Bioszféra

Ma én is találtam egy növendéket. Otthagytam, pár nap múlva visszanézek, hátha megnõ legalább 20 centisre
Valamint megjelentek az õszi boszorkánykörös Lepista fajok, nekem egy fél szatyor illatos pereszke jutott közülük.

Elõjött az óriás pöfeteg. És még mindig nincs idõm gombászni menni.

Emlékezetes napokon vagyunk túl: 27 tálca vargánya száradt ma a kertben.

Igen, szárazság után ez igaz. Az augusztusi szezon 3.- án indult, elõtte július 26 - 30 között volt egy csapadékos idõszak , 50 mm ~ esõkkel. Kíváncsi vagyok most mikor indulnak, infó nélkül a hétvégén már talán érdemes lesz megnézni. A rengeteg esõ, és ilyentájt már elenyészõbb száradás azonban újabb kérdéseket vet fel, mert amíg túl sok a nedvesség a vargánya normálisan nem fog beindulni. Az eddig hallgató dombvidéki jellegû tölgyesek tömeges termõtest produktummal jöhetnek elõ. (Én kifejezetten a Bükk belsõbb területein gombásztam eddig, a Bükkaljai dombvidék nudli volt.) Általában ahol egy évben még semmi nem volt, ott tömegesen jönnek ha kedvezõ idõszak alakul ki. Utólag okosabbak leszünk.

a Vargánya a nagy esõ (20-30mm ) után leghamarabb 8 -10 nap után jön ki. Várhatóan lesz 22 után.

Ez tõlünk 450 méterre van (google map szerint)

Itt a ház sarkában, a faltól 80 centire, betonlap tövében, a semmibõl már kétszer is kinõtt az ízletes csiperke
Figyelem minden nap, szerintem lesz még. Igyekszem lekapni telóval, meg a helyszínt is, mert vicces. Sietni kell, mert eddig még fiatal, gömbölyû korában lekapták mindet élelmes urbánus gombászok

Leganyi: ámen

Olyannyira kinyíltak a gombák, hogy a városi parkok is tömve vannak csiperkével, szegfûgombával. Ma a Szent Anna téren sikerült szednem egy szatyor mezei szegfûgombát
Itt vala: Link
Azért a kutya-aknákra kellett figyelni rendesen.

Hát, sajnos hét közben itt a Bükkben is esélytelen kimennem, múlt hétvégén végig esett, és vendégeink is voltak... azért remélem, 1-2 kg-t találok még jövõ hétvégén is.

Most még fiatal és közepes méretû keménykalapúak vannak legnagyobb részben. Viszont ez ilyenkor csak pár nap és annyi neki. Szerintem már szombaton is csak öregek lesznek nagyrészt. Persze biztos lesz valamennyi fiatalabb akkor is, de rengeteg lesz már az öreg.

Most hétvégén megyünk 4 napra, szerintem hétfõn vagy kedden délelõtt nézek majd ki. Szerinted addigra marad még/nõ újabb?
Állítólag Bátaapáti/Mórágy környéke is kiváló, az még közelebb is van Tolnához.
De ha felétek tényleg ilyen özön van, akkor lehet, hogy megkockáztatom azt a plusz 20-30 km-t

Ismerem a váraljai völgy elhelyezkedését, tulajdonképpen az Tolna megye "farkincája", ami benyúlik a Mecsekbe

Csak most olvasom, hogy errefelé jársz/jártál. Én szinte csak Tolna megyében szedek gombát, de csak itt a falu felett a Mecsekben, itt benyúlik messze a hegysége a megye.

Az esély megvolt az összefutásra, mert délelõtt kimentünk a standard útvonalra, de még azon se bírtunk végigmenni, annyi vargánya volt.

Kevesebb mint 3!!! óra alatt 31.03 kg gombát szedtünk! A családban és közeli ismerõsök közt, hamar elkopik.
Ebbõl: 29.3 kg vargánya (ízletes, nyári, kõ, okker, király); 0.56 kg róka; 0.12 kg gereben; 1.05 kg egyéb (trombita, piruló, galamb, fenyõ és még egy-kettõ).

Az éves mennyiség, amit vargányából szedtünk meghaladta az 50 kg-ot; rókából közel 15 kg-nál járunk! Több vargányát szedtünk ma délelõtt, mint eddig egész évben. Pár tonnát lehetne most szedni, annyi van. A váraljai vendégházaknál összegyûlt jópár gombász, mi is odamentünk, kb. 1,5 mázsa!!! vargánya volt ott. Hiába, meglett annak az eredménye, hogy már a harmadik hónap van zsinórban 100 mm felett és közben nem volt nagy hideg. Gerebent 2010 óta most szedtem elõször.

Pár kép: Link Link ; egy aranyos: Link

Ne legyen igazam: Annyiban helyesbítem a gombadömping várakozásomat, hogy síkvidéken lefolyástalan területen "megfulladhat" a gomba: Szarvason két nap alatt 80 mm, egy hét alatt 120 mm körül esett, tartósan "légtelenítette" a felszín környékét. A telkem melletti erdõsávban már elõ kellett volna jönnie az nyárfa érdestinórunak, de sehol nem találok: a nyáron és most is többször elborította a víz a zivatarok alatt a területet.

Esetleg a régmúlt folyómedreinek szélein, ahonnan úgy-ahogy le tudott folyni a víz, elõjöhetnek a gombák.

Ugyanazt linkeltem, amit te, csak sokkal nagyobb felbontásban
De még részletesebb, pontosabb térkép engem is érdekelne, csak sajnos nem találtam guglival.

Rossz felbontású ez a térkép... A Bükk sem ilyen , sokkal jobban variálódik a felszíni talajformáció a jó felbontású pontosabb földtani térképeken . Ha megtalálom belinkelem.
Lujo! Link Ilyen lehet még a bodza, illetve számos lágyszárú jelzõnövény. Az erdõn nem igazán találtam kapcsolódási pontot, többféle erdõtársulásban elõfordult az óriáspöfi, de kõrisek közelében gyakrabban találnak ...

Itt a térképed kicsit (?) jobb felbontásban: Link
Végül is a Szekszárdi-dombság is enyhén savas... A bonyhád alatti rész meg erõsen is.
Na, az úgyis jó ritkán lakott vidék, hátha...

A nitrogén felhalmozás a közös pont, erre kell figyelni e gombánál, jelzõ növényei mind nitrogén "bombán" teremnek. Lelõhelyeim : Sima ligetes tölgyes, gyertyános tölgyes, és van egy ahol kõrisfa alatt van.

Nem biztos hogy nincs a kedvenc gombáinknak kellõen savanyú talaj! Somogyban vannak savanyú ph-s homokra telepített erdõk, pazar vargányás helyek vannak ott , fõleg kora õsszel . Kaposvár környéke rémlik, hogy vannak jó helyek, persze ezek csak netes infók, még nem gombásztam arrafelé. Nézd Link a gyengén savanyú talajok elégségesek lehetnek a nyári, bronzos vargányának, de a legtöbb gyökérkapcsolt gombának is, tehát ezek pazar erdõk lehetnek akár. (Nézd csak a Bükköt! A mészkõtömbökön kívül e térkép alapján kánaánnak látszik (Az is.... )

Akácpereszke: A nagykönyv szerint homokos talajú akácosokban fordul elõ.
Óriás pöfeteg: Nitrogénben túltelített talajt kedvel (a csalán jó indikátor), legjobb lelõhelyeim hajdan bezárt sertéstelepek hígtrágya tavainak maradványain voltak. Oktatóim szerint a csiperkéknél jobban lebontott cellulózt igényel. Kb. 20 éve gombavizsgáló szakellenõri tanfolyamom egyik oktatója szerint a termesztéstechnológiája majdnem teljesen kidolgozott - azóta sem hallottam a termesztésérõl. Meg nem határozott kapcsolat a fûfélékkel, kõrissel (???): Lehet, de lehet, hogy nem. Régen a szegfûgombát tévesen fû-mikorrhizásnak vélték.

A világ összes nyári / kora-õszi gombája elõ kell, hogy jöjjön: pacallá ázott minden és nem lesz érdemi szárító szél, ami megállítaná a gombák fejlõdését.

Az óriáspöfeteget majdnem odaírtam az elõbb, mint akác környékén elõforduló gombát. Több évvel ezelõtt ugyanis nem messze a házamtól, a mûút túloldalán egy bokros, füves, akác sarjas helyen két akkora "labdát" találtam, mint a nagyobbfajta sárgadinnyék. De mivel nem kifejezetten akácerdõben teremtek, nem láttam biztos összefüggést az akác jelenléte és az óriáspöfetegek között. Eszerint feltételezhetõ ilyen összefüggés.
A gombaatlasz ugyan azt írja, hogy ez a gomba bizonyos fûfélékkel, és a kõrisfával van pontosan még meg nem állapított kapcsolatban.
Akárhogy is: az óriáspöfeteg felszeletelve és kirántva extra csemege.

Hát ja, csak ilyen Tolnában nem sok van. A Keleti-Mecsek az egyetlen ígéretes hely, lehet elugrom legalább Bonyhádig, vagy akkor már Mecseknádasd/Szászvár környéke... végülis csak 40 km, bõ félóra kocsival... annyi idõben Répáshuta környéke is kb., csak kevesebb km (30 alatt kicsivel).

A Szekszárdi dombság amúgy gyönyörû, végülis van lombos része is (Sötétvölgy), ahol tölgyes és bükkös is van, a talaj persze minden, csak nem savas (lösz).
Meg elég frekventált kirándulóhely is, szerintem le van rabolva. Kicsit eldugottabb helyet lehet érdemes megnézni...

Sajnos Szekszárdon nincs gombaellenõr tudtommal, a legközelebbi 50km, szóval maradnak a tuti fajok. Remélem legalább nagy õzláb lenne.

Az akác felejtõs, ne bíbelõdj ott....Óriáspöfeteg is lehet ott csalános helyek jelzik az esetleges elõfordulást, de érdemesebb a honos lombos fák alatt gombászni. Baranyában, Somogyban vannak jó helyek , a neten szoktak ottani gombászok élménybeszámolót tartani...

Elvileg lehetne akác-csiperke és akácpereszke az akácosban. Az itteni kisebb akácerdõkben én még sohasem találtam semmi értékelhetõ gombát. A nyárasok (ahol vörös érdestinórunak és nyárfa érdestinórunak kéne teremnie) errefelé szintén kukák.
Gombászati szempontból egyébként a legjobb a tölgyes, illetve a tölgy elegyes erdõ.

Ha végre eláll az esõ, és jó meleg idõ lesz pár napig, akkor jöhet tényleg az igazi gombadömping. Egy a bibi: nem leszek Miskolcon.
Tolna megyében nem tudom, hol és milyen gombát lehetne találni (talán nagy õzláb mintha lett volna), savanyú talaj sehol.
Lehet, hogy kinézek a Keleti-Mecsekbe? Hátha összefutok Váraljamet kollégával

Löszös-akácos talajon milyen gomba él meg, amit érdemes leszedni?

De jó lenne ilyenkor egy fénykép az ismeretlen gombáról...
Egyébként fantasztikus a gombabõség. A városi füves területek is tele vannak, még aranytinórut is lehet a járdák mellett látni. A közeli lakótelepen méteres gévagombatelepek nõnek az akácokon, az élelmesebbje már elkezdte leszüretelni. Képzelem, mi lehet az erdõben.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#243818 - 2014-09-14 13:11:37)

Áspiskígyó: Link

Tegnap délután a Bakonyban túráztunk. Elõször a Csesznek melletti Kõ árkot jártuk végig. Ez meredek falú szurdokvölgy, a fenekén idõszakos kis patakkal. Az ilyen helyek gombászat szempontjából nem a legjobbak, most mégis sok, különféle gombát lehetett itt találni.
Csak az érdekesebbekrõl teszek említést: láttam közepes termetû, sárgásbarna kalapú lemezes gombát, melynek kalapját a roppant vékony, szinte spárga vagy drótszál-szerû, szívós, feketésbarna tönkje magasra emelte. Faanyagon, letört ágakon találtam elég sokat a fõleg bükkös-gyertyános szurdokerdõben. A Krébecz-féle Gombaatlaszban nincs hasonló gomba -tudja valaki, mi ez?
A lila pereszke is megjelent, de a Kõ árokban csak két példányt sikerült találni. Viszont rábukkantam néhány nagyra nõtt sárga korallgombára. Errõl azt írja Dr. Krébecz, hogy ehetõ, de az ágvégeit le kell vágni és eldobni, különben hasmenést okoz. Elég sok sárga gereben is nõtt a gyalogút mellett. Ez egyébként ritka errefelé, de a rengeteg esõ megfigyelésem szerint olyan fajokat is elõhoz, melyeket más idõszakokban nem látni. A sárga gerebengombát a legtöbb gombászkönyv jónak, ehetõnek minõsíti. Dr. Krébecz szerint viszont kissé rágós, kissé fanyar, és az idõsebb példányok meg is árthatnak. Ahol sok terem és rendszeresen szedik, csak forrázva szokták fogyasztani, mivel az csökkenti a fanyar ízét.
Így hát sem a gyönyörû korallgombákat, sem a sárga gerebeneket nem tettem a szatyromba.
Megemlítem, hogy egy elhalt fatörzsön, magasan a föld felett szintén láttam valami ágas-bogas, fehéres-sárga, korallgombához hasonló képzõdményt. Fán növõ korallgombáról a könyveim nem tudnak. Vajon, mi lehetett ez a gomba?
Ráleltem aztán néhány párducgalócára, ami hallucinogén méreganyagot tartalmaz, azonban az általa kiváltott hallucinációk -ellentétben pl. a légyölõ galócáéval- kellemetlenek, ijesztõek Dr. Krébecz szerint.
Végül "szembejött", aminek igazán megörültem: nagy foltban sötét trombitagomba bújt elõ az avar közül. Ez a környezetébe beleolvadó, feketés színû, barátságtalan, gyanús kinézésû gombácska az egyik legértékesebb az ehetõ gombáink között. Szárítva egyedülálló, kitûnõ aromája van. Jó fél szatyornyit leszedtem azzal, hogy "ennyi elég is lesz"
De tévedtem: lett még egy találkozásom a sötét trombitával tegnap délután.
A Kõ árokból átmentünk Vinye vasúti megállóhoz. Ez nagyjából félúton van Csesznek és Fenyõfõ között, az erdõ mélyén. A környéke híresen jó gombászhely, és éppen ez a baj. Ugyanis boldog-boldogtalan szedi ott a gombát, nemcsak a helyiek, hanem nagyon sok gyõri is. Mikor megérkeztünk, egy család már szatyrokkal a kézben járta járta a tölgyes szálerdõt. Ebben az erdõben vannak mohás, feltehetõen savanyú talajú foltok, "vargányás" helyként van számon tartva. Vargányát ugyan egyet se találtam (rég leszedték már elõlem), viszont iszonyú sok volt trombitagomba. Tehát, újra elkezdtem "trombitálni", és abba se hagytam addig, míg tele nem szedtem a másik szatyromat is. Lépten-nyomon galambicákba is lehetett botlani -ez a nemzetség mindenfelé nagyon gyakori, és tömegesen terem. Tapasztalatom szerint ha semmi más jelentõsebb gomba nem található, galambgombákat akkor is nagy számban láthatunk. Sajnos, a sok szép, pirosas kalapú gomba mind hánytató galambgomba (Russula emetica) volt. Csak egyetlen kékhátút sikerült "kicsikarni" Leszedtem egy érdekes, fehéres színû, vaskos kalapú, robusztus tönkû tejelõgombát is. Tejnedve égetõen csípõs volt -ez a gomba bizonyára nem ennivaló.
Viszont a tejelõk közül sok kenyérgomba fordult elõ a tölgyesben. "Mesterem" szerint ez az ehetõ gomba nem a legjobb ízû. Mivel úgyis sok volt már a gombám, a "kenyérkéket" a helyükön hagytam.
Érdekes módon õzlábakat nem láttam itt, holott már szezonja van, a gönyûi erdõben kosárszám lehet "aratni" a kalapokat. Cserébe ebben az erdõben is sok volt a gyilkos galóca -remélhetõleg nincs õrült, aki leszedi ezeket. Találtam még fakólila pókhálósgombákat, megvizsgálás után természetesen eldobásra kerültek.
Sötét trombitáim most tálcákon a cserépkályha tetején száradnak. Õszintén örülök nekik!

Gratulálok, fõleg az ízletesekhez!

Bükkösben történt az eset

Persze Bükkösben esélyes az ízletes - király páros.

Jó felétek, több, és gyakoribb, kiadósabb esõ is volt mostanában térségedben. Viszont az elmúlt napok csapadéka, és a jövõ hét második felének, kissé szeles, napos, mérsékelten meleg idõjárása szinte hihetetlenül ideális az újabb vargánya hullámra itt keleten is. Ízletes vargánya? Hol szedted bükk, vagy fenyõ? ( Az északi középhegységben nem igazán van tölgyesekben, sõt gyakorlatilag tölgyesekben jelentõsebb számban csak a Zala - Somogyi, nyírségi savanyú talajú homokon fordul elõ. Nem kötekedni akarok, de nem nyári, és bronzos vargányákat szedtél? Fõleg a Királytinórukat is felvonultató helyen, ami egyértelmûen a ligetes, melegebb tölgyesek gombája. Az egy óra nem lehet elég több , ízletes, és királytinórut is felvonultató régió bejárására.)

Tegnap 4-5 kg-ot szedtem ízletes vargánya-királyvargánya, rókagomba összetételben
Volt egy órás esõszünet kiugrottam a Pilisbe.
Rengeteg csemete ízletes volt, pár nap múlva visszanézek

Hát az esõ majd kb. keddre áll el, a hétvége sajnos a legtöbb helyen már bukta. De az alapozás jó

Gombászok, készüljetek! Eláll az esõ, eláll a szél, kaszálni lehet pár napon belül a gombát!

Erdõn - mezõn.

Cb rovarus arnyekus

A kidõlt fákon késõbb majd laskát keress, akkor már úgysem lesz vargánya.

A rovarfelhõk nekem is feltûntek, vajon milyen fajról lehet szó?

Sok jó szálerdõ van, kerülöm a dzsumbujt ha lehet én is. Komoly széltörés károk voltak az utóbbi idõben, pl. a hírhedt májusi ciklonnál. A zergés helyeket kedvelem, mert azt kevesebben látogatják, viszont jó helyeken sok a gomba. Az utóbbi jó egy hétben már erõsen csökkent mindenütt a vargányák száma az alacsonyabb régióban , a Bükkben. Keress utána konkrétan a bükki vulkanikus elõfordulásoknak, fél siker lehet, és persze ozd majd meg velem is a tapasztalataidat, koordináták nélkül! Az elõttünk álló iszonyatosnak kinézõ esõ fog még hozni vargányákat, meleg a talaj, és elég enyhe idõ várható utána.

Nagyon jók ezek a kommentek, rengeteget tanulok, köszi
Szóval riolittufa... na legközelebb így indulok el, bár picit messzebb kell majd mennem, és másfelé - alighanem
Igen, Répáshuta mellett elég vegyes a táj, a minap rátévedtem egy olyan pöpec meredek mészkõszirtre, hogy majdnem leszédültem róla. Oda kell figyelni nagyon
Na persze gomba, az ott nem nagyon volt, de alig 50 méterrel feljebb állt hegyekben a trombita, csak sajnos szederindák kezdték már talaj felett behálózni.

Amúgy is keresni akarok teljesen más helyet, mert errefelé rengeteg a letört és otthagyott faág, néhol alig lehet haladni köztük... de több éve kivágott, kidõlt fák is egy az egyben vannak sokfelé. Fura.

A gyilkos galócás kommentedre: így igaz, mindenhol volt belõle rengeteg, bükkösben és fenyvesben is!

A gyilkos galóca (sajnos!!!!) nem válogat a talajban! Elég fura tulajdonság a galócák között . A légyölõ csak erõsen savanyú, a császár is savanyú talajon, de még pl. a piruló is elég válogatós. Gyilkos galócát én is találtam már tölgy közelében mezõn(!!) füves , meglehetõsen tápanyagdús helyen, de rábukkantam olyan erdõben is, ahol gyökérkapcsolt gomba alig volt, õkelmének az is megfelelt. (tipikus tápanyagdús talajú erdõk, ahol szinte csak avarbontó gombafajok vannak. A gyilkos galóca számos fafajtához kapcsolódhat a tölgyön kívül.

Tapasztalatom szerint ahol sötét trombita gomba van, ott vargánya és rókagomba is szokott lenni. Persze nem mindig egyszerre tobzódnak. A Bükkösökben kisebb számban vannak vargányák, mint a gyertyános tölgyesekben (általában). A Bükkösök nyári vargányára igazán csak hõségnapokban, és kora õsszel jók, ugyanakkor a mészkerülõ ( csak vulkanikus kõzeten elõforduló , ritkább formáció)) bükkösökben õsszel ízletes , és vörösbarna vargányák vannak, ez a tölgyesekben nincs... Répáshuta igen érdekes hely! Hatalmas mészkõtömbök lábánál, ugyanakkor nem kis területen található ott (is) riolittufa (extra gombás, vulkanikus alapkõzet!) , és más formációk (lökvölgyi formáció) Ezek is több helyen kellõen kisavanyodott, jó gombás erdõket nevelnek. De még a mészkõ alapon sem mindig meszes a talaj. Az erdõtalaj ph- ja sok dolog összetevõjébõl alakul ki. Képes mészkõ alapon is a felszín felõl kisavanyodni a talaj. Ez a terepadottságoknak, tarvágásoknak, fafajtáknak, és még jópár dolognak köszönhetõ. Tapasztalatom szerint ilyen helyeken a mozaikos talaj a jellemzõ. Ezt a különbözõ növénytársulások változásából, és a gombafajokból állapítható meg. Kis távolságon belül egyik részen csak változékony, cékla, sátán...stb tinóru van, kicsit odébb már trombita, vargánya, róka a jellemzõ. Mindenesetre tény, hogy erõsen savanyú talajok (légyölõ galóca, ízletes vargánya) csak vulkanikus talajon alakulnak , hazánkban szinte kizárólag bükkösökben, de leginkább fenyvesekben. A földtan témát csak a felszínen kapargattam, inkább csak a gombáink szempontjából kellõen kisavanyodott talajú erdõk szempontjából. Érdemes utána olvasni, nagyon sokrétû téma, külön témakör lehetne a növénytársulások , amik szintén a jó gombás élõhelyek ismérvei. Érdemes belemélyedni a témába... Az Õrség, vagy a Zemplén bizonyosan még több kellõen savanyú talajú erdõvel rendelkezik , de van a Bükkben, bükkalján is éppen elég. Külön témakör lehetne a bronzos vargányás, császár galócás savanyú talajú bükkaljai tölgy régió, ami szintén tufa háton tanyázik.

Afrikai sáska raj. Marad valami?

Itt múlt héten volt ilyen, komplett bogárfelhõt figyeltem bentrõl az irodából

Irgalmatlan bogárrajzás zajlik, helyenként szabályos rovarfelhõkbe lehet belefutni, több méteres felhõkben szinte árnyékot vetnek a talajra.

"A meszes talaj éppen a legértékesebb gombáknak nem jó : Vargánya, róka, sötét trombita."

Hát nem tudom, de Répáshuta mellett annyi volt a trombitagomba a hétvégén, hogy kasználni lehetett volna A vargánya tényleg ritka, rókát pedig még egyet sem láttam, de ez a trombi idén jól elszaporodott

Ha lenne idõ meg pénz, kinéznénk egyszer már a Zempléni-hegységbe is... az is vulkanikus.

Felénk ez is elõfordul a mérgezõ piruló õzlábak közül (Macrolepiota rhacodes):

Link

A talajok kilúgozódására: A gyilkosgalóca a savanyú talajt kedveli, mégis találtam néhányat felénk az Alföldön, gyakorlatilag vaksziken, tölgyfák alatt. Ha a mésztartalom lecsökken egy kis területen (pl. a fa által "begyûjtött" és a törzsön lefolyó víz hatására, a talajra általában nem jellemzõ fajok is belakhatják - be is lakják - a területet.

Szívélyes üdvözletem! Hát, a reneszánsz elmék tényleg hiánycikkek korunkban -pedig elkelnének.

A behurcolás, illetõleg egyes fajok természetes térnyerése érdekes kérdés. Elvileg elõfordulhat, hogy addig nem látott, gombászok által nem ismert, de valamelyik õshonos fajhoz nagymértékben hasonló mérgezõ gombaféleség kerül be hazánkba. Bár én ilyen esetrõl nem tudok, de észnél kell lenni.
Azok a francia gombaszedõk elég buták lehettek, mert a rozsdasárga tölcsérgomba rossz ízû, illetve gyanús faj a szakkönyvek szerint.
A begöngyölt szélû cölöpgomba ellenben roppant érdekes eset. Ezt a gombát valamikor ehetõnek tartották. A késõbbi könyvek (az én könyveim is) kivétel nélkül súlyosan mérgezõként tartják számon.
Dr. Krébecz nagyon érthetõen leírja, mirõl van itt szó. Ebben a gombában szó szoros értelemben vett méreganyag nincs. Elsõ fogyasztáskor soha semmiféle panaszt sem okoz. Viszont olyan fehérjét tartalamaz, melyre az emberek nagy része erõsen allergiás, mégpedig anafilaxiás formában. Olyasmi ez, mint a penicillin (mely szintén gombafehérje!) allergia. Az elsõ adag nem vált ki reakciót, csak allergizál. A második evésre (injekció beadásra) viszont anafilaxiás reakció (sokk) támadhat, ami nagyon súlyos, halálos is lehet.

Igen , egyetértek a módszereddel, kellõ alapossággal, gyakorlattal biztonságos, én sem vagyok vizsgázott, és nem járok gomba vizsgálóhoz sem. Közöttük is nagy különbségek lehetnek. Azért ne feledjük több ezer nagygomba faj van hazánkban, mi pedig az adott gomba csoportokon túl néhány tucatot, és a mérgezõ hasonszõrûeket ismerjük, egy felkészült szakember pedig nagyon sokat, és napi szinten tisztában van az esetleges újdonságokkal. Nem árt megpróbálni követni ezeket a dolgokat, fõleg a mérgezõ témakörben, hiszen pl. a begöngyölt szélû cölöpgombát is fogyasztották sokáig, pedig igen veszedelmes mint késõbb kiderült. Szerencsére koromnál fogva véletlenül sem tartozhattam e körbe... Aztán elõfordulhatnak behurcolt fajok, hiszen egy más kontinensrõl behozott, és aztán kivaduló fa, bokor gyökérkapcsolt gombája is megélhet , honosodhat. Távolkeleti vendégmunkások fogyasztottak gyilkos galócát, mert hasonlított valami ottani ehetõre. Az atlasz hegységben honos gomba megtalálta a számítását az Alpokban, ez valami ehetõ tölcsérgombára hasonlít. Ezt a facebookon találtam, egy gombaszakértõ írta:

" 1998-ban egy társaság (amatõr gombaszedõk) tagjai betegedtek meg, miután egy általuk rozsdasárga tölcsérgombának (Lepista inversa) tartott fajt szedtek és ettek a francia Alpokban. A tünetek különbözõek voltak a migréntõl a végtagzsibbadásig, bénulásig. A 7 mérgezettbõl aztán 2 meg is halt, 3 hosszú idõ és gyógykezelés után, 2 viszont gond nélkül épült fel. Végül a mikológusok meglelték a bûnöst, a Marokkóban, a Magas-Atlasz fenyveseiben honos Clitocybe amoenolens nevû tölcsérgomba személyében, melynek mérgezõ mivoltára semmilyen korábbi adat nem utalt. Azóta Franciaország után Olaszország fenyveseiben is észlelték már, terjedõben van..."

Ezért (sem) túlzás a nagy óvatosság, és kell a gombát a helyén hagyni a legkisebb kétség esetén is! Illetve ismerni minden határozó bélyegét. Igazán kosárba való néhány tucat faj van, számos ehetõvel nem foglalkozom, mert kitûnõ ehetõeket tudok szedni helyettük.
Kóspallag egy híres gombászhely, vulkanikus alapkõzet lehet ott, a legjobb gombás helyek ezek. Felénk riolittufa (is) van, ez talán a legjobb gombalelõ alapkõzet, jó savanyú talajú erdõk talaja. Ugye milyen furcsa a mészkõhegységnek kikiáltott Bükkben? (A meszes talaj éppen a legértékesebb gombáknak nem jó : Vargánya, róka, sötét trombita). A mészkõ alapon is van kisavanyodott erdõtalaj, tehát elég jó gombás erdõ, a mész nem jön ki a felszínre, kilúgozódik, illetve mozaikos jellegû erdõtalajt is képezhet, ahol kis területen belül megtalálod egyik folton a sátán, gyökeres, változékony tinórut (meszesebb talaj), következõ folton már a trombita gombát, vagy nyári vargányát. Igen, helytálló a megállapításod, az ilyen vulkanikus hegyek hegylábai, de jó nedvességtartó oldalai , sõt még a hegyhátai is jó gombás helyek lehetnek, természetesen nem mindegy a tájolása sem. (Délies oldalak csak ritkább idõszakban jók.)