Kérdések és válaszok

Nagyon jó észrevétel, sajnos nincsenek!
Mint ahogy már többször írtunk róla, átalakult Európa idõjárása, évek, sõt, már több mint egy évtizede döntõen eltûntek a nyugatról keletre száguldozó ciklonok, helyettük a napokig egy helyben veszteglõ, lassú, lomha frontoknak vagy ciklonoknak is alig nevezhetõ ... keringenek össze-vissza. Értelemszerûen ezek okozzák a szélsõségeket.
Idõrõl-idõre felpislákol egy rövid idõszakra a dinamikus nyugati áramlás és a "régi" klíma, de általában gyorsan vége szakad a pislákolásnak.
Hogy meddig tart, mitõl van, az jó kérdés.
Mármint tudjuk, hogy az anticiklonok uralmától, a blockingok erõsségének és számának növekedésétõl, de hogy azokat mi váltja ki, azt lenne jó tudni.

Köszi szépen Gabi! Így már teljesen érthetõ,jó hogy ezt az ismertetõ ábrát is csatoltad,így könnyebben meg értettem! Úgyhogy köszi! : )

Mert a magasban olyan meleg van, hogy folyékony halmazállapotú a csapadék, ami a felszínközeli negatív T miatt ráfagy a talajra.

Útmutató a csapadékfajtákhoz:

Sziasztok!

Amikor ónos esõ esik,azaz negatív értékeket mutat a T,akkor miért nem esik hó?

Elõre is köszönöm a választ! ;-)

Coontac: szep pelda tenyleg

Managger: Ez a "jott egy front es mar ment is" zonalis(abb) aramlasra utal, amikor nagy a nyugat-keleti atvitel, amivel gyorsan haladnak maguk a frontok is kelet fele'.

Ha kialakul valahol egy blokkolo anticiklon, akkor az megakasztja ezt az aramlast, es jelentosen lelassul a ciklonok es frontjaik mozgasa, igy sokkal tobb idot tolthetnek egy terulet felett.

Ez a legfontosabb ok. Regen is volt blokking, de mostanaban nagyobb gyakorisaggal fordul elo, ezert feltuno a hatasa.

Manapság már nincsenek egyszerû frontok? "Régen" nem volt ennyi ciklon (most szinte csak az van), jött egy front aztán ment is. Most másképpen van, mi változhatott meg (nemcsak a mostani helyzetre gondolok)?

Épp most kezdtem utánajárni a dolognak, és JoeJack linkelt egy nagyon szép példát rá ma, a beválás még erõsen kétséges, vagy talán már nem is aktuális, de nagyon szépen látszik ezen a képen a Krisztián által leírtak nagyja: Link
A Skandináv-félsziget fölött a fõciklon középpontja, tõle délre pedig egy ún. frontális hullám, amely újabb alacsony nyomású középpontot szül (1006 hPa-os kp.).


Köszi, én is tanultam belõle, nem keveset

A fõciklon áramlási mezejében, az eredeti ciklonközépponttól kisebb-nagyobb távolságban kialakuló, újabb alacsony nyomású központ. Képszerûen nézve: a ciklon valamelyik (általában a hideg-) frontja mentén az izobárok hosszanti irányban, teknõszerûen megnyúlnak, peremhullám képzõdik, végül a további nyomássüllyedés következtében a hullám belsejében zárt izobár alakul ki.

Ilyenkor a frontálzóna is tagozódik: kialakul egy hullámzó frontrendszer, amely felváltva elsõfajú hidegfronti, illetve melegfronti szakaszokból áll.

A peremhullám képzõdésének okai lehetnek felszíniek és magasságiak egyaránt:
- az eltérõ termodinamikai tulajdonságú légtömegek talajközeli konvergens áramlása (amely a klasszikus, polárfronti ciklogenezis során döntõ fontosságú) itt is megfigyelhetõ;
- továbbá igen fontos a magassági örvényesség-advekció, amely szintén feláramlást generál;
- végezetül pedig, a peremciklonok igen gyakran akadály mögötti örvénylésként jelennek meg - vagyis a hegységen átkelõ légtömeg mozgása lelassul, az áramlás ciklonális görbületet kap (Európában ilyen tipikusan két helyen történik a leggyakrabban: az egyik a jól ismert, Alpokon történõ hullámvetés, ez az ún. genovai ciklon; a másik pedig a norvég hegyek fölött, ezeket skagerraki ciklonoknak nevezik)

Fórumhelyszín Budapest.

Peremciklon.
Bár sejtésem van a mikéntjérõl, de kérhetnék egy rövid pontos megfogalmazást róla?
Egy radarképet is szívesen látnék errõl a ciklonfajtáról, hogy vizualizálni tudjam, ezáltal a késõbbiekben felismerni.

Köszönöm!

Azért .cz, mert az Idõkép nemzetközi partnere a Meteopress.cz. Ez a WRF is az õ fejlesztésük lehet, ugyanúgy, mint a radarok.

Wikipédia- WRF Link szerint Magyarországon két szervezet is futtatja rendszeresen a WRF modellt, mindkét futtatás 24 órás, nyilvános eredményû, és a GFS modell kimenetét veszi alapul.
MetNet és az Idõkép. Társoldal erre vonatkozó linkje erre mutat rá:Link
Errõl tudtok valamit részletesebben, zavar a link címe (.cz)?

Mindenkinek köszönöm a választ.
Déli órákban, mivel felhõ nem volt felettem, valóban a színskála szerinti hõmérséklet volt mérhetõ, még ha becslés is.

A felhõtetõ hõmérsékletét láthatod a mûholdképen. Ez alapján jól elkülöníthetõk a konvektív rendszerek, melyek a legmagasabb (azaz leghidegebb) légrétegekbe emelkednek.

Mivel MSG infravörös (10. csatornáról van szó, ezért ezek ún. sugárzási hõmérséklet értékek. Minden pontban az adott felszín által ezen a hullámhosszon kisugárzott, a mûhold által mért sugárzásmennyiségbõl számítják a hõmérsékleti értéket, ami a sugárzó felszín hõmérsékletének becslése.

Felhõzet esetén ez a legmagasabb szintû felhõzet tetejének hõmérséklete (kivéve Cirrus, Cirrostratus esetén, ami átengedi az alacsonyabb felületek sugárzását is), míg ahol épp nincs felhõ, ott a földfelszín/vízfelszín/növényfelszín hõmérsékletének becslése.

Felhõk esetén minél alacsonyabb az érték, annál magasabban van az adott felhõtetõ, kivéve a téli inverziós helyzetekbeli csapdákat...

Felhõtetõ-hõmérséklet.

Már kérdeztem, de lehet hogy nem ebben a fórumban, most megismétlem: a térképen hogyan értelmezzem a hõmérsékleti C° adatokat? Mi olvasható ki belõle?
Link

Szerintem sem advekció az már. A kezdeti advekciót valamilyen más folyamat váltja fel. Errõl próbáltam ötletelni itt: Link

Ide kicsit hosszúnak tartottam volna, és amúgy is erõsen kapcsolódik a modellezéshez, mivel egy modell által leírt, vélhetõleg a valós légkörben is hasonlóan lejátszódó folyamatról van szó.

Igen, csak a térképen úgy néz ki, mintha magától hülne, ezért kérdeztem. Utánpótlás az van, csak nem olyan hideg levegõ köti össze.
-20 fokos izoterma pl. csak egészen a térkép jobb felsõ sarkában látszik, de országunk felett is megjelenik idõvel.
Gondolom, hogy ilyen durva csak nem lesz, inkább csak érdekességképp kérdeztem meg.

Nem vagyok okos, ám nem látszik utánpótlás-mentesnek a dolog.
Az összehasonlítás miatt ECM-et mutatva íme egy jellemzõ kép: Link
Mutatja az észak-déli hideg-utánpótlást.
Azért maradjunk a -10 és -15 közötti t850-nél, az a reális.

Valaki, aki okos, tudnak nekem magyarázatot adni erre? Link
Látszólag nincs a hideg levegõnek "kemény" utánpótlása, felettünk mégis egyre jobban hül a levegõ 850hPa-n. Nagyon érdekes folyamat és egyben lenyûgözõ. Süllyed a troposzféra? Köze lehet az örvényességnek ehhez?

Ismét lenne egy nem "szezonhoz illö" zivataros kérdésem!
A shallow féle SC megeggyezik a klasszikus SC al?Vagy ez egy másik fajta?

Köszönöm! Lehetek olyan telhetetlen hogy azt is megkérdezzem, hog a tornado/wrf-nek van-e elérhetõ archívuma?

Igen, ha 50% felett a borítottsága van akkor mindenképp. Hisz a hó, hódara, ónos esõ, fagyott esõ, is téli csapadék és együtt mérjük, õket. Mivel nálad 1cm felett van az a réteg ezért a mai nap hótakarós napnak számít.

Ma reggel 1,5 cm-es összefõggõ havas jégréteg van a földön, havas napnak regisztráljam a mait vagy sem? Magam se tudom.

Pl.: Link

Köszi a választ, nagyon érdekes és értékes volt számomra!

Sziasztok!

Nem tudja valaki, hol lehet visszanézni a magaslégköri hõmérsékleti adatokat (nem a felszállást, hanem az elõrejelzéseket GFS, stb.)
HA lehet egyáltalán

Köszi!

Köszönöm, természetesen nedves volt a hó.

Vizes hó esetében (ami a tegnappi körülményeket ismerve nem kétséges) teljesen rendben van.

Ma reggel mért hóvastagság 15 cm. Csapadékmérõben felfogott hó elolvadása után a mennyiség 20 mm. Arányban van a két adat?

Köszönöm, hogy jelentkeztél.
Ezek a felhõhullámok (undulatus-ok). Ilyesmi leggyakrabban mandula alakú Altocumulus-on (de akkor is, ha vékony rétegben jelentkezik), zárt Altostratus-leplen, Cirrocumulus-on, Cirrostratus-on látható. A bordázatok valóban a tenger hullámaihoz hasonlitanak. Képzõdésüket fizikai okát legegyszerûbben a következõképpen tudnám megmagyarázni. A hideg levegõ elõrenyomulása közben torlódik: a levegõ körkörösen fel s alá mozog (az alábukás helyén a levegõ kiszárad, ilyenképpen ott rés támad, majd emelkedés idején a felhõ újra képzõdni kezd, láthatóvá válik - a folyamat igy folytatódik tovább és tovább). Hullámok keletkeznek akkor is, ha az emlitett felhõk hegyek fölött haladnak el: ezesetben a hideg levegõ torlódását (az alábukást és emelkedést) az egyenetlen földfelszini domborzat kényszeriti ki.
Szép estét!

Köszönöm !
(ha nem otthon vagy meg tudod nézni...? )

Akkor sorban!

1. Annak, hogy tegnap reggel csak 11 adatot láttál, igazán egyszerû oka van: délen, délkeleten nem volt hó. Valóban, ahogy írtad is, csak akkor került fel az adat, ha van hó az állomáson (legalább folt vagy lepel). Azaz így most kimaradt Pécs, Kecskemét, Szolnok, Békéscsaba, Szeged, Debrecen, sõt a Dunántúlon Siófok is, ott sem maradt meg még csak folt sem reggelre.
2. Ha jól látom, Tés ezúttal is szerepel - tegnap 14, ma 9 cm -, Kab-hegy viszont valóban nem. Ezeken a helyeken valóban elvileg automata hóvastagságmérõ van, ahogyan Pécs-Árpádtetõn is, illetve azt hiszem, talán még egy helyen(?) az országban. A pontos mûködési elvét nem ismerem (minden bizonnyal hasonló elven mûködik, mint a felhõalapmérõ, vagyis egy kibocsátott jel visszaverõdik, és a kettõ között eltelt idõbõl számítják ki a távolságot, jelen esetben a hóvastagságot, de ez csak tipp), illetve a jóságáról pedig annyit tudok, hogy finoman fogalmazva vannak problémák vele. Hivatalos éghajlati adatokként szerintem még nem használják ezeket, legalábbis nagyon remélem...
3. Az utolsó csapadék-részadatok jelenleg az október végi állapotot tükrözik, a novemberiek majd valamikor december közepén lesznek feldolgozva. Azt viszont ne kérdezd, hogy melyik állomás hogy áll, ezt sajnos nem tudom így itthonról.

Hozzád,de más "tûzhöz közelebbi" szakemberhez is lenne pár kérdésem.Az OMSZ napij. hótérképén 11 adatot látok.Tavalyiakat nézve még 20 helyrõl láttam országos hótakaró esetén.Akkor kerül fel csak adat,ha van hó,vagy csökkent a mérések száma,esetleg mindkettõ ? Ehhez kapcsolódik még,hogy egyes helyeken (pl. Tés,Kab-hegy) nincs észlelõ,és általam nem ismert módon automata mér.Már tavaly szó volt ezek megbízhatatlanságáról.Felmerül a kérdés,hogy egyenetlen hóvastagságot,hófoltot(elõbb taglaltátok itt a nehézségeket) hogyan mér egy automata ? (csapadékot is tudtommal nehezen)Ugyanakkor éghajlati adattárakban használhatóak-e ezek az adatok ?
És még egy kérdés(bár már konkrét címzett nélkül kérdezgettem): van-e már a napijelentésekben nem szereplõ csapadékmérõktõl idei részadat - lásd csapadékrekord kérdése?

Hoppá, elsõre csupán a hótakarós napból indultam ki, így már világos, köszönöm, hogy helyre tetted a félreértést!

Egy szó mint száz, kikerekedett egy világos mérési metódus, ennek oltárán akár haragudhatsz is rám, he-he!

Én erre a mondatodra reagáltam:
"A hivatalos metódus szerint csak összefüggõ hó lehet cm-ben megadott."

Ugyan, dehogy gond, sõt, másodszor is írom, köszönjük!
Szerintem csupán félreértettél!
Az egész arról szólt, hogy az 1cm feletti, 50-100% közötti (tehát nem összefüggõ, ám 50% feletti) borításnak mérési és különösen rögzítési metódusa nem egyértelmû.
Erre hoztunk össze Krisztiánnal egy metódust.

Szerintem az egyértelmû helyzet. Ha 50%-nál több a hó, akkor mérni kell. És ha 1 cm-nél nagyobb, akkor centiméterben megadni az átlagos hóvastagságot.
Most az gond, hogy az OMSZ utasításból idézek? Ennél hivatalosabb forrás nem nagyon van...

Köszönöm válaszaitokat!
Szerintem ezekbõl nem csak én tanultam, hasznos lehet a többi olvasó számára is.

Így még pontosabb, ahogy Jóska írta!
A lényeg tehát, hogy valahogy mindig igyekezzünk a helyzetet korrektül leírni.
Adott esetben akár 5-6 mérést sem árt elvégezni különbözõ helyeken, hogy minél jobban közelítsük a valóságot.

Nálam is hasonlóan megy a dolog, annyi különbséggel, hogy a hómentes terület kerül súlyozásra.
Így az általad lefestett 3-1-0cm nálam egy 80%-os borításnál 2cm, 60%-nál 1cm.

Hát csak körülmagyarázni bírom, de a felhõk látványa olyan bordás, mintha egy lánctalpas hagyta volna maga mögött. Lehet, hogy butaságot írok, de nekem úgy tûnik mintha "állóhullámok" alakulnának ki a felhõkbõl. Többnyire vékony, gyorsan mozgó felhõkön látszanak ezek az egy helyben álló bordák.
Fogalmam sincs mi okozza õket.
Elõre is köszönöm válaszod.

Na ez úgy megy, hogy a végsõ eredményt átlagolással illik megkapni.

Azaz a mérést egy idõszakban (pl. reggel 7-kor) legalább 3 helyen el kell végezni, lehetõleg úgy, hogy ha nagyon különbözõ a hóvastagság az egyes helyeken, akkor ezeken a különbözõ hóborítottságú helyeken mind mérni kell.

Pl.: a kertet 60 %-ban borítja hó, ebbõl mondjuk 30 %-ban 3 cm, 30 %-ban 1 cm, a maradék 40 %-on pedig elolvadt.
Ekkor:
- egyszer mérsz a 3 cm-es helyen,
- egyszer az 1 cm-es helyen,
- egyszer az üres helyen.

(3+1+0)/3= kerekítve 1 cm. Valahogy így. Esetleg ha nagyon akar az ember bûvészkedni, akkor azt mondjuk, hogy a súlyozás miatt legyen 2 cm, de én a fenti esetben 3 cm-t semmiképpen nem adnék, hiszen a kimaradó 40 % azért elég nagy terület.

Az eredeti kérdésre pedig a válasz: igen, 50 % a határ hivatalosan. Az alatt csak folt lehet, fölötte pedig mérni kell.

Valami mégis rémlik, az ominózus eszmecsere kezdetén én is 50%-ról regéltem, bár nem voltam benn biztos: Link

No, akkor..... pl. ha holnap reggel 7 órakor 3 cm havat mérek és az 60%-ban borítja a talajt, akkor a metnet éghajlati naplóba 3 cm-t vagy 0 cm-t (megjegyzés rovatba: folt) írjak?

Enikõ,
Péter a cm-ben kifejezett hórétegre kérdezett rá.

Az utasításban van egy lyuk, azt taglaltuk 2005-ben is, miszerint ha 1cm-nél több, és 50% feletti (51-99%) borítással rendelkezõ hó fedi a mérõhely környékét.

Az utasítás erre vonatkozó részét köszönjük, ezt eddig senki nem linkelte még be, még 2005-ben sem, mikor még Te is kérdezted, mi merre és hogy, he-he!

Nem, a hivatalos észlelés során akkor kell hóvastagságot mérni, ha legalább a felszín felét borítja.
Az észlelõi utasítás szerint:
"Amíg a talaj felszínének legalább a felét hó borítja, annak magasságát minden nap meg kell mérni, tekintet nélkül arra, hogy a hó mikor esett. Mindig a talajon fekvõ összes hó (és esetleg jég) együttes magasságát észleljük. Ha a hó és jég már a talaj felületének kevesebb, mint felét borítja, a hófolt jelét tesszük ki a hóréteg rovatába. Ugyanezt a jelölést alkalmazzuk, ha a nem összefüggõ hótakaró a talaj felénél ugyan még többet borít, de az átlagos hóvastagság már nem éri el az 1 cm-t. Ha a talajt összefüggõ, de 0,5 cm-nél vékonyabb lepel borítja, a hóréteg rovatba a „lepel” szócskát írjuk."

Sajnos szakemberekkel lefolytatott eszmecsere zajlott le itt, még 2005-ben, ahol bizony érintve volt a túlságosan is száraz, szögletes, hivatalos metódus (noha értettük az okát), sajnos elveszett a beírások zöme...
Akkor beírtam a saját, még tizenévesen, a 90-es években bevezetett metódusomat, az tisztán tapasztalati faktorral volt megáldva és bizony jól esett, hogy õk is hasonlókon gondolkoztak (õs is túlságosan gyakorlatiatlannak tartották hivatalos eljárást).
Gondolkoztunk is valamiféle leváltási metóduson (mi kis naivok, he-he!), ám hamvába holt a dolog.

Mivel nekem a saját statisztikám amatõr jellegû, mai napig is azt alkalmazom (gyakorlatiasabb, mivel nálam hótakarós az a nap, melynek legalább felében 50% feletti a legalább 1cm vastag hóborítás, általában 60% feletti borítás esetén alkalmazom, azaz legalább 12óra/60%/1cm).

Köszönöm válaszodat, akkor ennek megfelelõen fogok eljárni.