Kérdések és válaszok

Szia Floo!
Igen, hetente többször be szokott lépni. Nyugodtan írhatsz neki privát üzentet, el fogja olvasni és biztosan válaszol is majd rá.
Nagyon szívesen!

A fenevigyeel, egyszer nem köszöntem, és épp Te írsz rá!
Szia Boszi!
Köszi, akkor írok neki privit.
Be szokott lépni a metnetre?
Csak mert ha ritkán, akkor inkább az email-t választom.

Szia Floo!
Erre a kérdésedre egyetlen ember tudja a választ, az a személy, aki magukat a MetNet térképeket, illetve a honlapon található térképek interpolációs módszerét "kiötölte", ez pedig KP. Senki más nem fog tudni érdemi választ adni erre a kérdésedre (ebben egészen biztos vagyok).
Ha valóban kiváncsi vagy erre a dologra, azt javaslom, hogy KP-nak küld el a kérdésedet pü.-ben.
Köszi szépen.

A fejlesztések fórumban nem kaptam rá választ, így beteszem ide is:

"Sokszor megfigyeltem, hogy a metnetes hõtérképen nem a legmagasabb hõmérsékletû részen van a legmelegebbet jelölõ szín, mint a mostani térképen is Link
A somogyszobi 11 és a kaposvári 10 fok zöld színben van, míg lejjebb a Dráva környéke sárgában, miközben onnan nincs is adat.
Ha tegyük fel, ott a Dráva-völgyében beragadt a köd, akár még hidegebb is lehet, nemhogy melegebb.
Budapesten és környékén vannak 8-9-10-11 fokok, közben hidegebb színben van, mint a térkép hõmérsékleti adatai szerint hidegebb szegedi 8 fokos térség, vagy a Duna vonala, ahonnan szintén nincs adat, tehát bármennyi lehet.
Az világos, hogyha egy 11 fok mellett van egy 7 fokos adat, akkor az kompenzálja a 11 fokot, de a kettõ átlaga is többnek kellene hogy legyen, mint a 8 fokos szín.
Hogyan van ez a hõtérkép megoldva?

Lehet, hogy valaki már kérdezte, bocsánat, ha kitárgyalt téma, én még nem olvastam róla."

Igen, beleszámít a napi csapadékba.! A harmat a nem hulló csapadékfajták közé tartozik ( harmat, dér, zúzmara).

Volna egy kérdésem! Ha valakinek van csapimérõje ami 0,1 mm-tõl mér és reggel mivel harmat van és az belecsurog a mérõbe és az mondjuk 0,1 mm-t tesz ki jó érték és be lehet írni a havi mért csapadék összegbe?

Ezer köszönet érte!

Áthelyezve innen: Társalgó (#12034 - 2010-10-27 17:36:4

Szia!

A harmatponti hõmérséklet, és szebben kifejezve a hõmérsékleti adat alatt van.
Kellemes estét!

Ui.: A kérdésed és a válaszom átfog kerülni a "Kérdések és válaszok" topicba.

{Át is került - mod.}

Áthelyezve innen: Társalgó (#12033 - 2010-10-27 17:25:49)

Sziasztok!
A hõmérséklet szám alatt, mi van a zárójelben?
Üdv. Jasin

Egy lelkes fórumtársunk megtalálta, íme: Link

Szép napott! Kicsi méretû jégdarabkák, amelybõl általában jelentõsebb mennyiség sohasem hullik, de annyi igen, hogy vékony réteget képezve csúszóssá tegye az utat. Fagyott esõ a légkör melegedési folyamatát vetiti elõre.
Megjegyzem, hogy a Kislexikonnal ellentétben a nevezett csapadékforma kifejezetten Altostratus-ból hullik (és ezt sokéves tapasztalatomra alapozom). Még valami: elõrehaladott melegfront idején Nimbostratus-t már nem lehet észlelni, hasonlóan az ónos esõhöz.

Jó reggelt! A segítségeteket szeretném kérni: mi az a fagyott esõ? Lehet abból bablevest fõzni?

------------------------------------

Szia!

Idézek a MetNet Kislexikonból, mely a meteorológiai alapfogalmak egyik legkiválóbb gyûjteménye!

"Gömbölyû, átlátszó, 0,5-2 mm átmérõjû jégdarabok hullása. A fagyott esõ réteges felhõzetbõl (Nimbostratus) hullik, olyan idõjárási helyzetekben, amikor a talajközeli levegõ hõmérséklete fagypont alatti, a nagyobb magasságokban azonban lényegesen melegebb levegõ áramlik. A csapadék hullása során elõször megolvad, de mire a talajt elérné, újra megfagy."

Bablevest lehet belõle fõzni, de nem érdemes.

-----------------------------------

Fantomhozzászólások megszüntetve, jó éjt!

Értem! Szép nagy komplexum...

Igen!

Újabb kérdéssel fordulok hozzátok bizalommal!...

Az aug.13-i rendszer az már MKK volt? Elõre is megköszönöm a választ!;-)

Anarki! Neofita!

Köszönöm. Sokat segítettetek! Így már világosabb

Ez a téma nagyon érdekes!

A "Jet Streak" magában a "Jet Stream" belsejében lévõ erõteljes szélgyorsulást jelenti, nevezhetnénk akár jet magnak is. Nem is tudom hogy illusztráljam: Link , de a zöldes-sárgás színek mutatják nagyjából a jet magját. Ahogy a levegõ belép a jet magba akkor felgyorsul, amikor pedig kilép akkor lassulni kezd. Ezek a lassulások, gyorsulások rajzolják ki a jet alakját, elhelyezkedését,, okozzák az erõteljes szélnyírást, illetve ezek felelõsek azért, hogy egyes területek felett konvergencia, egyes területek felett divergencia keletkezik. Ezeket az okozza, hogy a jeten belül a levegõ valahol "halmozódik" (konv.), valahol pedig szétterül (div.). Az így kialakuló konvergenciák és divergenciák pedig hatással vannak a felszín nyomási elrendezõdésére is.
Azért, hogy a jobb belépõ régióban divergencia, a bal belépõn konvergencia alakul, illetve a bal kilépõn fordítva, azért a Coriolis-erõ a felelõs.

Például, ha egy terület felett erõteljesebb magassági divergencia van, mint az alacsony szinteken lévõ ciklonhoz tartozó konvergencia, akkor a magassági divergencia mélyíti a felszíni konvergenciát, illetve ciklont. Ez azért van, mert több levegõ hagyja el a légoszlopot a magassági divergenciának köszönhetõen, mint ami alul belép, ezért mélyíti a felszíni a ciklont, illetve konvergenciát. A felfelé mozgás tehát ciklongenezist jelent.
Viszont, ha a magasban kevésbé divergens a légkör, akkor az nyomás emelkedésbe kezd a felszínen..., mivel több levegõ áramlik be alul, mint ami kimegy felül, ezért emelkedni kezd a felszíni nyomás, hogy a folyamat kiegyenlítõdjön. A süllyedés pedig leépíti a ciklont.
Ezek a folyamatok fontosak zivatarrendszerek képzõdése szempontjából is.

Illetve ritkán fordulnak elõ, hogy a jetek egyenes vonalúak, léteznek anticiklonális, illetve ciklonális hajlású jet stream-ek. A ciklonélisnak a bal oldalán div. van a jobb oldalán konv., illetve az anticiklonálisnak fordítva.

Hát a vizuális elképzeléshez még talán ezek segíthetnek (kicsit én is küzdök a dologgal):
Link
Link

Link
Link
Link


Mindenesetre annyi a lényeg, hogy az igaz, hogy a "a jobb belépõ és a bal kilépõ oldalon divergencia van" DE(!) ez a magasban értendõ: nekünk a talajszinten pontosan ezen területek fölött konvergencia(!) zajlik, tehát ezek kellenek nekünk, ha zivatart várunk! (Persze lehet, nem mondtam újat). Nagyon gyakran pl. egy erõs JET bal kilépõ zóna (és az azzal együtt járó pozitív örvényességi mezõ) létre tud hozni zivatarokat megfelelõ nedvesség, de nagyon gyér labilitási index mellett is...

Jaj, de jó volt...
Bizony, még most is példa lehetne sok szolgálatnak.

... és még micsoda képeket lehet itt találni!
Link

Egy régi térképet találtam a neten, kis nosztalgia:
Link

Köszi!
Hát igen, ilyet máshol is látni. A régi térkép nagyon tetszett.

Sajnos úgy tûnik , az is megszûnt.
Lett helyette egy kontinens-nagyságrendû elkenés: Link

Mondjuk ez is hasznos, csak hát a régi...

Megújult a Cseh meteorológiai oldal: Link
A régin volt két szép térkép, synop jelekkel ábrázolt meteorológiai adatokkal. Igaz, utóbb már csak 6 óránként frissült, de hiányzik és sehol nem találom. Megszûnt, vagy csak én nem találtam rá?

Kis segítséget szeretnék kérni... valaki el tudná magyarázni nekem a Jet streak mûködését? Itt: Link nézegettem. Amit értek belõle, hogy ha délrõl fúj a szél a Jet streak felé, akkor ahogy a szél megközelíti ezt az egészet felgyorsul. Eddig stimmel viszont nem értem, hogy a bal belépõ és a jobb kilépõ részén ez miért okoz konvergenciát amíg a jet streak másik oldalán gyakorlatilag az ellentétes folyamatokat indítja be... vagyis a jobb belépõ és a bal kilépõ oldalon divergencia van Nem tudom vizuálisan elképzelni, hogy a térben milyen folyamatok játszódnak le. Mi, merre, hány méter...

Köszi szépen! ;-)

A comma echo az a bow echo utáni stádium!Az utan alakulhat ki!Vesszõ echo.A masikat meg én se tudom

Sziasztok!

Valaki megtudná nekem mondani hogy konvektív rendszereknél (MKR/MKK) miért ágyazódnak be a cellák/szupercellák? [esõ]

Ja és a comma echo kifejezés?

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#65166 - 2010-10-17 08:37:0

Egy kis képes illusztráció gyanánt 2 GFS elõrejelzés:

Jövõ hét keddre: Link
Kelet-európai és atlanti óceáni blokkoló anticiklonnal, köztük teknõ, erõs meridionális (északi a teknõ hátoldalán, déli a teknõ elõoldalán) ármlással.

Amit jövõ hét szombatra a friss GFS már le is épít: Link
Itt anticiklon látható délen, ciklon északon, köztük erõs zonális (nyugatias) áramlás.

Ezek alapján szerintem egyértelmû már

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#65165 - 2010-10-17 07:54:06)

A "blocking" (blokkoló) helyzetet rendszerint jól fejlett (magas vagy igen magas légnyomásértékekkel biró), nagy kiterjedésû anticiklonok okozzák, amelyeket a ciklonok frontrendszereit eltéritõ pályára kényszeritik vagy stagnálásra késztetik.
A zonális légköri áramlások általában a ciklonok, ciklonsorozatok ("cikloncsaládok"), valamint kisebb méretû, ún. köztes anticiklonok nyugat-kelet irányú - földrajzi szélesség mentén történõ - pályavonalát jelentik.
Érdemes tanulmányozni a MetNet kislexikonját.

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#65164 - 2010-10-17 03:01:05)

Ha már ennyire a kérdezz felelekbe vagyunk én meg azt nem tudom mi az a blocking meg a zonalitás, mert ez is sokszor emlegetitek.

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#65163 - 2010-10-16 21:35:23)

Én még annyival egészíteném ki, hogy vannak más, Európára közvetlenül hatással nem lévõ akciócentrumok is.
Ilyenek az északi féltekén: a hawaii maximum (az azori "párja", csak ez a Csendes-óceánon), az Aleut-szigetek közelében lévõ minimum (ez pedig tulajdonképpen Észak-Amerika "izlandi minimuma", ha lehet így fogalmazni).
A déli féltekén három nagy anticiklonális zóna található: a dél-csendes-óceáni, a szent-ilonai (az Atlanti-óceánon), valamint a mauritiusi (az Indiai-óceánon). Azt viszont nem tudom, hogy az ottani alacsony nyomású centrumoknak van-e ilyen tipikus elnevezésük. Ha valaki esetleg beírná, azt megköszönném. És ezzel össze is gyûjtenénk az összes jelentõsebb mérsékelt övi hatásközpontot.

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#65161 - 2010-10-16 20:00:27)

Az akciócentrumok olyan szárazföld felett (idõszakos), vagy tenger felett (állandó) nagy kiterjedésû alacsony-vagy magas nyomású területek,amelyek a fölöttük keletkezõ ciklonok és anticiklonok, illetve az ezekben mozgó légtömegek révén nagy területek éghajlatára gyakorolnak hatást. (na ez a lényeg!)-

Négy akciócentrum van ami lényegesen befolyásolja Európa éghajlatát .
Izlandi minimum : télen-nyáron hat kiegyenlítõ szerepe van .
Azori maximum : Télen-nyáron hat , száraz derült idõt okoz .
Szibériai maximum : csak télen alakul ki , derült , hideg idõt okoz .
Perzsa-öböli minimum : a P-öböl környékén erõs felmelegedés van ami egy szívó hatást fejt ki és a Ny-i légtömegek jobban érvényesülni tudnak , csapadékos idõjárást okoz nyár elején .

(forrás: különbözõ éghajlati szakkönyvekbõl összevágva és erõsen rövidítve és egyszerûsítve )
A fogalmak neten is elérhetõek
Én ez utóbbit én Iráninak hívom más forrásokban olvasva róla.

Gyakorlatilag a földközi tender Tirrén tengeri részén is kimutatható télen egy alacsony nyomású központ (átlag) mégsem hívják földközi minimumnak, mivel ezek hatása lokális..

Magyarul ezeket az akciócentrumokat hatásközpontoknak hívjuk és ezek a légkörcirkuláció valóságos alappilérei.

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#65160 - 2010-10-16 19:36:43)

Lásd:Anarki!

És aminek hatására kialakulhat a zonalítás.

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#65159 - 2010-10-16 19:33:5

Aktív, állandósult alacsony nyomású képzõdmény tõlünk északnyugatra (rendszerint Izland környékén, illetve az Atlanti-óceán északi részein).

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#65158 - 2010-10-16 19:27:26)

Lehetne egy kérésem?:Mi az az izlandi minimum?Sokszor hallottam már a fórumon ,de még mindig nemtom.A választ köszi.

Link

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#65162 - 2010-10-16 20:21:15)

Sziasztok ha már annyi kérdésre feleltetek meg a mai napon szeretném ha elmagyaráznátok hogyan alakul ki az ún teknõ,és mi is az.Úgy gondolom valami beragadó lassan mozgó magas légnyomás által gátolt mozgású képzõdmény ami néha önálló éltre kel és így lessz belõle jelentõs csapadék?

Bim-bam! (csak hogy ne legyen Kerekrobi fantomhozzászólása 1 db új hozzászólásként)

Július 14-én. Link

Valaki megtudja nekem írni hogy mikor volt utoljára az estofexnél 3-as riasztás kiadva?

Köszi!