Kérdések és válaszok

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#65166 - 2010-10-17 08:37:0

Egy kis képes illusztráció gyanánt 2 GFS elõrejelzés:

Jövõ hét keddre: Link
Kelet-európai és atlanti óceáni blokkoló anticiklonnal, köztük teknõ, erõs meridionális (északi a teknõ hátoldalán, déli a teknõ elõoldalán) ármlással.

Amit jövõ hét szombatra a friss GFS már le is épít: Link
Itt anticiklon látható délen, ciklon északon, köztük erõs zonális (nyugatias) áramlás.

Ezek alapján szerintem egyértelmû már

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#65165 - 2010-10-17 07:54:06)

A "blocking" (blokkoló) helyzetet rendszerint jól fejlett (magas vagy igen magas légnyomásértékekkel biró), nagy kiterjedésû anticiklonok okozzák, amelyeket a ciklonok frontrendszereit eltéritõ pályára kényszeritik vagy stagnálásra késztetik.
A zonális légköri áramlások általában a ciklonok, ciklonsorozatok ("cikloncsaládok"), valamint kisebb méretû, ún. köztes anticiklonok nyugat-kelet irányú - földrajzi szélesség mentén történõ - pályavonalát jelentik.
Érdemes tanulmányozni a MetNet kislexikonját.

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#65164 - 2010-10-17 03:01:05)

Ha már ennyire a kérdezz felelekbe vagyunk én meg azt nem tudom mi az a blocking meg a zonalitás, mert ez is sokszor emlegetitek.

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#65163 - 2010-10-16 21:35:23)

Én még annyival egészíteném ki, hogy vannak más, Európára közvetlenül hatással nem lévõ akciócentrumok is.
Ilyenek az északi féltekén: a hawaii maximum (az azori "párja", csak ez a Csendes-óceánon), az Aleut-szigetek közelében lévõ minimum (ez pedig tulajdonképpen Észak-Amerika "izlandi minimuma", ha lehet így fogalmazni).
A déli féltekén három nagy anticiklonális zóna található: a dél-csendes-óceáni, a szent-ilonai (az Atlanti-óceánon), valamint a mauritiusi (az Indiai-óceánon). Azt viszont nem tudom, hogy az ottani alacsony nyomású centrumoknak van-e ilyen tipikus elnevezésük. Ha valaki esetleg beírná, azt megköszönném. És ezzel össze is gyûjtenénk az összes jelentõsebb mérsékelt övi hatásközpontot.

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#65161 - 2010-10-16 20:00:27)

Az akciócentrumok olyan szárazföld felett (idõszakos), vagy tenger felett (állandó) nagy kiterjedésû alacsony-vagy magas nyomású területek,amelyek a fölöttük keletkezõ ciklonok és anticiklonok, illetve az ezekben mozgó légtömegek révén nagy területek éghajlatára gyakorolnak hatást. (na ez a lényeg!)-

Négy akciócentrum van ami lényegesen befolyásolja Európa éghajlatát .
Izlandi minimum : télen-nyáron hat kiegyenlítõ szerepe van .
Azori maximum : Télen-nyáron hat , száraz derült idõt okoz .
Szibériai maximum : csak télen alakul ki , derült , hideg idõt okoz .
Perzsa-öböli minimum : a P-öböl környékén erõs felmelegedés van ami egy szívó hatást fejt ki és a Ny-i légtömegek jobban érvényesülni tudnak , csapadékos idõjárást okoz nyár elején .

(forrás: különbözõ éghajlati szakkönyvekbõl összevágva és erõsen rövidítve és egyszerûsítve )
A fogalmak neten is elérhetõek
Én ez utóbbit én Iráninak hívom más forrásokban olvasva róla.

Gyakorlatilag a földközi tender Tirrén tengeri részén is kimutatható télen egy alacsony nyomású központ (átlag) mégsem hívják földközi minimumnak, mivel ezek hatása lokális..

Magyarul ezeket az akciócentrumokat hatásközpontoknak hívjuk és ezek a légkörcirkuláció valóságos alappilérei.

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#65160 - 2010-10-16 19:36:43)

Lásd:Anarki!

És aminek hatására kialakulhat a zonalítás.

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#65159 - 2010-10-16 19:33:5

Aktív, állandósult alacsony nyomású képzõdmény tõlünk északnyugatra (rendszerint Izland környékén, illetve az Atlanti-óceán északi részein).

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#65158 - 2010-10-16 19:27:26)

Lehetne egy kérésem?:Mi az az izlandi minimum?Sokszor hallottam már a fórumon ,de még mindig nemtom.A választ köszi.

Link

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#65162 - 2010-10-16 20:21:15)

Sziasztok ha már annyi kérdésre feleltetek meg a mai napon szeretném ha elmagyaráznátok hogyan alakul ki az ún teknõ,és mi is az.Úgy gondolom valami beragadó lassan mozgó magas légnyomás által gátolt mozgású képzõdmény ami néha önálló éltre kel és így lessz belõle jelentõs csapadék?

Bim-bam! (csak hogy ne legyen Kerekrobi fantomhozzászólása 1 db új hozzászólásként)

Július 14-én. Link

Valaki megtudja nekem írni hogy mikor volt utoljára az estofexnél 3-as riasztás kiadva?

Köszi!

Nincs. Ha csak a geoidot nézzük, és eltekintünk a pl Dzseki által is említett speciális esetektõl (barlang stb) akkor nem tudsz elbújni a Hold elõl

Kislexikonban megtalálod!
Link

Mi a külömbség a downburst és a microburst között azt tudom hogy mindkettõ viharos szelet jelent sõt orkán erejüt is.Melyik az erõsebb?

Az egy rövid életû (néhány másodpercig vagy percig élõ), alacsony, ciklonális örvény, amit páran össze szoktak keverni a tornádóval. Lényeges különbség viszont közöttük az, hogy ez nem mezociklonális, illetve a zivatar kiáramlása hozza létre, nem pedig a feláramlásban keletkezik. Felépítésük inkább a portölcsérekhez hasonlít, illetve nincsen kapcsolata az örvénynek a felhõalappal, mint a tornádóknál. Általában F0, F1 jellegû károkat okoznak.
A zivatarból kiáramló hûvös légtömeg és az az elõtt elhelyezkedõ meleg légrész határvonalán keletkeznek, amennyiben jó erõs a kifutószél.
Itt van egy: Link
Hasonló jellegû károkat csinál, mint a tornádó.

Mi az a gustnado?

Igen, a 41-es jelenidõ is egybeveszi a kettõt. Link (Bár itt csak a ködfoltok vannak említve.) Néhány tíz perce én is észlelhettem volna ezt a jelenidõt, a tõlünk 3km-re lévõ hegy elõterét (tkp. az Ipoly két gátja között) vastag köd borította, míg pár fokkal Ny-ra tekintve már 10000m-es volt a látótávolság.

Valami ilyesmi lehet!

Szerintem a "köd padokban" kifejezés a ködfoltokkal lehet rokonlélek, talán abban lehet a különbség, hogy a ködfoltok nagyobb kiterjedésûek, mint a ködpadok, de ez csak tipp.
Ekkor a látástávolság 1000 méter feletti (szemmagasságban), de az észlelés helyérõl belátható terület egy-egy (relatíve) kis darabjában már 1000 méter alatti a látótávolság, ergó köd van, vagy köd kezd lenni. Fõleg a ködképzõdés elején (és talán a végén is) szokott olyan helyzet elõfordulni, hogy még csak imitt-amott látszik, hogy köd kezd kialakulni, majd az idõ elõrehaladtával szépen egybeolvadnak ezek a foltok vagy padok, esetleg még az elõtt feloszlanak, hogy összeolvadnának, ezt már a fantáziára lehet bízni.
Javítsatok ki, ha nem jól gondolom

Csak egy tipp: talán az, amikor ködfoltok vannak, mint például itt Link , jobbra és balra is van egy-egy ködfolt.
Bár mégsem, mert akkor "sekély köd padokban" lenne, a köd az 1000 méteres látás alatt van, de akkor meg hol a pad?

Mit jelent a "köd padokban" kifejezés?

A vulkanikus felhõ 2-3 kilométer magasságig jutott, ami inkább csak a helyi, alacsony szintû felhõzet (Cumulus, Stratus, Stratocumulus) megvastagodását okozhatta, a nagyobb térségeket átfogó idõjárási folyamatokba (ciklonképzõdés, -megerõsödés, zivatarcellákat hordozó frontok kialakulása) aligha szólhatott bele. Azt elképzelhetõnek tartom, hogy Izlandon s esetleg a Brit-szigeteken a megszokottnál hûvösebb idõ uralkodhatott nem tovább, mint néhány hétig, mert az Ejyafjöll felhõje nedves (csapadék általi), illetve száraz ülepedéssel viszonylag hamar kitisztult a légkörbõl.

Jogos. De mibõl képzõdne felhõ, ha nincs elegendõ nedvesség a légkörben? A több kondenzációs mag nekem nem egyenesen arányos a felhõképzõdéssel. Ezért is írtam, hogy közvetlen... Ez nem csupán a hamufelhõn múlott...

Kondenzmagvak-felhõképzõdés-csapadéktöbblet/kevesebb napsütés... [kérdõjel. :-)]

Abban talán még van valami ráció, hogy a hamufelhõ aeroszol részecskéire le tudtak rakódni a vízcseppecskék, de hogy ez számottevõen közvetlen beleszóljon az idõjárásunkba, azt erõsen kétlem.

Nekem is!

Én viszont azt hallottam (meteorológustól), hogy a hamufelhõ miatti napfénytartam-hiány Izland környékén megakadályozta/lassította az óceán tavaszi felmelegedését azon a környéken, így a szokottnál nagyobb hõmérsékleti kontraszt alakult ki, és ezért volt a sok ciklon. Ez a felvetés nekem elég elfogadhatónak tûnik.

Legfeljebb a fokozott felhõképzõdésben lehetett szerepe a vulkáni aeroszol magas kéntartalma miatt. A viharos májust más - makroszinoptikus (nagy térségû idõjárási folyamatokon alapuló) - okok befolyásolhatták.

Sziasztok!
Amikor kitört a vulkán,és utána volt az a "viharos május",és mindenki aszt mondta,hogy a vulkánkitörés miatt volt!Ez valóban elgondolkoztató de vajon tényleg közre játszódhatott?szerintem nem! És a kérdésem is ez lenne szerintetek közrejátszódhatott?

Valamelyik fórumban nem olyan régen olvastam, hogy a GFS-nek van ilyen nagyon hosszútávú modellfutásai. 1096 órás ha jól emlékszek. Valaki be tudná linkelni, hogy ez hol érhetõ el. Egyszer találkoztam vele régebben, de most sehol se találom. Köszöntem!

A kérdés jogos. Az izlandi vulkán hamufelhõje rég leülepedett/kimosódott a földfelszinre, igy semmilyen hatással nem lehet idõjárásunkra.

Többektõl hallottam, hogy a mostani szélsõségesen csapadékos idõjárásnak, valamint a hirtelen megnõtt globális átlaghõmérsékletnek az izlandi vulkánkitöréshez is lehet köze. Ennek van valami szakmai alapja? Lehet ez valamilyen hatással az elkövetkezõ télre? (pl. lehet e emiatt enyhe telünk)
(ha nem ide tartozik, tegyétek át az Éghajlatváltozás fórumba)

Szia!
Link

Köszi!

Link

Gyerekek, melyik a legjobb mûoldkép, amelyen a Kárpát medencei ködfoltok és nagyobb ködmezõk kivehetõk?

Észlelési naplóból áthelyezve. (Kapcsolódó észlelés: 2010-10-05 10:33:06)

Sziasztok, tudnátok mondani nekem az elmúlt napokra budapesti napi átlaghõmérsékleti adatokat mondani? Hol tudok ilyeneket keresni? Köszi! Üdv.K.

A meleg, nedves levegõ beáramlását mutatják a zivatarba. Amennyiben ezek ívelt formában jelennek meg, azokból lehet következtetni a mezociklon jelenlétére. Ahogy a zivatar szívja magába a meleg, nedves levegõt, úgy telítetté válik és felhõ képzõdik, így láthatóvá válnak a beáramlási sávok.
Minnél több van belõle, általában annál hevesebb a zivatar.

A szupercelláknal azok a csíkok(inflow bands) amik a rotáciora utalnak mitöl keletkeznek?És mitöl van hogy eggyes szupercellákon jobban,másoknál kevésbé latszanak?Fajtafüggö?

Itt egy burst: Link Link
Az fizikai képtelenség, hogy huzamosabb ideig (pláne a talajig) függõleges irányba fújjon a szél. A burstök vízszintes irányú szelek. Olyan intenzív légzuhatag, ami a felszínen vízszintes irányban terjed tovább. Úgy nem fújhat a szél, hogy a talaj felé fúj. Szóval van benne olyan rész, ahol függõlegesen ér földet a csapadék, de ott már nincs szél, szóval nem fog miatta a csapadék gyorsabban hullani, legalábbis emiatt nem lesz nagyobb az intenzitás.

A burst minden részén viharos a szél?!A közepén nem (megközelítõleg) merõlegesen ér földet a csapadék?