Kérdések és válaszok

Sziaszok!

Hány km lehet kb. az Igor hurrikán szemének az atmérõje?

Link

Tass.

Az OMSZ napijelentésében a dunaújvárosi vagy a tassi csapadékadat szerepel?............ Köszönöm!

Hogyan készül az a radarkép, ami térképre van rászerkesztve? A hazai oldalunkon láttam egy olyan radarképet, ahol rajta voltak a városok, települések, útvonalakkal együtt.
[mod.]

Kicsit kapcsolódva JoeJack-hez, ezek tényleg azokban a helyzetekben alakulnak ki a leggyakrabban, amiket õ kifejtett: vagyis döntõen mono- vagy multicellás konvekció mellett.

Az én verziómban a marginális szupercella azt jelenti, hogy egy-egy bizonyos cella átmenetileg (de nem tartósan) hordozhat magán szupercellákra utaló jeleket (pl.: mezociklon, falfelhõ, esetleg alacsonyszintû mezociklon stb-stb.), de a környezeti feltételek miatt ezek nem állnak fent hosszú ideig (több órán keresztül), ezért nem nevezzük õket szupercelláknak. Legtöbbször az idõkritérium nem teljesül, vagy esetleg a mezociklon nem található meg középszinten, csak alacsonyszinten. Ezek a leggyakoribb okok arra, hogy miért marginális egy szupercella.

Itt van rá két példa is: Link Link a második link egy galériára mutat. Dommal mentem el egy kisebb viharvadászatra Miskolc környékén, amikor egy megközelítõleg másfél óráig életképes cella látványos forgó mozgást végzett, illetve idõvel egy kisebb falfelhõ is kialakult rajta. Ugyan viselt magán szupercellákra utaló jeleket, de nem állt fent hosszú idõn keresztül, ezért marginális. A cella egyébként gyakorlatilag egy helyben állt, alig tett meg 20 km-t, lehet még kevesebbet.

Rakacán is le tudtam kapni egy marginális szupercellát: Link utána lehet nézni az akkori feltételeknek, ez sem élt másfél óránál tovább, legalábbis a mezociklonja biztos nem.

Ez azt jelenti, hogy az adott idõjárási helyzetben nem a szupercellás konvekció lesz az uralkodó, hanem elsõsorban mono- és multicellás zivatarok várhatók, DE kis eséllyel elõfordulhat, hogy valahol mégis összeállnak úgy a környezeti feltételek, amibõl kialakulhat szupercella is.

Példák, amikor használnám ezt a kifejezést:

- nagyon nagy labilitás, de csak 10-15 m/s szélnyírás,
- közepes/nagy labilitás, 15 m/s körüli szélnyírás,
- kis labilitás, 25 m/s fölötti nyírás.

Na persze nem csak ezeket a paramétereket kell nézni.

Kb. ennyi, remélem nem írtam hülyeséget.

Mi jelent az hogy marginális szupercella?Megnéztem tényleg nagyon hasznos anyagok!

A 0-3 km-esen az nem más, mint maga az SCP(supercell composit parameter). A 0-1 km-esen van az STP(significant tornado parameter)

Itt olvashatsz róla és egyéb paraméterekrõl: Link

Valamint további nagyon hasznos anyagok: Link

A GFS 0-3km SREH bunkers storm motion & supercell composite parameters térképen mit jelentenek a színes bekarikázások amikhez szám van irva,pl 0,1 vagy 0,2 vagy 0,3 stb ???

Szia!Bedöglött a gépem igy nemtudtam belinkelni rendesen,mert mobilról vagyok fent.De vannak képeim,add meg az email cimed és elküldöm.
Látogass el a most alakult oldalunkra,van pár kép róla,de nem az összes.Nézted Floo linkjét?azt mondod a HP szupercella volt?

Szia!

Fú figyelj ez egy nagyon kemény HP szupercella volt! Aznap itt Szegeden is tevékenykedtek szupercellás zivatarok! Képed nincs róla? És szerintem is,a falfelhõ,vagy (az elmondásaid alapján) a mezociklon is be volt ágyazódva a csapadékba!

Ja hupsz! Megvannak a képek! Hát nagy valószínûséggel a falfelhõ beágyazódott volt! Jóféle képek! Szép kis cella...

Értem.Igy fest a mi a radarunk képén www.vajdasagmet.rs/?page=ada
Töletek jött,mikor felfedeztem a radaron éppen h csak átjött a Magyar határon

A döntés ebben a helyzetben (is, mint észlelõé) a te kezedben van. Legyen szép estéd!

Köszönöm mindkettõtöknek!
Méretét tekintve a képen látható égbolt részlet kb 3-4 okta lehet.

Igen, elõfordulhat.
Minden zivatarnál elõfordulhat.
Az is lehet, hogy azért nem láttad a falfelhõt és az SC-re jellemzõ struktúrát, mert a csapadékmezõ kitakarta.
A falfelhõ a cella déli felén lehetett.
A Szegedtõl délnyugatra lévõ böszmeség volt a tettes Link

A szupercellanál elõfordulhat peremfelhõ?Jun18 délután ÉNY felõl heves zivatar érkezett látványos peremfelhõvel,de nem látszot rajta a SC struktúra.Peremfelhõ áthaladtával felhõszakadás vette kezdetét,amiben cserenysze majd diónagyságú jég keveredett.10percen át esett a jég.A radarkép alapján SC lehetett!

Én is igy gondolom. És alatta - a kép bal oldalán - kis Cumulus fractus-pamacs is megfigyelhetõ. De nem zárható ki az sem, hogy mégis Cirrostratus-ról lehet szó (Cirrostratus fibratus), amit a helyszini megfigyelés dönthet el igazán. E nagyobb felbontású, de remek kép alapján nem lehet határozottan eldönteni, mekkora a fátyolfelhõzet kiterjedése, fejlõdése.

Szerintem Cirrus fibratus.

Ismét egy kérdéssel jövök! Cirrostratus valamely formája?

Áthelyezve innen: Párbeszéd a moderátorokkal (#8936 - 2010-09-02 15:15:4

Sziasztok!

Új vagyok itt!... Lenne egy kérdésem! A június 18-i szegedi HP SC-rõl van valakinek olyan képe amin látszódik a struktúra?Mert én szegedi vagyok,és nem tudtam megörökíteni...
Elõre is nagyon köszönöm!;-)

Sziasztok!
Fõleg viharvadászatos beszámolókban olvastam, hogy meg lehetett figyelni downburst jelenséget a távoli viharban, a csapadéksávban.
Honnan lehet ezt a jelenséget felismerni?

Köszönöm! Akkor én nem találtam el!

Szép napot, Zoltán! Szerintem egyértelmûen Cirrus fibratus vertebratus . Alakja madártollazatra hasonlit, a felhõelemek továbbá emlékeztetnek még bordákra vagy halcsontvázatra is. (A megnevezésben megadtam a felhõ faját, fajtáját és a változatot.) Köszönjük a gyönyörû felvételt!

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#182572 - 2010-08-29 10:34:44)

Segítséget szeretnék kérni, megerõsítést vagy cáfolatot!
Ez egy Cirrus spissatus?

Elõre is köszi!

A következõ napokban hol várható a legtöbb csapadék, melyik országrészben?

A modellszámítások eredményei sokszor nagyon nagyot szórnak ,és néha fél-egy napon belül alapjaikban változnak meg.Ezzel kapcsolatban szeretnék néhány kérdést feltenni a nálam képzettebbeknek.1.Van-e valamilyen egzakt módszer,mellyel rendet lehet vágni a számítási eredmények látszólagos káoszában?2.Mit fejez ki a fáklya diagramm fõfutása?3.Diszkutálják-e a kapott eredményeket,van-e a diszkussziónak elfogadott protokollja?4.Az eredmények elemzésében mekkora a szerepe a tapasztalatnak,mérleglõ képességnek,netán az intuiciónak?A választ elõre köszönöm.

Vajon lesz ma konektiv elõrejelzés?

A jelenlegi nydny-i áramlás északira fordulására aug.30-át követõ néhány napban van kilátás.Addig mediciklon generálódására szerintem semmi esély.30.-a után az elvi lehetõség megvan,ami persze nem jelent valószínüséget is egyben.

Ha a tõlünk ÉNy-ra húzódó ciklonrendszer északabbra húzódna, és/vagy a jelenlegi Ny-K irányú, zonális áramlás É-D-i irányú, meridionális áramlásba menne át. Abban az esetben keletkezhetne önálló mediterráni ciklon, vagy pedig egy poláris ciklon déli peremének lefûzõdésébõl peremciklonként. Erre egyelõre - szerintem - nem sok az esély.

Ti szerintetek mikor van esély 1 ujabb mediterrán ciklonra, nem azért mer várom csak kérdezem?

Arra emlékszem, hogy az aznapi átlag 29m/s volt, és valószínû, hogy volt 10 perces orkán erõsséget elérõ átlagok. Abban nem vagyok biztos, de ha az emlékeim nem csalnak akkor 37m/s volt a legnagyobb tíz perces átlag aznap, de mondom ez emlékezet, nem biztos, hogy így van. Ugye 45m/s az új rekord aznapról ezt tudjuk, de nem vagyok biztos, hogy a környéken volt ennél erõsebb széllökés is.
Ennyi az emlékezet, ha van egy infó valakitõl akkor azt megköszönjük:-)

Az elmult 2001-2009 évig végignéztem az omsz és arra jutottam hogy minden éven nagyon változó de átlagosan szerintem a mi környékünkön a 800mm átlag megvan. Tavaly 900mm körül volt, ez az év már más tészta,ezt az évet a bakony nyeri bõven 1000mm fölött.

Jó kérdés, Lenti és Letenye, ha jól emlékszem 800 mm-es átlag felett volt(!).
Kíváncsi lennék az elmúlt 10 év átlagára is.

Élmény volt olvasni, köszi, ám ezzel nem jutottunk elõbbre.

A leírásban orkánt írnak, ám teljesen egyértelmûnek tûnik, hogy zivataros kifutószél és/vagy tornádó okozta a pusztítást. Mivel azt is írják, hogy az egész országon áthaladt, valószínûleg egy hidegfronthoz kapcsolódó zivatarlánc lehetett a tettes, vagy egy konvergencián kialakuló instab vonal. Mondhatni a 2006. aug. 20-i események tökéletes mása a leírás, bár annál erõsebbnek tûnik (hétköznap történt, átlagos "népsûrûség" mellett, mégis sok a halott és a sebesült; az aug. 20-i vihar szerintem nem követelt volna halálos áldozatot egy átlagos napon, amikor nincs kint 2 millió ember az utcán).


Hopp, közben mindenki ugyanarra jutott.


Köszi Krisztián!

Induljunk ki abból, hogy a Zsófia idején május 16-án a hajnali órákban, amikor talán a legviharosabb volt a ciklon, pl. a Balaton térségében lévõ állomásokon (Siófok, Sármellék) a 25-30 m/s-os lökésekhez tartósan 18-20-as alapszél járult. Sajnos a balatoni szélmérõk adatait nem tudjuk neten elérni, de az lenne a jó, hiszen ha jól emlékszem pl. Balatonfüreden volt 37-38-as lökés is síkvidéken.

Egyrészt ugye a magassággal az alapszél egyre erõsödik (ekkor 925 hPa-n 30 körül, 850 hPa-n pedig talán 35 körül volt?), tehát papíron egyre közelebb kerül az alapszél a lökések erejéhez. Másrészt viszont persze az ilyen hideg légtömegekben annyira erõs lökésesség, turbulencia uralkodik, hogy egyáltalán nem biztos, hogy 500-700 m-es magasságban az alapszél olyan jelentõs mértékben tudjon emelkedni a síkvidékihez képest, hogy ott már tartósan 30 körüli, fölötti legyen.

Mindenesetre a kérdés igen jó, jövõ héten megpróbálok utánanézni a kab-hegyi dolognak, ha addig nem érkezik rá válasz.

(Szerk.: és persze a lentebb említett szupercellás esetek meg még egy plusz kérdést vetnek fel a gradiens szeles helyzetek mellett.)

Igen, így van. Az egész eset egy 20-30 perces szupercellás zivatar lehetett. Bár a dédi 1 órát emlegetett mindig (persze az emlékek). A 10 perces átlagszél viszont nagy valószínûséggel elérhette az orkán fokozatot ebben a viharban.
Nagy jelentõsége van az idõpontnak ebben a történetben, mindenki a háború "elõszelének" tekintette az eseményt, mely után egész Európa megrázkódott. Ebbõl gondolom, hogy talán némi túlzás is kerülhetett az eseményleírásokba.

Witch: pont ezt valószínûsítem én is (vmilyen konvektív rendszerhez kapcsolódó, orkán erejû szél) a leírás alapján, bár egy "egyszerû" szupercellánál azért többnek tûnik

Erre utal, hogy nyáron, hirtelen robbant be, és hogy meddig tartott, stb.
"Az orkán" (és nem az orkán erejû szél) egy nagyobb skálájú jelenség, gyakorlatilag egy viharciklon, azok közül is a legerõsebb kategória...

Egy konkrét orkánra emlékszem olvasmányaimból, errõl találtam is egy rövid cikket a neten:
Link
A dédnagymamám is mesélt errõl az esetrõl. Azt mondta, ehhez foghatót azelõtt és azt követõen sem élt meg soha (94 évet élt). Bár lehetséges, hogy csak egy "egyszerû" szupercella volt az esemény kiváltó oka.

Nos épp ez az.

Az orkán nem egyenlõ az orkán erejû széllökéssel. Kérdéseim az alapszélre(10 perces átlagszél), nem pedig a széllökésekre vonatkoztak. Azokról mindig hallunk, ezeket az adatokat én is ismerem, sõt egy csomót át is éltem közülük.

Orkán: "Az átlagos szélsebesség a 33 m/s-ot (kerekítve a 119 km/ó-t) is meghaladja. Az erõs épületekben is komoly károk keletkezhetnek, gyengébb épületek összedõlhetnek, a fák (erõsebbek is) tömegesen dõlnek ki, emberélet is veszélyben."

A közelmúltban 2 eset is történt:
2008. március. 1-én Emma viharciklon: Link
2008. január 27-én: Link
Mindkét esetben fõként a Bakonyban voltak orkánerejû lökések, de síkvidéken is elérték a 119-120 km/h-t.
Emma idején Bp.-Lágymányos bõven 120 km/h felett mért.

Átlagos éves csapadékösszeg az 1961-1990 közötti idõszak adatai alapján

Link

Meg tudná nekem valaki mondani hogy magyarországon melyik a legcsapadékosabb város átlagban mert az egyik azt irja hogy kõszeg 807mm, a másik pedig hogy a délnyugati országrész azon belül lenti környéke.

Csak annyit tudok ehez hozzászólni,hogy máj 17.-én a Kap hegyen mérték hazánkban a leg erõsebb szélökéseket 162km/h Így ez lett a hazai rekord!Az eddigi rekordot 88-ban mérték Szarvason:160km/h

Ja és ez a Jolanda eredménye volt.

Nem tudom van-e ilyen lista, de van egy 400-as észlelõi lista:Link

Kérném ha valaki megtudná írni hogy hol lehet megnézni a tagok névsorát. Köszi.

Minden ágazatnak vannak szakszavai. Ha egyszer az 5 cm feletti jeget, 120 km/h feletti szelet és F1 feletti tornádókat szignifikáns heves eseményeknek hívják, akkor úgy fogjuk hívni õket. Minden tudományos ágazatban (így az meteorológiában is) van szakzsargon. El kell fogadni és szerintem könnyen utána lehet járni a dolgoknak.

Szerintem ezek a fogalmak egy speciális jellegû elõrejelzésben elfogadhatóak, sõt ez adja annak speciális jellegét. Nincs itt szó semmilyen ideális egyensúlyról.

Ha például a konvektív elõrejelzéseket nézzük, akkor szeretnénk kiszolgálni a hozzáértõ felhasználókat és az átlagembereket is. Ezért vezettük be, hogy a terjengõs szakmai kifejtés után mindig van egy összefoglalás, amiben egyszerûbben van kifejtve a várható helyzet. Itt lehetõség szerint mellõzve vannak a szakmai kifejezések is.

Azt lehet tudni, hogy a Zsófia ciklon idején mekkora volt Kab-hegyen a 10 perces átlagszél maximális értéke?

Illetve országosan mekkora volt a valaha mért legnagyobb 10 perces átlag?

Volt már egyáltalán orkán hazánkban?

Köszönöm szépen a válaszokat