, mert elég lassan nõ.
Ha napos helyen van (bár Szegeden a napfény városában ez nem kérdés, ott még az árnyékban is süt a nap, na meg éjjel is ) , akkor csinálj neki árnyékolást (3-4 karóra rákötözött vastagabb mûanyag háló, vagy ha vékonyabb van akkor több rétegben), kis korában az erõs napfény nagyon visszaveti, árnyékos helyen sokkal jobban fejlõdik.
Ez azért van, mert eredeti élõhelyén erdei növény, jól sarjadzik gyökérrõl, és magról kelve is kis korukban az anyanövényeik és a többi fa árnyékában fejlõdnek, így kis korukban nem nagyon érte õket napfény, ez genetikailag kódolva lett beléjük.
Majd amikor virágozni kezd, érdemes kézi beporzással segíteni a kötõdést, ez a fajta öntermõ, de az Asimina egyébként nem egy jól kötõ növény, persze ha többen vannak akkor igen.
Tegnap reggeli kép, azt hiszem törpegém Link Link
Röptiben Link Link
Ha napos helyen van (bár Szegeden a napfény városában ez nem kérdés, ott még az árnyékban is süt a nap, na meg éjjel is
) , akkor csinálj neki árnyékolást (3-4 karóra rákötözött vastagabb mûanyag háló, vagy ha vékonyabb van akkor több rétegben), kis korában az erõs napfény nagyon visszaveti, árnyékos helyen sokkal jobban fejlõdik.Ez azért van, mert eredeti élõhelyén erdei növény, jól sarjadzik gyökérrõl, és magról kelve is kis korukban az anyanövényeik és a többi fa árnyékában fejlõdnek, így kis korukban nem nagyon érte õket napfény, ez genetikailag kódolva lett beléjük.
Majd amikor virágozni kezd, érdemes kézi beporzással segíteni a kötõdést, ez a fajta öntermõ, de az Asimina egyébként nem egy jól kötõ növény, persze ha többen vannak akkor igen.
Tegnap reggeli kép, azt hiszem törpegém Link Link
Röptiben Link Link
Annyira csodálatos a Bükk, most el akartam kezdeni írni, hogy milyen helyek tetszenek ott, de teljesen értelmetlen, mert mindegyik, ahol eddig jártam. Az Oldal-völgybe is be szoktál kerekezni? Vagy teljesen földúton mész, ha lehet?
(Emlékszem, 1996-ban, amikor a foci EB döntõje volt (azt a Nagy-Eged kilátójánál hallgattuk meg), volt egy igen csapadékos hét júliusban, na akkor voltunk ott cserkészekkel több napra és többek között az Oldal-völgynél lévõ esõbeállóban is aludtunk, aztán meg a Hereg-rét felsõ részén) Na persze sorolhatnám még az élményeket..
(Emlékszem, 1996-ban, amikor a foci EB döntõje volt (azt a Nagy-Eged kilátójánál hallgattuk meg), volt egy igen csapadékos hét júliusban, na akkor voltunk ott cserkészekkel több napra és többek között az Oldal-völgynél lévõ esõbeállóban is aludtunk, aztán meg a Hereg-rét felsõ részén) Na persze sorolhatnám még az élményeket..
Mivel az asszony és a nõvérem is rám szólt, hogy miért írtam napraforgót, úgy érzem, hogy pontosítanom kell. Tehát, nem napraforgót ültettem ki, hanem Indián banánt (Asimina triloba), ebbõl is a Sunflower fajtát. A nõknek mindig igazuk van!
Ezúton szeretném megköszönni Floonak, hogy írt errõl a növényrõl a közelmúltban és képeket is hozott. Ha nem tette volna, valószínû, hogy mind a mai napig nem tudnám mi az Indián banán.
Ezúton szeretném megköszönni Floonak, hogy írt errõl a növényrõl a közelmúltban és képeket is hozott. Ha nem tette volna, valószínû, hogy mind a mai napig nem tudnám mi az Indián banán.
Én most az akácra vagyok kiváncsi. A napokban keresek egy jó helyet. Nehéz dolgom nem lesz, mert a rendkívül jó idõ miatt, rogyásig van virággal az akácfa, de a bodzabokrokon is méretes a tenyeremtõl nagyobb tányérok találhatóak.
Meglepetésemre még igen sok bodzavirág bimbós állapotban volt még tegnap is. Bizonyára a hûvös idõ miatt lassult be a virágzás folyamata. Az elsõ adag bodzaszörp készül.
Kinek hogy. Nekem a meló után egy 20-30km könnyednek számít . A lényeg hogy a természetbe bejussak ahol kellõen ki tudok kapcsolódni. Sokszor olyan eldugott tisztásokat találok, kedvem sincs onnan visszajönni. Legszívesebben kifeküdnék órákra oda, csak egy pokróc meg kullancsriasztó kéne.
. A lényeg hogy a természetbe bejussak ahol kellõen ki tudok kapcsolódni. Sokszor olyan eldugott tisztásokat találok, kedvem sincs onnan visszajönni. Legszívesebben kifeküdnék órákra oda, csak egy pokróc meg kullancsriasztó kéne.
Hétvégén a Gerecsében voltunk és tömény medvehagyma illat volt egyes helyeket, az is érdekes volt.
Igen, az üde erdõ illata is zseniális. Ez jó, amit írtál: "könnyed" bicajozás a Bükkben...).
Mondjuk én pl. kifejezetten szeretek felfelé tekerni, lefelé suhanni..a sík terepen egyszerûen minden bajom van (bicaj túrákon néztek is rám furcsán).
Igen, az üde erdõ illata is zseniális. Ez jó, amit írtál: "könnyed" bicajozás a Bükkben...).
Mondjuk én pl. kifejezetten szeretek felfelé tekerni, lefelé suhanni..a sík terepen egyszerûen minden bajom van (bicaj túrákon néztek is rám furcsán).
Köszönöm az infót! Igen, ilyet (ami nálunk is van), sok helyen látok.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat