Kérdések és válaszok

A modellszámítások eredményei sokszor nagyon nagyot szórnak ,és néha fél-egy napon belül alapjaikban változnak meg.Ezzel kapcsolatban szeretnék néhány kérdést feltenni a nálam képzettebbeknek.1.Van-e valamilyen egzakt módszer,mellyel rendet lehet vágni a számítási eredmények látszólagos káoszában?2.Mit fejez ki a fáklya diagramm fõfutása?3.Diszkutálják-e a kapott eredményeket,van-e a diszkussziónak elfogadott protokollja?4.Az eredmények elemzésében mekkora a szerepe a tapasztalatnak,mérleglõ képességnek,netán az intuiciónak?A választ elõre köszönöm.

Vajon lesz ma konektiv elõrejelzés?

A jelenlegi nydny-i áramlás északira fordulására aug.30-át követõ néhány napban van kilátás.Addig mediciklon generálódására szerintem semmi esély.30.-a után az elvi lehetõség megvan,ami persze nem jelent valószínüséget is egyben.

Ha a tõlünk ÉNy-ra húzódó ciklonrendszer északabbra húzódna, és/vagy a jelenlegi Ny-K irányú, zonális áramlás É-D-i irányú, meridionális áramlásba menne át. Abban az esetben keletkezhetne önálló mediterráni ciklon, vagy pedig egy poláris ciklon déli peremének lefûzõdésébõl peremciklonként. Erre egyelõre - szerintem - nem sok az esély.

Ti szerintetek mikor van esély 1 ujabb mediterrán ciklonra, nem azért mer várom csak kérdezem?

Arra emlékszem, hogy az aznapi átlag 29m/s volt, és valószínû, hogy volt 10 perces orkán erõsséget elérõ átlagok. Abban nem vagyok biztos, de ha az emlékeim nem csalnak akkor 37m/s volt a legnagyobb tíz perces átlag aznap, de mondom ez emlékezet, nem biztos, hogy így van. Ugye 45m/s az új rekord aznapról ezt tudjuk, de nem vagyok biztos, hogy a környéken volt ennél erõsebb széllökés is.
Ennyi az emlékezet, ha van egy infó valakitõl akkor azt megköszönjük:-)

Az elmult 2001-2009 évig végignéztem az omsz és arra jutottam hogy minden éven nagyon változó de átlagosan szerintem a mi környékünkön a 800mm átlag megvan. Tavaly 900mm körül volt, ez az év már más tészta,ezt az évet a bakony nyeri bõven 1000mm fölött.

Jó kérdés, Lenti és Letenye, ha jól emlékszem 800 mm-es átlag felett volt(!).
Kíváncsi lennék az elmúlt 10 év átlagára is.

Élmény volt olvasni, köszi, ám ezzel nem jutottunk elõbbre.

A leírásban orkánt írnak, ám teljesen egyértelmûnek tûnik, hogy zivataros kifutószél és/vagy tornádó okozta a pusztítást. Mivel azt is írják, hogy az egész országon áthaladt, valószínûleg egy hidegfronthoz kapcsolódó zivatarlánc lehetett a tettes, vagy egy konvergencián kialakuló instab vonal. Mondhatni a 2006. aug. 20-i események tökéletes mása a leírás, bár annál erõsebbnek tûnik (hétköznap történt, átlagos "népsûrûség" mellett, mégis sok a halott és a sebesült; az aug. 20-i vihar szerintem nem követelt volna halálos áldozatot egy átlagos napon, amikor nincs kint 2 millió ember az utcán).


Hopp, közben mindenki ugyanarra jutott.


Köszi Krisztián!

Induljunk ki abból, hogy a Zsófia idején május 16-án a hajnali órákban, amikor talán a legviharosabb volt a ciklon, pl. a Balaton térségében lévõ állomásokon (Siófok, Sármellék) a 25-30 m/s-os lökésekhez tartósan 18-20-as alapszél járult. Sajnos a balatoni szélmérõk adatait nem tudjuk neten elérni, de az lenne a jó, hiszen ha jól emlékszem pl. Balatonfüreden volt 37-38-as lökés is síkvidéken.

Egyrészt ugye a magassággal az alapszél egyre erõsödik (ekkor 925 hPa-n 30 körül, 850 hPa-n pedig talán 35 körül volt?), tehát papíron egyre közelebb kerül az alapszél a lökések erejéhez. Másrészt viszont persze az ilyen hideg légtömegekben annyira erõs lökésesség, turbulencia uralkodik, hogy egyáltalán nem biztos, hogy 500-700 m-es magasságban az alapszél olyan jelentõs mértékben tudjon emelkedni a síkvidékihez képest, hogy ott már tartósan 30 körüli, fölötti legyen.

Mindenesetre a kérdés igen jó, jövõ héten megpróbálok utánanézni a kab-hegyi dolognak, ha addig nem érkezik rá válasz.

(Szerk.: és persze a lentebb említett szupercellás esetek meg még egy plusz kérdést vetnek fel a gradiens szeles helyzetek mellett.)

Igen, így van. Az egész eset egy 20-30 perces szupercellás zivatar lehetett. Bár a dédi 1 órát emlegetett mindig (persze az emlékek). A 10 perces átlagszél viszont nagy valószínûséggel elérhette az orkán fokozatot ebben a viharban.
Nagy jelentõsége van az idõpontnak ebben a történetben, mindenki a háború "elõszelének" tekintette az eseményt, mely után egész Európa megrázkódott. Ebbõl gondolom, hogy talán némi túlzás is kerülhetett az eseményleírásokba.

Witch: pont ezt valószínûsítem én is (vmilyen konvektív rendszerhez kapcsolódó, orkán erejû szél) a leírás alapján, bár egy "egyszerû" szupercellánál azért többnek tûnik

Erre utal, hogy nyáron, hirtelen robbant be, és hogy meddig tartott, stb.
"Az orkán" (és nem az orkán erejû szél) egy nagyobb skálájú jelenség, gyakorlatilag egy viharciklon, azok közül is a legerõsebb kategória...

Egy konkrét orkánra emlékszem olvasmányaimból, errõl találtam is egy rövid cikket a neten:
Link
A dédnagymamám is mesélt errõl az esetrõl. Azt mondta, ehhez foghatót azelõtt és azt követõen sem élt meg soha (94 évet élt). Bár lehetséges, hogy csak egy "egyszerû" szupercella volt az esemény kiváltó oka.

Nos épp ez az.

Az orkán nem egyenlõ az orkán erejû széllökéssel. Kérdéseim az alapszélre(10 perces átlagszél), nem pedig a széllökésekre vonatkoztak. Azokról mindig hallunk, ezeket az adatokat én is ismerem, sõt egy csomót át is éltem közülük.

Orkán: "Az átlagos szélsebesség a 33 m/s-ot (kerekítve a 119 km/ó-t) is meghaladja. Az erõs épületekben is komoly károk keletkezhetnek, gyengébb épületek összedõlhetnek, a fák (erõsebbek is) tömegesen dõlnek ki, emberélet is veszélyben."

A közelmúltban 2 eset is történt:
2008. március. 1-én Emma viharciklon: Link
2008. január 27-én: Link
Mindkét esetben fõként a Bakonyban voltak orkánerejû lökések, de síkvidéken is elérték a 119-120 km/h-t.
Emma idején Bp.-Lágymányos bõven 120 km/h felett mért.

Átlagos éves csapadékösszeg az 1961-1990 közötti idõszak adatai alapján

Link

Meg tudná nekem valaki mondani hogy magyarországon melyik a legcsapadékosabb város átlagban mert az egyik azt irja hogy kõszeg 807mm, a másik pedig hogy a délnyugati országrész azon belül lenti környéke.

Csak annyit tudok ehez hozzászólni,hogy máj 17.-én a Kap hegyen mérték hazánkban a leg erõsebb szélökéseket 162km/h Így ez lett a hazai rekord!Az eddigi rekordot 88-ban mérték Szarvason:160km/h

Ja és ez a Jolanda eredménye volt.

Nem tudom van-e ilyen lista, de van egy 400-as észlelõi lista:Link

Kérném ha valaki megtudná írni hogy hol lehet megnézni a tagok névsorát. Köszi.

Minden ágazatnak vannak szakszavai. Ha egyszer az 5 cm feletti jeget, 120 km/h feletti szelet és F1 feletti tornádókat szignifikáns heves eseményeknek hívják, akkor úgy fogjuk hívni õket. Minden tudományos ágazatban (így az meteorológiában is) van szakzsargon. El kell fogadni és szerintem könnyen utána lehet járni a dolgoknak.

Szerintem ezek a fogalmak egy speciális jellegû elõrejelzésben elfogadhatóak, sõt ez adja annak speciális jellegét. Nincs itt szó semmilyen ideális egyensúlyról.

Ha például a konvektív elõrejelzéseket nézzük, akkor szeretnénk kiszolgálni a hozzáértõ felhasználókat és az átlagembereket is. Ezért vezettük be, hogy a terjengõs szakmai kifejtés után mindig van egy összefoglalás, amiben egyszerûbben van kifejtve a várható helyzet. Itt lehetõség szerint mellõzve vannak a szakmai kifejezések is.

Azt lehet tudni, hogy a Zsófia ciklon idején mekkora volt Kab-hegyen a 10 perces átlagszél maximális értéke?

Illetve országosan mekkora volt a valaha mért legnagyobb 10 perces átlag?

Volt már egyáltalán orkán hazánkban?

Köszönöm szépen a válaszokat

Értem, köszi

Ez a kód akkor alkalmazandó, ha tartósan mérsékelt, vagy ennél kisebb erõsségû volt a légmozgás a szélerõsödés elõtt, pld.: kifutószél. Hátoldal esetén, amikor a szélsebesség állandóan változik, akkor nem használatos.

"ww =18-as (vagy ennél rangosabb kódszám) kell álljon a táviratban, ha legalább 8 m/s-os hirtelen szélerõsség növekedés történt, amelynek során a szélsebesség legalább 1 percen át elérte, vagy meghaladta a 11 m/s-t."

Hm, egy apró kérdésem van: a 18-as synop-kód (szélrohamok) milyen széllökés-sebességtõl adható? Köszi

Egyetértek!
Az ideális egyensúly megtalálása nagyon is ajánlható.

Triggereli = kivaltja, eloidezi, kikenyszeriti

(mert csak ugy magatol ritkan indul be)

Mi az hogy "triggerelheti" a konvekciót?

Nem lehetne ezeket magyarosítani? Nem sokból tart.
szignifikáns = jelentõs, real-time = valósidejû...stb, stb.

Köszi elõre is.

ECMWF-nek nincs 12 z-s térképe, úgyhogy ezt buktam.

Köszönöm a választ, összeállt a kép, most már értem, hogy sok esetben miért is produkál a GFS ennyire fals dolgokat már a kiindulási értékeknél is.

No ebbõl is látszik, hogy mennyire khaki a GFS analízise... Úgy ahogy van érthetetlen. Kíváncsi vagyok, hogy az ECMWF-en mi lesz.

Miközben kutattam a középsõ országrészben tapasztalható nagy semmi okait, szemet szúrt valami. Mi az oka annak, hogy eltérés van a szupercella.hu-n látható emagramm és a wyomingi szondaadatok között???
Elõbbinél Budapestre 12 UTC: CAPE 408,4, KI 25,7, utóbbinál viszont CAPE 1625,01, KI 18.10, hogy csak két paramétert említsek. Most akkor melyik a valós, mert rohadtul nem mindegy.

Hidegpárnás helyzet - megfigyelésedre, felvételeidre, azt hiszem, a legtalálóbb a kifejezés. Alul száraz és jóval hidegebb a levegõ, mint följebb. Ez a ködfajta inkább télen fordul elõ. A telep lámpaoszlopainak tetejét - ahol odakint, a mezõn szolgálatoskodtam - még eltakarta, de alul 20 km-rel (húsz kilométerrel!) északnyugatra kiválóan láttam Komádi vörös lámpákkal kivilágitott TV-tornyát. S annak a ködtakarónak a magassága hullámzott: idõnként egy félméternyit hol lejjebb ereszkedett, hol pedig följebb.

Andrással ebben is teljesen egyetértek: a talajon fekvõ köd "tengernyi" (értsd: végeláthatatlan) kiterjedésû is lehet.

Nagyon pontosan fogalmaztad/magyaráztad meg a jelenséget. Sik helyen - elsõsorban vizes ér/erek közelségében - gyakori fõleg tavasszal és õsszel, de nyáron is elõfordul. Télen sokkal ritkább. A földfelszinhez "simuló" ködréteg magassága sokszor az egy métert sem éri el. Ha lehajoltam, jóval hidegebbet éreztem, mint a ködlepel fölött. Egy alkalommal délibábot is láttam - a tõlem két kilométerre levõ földszintes házak szinte lebegni látszottak a levegõben!

Hogy ne okozzon félreértést, ehhez azért tegyük hozzá: a nyílt köd nem feltétlenül foltokban fordul elõ, nyugodtan lehet kiterjedt, az észlelõt minden irányból körülvevõ réteg is (42, 44, 46, 48-as jelenidõk).

Szerintem erre a magyarázat az, hogy a legeslegalsó légrétegbõl a vízgõz elõbb kezd el kicsapódni a talajra, fûszálakra, tereptárgyakra harmat formájában, minthogy ködöt képezne. Az ezzel elveszített vízgõz miatt viszont egyre csökken a harmatpontja, tehát hiába hûl a levegõ, nem fog beködülni. Néhány méter magasból viszont már nem tud hová "kiülni" a harmat, így a vízgõz ottmarad a levegõben egészen a majd 100%-os relatív páratartalom eléréséig, tehát ködképzõdés lesz a vége.

Igen ilyen volt itt, mint ahogy a képeden is látszik : Link

41-es jelenidõ: köd foltokban. Az észlelõpontból számítva a horizont egy bizonyos kis darabjában 1000 méter alá csökken a látástávolság a légkörben kicsapódott vízgõz hatására.

Ez aranyos volt!

Norbi!
Hogy Usrin fogadása legalább részben sikeres legyen, két mai kép, ilyesmi volt Link Link ?
Kedd hajnalban kocsikáztam, és én is láttam ilyet, hogy ha nem is 30-40 méter magasan, de 4-6-8 méter magasan kezdõdött a köd alja, felette volt egy vastag ködcsík, alatta messze el lehetett látni.
Volt, hogy mentem gombászni, és a fejem ködben volt, a térdem meg nem, leguggolva lehetett a köd alatt menni, és olyan éles alsó határa volt, mintha késsel vágták volna el. Mintha megemelkedett kisugárzási köd lenne.
A képeken mondjuk szétoszló köd van, de itt ezek még stabilak, és szépen ellátni alattuk Link Link , közben a fa csúcsa meg tejben úszik.
Hasonlítot a nagy inverziós, hidegpárnás helyzetekhez, amikor pl. 300 méter magasan van a köd, és 900 méterig tart, alatta és felette jó a látás.
Engem is érdekelne, hogyan tud a kisugárzási köd nem a talajról, hanem néhány méterrõl indítani?!

Hát a köd kb az emeletes házak tetejénél valamivel magasabban volt.
Köszi a választ mindkettõtöknek

Nyílt köd tipikus esete.

Ha 30-40 méter magas volt (bár nekem ez kicsit soknak tûnik), az már jóval a szemmagasság fölé ér, tehát nem sekély köd. A köd egyébként mindenütt gyakran alakul ki jól körülhatárolt foltokban, nem véletlenül gyakori fordulat az elõrékben: "foltokban köd képzõdik". Ehhez nem szükséges tó vagy folyó, elég egy erõsebben lehûlõ (mélyebb fekvésû, szélárnyékos, a talaja miatt erõsebben kisugárzó, stb.) terület.

Jelentõs tétben mernék fogadni, hogy Floo is megszólal majd a kérdésben, különös tekintettel a ködös területek napfénytartamra, középhõmérsékletre és klímaleírásokra gyakorolt hatására.

Sziasztok!
Kéne egy kis segítség, tegnap este 22h körül ködöt figyeltem meg nyugat felé, de nem akármilyen köd volt , kb. 30-40 méter magas volt és csak egy sávba helyezkedett el. Nyugat felé csak 100méterre láttam el de felettem meg más irányba nem volt köd , ez a jelenség 10-12 percig volt látható közben váltóztatta nagyságát és helyzetét. Ez most sekély köd lehetett ?! Tó vagy folyó nem volt a közelébe

Köszönöm a választ.

Az a mûszerszinti légnyomás.
Tengerszintre redukálás után kapható meg az 1018-1019 hPa.

Pedig ott annyi.Más a skálázás?..
Link

Hát itt 1019 hpa van:Link