Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Értem, köszönöm. Meg lehet nézni valahol a hivatalos adatokat is?
Egy adott nap hivatalos maximum- és minimum-hõmérséklete a hagyományoknak megfelelõen minden esetben, minden körülmények között az elõzõ nap 18 UTC és adott nap 18 UTC közötti értékeket jelenti.
Vagyis akármi is volt tegnap késõ este, az már a mai adatokhoz számít.
Tudom, hogy ez így kissé logikátlannak tûnhet, de mindez a régi idõk észlelési rendszere miatt maradt fent (egyszerûbb, praktikusabb volt a hõmérõket reggel, illetve este leolvasni, mint az éjszaka közepén).
Olyan pedig, hogy az OMSZ-nál vagy nem tudom kinél így meg úgy van, nincs.
A szolgálatnál ugyanúgy a 18-18 UTC közötti értékeket veszik - illetve vették is mindig az idõk során - figyelembe. Az más kérdés, hogy a napijelentésben viszont a 06-18 UTC közötti maximum, illetve a 18-06 UTC közötti minimum szerepel: ennek ugyancsak régrõl eredõ, praktikus okai vannak, de ezek csak az ún. szinoptikus szélsõértékek, és NEM hivatalosak az adott nap teljes 24 órás idõintervallumára nézve.
Vagyis akármi is volt tegnap késõ este, az már a mai adatokhoz számít.
Tudom, hogy ez így kissé logikátlannak tûnhet, de mindez a régi idõk észlelési rendszere miatt maradt fent (egyszerûbb, praktikusabb volt a hõmérõket reggel, illetve este leolvasni, mint az éjszaka közepén).
Olyan pedig, hogy az OMSZ-nál vagy nem tudom kinél így meg úgy van, nincs.
A szolgálatnál ugyanúgy a 18-18 UTC közötti értékeket veszik - illetve vették is mindig az idõk során - figyelembe. Az más kérdés, hogy a napijelentésben viszont a 06-18 UTC közötti maximum, illetve a 18-06 UTC közötti minimum szerepel: ennek ugyancsak régrõl eredõ, praktikus okai vannak, de ezek csak az ún. szinoptikus szélsõértékek, és NEM hivatalosak az adott nap teljes 24 órás idõintervallumára nézve.
Itt a Metneten egy nap 24 órából áll ami este 7-tõl másnap este 7 -ig tart , tehát beleszámít,de a következõ napba, az OMSZ-nál azt hiszem másképp van, de azt jól tudhatod.
Ezt Pitom írta tegnap 22:47 körül:
Milyen durva, több helyen most melegebb van az országban, mint az egész nappali idõszak maximumhõmérséklete...
Most épp Kiskunmajsa viszi a prímet a maga 16.2 fokával 
A kérdésem az, hogy ilyen esetben sem számít bele a napi maximumba az általa mért érték? Ha nem (márpedig a 06-18 közötti idõszakon kívül esett), akkor a tegnapi napra vonatkozó maximum-hõmérséklet nem lesz korrekt. Ugyanez a kérdés akkor, ha pl elõzõ nap 23-kor áll be a minimum és másnap egész nap melegebb van. Ekkor a ténylegesnél alacsonyabb érték kerül regisztrálásra, vagy rosszul tudom?
Milyen durva, több helyen most melegebb van az országban, mint az egész nappali idõszak maximumhõmérséklete...
Most épp Kiskunmajsa viszi a prímet a maga 16.2 fokával A kérdésem az, hogy ilyen esetben sem számít bele a napi maximumba az általa mért érték? Ha nem (márpedig a 06-18 közötti idõszakon kívül esett), akkor a tegnapi napra vonatkozó maximum-hõmérséklet nem lesz korrekt. Ugyanez a kérdés akkor, ha pl elõzõ nap 23-kor áll be a minimum és másnap egész nap melegebb van. Ekkor a ténylegesnél alacsonyabb érték kerül regisztrálásra, vagy rosszul tudom?
Még nem írtam meg neki, idõm sem volt sok meg el is felejtettem, most megírom neki hogy nézzen be ide és ide írjon rá.
Köszi hogy emlékeztettél!
Köszi hogy emlékeztettél!
Floo, KP: szerintem sokan örülnénk neki, ha a válasz valamilyen módon nyilvános fórumra is kikerülne!
"A szó szoros értelmében multicellásan fejlõdõ zivatarok életében leginkább az alacsonyszintû szélnyírás és a zivatarból kifutó hideg légtömeg kapcsolata a mérvadó."
Ez a kulcsmondat!
Az a legideálisabb helyzet, ha a kifutószél energiája nagyjából összemérhetõ az alacsonyszintû szélnyíráséval. Ebben az esetben lesznek meg a megfelelõ kényszerek az újabb cellák kialakulásához.
Ha a kifutószél sokkal erõsebb, akkor a szétterülõ hideg légtömeg hamar elvágja a beáramló meleg, nedves levegõ utánpótlását, ahogy írtad is.
Ha pedig a szélnyírás jóval erõsebb, mint a kifutószél, akkor a hideg légtömeg emelõhatása nem tud érvényesülni, az erõs alacsonyszintû áramlás "szétfújja" a rendszert.
Ez a kulcsmondat!
Az a legideálisabb helyzet, ha a kifutószél energiája nagyjából összemérhetõ az alacsonyszintû szélnyíráséval. Ebben az esetben lesznek meg a megfelelõ kényszerek az újabb cellák kialakulásához.
Ha a kifutószél sokkal erõsebb, akkor a szétterülõ hideg légtömeg hamar elvágja a beáramló meleg, nedves levegõ utánpótlását, ahogy írtad is.
Ha pedig a szélnyírás jóval erõsebb, mint a kifutószél, akkor a hideg légtömeg emelõhatása nem tud érvényesülni, az erõs alacsonyszintû áramlás "szétfújja" a rendszert.
JoeJack-et mindenképpen "ki szeretném egészíteni" a tisztánlátás végett. Az általa felsorolt labilitás+szélnyírás kapcsolat korántsem ilyen egyértelmû, bár sok helyen hoznak hasonló példákat. Láttunk már 3000 j/kg CAPE és 20 m/s körüli szélnyírás mellett mutlicellás konvekciót a szupercellás mellett és gyanítom, hogy 5000 j/kg CAPE mellett is ugyanez lenne a helyzet. Azzal nincs probléma, hogy magasabb labilitás mellett alacsonyabb szélnyírás is elég szupercellákhoz, illetve megvan ennek az ellenkezõ folyamata is, de ugye magas szélnyírás és alacsony labilitás mellett nem lesz szupercella (ha nincs más tényezõ), illetve nagyon magas labilitás és igen alacsony szélnyírás mellett se lesz szupercella, tehát olyan nem létezik, hogy 7000 j/kg CAPE + 5 m/s szélnyírás = szupercella. A skála tehát véges két oldalról.
A multicellás konvekcióhoz néha még szélnyírás sem kell, mert elég valami nagy térségû kényszerhatás is. Ezek a kényszerhatások (front, örvényesség, konvergencia) szervezik rendszerbe az egyéni cellákat.
A szó szoros értelmében multicellásan fejlõdõ zivatarok életében leginkább az alacsonyszintû szélnyírás és a zivatarból kifutó hideg légtömeg kapcsolata a mérvadó. Száraz légprofilú napokon, amikor elõfordul valami zivatar és nincs alacsonyszintû szélnyírás, akkor az elégséges kényszerhatások híján a gust front kirohan a zivatar alól és a rendszer bedöglik, illetve annak terejdése megáll. Igazából nem kell ehhez száraz légprofil sem, de a folyamat radarok, illetve mûholdkép alapján jól nyomon követhetõ. Egy példa, bár emlékszem szemléltetõbbre is, de nincs türelmem megtalálni: Link ott a rendszer elõtt az a sötétkék vonal, ami a gust front vonalát mutatja a rendszer elõtt. Már itt lehet látni, hogy a rendszernek hamarosan vége lesz, mert nincs elégséges alacsonyszintû szélnyírás. 45 perccel késõbb is megvan a gust front vonala, de immáron új cellák pattognak ki rajta: Link
Ezzel nem azt akarom mondanki, hogy a 0-6 km szélnyírás szükségtelen tényezõ a multicellákhoz, csak én nem tartom hozzá annyira fontosnak, mint pl. az alacsonyszintû nyírást. Az egyéni cellák élettartamának növeléséhez viszont nagyban hozzájárul, mert "kifújja" a csapadékot a feláramlási zónából, így a cellák élettartama az átlagos 15-20 perces ciklushoz képest megnõ. A 4-6 km-es magasságok közötti szélprofil viszont döntõ fontosságú szupercellákhoz, valamit azt sem szabad elfelejteni, hogy léteznek olyan multicellás rendszerek is, ahol a tagok döntõ többsége szupercellás.
A skála tehát véges két oldalról.A multicellás konvekcióhoz néha még szélnyírás sem kell, mert elég valami nagy térségû kényszerhatás is. Ezek a kényszerhatások (front, örvényesség, konvergencia) szervezik rendszerbe az egyéni cellákat.
A szó szoros értelmében multicellásan fejlõdõ zivatarok életében leginkább az alacsonyszintû szélnyírás és a zivatarból kifutó hideg légtömeg kapcsolata a mérvadó. Száraz légprofilú napokon, amikor elõfordul valami zivatar és nincs alacsonyszintû szélnyírás, akkor az elégséges kényszerhatások híján a gust front kirohan a zivatar alól és a rendszer bedöglik, illetve annak terejdése megáll. Igazából nem kell ehhez száraz légprofil sem, de a folyamat radarok, illetve mûholdkép alapján jól nyomon követhetõ. Egy példa, bár emlékszem szemléltetõbbre is, de nincs türelmem megtalálni: Link ott a rendszer elõtt az a sötétkék vonal, ami a gust front vonalát mutatja a rendszer elõtt. Már itt lehet látni, hogy a rendszernek hamarosan vége lesz, mert nincs elégséges alacsonyszintû szélnyírás. 45 perccel késõbb is megvan a gust front vonala, de immáron új cellák pattognak ki rajta: Link
Ezzel nem azt akarom mondanki, hogy a 0-6 km szélnyírás szükségtelen tényezõ a multicellákhoz, csak én nem tartom hozzá annyira fontosnak, mint pl. az alacsonyszintû nyírást. Az egyéni cellák élettartamának növeléséhez viszont nagyban hozzájárul, mert "kifújja" a csapadékot a feláramlási zónából, így a cellák élettartama az átlagos 15-20 perces ciklushoz képest megnõ. A 4-6 km-es magasságok közötti szélprofil viszont döntõ fontosságú szupercellákhoz, valamit azt sem szabad elfelejteni, hogy léteznek olyan multicellás rendszerek is, ahol a tagok döntõ többsége szupercellás.
Vettem!
Amúgy fordulj bátran hozzánk ha valamiben nem vagy biztos!;-) [esõ]
Amúgy fordulj bátran hozzánk ha valamiben nem vagy biztos!;-) [esõ] 
Kis utánajárás után rá kellett jönnöm, hogy eddig fogalom zavarban szenvedtem ... ugyan is az RFD-t és az FFD-t én eddig pont fordítva értelmeztem... Viszont öröm az ürömben, hogy ha felcserélem a kettõt, akkor értelmessé válik a kérdés (?) A HP, CL és LP fogalmával tisztában vagyok. Nem ott hibázott a dolog. Legalább megint helyére került néhány dolog. Köszönöm a segítséget!
... ugyan is az RFD-t és az FFD-t én eddig pont fordítva értelmeztem... Viszont öröm az ürömben, hogy ha felcserélem a kettõt, akkor értelmessé válik a kérdés (?) A HP, CL és LP fogalmával tisztában vagyok. Nem ott hibázott a dolog. Legalább megint helyére került néhány dolog. Köszönöm a segítséget!
A HP karakterû SC-éknál éppen ellenkezõleg,ott a legnagyobb a csapadék intenzitása és a hozama,gondolom tudod mit jelent a HP szó!(?)...
Azért leírom: H= High(erõs,sok) P= Praceiptation (csapadék)
HP szupercelláknál meghökkentõen erõs lehet az RFD-ben,de az FFD-ben is a csapadék intenzitása,én már átéltem egy HP (60-65 dBz) szupercellát,alig volt látótávolság,és szinte éjszakai sötétség volt!
Azért leírom: H= High(erõs,sok) P= Praceiptation (csapadék)
HP szupercelláknál meghökkentõen erõs lehet az RFD-ben,de az FFD-ben is a csapadék intenzitása,én már átéltem egy HP (60-65 dBz) szupercellát,alig volt látótávolság,és szinte éjszakai sötétség volt!
"Amit eddig megfigyeltem, hogy az FFD csapadékintenzitása kisebb, mint az RFD-nek, de ez csak akkor igaz(megfigyeléseim szerint), ha klasszikus vagy HP szupercelláról beszélünk."
Akkor rosszul figyelted meg.
LP SC: az RFD-ben nulla csapadék.
CL SC: az RFD-ben is van egy kis csapadék.
HP SC: az RFD-ben is sok csapadék van, a falfelhõ gyakran már nem is látszik.
Akkor rosszul figyelted meg.
LP SC: az RFD-ben nulla csapadék.
CL SC: az RFD-ben is van egy kis csapadék.
HP SC: az RFD-ben is sok csapadék van, a falfelhõ gyakran már nem is látszik.
Ismét egy kis segítséget szeretnék kérni.
Valaki elmagyarázná nekem, hogy mi alapján tudom megkülönböztetni az FFD-t (elõoldali leáramlást) és az RFD-t (hátoldal leáramlást)... Már egy éve rágódok a témán és nem találok kézenfekvõ választ... Amit eddig megfigyeltem, hogy az FFD csapadékintenzítása kissebb, mint az RFD-nek, de ez csak akkor igaz(megfigyeléseim szerint), ha klasszikus vagy HP szupercelláról beszélünk. Legyenkedves valaki leírni, hogy hol találhatóak meg ezek miért pont ott és hogy tudom megkülönbözetni
Valaki elmagyarázná nekem, hogy mi alapján tudom megkülönböztetni az FFD-t (elõoldali leáramlást) és az RFD-t (hátoldal leáramlást)... Már egy éve rágódok a témán és nem találok kézenfekvõ választ... Amit eddig megfigyeltem, hogy az FFD csapadékintenzítása kissebb, mint az RFD-nek, de ez csak akkor igaz(megfigyeléseim szerint), ha klasszikus vagy HP szupercelláról beszélünk. Legyenkedves valaki leírni, hogy hol találhatóak meg ezek miért pont ott és hogy tudom megkülönbözetni
Értem! Szuper! Nagyon szépen köszönöm JoeJack,ezzel igazán sokat segítettél! Csak gondolok itt június 18-ra... A szemem multicellát látott,a radar pedig HP karakterû SC-t... (mellesleg 60-65 bBz-t is elért a cella erõssége!) Bár aznap inkább valami MKR alakult ki,de a fejlõdõ stádiumban nagyon multicellára hasonlított! Ez így érthetõ?
Így igen.
Nagy vertikális szélnyírás esetén is csak akkor tud tartós, mély, rotáló mezociklon kialakulni, ha a feláramlás elég erõs. Ha nincs elegendõ labilitás, akkor nem beforgatja, hanem széttépi a szélnyírás a feláramlásokat.
A labilitás növekedését akár szabad szemmel is meg lehet figyelni egy-egy napon. Sokszor lehet olyat látni, hogy a tornyos gomolyfelhõk egy ideig nyílegyenesen törnek felfelé, aztán el kezdenek dõlni, végül teljesen összeomlik a feláramlás és csak tépett pamacsok maradnak az ígéretes felhõ helyén. Aztán telik az idõ, egyre magasabbra nõnek a tornyok, végül a labilitás már olyan magasra szökik, hogy az nagyon erõs feláramlásokat generál és kialakul a zivatar.
Tehát a labilitást és a vertikális szélnyírást mindig együtt kell figyelni.
Pl.
500 J/kg CAPE + 15 m/s-es 0-6 km-es nyírás = multicella
2500 J/kg CAPE + 15 m/s = szupercella
vagy:
100 J/kg + 25 m/s = gyenge zápor
500 J/kg + 25 m/s = rövid életû zivatar
2000 J/kg + 25 m/s = szupercella
Ezek persze csak ilyen hasraütésre írt értékek.
Ilyen eset is lehet:
5000 J/kg + 10 m/s = szupercella
Na persze ez így túl egyszerû lenne. Nedvességviszonyok, nagyobb térségû emelõ hatások, helikalitás, stb...gyakran nüanszokon múlik a dolog.
Tegyük fel, hogy két egymást követõ napon ugyanakkora szélnyírás és labilitás alakul ki. Az elsõ napon az adott értékek mellett csak multicellás zivatarok alakulnak ki. A második napon egy front érkezik, mellyel egy idõben több szinten is összeáramlás alakul ki, miközben a jet magasságában divergencia van. Ugyanolyan feláramlások indulnak, mint elõzõ nap, ám a konvergencia emelõ hatása és a magasszintû divergencia "szívóereje" erõsebb, tartósabb feláramlásokat gerjeszt, melyek már jobban ellenállnak a szélnyírásnak és máris kész a szupercella. Vagy mondjuk örvényesség-advekció van, vagy egy hegység segít be a légrészek emelésébe.
Nagy vertikális szélnyírás esetén is csak akkor tud tartós, mély, rotáló mezociklon kialakulni, ha a feláramlás elég erõs. Ha nincs elegendõ labilitás, akkor nem beforgatja, hanem széttépi a szélnyírás a feláramlásokat.
A labilitás növekedését akár szabad szemmel is meg lehet figyelni egy-egy napon. Sokszor lehet olyat látni, hogy a tornyos gomolyfelhõk egy ideig nyílegyenesen törnek felfelé, aztán el kezdenek dõlni, végül teljesen összeomlik a feláramlás és csak tépett pamacsok maradnak az ígéretes felhõ helyén. Aztán telik az idõ, egyre magasabbra nõnek a tornyok, végül a labilitás már olyan magasra szökik, hogy az nagyon erõs feláramlásokat generál és kialakul a zivatar.
Tehát a labilitást és a vertikális szélnyírást mindig együtt kell figyelni.
Pl.
500 J/kg CAPE + 15 m/s-es 0-6 km-es nyírás = multicella
2500 J/kg CAPE + 15 m/s = szupercella
vagy:
100 J/kg + 25 m/s = gyenge zápor
500 J/kg + 25 m/s = rövid életû zivatar
2000 J/kg + 25 m/s = szupercella
Ezek persze csak ilyen hasraütésre írt értékek.
Ilyen eset is lehet:
5000 J/kg + 10 m/s = szupercella
Na persze ez így túl egyszerû lenne. Nedvességviszonyok, nagyobb térségû emelõ hatások, helikalitás, stb...gyakran nüanszokon múlik a dolog.
Tegyük fel, hogy két egymást követõ napon ugyanakkora szélnyírás és labilitás alakul ki. Az elsõ napon az adott értékek mellett csak multicellás zivatarok alakulnak ki. A második napon egy front érkezik, mellyel egy idõben több szinten is összeáramlás alakul ki, miközben a jet magasságában divergencia van. Ugyanolyan feláramlások indulnak, mint elõzõ nap, ám a konvergencia emelõ hatása és a magasszintû divergencia "szívóereje" erõsebb, tartósabb feláramlásokat gerjeszt, melyek már jobban ellenállnak a szélnyírásnak és máris kész a szupercella.
Vagy mondjuk örvényesség-advekció van, vagy egy hegység segít be a légrészek emelésébe.
Akkor egyszerûsítem JoeJack!
Miért alakul ki olyan helyen multicella,ahol akár szupercella is kialakulhatna ha légköri adottságokat nézzük! Így remélem érthetõ?!...D: 
Miért alakul ki olyan helyen multicella,ahol akár szupercella is kialakulhatna ha légköri adottságokat nézzük! Így remélem érthetõ?!...D:
Vagy hiányzik egy szó a kérdésbõl, vagy nem tudom, de ennek így nem sok értelme van.
"vertikális szélnyírásos környezetben"
Vertikális szélnyírás mindig van, csak az irány/sebességvektor változik.
Mire gondoltál?
"vertikális szélnyírásos környezetben"
Vertikális szélnyírás mindig van, csak az irány/sebességvektor változik.
Mire gondoltál?
Sziasztok,jó estét!
Újabb kérdésem lenne! Miért van az,hogy egyes esetekben vertikális szélnyírásos környezetben is elõfordul multicellás konvekció?
Elõre is köszönöm!:Ö
[esõ]
Újabb kérdésem lenne! Miért van az,hogy egyes esetekben vertikális szélnyírásos környezetben is elõfordul multicellás konvekció?
Elõre is köszönöm!:Ö
[esõ] 
Én Boszit "lájkolom"!
Vele beszélgetni meg a "lájkolások" "lájkolása"
Szia Boszi!
Köszönöm a kedvességed és a segítséged!
Vele beszélgetni meg a "lájkolások" "lájkolása"
Szia Boszi!
Köszönöm a kedvességed és a segítséged!
Szia Floo!
Igen, hetente többször be szokott lépni. Nyugodtan írhatsz neki privát üzentet, el fogja olvasni és biztosan válaszol is majd rá.
Nagyon szívesen!
Igen, hetente többször be szokott lépni. Nyugodtan írhatsz neki privát üzentet, el fogja olvasni és biztosan válaszol is majd rá.
Nagyon szívesen!
A fenevigyeel, egyszer nem köszöntem, és épp Te írsz rá!
Szia Boszi!
Köszi, akkor írok neki privit.
Be szokott lépni a metnetre?
Csak mert ha ritkán, akkor inkább az email-t választom.
Szia Boszi!
Köszi, akkor írok neki privit.
Be szokott lépni a metnetre?
Csak mert ha ritkán, akkor inkább az email-t választom.
Szia Floo!
Erre a kérdésedre egyetlen ember tudja a választ, az a személy, aki magukat a MetNet térképeket, illetve a honlapon található térképek interpolációs módszerét "kiötölte", ez pedig KP. Senki más nem fog tudni érdemi választ adni erre a kérdésedre (ebben egészen biztos vagyok).
Ha valóban kiváncsi vagy erre a dologra, azt javaslom, hogy KP-nak küld el a kérdésedet pü.-ben.
Köszi szépen.
Erre a kérdésedre egyetlen ember tudja a választ, az a személy, aki magukat a MetNet térképeket, illetve a honlapon található térképek interpolációs módszerét "kiötölte", ez pedig KP. Senki más nem fog tudni érdemi választ adni erre a kérdésedre (ebben egészen biztos vagyok).
Ha valóban kiváncsi vagy erre a dologra, azt javaslom, hogy KP-nak küld el a kérdésedet pü.-ben.
Köszi szépen.
A fejlesztések fórumban nem kaptam rá választ, így beteszem ide is:
"Sokszor megfigyeltem, hogy a metnetes hõtérképen nem a legmagasabb hõmérsékletû részen van a legmelegebbet jelölõ szín, mint a mostani térképen is Link
A somogyszobi 11 és a kaposvári 10 fok zöld színben van, míg lejjebb a Dráva környéke sárgában, miközben onnan nincs is adat.
Ha tegyük fel, ott a Dráva-völgyében beragadt a köd, akár még hidegebb is lehet, nemhogy melegebb.
Budapesten és környékén vannak 8-9-10-11 fokok, közben hidegebb színben van, mint a térkép hõmérsékleti adatai szerint hidegebb szegedi 8 fokos térség, vagy a Duna vonala, ahonnan szintén nincs adat, tehát bármennyi lehet.
Az világos, hogyha egy 11 fok mellett van egy 7 fokos adat, akkor az kompenzálja a 11 fokot, de a kettõ átlaga is többnek kellene hogy legyen, mint a 8 fokos szín.
Hogyan van ez a hõtérkép megoldva?
Lehet, hogy valaki már kérdezte, bocsánat, ha kitárgyalt téma, én még nem olvastam róla."
"Sokszor megfigyeltem, hogy a metnetes hõtérképen nem a legmagasabb hõmérsékletû részen van a legmelegebbet jelölõ szín, mint a mostani térképen is Link
A somogyszobi 11 és a kaposvári 10 fok zöld színben van, míg lejjebb a Dráva környéke sárgában, miközben onnan nincs is adat.
Ha tegyük fel, ott a Dráva-völgyében beragadt a köd, akár még hidegebb is lehet, nemhogy melegebb.
Budapesten és környékén vannak 8-9-10-11 fokok, közben hidegebb színben van, mint a térkép hõmérsékleti adatai szerint hidegebb szegedi 8 fokos térség, vagy a Duna vonala, ahonnan szintén nincs adat, tehát bármennyi lehet.
Az világos, hogyha egy 11 fok mellett van egy 7 fokos adat, akkor az kompenzálja a 11 fokot, de a kettõ átlaga is többnek kellene hogy legyen, mint a 8 fokos szín.
Hogyan van ez a hõtérkép megoldva?
Lehet, hogy valaki már kérdezte, bocsánat, ha kitárgyalt téma, én még nem olvastam róla."
Áthelyezve innen: Társalgó (#12034 - 2010-10-27 17:36:4
Szia!
A harmatponti hõmérséklet, és szebben kifejezve a hõmérsékleti adat alatt van.
Kellemes estét!
Ui.: A kérdésed és a válaszom átfog kerülni a "Kérdések és válaszok" topicba.
{Át is került - mod.}
Szia!
A harmatponti hõmérséklet, és szebben kifejezve a hõmérsékleti adat alatt van.
Kellemes estét!
Ui.: A kérdésed és a válaszom átfog kerülni a "Kérdések és válaszok" topicba.
{Át is került - mod.}
Áthelyezve innen: Társalgó (#12033 - 2010-10-27 17:25:49)
Sziasztok!
A hõmérséklet szám alatt, mi van a zárójelben?
Üdv. Jasin
Sziasztok!
A hõmérséklet szám alatt, mi van a zárójelben?
Üdv. Jasin
Szép napott! Kicsi méretû jégdarabkák, amelybõl általában jelentõsebb mennyiség sohasem hullik, de annyi igen, hogy vékony réteget képezve csúszóssá tegye az utat. Fagyott esõ a légkör melegedési folyamatát vetiti elõre.
Megjegyzem, hogy a Kislexikonnal ellentétben a nevezett csapadékforma kifejezetten Altostratus-ból hullik (és ezt sokéves tapasztalatomra alapozom). Még valami: elõrehaladott melegfront idején Nimbostratus-t már nem lehet észlelni, hasonlóan az ónos esõhöz.
Megjegyzem, hogy a Kislexikonnal ellentétben a nevezett csapadékforma kifejezetten Altostratus-ból hullik (és ezt sokéves tapasztalatomra alapozom). Még valami: elõrehaladott melegfront idején Nimbostratus-t már nem lehet észlelni, hasonlóan az ónos esõhöz.
Jó reggelt! A segítségeteket szeretném kérni: mi az a fagyott esõ? Lehet abból bablevest fõzni?
------------------------------------
Szia!
Idézek a MetNet Kislexikonból, mely a meteorológiai alapfogalmak egyik legkiválóbb gyûjteménye!
"Gömbölyû, átlátszó, 0,5-2 mm átmérõjû jégdarabok hullása. A fagyott esõ réteges felhõzetbõl (Nimbostratus) hullik, olyan idõjárási helyzetekben, amikor a talajközeli levegõ hõmérséklete fagypont alatti, a nagyobb magasságokban azonban lényegesen melegebb levegõ áramlik. A csapadék hullása során elõször megolvad, de mire a talajt elérné, újra megfagy."
Bablevest lehet belõle fõzni, de nem érdemes.
-----------------------------------
Fantomhozzászólások megszüntetve, jó éjt!
------------------------------------
Szia!
Idézek a MetNet Kislexikonból, mely a meteorológiai alapfogalmak egyik legkiválóbb gyûjteménye!
"Gömbölyû, átlátszó, 0,5-2 mm átmérõjû jégdarabok hullása. A fagyott esõ réteges felhõzetbõl (Nimbostratus) hullik, olyan idõjárási helyzetekben, amikor a talajközeli levegõ hõmérséklete fagypont alatti, a nagyobb magasságokban azonban lényegesen melegebb levegõ áramlik. A csapadék hullása során elõször megolvad, de mire a talajt elérné, újra megfagy."
Bablevest lehet belõle fõzni, de nem érdemes.
-----------------------------------
Fantomhozzászólások megszüntetve, jó éjt!
Újabb kérdéssel fordulok hozzátok bizalommal!...
Az aug.13-i rendszer az már MKK volt? Elõre is megköszönöm a választ!;-)
Az aug.13-i rendszer az már MKK volt? Elõre is megköszönöm a választ!;-)
Ez a téma nagyon érdekes!
A "Jet Streak" magában a "Jet Stream" belsejében lévõ erõteljes szélgyorsulást jelenti, nevezhetnénk akár jet magnak is. Nem is tudom hogy illusztráljam: Link , de a zöldes-sárgás színek mutatják nagyjából a jet magját. Ahogy a levegõ belép a jet magba akkor felgyorsul, amikor pedig kilép akkor lassulni kezd. Ezek a lassulások, gyorsulások rajzolják ki a jet alakját, elhelyezkedését,, okozzák az erõteljes szélnyírást, illetve ezek felelõsek azért, hogy egyes területek felett konvergencia, egyes területek felett divergencia keletkezik. Ezeket az okozza, hogy a jeten belül a levegõ valahol "halmozódik" (konv.), valahol pedig szétterül (div.). Az így kialakuló konvergenciák és divergenciák pedig hatással vannak a felszín nyomási elrendezõdésére is.
Azért, hogy a jobb belépõ régióban divergencia, a bal belépõn konvergencia alakul, illetve a bal kilépõn fordítva, azért a Coriolis-erõ a felelõs.
Például, ha egy terület felett erõteljesebb magassági divergencia van, mint az alacsony szinteken lévõ ciklonhoz tartozó konvergencia, akkor a magassági divergencia mélyíti a felszíni konvergenciát, illetve ciklont. Ez azért van, mert több levegõ hagyja el a légoszlopot a magassági divergenciának köszönhetõen, mint ami alul belép, ezért mélyíti a felszíni a ciklont, illetve konvergenciát. A felfelé mozgás tehát ciklongenezist jelent.
Viszont, ha a magasban kevésbé divergens a légkör, akkor az nyomás emelkedésbe kezd a felszínen..., mivel több levegõ áramlik be alul, mint ami kimegy felül, ezért emelkedni kezd a felszíni nyomás, hogy a folyamat kiegyenlítõdjön. A süllyedés pedig leépíti a ciklont.
Ezek a folyamatok fontosak zivatarrendszerek képzõdése szempontjából is.
Illetve ritkán fordulnak elõ, hogy a jetek egyenes vonalúak, léteznek anticiklonális, illetve ciklonális hajlású jet stream-ek. A ciklonélisnak a bal oldalán div. van a jobb oldalán konv., illetve az anticiklonálisnak fordítva.
A "Jet Streak" magában a "Jet Stream" belsejében lévõ erõteljes szélgyorsulást jelenti, nevezhetnénk akár jet magnak is. Nem is tudom hogy illusztráljam: Link , de a zöldes-sárgás színek mutatják nagyjából a jet magját. Ahogy a levegõ belép a jet magba akkor felgyorsul, amikor pedig kilép akkor lassulni kezd. Ezek a lassulások, gyorsulások rajzolják ki a jet alakját, elhelyezkedését,, okozzák az erõteljes szélnyírást, illetve ezek felelõsek azért, hogy egyes területek felett konvergencia, egyes területek felett divergencia keletkezik. Ezeket az okozza, hogy a jeten belül a levegõ valahol "halmozódik" (konv.), valahol pedig szétterül (div.). Az így kialakuló konvergenciák és divergenciák pedig hatással vannak a felszín nyomási elrendezõdésére is.
Azért, hogy a jobb belépõ régióban divergencia, a bal belépõn konvergencia alakul, illetve a bal kilépõn fordítva, azért a Coriolis-erõ a felelõs.
Például, ha egy terület felett erõteljesebb magassági divergencia van, mint az alacsony szinteken lévõ ciklonhoz tartozó konvergencia, akkor a magassági divergencia mélyíti a felszíni konvergenciát, illetve ciklont. Ez azért van, mert több levegõ hagyja el a légoszlopot a magassági divergenciának köszönhetõen, mint ami alul belép, ezért mélyíti a felszíni a ciklont, illetve konvergenciát. A felfelé mozgás tehát ciklongenezist jelent.
Viszont, ha a magasban kevésbé divergens a légkör, akkor az nyomás emelkedésbe kezd a felszínen..., mivel több levegõ áramlik be alul, mint ami kimegy felül, ezért emelkedni kezd a felszíni nyomás, hogy a folyamat kiegyenlítõdjön. A süllyedés pedig leépíti a ciklont.
Ezek a folyamatok fontosak zivatarrendszerek képzõdése szempontjából is.
Illetve ritkán fordulnak elõ, hogy a jetek egyenes vonalúak, léteznek anticiklonális, illetve ciklonális hajlású jet stream-ek. A ciklonélisnak a bal oldalán div. van a jobb oldalán konv., illetve az anticiklonálisnak fordítva.
Hát a vizuális elképzeléshez még talán ezek segíthetnek (kicsit én is küzdök a dologgal):
Link
Link
Link
Link
Link
Mindenesetre annyi a lényeg, hogy az igaz, hogy a "a jobb belépõ és a bal kilépõ oldalon divergencia van" DE(!) ez a magasban értendõ: nekünk a talajszinten pontosan ezen területek fölött konvergencia(!) zajlik, tehát ezek kellenek nekünk, ha zivatart várunk! (Persze lehet, nem mondtam újat). Nagyon gyakran pl. egy erõs JET bal kilépõ zóna (és az azzal együtt járó pozitív örvényességi mezõ) létre tud hozni zivatarokat megfelelõ nedvesség, de nagyon gyér labilitási index mellett is...
Link
Link
Link
Link
Link
Mindenesetre annyi a lényeg, hogy az igaz, hogy a "a jobb belépõ és a bal kilépõ oldalon divergencia van" DE(!) ez a magasban értendõ: nekünk a talajszinten pontosan ezen területek fölött konvergencia(!) zajlik, tehát ezek kellenek nekünk, ha zivatart várunk! (Persze lehet, nem mondtam újat). Nagyon gyakran pl. egy erõs JET bal kilépõ zóna (és az azzal együtt járó pozitív örvényességi mezõ) létre tud hozni zivatarokat megfelelõ nedvesség, de nagyon gyér labilitási index mellett is...
Köszi!
Hát igen, ilyet máshol is látni. A régi térkép nagyon tetszett.
Hát igen, ilyet máshol is látni. A régi térkép nagyon tetszett.
Sajnos úgy tûnik , az is megszûnt.
Lett helyette egy kontinens-nagyságrendû elkenés: Link
Mondjuk ez is hasznos, csak hát a régi...
Lett helyette egy kontinens-nagyságrendû elkenés: Link
Mondjuk ez is hasznos, csak hát a régi...
Kis segítséget szeretnék kérni... valaki el tudná magyarázni nekem a Jet streak mûködését? Itt: Link nézegettem. Amit értek belõle, hogy ha délrõl fúj a szél a Jet streak felé, akkor ahogy a szél megközelíti ezt az egészet felgyorsul. Eddig stimmel viszont nem értem, hogy a bal belépõ és a jobb kilépõ részén ez miért okoz konvergenciát amíg a jet streak másik oldalán gyakorlatilag az ellentétes folyamatokat indítja be... vagyis a jobb belépõ és a bal kilépõ oldalon divergencia van 
Nem tudom vizuálisan elképzelni, hogy a térben milyen folyamatok játszódnak le. Mi, merre, hány méter...
Nem tudom vizuálisan elképzelni, hogy a térben milyen folyamatok játszódnak le. Mi, merre, hány méter... Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Időjárás-változás | 2025-07-14 10:51
Szabályzat