Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
A szupercelláknal azok a csíkok(inflow bands) amik a rotáciora utalnak mitöl keletkeznek?És mitöl van hogy eggyes szupercellákon jobban,másoknál kevésbé latszanak?Fajtafüggö?
Itt egy burst: Link Link
Az fizikai képtelenség, hogy huzamosabb ideig (pláne a talajig) függõleges irányba fújjon a szél. A burstök vízszintes irányú szelek. Olyan intenzív légzuhatag, ami a felszínen vízszintes irányban terjed tovább. Úgy nem fújhat a szél, hogy a talaj felé fúj. Szóval van benne olyan rész, ahol függõlegesen ér földet a csapadék, de ott már nincs szél, szóval nem fog miatta a csapadék gyorsabban hullani, legalábbis emiatt nem lesz nagyobb az intenzitás.
Az fizikai képtelenség, hogy huzamosabb ideig (pláne a talajig) függõleges irányba fújjon a szél. A burstök vízszintes irányú szelek. Olyan intenzív légzuhatag, ami a felszínen vízszintes irányban terjed tovább. Úgy nem fújhat a szél, hogy a talaj felé fúj. Szóval van benne olyan rész, ahol függõlegesen ér földet a csapadék, de ott már nincs szél, szóval nem fog miatta a csapadék gyorsabban hullani, legalábbis emiatt nem lesz nagyobb az intenzitás.
A burst minden részén viharos a szél?!A közepén nem (megközelítõleg) merõlegesen ér földet a csapadék?
Nem hiszem, hogy ez így van. Sõt, úgy gondolom, hogy pl. nedves microburst-ök környezetében még jóval kevesebb csapadékot mérhetnek, mintha nem fújna a szél felhõszakadás közben. Pontosan azért, mert a csapadék nem függõlegesen, sokkal inkább a vízszinteshez közel esik, így kevesebb víz jut a mérõbe.
Amúgy az olyan helyzetekben, amikor microburst ki tud alakulni éppen a nagy csapadék esélye kisebb, hiszen mint középszintû, illetve felhõalap alatti kiszáradással is számolni lehet, tehát relatíve alacsony nedvességi környezetben alakulnak a zivatarok, így a kihullható víz is szerényebb mennyiségben jelenik meg.
Amúgy értem, hogy mirõl beszélsz, de ilyen helyzetekben kevesebb a kihullható víz.
Nem hiába vannak elkülönülve a jégesõs, kifutószeles és a tubás, nagy csapadékos helyzetek. Eltérõ körülmények kellenek hozzájuk... persze, ha nincs nagy szélnyírás.
Amúgy az olyan helyzetekben, amikor microburst ki tud alakulni éppen a nagy csapadék esélye kisebb, hiszen mint középszintû, illetve felhõalap alatti kiszáradással is számolni lehet, tehát relatíve alacsony nedvességi környezetben alakulnak a zivatarok, így a kihullható víz is szerényebb mennyiségben jelenik meg.
Amúgy értem, hogy mirõl beszélsz, de ilyen helyzetekben kevesebb a kihullható víz.
Nem hiába vannak elkülönülve a jégesõs, kifutószeles és a tubás, nagy csapadékos helyzetek. Eltérõ körülmények kellenek hozzájuk... persze, ha nincs nagy szélnyírás.
Például downburst-ben, ha nem tévedek, gyorsabban hullanak az esõcseppek, mivel egy lecsapódó légtestrõl van szó.Egy erõs burst esetén nem biztos, hogy extrém cseppmennyiségre van szükség ahhoz, hogy kialakuljon ez az extrém csapadék intenzitás.Aztán lehet hülyeséget beszélek, de ez ugrott be. 
A jégesõkhöz nyilván elsõsorban a magas CAPE értékek számítanak leginkább. Elég sokféle paraméter-kombinációkból születhetnek nagyméretû jegek és egyáltalán nem kellenek hozzá erõs multicellás vagy szupercellás rendszerek (persze az esetek 90%-ában ezekbõl lesznek).
A CAPE nagyságának kérdése mindenképpen döntõ fontosságú. Nagyrészt ez határozza meg azt, hogy egy cella milyen magasra terjed ki, illetve milyen erõs a felhajtóerõ a cella különbözõ magassági szintjein. Szélnyírásmentes környezetben általában nehezen alakulnak ki 1 cm-nél nagyobb jégátmérõk, mert a csapadék áthullik a feláramláson, így egyrészt a zivatar is hamar bedöglik, másrészt a feláramlás visszatartja a jégszemeket, illetve olvasztja is mivel a felszálló részecske melegebb a környezeténél, illetve a jégszemeknél mindeképp
Úgynevezett pluse-type zivataroknál azonban elõfordulhat 2 cm-t meghaladó jégátmérõ is, amihez nem kell feltétlenül nagy szélnyírás, illetve az utóbbi években nem egyszer fordult elõ, hogy egy gyenge multicellás tömörülésbõl (konvergenciák környezetében) 5 cm körüli v. azt meghaladó jégméret legyen. Ha jól emlékszem, akkor idén Orosháza környékén is volt hasonló jelenség, illetve 1-2-3 éve Kecskemét környékén is megvolt az 5 cm jég. Látszólag lehet nem volt említésre méltó szélnyírás, azonban az egymáshoz közel tevékenykedõ cellák lokálisan eléggé megzavarhatják a környezeti feltételeket (növelik a szélnyírást, az egyik cellából kiinduló szél bekeveredik a másik cella feláramlásába, egymást erõsítik a feláramlások). Nyilván vannak olyan alkalmak is, amikor egymástól veszik el az energiát és gyengülnek egymáshoz képest is.
Maga a közepesen erõs, illetve erõs szélnyírás és a magas labilitás együtt önmagában elég lehet nagyméretû jégátmérõhõz. A szélnyírás segít kikapni a csapadékot a feláramlási sávból, ami kedvezõ a jégnek. Elég gyakran használtam jelenleg még nem publikus paramétereket, mint pl. CAPE a fagyhatár felett, Hail Parameter (by Svadasz) stb-stb., amik mindenképpen érdekesek kutatási szempontból. Ezek a paraméterek még nincsenek teljesen verifikálva (a svadaszé lehet van, csak én nem tudok róla), de adnak egy irányzékot a dolgoknak.
Maga a kiszáradás is egy érdekes kérdéskör, bár olyan szignifikáns hatással nincs a jégszemekre (szerintem), mint pl. a magas CAPE és a szélnyírás. Nyilván a kiszáradtabb levegõ jobban kedvez annak, hogy kevésbé olvadjon a jég, viszont az intenzívebb kifutószelekkel sokkal jobban korrelálnak (microburst, downburst stb-stb.). Sokat tanulmányoztam az ESWD adatbázisát és nagyon jól elkülönülnek egymástól a heves események. Bizonyos idõszakokban a "tuba, tornádó, nagy mennsiségû csapadék" események gyakorisága volt magas, illetve máskor a "nagyméretû jég, heves kifutószél" események voltak gyakoriak. Persze vannak olyan idõszakok, amikor mindenbõl sok van, de azok speciális helyzetek, mint pl. augusztus 06. vagy 16. volt.
Akármilyen heves eseményt említünk (talán kivéve a nem mezociklonális tornádót, tubát ( bár a tuba nem a szó szoros értelmében heves esemény )) mindegyikhez szükséges a magas CAPE, illetve a jelentõsebb szélnyírás. A kivétel pedig erõsíti a szabályt, hogy okoskodjak egy kicsit.
Érdekes módon a hírtelen lehulló nagy mennyiségû csapadékhoz is a magas CAPE értékek kellenek és persze jól átnedvesedett légoszlop. Meleg, nedves szállítószalagok környezetében is elég gyakori a 30 mm-t meghaladó csapadék. Kell hozzá néha az extrém lassú cellamozgás is, illetve azok újratermelõdése. A lényeg itt is a magas CAPE-n van jórészt és persze mellette a nedvességen.
Egyes speciális helyzetekben viszont az alacsony CAPE is kitermelhet heves zivatart, amikor megfelelõ nagytérségû emelõhatások segítik a képzõdést. Erre nem akarok kitérni. A lényeg így is a magas CAPE a jég szempontjából, aztán a szélnyírás... a többi (kiszáradás) pedig csak rásegít.
____________________________________________________________________
Egyéb téma. Rendkívül felkeltette az érdeklõdésem a 38.1 mm/perc intenzitás. Egyszerûen agyilag nem tudom felfogni, hogy hogy fér el ennyi víz a levegõben úgy, hogy lélegezni lehessen mellette Az OMSZ radar 300-400 mm/h intenzitást mér maximálisan. Ez így is 5-6 mm/perces intenzitást jelent, ami marhára kevés a 38.1-hez képest. Már-már felfoghatatlan számomra az egész, a legmerészebb képzeleteimet is felülmúlja a dolog. Valljuk be, hogy a legtöbb esetben (90%), ha 60 dBz feletti intenzitást mér valamelyik radar, akkor szóba jön a nagyméretû jég.
Vajon egy 38.1 mm/s intenzitású "felhõszakadás" (szerintem nem ez a legjobb szó rá, ha nálunk már az 1 mm/s is felhõszakadás intenzitásnak számít) mekkora Dbz lenne pl. a magyar radaron?
Láttam én már kemény felhõszakadást, amikor 50 m körül volt a látótávolság, de nem hiszem, hogy 1 perc alatt ennyit leküldött volna. Fel nem bírom fogni... úgy megnéznék egy ilyen nagy esõt.
Vajon milyen intenzitás lenne a fizikai határ? Mennyi esõcsepp fér el egy köbméter levegõben? Vajon ez a 38.1 mm/s intenzitás mennyire lehetett a lehetséges max. "tárolóképességtõl"?
Nagyon elmebeteg idõjárási események vannak egy-két helyen...
Csodálatraméltó az egész...
A CAPE nagyságának kérdése mindenképpen döntõ fontosságú. Nagyrészt ez határozza meg azt, hogy egy cella milyen magasra terjed ki, illetve milyen erõs a felhajtóerõ a cella különbözõ magassági szintjein. Szélnyírásmentes környezetben általában nehezen alakulnak ki 1 cm-nél nagyobb jégátmérõk, mert a csapadék áthullik a feláramláson, így egyrészt a zivatar is hamar bedöglik, másrészt a feláramlás visszatartja a jégszemeket, illetve olvasztja is mivel a felszálló részecske melegebb a környezeténél, illetve a jégszemeknél mindeképp
Úgynevezett pluse-type zivataroknál azonban elõfordulhat 2 cm-t meghaladó jégátmérõ is, amihez nem kell feltétlenül nagy szélnyírás, illetve az utóbbi években nem egyszer fordult elõ, hogy egy gyenge multicellás tömörülésbõl (konvergenciák környezetében) 5 cm körüli v. azt meghaladó jégméret legyen. Ha jól emlékszem, akkor idén Orosháza környékén is volt hasonló jelenség, illetve 1-2-3 éve Kecskemét környékén is megvolt az 5 cm jég. Látszólag lehet nem volt említésre méltó szélnyírás, azonban az egymáshoz közel tevékenykedõ cellák lokálisan eléggé megzavarhatják a környezeti feltételeket (növelik a szélnyírást, az egyik cellából kiinduló szél bekeveredik a másik cella feláramlásába, egymást erõsítik a feláramlások). Nyilván vannak olyan alkalmak is, amikor egymástól veszik el az energiát és gyengülnek egymáshoz képest is.
Maga a közepesen erõs, illetve erõs szélnyírás és a magas labilitás együtt önmagában elég lehet nagyméretû jégátmérõhõz. A szélnyírás segít kikapni a csapadékot a feláramlási sávból, ami kedvezõ a jégnek. Elég gyakran használtam jelenleg még nem publikus paramétereket, mint pl. CAPE a fagyhatár felett, Hail Parameter (by Svadasz) stb-stb., amik mindenképpen érdekesek kutatási szempontból. Ezek a paraméterek még nincsenek teljesen verifikálva (a svadaszé lehet van, csak én nem tudok róla), de adnak egy irányzékot a dolgoknak.
Maga a kiszáradás is egy érdekes kérdéskör, bár olyan szignifikáns hatással nincs a jégszemekre (szerintem), mint pl. a magas CAPE és a szélnyírás. Nyilván a kiszáradtabb levegõ jobban kedvez annak, hogy kevésbé olvadjon a jég, viszont az intenzívebb kifutószelekkel sokkal jobban korrelálnak (microburst, downburst stb-stb.). Sokat tanulmányoztam az ESWD adatbázisát és nagyon jól elkülönülnek egymástól a heves események. Bizonyos idõszakokban a "tuba, tornádó, nagy mennsiségû csapadék" események gyakorisága volt magas, illetve máskor a "nagyméretû jég, heves kifutószél" események voltak gyakoriak. Persze vannak olyan idõszakok, amikor mindenbõl sok van, de azok speciális helyzetek, mint pl. augusztus 06. vagy 16. volt.
Akármilyen heves eseményt említünk (talán kivéve a nem mezociklonális tornádót, tubát ( bár a tuba nem a szó szoros értelmében heves esemény )) mindegyikhez szükséges a magas CAPE, illetve a jelentõsebb szélnyírás. A kivétel pedig erõsíti a szabályt, hogy okoskodjak egy kicsit.
Érdekes módon a hírtelen lehulló nagy mennyiségû csapadékhoz is a magas CAPE értékek kellenek és persze jól átnedvesedett légoszlop. Meleg, nedves szállítószalagok környezetében is elég gyakori a 30 mm-t meghaladó csapadék. Kell hozzá néha az extrém lassú cellamozgás is, illetve azok újratermelõdése. A lényeg itt is a magas CAPE-n van jórészt és persze mellette a nedvességen.
Egyes speciális helyzetekben viszont az alacsony CAPE is kitermelhet heves zivatart, amikor megfelelõ nagytérségû emelõhatások segítik a képzõdést. Erre nem akarok kitérni. A lényeg így is a magas CAPE a jég szempontjából, aztán a szélnyírás... a többi (kiszáradás) pedig csak rásegít.
____________________________________________________________________
Egyéb téma. Rendkívül felkeltette az érdeklõdésem a 38.1 mm/perc intenzitás. Egyszerûen agyilag nem tudom felfogni, hogy hogy fér el ennyi víz a levegõben úgy, hogy lélegezni lehessen mellette
Az OMSZ radar 300-400 mm/h intenzitást mér maximálisan. Ez így is 5-6 mm/perces intenzitást jelent, ami marhára kevés a 38.1-hez képest. Már-már felfoghatatlan számomra az egész, a legmerészebb képzeleteimet is felülmúlja a dolog. Valljuk be, hogy a legtöbb esetben (90%), ha 60 dBz feletti intenzitást mér valamelyik radar, akkor szóba jön a nagyméretû jég.Vajon egy 38.1 mm/s intenzitású "felhõszakadás" (szerintem nem ez a legjobb szó rá, ha nálunk már az 1 mm/s is felhõszakadás intenzitásnak számít) mekkora Dbz lenne pl. a magyar radaron?
Láttam én már kemény felhõszakadást, amikor 50 m körül volt a látótávolság, de nem hiszem, hogy 1 perc alatt ennyit leküldött volna. Fel nem bírom fogni... úgy megnéznék egy ilyen nagy esõt.
Vajon milyen intenzitás lenne a fizikai határ? Mennyi esõcsepp fér el egy köbméter levegõben? Vajon ez a 38.1 mm/s intenzitás mennyire lehetett a lehetséges max. "tárolóképességtõl"?
Nagyon elmebeteg idõjárási események vannak egy-két helyen...
Csodálatraméltó az egész...
"Nedvességviszonyokból. A középszinten jelentkezõ erõs kiszáradás egyrészt betehet a feláramlásoknak, de ha már kialakult a cella, a lefelé hulló jégszemek kevésbé olvadnak, mint nedves levegõben."
Illetve van egy olyan mechanizmus is a csapadékképzõdés mikrofizikájában, hogy ha száraz a környezetbõl a cellába bekeveredõ levegõ, akkor a cellában nyilván erõsebb a párolgás, de ez olyan módon jelentkezik, hogy a kisebb cseppek párolognak el inkább, és ezek rovására a nagyobb, ún. gyûjtõcseppek jobban meg tudnak hízni. Azaz ilyenkor a kevesebb ütközés miatt nem "sok, de kisebb" csepp, hanem "kevés, de nagy" csepp lesz - és a feláramlásnak köszönhetõen ezekbõl nyilván nagyobb jégszemek is lesznek majd.
Illetve van egy olyan mechanizmus is a csapadékképzõdés mikrofizikájában, hogy ha száraz a környezetbõl a cellába bekeveredõ levegõ, akkor a cellában nyilván erõsebb a párolgás, de ez olyan módon jelentkezik, hogy a kisebb cseppek párolognak el inkább, és ezek rovására a nagyobb, ún. gyûjtõcseppek jobban meg tudnak hízni. Azaz ilyenkor a kevesebb ütközés miatt nem "sok, de kisebb" csepp, hanem "kevés, de nagy" csepp lesz - és a feláramlásnak köszönhetõen ezekbõl nyilván nagyobb jégszemek is lesznek majd.
- a nedves hõmérséklet 0 °C-os szintjének magasságából, ezen a térképen: Link Leírás: Link 16. oldal 17. definíció.
- a felhõtetõ-magasságból. Ha nagyon magasak a cellák, az erõs feláramlásokra utal, azaz több ideje van növekedni a jégszemcséknek.
- a nedvességviszonyokból. A középszinten jelentkezõ erõs kiszáradás egyrészt betehet a feláramlásoknak, de ha már kialakult a cella a lefelé hulló jégszemek kevésbé olvadnak, mint nedves levegõben.
- általánosságban igaz az is, hogy nagyobb labilitás egyenlõ nagyobb jégméret. 2-3ezres CAPE értékeknél azért már elég valószínû, hogy nagyobb jég essen.
Majd jön Anarki is és kiegészíti a hiányosságokat.
- a felhõtetõ-magasságból. Ha nagyon magasak a cellák, az erõs feláramlásokra utal, azaz több ideje van növekedni a jégszemcséknek.
- a nedvességviszonyokból. A középszinten jelentkezõ erõs kiszáradás egyrészt betehet a feláramlásoknak, de ha már kialakult a cella a lefelé hulló jégszemek kevésbé olvadnak, mint nedves levegõben.
- általánosságban igaz az is, hogy nagyobb labilitás egyenlõ nagyobb jégméret. 2-3ezres CAPE értékeknél azért már elég valószínû, hogy nagyobb jég essen.
Majd jön Anarki is és kiegészíti a hiányosságokat.
Valaki belinkelné nekem azt az oldalt amin meg lehet nézni a tavaly szeptembertõl most szeptemberig lehulló csapadékot a városban,mert nem tudom az oldal nevét elõre is köszi.
Ha még Bora-d van,akkor annak a szenzora az elsõ vészhárító bal oldalában van. 
A beláthatóság határán a radar annyira pontatlan lehet, hogy inkább levágták...
A magyar radarképen egy egyenes vonallal le van vágva a nyugati radarkép alsó része.
A két véglet: Elsõ lökhárító alatt, illetve a visszapillantóban.
A sajátomról tudok nyilatkozni, aránylag pontosan mér.
Mérési idõköz: kb 5 mp.
Azt szeretném megtudni, hogy a mostani autókban hol van elhelyezve leggyakrabban a kocsihõmérõ, és mennyire megbízhatóak ezek a hõmérõk, mit hogyan mikor merre mérnek?
Köszönöm!
Köszönöm!
Mi az oka annak, hogy az õszi napéjegyenlõség és a tavaszi napéjegyenlõség között ilyen nagy a napi középhõmérséklet különbsége, holott egyforma hosszúak az idõ tájt az éjjelek és a nappalok? (Budapest március 20. körüli középhõmérséklete: ~7°C, míg szeptember 20. körül ~15°C.)
A kampós radarkép a szupercelláknál szokott elöfordulni?Tavaly máj 22 én egy brutál vihar szántotta végig Vajdaságot!Az OMSZ 18:30 UTC kor készült radarképén a kampós forma látszodott!
Akkor tehát összességében láthatod, elég sok minden lehet az okozója a Te esetedben.
A legsimább, egyenletes lehûlést akkor kapnád tehát, ha a fenti tényezõket kiiktatnánk: egy lakott területtõl távol lévõ, kierjedt sík területen és száraz levegõ (azaz nagy harmatpont-deficit) esetén.
A legsimább, egyenletes lehûlést akkor kapnád tehát, ha a fenti tényezõket kiiktatnánk: egy lakott területtõl távol lévõ, kierjedt sík területen és száraz levegõ (azaz nagy harmatpont-deficit) esetén.
Gellért-hegy tövében , kertes- de társasházak vannak itt ,igaz a szobámmal szemben kb. 15-20 m-re van egy panelház, lehet hogy az befolyásolhatja
Továbbá lásd ezt:
Link
Errõl el is feledkeztem hirtelen, de ez bizony teljesen logikus dolog akkor, ha viszonylag magas a harmatpont, és a levegõ a lehûlés során hamar telítetté válik, illetve megközelíti a telítettséget.
Link
Errõl el is feledkeztem hirtelen, de ez bizony teljesen logikus dolog akkor, ha viszonylag magas a harmatpont, és a levegõ a lehûlés során hamar telítetté válik, illetve megközelíti a telítettséget.
Milyen környezetben vagy, a kerület melyik részén? Ha van egy kis hegy-völgy (azaz ebben az esetben inkább domb-völgy ) hatás, akkor könnyen elõfordul, hogy szakaszosan csökken a hõmérséklet.
Ha pedig városiasabb, erõsebben beépített területen vagy, akkor ott sem csoda, ha idõnként innen-onnan melegebb levegõ keveredik oda, és csökkenti a lehûlés mértékét.
) hatás, akkor könnyen elõfordul, hogy szakaszosan csökken a hõmérséklet.Ha pedig városiasabb, erõsebben beépített területen vagy, akkor ott sem csoda, ha idõnként innen-onnan melegebb levegõ keveredik oda, és csökkenti a lehûlés mértékét.
Szerintem a szokásos észlelési helyedet kellene figyelembe venni. Ha ott, azon a helyen volt olyan idõszak, amikor a látástávolság 1 km alatt volt, akkor érdemes megadni a ködöt, hiszen végül is ez az, ami a Te közvetlen környezetedre jellemzõ.
Ha ott, azon a helyen volt olyan idõszak, amikor a látástávolság 1 km alatt volt, akkor érdemes megadni a ködöt, hiszen végül is ez az, ami a Te közvetlen környezetedre jellemzõ.
Miért van az hogy totált derült az ég, nem fúj a szél ,de nem csökken ütemesen a hõmérséklet? 
Sziasztok!
Egy olyan kérdésem lenne, hogy ha pl ma iskolába menet a völgyben és a fagyzugban sekély-ködöt véltem felfedezni, akkor az Éghajlati fórumba bejelölhetem a köd-ikont? Vagy pedig az észlelés helyén tapasztalt dolgokat kell figyelembe venni, és ne jelöljem be. Persze a városban történt a dolog, ahonnan észlelek. A választ elõre is köszönöm!
Egy olyan kérdésem lenne, hogy ha pl ma iskolába menet a völgyben és a fagyzugban sekély-ködöt véltem felfedezni, akkor az Éghajlati fórumba bejelölhetem a köd-ikont? Vagy pedig az észlelés helyén tapasztalt dolgokat kell figyelembe venni, és ne jelöljem be. Persze a városban történt a dolog, ahonnan észlelek. A választ elõre is köszönöm!
Így igaz.
Vagyis nem a csillagászatilag lehetséges napsütéses idõszakot kapjuk meg, hanem egy, az ember által mesterségesen definiált kritériumrendszernek megfelelõ "valamit". Ez az egész hasonló a ködhöz, párássághoz stb. Ott is rámondjuk, hogy a határérték pl. 1 km, de ez éppenséggel lehetne 800 vagy 1500 m is.
De mivel amióta napfénytartam-mérés van, ugyanígy megy a dolog, így aztán az adatok teljességgel összevethetõk, és a mérések szempontjából szerintem ez a legfontosabb.
Vagyis nem a csillagászatilag lehetséges napsütéses idõszakot kapjuk meg, hanem egy, az ember által mesterségesen definiált kritériumrendszernek megfelelõ "valamit".
Ez az egész hasonló a ködhöz, párássághoz stb. Ott is rámondjuk, hogy a határérték pl. 1 km, de ez éppenséggel lehetne 800 vagy 1500 m is.De mivel amióta napfénytartam-mérés van, ugyanígy megy a dolog, így aztán az adatok teljességgel összevethetõk, és a mérések szempontjából szerintem ez a legfontosabb.
Így már teljesen más! Én is valami ilyesmin gondolkodtam, hogy kell egy limit ahhoz, hogy az idõszakot napsütésesnek tekintsük. Ha így nézzük, akkor pontos a mûszer. Csak akkor végül nem arra kapunk választ, ha ránézünk az adatokra, hogy mennyit sütött a Nap, hanem, hogy mennyi volt a napsütéses idõszak.
Én is ezt nézegettem pont, hogy milyen szépen egységesen 11 óra volt. Ez egyeben azt is jelenti, hogy a legtöbb állomáson pontosan, közelítõleg egyformán értékelték ki a napszalagot, ami örömteli.
Azért annyit hozzátennék, hogy a nagyon gyenge, éppen csak felkelõ, illetve már éppen majdnem lenyugvó Nap idõszakában olyan gyenge a besugárzás, hogy azt valószínûleg már a sugárzási adatokból való átszámítási módszerrel sem tekinthetnénk definíció szerint napsütéses idõszaknak (120 W/m2-nyi irradiancia a határérték).
Azért annyit hozzátennék, hogy a nagyon gyenge, éppen csak felkelõ, illetve már éppen majdnem lenyugvó Nap idõszakában olyan gyenge a besugárzás, hogy azt valószínûleg már a sugárzási adatokból való átszámítási módszerrel sem tekinthetnénk definíció szerint napsütéses idõszaknak (120 W/m2-nyi irradiancia a határérték).
Régebben vizsgálgattuk néhányan (ha jól emlékszem ebben a fórumban)a napi napfénytartam összegeket felhõtlen idõ esetén. A tegnapi nap alkalmas eme összehasonlításra a Tiszától nyugatra, mert a keleti határszél begomolyosodott délután. Link
A napi összegek 11 és 10 óra között vannak, talán a reggeli ködön/párásságon múlhat még a dolog, már ahol persze egyáltalán volt, de az esetek többségében a napfényt gátló jelenség nem fordult elõ. A tegnap napfelkelte és napnyugta közötti idõszak 12 óra 18 perc, amely 12,3 órának felel meg. Tehát ha jóindulatúak vagyunk, akkor azt mondhatjuk, hogy 1 óra elment a mûszer pontatlanságából adódóan.
A napi összegek 11 és 10 óra között vannak, talán a reggeli ködön/párásságon múlhat még a dolog, már ahol persze egyáltalán volt, de az esetek többségében a napfényt gátló jelenség nem fordult elõ. A tegnap napfelkelte és napnyugta közötti idõszak 12 óra 18 perc, amely 12,3 órának felel meg. Tehát ha jóindulatúak vagyunk, akkor azt mondhatjuk, hogy 1 óra elment a mûszer pontatlanságából adódóan.
Nekem is lenne egy kérdésem...! A június 18-i MKR-õl van valakinek olyan képe,ami itt Szeged közelében készült?
Köszönöm elõre is!
Köszönöm elõre is!
Régebben ezeket használtam elõrejelzéshez:
1. szupercella.hu: Link azért ezek király konvektív paraméterek, GFS-bõl ennyit elég is használni, mert jobbat úgyse találsz máshol (legalábbis 72 órán belül).
2. Estofexes GFS: Link itt is vannak jó dolgok, sok olyan paraméteren dolgoznak, amik kísérleti fázisban vannak, sok hasonló paraméter van a miénkhez képest, illetve van még pár érdekesség, ami nálunk nincs.
3. Meteoblue myMAP: Link ide ingyenesen lehet regisztrálni. Vannak konvektív paraméterek, viszont jóval hiányosabb a GFS-nél. Ezt nem nagyon használom, csak ha unatkozom, de neked lehet bejön
4. Metnet WRF 4km: Link ez igen hasznos modell, bár egy ideig gyakorlatilag teljesen használhatatlan volt konvektív szempontból, de nemrég megbabrálták.. így ismét kapisgálja a dolgokat.
5. Egyéb WRF modellek: Link Link Link Link Link az elsõ három linket csak kínomban használom, illetve a Metnet-es NMM szerintem nem valami pontos, de a meteocenteres sem. Az ARW jobb több szempontból is.
6. ECMWF: Link ingyenesen regisztrált és láthatod a CAPE-t. Itt max ennyi konvektív paramétert találsz v. 850-700 hPa theta-e is fontos lehet..., illetve a jetek.
7. Aladin: Link itt nincs különösebb konvektív paraméter, viszont összeáramlásokhoz szeretem használni.
8. UM: Link egyesek nagyon szeretik, én nem használom. Itt sincs konvektív paraméter, de a csapadék sokatmondó lehet.
1. szupercella.hu: Link azért ezek király konvektív paraméterek, GFS-bõl ennyit elég is használni, mert jobbat úgyse találsz máshol (legalábbis 72 órán belül).
2. Estofexes GFS: Link itt is vannak jó dolgok, sok olyan paraméteren dolgoznak, amik kísérleti fázisban vannak, sok hasonló paraméter van a miénkhez képest, illetve van még pár érdekesség, ami nálunk nincs.
3. Meteoblue myMAP: Link ide ingyenesen lehet regisztrálni. Vannak konvektív paraméterek, viszont jóval hiányosabb a GFS-nél. Ezt nem nagyon használom, csak ha unatkozom, de neked lehet bejön
4. Metnet WRF 4km: Link ez igen hasznos modell, bár egy ideig gyakorlatilag teljesen használhatatlan volt konvektív szempontból, de nemrég megbabrálták.. így ismét kapisgálja a dolgokat.
5. Egyéb WRF modellek: Link Link Link Link Link az elsõ három linket csak kínomban használom, illetve a Metnet-es NMM szerintem nem valami pontos, de a meteocenteres sem. Az ARW jobb több szempontból is.
6. ECMWF: Link ingyenesen regisztrált és láthatod a CAPE-t. Itt max ennyi konvektív paramétert találsz v. 850-700 hPa theta-e is fontos lehet..., illetve a jetek.
7. Aladin: Link itt nincs különösebb konvektív paraméter, viszont összeáramlásokhoz szeretem használni.
8. UM: Link egyesek nagyon szeretik, én nem használom. Itt sincs konvektív paraméter, de a csapadék sokatmondó lehet.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Időjárás-változás | 2025-07-14 10:51
Szabályzat