Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Nincs. Ha csak a geoidot nézzük, és eltekintünk a pl Dzseki által is említett speciális esetektõl (barlang stb) akkor nem tudsz elbújni a Hold elõl 
Mi a külömbség a downburst és a microburst között azt tudom hogy mindkettõ viharos szelet jelent sõt orkán erejüt is.Melyik az erõsebb?
Az egy rövid életû (néhány másodpercig vagy percig élõ), alacsony, ciklonális örvény, amit páran össze szoktak keverni a tornádóval. Lényeges különbség viszont közöttük az, hogy ez nem mezociklonális, illetve a zivatar kiáramlása hozza létre, nem pedig a feláramlásban keletkezik. Felépítésük inkább a portölcsérekhez hasonlít, illetve nincsen kapcsolata az örvénynek a felhõalappal, mint a tornádóknál. Általában F0, F1 jellegû károkat okoznak.
A zivatarból kiáramló hûvös légtömeg és az az elõtt elhelyezkedõ meleg légrész határvonalán keletkeznek, amennyiben jó erõs a kifutószél.
Itt van egy: Link
Hasonló jellegû károkat csinál, mint a tornádó.
A zivatarból kiáramló hûvös légtömeg és az az elõtt elhelyezkedõ meleg légrész határvonalán keletkeznek, amennyiben jó erõs a kifutószél.
Itt van egy: Link
Hasonló jellegû károkat csinál, mint a tornádó.
Igen, a 41-es jelenidõ is egybeveszi a kettõt. Link (Bár itt csak a ködfoltok vannak említve.) Néhány tíz perce én is észlelhettem volna ezt a jelenidõt, a tõlünk 3km-re lévõ hegy elõterét (tkp. az Ipoly két gátja között) vastag köd borította, míg pár fokkal Ny-ra tekintve már 10000m-es volt a látótávolság.
Szerintem a "köd padokban" kifejezés a ködfoltokkal lehet rokonlélek, talán abban lehet a különbség, hogy a ködfoltok nagyobb kiterjedésûek, mint a ködpadok, de ez csak tipp.
Ekkor a látástávolság 1000 méter feletti (szemmagasságban), de az észlelés helyérõl belátható terület egy-egy (relatíve) kis darabjában már 1000 méter alatti a látótávolság, ergó köd van, vagy köd kezd lenni. Fõleg a ködképzõdés elején (és talán a végén is) szokott olyan helyzet elõfordulni, hogy még csak imitt-amott látszik, hogy köd kezd kialakulni, majd az idõ elõrehaladtával szépen egybeolvadnak ezek a foltok vagy padok, esetleg még az elõtt feloszlanak, hogy összeolvadnának, ezt már a fantáziára lehet bízni.
Javítsatok ki, ha nem jól gondolom
Ekkor a látástávolság 1000 méter feletti (szemmagasságban), de az észlelés helyérõl belátható terület egy-egy (relatíve) kis darabjában már 1000 méter alatti a látótávolság, ergó köd van, vagy köd kezd lenni. Fõleg a ködképzõdés elején (és talán a végén is) szokott olyan helyzet elõfordulni, hogy még csak imitt-amott látszik, hogy köd kezd kialakulni, majd az idõ elõrehaladtával szépen egybeolvadnak ezek a foltok vagy padok, esetleg még az elõtt feloszlanak, hogy összeolvadnának, ezt már a fantáziára lehet bízni.
Javítsatok ki, ha nem jól gondolom
A vulkanikus felhõ 2-3 kilométer magasságig jutott, ami inkább csak a helyi, alacsony szintû felhõzet (Cumulus, Stratus, Stratocumulus) megvastagodását okozhatta, a nagyobb térségeket átfogó idõjárási folyamatokba (ciklonképzõdés, -megerõsödés, zivatarcellákat hordozó frontok kialakulása) aligha szólhatott bele. Azt elképzelhetõnek tartom, hogy Izlandon s esetleg a Brit-szigeteken a megszokottnál hûvösebb idõ uralkodhatott nem tovább, mint néhány hétig, mert az Ejyafjöll felhõje nedves (csapadék általi), illetve száraz ülepedéssel viszonylag hamar kitisztult a légkörbõl.
Jogos. 
De mibõl képzõdne felhõ, ha nincs elegendõ nedvesség a légkörben? A több kondenzációs mag nekem nem egyenesen arányos a felhõképzõdéssel. Ezért is írtam, hogy közvetlen... Ez nem csupán a hamufelhõn múlott...
De mibõl képzõdne felhõ, ha nincs elegendõ nedvesség a légkörben? A több kondenzációs mag nekem nem egyenesen arányos a felhõképzõdéssel. Ezért is írtam, hogy közvetlen... Ez nem csupán a hamufelhõn múlott...
Kondenzmagvak-felhõképzõdés-csapadéktöbblet/kevesebb napsütés... [kérdõjel. :-)]
Abban talán még van valami ráció, hogy a hamufelhõ aeroszol részecskéire le tudtak rakódni a vízcseppecskék, de hogy ez számottevõen közvetlen beleszóljon az idõjárásunkba, azt erõsen kétlem.
Én viszont azt hallottam (meteorológustól), hogy a hamufelhõ miatti napfénytartam-hiány Izland környékén megakadályozta/lassította az óceán tavaszi felmelegedését azon a környéken, így a szokottnál nagyobb hõmérsékleti kontraszt alakult ki, és ezért volt a sok ciklon. Ez a felvetés nekem elég elfogadhatónak tûnik.
Legfeljebb a fokozott felhõképzõdésben lehetett szerepe a vulkáni aeroszol magas kéntartalma miatt. A viharos májust más - makroszinoptikus (nagy térségû idõjárási folyamatokon alapuló) - okok befolyásolhatták.
Sziasztok!
Amikor kitört a vulkán,és utána volt az a "viharos május",és mindenki aszt mondta,hogy a vulkánkitörés miatt volt!Ez valóban elgondolkoztató de vajon tényleg közre játszódhatott?szerintem nem! És a kérdésem is ez lenne szerintetek közrejátszódhatott?
Amikor kitört a vulkán,és utána volt az a "viharos május",és mindenki aszt mondta,hogy a vulkánkitörés miatt volt!Ez valóban elgondolkoztató de vajon tényleg közre játszódhatott?szerintem nem! És a kérdésem is ez lenne szerintetek közrejátszódhatott?
Valamelyik fórumban nem olyan régen olvastam, hogy a GFS-nek van ilyen nagyon hosszútávú modellfutásai. 1096 órás ha jól emlékszek. Valaki be tudná linkelni, hogy ez hol érhetõ el. Egyszer találkoztam vele régebben, de most sehol se találom. Köszöntem!
A kérdés jogos. Az izlandi vulkán hamufelhõje rég leülepedett/kimosódott a földfelszinre, igy semmilyen hatással nem lehet idõjárásunkra.
Többektõl hallottam, hogy a mostani szélsõségesen csapadékos idõjárásnak, valamint a hirtelen megnõtt globális átlaghõmérsékletnek az izlandi vulkánkitöréshez is lehet köze. Ennek van valami szakmai alapja? Lehet ez valamilyen hatással az elkövetkezõ télre? (pl. lehet e emiatt enyhe telünk)
(ha nem ide tartozik, tegyétek át az Éghajlatváltozás fórumba)
(ha nem ide tartozik, tegyétek át az Éghajlatváltozás fórumba)
Gyerekek, melyik a legjobb mûoldkép, amelyen a Kárpát medencei ködfoltok és nagyobb ködmezõk kivehetõk?
Észlelési naplóból áthelyezve. (Kapcsolódó észlelés: 2010-10-05 10:33:06)
Sziasztok, tudnátok mondani nekem az elmúlt napokra budapesti napi átlaghõmérsékleti adatokat mondani? Hol tudok ilyeneket keresni? Köszi! Üdv.K.
Sziasztok, tudnátok mondani nekem az elmúlt napokra budapesti napi átlaghõmérsékleti adatokat mondani? Hol tudok ilyeneket keresni? Köszi! Üdv.K.
A meleg, nedves levegõ beáramlását mutatják a zivatarba. Amennyiben ezek ívelt formában jelennek meg, azokból lehet következtetni a mezociklon jelenlétére. Ahogy a zivatar szívja magába a meleg, nedves levegõt, úgy telítetté válik és felhõ képzõdik, így láthatóvá válnak a beáramlási sávok.
Minnél több van belõle, általában annál hevesebb a zivatar.
Minnél több van belõle, általában annál hevesebb a zivatar.
A szupercelláknal azok a csíkok(inflow bands) amik a rotáciora utalnak mitöl keletkeznek?És mitöl van hogy eggyes szupercellákon jobban,másoknál kevésbé latszanak?Fajtafüggö?
Itt egy burst: Link Link
Az fizikai képtelenség, hogy huzamosabb ideig (pláne a talajig) függõleges irányba fújjon a szél. A burstök vízszintes irányú szelek. Olyan intenzív légzuhatag, ami a felszínen vízszintes irányban terjed tovább. Úgy nem fújhat a szél, hogy a talaj felé fúj. Szóval van benne olyan rész, ahol függõlegesen ér földet a csapadék, de ott már nincs szél, szóval nem fog miatta a csapadék gyorsabban hullani, legalábbis emiatt nem lesz nagyobb az intenzitás.
Az fizikai képtelenség, hogy huzamosabb ideig (pláne a talajig) függõleges irányba fújjon a szél. A burstök vízszintes irányú szelek. Olyan intenzív légzuhatag, ami a felszínen vízszintes irányban terjed tovább. Úgy nem fújhat a szél, hogy a talaj felé fúj. Szóval van benne olyan rész, ahol függõlegesen ér földet a csapadék, de ott már nincs szél, szóval nem fog miatta a csapadék gyorsabban hullani, legalábbis emiatt nem lesz nagyobb az intenzitás.
A burst minden részén viharos a szél?!A közepén nem (megközelítõleg) merõlegesen ér földet a csapadék?
Nem hiszem, hogy ez így van. Sõt, úgy gondolom, hogy pl. nedves microburst-ök környezetében még jóval kevesebb csapadékot mérhetnek, mintha nem fújna a szél felhõszakadás közben. Pontosan azért, mert a csapadék nem függõlegesen, sokkal inkább a vízszinteshez közel esik, így kevesebb víz jut a mérõbe.
Amúgy az olyan helyzetekben, amikor microburst ki tud alakulni éppen a nagy csapadék esélye kisebb, hiszen mint középszintû, illetve felhõalap alatti kiszáradással is számolni lehet, tehát relatíve alacsony nedvességi környezetben alakulnak a zivatarok, így a kihullható víz is szerényebb mennyiségben jelenik meg.
Amúgy értem, hogy mirõl beszélsz, de ilyen helyzetekben kevesebb a kihullható víz.
Nem hiába vannak elkülönülve a jégesõs, kifutószeles és a tubás, nagy csapadékos helyzetek. Eltérõ körülmények kellenek hozzájuk... persze, ha nincs nagy szélnyírás.
Amúgy az olyan helyzetekben, amikor microburst ki tud alakulni éppen a nagy csapadék esélye kisebb, hiszen mint középszintû, illetve felhõalap alatti kiszáradással is számolni lehet, tehát relatíve alacsony nedvességi környezetben alakulnak a zivatarok, így a kihullható víz is szerényebb mennyiségben jelenik meg.
Amúgy értem, hogy mirõl beszélsz, de ilyen helyzetekben kevesebb a kihullható víz.
Nem hiába vannak elkülönülve a jégesõs, kifutószeles és a tubás, nagy csapadékos helyzetek. Eltérõ körülmények kellenek hozzájuk... persze, ha nincs nagy szélnyírás.
Például downburst-ben, ha nem tévedek, gyorsabban hullanak az esõcseppek, mivel egy lecsapódó légtestrõl van szó.Egy erõs burst esetén nem biztos, hogy extrém cseppmennyiségre van szükség ahhoz, hogy kialakuljon ez az extrém csapadék intenzitás.Aztán lehet hülyeséget beszélek, de ez ugrott be. 
A jégesõkhöz nyilván elsõsorban a magas CAPE értékek számítanak leginkább. Elég sokféle paraméter-kombinációkból születhetnek nagyméretû jegek és egyáltalán nem kellenek hozzá erõs multicellás vagy szupercellás rendszerek (persze az esetek 90%-ában ezekbõl lesznek).
A CAPE nagyságának kérdése mindenképpen döntõ fontosságú. Nagyrészt ez határozza meg azt, hogy egy cella milyen magasra terjed ki, illetve milyen erõs a felhajtóerõ a cella különbözõ magassági szintjein. Szélnyírásmentes környezetben általában nehezen alakulnak ki 1 cm-nél nagyobb jégátmérõk, mert a csapadék áthullik a feláramláson, így egyrészt a zivatar is hamar bedöglik, másrészt a feláramlás visszatartja a jégszemeket, illetve olvasztja is mivel a felszálló részecske melegebb a környezeténél, illetve a jégszemeknél mindeképp
Úgynevezett pluse-type zivataroknál azonban elõfordulhat 2 cm-t meghaladó jégátmérõ is, amihez nem kell feltétlenül nagy szélnyírás, illetve az utóbbi években nem egyszer fordult elõ, hogy egy gyenge multicellás tömörülésbõl (konvergenciák környezetében) 5 cm körüli v. azt meghaladó jégméret legyen. Ha jól emlékszem, akkor idén Orosháza környékén is volt hasonló jelenség, illetve 1-2-3 éve Kecskemét környékén is megvolt az 5 cm jég. Látszólag lehet nem volt említésre méltó szélnyírás, azonban az egymáshoz közel tevékenykedõ cellák lokálisan eléggé megzavarhatják a környezeti feltételeket (növelik a szélnyírást, az egyik cellából kiinduló szél bekeveredik a másik cella feláramlásába, egymást erõsítik a feláramlások). Nyilván vannak olyan alkalmak is, amikor egymástól veszik el az energiát és gyengülnek egymáshoz képest is.
Maga a közepesen erõs, illetve erõs szélnyírás és a magas labilitás együtt önmagában elég lehet nagyméretû jégátmérõhõz. A szélnyírás segít kikapni a csapadékot a feláramlási sávból, ami kedvezõ a jégnek. Elég gyakran használtam jelenleg még nem publikus paramétereket, mint pl. CAPE a fagyhatár felett, Hail Parameter (by Svadasz) stb-stb., amik mindenképpen érdekesek kutatási szempontból. Ezek a paraméterek még nincsenek teljesen verifikálva (a svadaszé lehet van, csak én nem tudok róla), de adnak egy irányzékot a dolgoknak.
Maga a kiszáradás is egy érdekes kérdéskör, bár olyan szignifikáns hatással nincs a jégszemekre (szerintem), mint pl. a magas CAPE és a szélnyírás. Nyilván a kiszáradtabb levegõ jobban kedvez annak, hogy kevésbé olvadjon a jég, viszont az intenzívebb kifutószelekkel sokkal jobban korrelálnak (microburst, downburst stb-stb.). Sokat tanulmányoztam az ESWD adatbázisát és nagyon jól elkülönülnek egymástól a heves események. Bizonyos idõszakokban a "tuba, tornádó, nagy mennsiségû csapadék" események gyakorisága volt magas, illetve máskor a "nagyméretû jég, heves kifutószél" események voltak gyakoriak. Persze vannak olyan idõszakok, amikor mindenbõl sok van, de azok speciális helyzetek, mint pl. augusztus 06. vagy 16. volt.
Akármilyen heves eseményt említünk (talán kivéve a nem mezociklonális tornádót, tubát ( bár a tuba nem a szó szoros értelmében heves esemény )) mindegyikhez szükséges a magas CAPE, illetve a jelentõsebb szélnyírás. A kivétel pedig erõsíti a szabályt, hogy okoskodjak egy kicsit.
Érdekes módon a hírtelen lehulló nagy mennyiségû csapadékhoz is a magas CAPE értékek kellenek és persze jól átnedvesedett légoszlop. Meleg, nedves szállítószalagok környezetében is elég gyakori a 30 mm-t meghaladó csapadék. Kell hozzá néha az extrém lassú cellamozgás is, illetve azok újratermelõdése. A lényeg itt is a magas CAPE-n van jórészt és persze mellette a nedvességen.
Egyes speciális helyzetekben viszont az alacsony CAPE is kitermelhet heves zivatart, amikor megfelelõ nagytérségû emelõhatások segítik a képzõdést. Erre nem akarok kitérni. A lényeg így is a magas CAPE a jég szempontjából, aztán a szélnyírás... a többi (kiszáradás) pedig csak rásegít.
____________________________________________________________________
Egyéb téma. Rendkívül felkeltette az érdeklõdésem a 38.1 mm/perc intenzitás. Egyszerûen agyilag nem tudom felfogni, hogy hogy fér el ennyi víz a levegõben úgy, hogy lélegezni lehessen mellette Az OMSZ radar 300-400 mm/h intenzitást mér maximálisan. Ez így is 5-6 mm/perces intenzitást jelent, ami marhára kevés a 38.1-hez képest. Már-már felfoghatatlan számomra az egész, a legmerészebb képzeleteimet is felülmúlja a dolog. Valljuk be, hogy a legtöbb esetben (90%), ha 60 dBz feletti intenzitást mér valamelyik radar, akkor szóba jön a nagyméretû jég.
Vajon egy 38.1 mm/s intenzitású "felhõszakadás" (szerintem nem ez a legjobb szó rá, ha nálunk már az 1 mm/s is felhõszakadás intenzitásnak számít) mekkora Dbz lenne pl. a magyar radaron?
Láttam én már kemény felhõszakadást, amikor 50 m körül volt a látótávolság, de nem hiszem, hogy 1 perc alatt ennyit leküldött volna. Fel nem bírom fogni... úgy megnéznék egy ilyen nagy esõt.
Vajon milyen intenzitás lenne a fizikai határ? Mennyi esõcsepp fér el egy köbméter levegõben? Vajon ez a 38.1 mm/s intenzitás mennyire lehetett a lehetséges max. "tárolóképességtõl"?
Nagyon elmebeteg idõjárási események vannak egy-két helyen...
Csodálatraméltó az egész...
A CAPE nagyságának kérdése mindenképpen döntõ fontosságú. Nagyrészt ez határozza meg azt, hogy egy cella milyen magasra terjed ki, illetve milyen erõs a felhajtóerõ a cella különbözõ magassági szintjein. Szélnyírásmentes környezetben általában nehezen alakulnak ki 1 cm-nél nagyobb jégátmérõk, mert a csapadék áthullik a feláramláson, így egyrészt a zivatar is hamar bedöglik, másrészt a feláramlás visszatartja a jégszemeket, illetve olvasztja is mivel a felszálló részecske melegebb a környezeténél, illetve a jégszemeknél mindeképp
Úgynevezett pluse-type zivataroknál azonban elõfordulhat 2 cm-t meghaladó jégátmérõ is, amihez nem kell feltétlenül nagy szélnyírás, illetve az utóbbi években nem egyszer fordult elõ, hogy egy gyenge multicellás tömörülésbõl (konvergenciák környezetében) 5 cm körüli v. azt meghaladó jégméret legyen. Ha jól emlékszem, akkor idén Orosháza környékén is volt hasonló jelenség, illetve 1-2-3 éve Kecskemét környékén is megvolt az 5 cm jég. Látszólag lehet nem volt említésre méltó szélnyírás, azonban az egymáshoz közel tevékenykedõ cellák lokálisan eléggé megzavarhatják a környezeti feltételeket (növelik a szélnyírást, az egyik cellából kiinduló szél bekeveredik a másik cella feláramlásába, egymást erõsítik a feláramlások). Nyilván vannak olyan alkalmak is, amikor egymástól veszik el az energiát és gyengülnek egymáshoz képest is.
Maga a közepesen erõs, illetve erõs szélnyírás és a magas labilitás együtt önmagában elég lehet nagyméretû jégátmérõhõz. A szélnyírás segít kikapni a csapadékot a feláramlási sávból, ami kedvezõ a jégnek. Elég gyakran használtam jelenleg még nem publikus paramétereket, mint pl. CAPE a fagyhatár felett, Hail Parameter (by Svadasz) stb-stb., amik mindenképpen érdekesek kutatási szempontból. Ezek a paraméterek még nincsenek teljesen verifikálva (a svadaszé lehet van, csak én nem tudok róla), de adnak egy irányzékot a dolgoknak.
Maga a kiszáradás is egy érdekes kérdéskör, bár olyan szignifikáns hatással nincs a jégszemekre (szerintem), mint pl. a magas CAPE és a szélnyírás. Nyilván a kiszáradtabb levegõ jobban kedvez annak, hogy kevésbé olvadjon a jég, viszont az intenzívebb kifutószelekkel sokkal jobban korrelálnak (microburst, downburst stb-stb.). Sokat tanulmányoztam az ESWD adatbázisát és nagyon jól elkülönülnek egymástól a heves események. Bizonyos idõszakokban a "tuba, tornádó, nagy mennsiségû csapadék" események gyakorisága volt magas, illetve máskor a "nagyméretû jég, heves kifutószél" események voltak gyakoriak. Persze vannak olyan idõszakok, amikor mindenbõl sok van, de azok speciális helyzetek, mint pl. augusztus 06. vagy 16. volt.
Akármilyen heves eseményt említünk (talán kivéve a nem mezociklonális tornádót, tubát ( bár a tuba nem a szó szoros értelmében heves esemény )) mindegyikhez szükséges a magas CAPE, illetve a jelentõsebb szélnyírás. A kivétel pedig erõsíti a szabályt, hogy okoskodjak egy kicsit.
Érdekes módon a hírtelen lehulló nagy mennyiségû csapadékhoz is a magas CAPE értékek kellenek és persze jól átnedvesedett légoszlop. Meleg, nedves szállítószalagok környezetében is elég gyakori a 30 mm-t meghaladó csapadék. Kell hozzá néha az extrém lassú cellamozgás is, illetve azok újratermelõdése. A lényeg itt is a magas CAPE-n van jórészt és persze mellette a nedvességen.
Egyes speciális helyzetekben viszont az alacsony CAPE is kitermelhet heves zivatart, amikor megfelelõ nagytérségû emelõhatások segítik a képzõdést. Erre nem akarok kitérni. A lényeg így is a magas CAPE a jég szempontjából, aztán a szélnyírás... a többi (kiszáradás) pedig csak rásegít.
____________________________________________________________________
Egyéb téma. Rendkívül felkeltette az érdeklõdésem a 38.1 mm/perc intenzitás. Egyszerûen agyilag nem tudom felfogni, hogy hogy fér el ennyi víz a levegõben úgy, hogy lélegezni lehessen mellette
Az OMSZ radar 300-400 mm/h intenzitást mér maximálisan. Ez így is 5-6 mm/perces intenzitást jelent, ami marhára kevés a 38.1-hez képest. Már-már felfoghatatlan számomra az egész, a legmerészebb képzeleteimet is felülmúlja a dolog. Valljuk be, hogy a legtöbb esetben (90%), ha 60 dBz feletti intenzitást mér valamelyik radar, akkor szóba jön a nagyméretû jég.Vajon egy 38.1 mm/s intenzitású "felhõszakadás" (szerintem nem ez a legjobb szó rá, ha nálunk már az 1 mm/s is felhõszakadás intenzitásnak számít) mekkora Dbz lenne pl. a magyar radaron?
Láttam én már kemény felhõszakadást, amikor 50 m körül volt a látótávolság, de nem hiszem, hogy 1 perc alatt ennyit leküldött volna. Fel nem bírom fogni... úgy megnéznék egy ilyen nagy esõt.
Vajon milyen intenzitás lenne a fizikai határ? Mennyi esõcsepp fér el egy köbméter levegõben? Vajon ez a 38.1 mm/s intenzitás mennyire lehetett a lehetséges max. "tárolóképességtõl"?
Nagyon elmebeteg idõjárási események vannak egy-két helyen...
Csodálatraméltó az egész...
"Nedvességviszonyokból. A középszinten jelentkezõ erõs kiszáradás egyrészt betehet a feláramlásoknak, de ha már kialakult a cella, a lefelé hulló jégszemek kevésbé olvadnak, mint nedves levegõben."
Illetve van egy olyan mechanizmus is a csapadékképzõdés mikrofizikájában, hogy ha száraz a környezetbõl a cellába bekeveredõ levegõ, akkor a cellában nyilván erõsebb a párolgás, de ez olyan módon jelentkezik, hogy a kisebb cseppek párolognak el inkább, és ezek rovására a nagyobb, ún. gyûjtõcseppek jobban meg tudnak hízni. Azaz ilyenkor a kevesebb ütközés miatt nem "sok, de kisebb" csepp, hanem "kevés, de nagy" csepp lesz - és a feláramlásnak köszönhetõen ezekbõl nyilván nagyobb jégszemek is lesznek majd.
Illetve van egy olyan mechanizmus is a csapadékképzõdés mikrofizikájában, hogy ha száraz a környezetbõl a cellába bekeveredõ levegõ, akkor a cellában nyilván erõsebb a párolgás, de ez olyan módon jelentkezik, hogy a kisebb cseppek párolognak el inkább, és ezek rovására a nagyobb, ún. gyûjtõcseppek jobban meg tudnak hízni. Azaz ilyenkor a kevesebb ütközés miatt nem "sok, de kisebb" csepp, hanem "kevés, de nagy" csepp lesz - és a feláramlásnak köszönhetõen ezekbõl nyilván nagyobb jégszemek is lesznek majd.
- a nedves hõmérséklet 0 °C-os szintjének magasságából, ezen a térképen: Link Leírás: Link 16. oldal 17. definíció.
- a felhõtetõ-magasságból. Ha nagyon magasak a cellák, az erõs feláramlásokra utal, azaz több ideje van növekedni a jégszemcséknek.
- a nedvességviszonyokból. A középszinten jelentkezõ erõs kiszáradás egyrészt betehet a feláramlásoknak, de ha már kialakult a cella a lefelé hulló jégszemek kevésbé olvadnak, mint nedves levegõben.
- általánosságban igaz az is, hogy nagyobb labilitás egyenlõ nagyobb jégméret. 2-3ezres CAPE értékeknél azért már elég valószínû, hogy nagyobb jég essen.
Majd jön Anarki is és kiegészíti a hiányosságokat.
- a felhõtetõ-magasságból. Ha nagyon magasak a cellák, az erõs feláramlásokra utal, azaz több ideje van növekedni a jégszemcséknek.
- a nedvességviszonyokból. A középszinten jelentkezõ erõs kiszáradás egyrészt betehet a feláramlásoknak, de ha már kialakult a cella a lefelé hulló jégszemek kevésbé olvadnak, mint nedves levegõben.
- általánosságban igaz az is, hogy nagyobb labilitás egyenlõ nagyobb jégméret. 2-3ezres CAPE értékeknél azért már elég valószínû, hogy nagyobb jég essen.
Majd jön Anarki is és kiegészíti a hiányosságokat.
Valaki belinkelné nekem azt az oldalt amin meg lehet nézni a tavaly szeptembertõl most szeptemberig lehulló csapadékot a városban,mert nem tudom az oldal nevét elõre is köszi.
Ha még Bora-d van,akkor annak a szenzora az elsõ vészhárító bal oldalában van. 
A beláthatóság határán a radar annyira pontatlan lehet, hogy inkább levágták...
A magyar radarképen egy egyenes vonallal le van vágva a nyugati radarkép alsó része.
A két véglet: Elsõ lökhárító alatt, illetve a visszapillantóban.
A sajátomról tudok nyilatkozni, aránylag pontosan mér.
Mérési idõköz: kb 5 mp.
Azt szeretném megtudni, hogy a mostani autókban hol van elhelyezve leggyakrabban a kocsihõmérõ, és mennyire megbízhatóak ezek a hõmérõk, mit hogyan mikor merre mérnek?
Köszönöm!
Köszönöm!
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat