Kérdések és válaszok

A márciusit tél elõzi meg, a szeptemberit pedig nyár.

Mi az oka annak, hogy az õszi napéjegyenlõség és a tavaszi napéjegyenlõség között ilyen nagy a napi középhõmérséklet különbsége, holott egyforma hosszúak az idõ tájt az éjjelek és a nappalok? (Budapest március 20. körüli középhõmérséklete: ~7°C, míg szeptember 20. körül ~15°C.)

Tényleg,idõpont,és válasz meglesz!;

Esetleg az idõpontot meg tudnád mondani, hogy meg tudjuk keresni?

Hát igen! Am a weather archívumba be írod 2010 08.16. 16utc!
És ott látod a Debrecenbe érkezõ cella is kampós alakot vett fel,de nem észleltek tornádót! Egyébként az a cella engem is érintett,tubával!

Hát általában igen,de szerintem lehetnek kivételek!

A kampós radarkép a szupercelláknál szokott elöfordulni?Tavaly máj 22 én egy brutál vihar szántotta végig Vajdaságot!Az OMSZ 18:30 UTC kor készült radarképén a kampós forma látszodott!

Akkor tehát összességében láthatod, elég sok minden lehet az okozója a Te esetedben.

A legsimább, egyenletes lehûlést akkor kapnád tehát, ha a fenti tényezõket kiiktatnánk: egy lakott területtõl távol lévõ, kierjedt sík területen és száraz levegõ (azaz nagy harmatpont-deficit) esetén.

Gellért-hegy tövében , kertes- de társasházak vannak itt ,igaz a szobámmal szemben kb. 15-20 m-re van egy panelház, lehet hogy az befolyásolhatja

Továbbá lásd ezt:
Link
Errõl el is feledkeztem hirtelen, de ez bizony teljesen logikus dolog akkor, ha viszonylag magas a harmatpont, és a levegõ a lehûlés során hamar telítetté válik, illetve megközelíti a telítettséget.

Köszi! Akkor nem adom meg a köd ikont.

Milyen környezetben vagy, a kerület melyik részén? Ha van egy kis hegy-völgy (azaz ebben az esetben inkább domb-völgy ) hatás, akkor könnyen elõfordul, hogy szakaszosan csökken a hõmérséklet.

Ha pedig városiasabb, erõsebben beépített területen vagy, akkor ott sem csoda, ha idõnként innen-onnan melegebb levegõ keveredik oda, és csökkenti a lehûlés mértékét.

Szerintem a szokásos észlelési helyedet kellene figyelembe venni. Ha ott, azon a helyen volt olyan idõszak, amikor a látástávolság 1 km alatt volt, akkor érdemes megadni a ködöt, hiszen végül is ez az, ami a Te közvetlen környezetedre jellemzõ.

Miért van az hogy totált derült az ég, nem fúj a szél ,de nem csökken ütemesen a hõmérséklet?

Sziasztok!
Egy olyan kérdésem lenne, hogy ha pl ma iskolába menet a völgyben és a fagyzugban sekély-ködöt véltem felfedezni, akkor az Éghajlati fórumba bejelölhetem a köd-ikont? Vagy pedig az észlelés helyén tapasztalt dolgokat kell figyelembe venni, és ne jelöljem be. Persze a városban történt a dolog, ahonnan észlelek. A választ elõre is köszönöm!

Így igaz.
Vagyis nem a csillagászatilag lehetséges napsütéses idõszakot kapjuk meg, hanem egy, az ember által mesterségesen definiált kritériumrendszernek megfelelõ "valamit". Ez az egész hasonló a ködhöz, párássághoz stb. Ott is rámondjuk, hogy a határérték pl. 1 km, de ez éppenséggel lehetne 800 vagy 1500 m is.

De mivel amióta napfénytartam-mérés van, ugyanígy megy a dolog, így aztán az adatok teljességgel összevethetõk, és a mérések szempontjából szerintem ez a legfontosabb.

Így már teljesen más! Én is valami ilyesmin gondolkodtam, hogy kell egy limit ahhoz, hogy az idõszakot napsütésesnek tekintsük. Ha így nézzük, akkor pontos a mûszer. Csak akkor végül nem arra kapunk választ, ha ránézünk az adatokra, hogy mennyit sütött a Nap, hanem, hogy mennyi volt a napsütéses idõszak.

Én is ezt nézegettem pont, hogy milyen szépen egységesen 11 óra volt. Ez egyeben azt is jelenti, hogy a legtöbb állomáson pontosan, közelítõleg egyformán értékelték ki a napszalagot, ami örömteli.

Azért annyit hozzátennék, hogy a nagyon gyenge, éppen csak felkelõ, illetve már éppen majdnem lenyugvó Nap idõszakában olyan gyenge a besugárzás, hogy azt valószínûleg már a sugárzási adatokból való átszámítási módszerrel sem tekinthetnénk definíció szerint napsütéses idõszaknak (120 W/m2-nyi irradiancia a határérték).

Régebben vizsgálgattuk néhányan (ha jól emlékszem ebben a fórumban)a napi napfénytartam összegeket felhõtlen idõ esetén. A tegnapi nap alkalmas eme összehasonlításra a Tiszától nyugatra, mert a keleti határszél begomolyosodott délután. Link
A napi összegek 11 és 10 óra között vannak, talán a reggeli ködön/párásságon múlhat még a dolog, már ahol persze egyáltalán volt, de az esetek többségében a napfényt gátló jelenség nem fordult elõ. A tegnap napfelkelte és napnyugta közötti idõszak 12 óra 18 perc, amely 12,3 órának felel meg. Tehát ha jóindulatúak vagyunk, akkor azt mondhatjuk, hogy 1 óra elment a mûszer pontatlanságából adódóan.

Szia!

Köszönöm szépen,sok információhoz jutottam!

Térkép:
Link

Galéria:
Link

Nekem is lenne egy kérdésem...! A június 18-i MKR-õl van valakinek olyan képe,ami itt Szeged közelében készült?

Köszönöm elõre is!

Régebben ezeket használtam elõrejelzéshez:

1. szupercella.hu: Link azért ezek király konvektív paraméterek, GFS-bõl ennyit elég is használni, mert jobbat úgyse találsz máshol (legalábbis 72 órán belül).

2. Estofexes GFS: Link itt is vannak jó dolgok, sok olyan paraméteren dolgoznak, amik kísérleti fázisban vannak, sok hasonló paraméter van a miénkhez képest, illetve van még pár érdekesség, ami nálunk nincs.

3. Meteoblue myMAP: Link ide ingyenesen lehet regisztrálni. Vannak konvektív paraméterek, viszont jóval hiányosabb a GFS-nél. Ezt nem nagyon használom, csak ha unatkozom, de neked lehet bejön

4. Metnet WRF 4km: Link ez igen hasznos modell, bár egy ideig gyakorlatilag teljesen használhatatlan volt konvektív szempontból, de nemrég megbabrálták.. így ismét kapisgálja a dolgokat.

5. Egyéb WRF modellek: Link Link Link Link Link az elsõ három linket csak kínomban használom, illetve a Metnet-es NMM szerintem nem valami pontos, de a meteocenteres sem. Az ARW jobb több szempontból is.

6. ECMWF: Link ingyenesen regisztrált és láthatod a CAPE-t. Itt max ennyi konvektív paramétert találsz v. 850-700 hPa theta-e is fontos lehet..., illetve a jetek.

7. Aladin: Link itt nincs különösebb konvektív paraméter, viszont összeáramlásokhoz szeretem használni.

8. UM: Link egyesek nagyon szeretik, én nem használom. Itt sincs konvektív paraméter, de a csapadék sokatmondó lehet.

Melyik modellnek vannak még konvektiv paraméterei?

Például a Baradla-barlang hangversenytermébõl nem látszik.

Igaz ez nem meteorológiával kapcsolatos kérdés, de... van-e a Földnek olyan pontja ahonnan soha nem lehet látni a Holdat?

Kössz szépen! gyönyörû képek!
Ez azt mutatja h folyamatosan változott a peremfelhõ!
Én szerencsére nem a kemény magból kaptam, de így is akadtak benne dió nagyságú jegek! Kunhegyesen komoly károkat okozott a vihar!

Vagy szétnézhetsz az "Események" témagyûjteményben is: Link
Továbbá ajánlhatom magamat is: Link

Itt bogarássz Link

Sziasztok!
Új vagyok itt! Aszt szeretném kérdezni h a jun.14-i Vmkrról van fotótok?
Mert sajna nem tudtam megörökíteni a cella érkezését!

Na ez az! Köszönöm a választ.
Akkor ha nyugis szélcsöndben rárakok egy értékben túlsúlyozott nedves akác gurigát a kályhára,ami elkezd emissziózni kínjában, akkor szép fehér gõz és kékfûst jelzõfényt fog leadni a nappali égkép alatt a kéménybõl, 0 fok körül.

-15 fokban még mindig jóval több nedvességet fogad be a levegõ, mint -50 fokban, ahhoz legalábbis épp eleget, hogy hosszan elnyúló kondenzcsík ne keletkezzen. (Pl. -50 fokos téli, szibériai képeken az autók mögött is gyakran óriási gõzfelhõk látszanak, miközben az itthoni -15 fokos száraz hidegekben még csak egy kis gõzpamacs képzõdik a kipufogó mögött.)

Mi a(z idegen nyelvû) neve a fölöttünk levõ ciklonnak? A választ elõre megköszönöm.

Nagyszerû ! Köszönöm !
Többször kéne a kérdések fórumot olvasnom,erre nem emlékeztem ! Így már világos és reméljük a program is módosul.Már csak az a kérdés,hogy mely évtizedek átlagaihoz viszonyítsunk.Jó lenne (ha van ilyen,akkor Neked megvan )az 1951-2000-hez.

Benne van a pixisben.

Én annak idején, amikor elõkerestem a hivatalos WMO-korrekciókat ( Link ), észrevételeztem, hogy helyénvaló volna alkalmazni az itteni térképen is õket. Ugyanis a (max+min)/2 alapján számított közép sok esetben számottevõen eltérhet a valódi, 24 órás napi középtõl.
Hogy aztán ez megvalósult-e, nem tudom (bevallom, nem szoktam nézegetni az itteni térképeket).

Egyébként, amint a fenti listában is olvasható, szeptemberben hazánk területén 0,4 °C-t kell levonni a max-min alapján számított havi középbõl, hogy a helyes értéket megkapjuk. Éves szinten -0,22 °C az eltérés. (Az egy egész fokot egyetlen hónapban sem közelíti meg a korrekció mértéke, az azért kicsit sok lenne.)

Szerk.: Jóska, rendben, ennek örülök!

Sokszor felvetõdött,hogy vajon az éghajlati napló térképe milyen adatokból és hogyan állapítja meg az anomáliákat ?
Tegnap itt 16,3 fok volt a közép,a sokévi átlag kb. 16 fok ezen a napon és a térképen a környékre -1 fokot ad.Délkeleten nyári meleg volt,a napi közép is 19-20 fok lett és ott 0 körüli az anomália,mintha ez ott átlagos meleg lenne,holott szerintem ott sem sokkal nagyobb az átlag 17 foknál.
Persze elképzelhetõnek tartom,hogy eleve egy fokot levon a program,mert mi nem napi 3-4-6-8-24 stb. adatból,hanem a minimum és maximumból számítjuk a Tközepet ? Tud errõl valaki ?

Nem. A hátoldali leáramlás a szupercellának egy része, ahol a leáramlás zajlik, és ebbe lehet beágyazva a downburst. Ezen a részen hevesen leáramlik a levegõ, hozza magával az esõt / jeget, mikor földet ér szétterül, és dönti a fákat, tetõket, tûzfalakat (erõségtõl függõen).

Még egy visszatérõ kérdés; miért nincs párakicsapódás, kondenz akkor 5-6 ezer méteren, pedig ott már - 15 fokok is lehetnek. Száraz a levegõ, vagy nincs nagy hõkibocsátás, "égés" a hajtómûben? Vagy a sebesség is számít?

Persze fent 10-11 ezer méteren adják a tolóerõt, hogy haladjanak.
Na nem annyira fontos, jó volt ez a ballonos eresztés arra is, milyen idõ van Kékes feletti magasságokban.

Köszönöm az adatsorokat.

A 850-920 hPa szintje nem 5000-6000 méteren, hanem sokkal alacsonyabban húzódik (850 hPa: kb. 1500 m, 920 hPa: kb. 800 m). 12-13 ezer láb pedig 4000 méterrel egyenlõ.

De még 5000-6000 méteren is jóval magasabb a T, mint a 10000 m körüli utazómagasságban. Példának itt a mai 0 órás budapesti szondafelszállás adatsora: Link

Az elsõ oszlop a légnyomás, a második a hozzá tartozó magasság (méterben), harmadik az ottani hõmérséklet, negyedik a harmatpont.

Mai budapesti 12Z szonda adatok: Link

Szeretnék választ kapni olyan észlelésre, amit próbálok egyszerûen leírni, és tán nem rossz a megállapításom;

A középmagas levegõ rétegek hõmérsékletére kérnék választ, amikor is a felettünk tovarepülõ repülõk, Boeing, Airbus, stb. nem olyan magasan siklanak el a zeniten szinte,(5-6000 m.) és nincs kondenz-csík.
Nem mintha le akarnának szállni, vagy lejjebb ereszkedni, (távol keleti járatok),de ilyenkor "félgázzal" mehetnek, vagy miért nincs kicsapódott pára,- csík - ?
Azért esetleg, hogy meleg a levegõ. esetleg túl párás? Akkor sokat lehetne következtetni a 850-920 hPa. rétegek jelenlegi T.és Rh. állapotáról.
Persze ha 12-13 ezer láb magasan repülnek ,akkor már látszik a círus felhõk feletti magasságon a kondenzcsík.

Most is esetleg magas szintû meleg-áramlás lehet?

Köszönöm szépen a gyors választ!!

A szupercelláknal a downburst(lecsapó légtest) az másképpen a hátoldali leáramlás,vagyis az RFD?Remélem nem irtam hülyeséget!

Ha nyilvánvalóan felhõ borítja az ég minden pontját, akkor az borult lesz, még ha vékony is a felhõtakaró. Mivel a "borult" ikon látványa nem igazán adja vissza ilyenkor az idõjárás jellegét, érdemes a szövegben leírni, hogy csak fátyolfelhõzetrõl van szó, vagy a bõvített észlelési felületen megadni a felhõ típusát (Cs).

Van hivatalos definíció is arra, hogy ilyenkor mi számít felhõnek: Link - de globálsugárzás-mérõ híján nekünk marad a becslés. Vagyis ami már látványosan homályosítja az ég kékjét, az cirrosratus.

Segítsetek már egy kicsit: észlelni szeretnék, de nem tudom eldönteni mlyen felhõképet írjak be. Vékony összefüggõ magasszintû felhõ van felettünk, amin a nap át is süt, hol vékonyabb hol vastagabb, de az ég kékje sehol sem látszik tisztán. A vékonyabb részeken átdereng a kék szín, de mint fentebb írtam összefüggõ a felhõ. Mit szoktatok írni ilyenkor???
Elõre is köszönöm...

Köszönöm a válaszod!

40 km körül.Link