Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Az attól függ.
A hivatalos metódus szerint csak összefüggõ hó lehet cm-ben megadott.
Íme egy régi beírásomból (3575) idézek:
"Hótakarós nap: Ha mérhetõ (1cm, ha alatta az a hólepel kategória) és összefüggõ hóréteg borítja a talajt (a hóréteg mérésekor, reggel és este 7h-kor)."
A hivatalos metódus szerint csak összefüggõ hó lehet cm-ben megadott.
Íme egy régi beírásomból (3575) idézek:
"Hótakarós nap: Ha mérhetõ (1cm, ha alatta az a hólepel kategória) és összefüggõ hóréteg borítja a talajt (a hóréteg mérésekor, reggel és este 7h-kor)."
Hány %-os hóborítottságnál adhatok még cm-t illetve mikor beszélünk már csak hófoltról?
Nem igazán emlékszem, de talán 50 %-ig adhatok még cm-t?
Régen volt már tél.........
Nem igazán emlékszem, de talán 50 %-ig adhatok még cm-t?
Régen volt már tél.........
Ebben az esetben gyakorlatilag 0 % az esélye, hogy elolvadjon, mire leér a felszín közelébe, ugyanis a linkelt területen nem 0 m-en van a "síkvidék", hanem 100 és 200 m között... Hogy aztán rögtön meg is marad-e a hó a talajon, vagy csak egy bizonyos idõ után, az már bonyolultabb kérdés (talajfelszín hõmérséklete, csapadékintenzitás).
Attila, szivesen válaszolnék a kérdésedre, ha tudnám, mit értesz a "megratrakozták" szó alatt.
Ugyanaz a helyzet most is Link
Mibõl gondolja a térkép, hogy itt délnyugat Zalában olyan hideg van, amikor nincs innen adat. Ennyi erõvel lehetne melegebb is, mint másfelé.
Mint ahogy van is, 10,6 fok van 1,5 órája nálam, és a környék meteorológiai állomásain is 10-11 fok van, miközben Szegeden csak 10, mégis 4 színárnyalattal van itt hidegebb, mint Szegeden.
A legviccesebb Baja, ahol egy magányos 9 fokkal magasabb színskálában van, mint a kaposvári, fonyódi vagy a Székesfehérvár környéki 10 fok.
Mibõl gondolja a térkép, hogy itt délnyugat Zalában olyan hideg van, amikor nincs innen adat. Ennyi erõvel lehetne melegebb is, mint másfelé.
Mint ahogy van is, 10,6 fok van 1,5 órája nálam, és a környék meteorológiai állomásain is 10-11 fok van, miközben Szegeden csak 10, mégis 4 színárnyalattal van itt hidegebb, mint Szegeden.
A legviccesebb Baja, ahol egy magányos 9 fokkal magasabb színskálában van, mint a kaposvári, fonyódi vagy a Székesfehérvár környéki 10 fok.
Helyesbítenem kell magam. Lehetnek szupercellás és nem szupercellás eredetûek is: Iván - Link
A mûholdkép szerint "megratrakozták" a keletkezõ felhõket! Ezt A lelenséget elég sokszor látni lehet. Mi okozza??
Link
Ha ezt a linkedet nézzük, akkor valószínûleg arra gondolsz, amit leggyakrabban egyszerûen csak "spirálkar" -ként szokás említeni a magyar szakirodalomban.
Legalábbis nálunk általában így tanítják, hogy a trópusi ciklonnak alapvetõen 3 fõ része van: a szem, a szem körüli fal, illetve a spirálkarok.
Ha ezt a linkedet nézzük, akkor valószínûleg arra gondolsz, amit leggyakrabban egyszerûen csak "spirálkar" -ként szokás említeni a magyar szakirodalomban.
Legalábbis nálunk általában így tanítják, hogy a trópusi ciklonnak alapvetõen 3 fõ része van: a szem, a szem körüli fal, illetve a spirálkarok.
A lehetséges szó kevés ide, annál sokkal gyakoribbak.
Hogy aztán ezek milyen eredetûek? El kezdtem leírni egy csomó mindent, de mivel konkrétumokat nem tudok mondani, inkább kitöröltem. Szerintem egyaránt lehet mezociklonális és nem-mezociklonális. Ami elég valószínû, hogy ezek a kisléptékû forgószelek csak a ciklon peremén kialakuló zivataroknál tudnak kialakulni, hiszen befelé haladva egyre erõsödik a gradiens szél. A központ körül már inkább szétnyírás van, mint szélnyírás, kizártnak tartom, hogy hosszabb életû vertikális örvény fennmaradjon abban az irdatlan szélben.
Hogy aztán ezek milyen eredetûek? El kezdtem leírni egy csomó mindent, de mivel konkrétumokat nem tudok mondani, inkább kitöröltem. Szerintem egyaránt lehet mezociklonális és nem-mezociklonális. Ami elég valószínû, hogy ezek a kisléptékû forgószelek csak a ciklon peremén kialakuló zivataroknál tudnak kialakulni, hiszen befelé haladva egyre erõsödik a gradiens szél. A központ körül már inkább szétnyírás van, mint szélnyírás, kizártnak tartom, hogy hosszabb életû vertikális örvény fennmaradjon abban az irdatlan szélben.
"Ez azért lehet, mert interpoláláskor már a domborzat, vagyis a felszíni magasság is számít."
Na ezt nem nagyon értem!
Ha 10,3 fok van 300 méter magasan, illetve arrébb 400 km-rel is 10,3 fok van 100 méter magasan, akkor mitõl több az alacsonyabban mért 10,3 fok, mint a magasabban mért 10,3 fok?
Egy adott hõmérsékleti érték ugyanannyi mindenhol, a 10,3 fok az 10,3 fok 1000 méter magasan is és 1 méter, magasan is, attól még nem kell melegebb színt rendelni mellé, mert alacsonyabb szinten mérik.
Illetve a program tudja, hogy egy adott éjszaka derült-e az ég vagy borult?
Mert ha derült, akkor a magasabb szinteken van enyhébb, de ha borult, akkor éppen fordítva!
Mi van akkor, ha az általam korábban belinkelt képen az alacsonyabban fekvõ Dráva síkon épp köd van, a program úgy számol, hogy mivel alacsonyabban van, így ott biztosan melegebb van, közben meg jóval hidegebb van azért, mert köd van.
Kp!
A matekos részét értem, a meteorológiai része lehet a "rejtély".
Na ezt nem nagyon értem!
Ha 10,3 fok van 300 méter magasan, illetve arrébb 400 km-rel is 10,3 fok van 100 méter magasan, akkor mitõl több az alacsonyabban mért 10,3 fok, mint a magasabban mért 10,3 fok?
Egy adott hõmérsékleti érték ugyanannyi mindenhol, a 10,3 fok az 10,3 fok 1000 méter magasan is és 1 méter, magasan is, attól még nem kell melegebb színt rendelni mellé, mert alacsonyabb szinten mérik.
Illetve a program tudja, hogy egy adott éjszaka derült-e az ég vagy borult?
Mert ha derült, akkor a magasabb szinteken van enyhébb, de ha borult, akkor éppen fordítva!
Mi van akkor, ha az általam korábban belinkelt képen az alacsonyabban fekvõ Dráva síkon épp köd van, a program úgy számol, hogy mivel alacsonyabban van, így ott biztosan melegebb van, közben meg jóval hidegebb van azért, mert köd van.
Kp!
A matekos részét értem, a meteorológiai része lehet a "rejtély".
A hurrikánok zivatarrendszereiben viszonylag gyakori jelenség a tornádó.
Lenne egy kicsit hülye kérdésem!Hurrikánban is elöfordulhat Tornado?Egy müsörba hallottam nemrég,vagy csak nem jól forditották.
Floo, a szemfüles. Nos arról van szó, hogy a hõmérséklet térkép mindig csal egy picit. Erre azért van szükség, mert enélkül teljesen átláthatatlan lenne az egész. Te tudod a legjobban, hogy a hõmérséklet mennyire változékony elem, ezért nyilvánvaló, hogy ha egy országos térképet generálunk, akkor csak törekedhetünk arra, hogy a lehetõségek szerint minél jobban közelítsen a valósághoz, de azt elérni nem tudjuk.
Az idézett példában azért jelenik meg a 11 fokos szín is, mert a határ közelében van 11 fokos adat. A másik dolog ami bezavarhat, az a kerekítésbõl adódik. Az interpoláció az a pontos értékkel számol, a megjelenõ adat azonban kerekített. Az interpolációhoz pedig a Cressman-féle objektív analízis szolgál alapul, amelyet például széles körben használnak a numerikus modellek inicializációjánál is, tehát elég jó, csak adathiányos helyzetben csinál olykor furcsa dolgokat, ami a harmadik oka lehet a térképes furcsaságoknak. No, ezek az ötleteim, de az is lehet, hogy valami negyedik típusú rejtély áll a háttérben
Az idézett példában azért jelenik meg a 11 fokos szín is, mert a határ közelében van 11 fokos adat. A másik dolog ami bezavarhat, az a kerekítésbõl adódik. Az interpoláció az a pontos értékkel számol, a megjelenõ adat azonban kerekített. Az interpolációhoz pedig a Cressman-féle objektív analízis szolgál alapul, amelyet például széles körben használnak a numerikus modellek inicializációjánál is, tehát elég jó, csak adathiányos helyzetben csinál olykor furcsa dolgokat, ami a harmadik oka lehet a térképes furcsaságoknak. No, ezek az ötleteim, de az is lehet, hogy valami negyedik típusú rejtély áll a háttérben
Ez azért lehet, mert interpoláláskor már a domborzat, vagyis a felszíni magasság is számít. Tehát ezt a hõmérséklet vertikális profilja határozza meg, ami vagy a modellbõl, vagy szondaadatokból, vagy a különbözõ magasságokból beküldött észlelésekbõl (vagy ezek kombinációjából) kiindulva kerül meghatározásra. Ezt KP tudná megmondani pontosan, hogy jelenleg hogyan mûködik, de nyilván az inverzió kezelése azért nehéz.
Igen!
Gondoljunk pl jun 14-re a vmkr-ben is volt bow echos kitüremkedés ami megmagyarázta a hatalmas széllökéseket!
Vagy amit igazán Anarki tudna elmagyarázni az aug 16.-ai szupercella amibe szintén bow echos kitüremkedés volt 100-130 km-es széllökések!
Gondoljunk pl jun 14-re a vmkr-ben is volt bow echos kitüremkedés ami megmagyarázta a hatalmas széllökéseket!
Vagy amit igazán Anarki tudna elmagyarázni az aug 16.-ai szupercella amibe szintén bow echos kitüremkedés volt 100-130 km-es széllökések!
A bow echo-k és szupercellák kialakulási feltételei sok tényezõben fedik egymást. Ezért van, hogy a szupercellák életszakaszának utolsó stádiumában bow echo formájúvá fejlõdhetnek, amennyiben kedvezõek a feltételek.
Bow echo-nak hívjuk azt is, ha egy egyéni cella vesz fel ívelt formát, illetve azt is, ha egy zivatarrendszeren lehet felfedezni a jellegzetes alakot.
Általában erõteljes középszintû futóáramlások szükségesek kialakulásukhoz (700-600 hPa) magasságokon, illetve közepes-erõs alacsonyszintû szélnyírásos környezet és nagyon magas labilitás.
Legtöbbször arra lehet belõle következtetni, hogy a zivatarhoz pusztító szélvihar társulhat.
Bow echo-nak hívjuk azt is, ha egy egyéni cella vesz fel ívelt formát, illetve azt is, ha egy zivatarrendszeren lehet felfedezni a jellegzetes alakot.
Általában erõteljes középszintû futóáramlások szükségesek kialakulásukhoz (700-600 hPa) magasságokon, illetve közepes-erõs alacsonyszintû szélnyírásos környezet és nagyon magas labilitás.
Legtöbbször arra lehet belõle következtetni, hogy a zivatarhoz pusztító szélvihar társulhat.
Kösz seggitséget mostmár értem!Ja lenne még egy kérdésem!Mitöl alakulnak a bow echok?Ahogy olvastam többféle zivatarban is létrejöhet bow echo,van amelyik vihar csak bow echot produkált,még a másik szupercellát és bow echot is!Ez valahogy nem teljesen világos hogy jöhet létre bow echo szupercella nélkül!
Leírtam egy kisebb memoárt, ami elszállt. 
Nincs idõm még1x leírni, úgyhogy röviden a lényeg:
MCV nem egyenlõ a CMKR-el!
Nagyobb zivatarrendszerekben kialakulhatnak "Általában 10-20 km-tõl a pár száz km-t is elérõ" (by Kuli) troposzférikus örvények, amiken akár újabb zivatarrendszerek is kialakulhatnak, ha a környezeti feltételek megengedik.
Írtad: "Azt tudom hogy azt az MKR- ert amely nem éri el az MKK kritériumait. CMKR nek hivjuk."
Itt annyit érdemes tisztázni, hogy ezek mûholdképpel(!) kapcsolatosan használt fogalmak. Az MKR-ek kétfélék lehetnek: CMKR (inkább kör alakúak) és VMKR (inkább vonalas szerkezetû zivatarrendszer)
Egy MKK nem más (definíciójából adódóan is), mint egy nagyra hízott CMKR!
Remélem tudtam segíteni!
Nincs idõm még1x leírni, úgyhogy röviden a lényeg:
MCV nem egyenlõ a CMKR-el!
Nagyobb zivatarrendszerekben kialakulhatnak "Általában 10-20 km-tõl a pár száz km-t is elérõ" (by Kuli) troposzférikus örvények, amiken akár újabb zivatarrendszerek is kialakulhatnak, ha a környezeti feltételek megengedik.
Írtad: "Azt tudom hogy azt az MKR- ert amely nem éri el az MKK kritériumait. CMKR nek hivjuk."
Itt annyit érdemes tisztázni, hogy ezek mûholdképpel(!) kapcsolatosan használt fogalmak. Az MKR-ek kétfélék lehetnek: CMKR (inkább kör alakúak) és VMKR (inkább vonalas szerkezetû zivatarrendszer)
Egy MKK nem más (definíciójából adódóan is), mint egy nagyra hízott CMKR!
Remélem tudtam segíteni!
A mezoskálájú konvektív örvényt (MCV) nevezzük magyarul CMKR nek,vagy ez két külön fogalom?Ezek nem szupercellás szerkezetüek?Azt tudom hogy azt az MKR- ert amely nem éri el az MKK kritériumait. CMKR nek hivjuk.
Volt idõ, amíg a radarkép is csak 6 óránként volt fent a neten, bízzunk benne, hogy egyszer, még a mi életünkben fogunk többet is látni.
Sajnos nem.
A SYNOP-táviratokból elég sok állomásra ki lehet szedegetni a tizedre pontos, 06-18 UTC közötti maximum-, illetve 18-06 UTC közötti minimum-értékeket. Ez az esetek többségében (mondjuk átlagosan legyen 90-95 %) fedi a "hivatalos" szélsõértékeket, hiszen a maximum általában nappal, a minimum általában éjszaka, hajnalban áll be, tehát ezekbõl egészen jó statisztika készíthetõ egy kis munkával. A maradék 5-10 % az, amikor - bizonyos idõjárási helyzetekben, illetve nagyobb eséllyel az év bizonyos szakaszaiban - egyes napokon ettõl eltérõ idõben jelentkeznek szélsõértékek.
A SYNOP-táviratokból elég sok állomásra ki lehet szedegetni a tizedre pontos, 06-18 UTC közötti maximum-, illetve 18-06 UTC közötti minimum-értékeket. Ez az esetek többségében (mondjuk átlagosan legyen 90-95 %) fedi a "hivatalos" szélsõértékeket, hiszen a maximum általában nappal, a minimum általában éjszaka, hajnalban áll be, tehát ezekbõl egészen jó statisztika készíthetõ egy kis munkával. A maradék 5-10 % az, amikor - bizonyos idõjárási helyzetekben, illetve nagyobb eséllyel az év bizonyos szakaszaiban - egyes napokon ettõl eltérõ idõben jelentkeznek szélsõértékek.
A jel nem neked szól! 
Értem, köszönöm. Meg lehet nézni valahol a hivatalos adatokat is?
Egy adott nap hivatalos maximum- és minimum-hõmérséklete a hagyományoknak megfelelõen minden esetben, minden körülmények között az elõzõ nap 18 UTC és adott nap 18 UTC közötti értékeket jelenti.
Vagyis akármi is volt tegnap késõ este, az már a mai adatokhoz számít.
Tudom, hogy ez így kissé logikátlannak tûnhet, de mindez a régi idõk észlelési rendszere miatt maradt fent (egyszerûbb, praktikusabb volt a hõmérõket reggel, illetve este leolvasni, mint az éjszaka közepén).
Olyan pedig, hogy az OMSZ-nál vagy nem tudom kinél így meg úgy van, nincs.
A szolgálatnál ugyanúgy a 18-18 UTC közötti értékeket veszik - illetve vették is mindig az idõk során - figyelembe. Az más kérdés, hogy a napijelentésben viszont a 06-18 UTC közötti maximum, illetve a 18-06 UTC közötti minimum szerepel: ennek ugyancsak régrõl eredõ, praktikus okai vannak, de ezek csak az ún. szinoptikus szélsõértékek, és NEM hivatalosak az adott nap teljes 24 órás idõintervallumára nézve.
Vagyis akármi is volt tegnap késõ este, az már a mai adatokhoz számít.
Tudom, hogy ez így kissé logikátlannak tûnhet, de mindez a régi idõk észlelési rendszere miatt maradt fent (egyszerûbb, praktikusabb volt a hõmérõket reggel, illetve este leolvasni, mint az éjszaka közepén).
Olyan pedig, hogy az OMSZ-nál vagy nem tudom kinél így meg úgy van, nincs.
A szolgálatnál ugyanúgy a 18-18 UTC közötti értékeket veszik - illetve vették is mindig az idõk során - figyelembe. Az más kérdés, hogy a napijelentésben viszont a 06-18 UTC közötti maximum, illetve a 18-06 UTC közötti minimum szerepel: ennek ugyancsak régrõl eredõ, praktikus okai vannak, de ezek csak az ún. szinoptikus szélsõértékek, és NEM hivatalosak az adott nap teljes 24 órás idõintervallumára nézve.
Itt a Metneten egy nap 24 órából áll ami este 7-tõl másnap este 7 -ig tart , tehát beleszámít,de a következõ napba, az OMSZ-nál azt hiszem másképp van, de azt jól tudhatod.
Ezt Pitom írta tegnap 22:47 körül:
Milyen durva, több helyen most melegebb van az országban, mint az egész nappali idõszak maximumhõmérséklete...
Most épp Kiskunmajsa viszi a prímet a maga 16.2 fokával 
A kérdésem az, hogy ilyen esetben sem számít bele a napi maximumba az általa mért érték? Ha nem (márpedig a 06-18 közötti idõszakon kívül esett), akkor a tegnapi napra vonatkozó maximum-hõmérséklet nem lesz korrekt. Ugyanez a kérdés akkor, ha pl elõzõ nap 23-kor áll be a minimum és másnap egész nap melegebb van. Ekkor a ténylegesnél alacsonyabb érték kerül regisztrálásra, vagy rosszul tudom?
Milyen durva, több helyen most melegebb van az országban, mint az egész nappali idõszak maximumhõmérséklete...
Most épp Kiskunmajsa viszi a prímet a maga 16.2 fokával A kérdésem az, hogy ilyen esetben sem számít bele a napi maximumba az általa mért érték? Ha nem (márpedig a 06-18 közötti idõszakon kívül esett), akkor a tegnapi napra vonatkozó maximum-hõmérséklet nem lesz korrekt. Ugyanez a kérdés akkor, ha pl elõzõ nap 23-kor áll be a minimum és másnap egész nap melegebb van. Ekkor a ténylegesnél alacsonyabb érték kerül regisztrálásra, vagy rosszul tudom?
Még nem írtam meg neki, idõm sem volt sok meg el is felejtettem, most megírom neki hogy nézzen be ide és ide írjon rá.
Köszi hogy emlékeztettél!
Köszi hogy emlékeztettél!
Floo, KP: szerintem sokan örülnénk neki, ha a válasz valamilyen módon nyilvános fórumra is kikerülne!
"A szó szoros értelmében multicellásan fejlõdõ zivatarok életében leginkább az alacsonyszintû szélnyírás és a zivatarból kifutó hideg légtömeg kapcsolata a mérvadó."
Ez a kulcsmondat!
Az a legideálisabb helyzet, ha a kifutószél energiája nagyjából összemérhetõ az alacsonyszintû szélnyíráséval. Ebben az esetben lesznek meg a megfelelõ kényszerek az újabb cellák kialakulásához.
Ha a kifutószél sokkal erõsebb, akkor a szétterülõ hideg légtömeg hamar elvágja a beáramló meleg, nedves levegõ utánpótlását, ahogy írtad is.
Ha pedig a szélnyírás jóval erõsebb, mint a kifutószél, akkor a hideg légtömeg emelõhatása nem tud érvényesülni, az erõs alacsonyszintû áramlás "szétfújja" a rendszert.
Ez a kulcsmondat!
Az a legideálisabb helyzet, ha a kifutószél energiája nagyjából összemérhetõ az alacsonyszintû szélnyíráséval. Ebben az esetben lesznek meg a megfelelõ kényszerek az újabb cellák kialakulásához.
Ha a kifutószél sokkal erõsebb, akkor a szétterülõ hideg légtömeg hamar elvágja a beáramló meleg, nedves levegõ utánpótlását, ahogy írtad is.
Ha pedig a szélnyírás jóval erõsebb, mint a kifutószél, akkor a hideg légtömeg emelõhatása nem tud érvényesülni, az erõs alacsonyszintû áramlás "szétfújja" a rendszert.
JoeJack-et mindenképpen "ki szeretném egészíteni" a tisztánlátás végett. Az általa felsorolt labilitás+szélnyírás kapcsolat korántsem ilyen egyértelmû, bár sok helyen hoznak hasonló példákat. Láttunk már 3000 j/kg CAPE és 20 m/s körüli szélnyírás mellett mutlicellás konvekciót a szupercellás mellett és gyanítom, hogy 5000 j/kg CAPE mellett is ugyanez lenne a helyzet. Azzal nincs probléma, hogy magasabb labilitás mellett alacsonyabb szélnyírás is elég szupercellákhoz, illetve megvan ennek az ellenkezõ folyamata is, de ugye magas szélnyírás és alacsony labilitás mellett nem lesz szupercella (ha nincs más tényezõ), illetve nagyon magas labilitás és igen alacsony szélnyírás mellett se lesz szupercella, tehát olyan nem létezik, hogy 7000 j/kg CAPE + 5 m/s szélnyírás = szupercella. A skála tehát véges két oldalról.
A multicellás konvekcióhoz néha még szélnyírás sem kell, mert elég valami nagy térségû kényszerhatás is. Ezek a kényszerhatások (front, örvényesség, konvergencia) szervezik rendszerbe az egyéni cellákat.
A szó szoros értelmében multicellásan fejlõdõ zivatarok életében leginkább az alacsonyszintû szélnyírás és a zivatarból kifutó hideg légtömeg kapcsolata a mérvadó. Száraz légprofilú napokon, amikor elõfordul valami zivatar és nincs alacsonyszintû szélnyírás, akkor az elégséges kényszerhatások híján a gust front kirohan a zivatar alól és a rendszer bedöglik, illetve annak terejdése megáll. Igazából nem kell ehhez száraz légprofil sem, de a folyamat radarok, illetve mûholdkép alapján jól nyomon követhetõ. Egy példa, bár emlékszem szemléltetõbbre is, de nincs türelmem megtalálni: Link ott a rendszer elõtt az a sötétkék vonal, ami a gust front vonalát mutatja a rendszer elõtt. Már itt lehet látni, hogy a rendszernek hamarosan vége lesz, mert nincs elégséges alacsonyszintû szélnyírás. 45 perccel késõbb is megvan a gust front vonala, de immáron új cellák pattognak ki rajta: Link
Ezzel nem azt akarom mondanki, hogy a 0-6 km szélnyírás szükségtelen tényezõ a multicellákhoz, csak én nem tartom hozzá annyira fontosnak, mint pl. az alacsonyszintû nyírást. Az egyéni cellák élettartamának növeléséhez viszont nagyban hozzájárul, mert "kifújja" a csapadékot a feláramlási zónából, így a cellák élettartama az átlagos 15-20 perces ciklushoz képest megnõ. A 4-6 km-es magasságok közötti szélprofil viszont döntõ fontosságú szupercellákhoz, valamit azt sem szabad elfelejteni, hogy léteznek olyan multicellás rendszerek is, ahol a tagok döntõ többsége szupercellás.
A skála tehát véges két oldalról.A multicellás konvekcióhoz néha még szélnyírás sem kell, mert elég valami nagy térségû kényszerhatás is. Ezek a kényszerhatások (front, örvényesség, konvergencia) szervezik rendszerbe az egyéni cellákat.
A szó szoros értelmében multicellásan fejlõdõ zivatarok életében leginkább az alacsonyszintû szélnyírás és a zivatarból kifutó hideg légtömeg kapcsolata a mérvadó. Száraz légprofilú napokon, amikor elõfordul valami zivatar és nincs alacsonyszintû szélnyírás, akkor az elégséges kényszerhatások híján a gust front kirohan a zivatar alól és a rendszer bedöglik, illetve annak terejdése megáll. Igazából nem kell ehhez száraz légprofil sem, de a folyamat radarok, illetve mûholdkép alapján jól nyomon követhetõ. Egy példa, bár emlékszem szemléltetõbbre is, de nincs türelmem megtalálni: Link ott a rendszer elõtt az a sötétkék vonal, ami a gust front vonalát mutatja a rendszer elõtt. Már itt lehet látni, hogy a rendszernek hamarosan vége lesz, mert nincs elégséges alacsonyszintû szélnyírás. 45 perccel késõbb is megvan a gust front vonala, de immáron új cellák pattognak ki rajta: Link
Ezzel nem azt akarom mondanki, hogy a 0-6 km szélnyírás szükségtelen tényezõ a multicellákhoz, csak én nem tartom hozzá annyira fontosnak, mint pl. az alacsonyszintû nyírást. Az egyéni cellák élettartamának növeléséhez viszont nagyban hozzájárul, mert "kifújja" a csapadékot a feláramlási zónából, így a cellák élettartama az átlagos 15-20 perces ciklushoz képest megnõ. A 4-6 km-es magasságok közötti szélprofil viszont döntõ fontosságú szupercellákhoz, valamit azt sem szabad elfelejteni, hogy léteznek olyan multicellás rendszerek is, ahol a tagok döntõ többsége szupercellás.
Vettem! Amúgy fordulj bátran hozzánk ha valamiben nem vagy biztos!;-) [esõ]
Amúgy fordulj bátran hozzánk ha valamiben nem vagy biztos!;-) [esõ] 
Kis utánajárás után rá kellett jönnöm, hogy eddig fogalom zavarban szenvedtem ... ugyan is az RFD-t és az FFD-t én eddig pont fordítva értelmeztem... Viszont öröm az ürömben, hogy ha felcserélem a kettõt, akkor értelmessé válik a kérdés (?) A HP, CL és LP fogalmával tisztában vagyok. Nem ott hibázott a dolog. Legalább megint helyére került néhány dolog. Köszönöm a segítséget!
... ugyan is az RFD-t és az FFD-t én eddig pont fordítva értelmeztem... Viszont öröm az ürömben, hogy ha felcserélem a kettõt, akkor értelmessé válik a kérdés (?) A HP, CL és LP fogalmával tisztában vagyok. Nem ott hibázott a dolog. Legalább megint helyére került néhány dolog. Köszönöm a segítséget!
A HP karakterû SC-éknál éppen ellenkezõleg,ott a legnagyobb a csapadék intenzitása és a hozama,gondolom tudod mit jelent a HP szó!(?)...
Azért leírom: H= High(erõs,sok) P= Praceiptation (csapadék)
HP szupercelláknál meghökkentõen erõs lehet az RFD-ben,de az FFD-ben is a csapadék intenzitása,én már átéltem egy HP (60-65 dBz) szupercellát,alig volt látótávolság,és szinte éjszakai sötétség volt!
Azért leírom: H= High(erõs,sok) P= Praceiptation (csapadék)
HP szupercelláknál meghökkentõen erõs lehet az RFD-ben,de az FFD-ben is a csapadék intenzitása,én már átéltem egy HP (60-65 dBz) szupercellát,alig volt látótávolság,és szinte éjszakai sötétség volt!
"Amit eddig megfigyeltem, hogy az FFD csapadékintenzitása kisebb, mint az RFD-nek, de ez csak akkor igaz(megfigyeléseim szerint), ha klasszikus vagy HP szupercelláról beszélünk."
Akkor rosszul figyelted meg.
LP SC: az RFD-ben nulla csapadék.
CL SC: az RFD-ben is van egy kis csapadék.
HP SC: az RFD-ben is sok csapadék van, a falfelhõ gyakran már nem is látszik.
Akkor rosszul figyelted meg.
LP SC: az RFD-ben nulla csapadék.
CL SC: az RFD-ben is van egy kis csapadék.
HP SC: az RFD-ben is sok csapadék van, a falfelhõ gyakran már nem is látszik.
Ismét egy kis segítséget szeretnék kérni.
Valaki elmagyarázná nekem, hogy mi alapján tudom megkülönböztetni az FFD-t (elõoldali leáramlást) és az RFD-t (hátoldal leáramlást)... Már egy éve rágódok a témán és nem találok kézenfekvõ választ... Amit eddig megfigyeltem, hogy az FFD csapadékintenzítása kissebb, mint az RFD-nek, de ez csak akkor igaz(megfigyeléseim szerint), ha klasszikus vagy HP szupercelláról beszélünk. Legyenkedves valaki leírni, hogy hol találhatóak meg ezek miért pont ott és hogy tudom megkülönbözetni
Valaki elmagyarázná nekem, hogy mi alapján tudom megkülönböztetni az FFD-t (elõoldali leáramlást) és az RFD-t (hátoldal leáramlást)... Már egy éve rágódok a témán és nem találok kézenfekvõ választ... Amit eddig megfigyeltem, hogy az FFD csapadékintenzítása kissebb, mint az RFD-nek, de ez csak akkor igaz(megfigyeléseim szerint), ha klasszikus vagy HP szupercelláról beszélünk. Legyenkedves valaki leírni, hogy hol találhatóak meg ezek miért pont ott és hogy tudom megkülönbözetni
Értem! Szuper! Nagyon szépen köszönöm JoeJack,ezzel igazán sokat segítettél! Csak gondolok itt június 18-ra... A szemem multicellát látott,a radar pedig HP karakterû SC-t... (mellesleg 60-65 bBz-t is elért a cella erõssége!) Bár aznap inkább valami MKR alakult ki,de a fejlõdõ stádiumban nagyon multicellára hasonlított! Ez így érthetõ?
Így igen.
Nagy vertikális szélnyírás esetén is csak akkor tud tartós, mély, rotáló mezociklon kialakulni, ha a feláramlás elég erõs. Ha nincs elegendõ labilitás, akkor nem beforgatja, hanem széttépi a szélnyírás a feláramlásokat.
A labilitás növekedését akár szabad szemmel is meg lehet figyelni egy-egy napon. Sokszor lehet olyat látni, hogy a tornyos gomolyfelhõk egy ideig nyílegyenesen törnek felfelé, aztán el kezdenek dõlni, végül teljesen összeomlik a feláramlás és csak tépett pamacsok maradnak az ígéretes felhõ helyén. Aztán telik az idõ, egyre magasabbra nõnek a tornyok, végül a labilitás már olyan magasra szökik, hogy az nagyon erõs feláramlásokat generál és kialakul a zivatar.
Tehát a labilitást és a vertikális szélnyírást mindig együtt kell figyelni.
Pl.
500 J/kg CAPE + 15 m/s-es 0-6 km-es nyírás = multicella
2500 J/kg CAPE + 15 m/s = szupercella
vagy:
100 J/kg + 25 m/s = gyenge zápor
500 J/kg + 25 m/s = rövid életû zivatar
2000 J/kg + 25 m/s = szupercella
Ezek persze csak ilyen hasraütésre írt értékek.
Ilyen eset is lehet:
5000 J/kg + 10 m/s = szupercella
Na persze ez így túl egyszerû lenne. Nedvességviszonyok, nagyobb térségû emelõ hatások, helikalitás, stb...gyakran nüanszokon múlik a dolog.
Tegyük fel, hogy két egymást követõ napon ugyanakkora szélnyírás és labilitás alakul ki. Az elsõ napon az adott értékek mellett csak multicellás zivatarok alakulnak ki. A második napon egy front érkezik, mellyel egy idõben több szinten is összeáramlás alakul ki, miközben a jet magasságában divergencia van. Ugyanolyan feláramlások indulnak, mint elõzõ nap, ám a konvergencia emelõ hatása és a magasszintû divergencia "szívóereje" erõsebb, tartósabb feláramlásokat gerjeszt, melyek már jobban ellenállnak a szélnyírásnak és máris kész a szupercella. Vagy mondjuk örvényesség-advekció van, vagy egy hegység segít be a légrészek emelésébe.
Nagy vertikális szélnyírás esetén is csak akkor tud tartós, mély, rotáló mezociklon kialakulni, ha a feláramlás elég erõs. Ha nincs elegendõ labilitás, akkor nem beforgatja, hanem széttépi a szélnyírás a feláramlásokat.
A labilitás növekedését akár szabad szemmel is meg lehet figyelni egy-egy napon. Sokszor lehet olyat látni, hogy a tornyos gomolyfelhõk egy ideig nyílegyenesen törnek felfelé, aztán el kezdenek dõlni, végül teljesen összeomlik a feláramlás és csak tépett pamacsok maradnak az ígéretes felhõ helyén. Aztán telik az idõ, egyre magasabbra nõnek a tornyok, végül a labilitás már olyan magasra szökik, hogy az nagyon erõs feláramlásokat generál és kialakul a zivatar.
Tehát a labilitást és a vertikális szélnyírást mindig együtt kell figyelni.
Pl.
500 J/kg CAPE + 15 m/s-es 0-6 km-es nyírás = multicella
2500 J/kg CAPE + 15 m/s = szupercella
vagy:
100 J/kg + 25 m/s = gyenge zápor
500 J/kg + 25 m/s = rövid életû zivatar
2000 J/kg + 25 m/s = szupercella
Ezek persze csak ilyen hasraütésre írt értékek.
Ilyen eset is lehet:
5000 J/kg + 10 m/s = szupercella
Na persze ez így túl egyszerû lenne. Nedvességviszonyok, nagyobb térségû emelõ hatások, helikalitás, stb...gyakran nüanszokon múlik a dolog.
Tegyük fel, hogy két egymást követõ napon ugyanakkora szélnyírás és labilitás alakul ki. Az elsõ napon az adott értékek mellett csak multicellás zivatarok alakulnak ki. A második napon egy front érkezik, mellyel egy idõben több szinten is összeáramlás alakul ki, miközben a jet magasságában divergencia van. Ugyanolyan feláramlások indulnak, mint elõzõ nap, ám a konvergencia emelõ hatása és a magasszintû divergencia "szívóereje" erõsebb, tartósabb feláramlásokat gerjeszt, melyek már jobban ellenállnak a szélnyírásnak és máris kész a szupercella.
Vagy mondjuk örvényesség-advekció van, vagy egy hegység segít be a légrészek emelésébe.
Akkor egyszerûsítem JoeJack!
Miért alakul ki olyan helyen multicella,ahol akár szupercella is kialakulhatna ha légköri adottságokat nézzük! Így remélem érthetõ?!...D:
Miért alakul ki olyan helyen multicella,ahol akár szupercella is kialakulhatna ha légköri adottságokat nézzük! Így remélem érthetõ?!...D:
Vagy hiányzik egy szó a kérdésbõl, vagy nem tudom, de ennek így nem sok értelme van.
"vertikális szélnyírásos környezetben"
Vertikális szélnyírás mindig van, csak az irány/sebességvektor változik.
Mire gondoltál?
"vertikális szélnyírásos környezetben"
Vertikális szélnyírás mindig van, csak az irány/sebességvektor változik.
Mire gondoltál?
Sziasztok,jó estét!
Újabb kérdésem lenne! Miért van az,hogy egyes esetekben vertikális szélnyírásos környezetben is elõfordul multicellás konvekció?
Elõre is köszönöm!:Ö
[esõ]
Újabb kérdésem lenne! Miért van az,hogy egyes esetekben vertikális szélnyírásos környezetben is elõfordul multicellás konvekció?
Elõre is köszönöm!:Ö
[esõ]
Én Boszit "lájkolom"!
Vele beszélgetni meg a "lájkolások" "lájkolása"
Szia Boszi!
Köszönöm a kedvességed és a segítséged!
Vele beszélgetni meg a "lájkolások" "lájkolása"
Szia Boszi!
Köszönöm a kedvességed és a segítséged!
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat